Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

WEMATA 15

Ðu Azɔ̌ Towe Sín Gbɛ̀

Ðu Azɔ̌ Towe Sín Gbɛ̀

‘Mɛ bǐ ɖó na ɖu azɔ̌ e ye jɛ tagba bo wà ɔ sín gbɛ̀.’—NÙNYWƐTƆ́XÓ 3:13.

1-3. (a) Nɛ̌ nǔ ka nɔ cí nú mɛ gègě dó azɔ̌ yetɔn wu? (b) Nùkanbyɔ tɛ lɛ jí mǐ ka na ɖɔ xó dó ɖò wemata elɔ mɛ?

MƐ E gbɔn gbɛ̀ ɔ bǐ mɛ lɛ é nɔ wà azɔ̌ syɛnsyɛn bo na dó sú hudo yeɖesunɔ kpo xwédo yetɔn kpo tɔn lɛ sín dò. Mɛ gègě yí wǎn nú azɔ̌ e ye nɔ wà lɛ é ǎ, bɔ xɛsi tlɛ nɔ ɖi ye mɛ ɖé lɛ dó azɔ̌mɛ yiyi ɖò azǎn ɖokpo ɖokpo gbè wu. Enyi ɖɔ mɔ̌ wɛ nǔ cí nú we ɔ, etɛ a ka sixu wà, bɔ azɔ̌ towe na lɛ́ víví nú we hugǎn? Nɛ̌ a ka sixu bló gbɔn bo na mɔ awǎjijɛ ɖò azɔ̌ towe kɔn?

2 Jehovah ɖɔ nú mǐ ɖɔ: “Enyi mɛɖé nɔ ɖu nǔ, bo nɔ nu ahan, bo ɖu azɔ̌ e é jɛ tagba bo wà ɔ sín gbɛ̀ hǔn, Mawu wɛ na ɛ.” (Nùnywɛtɔ́xó 3:13) Jehovah dá mǐ, bɔ mǐ ɖó hudo azɔ̌ tɔn, bɔ azɔ̌wiwa nɔ lɛ́ jló mǐ. É jló ɖɔ mǐ ni mɔ vivǐ nǔ e mǐ nɔ wà lɛ é tɔn.—Nùnywɛtɔ́xó 2:24; 5:17.

3 Enɛ wu ɔ, etɛ ka sixu d’alɔ mǐ bɔ mǐ na ɖu azɔ̌ mǐtɔn sín gbɛ̀? Azɔ̌ alɔkpa tɛ lɛ Klisanwun lɛ ka ɖó na nyì alɔ na? Nɛ̌ mǐ ka sixu nɔ jlɛ̌ jí ɖò azɔ̌ mǐtɔn kpo Jehovah sinsɛn mǐtɔn kpo mɛ gbɔn? Azɔ̌ taji hugǎn tɛ mǐ ka sixu wà?

AZƆ̌WATƆ́ ÐAXÓ HUGǍN WÈ LƐ

4, 5. Nukún tɛ Jehovah ka nɔ sɔ́ dó kpɔ́n azɔ̌wiwa?

4 Jehovah ɖesunɔ yí wǎn nú azɔ̌. Bǐbɛ̌mɛ 1:1 ɖɔ: “Ðò bǐbɛ̌mɛ ɔ, . . . Mawu Mavɔmavɔ ɖó wɛkɛ ɔ.” Ee Mawu ɖó ayikúngban kpo nǔ lɛ bǐ kpo gudo é ɔ, é ɖɔ ɖɔ nǔ e emi dá lɛ é ɔ, “nǔ ɖagbe wɛ ye nyí tawun.” (Bǐbɛ̌mɛ 1:31) Nǔ e Gbɛɖotɔ́ mǐtɔn dá lɛ é hun xomɛ n’i.—1 Timɔtée 1:11, nwt.

5 Jehovah ɖó azɔ̌wiwa te gbeɖé ǎ. Jezu ɖɔ: “Tɔ́ ce ɖò azɔ̌ wà wɛ tɛgbɛ.” (Jaan 5:17) Nugbǒ wɛ ɖɔ mǐ tuùn nùjiwǔ e Jehovah ɖò blòbló wɛ lɛ é bǐ ǎ, amɔ̌, mǐ tuùn ɖé lɛ. É ɖò mɛ ɖěɖee na ɖu gǎn xá Vǐ sunnu tɔn Jezu Klisu ɖò Axɔsuɖuto ɔ mɛ lɛ é cyan wɛ. (2 Kɔlɛntinu lɛ 5:17) Jehovah lɛ́ ɖò ali xlɛ́ gbɛtɔ́ lɛ wɛ, bo lɛ́ ɖò nukún kpé dó ye wu wɛ kpo kanɖodonǔwu kpo. Nǔ e mɛ wɛnɖagbejijlazɔ́ e wà wɛ mǐ ɖè gbɔn gbɛ̀ ɔ bǐ mɛ é tɔ́n kɔ dó é wɛ nyí ɖɔ gbɛtɔ́ livi mɔkpan ɖò Jehovah tuùn wɛ, bo ɖó nukúnɖiɖo ɔ bo na nɔ gbɛ̀ kaka sɔyi ɖò palaɖisi mɛ ɖò ayikúngban jí.—Jaan 6:44; Hlɔmanu lɛ 6:23.

6, 7. Azɔ̌watɔ́ alɔkpa tɛ Jezu ka nyí?

6 Jezu yí wǎn nú azɔ̌ Tɔ́ tɔn ɖɔhun. Cobonu é na wá ayikúngban jí ɔ, é nyí “azɔ̌gán” Mawu tɔn, bo ɖ’alɔ ɖò nǔ e ɖò jixwé lɛ é, kpo ee ɖò ayikúngban jí lɛ é kpo bǐ biblo mɛ. (Nùnywɛxó 8:22-31; Kolosinu lɛ 1:15-17) Hwenu e Jezu wá ayikúngban jí é ɔ, é lɛ́ w’azɔ̌ syɛnsyɛn. Hwenu e é ɖò winnyawinnya mɛ é ɔ, é kplɔ́n azɔ̌, bo nyí atínkpatɔ́ azɔ̌tuùntɔ́ ɖé, vlafo, bo nɔ bló nǔzinzan xɔ mɛ tɔn lɛ, bo nɔ lɛ́ gbá xɔ. Azɔ̌ tɔn bí alɔ n’i sɔmɔ̌ bɔ mɛ lɛ nɔ ylɔ ɛ ɖɔ “atínkpatɔ́.”—Maki 6:3.

7 É ɖò mɔ̌ có, azɔ̌ taji hugǎn e Jezu wà ɖò ayikúngban jí é wɛ nyí ɖɔ é jla wɛnɖagbe ɔ mɛ lɛ, bo lɛ́ kplɔ́n nǔ ye dó Jehovah wu. Xwè atɔn adaɖé wɛ é ɖó, bo na dó fó sinsɛnzɔ́ tɔn, enɛ wu ɔ, é nɔ w’azɔ̌ syɛnsyɛn sín ayitéhɔnnu kaka jɛ zǎnmɛ. (Luki 21:37, 38; Jaan 3:2) Jezu ɖi zɔnlin nú kilomɛtlu kanweko mɔkpan gbɔn ali afúntúntúnnɔ lɛ jí, bo nɔ ɖò wɛnɖagbe jla mɛ gègě wɛ lee é nyɔ́ bló gbɔn é.—Luki 8:1.

8, 9. Etɛwu Jezu ka ɖu azɔ̌ tɔn sín vivǐ?

8 Nùɖuɖu ɖɔhun wɛ azɔ̌ Mawu tɔn wiwa cí nú Jezu. Azɔ̌ enɛ ɔ nɔ na ɛ hlɔnhlɔn. É nɔ wá jɛ azǎn ɖé lɛ gbè bɔ Jezu nɔ w’azɔ̌ syɛnsyɛn, bo tlɛ nɔ mɔ hwenu bo na ɖu nǔ ǎ. (Jaan 4:31-38) É nɔ zán ali e hun n’i é bǐ dó dó alɔ mɛ lɛ, bonu ye na kplɔ́n nǔ dó Tɔ́ tɔn wu. Enɛ wu ɔ, é kpéwú bo ɖɔ nú Jehovah ɖɔ: “Un wà azɔ̌ e a zɔ́n mì ɔ, un bló yì fó, bo dó sɔ́ we sù ɖò ayikúngban jí.”—Jaan 17:4.

9 É ɖò wɛn ɖɔ Jehovah kpo Jezu kpo bǐ wɛ nɔ w’azɔ̌ syɛnsyɛn, bo nɔ mɔ awǎjijɛ ɖò azɔ̌ yetɔn mɛ, bɔ é nɔ lɛ́ jɛmɛ nú ye. Mǐ jló na “wà nǔ [Mawu] ɖɔhun,” lobo jló na “zé afɔ dó afɔdo [Jezu] tɔn lɛ mɛ.” (Efɛzinu lɛ 5:1; 1 Piyɛ́ɛ 2:21) Nǔ e wu mǐ nɔ dó gǎn bo na w’azɔ̌ syɛnsyɛn, lobo na wà nǔ e wu mǐ kpé é bǐ, ɖò nǔ ɖebǔ e mǐ nɔ wà é kɔn é nɛ.

LINLIN TƐ MǏ KA ÐÓ NA ÐÓ DÓ AZƆ̌ MǏTƆN WU?

10, 11. Etɛ ka sixu d’alɔ mǐ, bɔ mǐ na ɖó linlin e sɔgbe é dó azɔ̌ mǐtɔn wu?

10 Ðó mǐ nyí togun Jehovah tɔn wutu ɔ, mǐ nɔ w’azɔ̌ syɛnsyɛn dó nɔ gudo nú mǐɖée kpo xwédo mǐtɔn kpo. Mǐ jló na ɖó awǎjijɛ ɖò azɔ̌ mǐtɔn kɔn, amɔ̌, é sixu vɛwǔ. Enɛ wu ɔ, enyi azɔ̌ mǐtɔn ma nɔ na awǎjijɛ mǐ ǎ ɔ, etɛ mǐ ka sixu wà?

Linlin e sɔgbe é ɖiɖó sixu zɔ́n bɔ mǐ na ɖu vivǐ azɔ̌ ɖebǔ tɔn hugǎn

11 Nɔ ɖó linlin e sɔgbe é. Mǐ sixu nɔ ma kpéwú bo na ɖyɔ fí e mǐ nɔ w’azɔ̌ ɖè é, alǒ ɖè bǎ e mɛ mǐ nɔ w’azɔ̌ ɖó é kpò, amɔ̌, mǐ hɛn ɔ, mǐ na ɖyɔ linlin mǐtɔn. Enyi mǐ mɔ nukúnnú jɛ nǔ e Jehovah nɔ ɖó nukún ɖò mǐ sí é wu ɔ, enɛ sixu d’alɔ mǐ. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, Jehovah nɔ ɖó nukún ɖò tatɔ́ xwédo tɔn lɛ sí ɖɔ ye ni kpé nukún dó hudo xwédo yetɔn tɔn lɛ wu lee ye kpéwú gbɔn é bǐ. Nugbǒ ɔ, Biblu ɖɔ ɖɔ mɛ e ma kpé nukún dó xwédo tɔn wu ǎ é ɔ, é “nyla hú nùmaɖitɔ́.” (1 Timɔtée 5:8) Enyi tatɔ́ xwédo tɔn ɖé wɛ nú we ɔ, a ɖó na w’azɔ̌ syɛnsyɛn bo kpé nukún dó xwédo towe wu. Enyi a yí wǎn nú azɔ̌ e a nɔ wà é kpo a gbɔ kpo ɔ, a ka tuùn ɖɔ é nɔ zɔ́n bɔ a nɔ kpé nukún dó xwédo towe wu, bo nɔ lɛ́ hɛn xomɛ Jehovah tɔn hun.

12. Nɛ̌ mǐ ka nɔ ɖu azɔ̌syɛnsyɛnwiwa kpo nugbǒɖiɖɔ kpo sín lè gbɔn?

12 Nyǐ azɔ̌syɛnsyɛnwatɔ́, bo nɔ lɛ́ ɖɔ nugbǒ. Enɛ sixu zɔ́n, bɔ é na bɔkun nú we hugǎn, bɔ a na ɖu azɔ̌ towe sín vivǐ. (Nùnywɛxó 12:24; 22:29) É na sín nugbǒɖiɖɔ wu bɔ gǎn towe na ɖeji dó wutu towe. Gǎn lɛ ɔ, azɔ̌watɔ́ nugbǒɖɔtɔ́ lɛ nɔ xɔ akwɛ ɖò nukún yetɔn mɛ, ɖó ye nɔ fin akwɛ, azɔ̌wanú lɛ alǒ hwenu ǎ. (Efɛzinu lɛ 4:28) Taji hugǎn ɔ wɛ nyí ɖɔ, enyi a nɔ wà azɔ̌ syɛnsyɛn, bo nɔ lɛ́ ɖɔ nugbǒ ɔ, Jehovah nɔ tuùn. A sixu ɖó ‘ayixa mímɛ́’ ɖé, ɖó a tuùn ɖɔ emi ɖò xomɛ Mawu e a yí wǎn na é tɔn hɛn hun wɛ wutu.—Eblée lɛ 13:18; Kolosinu lɛ 3:22-24.

13. Lè ɖevo tɛ nugbǒɖiɖɔ ɖò azɔ̌ mǐtɔn jí ka sixu lɛ́ hɛn wá?

13 Tuùn ɖɔ walɔ ɖagbe e a nɔ zán ɖò azɔ̌ towe jí é sixu kpa susu nú Jehovah. Enɛ na hwɛjijɔ ɖevo e wu mǐ na ɖó awǎjijɛ ɖò azɔ̌ mǐtɔn kɔn é mǐ. (Titu 2:9, 10) Ðó kpɔ́ndéwú ɖagbe towe wutu ɔ, é tlɛ sixu wá jɛ bɔ azɔ̌gbɛ́ towe ɖé na ba na kplɔ́n Biblu.—Nùnywɛxó 27:11; 1 Piyɛ́ɛ 2:12.

AZƆ̌ TƐ UN KA ÐÓ NA WÀ?

14-16. Etɛ jí mǐ ka ɖó na lin tamɛ dó hwenu e mǐ ɖò azɔ̌ ba wɛ é?

14 Biblu slɛ́ azɔ̌ ɖěɖee Klisanwun ɖé ɖó na yí gbè bo wà, alǒ gbɛ́ lɛ é ǎ. Amɔ̌, nugbodòdó ɖěɖee sixu d’alɔ mǐ, bɔ mǐ na wá gbeta ɖagbe lɛ kɔn dó azɔ̌ wu lɛ é ɖ’emɛ. (Nùnywɛxó 2:6) Mǐ na zán nugbodòdó Biblu tɔn lɛ, bo kàn nǔ elɔ lɛ byɔ mǐɖée.

Ba azɔ̌ e ma na tɛ afɔ nugbodòdó Jehovah tɔn lɛ jí ǎ é

15 Azɔ̌ elɔ wiwa ka na byɔ ɖɔ má wà nǔ e Jehovah ɖɔ ɖɔ é nyla lɛ é ɖě wɛ à? Mǐ ko kplɔ́n nǔ dó nùwalɔ e Jehovah gbɛ́ wǎn na lɛ é ɖé lɛ wu, ɖi ajojija kpo adingban ɖiɖó kpo. (Tíntɔ́n 20:4; Mɛsɛ́dó 15:29; Efɛzinu lɛ 4:28; Nǔɖexlɛ́mɛ 21:8) Enɛ wu ɔ, mǐ nɔ nɔ acéjí, bo nɔ nyì alɔ nú azɔ̌ ɖebǔ e tɛ afɔ nugbodòdó Jehovah tɔn jí lɛ é.—1 Jaan 5:3.

16 Azɔ̌ elɔ ka jɛhun dó nùwalɔ e Jehovah gbɛ́ é ɖé jí, alǒ sɔ́ sù wɛ à? Ði kpɔ́ndéwú ɔ, enyi è ka xwlé sinsɛnxɔ ɖé gbigbá we ɔ ka ló? Nùɖé nyla ɖò xɔgbigbázɔ́ mɛ ǎ. Amɔ̌, a tuùn nǔ e Jehovah lin dó sinsɛn nùvú lɛ wu é. Enɛ wu ɔ, nugbǒ wɛ ɖɔ hwiɖesunɔ na ɖ’alɔ ɖò sinsɛn nùvú mɛ tlɔlɔ ǎ, amɔ̌, a ka mɔ ɖɔ sɔgbe xá linlin Jehovah tɔn ɔ, a nɔ gudo nú adingban-núkplɔnmɛ vlafo à cé?—Nǔɖexlɛ́mɛ 18:4.

17. Etɛ ka sixu d’alɔ mǐ bɔ mǐ na wá gbeta e na hun xomɛ nú Mawu lɛ é kɔn?

17 Enyi mǐ nɔ zán nugbodòdó Mawu tɔn lɛ ɔ, mǐ sixu nyí gbɛtɔ́ alɔkpa e xó Eblée lɛ 5:14 ɖɔ é, é wɛ nyí mɛ ɖěɖee “tuùn nǔ ɖagbe ɖò nǔ nyanya mɛ, gbɔn nǔwiwa yetɔn lɛ gblamɛ, bɔ é ko má ye” é. Kanbyɔ hwiɖée ɖɔ: ‘Enyi un yí gbè nú azɔ̌ elɔ ɔ, é na nyí afɔklɛ́nnú nú mɛ ɖevo lɛ wɛ à? Azɔ̌ elɔ ka na byɔ ɖɔ un na jó mɛ e un da é kpo vǐ ce lɛ kpo dó bo na yì cí zɔ nú ye, alǒ yì tò ɖevo mɛ wɛ à? Nɛ̌ enɛ ka na wà nǔ dó ye wu gbɔn?’

“MƆ DÒ NÚ NǓ E NYÍ NÙJƆNǓ HUGǍN LƐ É”

18. Etɛwu é ka sixu vɛwǔ, bɔ mǐ na sɔ́ ayi ɖó sinsɛn-biblo mǐtɔn jí?

18 É sixu vɛwǔ bɔ mǐ na sɔ́ Jehovah sinsɛn mǐtɔn ɖó tɛn nukɔntɔn ɔ mɛ ɖò táan elɔ e mɛ “hwenu vɛwǔ” e è na ɖí xwi xá lɛ é tíìn é. (2 Timɔtée 3:1) Azɔ̌ mimɔ, bo lɛ́ dó gǎn bonu é ma sún gló mɛ ó vɛwǔ tawun. Mǐ ɖó na kpé nukún dó xwédo mǐtɔn wu, amɔ̌, mǐ tuùn ɖɔ sinsɛn-biblo mǐtɔn wɛ na jɛ nukɔn. Mǐ sixu lɔn bonu nǔ agbaza tɔn lɛ na huzu nǔ e ɖò taji hugǎn ɖò gbɛzán mǐtɔn mɛ é ǎ. (1 Timɔtée 6:9, 10) Enɛ wu ɔ, nɛ̌ mǐ ka sixu “mɔ dò nú nǔ e nyí nùjɔnǔ hugǎn lɛ é,” bɔ ɖò hwe ɖokpo ɔ nu ɔ, mǐ na lɛ́ kpé nukún dó xwédo mǐtɔn wu gbɔn?—Filipunu lɛ 1:10, nwt.

19. Nɛ̌ jiɖiɖe dó Jehovah wu ka nɔ d’alɔ mǐ, bɔ mǐ nɔ nɔ jlɛ̌ jí ɖò azɔ̌ sín akpáxwé gbɔn?

19 Ðeji dó Jehovah wu bǐ mlɛ́mlɛ́. (Xà Nùnywɛxó 3:5, 6.) Mǐ tuùn ɖɔ Mawu tuùn nǔ e sín hudo mǐ ɖó é pɛ́pɛ́pɛ́, bo ka nɔ kpé nukún dó mǐ wu tawun. (Ðɛhan 37:25; 1 Piyɛ́ɛ 5:7) Xó tɔn ɖɔ nú mǐ ɖɔ: “Mi ma jó miɖée dó nú wanyiyi nú akwɛ ɖu ɖò mi jí ó; nǔ e ɖò mi sí ɔ ni kpé mi, ɖó Mawu ɖɔ: ‘Un na jó we dó gbeɖé ǎ; un na ɖè alɔ sín kàn towe mɛ gbeɖé ǎ.’” (Eblée lɛ 13:5) Jehovah ba ɖɔ mǐ ni nɔ ɖò adohu adohu jí hwebǐnu dó lee mǐ na kpé nukún dó xwédo mǐtɔn wu gbɔn é wu ǎ. Azɔn gègě wɛ é ko ɖexlɛ́ ɖɔ emi hɛn ɔ, emi na kpé nukún dó hudo togun emitɔn tɔn lɛ wu. (Matie 6:25-32) Azɔ̌ mǐtɔn na bo cí ɖebǔ ɔ, gbesisɔmɛ wɛ mǐ nɔ kplɔ́n Xó Mawu tɔn, jla wɛnɖagbe ɔ, bo nɔ yì kplé Klisanwun tɔn lɛ.—Matie 24:14; Eblée lɛ 10:24, 25.

20. Nɛ̌ mǐ ka sixu hɛn gbɛzán mǐtɔn bɔkun gbɔn?

20 Hɛn nukún towe ɖó ganji. (Xà Matie 6:22, 23.) Enɛ sín tinmɛ wɛ nyí ɖɔ a na zán gbɛzán e bɔkun é, bo na mɔ tɛn dó sɔ́ ayi ɖó Jehovah sinsɛn jí. Mǐ tuùn ɖɔ xlonɔnú wɛ é na nyí ɖɔ mǐ ni lɔn bonu akwɛ, gbɛ̀ fɛɛ zinzan alǒ nǔ e tɔ́n bo ɖò zo jí lɛ é ni huzu nǔ e ɖò taji nú mǐ hugǎn xɔ́ntɔn e mǐ zun xá Mawu é é. Enɛ wu ɔ, etɛ ka na d’alɔ mǐ, bɔ mǐ na sɔ́ nǔ e ɖó na jɛ nukɔn lɛ é ɖó nukɔn? Mǐ ɖó na wà nǔ e wu mǐ kpé é, bo na ɖu axɔ́ ǎ. Enyi a ko ɖu axɔ́ hǔn, blǒ tuto e sɔgbe é, bo na sú. Nú mǐ ma cɔ́ mǐɖée ǎ ɔ, nǔ agbaza tɔn lɛ sixu ɖu hwenu kpo hlɔnhlɔn kpo gègě nú mǐ, bɔ mǐ sixu ba hwenu kpò nú ɖɛxixo, nùkplɔnkplɔn alǒ Mawuxóɖiɖɔ. Mǐ na lɔn nú nǔ agbaza tɔn lɛ na ján tɛn gbɛzán mǐtɔn ǎ, é nyɔ́ wà ɔ, mǐ jló na kplɔ́n, bɔ nǔ taji lɛ ɖi ‘nùɖuɖu kpo avɔ kpo’ na nɔ kpé mǐ. (1 Timɔtée 6:8) Mǐ na bo ɖò ninɔmɛ ɖebǔ mɛ ɔ, é na nyɔ́ ɖɔ mǐ ni gbéjé mǐɖée kpɔ́n sín hweɖenu jɛ hweɖenu, bo kpɔ́n lee mǐ sixu sɛ̀n Jehovah mlɛ́mlɛ́ hugǎn gbɔn é.

21. Etɛwu mǐ ka ɖó na wá gbeta ɖé kɔn dó nǔ e na nɔ tɛn nukɔntɔn ɔ mɛ ɖò gbɛzán mǐtɔn mɛ é wu?

21 Nya nǔ e sɔgbe lɛ é gbé. Mǐ ɖó na zán hwenu mǐtɔn, hlɔnhlɔn mǐtɔn kpo nǔ agbaza tɔn lɛ kpo kpodo nùnywɛ kpan. Enyi mǐ ma cɔ́ mǐɖée ǎ ɔ, nǔ e ma ɖò taji sɔmɔ̌ ǎ lɛ é, ɖi wema kplɔnkplɔn alǒ akwɛ biba na ɖu hwenu xɔ akwɛ mǐtɔn lɛ. Jezu ɖɔ: “Axɔsuɖuɖu Mawu tɔn . . . ni nɔ mya nukún nú mi jɛ nukɔn.” (Matie 6:33) Gbeta e kɔn mǐ nɔ wá lɛ é, nùwalɔ mǐtɔn lɛ, nǔ e mǐ nɔ wà ayihɔngbe ayihɔngbe lɛ é kpo nǔ e gbé mǐ nɔ nya lɛ é kpo bǐ nɔ xlɛ́ nǔ e ɖò tɛn nukɔntɔn mɛ ɖò ayi mǐtɔn mɛ lɛ é.

AZƆ̌ TAJI HUGǍN E MǏ SIXU WÀ É

22, 23. (a) Ðó mǐ nyí Klisanwun lɛ wutu ɔ, azɔ̌ taji hugǎn tɛ mǐ ka ɖó? (b) Etɛ ka na d’alɔ mǐ, bɔ mǐ na ɖu azɔ̌ mǐtɔn sín gbɛ̀?

22 Azɔ̌ taji hugǎn mǐtɔn wɛ nyí Jehovah sinsɛn kpo wɛnɖagbe ɔ jijla mɛ ɖevo lɛ kpo. (Matie 24:14; 28:19, 20) Jezu ɖɔhun ɔ, mǐ jló na wà nǔ e wu mǐ kpé é bǐ ɖò azɔ̌ enɛ mɛ. Mɛɖé lɛ sɛ̀ tɛn bo na yì wà sinsɛnzɔ́ ɖò fí e hudo wɛnjlatɔ́ tɔn sukpɔ́ ɖè é. Mɛ ɖevo lɛ ɖò jonɔgbe kplɔ́n wɛ, bo na mɔ tɛn dó sixu jla wɛn ɔ mɛ e nɔ dó gbè enɛ lɛ é. Ðɔ xó xá mɛ e wà mɔ̌ lɛ é, bo kàn nǔ byɔ ye d’ewu. Ye na ɖɔ nú we ɖɔ gbɛzán emitɔn ɖó awǎjijɛ hugǎn, bo lɛ́ ɖó nu hugǎn.—Nùnywɛxó 10:22.

Jehovah sinsɛn wɛ nyí azɔ̌ taji hugǎn e mǐ sixu wà é

23 Égbé ɔ, gègě mǐtɔn wɛ é nɔ ɖò dandan ɖɔ mǐ ni w’azɔ̌ nú ganxixo gègě ɖò azɔ̌ mǐtɔn jí, alǒ ɖò azɔ̌ vovo jí cobo na mɔ dandannú lɛ yayǎnɔ nú xwédo mǐtɔn. Jehovah mɔ nǔ jɛ enɛ wu, bɔ nǔ ɖebǔ e mǐ nɔ wà, bo na dó kpé nukún dó xwédo mǐtɔn wu é nɔ sù nukún tɔn mɛ. Enɛ wu ɔ, nǔ mǐ bǐ ni kpó ɖò kpɔ́ndéwú Jehovah kpo Jezu kpo tɔn xwedó wɛ, gbɔn kàn ɖiɖó dó azɔ̌ alɔkpa ɖebǔ e mǐ nɔ wà é wu gblamɛ. Nǔ mǐ ni flín ɖɔ azɔ̌ taji hugǎn mǐtɔn wɛ nyí Jehovah sinsɛn kpo wɛnɖagbe Axɔsuɖuto Mawu tɔn tɔn jijla kpo. Enɛ na hɛn awǎjijɛ adodwé ɔ wá nú mǐ.