Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

Nɛ̌ Mɛ lɛ ka Nɔ Ðɔ Ganmɛ Gbɔn Ðò Biblu Sín Táan Mɛ?

Nɛ̌ Mɛ lɛ ka Nɔ Ðɔ Ganmɛ Gbɔn Ðò Biblu Sín Táan Mɛ?

ENYI a jló na tuùn gan e ɖò xixo wɛ é ɔ, etɛ a ka nɔ wà? A nɔ kpɔ́n gan, kabǐ? Enyi xɔ́ntɔn ɖé kàn gan e ɖò xixo wɛ é byɔ we ɔ, nɛ̌ a ka na na ɛ sìnkɔn gbɔn? Ali vovo nu wɛ è nɔ ɖɔ gan e ɖò xixo wɛ é ɖè. Gbɔn nɛ̌ é?

Mǐ ni ɖɔ ɖɔ gan 12 hwemɛ tɔn ko xò bɔ ganxixo ɖokpo cɛju 30 ko wá yì dó. A sixu ɖɔ gan ɖokpo adaɖé alǒ gan ɖokpo dín cɛju gban. Fí ɖé lɛ tlɛ tíìn bɔ è nɔ ɖɔ gan wè kpò cɛju gban.

Ðó a nɔ xà Biblu wutu ɔ, a sixu nɔ kanbyɔ hwiɖée ɖɔ nɛ̌ mɛ lɛ ka nɔ ɖɔ gan e ɖò xixo wɛ é gbɔn ɖò Biblu sín táan mɛ à jí. Alɔkpa ɖokpo ɔ mɛ wɛ ye nɔ ɖɔ gbɔn ǎ. Akpáxwé Biblu tɔn e è wlan dó Ebléegbe mɛ é nɔ ɖɔ “zǎnzǎn,” “hwemɛ,” “hwemɛ cíɖíɖí” kpo “gbadanu” kpo xó. (Bǐb. 8:11; 19:27; 43:16; Sɛ́n. 28:29; 1 Axɔ. 18:26) Amɔ̌ ɖò hweɖelɛnu ɔ, è nɔ ɖɔ ganmɛ ɔ pɛ́pɛ́pɛ́.

Ðò Biblu sín táan mɛ ɔ, toxo gègě ɖó zǎncɔ́tɔ́ lɛ. Zǎnmɛ wɛ è nɔ ɖó hudo yetɔn hugǎn. Xwè kanweko mɔkpan jɛ nukɔn nú jiji Jezu tɔn ɔ, Izlayɛli-ví lɛ má zǎn ɔ ɖó akpáxwé atɔn jí, bɔ è nɔ ylɔ ɖɔ zǎn sín mimǎ lɛ. (Ðɛh. 63:6, nwt) Ðò Jezu sín azǎn gbè ɔ, Jwifu lɛ nɔ xwedó lee Glɛkinu lɛ kpo Hlɔmanu lɛ kpo nɔ lɛ́n ganmɛ gbɔn, bo nɔ má zǎn ɖokpo ɖó ɛnɛ jí é.

Wɛnɖagbe-Wema lɛ dó gesí zǎn sín mimǎ enɛ lɛ azɔn nabi ɖé. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, “zǎn sín mimǎ ɛnɛgɔ ɔ” mɛ wɛ Jezu ɖi zɔnlin gbɔn xù jí, bo yì tɔjihun e mɛ ahwanvu tɔn lɛ ɖè é kɔn. (Mat. 14:25, nwt) Xlɛ̌ tɔn ɖokpo ɖíe, Jezu ɖɔ: “Enyi xwétɔ́ ɖé tuùn hwenu e ajotɔ́ na wá xwé tɔn gbè dó [ɖò zǎn sín mimǎ lɛ mɛ é] ɔ, wunzɛn wɛ é na nɔ, bo na lɔn bonu ajotɔ́ na tɔ́n dǒ, bo byɔ xwé tɔn gbè ǎ.”—Mat. 24:43.

Zǎn sín mimǎmɛ ɛnɛ lɛ bǐ wu ɖɔ xó dó wɛ Jezu ɖè hwenu e é ɖɔ xó elɔ lɛ nú ahwanvu tɔn lɛ é: “Hǔn, mi bo nɔ acéjí, ɖó mi tuùn hwenu e xwétɔ́ ɔ na lɛkɔ wá dó ɔ ǎ; é sixu nyí gbadanu, é sixu nyí zǎn xwete, é sixu nyí kokló kɔ́ así, abǐ zǎnzǎn tɛɛn.” (Mak. 13:35) Zǎn sín mimǎmɛ nukɔntɔn ɔ wɛ nyí “gbadanu,” bo nɔ bɛ́sín hwenu e hwe yì xɔ é kaka yì gan tɛnnɛ mɛ gbadanu. Wegɔ ɔ wɛ nyí “zǎn xwete,” bo bɛ́sín gan tɛnnɛ mɛ gbadanu yì gan wěwe mɛ zǎnmɛ. Atɔngɔ ɔ wɛ nyí “kokló kɔ́ así,” bo nɔ bɛ́sín gan wěwe mɛ zǎnmɛ jɛ gan atɔn mɛ ayitéhɔnnu. É sixu ko nyí ɖɔ ɖò zǎn sín mimǎmɛ enɛ mɛ wɛ kokló kɔ́ así ɖò zǎn e mɛ è wlí Jezu é. (Mak. 14:72) Zǎn sín mimǎmɛ ɛnɛgɔ ɔ wɛ nyí “zǎnzǎn tɛɛn,” bo nɔ bɛ́sín gan atɔn mɛ ayitéhɔnnu yì zǎnzǎn hwenu e hwe nɔ tɔ́n é.

Nugbǒ wɛ ɖɔ ɖò Biblu sín táan mɛ ɔ, mɛ lɛ ɖó gan e mǐ nɔ zán égbé lɛ é ǎ, amɔ̌, ye ɖó tuto e nɔ d’alɔ ye bɔ ye nɔ ɖɔ gan e ɖò xixo wɛ ɖò kéze kpo zǎnmɛ kpo é ɖé.