Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

Nǔ E Nǔxatɔ́ lɛ Kanbyɔ lɛ É

Nǔ E Nǔxatɔ́ lɛ Kanbyɔ lɛ É

Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ ɖó na zán tɛn Ɛntɛnɛti tɔn ɖěɖee jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é wɛ à?

É ɖò wɛn ɖɔ Jehovah ba ɖɔ enyi mɛ we wlí alɔ ɔ, ye n’i ɖ’awǎjijɛ, bo ɖu vivǐ kancica syɛnsyɛn ɖé tɔn kaka sɔyi. (Mat. 19:4-6) Enyi a jló na wlí alɔ ɔ, nɛ̌ a ka sixu mɔ mɛ e jɛxa we é gbɔn? Ðó Jehovah wɛ dá mǐ wutu ɔ, é tuùn nǔ e mǐ ɖó na wà, bɔ alɔwliwli mǐtɔn na ɖ’awǎjijɛ é. Enɛ wu ɔ, enyi a xwedó nǔgbododó tɔn lɛ ɔ, é na kpa we jɛn wɛ. Mǐ ni ɖɔ xó dó nǔgbododó enɛ lɛ ɖé lɛ wu.

Jɛ nukɔn hwɛ̌ ɔ, mǐ ɖó na tuùn nǔ elɔ: “Gbɛtɔ́ sín ayixa hizi; ayixa tɔn dá hú nǔ bǐ.” (Jel. 17:9) Enyi sunnu ɖé kpo nyɔnu ɖé kpo mɔ yeɖée, bo jɛ yiyi jí, lobo ɖò linlin wɛ na wlí alɔ ɔ, blewun jɛn nǔ yeɖée tɔn sixu jɛ ayi mɛ ɖu nú yeɖée jí, b’ɛ nɔ syɛn tawun. Nǔ ka nyí mɔ̌ ɔ, é na vɛwǔ nú ye ɖɔ ye ni wá gbeta e nǔnywɛ kpé lɛ é kɔn. Hwɛhwɛ ɔ, mɛ e lee nǔ cí nú ye lɛ é wɛ nɔ sísɛ́ ye jɛ nukɔn bɔ ye nɔ wá gbeta ɔ kɔn bá wlí alɔ lɛ é nɔ dɔn yeɖée dó kɔ́blumanya mɛ. (Nǔx. 28:26) Nǔ e wu enyi sunnu ɖé kpo nyɔnu ɖé kpo jɛ tíntɔ́n jí tlolo ɔ, é ma nyí nǔnywɛnú ɖɔ ye ni jɛ lee nǔ cí nú ye ɖò ayi gɔngɔn yetɔn mɛ é ɖexlɛ́ yeɖée jí, alǒ d’akpá lɛ nú yeɖée, cobo tuùn yeɖée ganji ǎ é nɛ.

Nǔnywɛxó 22:3 ɖɔ: “Gbɛtɔ́ e ayi tɔn ɖò te ɔ mɔ nǔ nyanya ja ɔ, é nɔ hɔn bɛ; xlonɔ ka nɔ zɔn mɔ̌ bo nɔ yì zɔn mɛ.” Awovínú tɛ lɛ ka ɖò tɛn Ɛntɛnɛti tɔn ɖěɖee jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é zinzán mɛ? É blawǔ ɖɔ mɛɖé lɛ ko xò gò mɛ e ye ma tuùn ǎ lɛ é ɖò Ɛntɛnɛti jí, bo jɛ tíntɔ́n xá ye jí, bo wá ɖ’ayi wu ɖɔ mɛ e kpo emi kpo ɖò tíntɔ́n wɛ é flú emi. Adingbannɔ lɛ nɔ hun kɔ́ntu e ma nɔ ɖè mɛ alɔkpa e ye nyí tawun é xlɛ́ ǎ lɛ é dó tɛn enɛ lɛ jí, dó kɔ́tɔ́ xomɛvɔnɔ lɛ. Hweɖelɛnu ɔ, adingbannɔ enɛ lɛ nɔ ɖɔ ɖɔ Kúnnuɖetɔ́ wɛ nú emi.

Awovínú e ɖ’emɛ é ɖevo ɖíe: Tɛn Ɛntɛnɛti tɔn e jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é ɖé lɛ nɔ zán tuto ɔdinatɛ́ɛ jí tɔn lɛ dó ɖɔ ɖɔ sunnu lě jɛxa nyɔnu lě. Amɔ̌, kúnnuɖenú ɖě xlɛ́ ɖɔ tuto enɛ lɛ nɔ w’azɔ̌ dóo ǎ. Nǔnywɛnú jɛn é ka nyí ɖɔ è ni ɖeji dó tuto ɔdinatɛ́ɛ jí tɔn e gbɛtɔ́ ɖetɔ́n é wu ɖɔ é na d’alɔ mɛ bɔ è na kpéwú bo wá gbeta taji ɖé kɔn, ɖi mɛ e jɛxa mɛ bɔ è na da é mimɔ à? È sixu jlɛ́ tuto ɔdinatɛ́ɛ jí tɔn lɛ dó nǔgbododó ɖejid’ewu ee ɖò Biblu mɛ lɛ é wu kpɔ́n gbeɖé ǎ.—Nǔx. 1:7; 3:5-7.

Nǔgbododó ɖokpo ɖò Nǔnywɛxó 14:15 mɛ bo ɖɔ: “Gbɛtɔ́ e ayivɔ vún ɔ nɔ ɖi nǔ nú nǔ e è ɖɔ n’i lɛ bǐ; mɛ e ayi tɔn ka ɖò te ɔ nɔ lin tamɛ cobo nɔ wà nǔ.” A ɖó na tuùn mɛɖé ganji hwɛ̌ cobo wá gbeta ɔ kɔn ɖɔ é wɛ jɛxa we bɔ a na da. Amɔ̌, è sixu zán tɛn Ɛntɛnɛti tɔn ɖěɖee jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é bo ɖó nukún ɖɔ è na tuùn i ganji ǎ. Enyi a na bo tlɛ nɔ mɔ nǔ e kúnkplá mɛ ɔ lɛ é, bɔ éɖesunɔ nɔ mɔ towe lɛ, lobɔ mi nɔ lɛ́ zán hwenu gegě dó ɖɔ xó ɖó kpɔ́ ɖò Ɛntɛnɛti jí ɔ, a ka sixu ɖɔ dóo ɖɔ emi tuùn i à? Mɛɖé lɛ nɔ lin ɖɔ emi ko mɔ wanyinamɔ emitɔn, amɔ̌ enyi ye wá yì xò gò yeɖée lě ɔ, nǔ e ye nɔ mɔ é nɔ cí kliwun nú ye.

Ðɛhanwlantɔ́ ɖé ɖɔ: “Un nɔ dó gbɛtɔ́ nuwenɔgbɛ́ ǎ, un nɔ zɔn xá gbɛtɔ́ yɛmɛnúwatɔ́ ǎ.” (Ðɛh. 26:4) Mɛ gegě nɔ mɔ ɖɔ é nyɔ́ ɖɔ emi ni ɖè emiɖée xlɛ́ ɖó alɔkpa ɖevo jí ɖò tɛn Ɛntɛnɛti tɔn e jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é lɛ é jí ba dó dɔn mɛ lɛ ganji. Ye sixu nɔ ma ɖè nǔewanú ye nyí tawun é xlɛ́, alǒ enyi ye ɖò nǔ wlán sɛ́dó mɛ ɖevo lɛ wɛ ɔ, jijɔ nyanya yetɔn lɛ sixu nɔ ma jɛ wě. Nǔgbo wɛ ɖɔ mɛɖé lɛ sixu ɖexlɛ́ ɖɔ emi nyí Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn, amɔ̌, ye ka ko bló baptɛm dóo à? Ye ka zin ɖò gbigbɔ lixo à? Ye ka ɖó kancica mɛɖesunɔ tɔn ɖé xá Jehovah à? Mɛ ɖevo lɛ ka nɔ ɖó sísí nú ye ɖò agun yetɔn lɛ mɛ à? Walɔ nyanya ɖé ɖò fɛn yetɔn nu wɛ à? Alǒ ye tlɛ ko huzu “gbɛ̌ nyanya” lɛ. (1 Kɔ. 15:33; 2 Tim. 2:20, 21) Ye ka nɔ zán gbɛ̀ sɔgbe xá nǔgbododó Biblu tɔn lɛ, b’ɛ na tɛn ye bonu ye na wlí alɔ à? A ɖó na tuùn xósin nǔkanbyɔ enɛ lɛ tɔn, amɔ̌, enyi a ma nɔ ɖɔ xó ɖó kpɔ́ xá Kúnnuɖetɔ́ ɖevo e tuùn mɛ ɔ ganji lɛ é ǎ ɔ, é na vɛwǔ. (Nǔx. 15:22) Nú è na ɖɔ xó jɔ xó ɔ, mɛsɛntɔ́ gbejinɔtɔ́ Jehovah tɔn ɖé tlɛ na lin na “kpé nǔɖe xá” nǔmaɖitɔ́ ɖé ǎ.—2 Kɔ. 6:14; 1 Kɔ. 7:39.

Tɛn Ɛntɛnɛti tɔn ɖěɖee jí è nɔ gbɔn dó ba mɛ e è na da é zinzán nyla. Amɔ̌, wlɛnwín ɖagbe gegě tíìn, bɔ è sixu zán dó ba mɛ e è na da é, bo lɛ́ kpéwú bo tuùn i. Fitɛ a ka sixu mɔ mɛ e na jɛxa we bɔ a na wlí alɔ xá é ɖè? Hwenu e mǐ mɛ Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ kpò ɖò kplékplé wɛ ɖò kplé agun tɔn lɛ, kpléɖókpɔ́ lɛ kpo mɛkplékpɔ́mɛ núwiwa ɖevo lɛ kpo hwenu é ɔ, mǐ sixu kpéwú bo tuùn mɛ ɖevo lɛ.

Ee mi na ɖò hwenu zán ɖó kpɔ́ wɛ é ɔ, enyi nǔ e gbé nya wɛ mi ɖè lɛ é nyí ɖokpo ɔ kpo é gbɔ kpo ɔ, mi na mɔ nǔ jɛ wu vaan

Ee mɛkplékpɔ́mɛ núwiwa enɛ lɛ ma sɔ́ nyɔ́ bló ǎ, ɖi jɛmɛji Covid-19 ɔ sín hwenu é ɔ, mǐ nɔ zán azɔ̌wanú Ɛntɛnɛti jí tɔn lɛ dó bló kplé agun tɔn mǐtɔn lɛ, bɔ mǐ tlɛ sixu gbɔn mɔ̌ mɛ bo tuùn Kúnnuɖetɔ́ tlɛnnɔ ɖevo lɛ. A sixu mɔ lee ye nɔ ɖ’alɔ ɖò kplé lɛ mɛ gbɔn é, bo lɛ́ sè lee ye nɔ ɖè nǔɖiɖi yetɔn xlɛ́ gbɔn xósin nina gblamɛ gbɔn é. (1 Tim. 6:11, 12) Ðò kplé lɛ gudo ɔ, mi sixu kpéwú bo lɛ́ ɖɔ xó ɖó kpɔ́ ɖò fí ɖevo e è sɔnǔ na bɔ è sixu ɖɔ xó ɖó kpɔ́ xá mɛ ɖè lɛ é (Salles de discussion). Ðò mɛkplékpɔ́mɛ núwiwa e Kúnnuɖetɔ́ ɖé lɛ nɔ bló gbɔn visioconférence jí é hwenu ɔ, a sixu kpɔ́n lee mɛ e jí ayi towe ɖè é nɔ wà nǔ xá mɛ ɖevo lɛ gbɔn é, bɔ enɛ sixu ɖè mɛ alɔkpa e é nyí tawun é xlɛ́. (1 Pi. 3:4) Hwenu ɖò yiyi wɛ bonu mi jɛ miɖée tuùn jí ɔ, a na tuùn nú mi ɖò nǔ ɖokpo ɔ lɛ gbé nya wɛ, bo lɛ́ sɔgbe xá miɖée, alǒ gbɔ à jí.

Enyi tlɛnnɔ lɛ nɔ zán nǔgbododó Biblu tɔn lɛ hwenu e ye ɖò mɛ e na jɛxa ye bɔ ye na wlí alɔ xá é ba wɛ ɔ, ye na ɖibla mɔ nǔgbo e ɖò nǔnywɛxó elɔ mɛ é: ‘Mɛ e mɔ asì ɖagbe [alǒ, asú ɖagbe] ɔ, nǔ wɛ nyɔ́ n’i; Jehovah wɛ wà ɖagbe enɛ ɔ n’i.’—Nǔx. 18:22.