Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

SAJI NI OBLAHII KƐ OBLAYEI BIƆ

Nuu Kɛ Yoo Teŋ Nyiɛmɔ​—Fã 3: Ani Esa Akɛ Wɔkpa Nyiɛmɔ Lɛ?

Nuu Kɛ Yoo Teŋ Nyiɛmɔ​—Fã 3: Ani Esa Akɛ Wɔkpa Nyiɛmɔ Lɛ?

 Okɛ mɔ ko enyiɛ bei saŋŋ nɛ kɛmiikwɛ kɛji obaanyɛ okɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli lo, shi agbɛnɛ oyiŋ ebɔi bo enyɔɔnyɔ feemɔ yɛ ehe. Ani esa akɛ okɛ lɛ atsa nyiɛmɔ lɛ nɔ, aloo okɛ lɛ akpa? Ato sane nɛɛ he gbɛjianɔ koni eye ebua bo ni onyɛ okpɛ oyiŋ.

Nɔ ni abaasusu he yɛ sane nɛɛ mli

 Nɔ ni esa akɛ ofee kɛ́ oyiŋ etɛ̃ɛɛ bo yɛ mɔ ni okɛ lɛ nyiɛ lɛ he

 Be ni oblanyo ko kɛ oblayoo ko enyiɛ bei saŋŋ sɛɛ lɛ, ekolɛ amɛbaayɔse akɛ esoro bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ naa nibii ehãa kwraa fe bɔ ni amɛyasusu lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ:

  •   Mɔ kome sumɔɔ ŋshɔnaayaa; mɔ kroko lɛ sumɔɔ shisharamɔ yɛ koo mli loo yɛ akrowai amli.

  •   Mɔ kome sumɔɔ wiemɔ; mɔ kroko lɛ sumɔɔɔ wiemɔ.

  •   Mɔ kome toɔ abla, no ji, ewieee anɔkwale; mɔ kroko lɛ yeɔ anɔkwa be fɛɛ be.

 Kadimɔ akɛ, esoro shihilɛi nɛɛ eko fɛɛ eko. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ, esoro nibii ni amɛnyaa he; nɔ ni ji enyɔ lɛ tsɔɔ akɛ, esoro amɛsui; ni nɔ ni ji etɛ lɛ tsɔɔ akɛ, esoro jeŋba he shishitoo mlai ni amɛhiɔ shi yɛ naa.

 Kɛhã hesusumɔ: Te shihilɛi etɛ nɛɛ ateŋ nɔ ni ebaawa waa kɛhã bo akɛ obaadamɔ naa kɛ́ eba lɛ akɛ nyɛbote gbalashihilɛ mli? Te shihilɛi nɛɛ ateŋ nɔ ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛbaanyɛ nyɛku nyɛhiɛ nyɛfɔ̃ nɔ loo nyɛfee tsakemɔi yɛ he?

 Ebaanyɛ esoro sui ni wu kɛ ŋa ko yɔɔ, loo nibii ni amɛnyaa he, kɛ̃lɛ, amɛbaanyɛ amɛná miishɛɛ yɛ amɛgbalashihilɛ lɛ mli. Ejaakɛ, jeee ja nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyaa nɔ kome too lɛ nɔŋŋ he dani nyɛbaafee mɛi ni sa akɛ amɛkɛ amɛhe ahi shi. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, wu lɛ kaseɔ nɔ ko ni ŋa lɛ nyaa he, ni ŋa lɛ hu kaseɔ nɔ ko ni wu lɛ nyaa he, loo mɔ nɛ náa mɔ kroko lɛ su lɛ he sɛɛ. a

 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ehe miihia waa ni mɔ ni okɛbaabote gbalashihilɛ mli lɛ, afee mɔ ko ni nyaa jeŋba he shishitoo mlai ni onyaa he lɛ ahe​—nomɛi ji, nibii ni oheɔ oyeɔ ni kɔɔ ojamɔ, jeŋba, kɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. Kɛ́ mɔ lɛ nyaaa nibii nɛɛ ahe lɛ, belɛ eji okadi ni tsɔɔ akɛ, esa akɛ okɛ lɛ akpa nyiɛmɔ.

 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ esoro ojamɔŋ hemɔkɛyeli yɛ mɔ lɛ nɔ lɛ he. Wolo ni ji, Fighting for Your Marriage lɛ wie akɛ: “Niiamlitaomɔi etee nɔ etsɔɔ akɛ, efɔɔ kaa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni esoro amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ jamɔ lɛ ateŋ mɛi pii tseɔ gbãla.”

 Biblia mli shishitoo mla: “Kaabɔ mɔdɛŋ akɛ okɛ mɛi ni heee yeee baafee ekome kɛtsu nii, ejaakɛ oyeŋ omanye.”​—2 Korintobii 6:14, Good News Translation.

 Bɔ ni obaafee okpɛ yiŋ lɛ

 Biblia lɛ kɛɔ akɛ, mɛi ni boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ “baapiŋ ni amɛbaaye awerɛho.” (1 Korintobii 7:28, The New English Bible) No hewɔ lɛ, kɛ́ amrɔ nɛɛ ni nyɛmiinyiɛ kɛkwɛ akɛ nyɛbaanyɛ nyɛbote gbalashihilɛ mli lo lɛ, nyɛkɛ naagbai nɛɛ ekomɛi miikpe lɛ, kaahã efee bo naakpɛɛ.

 Jeee be fɛɛ be ni naataamɔi bibii ni baa lɛ tsɔɔ akɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ nyɛŋ aye omanye. Sane ni esa akɛ obi ohe moŋ ji akɛ, ‘Ani wɔbaanyɛ wɔtsu naagbai ahe nii yɛ toiŋjɔlɛ mli?’ Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, hesaa ni akɛtsuɔ naataamɔi ahe nii lɛ he baahia nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ́ nyɛbote gbalashihilɛ mli.

 Biblia mli shishitoo mla: “Nyɛmli ahia ahãa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛkɛkea nyɛhe tswaa.”​—Efesobii 4:32.

 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ nyɛfɔɔ naataamɔ loo nyɛfɔɔ bémɔ lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ nyɛsaaa mɛi ni esa akɛ amɛkɛ amɛhe abote gbalashihilɛ mli. Kɛ́ nakai ji sane lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ obaale enɛ bianɛ, fe nɔ ni nyɛbaabote gbalashihilɛ mli dani ole!

Kɛ́ nyɛfɔɔ naataamɔ loo nyɛfɔɔ bémɔ lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ nyɛsaaa mɛi ni esa akɛ amɛkɛ amɛhe abote gbalashihilɛ mli

 Sane lɛ nɔŋŋ ji akɛ: Kɛ́ oyiŋ etɛ̃ɛɛ bo kwraa yɛ mɔ ni okɛ lɛ miinyiɛ lɛ he, loo oleee kɛji ofee klalo kɛhã gbalashihilɛ mli botemɔ lɛ, kaaku ohiɛ oshwie nɔ!

 Biblia mli shishitoo mla: “Hiɛtɛ̃lɔ naa oshãra lɛ, ni eteɔ ehe, shi mɔ ni jwɛŋmɔ esako lɛ, ebɛŋkɛɔ he, ni enaa amane.”​—Abɛi 22:3.

 Kɛ́ okpɛ oyiŋ akɛ okɛ lɛ baakpa

 Eyɛ dɔlɛ akɛ okɛ mɔ lɛ baafo nyiɛmɔ lɛ sɛɛ. Kɛ̃lɛ, kɛ́ nyɛteŋ mɔ kome yiŋ etɛ̃ɛɛ lɛ kwraa yɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ he yɛ naagba ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni fɔɔ kaa hewɔ, loo nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛyiŋ etɛ̃ɛɛ nyɛ yɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ he lɛ, ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ nyɛbaafo nyiɛmɔ lɛ sɛɛ.

 Te esa akɛ ofee enɛ ohã tɛŋŋ? Ebafeŋ nɔ ni sa akɛ obaatsɔ tɛlifoŋ, tɛs-mɛsej, loo email nɔ okɛɛ lɛ akɛ okɛ lɛ ekpa, ja oyɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ ni obaasumɔ ni otsɔ gbɛi nɛɛ ateŋ eko nɔ ofee nakai. Moŋ lɛ, nyɛhalaa be ni sa jogbaŋŋ kɛ he ko ni hi, koni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛkpe yɛ jɛmɛ kɛsusu sane ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛɛ he.

 Biblia mli shishitoo mla: “Nyɛkɛ nyɛhe awiea anɔkwale.”​—Zakaria 8:16.

 Kɛ́ okɛ mɔ ko fo nyiɛmɔ sɛɛ lɛ, ani no tsɔɔ akɛ onine enyɛ shi loo ogbe ojeŋ naa? Dabi kwraa. Kaimɔ akɛ, nuu kɛ yoo teŋ nyiɛmɔ bafeɔ hegbɛ ni onáa kɛkpɛɔ yiŋ, ni ji hegbɛ ni onáa kɛkwɛɔ kɛji esa akɛ okɛ mɔ lɛ ahi shi loo okɛ lɛ akahi shi. Kɛ́ nyɛnyiɛmɔ lɛ sɛɛ fo po lɛ, obaanyɛ okase nɔ ko ni he hiaa waa yɛ mli.

 Bi ohe akɛ: ‘Mɛni mikase yɛ mi diɛŋtsɛ mihe yɛ wɔnyiɛmɔ nɛɛ mli? Ani nyiɛmɔ nɛɛ ehã miyɔse akɛ nibii komɛi yɛ ni esa akɛ male loo mafee dani manyɛ mafee klalo kɛhã gbalashihilɛ mli botemɔ? Kɛ́ be kroko lɛ, eba lɛ akɛ mikɛ mɔ ko baanyiɛ ekoŋŋ lɛ, mɛɛ nɔ ko, loo nibii komɛi mifee yɛ tsutsu nyiɛmɔ lɛ mli ni mifeŋ dɔŋŋ, loo mɛni mifeee yɛ tsutsu nyiɛmɔ mli ni mafee yɛ ehee lɛ mli?’

a Kɛ́ ootao ole bɔ ni naagbai nɛɛ baanyɛ asa wu kɛ ŋa he lɛ, kanemɔ saji ni ji, “Help for the Family​—Dealing With Differences” kɛ “Yelikɛbuamɔ Kɛhã Weku Lɛ​—Bɔ Ni Esa Akɛ Ona Ohefatalɔ Lɛ Sui Ni Woɔ Omlila Lɛ Ohã” lɛ.