Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 17

Nyɛmɛi​—Nyɛkasea Eunike

Nyɛmɛi​—Nyɛkasea Eunike

“Kaaku ohiɛ ofɔ̃ omami gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ. [Eji] akekere fɛfɛo ni fi oyitso, kɛ jwine fɛfɛo yɛ okuɛ.”​—ABƐI 1:8, 9.

LALA 137 Yei Anɔkwafoi Kɛ Nyɛmimɛi Yei Kristofoi

NƆ NI ABAASUSU HE *

Timoteo mami Eunike kɛ enaa Loise miikwɛ lɛ be ni abaptisiɔ lɛ lɛ, ni amɛná miishɛɛ waa (Kwɛmɔ kuku 1)

1-2. (a) Mɛni wɔle yɛ Eunike he? Ni mɛɛ naagbai ekɛkpe? (b) Mɛni obaanyɛ owie yɛ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ he?

 BIBLIA lɛ ewieee nɔ ko yɛ Timoteo baptisimɔ he. Shi ekã shi faŋŋ akɛ, gbi ni abaptisi lɛ lɛ, emami Eunike ná miishɛɛ waa. (Abɛi 23:25) Feemɔ Eunike he mfoniri ni eeŋmɔ mugɛɛ be ni ena Timoteo damɔ nu lɛ mli lɛ. Timoteo naa Loise hu damɔ jɛmɛ, ekɛ enine efɔ̃ Eunike kɔɔŋ nɔ ni lɛ hu ená miishɛɛ waa. Be ni akɛ Timoteo wo nu lɛ mli ni awó enɔ lɛ, Eunike mu fuaa, fɛigbɛ ku lɛ, ni ehiŋmɛiiaŋ kpala nu. Timoteo ŋmɔ mugɛɛ, ejaakɛ enyɛ eshɛ oti ni ekɛma ehiɛ lɛ he. Eunike enyɛ etsɔse ebi lɛ yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ, ni ŋmɛnɛ lɛ ebi lɛ lɛ ebasumɔ Yehowa kɛ Yesu Kristo. Shi mɛɛ naagbai nɛkɛ Eunike kɛkpe?

2 Timoteo papa lɛ Greeknyo ni, shi emami kɛ enaa lɛ, Yudafoi ji amɛ ni esoro amɛjamɔ lɛ yɛ Timoteo papa nɔ lɛ he. (Bɔf. 16:1) Sɛɛ mli lɛ, Eunike kɛ Loise batsɔmɔ Kristofoi. Shi Timoteo papa ebatsɔɔɔ Kristofonyo. Mɛni Timoteo, ni eeenyɛ efee akɛ no mli lɛ eji oblanyo fioo lɛ baafee? Ani ebaayafata epapa he? Ani ebaahi Yuda jamɔ lɛ ni akɛtsɔse lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ mli? Aloo ebaakɔ emami nane, ni ehe Yesu Kristo nɔ eye ni lɛ hu ebatsɔ Kristofonyo?

3. Yɛ nɔ ni awie yɛ Abɛi 1:8, 9 lɛ naa lɛ, te Yehowa naa mɔdɛŋ ni nyɛmɛi bɔɔ koni amɛye amɛbua amɛbii lɛ ni amɛbatsɔmɔ etsuji lɛ ehãa tɛŋŋ?

3 Ŋmɛnɛ lɛ, nyɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ hu sumɔɔ amɛwekui lɛ. Nɔ kome ni kã amɛtsui nɔ waa ji, ni amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛkɛ Yehowa abɔ naanyo. Ni Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛbɔɔ koni amɛnyɛ amɛfee nakai lɛ waa. (Kanemɔ Abɛi 1:8, 9.) Eye ebua nyɛmɛi pii ni amɛnyɛ amɛtsɔse amɛbii lɛ ni amɛbamɔ anɔkwale lɛ mli.

4. Mɛɛ naagbai nyɛmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛkpeɔ?

4 Nyɛ fɛɛ nyɛ ni ji Kristofonyo lɛ miisumɔ ni ebi abajá Yehowa tamɔ Timoteo fee lɛ. Shi bei komɛi lɛ, amɛtsui yeɔ kɛji amɛbaaye omanye. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛle akɛ amɛbii lɛ kɛ naagbai pii baakpe yɛ Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. (1 Pet. 5:8) Kɛfata he lɛ, amɛteŋ mɛi pii yɛ ni amɛkome amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ loo kɛ́ amɛyɛ wu po lɛ, amɛwu lɛ jáaa Yehowa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Christine * lɛ wie akɛ: “Miwu lɛ kwɛ mi kɛ gbekɛbii lɛ jogbaŋŋ ni esumɔɔ wɔsane. Shi no mli lɛ, esumɔɔɔ ni mitsɔseɔ gbekɛbii lɛ ni amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi. Mifó shii abɔ ni miye mitsui, ejaakɛ mileee kɛji mibii lɛ baaba amɛbajá Yehowa.”

5. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

5 Nyɛmɛi ni ji Kristofoi, nyɛ hu nyɛbaanyɛ nyɛtsɔse nyɛbii lɛ ni amɛbajá Yehowa tamɔ Eunike nyɛ efee lɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ bɔ ni Eunike tsɔ ewiemɔenifeemɔ nɔ etsɔse ebi lɛ kɛ bɔ ni nyɛbaanyɛ nyɛkase lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ bɔ ni Yehowa baafee eye ebua nyɛ.

TSƆ OWIEMƆ NƆ OTSƆSE OBII LƐ

6. Tamɔ bɔ ni aŋma yɛ 2 Timoteo 3:14, 15 lɛ, te fee tɛŋŋ ni Timoteo batsɔ Kristofonyo?

6 Timoteo gbekɛbiiashi lɛ, emami tsɔɔ lɛ “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” Shi bɔ ni Yudafoi lɛ nuɔ shishi amɛhãa lɛ, nakai etsɔɔ lɛ, ejaakɛ no mli lɛ eleee Yesu Kristo he nɔ ko kwraa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, nibii ni Eunike tsɔɔ Timoteo lɛ ye ebua Timoteo ni enu nibii ni ekase yɛ Yesu Kristo he lɛ shishi jogbaŋŋ. Shi ani ebaahe nibii nɛɛ eye ni ebatsɔ Kristofonyo? Fɛɛ baadamɔ enɔ, ejaakɛ no mli lɛ eda ni lɛ diɛŋtsɛ ebaanyɛ ekpɛ eyiŋ yɛ saji ahe. Timoteo ‘yiŋ tsɔ’ ni ehe nibii ni ekase yɛ Yesu he lɛ eye, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nɔ kome ni ye ebua lɛ ni enyɛ efee nakai ji, nibii ni emami tsɔɔ lɛ lɛ. (Kanemɔ 2 Timoteo 3:14, 15.) Ekã shi faŋŋ akɛ, Eunike ná miishɛɛ waa akɛ enyɛ etsɔɔ ebi lɛ Yehowa he nii yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. Anɔkwa, ehi shi yɛ nɔ ni egbɛ́i Eunike lɛ tsɔɔ lɛ naa. Aná egbɛ́i lɛ kɛjɛ wiemɔ ko ni shishi ji, “kunimyeli” lɛ mli.

7. Mɛni eeenyɛ efee akɛ Eunike fee kɛye ebua ebinuu lɛ yɛ ebaptisimɔ sɛɛ?

7 Ehi waa akɛ Timoteo hã abaptisi lɛ, ejaakɛ baptisimɔ ji nɔ ko ni he miihia waa. Shi yɛ Timoteo baptisimɔ sɛɛ po lɛ, emami tsui ye lolo. Ekolɛ ebi ehe akɛ, ‘Te mibi lɛ baahi shi ehã tɛŋŋ yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ? Ani ekɛ nanemɛi gbohii baabɔ? Ani ebaaya skul yɛ Atene? Ni kɛ́ etee lɛ, ani nibii ni atsɔɔ yɛ jɛmɛ lɛ baaná ejwɛŋmɔ nɔ hewalɛ? Amrɔ nɛɛ ni eji oblanyo lɛ, ani ekɛ ebe kɛ ehewalɛ baasɔmɔ Yehowa, aloo ekɛbaatiu ninámɔ sɛɛ?’ Eunike nyɛŋ atsɔɔ Timoteo nɔ ni efee. Shi ebaanyɛ eye ebua lɛ ni ekpɛ yiŋ kpakpai. Te ebaafee tɛŋŋ efee nakai? Ebaanyɛ eya nɔ etsɔɔ ebinuu lɛ nii koni esumɔ Yehowa waa ni ehiɛ asɔ nibii fɛɛ ni Yehowa kɛ Yesu efee ehã amɛweku lɛ. Shi ani mɛi ni amɛhefatalɔi jeee Odasefoi lɛ pɛ ni kɛ naagbai kpeɔ kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii lɛ koni amɛbasumɔ Yehowa? Dabi. Kɛ́ fɔlɔi enyɔ lɛ fɛɛ yɛ anɔkwale lɛ mli po lɛ, jeee be fɛɛ be amɛnáa lɛ mlɛo akɛ amɛbaadu anɔkwale lɛ amɛwo amɛbii lɛ atsui mli koni amɛbii lɛ hu abajá Yehowa. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ akase Eunike?

8. Kɛ́ yoo ko wu yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ eye ebua ewu lɛ ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa he nii?

8 Okɛ obii lɛ akase Biblia lɛ. Kɛ́ owu yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ, Yehowa miisumɔ ni oye obua lɛ ni nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ ehe nii. Gbɛ kome ni obaanyɛ otsɔ nɔ ofee nakai ji, ni obaaye obua lɛ koni nyɛ-Weku Jamɔ gbɛjianɔtoo lɛ adamɔ shi. Wiemɔ Weku Jamɔ lɛ he ekpakpa, ni okwɛ nɔ ni obaanyɛ ofee koni eŋɔɔ ni efee miishɛɛ. Ekolɛ obaanyɛ oye obua owu lɛ ni nyɛkɔ sane ko yɛ Biblia lɛ mli ni nyɛkɛ nyɛbii lɛ akase he nii fiofio yɛ nyɛ-Weku Jamɔ lɛ shishi. Agbɛnɛ hu, kɛ́ nyɛna akɛ nyɛbii lɛ eshɛ he ni abaanyɛ akɛ amɛ akase Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ, ekolɛ obaanyɛ okɛ owu lɛ ato gbɛjianɔ ni nyɛkɛ amɛ akase.

9. Nɛgbɛ nyɛmɛi ni amɛwumɛi bɛ anɔkwale lɛ mli lɛ baanyɛ aná yelikɛbuamɔ yɛ?

9 Bei komɛi lɛ, nyɛmɛi lɛ ni kɛ amɛbii lɛ kaseɔ Biblia lɛ, ejaakɛ amɛbɛ hefatalɔ loo amɛhefatalɔ lɛ jeee Odasefonyo. Kɛ́ nakai eji yɛ ogbɛfaŋ lɛ, kaaye otsui babaoo. Yehowa baaye ebua bo. Okɛ nitsɔɔmɔ dɛŋdadei srɔtoi ni Yehowa edro wɔ kɛtsɔ esafo lɛ nɔ lɛ atsu nii kɛye obua obii lɛ. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ obi fɔlɔi ni enyɛ etsɔse amɛbii yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ ŋaawoo yɛ bɔ ni obaafee okɛ dɛŋdadei nɛɛ atsu nii kɛfee weku jamɔ. * (Abɛi 11:14) Sɔlemɔ ni Yehowa aye abua bo ni onyɛ okɛ sanebimɔi ni sa atsu nii koni ona nɔ ni yɔɔ obii lɛ ajwɛŋmɔ kɛ amɛtsui mli. (Abɛi 20:5) Sanebimɔi ni sa lɛ eko ji, ‘Mɛɛ naagba okɛkpeɔ yɛ skul ni kɛ́ efee lɛ ewa kɛhã bo waa akɛ obaadamɔ naa?’ Sanebimɔ nɛɛ baanyɛ ahã okɛ obi lɛ agba sane babaoo ni ole nɔ ni yɔɔ etsui mli.

10. Mɛni ekoŋŋ obaanyɛ ofee kɛye obua obii lɛ koni amɛle Yehowa jogbaŋŋ?

10 Feemɔ nibii ni baahã oná hegbɛ okɛ obii lɛ agba Yehowa he sane. Wiemɔ nibii kpakpai pii ni Yehowa efee ehã bo lɛ ahe otsɔɔ obii lɛ. (5 Mo. 6:6, 7; Yes. 63:7) Enɛ he miihia waa kɛji onáaa hegbɛi pii okɛ obii lɛ akase nii yɛ shĩa. Christine ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Ekpakpa ko dani mináa hegbɛ mikɛ mibii lɛ gbaa Yehowa he sane. No hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni mana akɛ manyɛ magba amɛ Biblia mli sane ko lɛ, mifeɔ nakai. Bei komɛi lɛ, wɔyasharaa shi loo wɔloɔ wɔhe wɔwoɔ lɛlɛ mli ni wɔyaa nu lɛ hiɛ ni wɔyagbaa nibii fɛfɛji ni Yehowa ebɔ lɛ ahe sane loo Biblia mli saji krokomɛi. Be ni mibii lɛ dara lɛ, miwo amɛ hewalɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkase Biblia lɛ.” Nɔ kroko ni baaye abua obii lɛ ji, ni obaawie Yehowa asafo lɛ kɛ nyɛmimɛi lɛ ahe ekpakpa otsɔɔ amɛ. Kaawie oshi asafoŋ onukpai lɛ, ejaakɛ nɔ ni owieɔ yɛ asafoŋ onukpai lɛ ahe lɛ ni baatsɔɔ kɛji obii lɛ baayabi amɛdɛŋ yelikɛbuamɔ aloo amɛfeŋ nakai.

11. Yɛ nɔ ni awie yɛ Yakobo 3:18 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔhã toiŋjɔlɛ ahi shĩa?

11 Feemɔ nibii ni baahã toiŋjɔlɛ ahi weku lɛ mli. Be fɛɛ be lɛ, hã owu kɛ obii lɛ ana akɛ osumɔɔ amɛ. Wiemɔ owu lɛ he ekpakpa, ni ohã ana akɛ obuɔ lɛ, ni otsɔse obii lɛ ni amɛ hu amɛfee nakai. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaahã toiŋjɔlɛ ahi shĩa, ni ewaŋ kɛhãŋ bo akɛ obaatsɔɔ obii lɛ Yehowa he nii. (Kanemɔ Yakobo 3:18.) Susumɔ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Jozsef, ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ Romania lɛ sane lɛ he okwɛ. Epapa hewɔ lɛ, lɛ kɛ emami kɛ enyɛmimɛi lɛ náaa lɛ mlɛo kwraa akɛ amɛbaasɔmɔ Yehowa. Jozsef wie akɛ: “Mimami fee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni ehã toiŋjɔlɛ ahi shĩa lɛ. Be fɛɛ be ni mipapa baafee nibii ni hãa ewaa waa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa lɛ, nakai beiaŋ mimami hãa enaa akɛ esumɔɔ lɛ waa ni ebuɔ lɛ. Be fɛɛ be ni ebaana akɛ wɔmiifee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ wɔbuuu wɔpapa lɛ, ekɛ wɔ susuɔ Efesobii 6:1-3 lɛ he. Kɛkɛ lɛ no sɛɛ lɛ, ewie nibii kpakpai ni wɔtsɛ lɛ feɔ lɛ ahe etsɔɔ wɔ kɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔbu lɛ waa ni wɔsumɔ lɛ. Enɛ ni efee lɛ ye ebua wɔweku lɛ ni wɔhi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli.”

TSƆ ONIFEEMƆ NƆ OTSƆSE OBII LƐ

12. Tamɔ bɔ ni awie yɛ 2 Timoteo 1:5 lɛ, te Eunike nɔkwɛmɔnɔ lɛ ná Timoteo nɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

12 Kanemɔ 2 Timoteo 1:5. Eunike fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehã Timoteo. Ekã shi faŋŋ akɛ, ehã ena akɛ wɔnifeemɔi ni hãa anaa akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛɛlɛŋ. (Yak. 2:26) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Timoteo na yɛ emami nifeemɔ mli akɛ esumɔɔ Yehowa waa, ni ena akɛ Yehowa sɔɔmɔ hãa emami náa miishɛɛ. Te Eunike nɔkwɛmɔnɔ lɛ ná Timoteo nɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ? Paulo yɔse akɛ, Timoteo hemɔkɛyeli mli wa tamɔ emami hemɔkɛyeli lɛ nɔŋŋ. Ni enɛ bɛ naakpɛɛ, ejaakɛ Timoteo na emami hemɔkɛyeli lɛ ni ekase lɛ. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, nyɛmɛi pii etsɔ amɛjeŋba nɔ amɛye amɛbua amɛweku lɛ mli bii lɛ ni amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji. (1 Pet. 3:1, 2) Bo hu obaanyɛ ofee nakai. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13. Nyɛmɛi, mɛni hewɔ esa akɛ nyɛhã wekukpaa ni yɔɔ nyɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ he ahia nyɛ fe nɔ fɛɛ nɔ?

13 Hã wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ he ahia bo fe nɔ fɛɛ nɔ. (5 Mo. 6:5, 6) Okɛ nibii pii shãa afɔle, tamɔ bɔ ni nyɛmɛi pii feɔ lɛ. Okɛ obe, oshika, owɔ, kɛ nibii krokomɛi shãa afɔle koni onyɛ okwɛ obii lɛ jogbaŋŋ. Shi esaaa akɛ ohãa obii lɛ akwɛmɔ kɛ nibii krokomɛi ni ofeɔ lɛ heɔ obe aahu akɛ, onáaa dekã okɛfee nibii ni baahã obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa. Be fɛɛ be lɛ, esa akɛ oná be kɛhã sɔlemɔ kɛ Biblia lɛ kasemɔ, ni oya asafoŋ kpeei daa. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaasumɔ Yehowa waa, ni oweku lɛ kɛ mɛi krokomɛi baakase onɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ.

14-15. Mɛni okaseɔ yɛ nɔ ni Leanne, Maria, kɛ João wie lɛ mli?

14 Naa oblahii kɛ oblayei komɛi ni nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni amɛnyɛmɛi fee lɛ hã amɛbasumɔ Yehowa ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ enɔ lɛ aniiashikpamɔi. Christine ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ biyoo ko ni atsɛɔ lɛ Leanne lɛ wie akɛ: “Mimami nyɛɛɛ ekɛ wɔ akase Biblia lɛ kɛji wɔpapa yɛ shĩa. Shi mimami yaa asafoŋ kpeei be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔleee Biblia lɛ he nɔ ko tsɔ moŋ, shi mimami nɔkwɛmɔnɔ lɛ ye ebua wɔ ni wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa. No hewɔ lɛ, be ni wɔbɔiko asafoŋ kpeei yaa beebe lɛ, wɔle akɛ enɛ ji anɔkwale lɛ.”

15 Maria gbekɛbiiashi lɛ, epapa waa amɛ yi be fɛɛ be ni amɛbaaya asafoŋ kpee. Maria wie akɛ: “Mimami yɛ ekãa waa. Kɛjɛ migbekɛbiiashi lɛ, bei komɛi lɛ, minyɛɛɛ mafee nɔ ni ja, ejaakɛ misheɔ nɔ ni mɛi baawie lɛ gbeyei. Shi bɔ ni mimami feɔ ekãa ni ekɛ Yehowa yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ mli lɛ ye ebua mi ni miye migbeyeishemɔ lɛ nɔ.” Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ João lɛ hu papa ekpɛlɛɛɛ ni amɛgbaa Yehowa he sane yɛ shĩa. Ewie akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni mipapa baakɛɛ mimami akɛ efee lɛ, efeɔ. Shi mimami eŋmɛɛɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ he kɔkɔɔkɔ, ni enɛ ji nɔ ni ye ebua mi.”

16. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmɛi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ woɔ mɛi krokomɛi hewalɛ?

16 Kaahã ohiɛ kpa nɔ akɛ, onifeemɔ woɔ mɛi krokomɛi hewalɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Hã wɔkwɛ bɔ ni Eunike nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ wo bɔfo Paulo hewalɛ ehã. Paulo wie akɛ, Timoteo mami “Eunike mli klɛŋklɛŋ” ena Timoteo hemɔkɛyeli ni osato bɛ mli lɛ yɛ. (2 Tim. 1:5) Mɛɛ be Paulo na Eunike hemɔkɛyeli lɛ? Eeenyɛ efee akɛ, klɛŋklɛŋ be ni ena ji, be ni ekɛ Loise kɛ Eunike kpe yɛ Listra yɛ eklɛŋklɛŋ maŋsɛɛ sɔɔmɔ gbɛfãa lɛ mli lɛ, ni ekolɛ, nakai beiaŋ eye ebua amɛ ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ. (Bɔf. 14:4-18) Enɛ sɛɛ aaafee afii 15 ni Paulo ŋma Timoteo wolo lɛ. No hewɔ lɛ, susumɔ he okwɛ, afii pii nɛɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, Paulo kaiɔ Eunike hemɔkɛyeli lɛ lolo, ni ewie akɛ, eji mɔ ko ni esa akɛ akase lɛ! Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Eunike nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ wo Paulo hewalɛ waa, ni eeenyɛ efee akɛ, ewo Kristofoi krokomɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ hu hewalɛ. Kɛ́ obɛ hefatalɔ loo owu lɛ jeee Odasefonyo ni no hewɔ lɛ okome otsɔseɔ obii lɛ, ná nɔmimaa akɛ onɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ woɔ mɛi krokomɛi hewalɛ ni ewajeɔ amɛ.

Bi tsɔsemɔ heɔ be. No hewɔ lɛ, kaahã onijiaŋ je wui! (Kwɛmɔ kuku 17)

17. Kɛ́ yɛ mɔdɛŋ ni obɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ etamɔ nɔ ni obi lɛ sumɔɔɔ ni esɔmɔɔ Yehowa lɛ, mɛni esa akɛ ofee?

17 Shi kɛ́ yɛ mɔdɛŋ ni obɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etamɔ nɔ ni obi lɛ sumɔɔɔ ni esɔmɔɔ Yehowa hu? Kaimɔ akɛ, bi tsɔsemɔ heɔ be. Tamɔ wɔnaa yɛ mfoniri lɛ mli lɛ, kɛ́ odu nii lɛ, onyɛŋ otsɔɔ kɛji ebaakwɛ̃ ni ewo yibii aloo ekwɛ̃ŋ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, oyaa nɔ oshwieɔ nɔ nu koni kɛ́ ebaakwɛ̃ lɛ enyɛ ekwɛ̃ jogbaŋŋ. (Mar. 4:26-29) Nakai nɔŋŋ bei komɛi lɛ, nyɛmɛi nyɛŋ atsɔɔ kɛji nibii ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ miishɛ amɛtsui he ni amɛbaaba amɛbasɔmɔ Yehowa. Shi nyɛmɛi, kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛtsɔse nyɛbii lɛ jogbaŋŋ lɛ, no baanyɛ aye abua amɛ waa ni amɛbasumɔ Yehowa.​—Abɛi 22:6.

OKƐ OHIƐ AFƆ̃ YEHOWA NƆ AKƐ EBAAYE EBUA BO

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ aye abua obii lɛ ni amɛbasɔmɔ lɛ?

18 Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, Yehowa eye ebua oblahii kɛ oblayei babaoo ni amɛsɔmɔ lɛ. (Lala 22:9, 10) Ebaanyɛ eye ebua obii lɛ hu ni amɛbasɔmɔ lɛ kɛji amɛmiisumɔ. (1 Kor. 3:6, 7) Kɛ́ efee tamɔ nɔ ni obii lɛ sɔmɔɔɔ Yehowa kɛ amɛtsui muu fɛɛ po lɛ, Yehowa baaya nɔ ehã ehiŋmɛii ahi amɛhe, ni ekwaŋ amɛ. (Lala 11:4) Kɛ́ ena nɔ ko bibioo po ni tsɔɔ akɛ amɛmiitao amɛbasɔmɔ lɛ agbɛnɛ lɛ, ebaaye ebua amɛ oya nɔŋŋ. (Bɔf. 13:48; 2 Kro. 16:9) Ekolɛ ebaaye ebua bo ni owie nɔ ko yɛ be pɔtɛɛ ko mli ni baata obii lɛ atsuiŋ waa. (Abɛi 15:23) Aloo ekolɛ ebaatsirɛ nyɛmi ko ni sumɔɔ nyɛweku lɛ sane waa lɛ ni ekɛ obii lɛ abɔ naanyo ni eye ebua amɛ. Be ni obii lɛ edara amɛbatsɔmɔ onukpai po lɛ, Yehowa baanyɛ ahã amɛkai nɔ ko ni otsɔɔ amɛ yɛ amɛgbekɛbiiashi loo amɛblahiiaŋ lɛ. (Yoh. 14:26) Kɛ́ otee nɔ otsɔɔ obii lɛ nii kɛtsɔ owiemɔ kɛ onifeemɔ nɔ lɛ, Yehowa baajɔɔ bo.

19. Mɛni hewɔ obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa sumɔɔ bo ni eyɛ ohe miishɛɛ?

19 Kɛ́ obii lɛ hala akɛ amɛbaasɔmɔ Yehowa jio, amɛhala akɛ amɛsɔmɔŋ lɛ jio lɛ, Yehowa baaya nɔ esumɔ bo ejaakɛ osumɔɔ lɛ. Kɛ́ okome otsɔseɔ obii lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa ewo shi akɛ ebaatsɔ Tsɛ ehã obii lɛ ni ebaabu ohe. (Lala 68:5) Kɛ́ obii lɛ baaba anɔkwale lɛ mli jio, amɛbaŋ mli jio lɛ, edamɔ amɛnɔ. Shi kɛ́ otee nɔ okɛ ohiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua bo, ni ofee nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ kɛtsɔse amɛ lɛ, Yehowa baaná ohe miishɛɛ.

LALA 134 Bii Ji Nii Ni Jara Wa Ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ

^ Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana nɔ ni nyɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ baanyɛ akase kɛjɛ Timoteo mami Eunike dɛŋ, kɛ bɔ ni amɛbaafee amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛbale Yehowa ni amɛjá lɛ.

^ Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

^ Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ nikasemɔ 50 lɛ, kɛ sane ni yitso ji, “Nibii Komɛi Ni Abaanyɛ Afee Yɛ Weku Jamɔ Loo Aŋkro Nikasemɔ Mli” ni je kpo yɛ August 15, 2011 Buu-Mɔɔ lɛ, bf. 6-7 lɛ.