Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Já Yehowa, Nyɔŋmɔ Ni Hãa Mɔ Yeɔ Ehe Lɛ

Já Yehowa, Nyɔŋmɔ Ni Hãa Mɔ Yeɔ Ehe Lɛ

“He ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ, jɛmɛ heyeli yɔɔ.”​—2 KOR. 3:17.

LALAI: 49, 73

1, 2. (a) Mɛni hewɔ mɛi ni hi shi yɛ bɔfo Paulo beiaŋ lɛ susu saji ni kɔɔ heyeli kɛ nyɔŋyeli he lɛ ahe waa lɛ? (b) Namɔ Paulo tsɔɔ akɛ lɛ ebaanyɛ ehã aná anɔkwa heyeli?

BLEMA Kristofoi lɛ hi Roma nɔyeli lɛ shishi. Mɛi ni hi nɔyeli nɛɛ shishi lɛ kɛ mlai ni awo, bɔ ni akojoɔ saji ahãa, kɛ heyeli ni amɛyɔɔ lɛ shi amɛtsitsi. Shi ani no tsɔɔ akɛ no mli lɛ nyɔji bɛ nɔyeli nɛɛ shishi? Dabi. Nyɔji titri tsu nitsumɔi ni wa waa ni atsu yɛ Roma nɔyeli lɛ shishi lɛ. Be ko bashɛ po ni kɛ́ abua mɛi fɛɛ ni yɔɔ nɔyeli nɛɛ shishi lɛ anaa, ni ahala mɛi etɛ kɛjɛ amɛteŋ lɛ, amɛteŋ mɔ kome baafee nyɔŋ. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ, mɛi pii, ni Kristofoi hu fata he lɛ susu saji ni kɔɔ heyeli kɛ nyɔŋyeli he lɛ ahe waa.

2 Bɔfo Paulo wie heyeli he shii abɔ yɛ woji ni eŋmala lɛ amli. Shi efeee nakai kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, ekɛmiiye eebua ni atsu naagbai ni mɛi kɛkpeɔ yɛ je fɔŋ nɛɛ mli lɛ ahe nii, tamɔ bɔ ni mɛi pii ni yɔɔ yɛ nakai beiaŋ lɛ shwe lɛ. Moŋ lɛ, lɛ kɛ Kristofoi krokomɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ bɔ mɔdɛŋ waa amɛtsɔɔ mɛi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ, ni amɛye amɛbua amɛ koni amɛna akɛ, Kristo Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ he miihia waa. Paulo tsɔɔ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ mɔ ni baanyɛ ahã amɛná anɔkwa heyeli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ 2 Korintobii 3:17 lɛ, eŋma akɛ: “Yehowa ji Mumɔ lɛ, ni he ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ, jɛmɛ heyeli yɔɔ.”

3, 4. (a) Mɛni he Paulo wie dani ewie sane ni yɔɔ 2 Korintobii 3:17 lɛ? (b) Kɛ́ wɔmiitao wɔná heyeli ni jɛɔ Yehowa ŋɔɔ lɛ eko lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

3 Yɛ kukuji ni tsɔ kuku 17 lɛ hiɛ lɛ amli lɛ, Paulo wie nɔ ni ba be ni Mose kɛ Yehowa bɔfo ko shara yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ ni eku esɛɛ eba Israelbii lɛ aŋɔɔ lɛ he. Be ni Israelbii lɛ na Mose lɛ, amɛshe gbeyei, ejaakɛ Yehowa anunyam lɛ ehã Mose hiɛ miikpɛ. No hewɔ lɛ, Mose kɛ hiɛhaanɔ ha ehiɛ. (2 Mo. 34:29, 30, 33; 2 Kor. 3:7, 13) Paulo wie akɛ: “Shi kɛ́ mɔ ko ku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ lɛ, ajieɔ hiɛhaanɔ lɛ kɛyaa.” (2 Kor. 3:16) Mɛni Paulo tsɔɔ be ni ewie nakai lɛ?

4 Nikasemɔ ni tsɔ enɛ hiɛ lɛ hã wɔle akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji mɔ ni bɔ nibii fɛɛ lɛ, pɛ yɔɔ heyeli ni husu bɛ he. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ he ni Yehowa yɔɔ kɛ “he ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ,” jɛmɛ heyeli yɔɔ. Shi tamɔ bɔ ni Paulo wie lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔná heyeli nɛɛ eko lɛ, esa akɛ ‘wɔya Yehowa ŋɔɔ,’ ni tsɔɔ akɛ, wɔkɛ lɛ abɔ naanyo. Be ni Israelbii lɛ yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ, amɛkwɛɛɛ nii tamɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ nii ehãa lɛ. No hewɔ lɛ, efee tamɔ nɔ ni akɛ hiɛhaanɔ ko eha amɛtsuii kɛ amɛjwɛŋmɔi anɔ. Amɛkpiliŋ amɛtsui ni amɛkɛ heyeli ni amɛná be ni ajie amɛ kɛje Ejipt lɛ tiu amɛ diɛŋtsɛ amɛheloonaa akɔnɔi asɛɛ.​—Heb. 3:8-10.

5. (a) Mɛɛ heyeli Yehowa mumɔ lɛ hãa anáa? (b) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ tsuŋwoo loo nyɔŋyeli po nyɛŋ ahã heyeli ni Yehowa kɛhãa lɛ aŋmɛɛ mɔ ko? (d) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo?

5 Heyeli ni Yehowa mumɔ lɛ hãa anáa lɛ yɛ nyam kwraa fe ni mɔ baaye ehe kɛje nyɔŋyeli diɛŋtsɛ mli po. Adesa ko nyɛŋ ahã wɔná heyeli ni tamɔ heyeli ni Yehowa mumɔ lɛ hãa wɔnáa lɛ. Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ ahã wɔye wɔhe kɛje esha kɛ gbele dɛŋ, ni ebaanyɛ ehã wɔye wɔhe kɛje amale jamɔ kɛ kusumii ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ hu ahe. (Rom. 6:23; 8:2) Heyeli kroko ko kwraa bɛ ni yɔɔ nyam tamɔ enɛ! Nyɔji kɛ mɛi ni awo amɛ tsuŋ po baanyɛ aná heyeli nɛɛ eko. (1 Mo. 39:20-23) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ awo Nyɛmiyoo Nancy YuenNyɛminuu Harold King tsuŋ afii abɔ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ moŋ, shi amɛná heyeli ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛhãa lɛ mli ŋɔɔmɔ. Amɛgba amɛniiashikpamɔi lɛ ni akɛwo JW Broadcasting lɛ nɔ, ni obaanyɛ oyakwɛ. (Yaa NIIASHIKPAMƆI KƐ SAJI NI ABIBII MƐI > AMANEHULUI ANAA KPEEMƆ.) Shi ekolɛ obaabi akɛ, ‘Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro wɔ lɛ waa? Ni mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔkɛ heyeli nɛɛ miitsu nii jogbaŋŋ?’

NƆ NI TSƆƆ AKƐ WƆHIƐ SƆƆ HEYELI NI NYƆŊMƆ KƐDRO WƆ LƐ WAA

6. Mɛni Israelbii lɛ fee ni tsɔɔ akɛ amɛhiɛ esɔɔɔ heyeli ni Yehowa kɛdro amɛ lɛ kwraa?

6 Kɛ́ mɔ ko ke wɔ nɔ ko ni he hiaa ni jara wa waa lɛ, wɔdaa mɔ lɛ shi waa, ni kulɛ nakai esa akɛ Israelbii lɛ hu afee be ni Nyɔŋmɔ hã amɛye amɛhe kɛje nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt lɛ. Shi amɛyafeee nakai. Be ni Yehowa kpɔ̃ amɛ lɛ sɛɛ nyɔji fioo pɛ lɛ, amɛshwe niyenii kɛ nu ni amɛnáa be ni amɛyɔɔ Ejipt lɛ, ni amɛwie amɛshi Yehowa yɛ mana ni ekɛdro amɛ lɛ hewɔ. Amɛwie po akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya Ejipt. Amɛnifeemɔi lɛ hã efee faŋŋ akɛ, loi, kɔkumbai, waatɛrɛi, sabolai srɔtoisrɔtoi, kɛ galik he miihia amɛ fe heyeli ni Yehowa Nyɔŋmɔ ehã amɛná koni amɛbasɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Ani oona nɔ hewɔ ni Yehowa mli fu amɛ waa nakai lɛ? (4 Mo. 11:5, 6, 10; 14:3, 4) Nɔ ko ni he hiaa waa yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ amɛsane lɛ mli.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo diɛŋtsɛ kɛ ŋaa ni ewo yɛ 2 Korintobii 6:1 lɛ tsu nii? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase lɛ?

7 Bɔfo Paulo bɔ Kristofoi fɛɛ kɔkɔ ni amɛkwɛ jogbaŋŋ ni amɛkabu heyeli ni Nyɔŋmɔ etsɔ e-Bi Yesu Kristo nɔ ehã amɛná lɛ akɛ nɔ ko flɛflɛ. (Kanemɔ 2 Korintobii 6:1.) Paulo hao waa yɛ emuu ni eyeee kɛ bɔ ni esha kɛ gbele ye lɛ nyɔŋ lɛ hewɔ. Kɛ̃lɛ, ewie akɛ: “Shidaa ahã Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ!” Mɛni hewɔ ewie nakai? Paulo tsɔɔ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ nɔ hewɔ. Ewie akɛ: “Ejaakɛ mumɔ lɛ mla lɛ ni hãa wala yɛ Kristo Yesu mli lɛ ehã nyɛye nyɛhe kɛje esha mla lɛ kɛ gbele mla lɛ dɛŋ.” (Rom. 7:24, 25; 8:2) Esa akɛ wɔkase Paulo ni wɔ hu wɔna kpɔmɔ ni Yehowa ekpɔ̃ wɔ kɛje esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa diɛŋtsɛ. Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔnyɛɔ wɔkɛ henilee ni he tse sɔmɔɔ Yehowa, ni enɛ hãa wɔnáa miishɛɛ waa.​—Lala 40:8.

Ani okɛ hegbɛ ni oyɔɔ akɛ ohalaa nɔ ni osumɔɔ lɛ miitiu bo diɛŋtsɛ onibii asɛɛ aloo okɛ miisɔmɔ Yehowa? (Kwɛmɔ kuku 8-10)

8, 9. (a) Mɛɛ kɔkɔbɔɔ bɔfo Petro kɛhã yɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii wɔhã lɛ he? (b) Mɛɛ gbɛi anɔ kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔkɛ wɔheyeli lɛ baatsu nii bɔ ni esaaa?

8 Yɛ bu ni wɔbaabu heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro wɔ lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ ni wɔkɛtsu nii jogbaŋŋ hu. Bɔfo Petro bɔ wɔ kɔkɔ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ akajie wɔnaa ni wɔyatiu nibii ni wɔheloo lɛ shweɔ lɛ asɛɛ. (Kanemɔ 1 Petro 2:16.) Kɔkɔbɔɔ nɛɛ hãa wɔkaiɔ Israelbii lɛ kɛ nɔ ni ba amɛnɔ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, ewaaa kwraa akɛ wɔ hu wɔbaakɔ gbɛ ni Israelbii lɛ kɔ lɛ. Satan kɛ eje lɛ ewo atadei, niyenii, dãji, hiɛtserɛjiemɔi, kɛ nibii krokomɛi babaoo ni feɔ hiŋmɛi lɛ fɛo ni baa mɔ tsine hu jara. Nihɔɔlɔi pii kɛ mɛi ni he yɔɔ fɛo tsuɔ nii kɛtswaa nibii ni amɛhɔ̃ɔ lɛ ahe adafi koni no ahã wɔnu he akɛ esa akɛ wɔhe nibii nɛɛ, tsɛbelɛ amɛhe ehiaaa wɔ. Ewaaa kwraa akɛ je nɛɛ baalaka wɔ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii bɔ ni esaaa.

9 Petro ŋaawoo lɛ kɔɔ he ni wɔbaasumɔ ni wɔya skul kɛshɛ, nitsumɔ ni wɔbaasumɔ ni wɔtsu, kɛ shihilɛ mli nibii krokomɛi ni he hiaa fe nibii ni wɔtsĩ tã yɛ kuku ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ hu ahe. Ŋmɛnɛ lɛ, awoɔ oblahii kɛ oblayei ni yaa skul lɛ hewalɛ waa ni amɛkase nii waa koni amɛnyɛ amɛya yunivɛsitii srɔtoi ni ehe gbɛ́i waa lɛ eko. Mɛi kɛɔ amɛ akɛ, kɛ́ amɛtee yunivɛsiti lɛ, no baahã amɛná nitsumɔi kpakpai, ni amɛná shika, ni abu amɛ. Akɛɔ amɛ po akɛ, odaseyeli yɛ ni tsɔɔ akɛ mɛi ni kɛ́ amɛgbe sɛkɛndre skul naa lɛ amɛtsaa nɔ kɛyaa yunivɛsiti lɛ náa shika babaoo fe mɛi ni tsaaa nɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ ehe bahia ni oblahii kɛ oblayei akpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ni amɛkɛ amɛwala baafee lɛ he lɛ, amɛnuɔ he tamɔ nɔ ni kɛ́ amɛtee yunivɛsiti lɛ, no baahã nibii ahi ahã amɛ. Shi mɛni esa akɛ oblahii kɛ oblayei kɛ amɛfɔlɔi akai be fɛɛ be?

10. Kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ saji tamɔ he ni wɔbaaya skul kɛshɛ loo nɔ ni wɔbaasumɔ ni wɔtsu lɛ he lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai?

10 Mɛi komɛi nuɔ he akɛ, akɛni ashi saji nɛɛ ahã mɔ fɛɛ mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ he hewɔ lɛ, amɛyɛ hegbɛ ni amɛkpɛɔ yiŋ ni amɛsumɔɔ kɛ́ no gbaaa amɛhenilee naa. Ekolɛ, amɛbaatsɛ nɔ ni Paulo wie yɛ niyenii he lɛ yisɛɛ, akɛ: “Mɛni hewɔ esa akɛ mɔ kroko henilee akojo hegbɛ ni miyɔɔ lɛ?” (1 Kor. 10:29) Eji anɔkwale akɛ wɔ fɛɛ wɔyɛ hegbɛ ni wɔkpɛɔ yiŋ ni wɔsumɔɔ yɛ he ni wɔbaaya skul kɛshɛ kɛ nɔ ni wɔbaasumɔ ni wɔtsu lɛ he. Shi esa akɛ wɔkai akɛ, wɔnyɛŋ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔsumɔɔ kɛkɛ, ni yiŋ fɛɛ yiŋ ni wɔbaakpɛ lɛ, no mli yibii wɔbaakpa. No hewɔ ni dani Paulo baawie nɔ ni ewie yɛ 1 Korintobii 10:29 lɛ, ewie akɛ: “Mla ŋmɛɔ nibii fɛɛ gbɛ [loo “wɔyɛ nibii fɛɛ hegbɛ,” shn.], shi jeee nibii fɛɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ. Mla ŋmɛɔ nibii fɛɛ gbɛ, shi jeee nibii fɛɛ tswaa mɔ emaa shi.” (1 Kor. 10:23) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔyɛ hegbɛ ni wɔkpɛɔ yiŋ ni wɔsumɔɔ moŋ, shi jeee nɔ ni wɔ wɔsumɔɔ lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli.

NYƐHÃA WƆKƐ WƆHEYELI LƐ ATSUA NII YƐ NILEE MLI KƐSƆMƆ NYƆŊMƆ

11. Mɛni hewɔ Yehowa ehã wɔye wɔhe lɛ?

11 Be ni Petro bɔ wɔ kɔkɔ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ akatsu nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ, etsɔɔ wɔ nɔ moŋ ni esa akɛ wɔkɛ wɔheyeli lɛ afee. Ewie akɛ wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii akɛ “Nyɔŋmɔ nyɔji.” No hewɔ lɛ, nɔ tuuntu hewɔ ni Yehowa tsɔ Yesu nɔ ehã wɔye wɔhe kɛje esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli ji, koni wɔkɛ wɔwala fɛɛ asɔmɔ Nyɔŋmɔ akɛ enyɔji.

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Noa kɛ eweku lɛ fee amɛhã wɔ?

12 Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii jogbaŋŋ ji, ni wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ fɛɛ baasɔmɔ Yehowa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔtsɔmɔŋ nyɔji wɔhãŋ je lɛ kɛ nibii ni wɔ diɛŋtsɛ wɔheloo lɛ shweɔ lɛ. (Gal. 5:16) Noa kɛ eweku lɛ fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Mɛi ni hi shi yɛ amɛbeiaŋ lɛ kɛ amɛhe wo awuiyeli kɛ jeŋba sha mli vii. Shi Noa kɛ eweku lɛ kɛ amɛhe wooo nibii gbohii nɛɛ amli. Mɛni ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛfee nakai? Amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛkɛ amɛbe fɛɛ baawo nitsumɔi srɔtoi ni Yehowa ehã amɛ lɛ amli. Amɛkpɛ adeka lɛ, amɛbua niyenii naa kɛhã amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛ kooloi lɛ, ni amɛbɔ mɛi kɔkɔ yɛ Nu Afua lɛ he. “Noa fee nɔ fɛɛ nɔ tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ fã lɛ lɛ. Nakai pɛpɛɛpɛ efee.” (1 Mo. 6:22) Enɛ hewɔ lɛ, be ni Yehowa kpãtãa nakai jeŋ fɔŋ lɛ hiɛ lɛ, ebaa Noa kɛ eweku lɛ yi.​—Heb. 11:7.

13. Mɛni Yehowa efã wɔ akɛ wɔfee?

13 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni Yehowa efã wɔ akɛ wɔfee? Akɛni wɔji Yesu kaselɔi hewɔ lɛ, wɔle akɛ Nyɔŋmɔ efã wɔ ni wɔshiɛ. (Kanemɔ Luka 4:18, 19.) Ŋmɛnɛ lɛ, Satan eshwila mɛi babaoo, ni amɛyɔseee akɛ amɛtsɔmɔ nyɔji amɛhã amale jamɔ, heloonaa nibii, kɛ je lɛŋ maŋkwramɔ gbɛjianɔtoi lɛ. (2 Kor. 4:4) Wɔná hegbɛ ni Yesu ná lɛ eko, akɛ wɔbaaye wɔbua mɛi ni amɛbale Yehowa, Nyɔŋmɔ ni hãa heyeli lɛ, ni amɛjá lɛ. (Mat. 28:19, 20) Shi wɔle akɛ nitsumɔ nɛɛ kãaa shi akɔɔɔ, ni ehe naagbai fa babaoo. Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, mɛi sumɔɔɔ ni amɛleɔ Nyɔŋmɔ he nɔ ko, ni bei komɛi po lɛ, kɛ́ wɔshiɛ wɔhã amɛ lɛ, amɛmli fuɔ. Shi akɛni Yehowa ni efã wɔ akɛ wɔshiɛ hewɔ lɛ, sane ni esa akɛ wɔbi wɔhe ji akɛ, ‘Mɛni ekoŋŋ manyɛ mikɛ heyeli ni miyɔɔ lɛ afee kɛfi Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ waa fe bɔ ni mifeɔ bianɛ lɛ po?’

14, 15. Mɛni Yehowa webii babaoo ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaafee? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

14 Nyɛmimɛi pii eyɔse akɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ waa. Enɛ hewɔ lɛ, amɛhã amɛshihilɛ efee mlɛo koni amɛnyɛ amɛtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, ni enɛ hãa wɔmii shɛɔ wɔhe waa. (1 Kor. 9:19, 23) Amɛteŋ mɛi komɛi tsuɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ amɛsafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli, ni mɛi komɛi hu efã kɛtee hei ni hiamɔ lɛ da yɛ. Yɛ afii enumɔ ni eho nɛɛ amli lɛ, aná gbɛgbalɔi hei ni fa fe 250,000, ni amrɔ nɛɛ ayɛ daa gbɛgbalɔi ni fa fe 1,100,000. Yiŋ ni nyɛmimɛi nɛɛ ekpɛ akɛ amɛkɛ heyeli ni Yehowa kɛdro amɛ lɛ baasɔmɔ lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ hi waa diɛŋtsɛ!​—Lala 110:3.

15 Mɛni ye ebua nyɛmimɛi nɛɛ ni amɛkɛ amɛheyeli lɛ tsu nii yɛ nilee mli? Susumɔ John kɛ Judith, ni kɛ afii 30 esɔmɔ yɛ maji srɔtoi amli lɛ ahe okwɛ. Amɛwie akɛ be ni aje Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ Skul lɛ shishi yɛ afi 1977 lɛ, awo mɛi ni ba skul lɛ hewalɛ ni amɛfã kɛya hei ni hiamɔ lɛ da yɛ ni amɛyasɔmɔ yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, John tsake enitsumɔ shii abɔ koni amɛhã amɛshihilɛ afee mlɛo bɔ ni afee ni amɛyaye amɛbua yɛ hei ni hiamɔ lɛ da yɛ. Sɛɛ mli lɛ, amɛfã kɛtee maŋ kroko nɔ koni amɛyashiɛ yɛ jɛmɛ. Be ni amɛtee lɛ, ehe bahia ni amɛkase wiemɔ hee, ni amɛkase bɔ ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hiɔ shi amɛhãa. Agbɛnɛ hu, akɛni esoro bɔ ni kɔɔyɔɔ lɛ mli yɔɔ yɛ he ni amɛtee lɛ hewɔ lɛ, no hu bafee naagba kɛhã amɛ. Mɛni ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛkpee naagbai nɛɛ fɛɛ anaa ni amɛye omanye? Amɛsɔle amɛhã Yehowa ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ enɔ akɛ ebaaye ebua amɛ. Ani amɛshwa amɛhe akɛ amɛkɛ afii babaoo esɔmɔ Yehowa yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ? Dabi kwraa. John wie akɛ: “Minu he akɛ mikɛ mihe ewo nitsumɔ ni hi fe fɛɛ ni manyɛ matsu lɛ mli. Mibale Yehowa jogbaŋŋ, ni mina lɛ tamɔ tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ. Nakai beiaŋ minu ŋmalɛ ni yɔɔ Yakobo 4:8 lɛ, ni kɛɔ akɛ: ‘Nyɛtsia nyɛbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ni ebaatsi ebɛŋkɛ nyɛ’ lɛ shishi jogbaŋŋ. Mitsui nyɔ mimli, ni mina faŋŋ akɛ, miná nɔ tuuntu ni mitaoɔ yɛ shihilɛ mli lɛ.”

16. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmimɛi akpei abɔ kɛ amɛheyeli lɛ etsu nii yɛ nilee mli?

16 Nyɛmimɛi komɛi nyɛɔ amɛkɛ afii babaoo tsuɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, tamɔ bɔ ni John kɛ Judith fee lɛ. Shi mɛi komɛi hu ashihilɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛsɔmɔɔ akɛ gbɛgbalɔi be kukuoo. Nyɛmimɛi babaoo hu yayeɔ amɛbuaa kɛ Maŋtsɛyeli Asai, Kpee Asai, kɛ tsũi krokomɛi ni akɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ amaamɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni amaa wɔnitsumɔhe yitso ni yɔɔ Warwick, yɛ New York lɛ, nyɛmimɛi hii kɛ yei aaafee 27,000 sɔŋŋ baye amɛbua kɛ nitsumɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi baye amɛbua otsii enyɔ, mɛi komɛi ye amɛbua nyɔji fioo komɛi, ni mɛi krokomɛi hu fee nakai afi loo nɔ ni fe nakai. Nyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ nibii pii shã afɔle koni amɛbaye amɛbua. Amɛkɛ heyeli ni Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni hãa heyeli lɛ, kɛdro amɛ lɛ tsu nii jogbaŋŋ kɛjie eyi ni amɛkɛwo ehiɛ nyam. Nɔ ni amɛfee lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ, ni amɛsa yijiemɔ waa!

17. Mɛni mɛi ni kɛ heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro amɛ lɛ tsuɔ nii yɛ nilee mli lɛ baaná wɔsɛɛ?

17 Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ wɔbale Yehowa ni wɔye wɔhe ejaakɛ wɔmiijá lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔkpɛa wɔyiŋ yɛ nilee mli kɛtsɔa akɛ wɔhiɛ sɔɔ heyeli nɛɛ waa. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ baatsu nibii ni esaaa lɛ, nyɛhãa wɔkɛtsua nii bɔ ni baahã wɔnyɛ wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Yehowa egba akɛ: “Abaahã bɔɔ nii lɛ diɛŋtsɛ hu aye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli mli ni amɛná Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ.” (Rom. 8:21) Eba akɛ wɔkɛ heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro wɔ lɛ baatsu nii jogbaŋŋ koni be ni gbalɛ nɛɛ eba mli lɛ, wɔná mli gbɛfaŋnɔ.