Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Ani Nyɛkɛ Mumɔŋ Otii Emamɔ Nyɛhiɛ?

Oblahii Kɛ Oblayei, Ani Nyɛkɛ Mumɔŋ Otii Emamɔ Nyɛhiɛ?

“Okɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ofeɔ lɛ awo Yehowa dɛŋ, ni ogbɛjianɔtoi baaye omanye.”​—ABƐI 16:3.

LALAI: 135, 144

1-3. (a) Mɛɛ shihilɛ mli oblahii kɛ oblayei fɛɛ yɔɔ, ni mɛni he wɔbaanyɛ wɔkɛto? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni baaye abua Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni amɛkpɛ yiŋ kpakpai yɛ shihilɛ mli?

ŊƆƆ lɛ akɛ oyaakwɔ tsɔne kɛya maŋ ko ni jekɛ waa lɛ nɔ kɛhã nifeemɔ ko ni he hiaa waa. Be ni oshɛ steshɛŋ lɛ, mɛi bua jɛmɛ, ni ona tsɔji pii mamɔ shi. Shi yɛ bɔ ni jɛmɛ efee hoo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, onyɛ ona tsɔne ni miiya he ni oyaa lɛ ni okwɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ole he tuuntu ni oyaa, ni ole akɛ kɛ́ okwɔ nakai tsɔne lɛ, ekɛ bo baaya jɛmɛ. Okwɔɔɔ tsɔji krokomɛi ni mamɔ shi lɛ, ejaakɛ ole akɛ amɛyaaa he ni oyaa lɛ.

2 Oblahii kɛ oblayei, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, nyɛtamɔ mɛi ni yaakwɔ tsɔne kɛfã gbɛ kakadaŋŋ ko. Shi nyɛnɔ lɛ, eji wala shihilɛ mli gbɛfãa. Bɔ ni steshɛŋ lɛ efee hoo ni tsɔji pii mamɔ jɛmɛ lɛ, nakai nɔŋŋ nibii pii yɛ ni nyɛbaanyɛ nyɛhala akɛ nyɛbaafee yɛ nyɛshihilɛ mli. Shi kɛ́ nyɛle nɔ tuuntu ni nyɛmiisumɔ ni nyɛkɛ nyɛwala atsu lɛ, no lɛ, ewaaa akɛ nyɛbaakpɛ yiŋ kpakpai. Mɛni esa akɛ nyɛkɛ nyɛwala atsu?

3 Nikasemɔ nɛɛ baahã sanebimɔ nɛɛ hetoo, ni ebaawo nyɛ hewalɛ ni nyɛhã Yehowa suɔmɔnaa nii ni nyɛbaafee lɛ he ahia nyɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ yɛ shihilɛ mli. Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, nyɛbaabo Yehowa ŋaawoo toi ni nyɛkɛtsu nii be mli ni nyɛkpɛɔ nyɛyiŋ yɛ skul ni nyɛbaaya, nitsumɔ ni nyɛbaatsu, gbalashihilɛ, biiafɔmɔ, kɛ saji krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe. Etsɔɔ hu akɛ, esa akɛ nyɛkɛ mumɔŋ otii, ni ji otii ni baahã naanyobɔɔ ni yɔɔ nyɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa lɛ amamɔ nyɛhiɛ. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, Yehowa baajɔɔ nyɛ, ni ebaaye ebua nyɛ ni nyɛná shihilɛ kpakpa.​—Kanemɔ Abɛi 16:3.

MƐNI HEWƆ ESA AKƐ NYƐKƐ MUMƆŊ OTII AMAMƆ NYƐHIƐ?

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Oblahii kɛ oblayei, ehi waa akɛ nyɛkɛ mumɔŋ otii baamamɔ nyɛhiɛ. Mɛni hewɔ? Wɔbaasusu yiŋtoi etɛ komɛi ahe. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ kɛ nɔ ni ji enyɔ lɛ baahã nyɛna akɛ, kɛ́ nyɛkɛ mumɔŋ otii mamɔ nyɛhiɛ lɛ, no baahã naanyobɔɔ ni yɔɔ nyɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa waa. Nɔ ni ji etɛ lɛ baahã nyɛna nɔ hewɔ ni amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ nyɛkɛ otii nɛɛ amamɔ nyɛhiɛ.

5. Mɛni ji yiŋtoo ni he hiaa fe fɛɛ hewɔ ni esa akɛ okɛ mumɔŋ otii amamɔ ohiɛ?

5 Kɛ́ nyɛkɛ mumɔŋ otii mamɔ nyɛhiɛ lɛ, eji gbɛ kome ni nyɛtsɔɔ nɔ nyɛdaa Yehowa shi yɛ esuɔmɔ kɛ nibii ni efee ehã nyɛ lɛ ahewɔ. Ni enɛ ji yiŋtoo ni he hiaa fe fɛɛ hewɔ ni esa akɛ nyɛkɛ mumɔŋ otii amamɔ nyɛhiɛ. Mɛi ni ŋma Lala wolo lɛ ateŋ mɔ kome wie akɛ: “Ehi akɛ abaada Yehowa shi . . . Ejaakɛ bo, Yehowa, ohã miná miishɛɛ yɛ onifeemɔi lɛ ahewɔ; miláa nyamɔ lala yɛ oninenaa nitsumɔi lɛ ahewɔ.” (Lala 92:1, 4) Susumɔ nibii abɔ ni Yehowa efee ehã bo lɛ ahe okwɛ: ehã bo wala, etsɔɔ bo anɔkwale lɛ, ehã bo Biblia lɛ, etsɛ bo kɛba esafo lɛ mli, ni ehã oná hiɛnɔkamɔ akɛ, wɔsɛɛ lɛ, obaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso. Kɛ́ okɛ mumɔŋ otii mamɔ ohiɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ nibii nɛɛ fɛɛ ni Yehowa efee ehã bo lɛ, ni no baahã naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ lɛ teŋ lɛ mli awa.

6. (a) Kɛ́ okɛ mumɔŋ otii mamɔ ohiɛ lɛ, te ebaasa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ he ehã tɛŋŋ? (b) Akɛ oblanyo loo oblayoo lɛ, mɛɛ otii obaanyɛ okɛmamɔ ohiɛ?

6 Yiŋtoo ni ji enyɔ lɛ ji akɛ, kɛ́ okɛ mumɔŋ otii mamɔ ohiɛ ni obɔi amɛhe nitsumɔ lɛ, no yeɔ ebua bo ni otsuɔ nitsumɔi kpakpai ohãa Yehowa, ni enɛ hãa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ lɛ teŋ lɛ mli waa waa. Bɔfo Paulo wo shi akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni ejaaa ni ehiɛ baakpa nyɛnitsumɔ lɛ kɛ suɔmɔ ni nyɛjie lɛ kpo yɛ egbɛ́i lɛ hewɔ lɛ nɔ.” (Heb. 6:10) Esaaa akɛ onuɔ he kɔkɔɔkɔ akɛ, esa akɛ omɛ ni oda fioo dani okɛ mumɔŋ otii amamɔ ohiɛ. Christine eye afii nyɔŋma pɛ be ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaafɔ nyɛmimɛi anɔkwafoi awala shihilɛ he saji kanemɔ. Be ni Toby ye afii 12 lɛ, ekɛma ehiɛ akɛ ebaakane Biblia muu lɛ fɛɛ egbe naa dani abaptisi lɛ. Be ni abaptisi Maxim kɛ enyɛmi yoo Noemi lɛ, no mli lɛ Maxim eye afii 11, ni Noemi eye afii 10. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛma amɛhiɛ akɛ amɛbaasumɔ ni amɛyasɔmɔ yɛ Betel. Bɔ ni afee ni nɔ ko akagbala amɛjwɛŋmɔ kɛje oti nɛɛ nɔ lɛ, amɛkɛ Betel sɔɔmɔ gbɛbimɔ wolo kpɛtɛ gbogbo lɛ he yɛ amɛshĩa lɛ mli. Mɛɛ otii bo hu obaasumɔ ni okɛmamɔ ohiɛ ni obɔi amɛhe nitsumɔ?​—Kanemɔ Filipibii 1:10, 11.

7, 8. (a) Kɛ́ wɔkɛ otii mamɔ wɔhiɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ehãa efeɔ mlɛo kɛhãa wɔ akɛ wɔbaakpɛ wɔyiŋ yɛ saji ahe? (b) Be ni nyɛmi yoo ko gbe sɛkɛndre skul naa lɛ, mɛni hewɔ ehala akɛ eyaŋ yunivɛsiti?

7 Ani ole yiŋtoo ni ji etɛ hewɔ ni ehi akɛ okɛ mumɔŋ otii baamamɔ ohiɛ bianɛ? Be ni odaa lɛ, ehe baahia ni okpɛ oyiŋ yɛ saji komɛi tamɔ skul ni obaaya, nitsumɔ ni obaasumɔ ni otsu, kɛ saji krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe. Kɛ́ okɛ otii emamɔ ohiɛ lɛ, ewaaa akɛ oookpɛ yiŋ kpakpai yɛ saji nɛɛ ahe. Etamɔ ni oofã gbɛ ni oyashɛ gbɛnta. Kɛ́ ole he ni oyaa lɛ, ewaaa akɛ obaana he ni esa akɛ otsɔ. Abɛi 21:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔdɛŋbɔlɔ gbɛjianɔtoi baaye omanye kɛ̃.” Kɛ́ oto gbɛjianɔ mra, kɛtsɔ otii ni okɛaamamɔ ohiɛ lɛ nɔ lɛ, obaaye omanye mra. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Damaris lɛ ná enɛ mli niiashikpamɔ be ni egbe sɛkɛndre skul naa ni ehe bahia ni ekpɛ eyiŋ yɛ sane ko ni he hiaa waa lɛ he lɛ.

8 Damaris bɔ mɔdɛŋ waa yɛ sɛkɛndre skul. Enɛ hewɔ lɛ, ená hegbɛ ni ebaaya yunivɛsiti koni ebatsɔ lɔyafonyo, ni kulɛ, abaahã eya ni ewooo he nyɔmɔ po! Shi ekpoo hegbɛ nɛɛ. Mɛni hewɔ? Ewie akɛ: “Migbekɛbiiashi tɔ̃ɔ ni mikpɛ miyiŋ akɛ matsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Ni dani manyɛ mafee nakai lɛ, belɛ esa akɛ matsu nitsumɔ ko ni heŋ mibe pii. Eji mihala akɛ maya yunivɛsiti ni mibatsɔ lɔyafonyo kulɛ, maná shika waa, shi ebaawa waa akɛ maná nitsumɔ ni heŋ mibe pii.” Damaris ná nitsumɔ ko ni heŋ ebe pii, ni ekɛ afii 20 esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ. Ani oti kpakpa ekɛma ehiɛ lɛ? Ni ani oti nɛɛ ye ebua lɛ ni ekpɛ yiŋ ni ja yɛ eblayeiaŋ? Naa nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ewie: “He ni mitsuɔ nii yɛ lɛ, mikɛ lɔyafoi sharaa waa. Eji mitsɔ lɔyafonyo kulɛ, nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ eko mi hu matsu. Shi lɔyafoi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo kɛɛ amɛnitsumɔ lɛ hãaa amɛtsui anyɔ amɛmli. Yiŋ ni mikpɛ akɛ matsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ eye ebua mi ni miye mihe kɛjɛ naagbai ni lɔyafoi nɛɛ kɛkpeɔ lɛ ahe, ni agbɛnɛ hu, ehã minyɛ mikɛ afii pii esɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.”

9. Mɛni hewɔ Kristofoi oblahii kɛ oblayei sa yijiemɔ waa lɛ?

9 Nyɛmimɛi oblahii kɛ oblayei akpei abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kɛ amɛhiɛ efɔ̃ Yehowa nɔ kwraa ni amɛkɛ mumɔŋ otii emamɔ amɛhiɛ. Oblahii kɛ oblayei nɛɛ sa yijiemɔ waa, aloo jeee nakai? Yiŋ nɛɛ ni amɛkpɛ lɛ hewɔ lɛ, amɛyɛ miishɛɛ yɛ shihilɛ mli, ni yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛkase bɔ ni akɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsuɔ nii yɛ skulyaa, heloonaa nitsumɔ, weku shihilɛ, kɛ nibii krokomɛi fɛɛ amli. Solomon ŋma akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ . . . Jwɛŋmɔ ehe yɛ ogbɛi fɛɛ amli, ni ebaahã ogbɛi aja.” (Abɛi 3:5, 6) Oblahii kɛ oblayei Kristofoi, Yehowa sumɔɔ nyɛ waa, ni nyɛsane kã etsui nɔ! No hewɔ lɛ, ebaabu nyɛhe, ebaatsɔɔ nyɛ gbɛ, ni ebaajɔɔ nyɛ.

SAAMƆ OHE JOGBAŊŊ KONI ONYƐ OGBA MƐI KROKOMƐI YEHOWA HE SANE

10. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ afee nibii ni wɔbuɔ akɛ amɛhe hiaa waa lɛ ateŋ ekome? (b) Mɛni baaye abua bo ni onyɛ oshiɛ jogbaŋŋ?

10 Kɛ́ ohã Yehowa suɔmɔnaa nii ni obaafee lɛ he hia bo fe nibii krokomɛi fɛɛ lɛ, obaasumɔ ni ogba mɛi krokomɛi ehe sane. Yesu Kristo wie akɛ “abaashiɛ sane kpakpa lɛ yɛ jeŋmaji fɛɛ amli klɛŋklɛŋ.” (Mar. 13:10) Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he miihia waa ni be ni esa akɛ akɛtsu lɛ faaa kwraa. No hewɔ lɛ, esa akɛ efee nibii ni wɔbuɔ akɛ amɛhe hiaa waa lɛ ateŋ ekome. Ani obaanyɛ okɛfee oti akɛ obaaya shiɛmɔ waa fe bɔ ni oyaa amrɔ nɛɛ? Ani obaanyɛ osɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ? Kɛ́ onyaaa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he tsɔ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Mɛni baaye abua bo ni onyɛ oshiɛ jogbaŋŋ? Naa nibii enyɔ ni baaye abua bo: (1) Saamɔ ohe jogbaŋŋ, (2) yaa nɔ ogba mɛi krokomɛi Yehowa he sane. Kɛ́ ofee nibii nɛɛ, obaanya shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he waa ni onaa baakpɛ ohe po.

Mɛni ofeɔ kɛsaa ohe koni onyɛ ogba mɛi krokomɛi Yehowa he sane? (Kwɛmɔ kuku 11, 12)

11, 12. (a) Mɛni obaanyɛ ofee kɛsaa ohe koni onyɛ ogba mɛi krokomɛi Yehowa he sane? (b) Mɛni ba ni nyɛmi nuu ko nyɛ eye eskulbii lɛ odase?

11 Klɛŋklɛŋ lɛ, obaanyɛ otao sanebimɔi komɛi ni oskulbii lɛ fɔɔ bimɔ lɛ ahetoo. Ŋɔɔ lɛ akɛ sanebimɔi nɛɛ ekome ji, “Kɛ́ okwɛ lɛ, ani Nyɔŋmɔ susuɔ wɔnɔnai lɛ ahe?” Saji yɛ wɔwɛbsaiti lɛ, ni ji jw.org lɛ nɔ ni baanyɛ aye abua bo ni onyɛ ohã sanebimɔ nɛɛ hetoo. Kɛ́ otee BIBLIA TSƆƆMƆI > OBLAHII KƐ OBLAYEI > NIFEEMƆI NI AKƐKASEƆ NII JOGBAŊŊ > MƐNI JI ANƆKWALE NI KƆƆ NYƆŊMƆ HE LƐ? (FÃ 1) lɛ, obaana nifeemɔ wolo ko ni yitso ji, “Ani Nyɔŋmɔ Susuɔ Wɔnɔnai Lɛ Ahe?” Nifeemɔ wolo nɛɛ baaye abua bo ni ole bɔ ni obaafee ohã sanebimɔ nɛɛ hetoo. Ŋmalɛi etɛ yɛ nifeemɔ wolo lɛ nɔ ni obaanyɛ okɛtsu nii. Nomɛi ji, Yakobo 1:13, 1 Mose 6:5, 6, kɛ 1 Yohane 4:8. Nifeemɔ woji krokomɛi yɛ saiti lɛ nɔ ni baanyɛ aye abua bo ni ohã sanebimɔi pii ahetoo.​—Kanemɔ 1 Petro 3:15.

12 Hã oskulbii lɛ ale akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaanyɛ amɛya jw.org lɛ nɔ ni amɛyatao sanebimɔi nɛɛ ahetoo. Nakai nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Luca lɛ fee. Be ko lɛ, aatsɔɔ amɛ jamɔi srɔtoi ni yɔɔ lɛ ahe nii. Shi Luca yɔse akɛ saji ni awie yɛ Yehowa Odasefoi ahe yɛ wolo ni amɛkaseɔ yɛ skul lɛ mli lɛ ekomɛi ejaaa. Luca she gbeyei fioo, shi ebi amɛtsɔɔlɔ lɛ kɛji ebaasumɔ ni etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni saji ni awie yɛ wolo lɛ mli lɛ ekomɛi ejaaa. Tsɔɔlɔ lɛ ŋmɛ Luca gbɛ ni egbala nibii amli ehã eklasbii lɛ fɛɛ, ni kɛfata he lɛ, etsɔɔ amɛ wɔwɛbsaiti lɛ. Tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ klasbii lɛ akɛ kɛ́ amɛtee shĩa lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ayakwɛ vidio ni yitso ji, Yii Yiwalɔ lɛ ni Omaaa lɛ Atswɛrɛ lɛ. Luca mii shɛ ehe waa akɛ enyɛ eye eskulbii lɛ odase jogbaŋŋ.

13. Kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe lɛ, mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui?

13 Be komɛi lɛ, okɛ naagbai baakpe. Shi kaahã naagbai nɛɛ je onijiaŋ wui; yaa nɔ otiu otii ni okɛmamɔ ohiɛ lɛ asɛɛ. (2 Tim. 4:2) Nakai nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Katharina lɛ fee. Be ni eye afii 17 lɛ, ekɛma ehiɛ akɛ ebaashiɛ ehã mɛi fɛɛ ni yɔɔ he ni etsuɔ nii yɛ lɛ. Nitsulɔi lɛ ateŋ mɔ kome jɛ lɛ shii abɔ, shi Katharina hãaa no aje enijiaŋ wui. Etee nɔ eba ejeŋ jogbaŋŋ, ni esubaŋ kpakpa lɛ fee nitsulɔi lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ Hans lɛ fɛo waa. Hans bɔi asafo lɛ woji lɛ kanemɔ, ehã akɛ lɛ kase Biblia lɛ, ni sɛɛ mli lɛ, abaptisi lɛ. Katharina leee kwraa akɛ Hans etee ehiɛ nɛkɛ, ejaakɛ Katharina fã kɛshi akutso lɛ mli. No hewɔ lɛ, afii 13 sɛɛ lɛ, be ko lɛ ekɛ eweku lɛ tee asafoŋ kpee ni ena akɛ gbɔ ni eba ni eeba ebahã wiemɔ lɛ ji Hans. Katharina naa kpɛ ehe waa! Kwɛ bɔ ni emii baashɛ ehe akɛ etee nɔ etiu oti ni ekɛma ehiɛ akɛ ebaashiɛ ehã mɛi ni ekɛtsuɔ nii lɛ sɛɛ, ni ehãaa naagbai ni ekɛkpe lɛ aje enijiaŋ wui!

KAAHÃ NƆ KO KWRAA GBALA OJWƐŊMƆ KƐJE OTII NI OKƐMAMƆ OHIƐ LƐ ANƆ

14, 15. (a) Oblahii kɛ oblayei, kɛ́ nyɛtipɛŋfoi lɛ nyɛ nyɛnɔ koni nyɛfee nibii ni esaaa lɛ, mɛni esa akɛ nyɛfee? (b) Mɛni baaye abua nyɛ ni nyɛnyɛ nyɛfi shi shiŋŋ?

14 Oblahii kɛ oblayei, ekã shi faŋŋ akɛ nikasemɔ nɛɛ ewo nyɛ hewalɛ ni nyɛhã Yehowa suɔmɔnaa nii ni nyɛbaafee lɛ he ahia nyɛ fe nɔ fɛɛ nɔ, ni nyɛkɛ mumɔŋ otii amamɔ nyɛhiɛ. Shi nyɛtipɛŋfoi pii sumɔɔ ni amɛye wala moŋ, ni ekolɛ amɛbaakɛɛ nyɛ akɛ nakai esa akɛ nyɛ hu nyɛfee. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ehe baahia ni nyɛhã amɛle akɛ, mumɔŋ otii ni nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ lɛ ahe miihia nyɛ waa, ni nyɛtswa nyɛfai shi akɛ nyɛbaashɛ otii nɛɛ ahe. Nyɛkahãa tipɛŋfoi anɔnyɛɛ gbalaa nyɛjwɛŋmɔ kɛjea otii ni nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ lɛ anɔ. Kɛ́ nyɛhã nyɛtipɛŋfoi lɛ gbala nyɛjwɛŋmɔ lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni nyɛna tsɔne ko ni mɛi miiye wala yɛ mli ni nyɛyakwɔ, tsɛbelɛ, jeee he ni nyɛyaa lɛ eyaa.

15 Mɛni baaye abua bo ni onyɛ ofi shi shiŋŋ kɛ́ otipɛŋfoi lɛ nyɛ onɔ koni ofee nɔ ni amɛsumɔɔ? Kadimɔ shihilɛi amli ni ebaawa ehã bo akɛ obaadamɔ amɛnɔnyɛi lɛ anaa, ni otsi ohe kɛje shihilɛi nɛɛ ahe. (Abɛi 22:3) Susumɔ amanei ni obaana kɛji oyafata amɛhe kɛfee nibii gbohii lɛ ahe. (Gal. 6:7) Agbɛnɛ hu, kpɛlɛmɔ nɔ akɛ ŋaawoo he miihia bo. Bo ofɔlɔi kɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni edara yɛ mumɔŋ ni yɔɔ osafo lɛ mli lɛ toi, ni no baatsɔɔ akɛ obaa ohe shi.​—Kanemɔ 1 Petro 5:5, 6.

16. Gbaa niiashikpamɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ ehi akɛ wɔbaaba wɔhe shi.

16 Nyɛmi nuu oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Christoph lɛ ba ehe shi ni ebo ŋaa kpakpa ni awo lɛ lɛ toi. Be ni abaptisi lɛ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ebɔi jim (gym) ko yaa kpitiokpitio. Oblahii krokomɛi ni baa jim lɛ kɛɛ lɛ akɛ amɛbaasumɔ ni ebafata amɛkpɔiaŋgbɔlemɔ kuu lɛ he. Christoph kɛ asafoŋ onukpa ko susu sane lɛ he, ni asafoŋ onukpa lɛ kɛɛ lɛ akɛ esusu oshãrai ni ebaanyɛ ekɛkpe kɛ́ ekɛ ehe yadɔmɔ kuu nɛɛ he lɛ ahe. Ewie akɛ oshãrai lɛ eko ji akɛ je lɛ akaŋshii mumɔ lɛ baanyɛ aná enɔ hewalɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Christoph yafata kuu lɛ he. Shi be ko sɛɛ lɛ, eyɔse akɛ shwɛmɔ ni kuu lɛ ni ekɛ ehe eyadɔmɔ lɛ shwɛɔ lɛ yɛ gidigidi waa ni mɛi ni shwɛɔ shwɛmɔ lɛ ateŋ mɛi pii pilaa waa. Shi kome ekoŋŋ lɛ, Christoph kɛ asafoŋ onukpai komɛi gba sane, ni amɛ fɛɛ amɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli amɛwo lɛ ŋaa. Ewie akɛ: “Yehowa tsu ŋaawolɔi kpakpai kɛba miŋɔɔ, ni eyɛ mli lɛ akɛ ehe be moŋ, shi mibo egbee toi.” Ani obaa ohe shi ni oboɔ ŋaawoo kpakpa toi?

17, 18. (a) Mɛni Yehowa miisumɔ ni oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ aná? (b) Mɛni hãa mɛi komɛi shwaa amɛhe kɛ́ amɛtsɔmɔ onukpai? Mɛni baaye abua bo ni okashwa ohe wɔsɛɛ? Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nakai.

17 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Oblanyo, omii ashɛ ohe yɛ oblahiiaŋ, ni ohã otsui anya yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.” (Jaj. 11:9; shn.) Oblahii kɛ oblayei, Yehowa miisumɔ ni nyɛmii ashɛ nyɛhe. Nikasemɔ nɛɛ ehã nyɛle akɛ, nɔ kome ni baahã nyɛná miishɛɛ ji, ni nyɛkɛ mumɔŋ otii baamamɔ nyɛhiɛ ni nyɛbɔ mɔdɛŋ akɛ nyɛbaashɛ amɛhe, ni agbɛnɛ hu, nyɛbo Yehowa ŋaawoo toi yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛfeɔ lɛ mli. Kɛ́ nyɛje mra nyɛfee nibii nɛɛ, etsɛŋ ni nyɛbaana akɛ Yehowa miitsɔɔ nyɛ gbɛ, eebu nyɛhe, ni eejɔɔ nyɛ. Nyɛsusua ŋaa kpakpa ni ewoɔ nyɛ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ he, ni nyɛkɛ gbɛtsɔɔmɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ atsu nii, akɛ: “Kaimɔ o-Bɔlɔ Kpele lɛ yɛ oblahiiaŋ [“loo, oblayeiaŋ,” shn.] gbii lɛ amli.”​—Jaj. 12:1.

18 Etsɛɛɛ ni gbɔmɔ daa ebatsɔɔ onukpa. Ŋmɛnɛ lɛ, onukpai pii ni kɛ otii ni esaaa mamɔ amɛhiɛ loo amɛkɛ oti ko kwraa emaaa amɛhiɛ lɛ eshwa amɛhe akɛ amɛfee nakai. Kɛ́ nyɛkɛ mumɔŋ otii mamɔ nyɛhiɛ ni nyɛhãaa nɔ ko nɔ ko agbala nyɛjwɛŋmɔ kɛje otii nɛɛ anɔ lɛ, nyɛshwaŋ nyɛhe kɔkɔɔkɔ. Moŋ lɛ, nyɛtsui baanyɔ nyɛmli nyɛwala beiaŋ fɛɛ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Mirjana ená enɛ mli niiashikpamɔ. Be ni eji oblayoo lɛ, kulɛ aatao eyashi akaŋ yɛ majimaji ateŋ akaŋshii ko (Winter Olympic Games) ni ehe gbɛ́i waa lɛ mli, ejaakɛ ebɔɔ mɔdɛŋ waa. Shi ekpoo hegbɛ nɛɛ, ni yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ ehe wo be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Afii 30 kɛ sɛɛ nɛ ni Mirjana kpɛ yiŋ nɛɛ, ni ekɛ ewu kã he amɛmiisɔmɔ akɛ be fɛɛ sɔɔlɔi. Nɔ ni ewie ji akɛ: “Gbɛ́ihemɔ, hiɛnyam, hegbɛ, kɛ ninámɔ fɛɛ hoɔ yaa, ni kɛ́ mɔ ko kɛ enɛɛmɛi mamɔ ehiɛ akɛ otii yɛ shihilɛ mli lɛ, enáŋ anɔkwa miishɛɛ. Shi kɛ́ mɔ ko kɛfee oti akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ ni eye ebua mɛi ni amɛbale Nyɔŋmɔ lɛ, belɛ eetiu oti kpakpa ni baahã etsui anyɔ emli daa lɛ sɛɛ.”

19. Oblahii kɛ oblayei, mɛni hewɔ ehi akɛ nyɛkɛ mumɔŋ otii baamamɔ nyɛhiɛ bianɛ?

19 Oblahii kɛ oblayei Kristofoi, nyɛsa yijiemɔ waa, ejaakɛ yɛ naagbai ni nyɛkɛkpeɔ lɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, nyɛtswa nyɛfai shi akɛ nyɛbaahã Yehowa sɔɔmɔ lɛ he ahia nyɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ. Nyɛkɛ mumɔŋ otii emamɔ nyɛhiɛ, ni nyɛnaa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ nibii ni he hiaa waa yɛ nyɛshihilɛ mli lɛ ateŋ ekome. Agbɛnɛ hu, nyɛtswa nyɛfai shi akɛ, nyɛhãŋ je lɛ agbala nyɛjwɛŋmɔ kɛje otii ni nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ lɛ anɔ. Nyɛnáa nɔmimaa akɛ, deŋme ni nyɛgboɔ lɛ efeŋ yaka. Nyɛyɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni sumɔɔ nyɛ ni fiɔ nyɛsɛɛ. No hewɔ lɛ, ‘nyɛkɛ nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛfeɔ lɛ awo Yehowa dɛŋ, ni nyɛgbɛjianɔtoi baaye omanye.’