Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Mɔ Ni Bɔ Nyɛ Lɛ Miisumɔ Ni Nyɛná Miishɛɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Mɔ Ni Bɔ Nyɛ Lɛ Miisumɔ Ni Nyɛná Miishɛɛ

“Lɛ ehãa otɔɔ kɛ nibii kpakpai owala gbii abɔ fɛɛ.”​—LALA 103:5.

LALAI: 135, 39

1, 2. Kɛ́ ookpɛ oyiŋ yɛ nɔ ni obaafee wɔsɛɛ lɛ he lɛ, mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ obaabo mɔ ni bɔ bo lɛ toi? (Kwɛmɔ mfonirii ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

OBLAHII kɛ oblayei, wɔle akɛ mɛi srɔtoi ewo nyɛ ŋaa yɛ nɔ ni nyɛfee wɔsɛɛ lɛ he. Ekolɛ nyɛskul tsɔɔlɔi kɛ mɛi krokomɛi ewo nyɛ ŋaa akɛ, kɛ́ nyɛgbe skul naa lɛ, nyɛtsaa nɔ kɛyaa yunivɛsiti koni nyɛná nitsumɔ ko ni baahã nyɛná shika pii. Shi jeee nakai Yehowa woɔ nyɛ ŋaa ni nyɛfee. Yehowa miisumɔ ni nyɛkase nii waa yɛ skul koni kɛ́ nyɛgbe naa lɛ, nyɛná nɔ ko nyɛtsu kɛkwɛ nyɛhe. (Kol. 3:23) Shi kɛ́ nyɛmiikpɛ nyɛyiŋ yɛ nɔ ni nyɛbaafee wɔsɛɛ lɛ he lɛ, eesumɔ ni nyɛdamɔ shishitoo mlai kpakpai ni ekɛhãa lɛ anɔ nyɛfee nakai. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ shishitoo mlai nɛɛ baaye abua nyɛ ni nyɛhi shi yɛ gbɛ ni baasa ehiɛ lɛ nɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli.​—Mat. 24:14.

2 Nɔ kome ni esa akɛ nyɛkai be fɛɛ be ji akɛ, Yehowa le nɔ fɛɛ nɔ. Ele nɔ ni baaba je nɛɛ nɔ wɔsɛɛ kɛ be abɔ ni eshwɛ dani naagbee lɛ baaba, ni ele akɛ be ni eshwɛ lɛ faaa kwraa. (Yes. 46:10; Mat. 24:3, 36) Agbɛnɛ hu, Yehowa le bo. Ele nɔ ni kɛ́ ofee lɛ obaaná miishɛɛ ni otsui anyɔ omli, kɛ nɔ ni kɛ́ ofee lɛ onine baanyɛ shi ni onáŋ miishɛɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko wo bo ŋaa, ni efee tamɔ nɔ ni ŋaa ni ewoɔ bo lɛ hi, shi ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpãaa gbee lɛ, ejeee ŋaawoo kpakpa.​—Abɛi 19:21.

YEHOWA PƐ BAANYƐ AHÃ WƆHIƐ AKÃ SHI

3, 4. Mɛni ba Adam kɛ Hawa kɛ amɛbii lɛ anɔ akɛni amɛyabo ŋaa gbonyo toi lɛ hewɔ?

3 Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, mɛi woɔ ŋaa gbonyo. Klɛŋklɛŋ mɔ ni fee nakai ji Satan. Satan ŋɔ efɔ̃ ehe nɔ akɛ ebaawo Hawa ŋaa, tsɛbelɛ mɔ ko tsuko lɛ. Ekɛɛ lɛ akɛ kɛ́ lɛ, Hawa lɛ, kɛ ewu Adam fee nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ lɛ, amɛbaaná miishɛɛ waa. (1 Mo. 3:1-6) Ani Adam kɛ Hawa sane ni kã Satan tsui nɔ hewɔ ewo amɛ ŋaa nɛɛ? Dabi! Yɛ anɔkwale mli lɛ, efee nakai koni Adam kɛ Hawa kɛ bii fɛɛ ni amɛbaafɔ wɔsɛɛ lɛ abo lɛ, Satan lɛ, toi ni amɛjá lɛ moŋ fe ni amɛbaajá Yehowa. Shi mɛni po Satan efee ehã adesai ni no hewɔ lɛ, esa akɛ ajá lɛ? Ani jeee Yehowa ni bɔ Adam kɛ Hawa ni efee amɛ ekome akɛ wu kɛ ŋa? Ani jeee lɛ efee abɔɔ fɛfɛo ni amɛyɔɔ mli lɛ, ni ehã amɛ gbɔmɔtso ni kpa ko kwraa bɛ he ni baanyɛ ahi shi kɛya naanɔ lɛ?

4 Dɔlɛ sane ji akɛ, Adam kɛ Hawa gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi, ni amɛtse amɛhe kɛje ehe. Nɔ ni jɛ yiŋ ni amɛkpɛ nɛɛ mli kɛba lɛ yɛ mɔbɔ waa. Tamɔ bɔ ni fɔfɔii gboiɔ kɛ́ atse amɛ kɛje tsei ni woɔ amɛ lɛ ahe lɛ, fiofio lɛ, Adam kɛ Hawa hu gbɔlɔ ni amɛgboi. Esha ni amɛfee lɛ sa wɔ ni ji amɛbii lɛ ahe. (Rom. 5:12) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii tseɔ Nyɔŋmɔ hiɛ atua, tamɔ bɔ ni Adam kɛ Hawa fee lɛ, ni amɛfeɔ nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ. (Efe. 2:1-3) Yibii gbohii ni amɛkpaa lɛ yeɔ odase akɛ, mɛi ni ‘teɔ shi amɛshiɔ Yehowa’ lɛ ahiɛ kãaa shi.​—Abɛi 21:30.

5. Mɛni Nyɔŋmɔ le akɛ adesai komɛi baafee? Ni ani adesai komɛi miifee nakai lɛɛlɛŋ?

5 Shi Yehowa le akɛ adesai komɛi baakase ehe nii ni amɛsɔmɔ lɛ, ni ele akɛ oblahii kɛ oblayei pii baafee nakai. (Lala 103:17, 18; 110:3) Yehowa shwɛɛɛ oblahii kɛ oblayei ni feɔ nakai lɛ ahe kwraa! Ani ofata amɛhe? Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ ekã shi faŋŋ akɛ edro bo “nibii kpakpai” pii ni hãa omii shɛɔ ohe waa. (Kanemɔ Lala 103:5; Abɛi 10:22) Wɔbaasusu “nibii kpakpai” nɛɛ ateŋ ejwɛ ahe. Nomɛi ji, mumɔŋ niyenii, nanemɛi kpakpai, otii kpakpai, kɛ anɔkwa heyeli.

YEHOWA DROƆ WƆ MUMƆŊ NIYENII

6. Mɛni hewɔ esa akɛ okase Yehowa he nii ni ojá lɛ lɛ? Mɛni Yehowa edro wɔ?

6 Kooloi nuuu he akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ. Shi wɔ lɛ, wɔle akɛ Nyɔŋmɔ he miihia wɔ. (Mat. 4:4) Kɛ́ obo Nyɔŋmɔ toi lɛ, obaayoo nii sɛɛ, ohiɛ baakã shi, ni obaaná miishɛɛ. Yesu wie akɛ: “Mɛi ni le akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ lɛ yɛ miishɛɛ.” (Mat. 5:3) Nyɔŋmɔ edro wɔ Biblia lɛ, ni kɛfata he lɛ, etsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ehãa wɔnine shɛɔ woji, vidioi, kɛ nibii krokomɛi ni hãa wɔhemɔkɛyeli mli waa lɛ anɔ. (Mat. 24:45) Woji, vidioi, kɛ nibii krokomɛi ni nyɔŋ lɛ hãa wɔ lɛ ji nɔ ni wɔtsɛɔ lɛ mumɔŋ niyenii lɛ, ejaakɛ amɛhãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli waa. Yehowa edro wɔ mumɔŋ niyenii srɔtoisrɔtoi ni ŋɔɔ waa, aloo jeee nakai?​—Yes. 65:13, 14.

7. Kɛ́ wɔye mumɔŋ niyenii lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

7 Mumɔŋ niyenii ni Nyɔŋmɔ droɔ wɔ lɛ hãa wɔhiɛ kãa shi ni wɔjwɛŋɔ saji anɔ jogbaŋŋ, ni sui nɛɛ buɔ wɔhe yɛ gbɛi pii anɔ. (Kanemɔ Abɛi 2:10-14.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa wɔ ni wɔnaa akɛ nɔ ni mɛi kɛɔ akɛ, jeee mɔ ko ni bɔ je lɛ, ji amale. Agbɛnɛ hu, amɛhãa wɔnaa akɛ, ejeee anɔkwale akɛ shika kɛ heloonaa nibii ni hãa mɔ náa miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛfata he lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔkafee nibii ni wɔtsui shweɔ shi wɔle akɛ ehiii lɛ, ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ nifeemɔi ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ ahe. No hewɔ lɛ, yaa nɔ ofee nibii ni baahã ohiɛ akã shi ni onyɛ ojwɛŋ saji anɔ jogbaŋŋ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana akɛ Yehowa sumɔɔ bo waa ni eesumɔ ni ahi ahã bo.​—Lala 34:8; Yes. 48:17, 18.

8. Mɛni hewɔ amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ ohã naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli awa? Ni wɔsɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaaná enɛ he sɛɛ?

8 Etsɛŋ, Satan je lɛ kɛ nibii fɛɛ ni yɔɔ mli lɛ ahiɛ baakpãtã. Nakai beiaŋ lɛ, Yehowa pɛ nɔ wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ kɛhã hebuu kɛ nibii krokomɛi fɛɛ. Anɔkwa, ekolɛ nɔ ni wɔbaaye po baawa, ni ja lɛ eye ebua wɔ dani wɔbaaná nɔ ko wɔye! (Hab. 3:2, 12-19) No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔfee nibii ni baahã wɔ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa, ni wɔkase bɔ ni akɛ hiɛ fɔ̃ɔ enɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. (2 Pet. 2:9) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba, ni wɔ hu wɔbaawie wiemɔi ni David wie lɛ, akɛ: “Mikɛ Yehowa maa mihiɛ daa. Akɛni eyɛ mininejurɔ nɔ hewɔ lɛ, mikpokpoŋ kɔkɔɔkɔ.”​—Lala 16:8.

YEHOWA EDRO BO NANEMƐI KPAKPAI

9. (a) Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Yohane 6:44 lɛ naa lɛ, mɛni Yehowa feɔ? (b) Mɛni hewɔ obaanyɛ okɛɛ akɛ kɛ́ okɛ Odasefonyo ko ni oleee lɛ yɛ he ko he ko lɛ po kpe lɛ, ole lɛ waa lɛ?

9 Kɛ́ okɛ mɔ ko ni sɔmɔɔɔ Yehowa lɛ kpe klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekolɛ nɔ pɛ ni obaale yɛ ehe ji egbɛ́i kɛ bɔ ni ehiɛ su yɔɔ. Shi jeee nakai eji kɛ́ okɛ mɔ ko ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ kpe klɛŋklɛŋ kwraa, ejaakɛ kɛ́ hooo kwraa lɛ, ole akɛ, mɔ ko ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ sumɔɔ lɛ. Ole hu akɛ, Yehowa na nɔ kpakpa ko yɛ mɔ lɛ he ni no hewɔ lɛ, ehã ebafata ewebii ni efee ekome akɛ weku kɛmiisɔmɔ lɛ lɛ ahe. (Kanemɔ Yohane 6:44.) Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ esoro he ni mɔ lɛ jɛ kɛ bɔ ni atsɔse lɛ ahã po lɛ, ole lɛ waa, ni lɛ hu ele bo waa!

Yehowa miisumɔ ni wɔná nanemɛi kpakpai ni wɔkɛ otii kpakpai amamɔ wɔhiɛ (Kwɛmɔ kuku 9-12)

10, 11. Akɛ Yehowa tsuji lɛ, mɛni wɔle yɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa enɛ he sɛɛ?

10 Ole hu akɛ, Odasefonyo fɛɛ Odasefonyo ni okɛbaakpe lɛ nuɔ “wiemɔ krɔŋŋ” lɛ, ekɔɔɔ he eko emaŋ wiemɔ. (Zef. 3:9) Enɛ hewɔ lɛ, ole akɛ eheɔ eyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Nyɔŋmɔ kɛhã yɛ bɔ ni wɔba wɔjeŋ wɔhã lɛ he lɛ tsuɔ nii, ni wɔsɛɛ lɛ, okɛ lɛ fɛɛ baahi jeŋ hee lɛ mli. Enɛ ji nibii ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ ole yɛ mɔ ko he, ejaakɛ kɛ́ oná ole akɛ mɔ lɛ heɔ nibii nɛɛ eyeɔ lɛ, obaanyɛ omu ofɔ̃ enɔ ni lɛ hu ebaanyɛ emu efɔ̃ onɔ. Ni kɛ́ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ amu afɔ̃ enaanyo nɔ lɛ, nyɛnaanyobɔɔ lɛ mli baawa ni ebaahi shi kɛya naanɔ.

11 Kɛ́ Yehowa tsulɔ ji bo lɛ, ná ole akɛ oyɛ nanemɛi kpakpai ni nɔ bɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ. Nɔ pɛ ni shwɛɔ ji, ni obaale amɛ fɛɛ! Ani ole mɛi komɛi ni jeee Yehowa tsuji ni baanyɛ awie nakai?

YEHOWA YEƆ EBUAA BO NI OKƐ OTII KPAKPAI AMAMƆ OHIƐ

12. Mɛɛ otii kpakpai obaanyɛ okɛmamɔ ohiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli?

12 Kanemɔ Jajelɔ 11:9–12:1. Ani okɛ otii emamɔ ohiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli? Ani oobɔ mɔdɛŋ ni oshɛ otii nɛɛ ahe? Ekolɛ oti ni ma ohiɛ ji, ni obaabɔ mɔdɛŋ okane Biblia lɛ fã ko daa gbi, loo ni obaahã saji ahetoo ni mɔɔ shi, loo ni obaatsu nifeemɔi ni akɛhãa bo yɛ wiemɔ kpoku lɛ nɔ lɛ ahe nii jogbaŋŋ, loo ni okɛ Biblia lɛ baatsu nii jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛ́ ona akɛ ooya ohiɛ, loo mɛi krokomɛi na nakai ni amɛjie oyi lɛ, te onuɔ he ohãa tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ omii shɛɔ ohe waa, ni nakai pɛpɛɛpɛ esa akɛ onu he, ejaakɛ oofee Yehowa suɔmɔnaa nii, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ.​—Lala 40:8; Abɛi 27:11.

13. Mɛni hewɔ ehi akɛ okɛ ojwɛŋmɔ baama Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ nɔ, moŋ fe ni okɛbaama ninámɔ, gbɛ́ihemɔ, kɛ otii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ anɔ?

13 Kɛ́ okɛ otsui kɛ ohewalɛ fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, ootsu nitsumɔ kpakpa ni baahã oná miishɛɛ ni otsui anyɔ omli. Bɔfo Paulo wo Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛfia shi shiŋŋ, nyɛkagbugbaa, ni be fɛɛ be lɛ, nyɛtsua babaoo yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli, ejaakɛ nyɛle akɛ nitsumɔ ni nyɛtsuɔ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ efeŋ efolo.” (1 Kor. 15:58) Shi kɛ́ okɛ ninámɔ, gbɛ́ihemɔ, loo nɔ kroko ni tamɔ nakai ma ohiɛ yɛ shihilɛ mli, ni onyɛ oshɛ he po lɛ, onáŋ miishɛɛ. (Luka 9:25) Maŋtsɛ Solomon sane lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa enɛ faŋŋ.​—Rom. 15:4.

14. Be ni Solomon ka ŋɔɔmɔyeli ekwɛ lɛ, mɛni ena? Ni mɛni okaseɔ yɛ mli?

14 Solomon ná nii kpɔtɔɔ, ehe gbɛ́i, ni mɛi bu lɛ waa. Be ko lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ‘ebaaka ŋɔɔmɔyeli ekwɛ, koni ekwɛ nɔ kpakpa ni baajɛ mli kɛba.’ (Jaj. 2:1-10) No hewɔ lɛ, emamɔ tsũi, efee abɔi kɛ koi, ni efee nɔ fɛɛ nɔ ni eshweɔ. Shi be ni egbe naa lɛ, te enu he ehã tɛŋŋ? Ani ená miishɛɛ? Ani etsui nyɔ emli? Naa nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ewie: “Be ni mijwɛŋ nitsumɔi fɛɛ ni mikɛ mi diɛŋtsɛ miniji etsu . . .  lɛ anɔ lɛ, mina akɛ fɛɛ lɛ yaka nii ni . . . Nɔ ko kwraa bɛ hulu shishi nɛɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he.” (Jaj. 2:11) Ani obaafee ohe hiɛshikalɔ ni okase nii kɛjɛ Solomon sane lɛ mli?

15. Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔná hemɔkɛyeli? Ni tamɔ bɔ ni atsɔɔ yɛ Lala 32:8 lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

15 Yehowa sumɔɔɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ yashiɔ gbogbo dani wɔkase nii. Moŋ lɛ, eesumɔ ni wɔbo lɛ toi ni wɔkɛ nibii ni ekɛɔ wɔ lɛ atsu nii, ni ja wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa dani wɔbaafee nakai. Hemɔkɛyeli nɛɛ baahã wɔkpɛ yiŋ kpakpai ni hãŋ wɔshwa wɔhe kɔkɔɔkɔ. Yehowa hu hiɛ kpaŋ ‘suɔmɔ ni wɔjie lɛ kpo yɛ egbɛ́i lɛ hewɔ lɛ nɔ’ kɔkɔɔkɔ. (Heb. 6:10) No hewɔ lɛ, feemɔ nibii ni baahã ohemɔkɛyeli lɛ mli awa. Kɛ́ ofee nakai lɛ, bo diɛŋtsɛ obaana akɛ osane kã Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, tsui nɔ waa.​—Kanemɔ Lala 32:8.

NYƆŊMƆ EDRO WƆ ANƆKWA HEYELI

16. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ asɔ heyeli ni wɔyɔɔ lɛ ni wɔkɛtsu nii yɛ nilee mli?

16 Paulo ŋma akɛ: “He ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ, jɛmɛ heyeli yɔɔ.” (2 Kor. 3:17) Yehowa sumɔɔ heyeli, ni bɔ ni ebɔ wɔ ehã lɛ hewɔ lɛ, wɔ hu wɔsumɔɔ heyeli. Shi eesumɔ ni wɔkɛ heyeli ni wɔyɔɔ lɛ atsu nii yɛ nilee mli koni wɔkaye wɔhe awui. Ekolɛ ole oblahii kɛ oblayei komɛi ni kwɛɔ ponografi, amɛbɔɔ ajwamaŋ, amɛkɛ tsofai fɔji tsuɔ nii, amɛnuɔ dãa babaoo loo amɛtɔɔ dãa, loo amɛshwɛɔ shwɛmɔi ni yɔɔ oshãra waa. Kɛ́ amɛbɔi nibii nɛɛ feemɔ lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni eŋɔɔ waa ni eyɛ miishɛɛ. Shi bei pii lɛ, te amɛyagbeɔ naa tɛŋŋ? Amɛnáa naagbai pii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nibii gbohii nɛɛ feemɔ kaa amɛhe, helai mɔmɔɔ amɛ, ni amɛteŋ mɛi komɛi po gboiɔ. (Gal. 6:7, 8) Enɛ amɛtsɛɔ lɛ heyeli lɛ?​—Tito 3:3.

17, 18. (a) Mɛni hewɔ kɛ́ wɔbo Nyɔŋmɔ toi lɛ, wɔyeɔ wɔhe lɛɛlɛŋ lɛ? (b) Kɛ́ okɛ heyeli ni Adam kɛ Hawa yɔɔ be ni abɔ amɛ lɛ to heyeli ni adesai yɔɔ bianɛ lɛ he lɛ, te onaa lɛ tɛŋŋ?

17 Shi kɛ́ wɔbo Yehowa toi lɛ, wɔyeɔ wɔhe lɛɛlɛŋ, ni ehiɔ ehãa wɔ. Agbɛnɛ hu, helai komɛi mɔmɔɔɔ wɔ. (Lala 19:7-11) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔkɛ heyeli ni wɔyɔɔ lɛ tsu nii yɛ nilee mli, ni tsɔɔ akɛ, wɔhala akɛ wɔbaahi shi yɛ mlai kɛ shishitoo mlai ni nɔ bɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhã wɔ lɛ anaa lɛ, no hãa Nyɔŋmɔ kɛ wɔfɔlɔi naa akɛ, kɛ́ amɛhã wɔ heyeli pii amɛfata heyeli ni wɔyɔɔ momo lɛ he lɛ, wɔkɛtsuŋ nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ. Yehowa ewo shi akɛ, etsɛŋ, ebaahã etsuji anɔkwafoi fɛɛ aná nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ,” ni tsɔɔ akɛ amɛbaaye amɛhe kwraa.​—Rom. 8:21.

18 Heyeli nɛɛ eko Nyɔŋmɔ dro Adam kɛ Hawa be ni ebɔ amɛ lɛ. Be ni amɛyɔɔ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ, nibii enyiɛ Nyɔŋmɔ tsĩ amɛnaa akɛ amɛkafee? Ekome too pɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ amɛkaye tso kome ko pɛ nɔ yibii. (1 Mo. 2:9, 17) Ani nɔ kome nɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ amɛkafee lɛ hã amɛhe fi amɛ ni efite amɛmiishɛɛ fɛɛ yɛ abɔɔ lɛ mli? Dabi! Kɛ́ okɛ enɛ to mlai babaoo ni adesai ewo ni amɛmiinyɛ mɛi anɔ ni amɛye nɔ lɛ he lɛ, te nɔ ni hi lɛ?

19. Mɛni Yehowa kɛ Yesu tsɔɔ wɔ bianɛ ni baaye abua wɔ ni wɔye wɔhe?

19 Yehowa hiɛ kã shi waa, ni wɔnaa enɛ yɛ bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehãa lɛ mli. Yɛ nɔ najiaŋ ni ebaato mlai babaoo eshwie wɔnɔ akɛ wɔye nɔ lɛ, eto etsui shi eetsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaafee wɔye suɔmɔ mla lɛ nɔ. Eetsɔse wɔ ni wɔhi shi yɛ eshishitoo mlai lɛ anaa ni wɔhi efɔŋ. (Rom. 12:9) Wɔnaa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ Yesu Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli. Yɛ shiɛmɔ nɛɛ mli lɛ, Yesu tsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni mɛi feɔ nibii gbohii. (Mat. 5:27, 28) Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, Yesu, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, baaya nɔ atsɔɔ wɔ nii koni wɔbatsɔmɔ tamɔ lɛ ni wɔsumɔ ekpakpa ni wɔhi efɔŋ. (Heb. 1:9) Agbɛnɛ hu, ebaahã wɔgbɔmɔtsei kɛ wɔjwɛŋmɔ aye emuu. Nakai beiaŋ lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa, ejaakɛ wɔnuŋ he akɛ wɔyafee nɔ ko gbonyo, ni naagbai ni wɔnáa ŋmɛnɛ akɛni wɔyeee emuu lɛ hewɔ lɛ fɛɛ sɛɛ baafo. Hɛɛ, wɔbaaná “anunyam heyeli” ni Yehowa ewo he shi lɛ.

20. (a) Eyɛ mli akɛ Yehowa yɛ hegbɛ ni efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ moŋ, shi mɛni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaafee? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okase lɛ?

20 Shi no hu etsɔɔɔ akɛ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, wɔbaafee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔsumɔɔ kɛkɛ. Moŋ lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Nyɔŋmɔ kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ lɛ baakudɔ wɔ yɛ nibii fɛɛ ni wɔfeɔ lɛ amli. Kɛ́ wɔhã suɔmɔ kudɔ wɔ lɛ, belɛ wɔmiikase Yehowa. Yehowa yɛ hegbɛ ni efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ. Kɛ̃lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaahã suɔmɔ akudɔ bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehãa lɛ kɛ enifeemɔi krokomɛi fɛɛ. (1 Yoh. 4:7, 8) No hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔbaamu sane naa akɛ, kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ lɛ, no dani wɔbaanyɛ wɔwie akɛ wɔye wɔhe lɛɛlɛŋ.

21. (a) Te David nu he ehã tɛŋŋ yɛ nibii ni Yehowa edro lɛ lɛ ahewɔ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Yehowa edro bo “nibii kpakpai” pii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, edro bo mumɔŋ niyenii babaoo kɛ nanemɛi kpakpai. Agbɛnɛ hu, eyeɔ ebuaa bo ni okɛ otii kpakpai amamɔ ohiɛ, ni ewo shi akɛ wɔsɛɛ lɛ, ebaahã oye ohe kwraa. Ani ohiɛ sɔɔ “nibii kpakpai” nɛɛ? (Lala 103:5) Kɛ́ nakai ni lɛ, ekolɛ onuɔ he tamɔ bɔ ni David nu he ehã be ni ewie wiemɔi ni yɔɔ Lala 16:11 lɛ. Ewie yɛ jɛmɛ akɛ: “Ohã mina wala gbɛ lɛ. Miishɛɛ babaoo yɛ ohiɛ; miishɛɛ yɛ oninejurɔ nɔ kɛmiiya naanɔ.” Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu mumɔŋ jwetrii krokomɛi ni wɔbaanyɛ wɔná yɛ Lala 16 lɛ mli lɛ ahe. Enɛ baaye abua bo ni ona nibii ni kɛ́ ofee lɛ, obaaná miishɛɛ ni otsui anyɔ omli waa yɛ shihilɛ mli.