Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Efee Ekome Kɛmiitsu Nii​—Enɛ Hãa Wɔmii Shɛɔ Wɔhe

Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Efee Ekome Kɛmiitsu Nii​—Enɛ Hãa Wɔmii Shɛɔ Wɔhe

“Akɛni wɔkɛ lɛ efee ekome kɛmiitsu nii hewɔ lɛ, wɔmiiwo nyɛ hewalɛ hu akɛ, nyɛkakpɛlɛa Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ nɔ ní nyɛhã yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ fee yaka.”​—2 KORINTOBII 6:1.

LALAI: 75, 74

1. Eyɛ mli akɛ Yehowa ji Ofe, shi mɛni efɔ̃ɔ mɛi krokomɛi nine koni amɛbafee?

YEHOWA ji Ofe. Lɛ ebɔ nibii fɛɛ, ni wɔnyɛŋ ehiɛshikamɔ kɛ ehewalɛ lɛ naa wɔtsɔɔ. Be ni Yehowa hã enɛ fee faŋŋ ehã Hiob lɛ, Hiob wie akɛ: “Mile akɛ ooonyɛ nɔ fɛɛ nɔ ofee, ni yiŋtoo ko bɛ ní onyɛŋ naa ogbe.” (Hiob 42:2) Yehowa baanyɛ afee nɔ fɛɛ nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ ní mɔ ko mɔ ko yelikɛbuamɔ bɛ mli. Shi akɛni eyɛ suɔmɔ hewɔ lɛ, efɔ̃ɔ mɛi krokomɛi nine koni amɛbafata ehe kɛtsu eyiŋtoi ahe nii.

2. Mɛɛ nitsumɔ ni he hiaa Yehowa hã Yesu fata ehe kɛtsu?

2 Nyɔŋmɔ bɔ e-Bi Yesu klɛŋklɛŋ. Ni ehã e-Bi lɛ ye ebua lɛ kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ ni eshwɛ. (Yohane 1:1-3, 18) Bɔfo Paulo ŋma yɛ Yesu he akɛ: “Lɛ enɔ atsɔ abɔ nibii krokomɛi fɛɛ ní yɔɔ ŋwɛi kɛ nibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, nibii ní anaa kɛ nibii ní anaaa, maŋtsɛ sɛii jio, nuŋtsɔyelii jio, nɔyelii jio, hegbɛi jio. Lɛ enɔ atsɔ abɔ nibii krokomɛi fɛɛ, ni lɛ abɔ ahã.” (Kolosebii 1:15-17) Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa wo e-Bi lɛ hiɛ nyam yɛ gbɛi enyɔ nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehã eye ebua lɛ kɛbɔ nibii fɛɛ. Ni nɔ ni ji enyɔ lɛ, ehã mɛi fɛɛ le akɛ ekɛ nitsumɔ ni he hiaa waa nɛɛ ewo edɛŋ.

3. Mɛɛ nitsumɔ Yehowa kɛwo Adam dɛŋ? Ni mɛni hewɔ Yehowa fee nakai?

3 Yehowa hã adesai hu hegbɛ ni amɛfata ehe kɛtsu nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehã Adam wo kooloi lɛ gbɛ́i. (1 Mose 2:19, 20) Adam kɛ ehiɛ fɔ̃ shi ni ekwɛ bɔ ni kooloi lɛ eko fɛɛ eko yɔɔ kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa, ni no nɔ edamɔ ewo amɛ gbɛ́i. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nitsumɔ nɛɛ hã emii shɛ ehe waa! Yehowa ji mɔ ni bɔ kooloi lɛ fɛɛ, no hewɔ lɛ kulɛ, lɛ diɛŋtsɛ ebaanyɛ ewo amɛ gbɛ́i. Shi akɛni esumɔɔ Adam sane waa hewɔ lɛ, ehã Adam wo kooloi lɛ gbɛ́i. Nyɔŋmɔ hã Adam nitsumɔ kroko hu. Ekɛɛ lɛ akɛ esaa shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ ni etsɔ abɔɔ fɛfɛo. (1 Mose 1:27, 28) Shi Adam kɛ nitsumɔ nɛɛ yawa gbɛteŋ, ni ekpɛ eyiŋ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ tsuŋ nii dɔŋŋ. Yiŋkpɛɛ gbonyo nɛɛ hewɔ lɛ, Adam kɛ haomɔi kpelei ba lɛ kɛ eseshibii fɛɛ nɔ.​—1 Mose 3:17-19, 23.

4. Mɛni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ hã mɛi krokomɛi fata ehe kɛtsu eyiŋtoi ahe nii?

4 Sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ fɔ̃ mɛi krokomɛi hu nine ni amɛkɛ lɛ abatsu nii. Ehã Noa kpɛ adeka lɛ, koni ekɛbaa lɛ kɛ eweku lɛ yi yɛ Nu Afua lɛ mli. Ehã Mose yajie Israelbii lɛ kɛjɛ Ejipt. Ehã Yoshua nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Ehã Solomon ma Yerusalem sɔlemɔwe lɛ. Ehã Maria fɔ Yesu. Yehowa tsɔ hii kɛ yei anɔkwafoi nɛɛ kɛ anɔkwafoi krokomɛi anɔ etsu eyiŋtoi ahe nii.

5. Mɛɛ nitsumɔ Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni wɔfata ehe kɛtsu? Ani kulɛ wɔyelikɛbuamɔ he miihia Yehowa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

5 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni wɔkɛ wɔtsui kɛ wɔhewalɛ fɛɛ afĩ e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Esoro Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo shihilɛ kɛ nɔ ni ebaanyɛ efee kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. Shi, nɔ kome ko yɛ ni no lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔfee. No ji Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ shiɛmɔ. Kulɛ, Yehowa kome too baanyɛ atsu nitsumɔ nɛɛ. Ebaanyɛ ejɛ ŋwɛi ni ekɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ awie. Yesu wie akɛ, Yehowa baanyɛ ehã tɛi po agba mɛi mɔ ni yeɔ nɔ akɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ he sane. (Luka 19:37-40) Shi yɛ nɔ najiaŋ ni Yehowa baafee nakai lɛ, ehã wɔ hegbɛ ni wɔfata ehe akɛ ‘enanemɛi nitsulɔi.’ (1 Korintobii 3:9) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Akɛni wɔkɛ lɛ efee ekome kɛmiitsu nii hewɔ lɛ, wɔmiiwo nyɛ hewalɛ hu akɛ, nyɛkakpɛlɛa Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ nɔ ní nyɛhã yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ fee yaka.” (2 Korintobii 6:1) Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ Nyɔŋmɔ efɔ̃ wɔ nine ni wɔbafata ehe kɛtsu nii. Nyɛhãa wɔkwɛa yiŋtoi komɛi ahewɔ ni enɛ hãa wɔnáa miishɛɛ waa lɛ.

WƆMII SHƐƆ WƆHE

6. Mɛni Nyɔŋmɔ kromɔ-Bi lɛ wie ni hãa wɔnaa bɔ ni enu he ehã be ni ekɛ e-Tsɛ lɛ tsuɔ nii lɛ?

6 Yehowa tsuji fɛɛ ni kɛ lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ amii shɛɔ amɛhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dani Nyɔŋmɔ kromɔ-Bi lɛ baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ewie akɛ: “Yehowa kɛ mi fee egbɛ lɛ shishijelɔ . . . No mli lɛ miyɛ emasɛi akɛ ŋaalɔ; ni mimii shɛɔ mihe daa.” (Abɛi 8:22, 30) Nibii srɔtoi ni Yesu nyɛ etsu be ni ekɛ e-Tsɛ Yehowa tsuɔ nii lɛ, hã emii shɛ ehe, ni ehã ena akɛ Yehowa sumɔɔ esane. Ni wɔ hu?

Nɔ ko bɛ ni hãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli fe ni wɔbaatsɔɔ mɔ ko anɔkwale lɛ (Kwɛmɔ kuku 7)

7. Mɛni hewɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔmii shɛɔ wɔhe lɛ?

7 Yesu wie akɛ, nɔhãmɔ kɛ nɔhemɔ fɛɛ hãa mɔ náa miishɛɛ. (Bɔfoi 20:35) Be ni wɔbale anɔkwale lɛ, wɔmii shɛ wɔhe waa. Shi kɛ́ wɔtsɔɔ mɛi anɔkwale lɛ, no hu hãa wɔmii shɛɔ wɔhe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ, kɛ́ wɔtsɔɔ mɛi anɔkwale lɛ, amɛmii shɛɔ amɛhe waa akɛ amɛnu Biblia lɛ shishi, ni fiofio lɛ, amɛbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi. Agbɛnɛ hu, amɛtsakeɔ amɛjeŋba kɛ bɔ ni amɛsusuɔ nii ahe amɛhãa. Enɛ hãa wɔmii shɛɔ wɔhe pam. Kɛ́ wɔshiɛ wɔhã mɛi, ni amɛtsake amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi lɛ, amɛbaaná naanɔ wala. Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, yɛ nitsumɔi fɛɛ ni atsuɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni hãa mɔ tsui nyɔɔ emli diɛŋtsɛ.​—2 Korintobii 5:20.

8. Mɛni nyɛmimɛi komɛi ewie ni hãa wɔnaa akɛ amɛmii shɛɔ amɛhe akɛ amɛkɛ Yehowa miitsu nii?

8 Nɔ kroko ni hãa wɔnáa miishɛɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ji akɛ, wɔle akɛ shiɛmɔ ni wɔshiɛɔ lɛ sa Yehowa hiɛ, ni ehiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔsɔmɔ lɛ lɛ. (Kanemɔ 1 Korintobii 15:58.) Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Italy, ni atsɛɔ lɛ Marco lɛ wie akɛ: “Mile akɛ mikɛ minyɛmɔ fɛɛ miisɔmɔ Yehowa, jeee adesa ko ni hiɛ baakpa nɔ ni mifeɔ lɛ nɔ. Enɛ hãa mimii shɛɔ mihe waa.” Nyɛmi nuu kroko ni atsɛɔ lɛ Franco, ni lɛ hu eyɔɔ Italy lɛ wie akɛ: “Gbi fɛɛ gbi lɛ, Yehowa tsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ mumɔŋ nibii srɔtoi ni eduroɔ wɔ lɛ anɔ ehãa wɔnaa akɛ esumɔɔ wɔ, ni akɛ, kɛ́ nibii ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ jeee nɔ ko kɛhã wɔ po lɛ, ehiɛ sɔɔ. Enɛ hewɔ lɛ, mimii shɛɔ mihe waa, ni mitsui nyɔɔ mimli akɛ mikɛ Nyɔŋmɔ miitsu nii.”

WEKUKPAA NI YƆƆ WƆ KƐ LƐ KƐ MƐI KROKOMƐI ATEŊ LƐ MLI WAA

9. Te obaatsɔɔ wekukpaa ni yɔɔ Yehowa kɛ Yesu teŋ lɛ mli ohã tɛŋŋ? Ni mɛni hã eba lɛ nakai?

9 Kɛ́ wɔkɛ wɔnanemɛi fee ekome kɛtsu nii lɛ, wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ amɛ teŋ lɛ mli waa. Wɔbaleɔ amɛ jogbaŋŋ, ni wɔhiɛ sɔɔ sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaleɔ otii srɔtoi ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ, kɛ nibii ni amɛfeɔ bɔ ni afee ni amɛshɛ nakai otii lɛ ahe. Wɔleee afii abɔ ni Yesu kɛ Yehowa tsu nii. Eeenyɛ efee akɛ, amɛfee ekome kɛtsu nii afii akpekpe toi akpei abɔ. Enɛ hã amɛbasumɔ amɛhe waa diɛŋtsɛ, bɔ ni nɔ ko nɔ ko nyɛɛɛ agbala amɛteŋ. Nɔ ko ni Yesu wie lɛ hãa wɔnaa bɔ ni wekukpaa ni yɔɔ amɛteŋ lɛ mli wa hã, ewie akɛ: “Mi kɛ Tsɛ lɛ fɛɛ lɛ, ekome ni.” (Yohane 10:30) Amɛfee ekome kɛtsu nii, ni wekukpaa ni yɔɔ amɛteŋ lɛ mli bawa waa.

Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa, ejaakɛ ehãa wɔhiɛ hiɔ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ

10. Mɛni hewɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ mli waa lɛ?

10 Yesu sɔle ekpa Yehowa fai ni ebu ekaselɔi lɛ ahe. Mɛni hewɔ? Yesu wie yɛ nakai sɔlemɔ lɛ mli akɛ, “koni amɛfee ekome tamɔ bɔ ni wɔfee ekome lɛ.” (Yohane 17:11) Kɛ́ wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ anaa, ni wɔtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ehãa wɔleɔ esui ni nɔ bɛ lɛ jogbaŋŋ. Ehãa wɔnaa nɔ hewɔ ni ehi akɛ wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ enɔ ni wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔi atsu nii. Ni ehãa wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ. Ni wɔle akɛ, kɛ́ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ hu ebaatsi ebɛŋkɛ wɔ. (Kanemɔ Yakobo 4:8.) Kɛfata he lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ lɛ mli waa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ, otii ni wɔkɛmamɔ wɔhiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, nibii ni hãa wɔmii shɛɔ wɔhe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ shihilɛi srɔtoi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, no nɔŋŋ amɛ hu amɛkɛkpeɔ. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Britain, ni atsɛɔ lɛ Octavia wie akɛ: “Kɛ́ mi kɛ Yehowa fee ekome kɛtsu nii lɛ, ehãa wekukpaa ni yɔɔ mi kɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ mli waa. Ejaakɛ naanyobɔɔ kɛ wekukpaa ni yɔɔ mi kɛ amɛ teŋ lɛ badamɔɔ nitsumɔ kome, kɛ oti kome ni ma wɔ fɛɛ wɔhiɛ lɛ nɔ.” Ani okɛ lɛ kpãaa gbee? Kɛ́ wɔna ni wɔnyɛmimɛi lɛ miimia amɛhiɛ waa ní amɛsa Yehowa hiɛ lɛ, ehãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ amɛ teŋ lɛ mli waa.

11. Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, mɛni hewɔ wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli baawa lɛ?

11 Wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ. Shi yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, wɔbaasumɔ amɛ waa fe bɔ ni wɔsumɔɔ amɛ bianɛ lɛ po! Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔkɛ amɛ baafee ekome kɛtsu nii kɛ miishɛɛ yɛ Kristo nɔyeli shishi. Nitsumɔi pii yɛ ni wɔbaatsu. Wɔbaahere mɛi ni egboi ni abaatee amɛ shi lɛ atuu, ni wɔbaatsɔɔ amɛ Yehowa he nii. Wɔbaasaa shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ fɛfɛo. Ni be ni afii lɛ hoɔ yaa lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaaye emuu. Yehowa baahã “nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ kã” yɛ nakai beiaŋ lɛ atɔ kɛ “nii ni etaoɔ.” (Lala 145:16) Wekukpaa ni baahi adesai fɛɛ ni baahi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ ateŋ, kɛ wekukpaa ni baahi amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli baaya nɔ awa gbi fɛɛ gbi.

EBUƆ WƆHE

12. Mɛɛ gbɛ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ buɔ wɔhe?

12 Esa akɛ wɔbu wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ he. Jeŋ ni wɔyɔɔ mli lɛ kã Satan dɛŋ, no hewɔ lɛ, ewaaa akɛ wɔbaasusu nii ahe tamɔ bɔ ni mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ susuɔ nii ahe amɛhãa lɛ, ni wɔfee wɔnii tamɔ amɛ. Etamɔ ni wɔmiiwu faa ko ni miitao awo wɔ kɛya he ko ni wɔsumɔɔɔ ni wɔyaaa. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, nɔ pɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔkɛ wɔhewalɛ fɛɛ baawu faa lɛ kɛya he ni wɔtaoɔ wɔya lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔsumɔɔɔ ni Satan je lɛ aná wɔnɔ hewalɛ lɛ, belɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa. Mɛɛ gbɛ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfee enɛ? Kɛ́ wɔgba mɛi krokomɛi Yehowa kɛ Biblia lɛ he sane lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nibii kpakpai ni he hiaa anɔ, moŋ fe ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama nibii ni baanyɛ afite wɔhemɔkɛyeli lɛ anɔ. (Filipibii 4:8) Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa, ejaakɛ ehãa wɔhiɛ hiɔ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ. Agbɛnɛ hu, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔya nɔ wɔjie sui ni baaye abua wɔ ni wɔwu wɔshi Satan kɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ akpo.​—Kanemɔ Efesobii 6:14-17.

Kɛ́ wɔtsu Yehowa nitsumɔ lɛ kɛ ekãa lɛ, ehãaa wɔná dekã ni wɔkɛye wɔtsui tuutu yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnaagbai ahe

13. Te nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Australia lɛ nuɔ he ehãa tɛŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he?

13 Kɛ́ wɔshiɛ kɛ ekãa, wɔkase nii, ni wɔye wɔbua nyɛmimɛi krokomɛi lɛ, ebuɔ wɔhe, ejaakɛ ehãaa wɔná dekã ni wɔkɛye wɔtsui tuutu yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnaagbai ahe. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Australia, ni atsɛɔ lɛ Joel lɛ wie akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yeɔ ebuaa lɛ ni ekai akɛ, jeŋ hee lɛ bako. Ewie akɛ: “Ekaiɔ mi naagbai ni mɛi kɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli, kɛ bɔ ni Biblia mli shishitoo mlai ni mikɛtsuɔ nii lɛ eye ebua mi ehã. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yeɔ ebuaa mi ni mikawo mihe nɔ; ehãa mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ Yehowa kɛ minyɛmimɛi Kristofoi lɛ anɔ.”

14. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, shiɛmɔ ni wɔyaa nɔ wɔshiɛɔ lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ wɔ yɛ lɛ?

14 Shiɛmɔ ni wɔyaa nɔ wɔshiɛɔ lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ wɔ yɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, ahã bo nitsumɔ akɛ oyaja blodo ohã mɛi fɛɛ ni yɔɔ okutso lɛ mli. Mɔ ko mɔ ko woŋ bo nyɔmɔ, ni bo diɛŋtsɛ obaakwɛ ohe kɛtsu nitsumɔ lɛ. Shi, be ni obɔi blodo lɛ jaa lɛ, ona akɛ mɛi pii sumɔɔɔ, ni mɛi komɛi po ebɔi bo nyɛɛ yɛ blodo lɛ ni ojaa lɛ hewɔ. Ani obaaya nɔ oja? Dabi. Eyeŋ be ko ni onijiaŋ baaje wui, ni obaakpa. Wɔbaanyɛ wɔkɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ato nitsumɔ nɛɛ he. Eheɔ wɔbe kɛ wɔshika, ni mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ateŋ mɛi komɛi yeɔ wɔhe fɛo ni amɛmli fuɔ wɔ. Kɛ̃lɛ, wɔteŋ mɛi babaoo etee nɔ etsu nitsumɔ nɛɛ afii abɔ, ni wɔmiitsu lolo. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ wɔ yɛ.

EHÃA ANAA FAŊŊ AKƐ WƆSUMƆƆ NYƆŊMƆ KƐ GBƆMƐI

15. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ yiŋtoo hewɔ ni Yehowa bɔ adesai lɛ teŋ?

15 Mɛɛ tsakpaa yɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ yiŋtoo hewɔ ni Yehowa bɔ adesai lɛ teŋ? Nyɔŋmɔ bɔ adesai ni amɛhi shi kɛya naanɔ, ni yiŋtoo nɛɛ tsakeko. (Yesaia 55:11) Be ni Adam fee esha eshi Nyɔŋmɔ lɛ, Nyɔŋmɔ tsakeee ejwɛŋmɔ. Moŋ lɛ, eto gbɛjianɔ koni ekpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli. No hewɔ lɛ, Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ekɛ ewala bashã afɔle ehã adesai. Shi ja adesai ebo Nyɔŋmɔ toi, dani amɛbaaná afɔleshãa nɛɛ he sɛɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu tsɔɔ mɛi nɔ ni Nyɔŋmɔ taoɔ ni amɛfee, ni efã ekaselɔi lɛ akɛ amɛ hu amɛfee nakai. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ wɔshiɛ wɔhã mɛi, ni wɔye wɔbua amɛ ni amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi lɛ, belɛ, wɔmiiye wɔmiibua amɛ ni amɛná gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto ni ekɛkpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ he sɛɛ.

16. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ mlai enyɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ ateŋ?

16 Kɛ́ wɔye wɔbua mɛi koni amɛyi gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ ni wɔsumɔɔ Yehowa hu. Yehowa “sumɔɔ akɛ ahere gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ yiwala ni agbɛnɛ hu amɛná anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ.” (1 Timoteo 2:4) Be ni Farisifonyo ko bi Yesu Nyɔŋmɔ mlai lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “‘Esa akɛ osumɔ Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ otsui muu fɛɛ kɛ osusuma muu fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu fɛɛ.’ Enɛ ji klɛŋklɛŋ kitã, kɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ tamɔ no, ni no ji: ‘Esa akɛ osumɔ onaanyo gbɔmɔ tamɔ bo diɛŋtsɛ ohe.’” (Mateo 22:37-39) Kɛ́ wɔshiɛ sane kpakpa lɛ, wɔmiiye mlai nɛɛ anɔ.​—Kanemɔ Bɔfoi 10:42.

17. Te onuɔ he ohãa tɛŋŋ yɛ hegbɛ kpele ni oná akɛ obaashiɛ sane kpakpa lɛ he?

17 Yehowa ejɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ! Nitsumɔ ni ehã wɔ lɛ hãa wɔmii shɛɔ wɔhe, ehãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ lɛ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli waa, ni ebuɔ wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ he. Nitsumɔ nɛɛ hãa anaa faŋŋ akɛ, wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ ni wɔsumɔɔ wɔnaanyo gbɔmɔ hu. Yehowa yɛ tsuji akpekpei abɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ, ni esoro amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ shihilɛ. Oblahii kɛ oblayei yɛ mli, ni hiimeji kɛ yeimeji hu yɛ mli, shikatsɛmɛi yɛ mli, ni ohiafoi hu yɛ mli, mɛi ni he wa yɛ mli, ni mɛi ni he waaa hu yɛ mli. Kɛ̃lɛ, wɔ fɛɛ wɔfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔshiɛ wɔhã mɛi krokomɛi. Wɔnuɔ he taakɛ nyɛmi yoo ko ni jɛ France, ni atsɛɔ lɛ Chantel lɛ nuɔ he lɛ. Ewie akɛ: “Mɔ ni he wa fe fɛɛ yɛ je lɛ mli, Mɔ ni bɔ nibii fɛɛ, miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ekɛɛ mi akɛ: ‘Yaa! Yaawie! Yaawie yɛ minajiaŋ, ni owie kɛjɛ otsui mli. Mihã bo mihewalɛ lɛ eko, mihã bo Biblia lɛ, ni ji mi-Wiemɔ lɛ, mahã ŋwɛibɔfoi lɛ aye abua bo, ni mihã bo mɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ koni amɛfata ohe kɛtsu nitsumɔ lɛ. Maya nɔ matsɔse bo, ni mahã bo gbɛtsɔɔmɔi yɛ be ni sa mli.’ Mɛɛ hegbɛ kpele po eji nɛkɛ, akɛ wɔbaafee nɔ ni Yehowa kpaa gbɛ akɛ wɔfee lɛ, ni wɔkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ afee ekome kɛtsu nii!”