Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nɔ Hewɔ Ni Enáaa Nyɔŋmɔ Hiɛ Dromɔ

Nɔ Hewɔ Ni Enáaa Nyɔŋmɔ Hiɛ Dromɔ

YEHOWA tsuji ji wɔ, ni no hewɔ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔná ehiɛ dromɔ, aloo jeee nakai? Shi namɛi Nyɔŋmɔ droɔ amɛ ni ejɔɔ amɛ? Nyɔŋmɔ tsuji komɛi ni hi shi yɛ blema be ni aŋmaa Biblia lɛ fee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ, shi sɛɛ mli lɛ, amɛná Nyɔŋmɔ hiɛ dromɔ ekoŋŋ. Amɛteŋ mɛi komɛi hu je shishi jogbaŋŋ, shi naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ dromɔ bɔ amɛ. No hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaabi wɔhe akɛ: “Mɛni tuuntu Yehowa taoɔ ni ena yɛ wɔtsui mli dani ejɔɔ wɔ?” Yuda maŋtsɛ Rehoboam wala shihilɛ he sane baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo.

EJEEE SHISHI JOGBAŊŊ

Rehoboam tsɛ, Solomon, ye Israel nɔ maŋtsɛ afii 40, kɛkɛ ni egbo yɛ afi 997 D.Ŋ.B. (1 Maŋ. 11:42) Egbele lɛ sɛɛ lɛ, Rehoboam fã gbɛ kɛtee Shekem ni yɔɔ Yerusalem kooyi lɛ koni ayafɔ lɛ mu akɛ maŋtsɛ. (2 Kro. 10:1) Ekolɛ, hegbɛ ni ená akɛ ebaaye epapa Solomon ni hiɛ kã shi waa lɛ sɛɛ akɛ maŋtsɛ lɛ, hã eshe ehe gbeyei fioo. Eyeee be ko ni Rehoboam kɛ shihilɛ ko ni baahã ana kɛji ehiɛ kã shi lɛɛlɛŋ lɛ kpe.

Israelbii lɛ nu he akɛ Solomon kɛ amɛ yeee jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, amɛtsu ni ayakɛɛ Rehoboam akɛ: “Opapa hã wɔkɔɔŋtso lɛ tsii. Shi kɛ́ ohã nitsumɔ ni wa ni opapa hã wɔtsu lɛ fee nɔ ni waaa kɛhã wɔ, ni ohã kɔɔŋtso ni tsii ni ekɛfɔ̃ wɔnɔ lɛ fee nɔ ni etsiii lɛ, wɔbaasɔmɔ bo.”​—2 Kro. 10:3, 4.

Mɛni Rehoboam baafee? Kɛ́ efee nɔ ni maŋbii lɛ taoɔ lɛ ehã amɛ lɛ, nibii komɛi ni lɛ kɛ eweku lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ maŋtsɛ shĩa lɛ náa lɛ baaŋmɛɛ amɛ. Shi kɛ́ efeee nɔ ni amɛtaoɔ lɛ ehãaa amɛ lɛ, ekolɛ amɛbaakpoo emaŋtsɛyeli lɛ amɛhã lɛ. Ani ole nɔ ni Rehoboam fee? Klɛŋklɛŋ lɛ, eyabi ŋaawoo kɛjɛ hii onukpai ni wo epapa Solomon ŋaa lɛ adɛŋ. Hiimeji lɛ kɛɛ lɛ akɛ ebo maŋbii lɛ toi. Shi be ni amɛwo lɛ ŋaa lɛ sɛɛ lɛ, eyabi ŋaawoo kɛjɛ oblahii ni ekɛje nɔ lɛ hu adɛŋ. Rehoboam bo ŋaa ni oblahii lɛ wo lɛ lɛ moŋ toi, ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaye emaŋbii lɛ anɔ dɛŋdɛŋ. Ekɛɛ maŋbii lɛ akɛ: “Mahã nyɛkɔɔŋtso lɛ atsii waa, ni mikɛ eko po baagbe yi. Mipapa kɛ kpãi yi nyɛ, shi mi lɛ, mikɛ kpãi kɛ amɛhe ŋmei baayi nyɛ.”​—2 Kro. 10:6-14.

Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? Mɛi ni edara ni kɛ afii pii esɔmɔ Yehowa lɛ yɛ niiashikpamɔ. Enɛ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, amɛnyɛɔ amɛnaa nɔ ni baanyɛ ajɛ gbɛ ko ni wɔtaoɔ wɔkɔ lɛ mli kɛba. No hewɔ lɛ, ehi akɛ wɔbaabi amɛ ŋaawoo ni wɔkɛ amɛŋaawoo lɛ atsu nii.​—Hiob 12:12.

“AMƐBO YEHOWA WIEMƆ LƐ TOI”

Rehoboam bua esraafoi lɛ anaa koni amɛkɛ wekui nyɔŋma ni etse amɛhe lɛ ayawu. Shi Yehowa tsu gbalɔ Shemaia kɛtee maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ ni eyakɛɛ lɛ akɛ: “Nyɛkakwɔa kɛyaa; nyɛkɛ nyɛnyɛmimɛi Israelbii lɛ akayawua. Mɔ fɛɛ mɔ aku esɛɛ kɛya eshĩa, ejaakɛ miji mɔ ni hã enɛ ba.”​—1 Maŋ. 12:21-24. *

Ani efee mlɛo kɛhã Rehoboam akɛ ebaabo Yehowa toi? Ekolɛ esusu akɛ mɛi baakɛɛ akɛ gbeyeilɔ ji lɛ, ejaakɛ ekɛɛ ekɛ “kpãi kɛ amɛhe ŋmei” baayi emaŋbii lɛ, shi be ni amɛtse ehiɛ atua lɛ, enyɛɛɛ efee amɛ nɔ ko nɔ ko. (Okɛto 2 Kronika 13:7 lɛ he.) Fɛɛ sɛɛ lɛ, maŋtsɛ lɛ kɛ esraafoi lɛ ‘bo Yehowa wiemɔ lɛ toi ni amɛku amɛsɛɛ kɛtee shĩa tamɔ bɔ ni Yehowa ekɛɛ amɛ lɛ.’

Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? Be fɛɛ be lɛ, ehi akɛ wɔbaabo Nyɔŋmɔ toi, kɛ́ nakai feemɔ baahã mɛi komɛi aye wɔhe fɛo po. Kɛ́ wɔbo Nyɔŋmɔ toi lɛ, wɔbaaná ehiɛ dromɔ ni ebaajɔɔ wɔ.​—5 Mo. 28:2.

Ani nakai eba lɛ yɛ Rehoboam gbɛfaŋ? Hɛɛ. Rehoboam tee nɔ eye Yuda kɛ Benjamin wekui lɛ anɔ maŋtsɛ. Eto maji hei yɛ wekui nɛɛ akpokpai lɛ anɔ, ni ‘ewaje maji komɛi hu jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.’ (2 Kro. 11:5-12) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, eye Yehowa mlai anɔ afii komɛi. Mɛi ni yɔɔ wekui nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo ‘fi Rehoboam sɛɛ.’ Amɛfã gbɛ kɛba Yerusalem koni amɛbajá anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ejaakɛ Yeroboam ehã emaŋbii lɛ miijá amagai. (2 Kro. 11:16, 17) Yehowa toi ni Rehoboam bo lɛ hã emaŋtsɛyeli lɛ damɔ shi shiŋŋ.

REHOBOAM FEE ESHA, SHI ETSAKE ETSUI

Be ni Rehoboam maŋtsɛyeli lɛ damɔ shi shiŋŋ lɛ, efee nɔ ko ni kulɛ esaaa akɛ efeɔ kwraa; egbo Yehowa mlai lɛ anɔ toi ni ebɔi amagai jamɔ! Mɛni kwraa hã efee nakai? Ani eeenyɛ efee akɛ emami Amonnyo lɛ ni hã efee nakai? (1 Maŋ. 14:21) Biblia lɛ ewieee. Shi ekɔɔɔ he eko yiŋtoo hewɔ ni efee nakai lɛ, maŋbii lɛ kɔ enane. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Rehoboam tswa gbogboi ewo Yuda maji lɛ ekomɛi ahe moŋ, shi Yehowa hã Ejipt maŋtsɛ Shishak ye maji nɛɛ anɔ kunim.​—1 Maŋ. 14:22-24; 2 Kro. 12:1-4.

Sane lɛ mli bawo wu be ni Shishak kɛ esraafoi lɛ shɛ Yerusalem, ni ji he ni Rehoboam yeɔ maŋtsɛ yɛ lɛ. Be nɛɛ mli Nyɔŋmɔ tsu gbalɔ Shemaia kɛtee Rehoboam kɛ elumɛi lɛ aŋɔɔ ni eyakɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛje misɛɛ, no hewɔ lɛ, mi hu mikɛ nyɛ baawo Shishak dɛŋ.” Ani Rehoboam mɔ tsɔsemɔ nɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhã lɛ lɛ mli? Hɛɛ, efee nakai. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Israel lumɛi lɛ kɛ maŋtsɛ lɛ ba amɛhe shi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ni amɛkɛɛ: ‘Yehowa sane ja.’” Be ni Yehowa na nakai lɛ, ejie Rehoboam kɛ Yerusalem kɛje Shishak dɛŋ.​—2 Kro. 12:5-7, 12.

Enɛ sɛɛ lɛ, Rehoboam tee nɔ eye Yuda maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ. Dani ebaagbo lɛ, eke ebihii babaoo ni efɔ lɛ nii, ekolɛ koni amɛkɛ amɛnyɛmi nuu Abiya, mɔ ni baaye esɛɛ lɛ akapele maŋtsɛyeli lɛ he. (2 Kro. 11:21-23) Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, Rehoboam kɛ nilee tsu nii waa fe be ni ebɔi nɔyeli lɛ.

ANI REHOBOAM JI GBƆMƆ KPAKPA LOO GBƆMƆ GBONYO?

Eyɛ mli akɛ Rehoboam fee nibii kpakpai komɛi moŋ, shi enáaa Nyɔŋmɔ hiɛ dromɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Rehoboam fee efɔŋ.” Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ ekpɛɛɛ mli yɛ etsui mli akɛ ebaatao Yehowa sɛɛ gbɛ.”​—2 Kro. 12:14.

Maŋtsɛ David hã wekukpaa kpakpa hi ekɛ Yehowa teŋ, shi Rehoboam efeee nakai

Mɛni wɔkaseɔ yɛ Rehoboam wala shihilɛ he sane nɛɛ mli? Rehoboam bo Nyɔŋmɔ toi bei komɛi, ni efee nibii kpakpai komɛi ehã Nyɔŋmɔ webii lɛ. Shi efeee nibii ni baahã wekukpaa kpakpa ahi ekɛ Yehowa teŋ, ni enáaa shwelɛ ni mli wa akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Enɛ hewɔ lɛ, eyaaa nɔ efeee nibii kpakpai, ni ebɔi amagai jamɔ. Ekolɛ obaabi akɛ: ‘Yɛ bei srɔtoi ni Rehoboam tɔ̃ ni Yehowa jaje lɛ lɛ amli lɛ, ani tsui krɔŋŋ mli ejɛ ebo toi, kɛ shwelɛ lɛ akɛ eetao efee nɔ ni Yehowa sumɔɔ? Aloo ebo toi akɛni mɛi kɛɛ lɛ akɛ ebo toi lɛ pɛ kɛkɛ hewɔ?’ (2 Kro. 11:3, 4; 12:6) Be ni Rehoboam tɔ̃ ni Yehowa jaje lɛ lɛ sɛɛ lɛ, ebɔi nibii gbohii feemɔ ekoŋŋ. Ekaseee enii Maŋtsɛ David kwraa! David tɔ̃ Yehowa nɔ bei komɛi, shi ejɛ etsuiŋ eshwa ehe. David sumɔ Yehowa, ni esɔmɔ lɛ ewala gbii fɛɛ.​—1 Maŋ. 14:8; Lala 51:1, 17; 63:1.

Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Rehoboam sane lɛ mli. Tɔmɔ bɛ he akɛ wɔbaakwɛ wɔwekui, wɔye wɔbua mɛi, ni wɔfee nibii kpakpai krokomɛi. Shi kɛ́ wɔmiitao wɔná Yehowa hiɛ dromɔ lɛ, esa akɛ wɔjá lɛ yɛ gbɛ ni etsɔɔ akɛ ajá lɛ lɛ nɔ, ni wɔfee nibii ni baahã wɔ kɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ mli awa.

Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai ji, ni wɔbaahã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ mli awa. Tamɔ bɔ ni akɛ lai woɔ la mli koni la lɛ aya nɔ atso waa lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔya nɔ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ, ni wɔsɔle daa, koni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Nyɔŋmɔ lɛ mli awa daa. (Lala 1:2; Rom. 12:12) Kɛ́ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ, no baahã wɔshwe waa akɛ wɔbaafee nɔ ni esumɔɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔtsake wɔtsui. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, wɔbaaya nɔ wɔye Yehowa anɔkwa, ni wɔfeŋ wɔnii tamɔ Rehoboam.​—Yuda 20, 21.

^ kk. 9 Akɛni Solomon yeee Nyɔŋmɔ anɔkwa hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ hã agba akɛ abaaja emaŋtsɛyeli lɛ mli enyɔ.​—1 Maŋ. 11:31.