Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛhãa Wɔ Fɛɛ Wɔfea Ekome Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Kɛ Yesu Efee Ekome Lɛ

Nyɛhãa Wɔ Fɛɛ Wɔfea Ekome Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Kɛ Yesu Efee Ekome Lɛ

‘Miibi ni amɛ fɛɛ amɛfee ekome, tamɔ bɔ ni bo, Ataa, okɛ mi efee ekome lɛ.’​—YOH. 17:20, 21.

LALAI: 24, 99

1, 2. (a) Mɛni Yesu bi yɛ naagbee sɔlemɔ ni ekɛ ebɔfoi lɛ sɔle lɛ mli? (b) Mɛni eeenyɛ efee akɛ no hewɔ Yesu wie ekomefeemɔ he waa lɛ?

SANE kome ni kã Yesu tsui nɔ waa be ni ekɛ ebɔfoi lɛ yeɔ nii gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe lɛ lɛ ji ekomefeemɔ. Be ni ekɛ amɛ sɔleɔ lɛ, ekpa e-Tsɛ lɛ fai ni ehã ekaselɔi lɛ fɛɛ afee ekome tamɔ bɔ ni ekɛ lɛ efee ekome lɛ. (Kanemɔ Yohane 17:20, 21.) Ekomefeemɔ nɛɛ baaye odase akɛ, Yehowa tsu Yesu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ebafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Suɔmɔ ni Yesu kaselɔi lɛ yɔɔ kɛhã amɛhe lɛ ji nɔ ni mɛi kɛbaale amɛ, ni no nɔŋŋ baahã amɛfee ekome.​—Yoh. 13:34, 35.

2 Yesu wie ekomefeemɔ he waa, ni enɛ bɛ naakpɛɛ ejaakɛ eyɔse akɛ ekomefeemɔ bɛ ebɔfoi lɛ ateŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe lɛ lɛ, “ŋwanejee shɛii ko” te shi yɛ amɛteŋ ekoŋŋ “yɛ mɔ ni asusuɔ akɛ eji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he.” (Luka 22:24-27; Mar. 9:33, 34) Be ko hu lɛ, Yakobo kɛ Yohane yabi Yesu koni ehã amɛtara hei ni yɔɔ nyam yɛ emasɛi tuuntu yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli.​—Mar. 10:35-40.

3. Mɛɛ nibii komɛi kulɛ ebaanyɛ efite ekomefeemɔ ni yɔɔ Kristo kaselɔi lɛ ateŋ? Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Jeee gbɛhe kɛ hiɛnyam taomɔ pɛ kulɛ ebaanyɛ efite ekomefeemɔ ni yɔɔ Kristo kaselɔi lɛ ateŋ lɛ. Mɛi ni hi shi yɛ Yesu beiaŋ lɛ nyɛɛɛ afee ekome, ejaakɛ amɛhiɛ mɛi krokomɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛjieɔ nii amli. Ehe bahia ni Yesu kaselɔi lɛ akwa sui gbohii nɛɛ koni amɛnyɛ amɛfee ekome. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaahã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo: Mɛni Yesu fee yɛ hetsɛ̃ ni yɔɔ mɛi ni hi shi yɛ ebeiaŋ lɛ ateŋ lɛ he? Mɛni efee kɛye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛkajie nii amli, shi moŋ amɛkɛ mɔ fɛɛ mɔ aye jogbaŋŋ ni ekomefeemɔ ahi amɛteŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ nibii ni Yesu tsɔɔ kɛ bɔ ni ehi shi ehã lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔfee ekome?

MƐI EBUUU YESU KƐ EKASELƆI LƐ

4. Okɛ nɔkwɛmɔnii ni tsɔɔ akɛ mɛi ebuuu Yesu lɛ ahã.

4 Yesu diɛŋtsɛ lɛ, mɛi ebuuu lɛ. Be ni Filipo kɛɛ Natanael akɛ ena Mesia lɛ, Natanael kɛɛ akɛ: “Ani nɔ ko kpakpa ko baanyɛ ajɛ Nazaret?” (Yoh. 1:46) Eeenyɛ efee akɛ, Natanael le akɛ abaafɔ Mesia lɛ yɛ Betlehem, tamɔ bɔ ni gbalɛ ni yɔɔ Mika 5:2 lɛ tsɔɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, ekolɛ esusu akɛ Nazaret jeee maŋ ni he hiaa ni Mesia lɛ baajɛ jɛmɛ. Yudafoi hiɛnaanɔbii lɛ hu ebuuu Yesu akɛni ejɛ Galilea lɛ hewɔ. (Yoh. 7:52) Mɛi ni jɛ Yudea lɛ ateŋ mɛi babaoo ebuuu Galileabii lɛ amɛhãaa nɔ ko. Yudafoi komɛi tsɛ Yesu akɛ Samarianyo, ejaakɛ amɛbuuu Samariabii lɛ amɛhãaa nɔ ko. (Yoh. 8:48) Samariabii lɛ jeee Israel shikwɛ̃ɛbii, ni esoro amɛjamɔ lɛ yɛ Yudafoi lɛ anɔ lɛ he. Anɔkwa, Yudeabii lɛ kɛ Galileabii lɛ fɛɛ ebuuu Samariabii lɛ kwraa ni amɛkɛ amɛ sharaaa.​—Yoh. 4:9.

5. Mɛni hewɔ mɛi ebuuu Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ?

5 Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ hu ebuuu Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ amɛhãaa nɔ ko. Farisifoi lɛ tsɛ amɛ akɛ ‘mɛi ni alomɔ.’ (Yoh. 7:47-49) Farisifoi lɛ bu mɔ fɛɛ mɔ ni eyako rabifoi askul srɔtoi lɛ eko lɛ akɛ mɔ folo ko kɛkɛ ni he bɛ sɛɛnamɔ. (Bɔf. 4:13, shn.) Mɛi ni hi shi yɛ Yesu beiaŋ lɛ nu he akɛ jamɔ mli ni amɛyɔɔ, mɛi ni amɛji, kɛ he ni amɛjɛ hewɔ lɛ, amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi, ni no hewɔ amɛbuuu Yesu kɛ ekaselɔi lɛ. Jwɛŋmɔ ni ejaaa nɛɛ ná Yesu kaselɔi lɛ hu anɔ hewalɛ. Dani amɛbaanyɛ amɛfee ekome lɛ, ehe baahia ni amɛkwa su nɛɛ.

6. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ahã kɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni bei komɛi lɛ wɔhe tsɛ̃ɔ mɛi lɛ.

6 Ŋmɛnɛ lɛ, hetsɛ̃ eyi je lɛŋ obɔ. Mɛi ahe tsɛ̃ɔ wɔ, ni bei komɛi lɛ, wɔ hu wɔhe tsɛ̃ɔ mɛi. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Australia ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ lɛ wie akɛ: “Be ni misusu bɔ ni akɛ Australia shikwɛ̃ɛbii lɛ ye ahã yɛ blema kɛ bɔ ni akɛ amɛ yeɔ ahãa ŋmɛnɛ lɛ he lɛ, ehã mihe tsɛ̃ blɔfomɛi waa. Nibii gbohii ni afee mi be ko ni eho lɛ hã mihe tsɛ̃ amɛ waa.” Nyɛmi nuu ko ni jɛ Canada lɛ wie bɔ ni enu he ehã be ko ni eho lɛ he akɛ: “Minu he akɛ mɛi ni wieɔ French anɔ kwɔlɔ fe mɛi ni wieɔ Blɔfo, ni no hewɔ lɛ, mihe tsɛ̃ mɛi ni wieɔ Blɔfo lɛ.”

7. Ani hetsɛ̃ ni mɛi ná amɛhã mɛi lɛ ná Yesu nɔ hewalɛ? Tsɔɔmɔ mli.

7 Ŋmɛnɛ lɛ, ewa waa kɛhã mɛi akɛ amɛbaatsake jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛhiɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ, ni nakai nɔŋŋ eba lɛ yɛ Yesu beiaŋ. Ani hetsɛ̃ ni mɛi ná amɛhã mɛi lɛ ná Yesu nɔ hewalɛ? Dabi. Yesu he tsɛ̃ɛɛ mɔ ko mɔ ko, ni ekwɛɛɛ hiɛiaŋ hu. Eshiɛ ehã niiatsɛmɛi kɛ ohiafoi, Farisifoi kɛ Samariabii, ni eshiɛ ehã toohelɔi kɛ eshafeelɔi po. Nibii ni Yesu tsɔɔ lɛ kɛ bɔ ni ehi shi ehã lɛ hã ekaselɔi lɛ na akɛ, esaaa akɛ amɛnáa mɔ ko mɔ ko he jwɛŋmɔ fɔŋ loo amɛhe tsɛ̃ɔ mɛi.

OKƐ SUƆMƆ KƐ HESHIBAA AYE HETSƐ̃ NƆ

8. Mɛɛ anɔkwa sane ko ni he hiaa waa hewɔ ni ekomefeemɔ yɔɔ Kristofoi ateŋ lɛ? Mɛni feɔ wɔ nyɛmimɛi?

8 Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔkwa sane ko ni he hiaa waa ni hãa wɔfeɔ ekome. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.” (Kanemɔ Mateo 23:8, 9.) Nɔ kome hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ “nyɛmimɛi” ji wɔ lɛ ji akɛ, wɔ fɛɛ wɔjɛ Adam mli. (Bɔf. 17:26) Shi jeee no pɛ hãa wɔfeɔ nyɛmimɛi. Yesu tsɔɔ mli akɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ lɛ nyɛmimɛi ji amɛ, ejaakɛ amɛnaa Yehowa akɛ amɛ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi. (Mat. 12:50) Kɛfata he lɛ, suɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ lɛ ehã amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ weku lɛ mli bii. Enɛ hewɔ ni be ni bɔfoi lɛ ŋmalaa woji amɛmajeɔ Kristofoi ni yɔɔ hei krokomɛi lɛ, amɛtsɛ amɛ akɛ “nyɛmimɛi” lɛ.​—Rom. 1:13; 1 Pet. 2:17; 1 Yoh. 3:13.

9, 10. (a) Mɛni hewɔ kulɛ esaaa akɛ Yudafoi lɛ nuɔ he akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi lɛ? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu gba kɛtsɔɔ akɛ esaaa akɛ wɔnaa wɔhe akɛ wɔnɔ kwɔlɔ fe mɛi ni kɛ wɔ jɛɛɛ he kome lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

9 Be ni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ nyɛmimɛi ji amɛ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ ehe miihia waa ni amɛba amɛhe shi. (Kanemɔ Mateo 23:11, 12.) Tamɔ bɔ ni wɔkase momo lɛ, henɔwomɔ hã ebɔfoi lɛ ateŋ gbala. Agbɛnɛ hu, yɛ Yesu beiaŋ lɛ, mɛi nu he akɛ hei ni amɛjɛ lɛ hewɔ lɛ, amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi. Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii nu he akɛ akɛni amɛji Abraham seshibii hewɔ lɛ, amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi. Shi Yohane Baptisilɔ lɛ kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ baanyɛ atee bii ashi kɛjɛ tɛi nɛɛ amli ehã Abraham.”​—Luka 3:8.

10 Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ, esaaa akɛ amɛnaa amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi yɛ hei ni amɛjɛ lɛ hewɔ. Ehã enɛ fee faŋŋ be ni woloŋmalɔ ko babi lɛ akɛ: “Namɔ tuuntu ji minyɛmi?” lɛ. Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ ko kɛhã sanebimɔ nɛɛ hetoo. Ewie akɛ, be ko lɛ, julɔi yi Yudanyo ko ni miifã gbɛ, ni amɛshi lɛ amɛfɔ̃ gbɛ lɛ he. Yudafoi ni yatsɔ gbɛ lɛ nɔ kɛho lɛ yeee amɛbuaaa nuu ni ayi lɛ nɛɛ. Shi Samarianyo ko ni na nuu lɛ, musuŋ tsɔ lɛ yɛ nuu lɛ he ni eye ebua lɛ. Be ni Yesu muɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ naa lɛ, ekɛɛ woloŋmalɔ lɛ akɛ efee enii tamɔ Samarianyo lɛ. (Luka 10:25-37) Yesu hã ana akɛ, Samarianyo baanyɛ atsɔɔ Yudafoi lɛ bɔ ni ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔɔ mɛi fɛɛ.

11. Mɛni hewɔ kulɛ esaaa akɛ Kristo kaselɔi lɛ naa amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi? Ni mɛni Yesu fee kɛye ebua amɛ koni amɛnyɛ amɛfee nakai?

11 Dani Yesu baaya ŋwɛi lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ amɛyashiɛ yɛ “Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛyashi shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni jekɛ waa lɛ.” (Bɔf. 1:8) Shi dani Yesu kaselɔi lɛ baanyɛ atsu nitsumɔ nɛɛ lɛ, esa akɛ amɛba amɛhe shi ni amɛkana amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi. Yesu wie mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ ahe ekpakpa etsɔɔ ekaselɔi lɛ koni ekɛsaa amɛtsui kɛhã nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ejie asraafoiatsɛ ko ni jeee Yudanyo lɛ yi waa yɛ hemɔkɛyeli kpele ni ejie lɛ kpo lɛ hewɔ. (Mat. 8:5-10) Agbɛnɛ hu, be ko be ni Yesu yɔɔ emaŋ Nazaret lɛ, ewie bɔ ni Yehowa ye ebua maŋsɛɛbii komɛi lɛ he, tamɔ Foinike yoo okulafo ni jɛ Zarefat lɛ, kɛ Naaman, Sirianyo kpitiyelɔ lɛ nɛkɛ. (Luka 4:25-27) Kɛfata he lɛ, Yesu shiɛ ehã Samaria yoo ko, ni eye gbii enyɔ yɛ Samariabii amaŋ ko mli, ejaakɛ maŋbii lɛ ná ewiemɔ lɛ he miishɛɛ.​—Yoh. 4:21-24, 40.

BƆ NI BLEMA KRISTOFOI LƐ FEE AMƐYE HETSƐ̃ NƆ

12, 13. (a) Be ni bɔfoi lɛ na ni Yesu miitsɔɔ Samaria yoo lɛ nii lɛ, te amɛfee amɛnii amɛhã tɛŋŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Yakobo kɛ Yohane eyanuuu nɔ ni Yesu tsɔɔ amɛ lɛ shishi jogbaŋŋ?

12 Yesu bɔfoi lɛ náaa lɛ mlɛo akɛ amɛbaatsake mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛhiɛ lɛ. Be ni amɛna ni Yesu miishiɛ eehã Samaria yoo ko lɛ, amɛnaa kpɛ amɛhe. (Yoh. 4:9, 27) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ yei ewieee yɛ maŋjaanɔ, aahu ni amɛkɛ Samaria yoo ni ale lɛ akɛ ebɛ jeŋba lɛ baawie. Bɔfoi lɛ kɛɛ Yesu akɛ eye nii. Shi hetoo ni ehã amɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, sane ni ekɛ yoo lɛ gbaa lɛ eŋɔɔ enaa waa aahu akɛ, enuuu he akɛ hɔmɔ miiye lɛ. Nyɔŋmɔ miisumɔ ni Yesu ashiɛ, ni Yesu hu miisumɔ ni efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. No hewɔ lɛ, ena shiɛmɔ ni eshiɛ ehã Samaria yoo lɛ po akɛ eniyenii.​—Yoh. 4:31-34.

13 Yakobo kɛ Yohane eyanuuu nɔ ni Yesu tsɔɔ amɛ lɛ shishi. Be ko be ni kaselɔi lɛ kɛ Yesu fãa gbɛ kɛtsɔɔ Samaria lɛ, kaselɔi lɛ tee Samaria akrowa ko mli koni amɛyatao he ko ni amɛ kɛ Yesu baaye jenamɔ lɛ yɛ. Shi Samariabii lɛ hereee amɛ, no hewɔ lɛ, Yakobo kɛ Yohane mli fu ni amɛbi Yesu kɛji amɛtsɛ la kɛjɛ ŋwɛi ni ebakpãtã akrowa muu lɛ fɛɛ hiɛ. Yesu kã amɛhiɛ. (Luka 9:51-56) Eji Galilea ni ji he ni Yakobo kɛ Yohane jɛ lɛ ni sane nɛɛ ba yɛ kulɛ, ani osusuɔ akɛ amɛmli baafu tamɔ bɔ ni amɛmli fu lɛ? Eeenyɛ efee akɛ, amɛhe ni tsɛ̃ɔ Samariabii lɛ sɔŋŋ hewɔ amɛmli fu lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Yohane ná hegbɛ eshiɛ etsɔɔ Samariabii lɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo bo sane lɛ toi. Ekolɛ enɛ hã ehiɛ gbo yɛ eyitsoŋ yɛ bɔ ni emli fu amɛ gidigidi be ni ekɛ Yesu fãa gbɛ lɛ.​—Bɔf. 8:14, 25.

14. Te atsu naagba ko ni ba kui enyɔ ni wieɔ wiemɔi srɔtoi lɛ ateŋ lɛ he nii ahã tɛŋŋ?

14 Afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, hiɛiaŋkwɛmɔ kɛ naagba ba asafo lɛ mli. Be ni ajaa niyenii ahãa yei okulafoi ni bɛ nɔ ko lɛ, aku hiɛ ashwie yei okulafoi ni wieɔ Greek lɛ anɔ. (Bɔf. 6:1) Eeenyɛ efee akɛ, akɛni amɛwieɔ Greek lɛ hewɔ aku hiɛ ashwie amɛnɔ lɛ. Shi bɔfoi lɛ tsu naagba nɛɛ he nii oya nɔŋŋ. Amɛhala nyɛmimɛi hii kpawo ni hiɛ kã shi koni amɛkwɛ niyenii lɛ jaa lɛ nɔ. Nyɛmimɛi hii kpawo nɛɛ fɛɛ hiɛ Greek gbɛ́ii, ni ekolɛ enɛ hã yei okulafoi ni aku hiɛ ashwie amɛnɔ lɛ atsui nyɔ amɛmli.

15. Mɛni ye ebua Petro koni ekɛ mɛi fɛɛ aye jogbaŋŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

15 Kɛjɛ afi 36 Ŋ.B. kɛbaa lɛ, Yesu kaselɔi shiɛɔ amɛhãa mɛi ni jɛ jeŋmaji srɔtoi fɛɛ amli. Shi dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, Yudafoi titri bɔfo Petro kɛbɔɔ. Kɛkɛ ni be ko lɛ, Nyɔŋmɔ hã efee faŋŋ akɛ, esaaa akɛ Kristofoi kwɛɔ hiɛiaŋ, ni no sɛɛ lɛ, Petro shiɛ ehã Roma asraafonyo ko ni atsɛɔ lɛ Kornelio lɛ. (Kanemɔ Bɔfoi 10:28, 34, 35.) Petro kɛ Jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi lɛ bɔi bɔɔ agbɛnɛ, ni ekɛ amɛ fee ekome kɛye nii. Shi afii komɛi asɛɛ be ni etee Antiokia lɛ, ekɛ amɛ kpa niyeli. (Gal. 2:11-14) Be ni Paulo na nakai lɛ, ejaje Petro, ni ekã shi faŋŋ akɛ, Petro kpɛlɛ jajemɔ lɛ nɔ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ nakai? Be ni Petro ŋmaa klɛŋklɛŋ wolo ni eŋma eyahã Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii ni ebatsɔmɔ Kristofoi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ, ewie akɛ ehe miihia ni wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ fɛɛ.​1 Pet. 1:1; 2:17.

16. Mɛni akɛbale blema Kristofoi lɛ?

16 Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔfoi lɛ sumɔ “gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ,” ejaakɛ amɛkase Yesu. (Yoh. 12:32; 1 Tim. 4:10) Eyɛ mli akɛ ehe be moŋ nɛ, shi naagbee lɛ, amɛnyɛ amɛtsake jwɛŋmɔ ni ejaaa ni amɛhiɛ yɛ mɛi ahe lɛ. Anɔkwa, abale blema Kristofoi lɛ akɛ amɛsumɔɔ amɛhe. Yɛ aaafee afi 200 Ŋ.B. lɛ, woloŋmalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Tertullian lɛ tsɛ sane ko ni mɛi wie yɛ Kristofoi ahe lɛ sɛɛ, akɛ: “Amɛsumɔɔ amɛhe . . . Kɛ́ ehe bahia ni amɛgbo amɛhã amɛhe po lɛ, amɛbaafee.” Blema Kristofoi lɛ wo “subaŋ hee lɛ.” Amɛna mɛi tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ naa mɛi lɛ, ni amɛnuuu he akɛ mɛi komɛi hi fe mɛi krokomɛi.​—Kol. 3:10, 11.

17. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔjie jwɛŋmɔ ni ejaaa ni wɔhiɛ yɛ mɛi ahe lɛ kɛje wɔtsui mli? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnii ahã.

17 Ŋmɛnɛ lɛ, ekolɛ ebaahe wɔ be dani wɔbaanyɛ wɔjie mɛi ahe jwɛŋmɔ ni ejaaa ni wɔhiɛ lɛ kɛje wɔtsui mli. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ France lɛ wie bɔ ni enɛ feemɔ wa hã lɛ he akɛ: “Yehowa ehã mina nɔ ni suɔmɔ ji, nɔ ni tsɔɔ akɛ mɔ ko hãa mɔ nɔ, kɛ nɔ ni mɛi srɔtoi fɛɛ ni abaasumɔ lɛ tsɔɔ. Shi loloolo lɛ, miikase bɔ ni mafee maná mɛi krokomɛi ahe jwɛŋmɔ ni ja, ni jeee be fɛɛ be mináa enɛ feemɔ mlɛo. Enɛ hewɔ lɛ, miyaa nɔ misɔleɔ yɛ he.” Nyɛmi yoo ko hu ni jɛ Spain lɛ kɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ miikpe. Ewie akɛ: “Bei komɛi lɛ, ewaa kɛhãa mi akɛ maná maŋ ko nɔ bii lɛ ahe jwɛŋmɔ kpakpa, shi bei pii lɛ minyɛɔ miyeɔ susumɔ ni ejaaa nɛɛ nɔ. Shi mile akɛ esa akɛ maya nɔ mamia mihiɛ koni maye susumɔ nɛɛ nɔ kwraa. Yehowa dromɔ naa lɛ, miji weku ko ni efee ekome lɛ mli nyo, ni eŋɔɔ minaa waa.” Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ apɛi etsui mli jogbaŋŋ ekwɛ kɛji eyɛ susumɔi ni ejaaa yɛ mɛi krokomɛi ahe lo. Ani esa akɛ wɔ hu wɔmia wɔhiɛ wɔjie susumɔi komɛi ni ejaaa ni wɔyɔɔ yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ kɛje wɔtsui mli tamɔ bɔ ni nyɛmimɛi nɛɛ fee lɛ?

KƐ́ SUƆMƆ FA LƐ HETSƐ̃ LAAJEƆ

18, 19. (a) Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ esa akɛ wɔhere mɛi srɔtoi fɛɛ atuu lɛ? (b) Mɛɛ gbɛi anɔ wɔbaatsɔ wɔfee nakai?

18 Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkai akɛ, be ko ni eho lɛ, “gbɔi” loo maŋsɛɛbii ji wɔ, ni tsɔɔ akɛ gbɛ agbo kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (Efe. 2:12) Shi Yehowa kɛ “suɔmɔ kpãi” gbala wɔ kɛba emasɛi. (Hos. 11:4; Yoh. 6:44) Ni Kristo hu here wɔ atuu. Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, egbele shinaa ehã wɔ koni wɔbote Nyɔŋmɔ weku lɛ mli. (Kanemɔ Romabii 15:7.) Akɛni Yesu ehere wɔ ni wɔyeee emuu nɛɛ atuu hewɔ lɛ, esaaa akɛ ebaa wɔjwɛŋmɔ mli kɔkɔɔkɔ akɛ wɔbaakpoo mɛi krokomɛi!

Yehowa tsuji sumɔɔ ni amɛná hiɛshikamɔ ni jɛ ŋwɛi lɛ eko, ni suɔmɔ efee amɛ ekome (Kwɛmɔ kuku 19)

19 Be ni wɔbɛŋkɛɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ, mligbalamɔi, hiɛiaŋkwɛmɔ, kɛ hetsɛ̃ baafa babaoo. (Gal. 5:19-21; 2 Tim. 3:13) Shi akɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔná hiɛshikamɔ ni jɛ ŋwɛi lɛ eko, koni wɔkakwɛ hiɛiaŋ, loo wɔfee nibii ni baafite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ. (Yak. 3:17, 18) Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ wɔkɛ mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ baabɔ naanyo, ni wɔná bɔ ni amɛhiɔ shi amɛhãa lɛ he miishɛɛ, ni kɛ́ eehi po lɛ, wɔkase amɛwiemɔ lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔtoiŋjɔlɛ lɛ baafee tamɔ faa, ni wɔjalɛ nifeemɔ lɛ baafee tamɔ ŋshɔkei.​—Yes. 48:17, 18.

20. Kɛ́ suɔmɔ tsake bɔ ni wɔsusuɔ nii ahe wɔhãa kɛ bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhãa lɛ, mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

20 Be ni akɛ nyɛmi yoo ni jɛ Australia ni wɔwie ehe yɛ nikasemɔ nɛɛ shishijee lɛ kase Biblia lɛ, ená enɔ hewalɛ ni ehã etsake jwɛŋmɔ ni ejaaa ni ehiɛ yɛ blɔfomɛi ahe lɛ. Ewie akɛ: “Fiofio lɛ, mihe ni tsɛ̃ɔ amɛ waa lɛ fɛɛ sɛɛ fo.” Nyɛmi nuu lɛ ni jɛ Canada lɛ hu bayɔse akɛ, “bei pii lɛ, le ni mɛi leee mɛi komɛi jogbaŋŋ lɛ hewɔ amɛhe tsɛ̃ɔ amɛ lɛ, ni akɛ, jeee he ni afɔ mɔ ko yɛ lɛ ni tsɔɔ sui ni mɔ lɛ baajie lɛ kpo.” Ekɛ nyɛmi yoo ko ni wieɔ Blɔfo bote gbalashihilɛ mli! Tsakemɔi ni nyɛmimɛi nɛɛ fee lɛ yeɔ odase akɛ suɔmɔ yeɔ hetsɛ̃ nɔ, ni efeɔ wɔ ekome bɔ ni nɔ ko nɔ ko nyɛŋ agbala wɔteŋ.​—Kol. 3:14.