Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Bo Tsɔsemɔ Toi Koni Ohiɛ Akã Shi’

‘Bo Tsɔsemɔ Toi Koni Ohiɛ Akã Shi’

“Mibii, . . . nyɛboa tsɔsemɔ toi koni nyɛhiɛ akã shi.”—ABƐI 8:32, 33.

LALAI: 56, 89

1. Kɛ́ wɔmiitao wɔhiɛ akã shi lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Ni mɛɛ gbɛ nɔ hiɛshikamɔ baaye abua wɔ?

HIƐSHIKAMƆ lɛ, Yehowa ni kɛhãa, ni elɛteee he. Yakobo 1:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ hiɛshikamɔ ehia nyɛteŋ mɔ ko lɛ, eya nɔ ebi Nyɔŋmɔ, ejaakɛ ejɛɔ etsui mli ekɛhãa mɛi fɛɛ ni etekeɔ nɔ, ni ewieee mɔ hiɛ.” Nɔ kome ni baahã wɔhiɛ akã shi ji ni wɔbaamɔ Nyɔŋmɔ tsɔsemɔ mli. Kɛ́ wɔhiɛ kã shi lɛ, wɔbaaya nɔ wɔhi Yehowa masɛi, ni wɔfeŋ nibii ni esumɔɔɔ. (Abɛi 2:10-12) Ni no baahã ‘wɔya nɔ wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli,’ ni wɔná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ.​—Yuda 21.

2. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna akɛ Nyɔŋmɔ tsɔsemɔ lɛ hi?

2 Emuu ni wɔyeee lɛ kɛ ekolɛ bɔ ni atsɔse wɔ ahã lɛ hewɔ lɛ, ebaanyɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaamɔ tsɔsemɔ mli loo wɔna lɛ akɛ nɔ ko kpakpa. Shi kɛ́ wɔna yibii kpakpai ni Nyɔŋmɔ tsɔsemɔ lɛ ewo yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no baahã wɔna akɛ esumɔɔ wɔ. Abɛi 3:11, 12 lɛ kɛɔ akɛ: “Mibi, kaakpoo Yehowa tsɔsemɔ lɛ, . . . ejaakɛ mɛi ni Yehowa sumɔɔ lɛ, amɛ ejajeɔ.” Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ wɔsane kã Yehowa tsui nɔ waa. (Kanemɔ Hebribii 12:5-11.) Nyɔŋmɔ le wɔ jogbaŋŋ, ni no hewɔ lɛ, be fɛɛ be lɛ etsɔseɔ wɔ yɛ gbɛ ni sa ni hi jogbaŋŋ lɛ nɔ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu saji ejwɛ komɛi ni kɔɔ tsɔsemɔ he lɛ ahe. Nomɛi ji: (1) bɔ ni wɔbaafee wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe, (2) tsɔsemɔ ni fɔlɔi kɛhãa amɛbii, (3) tsɔsemɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli, kɛ (4) nɔ ko ni naa wa kwraa fe tsɔsemɔ.

MƐI NI HIƐ KÃ SHI LƐ TSƆSEƆ AMƐ DIƐŊTSƐ AMƐHE

3. Te gbekɛ ko feɔ tɛŋŋ eleɔ bɔ ni ebaafee etsɔse lɛ diɛŋtsɛ ehe? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

3 Kɛ́ wɔhã wɔhiɛ hi nibii ni wɔsusuɔ he kɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ wɔhãa lɛ he koni wɔkafee nɔ ko gbonyo lɛ, belɛ wɔmiitsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Enɛ ji nɔ ko ni esa akɛ wɔkase, ejaakɛ akɛfɔɔɔ wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ gbekɛ ko miikase baisiko-tamɔ lɛ, bei pii lɛ, efɔlɔi lɛ ateŋ mɔ ko hiɛɔ baisiko lɛ mli ehãa lɛ. Shi kɛ́ gbekɛ lɛ na bɔ ni ebaafee ni ekagbee shi lɛ, efɔlɔ lɛ ŋmɛɔ baisiko lɛ he fiofio kɛyashi be ni gbekɛ lɛ baanyɛ ata ni egbeee shi. Nakai nɔŋŋ esa akɛ fɔlɔi ato amɛtsui shi ni amɛya nɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nii yɛ “Yehowa tsɔsemɔ kɛ eŋaawoo lɛ mli” koni gbekɛbii lɛ ahiɛ akã shi ni amɛnyɛ amɛtsɔse amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.​—Efe. 6:4.

4, 5. (a) Kɛ́ wɔmiitao wɔwo “subaŋ hee” lɛ, mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe? (b) Kɛ́ wɔtɔ̃ po lɛ, mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui?

4 Nakai nɔŋŋ eji yɛ mɛi ni dara dani amɛkase Yehowa he nii lɛ hu agbɛfaŋ. Eyɛ mli akɛ amɛtsɔse amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛyashi he ko moŋ, shi yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ, amɛtamɔ gbekɛbii. No hewɔ lɛ, kɛ́ amɛmiitao amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ amɛbɔi “subaŋ hee” lɛ woo ni amɛbɔ mɔdɛŋ amɛkase Kristo. (Efe. 4:23, 24) Kɛ́ amɛtsɔse amɛ diɛŋtsɛ amɛhe yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ, ebaahã ‘amɛtsi amɛhe kɛje bu ni abuuu Nyɔŋmɔ kɛ je lɛŋ akɔnɔi ahe, ni amɛkɛ hiɛshikamɔ kɛ jalɛ kɛ Nyɔŋmɔjamɔ ahi shi yɛ jeŋ ni yɔɔ amrɔ nɛɛ mli.’​—Tito 2:12.

5 Fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, wɔtɔ̃ɔ ejaakɛ wɔyeee emuu. (Jaj. 7:20) Shi kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ wɔtsɔseko wɔ diɛŋtsɛ wɔhe jogbaŋŋ loo wɔtsɔseko wɔhe kwraa. Abɛi 24:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Jalɔ baanyɛ agbee shi shii kpawo, shi ebaate shi ekoŋŋ.” Mɛni baaye abua jalɔ lɛ ni ete shi ekoŋŋ? Jeee lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ, shi moŋ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ. (Kanemɔ Filipibii 4:13.) Sui kpakpai ni mumɔ lɛ hãa wɔjieɔ lɛ kpo lɛ ekome ji henɔyeli, ni su nɛɛ kɛ tsɔsemɔ ni wɔbaatsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ yɛ tsakpãa waa.

6. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔmɔ mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ waa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

6 Sɔlemɔ, Biblia lɛ kasemɔ, kɛ sanenɔjwɛŋmɔ hu baaye abua wɔ ni wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Shi mɛi komɛi yɛ ni Biblia lɛ kasemɔ wa kɛhã amɛ, loo amɛsumɔɔɔ nikasemɔ. Kɛ́ nakai eji yɛ ogbɛfaŋ lɛ, kaahã onijiaŋ je wui. Kɛ́ oŋmɛ gbɛ lɛ, Yehowa baaye abua bo koni e-Wiemɔ lɛ aba otsine. (1 Pet. 2:2) Sɔlemɔ okpa Yehowa fai ni eye ebua bo ni otsɔse ohe koni oná be kɛkase e-Wiemɔ lɛ. Ekolɛ yɛ shishijee mli lɛ, be fɛɛ be ni obaata shi lɛ, obaanyɛ okase nii minitii fioo ko pɛ. Be ni ofeɔ nakai lɛ, fiofio lɛ, obaaná nikasemɔ he miishɛɛ ni efeemɔ waŋ kɛhãŋ bo. Anɔkwa, okɛ miishɛɛ baakpa be ni oto ni okɛjwɛŋɔ Yehowa susumɔi ni nɔ bɛ lɛ anɔ lɛ gbɛ waa.​—1 Tim. 4:15.

7. Kɛ́ wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaaye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔshɛ mumɔŋ otii ahe?

7 Kɛ́ wɔtsɔse wɔ diɛŋtsɛ wɔhe lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔshɛ mumɔŋ otii ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko ni yɔɔ weku lɛ nu he akɛ etamɔ nɔ ni ekãa ni ekɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ naa miiba shi. No hewɔ lɛ, efee nɔ ko yɛ he. Ekɛma ehiɛ akɛ ebaatsɔ daa gbɛgbalɔ. No hewɔ lɛ, ekane saji ni aŋma yɛ asafo lɛ woji lɛ amli ni kɔɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ he lɛ, ni esɔle. Enɛ tswa lɛ ema shi ni ehã wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa. Agbɛnɛ hu, be fɛɛ be ni ebaaná hegbɛ lɛ, ekɛ ehe woɔ gbɛgbalɔi awamɔ nitsumɔ lɛ mli. Nɔ ni jɛ mli kɛba ji akɛ, enyɛ eye nibii fɛɛ ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛtsĩ lɛ gbɛ lɛ anɔ, ni yɛ be ni sa mli lɛ, ebatsɔ daa gbɛgbalɔ.

TSƆƆMƆ OBII LƐ NII YƐ YEHOWA TSƆSEMƆ LƐ MLI

Ja atsɔse gbekɛbii dani amɛbaale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ, ejaakɛ akɛfɔɔɔ amɛ (Kwɛmɔ kuku 8)

8-10. Mɛni baaye abua fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ ni amɛnyɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nii koni amɛbasɔmɔ Yehowa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

8 Yehowa ehã fɔlɔi nitsumɔ ko ni yɔɔ nyam. No ji ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nii “yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ eŋaawoo lɛ mli.” (Efe. 6:4) Shi enɛ feemɔ kãaa shi akɔɔɔ, titri lɛ yɛ jeŋ ni wɔyɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ mli. (2 Tim. 3:1-5) Eyɛ mli akɛ be ni abaafɔ gbekɛ ko beebe lɛ, eyɛ henilee moŋ, shi ja atsɔse henilee nɛɛ dani ebaanyɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. (Rom. 2:14, 15) Biblia mli nilelɔ ko wie akɛ abaanyɛ atsɔɔ Greek wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “tsɔsemɔ” lɛ shishi hu akɛ tsɔsemɔ ni atsɔseɔ gbekɛ koni ebatsɔ gbɔmɔ kpakpa.

9 Kɛ́ fɔlɔi jɛ suɔmɔ mli amɛtsɔse amɛbii lɛ, gbekɛbii lɛ náa miishɛɛ ni amɛnuɔ he akɛ amɛfɔlɔi miisumɔ ni nibii ahi ahã amɛ. Amɛleɔ akɛ jeee nɔ fɛɛ nɔ kɛkɛ amɛbaanyɛ amɛfee, ni akɛ nɔ ni amɛduɔ lɛ, no nɔŋŋ amɛbaakpa, ekpakpa jio, efɔŋ jio. No hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ ahã Yehowa atsɔɔ amɛ gbɛ be ni amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ. He fɛɛ he kɛ susumɔi ni mɛi hiɛ yɛ bɔ ni atsɔseɔ gbekɛbii ahãa lɛ he, ni yɛ he kome too lɛ nɔŋŋ po lɛ, susumɔi nɛɛ yaa nɔ etsakeɔ. Shi kɛ́ fɔlɔi hã Nyɔŋmɔ tsɔɔ amɛ gbɛ lɛ, amɛkaŋ amɛyiŋ loo amɛdamɔŋ adesai asusumɔi loo amɛniiashikpamɔi anɔ amɛtsɔseŋ amɛbii.

10 Noa sane lɛ feɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Be ni Yehowa kɛɛ Noa akɛ ekpɛ adeka lɛ, no mli lɛ, Noa leee bɔ ni akpɛɔ adeka. No hewɔ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni Yehowa kɛhã lɛ lɛ tsu nii “pɛpɛɛpɛ.” (1 Mo. 6:22) Mɛni jɛ mli kɛba? Adeka ni ekpɛ lɛ shiuuu, ni no hewɔ lɛ, enyɛ ebaa lɛ kɛ eweku lɛ yi. Nakai nɔŋŋ Noa kɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ ebii lɛ akwɛmɔ mli, ni no hewɔ lɛ, eye omanye. Etsɔɔ ebii lɛ nii jogbaŋŋ ni efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehã amɛ, tsɛ enɛ feemɔ bɛ mlɛo ejaakɛ efɔŋfeemɔ he shi yɛ be ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ mli.​—1 Mo. 6:5.

11. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi afee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ kɛtsɔse amɛbii lɛ jogbaŋŋ?

11 Kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, te obaafee tɛŋŋ okase Noa? Bo Yehowa toi. Hã etsɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni etsɔɔ esafo lɛ nɔ ekɛhãa lɛ nɔ eye ebua bo yɛ obii lɛ atsɔsemɔ mli. Wɔsɛɛ ko lɛ, obii lɛ baada bo shi waa akɛ ofee nakai! Nyɛmi nuu ko wie akɛ: “Midaa mifɔlɔi shi waa yɛ bɔ ni amɛtsɔse mi amɛhã lɛ hewɔ. Amɛfee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛshɛ mitsui he. Bɔ ni amɛtsɔse mi lɛ titri hewɔ wekukpaa kpakpa yɔɔ mi kɛ Yehowa teŋ lɛ.” Shi bei komɛi lɛ, yɛ mɔdɛŋ ni fɔlɔi lɛ bɔɔ akɛ amɛbaatsɔse amɛbii lɛ jogbaŋŋ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛbii lɛ ekomɛi shiɔ Yehowa. Kɛ́ eba lɛ nakai po lɛ, akɛni fɔlɔi lɛ fee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ kɛtsɔse amɛbii lɛ hewɔ lɛ, amɛhenilee eyiŋ amɛ. Agbɛnɛ hu, amɛbaanyɛ amɛkpa gbɛ akɛ amɛbi ni ekpalaŋ lɛ baaku sɛɛ aba Yehowa ŋɔɔ ekoŋŋ.

12, 13. (a) Akɛ fɔlɔ lɛ, kɛ́ ashwie obi ko lɛ, mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ oboɔ Nyɔŋmɔ toi? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa toi ni fɔlɔi komɛi bo lɛ ye ebua amɛweku lɛ?

12 Shihilɛi ni hãa ewaa kɛhãa fɔlɔi komɛi akɛ amɛbaabo Yehowa toi lɛ eko ji be ni ashwie amɛbi ko kɛje asafo lɛ mli. Susumɔ niiashikpamɔ nɛɛ he okwɛ. Ashwie nyɛmi yoo ko biyoo kɛje asafo lɛ mli, ni ebiyoo lɛ shi shĩa. Nyɛmi yoo lɛ wie akɛ: “Mitao nibii ni aŋmala yɛ asafo lɛ woji lɛ amli ni manyɛ mikɛjie minaa koni mikɛ mibiyoo lɛ kɛ minabi lɛ ashara.” Shi ewie kɛfata he akɛ: “Miwu jɛ mlihilɛ mli eye ebua mi koni mana akɛ, amrɔ nɛɛ Yehowa diɛŋtsɛ ni tsɔseɔ wɔbi lɛ, jeee wɔ. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔkɛ wɔhe woɔ mli.”

13 Afii komɛi asɛɛ lɛ, ahe amɛbiyoo lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Mami lɛ wie akɛ: “Gbi ko hooo ni etswaaa mi loo esɛndiii mi tɛs mɛseji! Ni ebuɔ mi kɛ epapa waa, ejaakɛ ele akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ toi. Ekɛ mi teŋ yɛ jogbaŋŋ.” Ani ashwie obi ko kɛje asafo lɛ mli? Kɛ́ nakai ni lɛ, ani ‘okɛ ohiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ,’ ni ohã ena akɛ ‘okɛ ohe efɔ̃ɔɔ bo diɛŋtsɛ oniiashishinumɔ nɔ’? (Abɛi 3:5, 6) Kaimɔ akɛ, bɔ ni Yehowa tsɔseɔ wɔ ehãa lɛ tsɔɔ akɛ ehiɛ kã shi waa ni esumɔɔ wɔ. Kaahã ohiɛ kpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, ehã e-Bi lɛ bagbo ehã adesai fɛɛ, ni obi lɛ hu fata he. Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ ni akpãtãa mɔ ko mɔ ko hiɛ. (Kanemɔ 2 Petro 3:9.) No hewɔ lɛ, ná nɔmimaa akɛ, Yehowa tsɔsemɔ lɛ kɛ egbɛtsɔɔmɔ lɛ ja. Bo Yehowa toi kɛ́ nakai feemɔ wa waa po. Kaate shi owo Yehowa tsɔsemɔ lɛ; fi sɛɛ!

YƐ ASAFO LƐ MLI

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa tsɔsemɔ ni Yehowa tsɔɔ “shĩa nɔkwɛlɔ anɔkwafo lɛ” nɔ etsɔseɔ wɔ lɛ he sɛɛ?

14 Yehowa ewo shi akɛ ebaakwɛ Kristofoi asafo lɛ nɔ, ni ebu he, ni etsɔɔ emli bii lɛ nii. Yehowa tsɔɔ gbɛi srɔtoi anɔ efeɔ nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etu asafo lɛ ewo e-Bi lɛ dɛŋ, ni e-Bi lɛ hu ehala “shĩa nɔkwɛlɔ anɔkwafo” ko koni ehã asafoŋbii lɛ niyenii yɛ be ni sa mli. (Luka 12:42) “Shĩa nɔkwɛlɔ anɔkwafo” nɛɛ tsɔɔ gbɛi srɔtoi anɔ etsɔɔ wɔ nii loo etsɔseɔ wɔ. Ani wiemɔ ko ni ahã be ko loo nɔ ko ni okane yɛ wɔmagazin lɛ eko mli lɛ etsirɛ bo ni ofee tsakemɔi yɛ bɔ ni osusuɔ nii ahe ohãa loo bɔ ni obaa ojeŋ ohãa lɛ mli? Kɛ́ ohã hetoo akɛ “hɛɛ” lɛ, hã ohe mo! Ejaakɛ no tsɔɔ akɛ, ooŋmɛ gbɛ ni Yehowa ashɔ̃ bo loo etsɔse bo, ni obaaná he sɛɛ.​—Abɛi 2:1-5.

15, 16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔná ‘hii ni ji nikeenii’ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe sɛɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni onukpai lɛ kɛ miishɛɛ atsu amɛnitsumɔ lɛ?

15 Kristo ehã wɔ asafoŋ onukpai hu koni amɛjɛ suɔmɔ mli amɛkwɛ wɔnɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ nyɛmimɛi hii nɛɛ ji “nikeenii.” (Efe. 4:8, 11-13) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔná ‘hii ni ji nikeenii’ nɛɛ ahe sɛɛ? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji ni wɔbaakase amɛhemɔkɛyeli lɛ kɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ. Nɔ kroko ni wɔbaanyɛ wɔfee ji ni wɔbaabo ŋaa ni amɛjɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli amɛwoɔ wɔ lɛ toi. (Kanemɔ Hebribii 13:7, 17.) Asafoŋ onukpai lɛ sumɔɔ wɔsane, ni amɛmiisumɔ ni wɔhe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ amɛna akɛ wɔmiifolɔ asafoŋ kpeei amli loo ekãa ni wɔyɔɔ lɛ naa miiba shi lɛ, amɛbaaye amɛbua wɔ amrɔ nɔŋŋ. Amɛbaabo wɔ toi, ni no sɛɛ lɛ, amɛbaajɛ Biblia lɛ mli amɛwo wɔ hewalɛ ni amɛwo wɔ ŋaa kpakpa. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ ye amɛbua bo yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ani onaa lɛ akɛ eji gbɛ ni Yehowa miitsɔ nɔ ehã ona akɛ esumɔɔ bo?

16 Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, jeee be fɛɛ be asafoŋ onukpai lɛ náa lɛ mlɛo akɛ amɛbaawo wɔ ŋaa yɛ nɔ ko he. Susumɔ enɛ he okwɛ. Kɛ́ okwɛ lɛ, ani gbalɔ Natan ná lɛ mlɛo akɛ ekɛ Maŋtsɛ David baawie esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni maŋtsɛ lɛ efee ni etsimɔ nɔ lɛ he? (2 Sam. 12:1-14) Ni be ni ehe bahia ni Paulo ajaje Petro, ni ji bɔfoi 12 lɛ ateŋ mɔ kome lɛ yɛ bɔ ni ekɛ Kristofoi ni jeee Yudafoi lɛ ye ehã lɛ he lɛ hu? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebi ni Paulo afee ekãa waa koni enyɛ efee nakai. (Gal. 2:11-14) No hewɔ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee koni ekawa tsɔ kɛhã asafoŋ onukpai lɛ akɛ amɛbaawo bo ŋaa? Ba ohe shi, tse ohiɛ ohã amɛ, ni oda amɛ shi. Naa amɛyelikɛbuamɔ lɛ akɛ nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ bo. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaaná he sɛɛ, ni asafoŋ onukpai lɛ hu kɛ miishɛɛ baatsu amɛnitsumɔ lɛ.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai lɛ ye amɛbua nyɛmi yoo ko?

17 Shihilɛi ni nyɛmi yoo ko tsɔ mli be ko ni eho lɛ ahewɔ lɛ, enyɛɛɛ ekɛ Yehowa abɔ naanyo, ni enɛ hã efee shwɛm waa. Nyɛmi yoo nɛɛ wie akɛ: “Mina akɛ esa akɛ mikɛ asafoŋ onukpai lɛ agba he sane. Be ni mikɛ amɛ gbaa sane lɛ, amɛwieee mihiɛ nyanyaanya ni amɛwieee amɛshiii mi hu. Moŋ lɛ, amɛshɛje mimii ni amɛwo mi hewalɛ. Ekɔɔɔ he eko bɔ ni amɛbɛ dekã kwraa lɛ, be fɛɛ be kɛ́ akpa asafoŋ kpee lɛ, kɛ́ hooo kwraa lɛ, amɛteŋ mɔ kome biɔ mi bɔ ni miyɔɔ. Nibii ni mitsɔ mli be ko ni eho lɛ ahewɔ lɛ, minuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ nyɛŋ asumɔ mi kɔkɔɔkɔ. Shi Yehowa etsɔ asafo lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ anɔ ehã mina shii abɔ akɛ, esumɔɔ mi. Misɔlemɔ ji akɛ maya nɔ mahi emasɛi daa.”

NƆ KO NI NAA WA KWRAA FE TSƆSEMƆ

18, 19. Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ tsɔsemɔ yɛ dɔlɛ moŋ, shi ehi fe mɛni? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

18 Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ tsɔsemɔ yɛ dɔlɛ moŋ, shi kɛ́ wɔkpoo tsɔsemɔ lɛ, wɔbaapiŋ waa. (Heb. 12:11) Susumɔ nɔ ni ba Kain kɛ Maŋtsɛ Zedekia nɔ lɛ he okwɛ. Be ni Nyɔŋmɔ na akɛ Kain miinyɛ enyɛmi Habel ni eetao egbe lɛ lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ Kain kɔkɔ akɛ: “Mɛni hewɔ omli efu waa ni ohao nɛkɛ? Kɛji otsake ni ofee ekpakpa lɛ, ani ohiɛ baŋ nyam? Shi kɛji otsakeee ni obaafee ekpakpa lɛ, esha bu shinaa lɛ shi, ni eetao eye onɔ; shi bo lɛ, ye enɔ.” (1 Mo. 4:6, 7) Kain booo Nyɔŋmɔ toi. Egbe enyɛmi lɛ. Nɔ ni efee lɛ hewɔ lɛ, epiŋ waa kɛyashi egbo! (1 Mo. 4:11, 12) Eyɛ mli akɛ Yehowa tsɔsemɔ lɛ eyaŋɔɔ Kain naa moŋ, shi eji ebo toi kulɛ, ehe baajɔ lɛ.

19 Be ni Maŋtsɛ Zedekia yeɔ nɔ lɛ, nibii ehiii kwraa yɛ Yerusalem. Gbalɔ Yeremia wie etsɔɔ maŋtsɛ yiŋfɛlɛfɛlɛtsɛ ni efeee ekpakpa nɛɛ shii abɔ ni ekwa egbɛi fɔji lɛ, shi maŋtsɛ lɛ booo tsɔsemɔ toi. Nɔ ni jɛ etoigbele lɛ mli kɛba lɛ yɛ mɔbɔ pam. (Yer. 52:8-11) Yehowa sumɔɔɔ ni wɔpiŋɔ tamɔ bɔ ni toigbolɔi nɛɛ piŋ lɛ!​—Kanemɔ Yesaia 48:17, 18.

20. Wɔsɛɛ lɛ, mɛni mɛi ni mɔɔ tsɔsemɔ mli lɛ baaná? Shi mɛni baaba mɛi ni mɔɔɔ tsɔsemɔ mli lɛ anɔ?

20 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ebuuu Nyɔŋmɔ tsɔsemɔ lɛ amɛhãaa nɔ ko nɔ ko, ni amɛnuɔ he akɛ ebe eho. Shi etsɛŋ kwraa mɛi fɛɛ ni feɔ nakai lɛ baakpa amɛbuulufeemɔ lɛ mli yibii gbohii lɛ. (Abɛi 1:24-31) No hewɔ lɛ, ‘nyɛhãa wɔboa tsɔsemɔ toi koni wɔhiɛ akã shi.’ Tamɔ bɔ ni aŋma yɛ Abɛi 4:13 lɛ, “mɔ tsɔsemɔ mli jogbaŋŋ; kaaŋmɛɛ he. Kwɛmɔ nɔ jogbaŋŋ, ejaakɛ no ji owala.”