Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii Kɛ Oblayei​—Nyɛdamɔa Shi Shiŋŋ Nyɛshia Abonsam

Oblahii Kɛ Oblayei​—Nyɛdamɔa Shi Shiŋŋ Nyɛshia Abonsam

“Nyɛwoa tawuu hewulamɔ nii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ fɛɛ koni nyɛnyɛ nyɛdamɔ shi shiŋŋ nyɛshi Abonsam ŋaatsɔi lɛ.”—EFE. 6:11.

LALAI: 79, 140

1, 2. (a) Mɛni hewɔ Kristofoi oblahii kɛ oblayei miiye kunim yɛ ta ni amɛkɛ Satan kɛ daimonioi lɛ wuɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni he wɔbaasusu?

BƆFO Paulo kɛ Kristofoi to asraafoi ahe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔmiiwu ta. Jeee adesai wɔkɛwuɔ lɛ. Wɔkɛ Satan kɛ daimonioi lɛ ni wuɔ ta nɛɛ, ni amɛjeee adesã mli gbɔmɛi. Amɛji tawulɔi ni he esa waa, ejaakɛ amɛbɔi tawuu nɛɛ, jeee ŋmɛnɛ. No hewɔ lɛ, yɛ adesai ahiɛ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔnyɛŋ wɔye amɛnɔ kunim, titri lɛ, kɛ́ wɔji oblahii loo oblayei. Shi ani oblahii kɛ oblayei baanyɛ aye Satan kɛ daimonioi lɛ anɔ kunim? Hɛɛ, amɛbaanyɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛmiiye amɛnɔ kunim momo! Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa hãa amɛ hewalɛ. Shi yɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ droɔ amɛ lɛ sɛɛ lɛ, amɛkɛ “tawuu hewulamɔ nii ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ fɛɛ” esaa amɛhe jogbaŋŋ kɛhã ta lɛ, tamɔ asraafoi ni atsɔse amɛ jogbaŋŋ.​—Kanemɔ Efesobii 6:10-12.

2 Eeenyɛ efee akɛ, be ni Paulo kɛ wiemɔ ni ji “tawuu hewulamɔ nii” lɛ tsu nii lɛ, no mli lɛ nibii ni Roma asraafoi kɛwulaa amɛhe kɛhã ta lɛ ji nɔ ni yɔɔ eyitsoŋ. (Bɔf. 28:16) Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ nɛɛ he. Agbɛnɛ hu, wɔbaana nɔ ni oblahii kɛ oblayei komɛi ewie akɛ no hãa ewaa kɛhãa amɛ akɛ amɛbaawo tawuu hewulamɔ nii lɛ ekomɛi kɛ bɔ ni amɛnáa tawuu hewulamɔ nii lɛ fɛɛ he sɛɛ amɛhãa.

Ani Owo Tawuu Hewulamɔ Nii Lɛ Fɛɛ?

“NYƐKƐ ANƆKWALE EFI NYƐHƐ AKƐ BƐLTI”

3, 4. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ anɔkwalei ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ato bɛlti ni Roma asraafoi lɛ fiɔ lɛ he?

3 Kanemɔ Efesobii 6:14. Akɛ dade eha bɛlti ni Roma asraafoi lɛ fiɔ lɛ he fɛɛ koni nɔ ko akatsu amɛhɛ. Agbɛnɛ hu, bɔ ni afee lɛ ahã lɛ kɛ he ni amɛfiɔ yɛ lɛ hewɔ lɛ, ehãaa dama ni amɛwo lɛ atsii tsɔ yɛ amɛhe. Kɛfata he lɛ, bɛlti lɛ ekomɛi yɛ ni nibii yɛ he ni asraafonyo lɛ baanyɛ ekɛ eklante loo kakla ni ehiɛ lɛ atsɛ he. Kɛ́ asraafonyo lɛ fi ebɛlti lɛ jogbaŋŋ lɛ, ebaanyɛ edamɔ shi shiŋŋ ni ekɛ ekãa awu ta lɛ.

4 Bɔ ni bɛlti lɛ bu asraafoi lɛ ahe lɛ, nakai nɔŋŋ anɔkwalei ni wɔkase yɛ Biblia lɛ mli lɛ buɔ wɔhe koni amale tsɔɔmɔi akafite wɔhemɔkɛyeli lɛ. (Yoh. 8:31, 32; 1 Yoh. 4:1) Agbɛnɛ hu, bɔ ni bɛlti lɛ hãaa dama lɛ atsii tsɔ yɛ asraafoi lɛ ahe lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔhã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Biblia mli anɔkwalei lɛ mli wa lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaahi shi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi lɛ anaa. (Lala 111:7, 8; 1 Yoh. 5:3) Kɛ́ wɔnu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwalei lɛ ashishi jogbaŋŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ ekãa afã wɔhemɔkɛyeli lɛ he ni wɔhã mɛi ni wieɔ amɛshiɔ wɔ lɛ hetoo ni sa.​—1 Pet. 3:15.

5. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔwie anɔkwale be fɛɛ be?

5 Kɛ́ wɔkɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ fi wɔhɛ mli, tamɔ bɔ ni afiɔ bɛlti lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔhi shi yɛ naa ni wɔwie anɔkwale be fɛɛ be. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amale ji nibii ni Satan kɛyeɔ awui waa lɛ ateŋ ekome. Kɛ́ wɔmale lɛ, wɔmiiye wɔ diɛŋtsɛ wɔhe awui, ni kɛ́ mɔ ni wɔmaleɔ wɔtsɔɔ lɛ he wɔ eye lɛ, wɔye lɛ hu awui. (Yoh. 8:44) No hewɔ lɛ, wɔyeee emuu moŋ nɛ, shi wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔbaanyɛ koni wɔkamale. (Efe. 4:25) Shi enɛ feemɔ bɛ mlɛo. Oblayoo ko ni eye afii 18, ni atsɛɔ lɛ Abigail lɛ wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he akɛ obaawie anɔkwale lɛ, titri lɛ, kɛ́ ohe efi bo ni obaanyɛ omale kɛfɛne ohe lɛ.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaawie anɔkwale be fɛɛ be. Mɛni hewɔ? Ewie akɛ: “Kɛ́ miwie anɔkwale lɛ, mile akɛ, Yehowa hiɛ lɛ, mihenilee lɛ he tse. Ni mifɔlɔi kɛ minanemɛi naa akɛ, amɛbaanyɛ amɛmu amɛfɔ̃ minɔ.” Victoria, ni eye afii 23 lɛ, wie akɛ: “Kɛ́ owie anɔkwale ni ofã ohemɔkɛyeli lɛ he lɛ, ekolɛ abaate shi awo bo. Shi be fɛɛ be lɛ, onáa he sɛɛ waa: Ehãa ofeɔ ekãa, ehãa onuɔ he akɛ obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni ehãa mɛi ni sumɔɔ osane lɛ buɔ bo.” No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ ‘okɛ anɔkwale baafi ohɛ akɛ bɛlti’ be fɛɛ be.

Anɔkwale bɛlti lɛ (Kwɛmɔ kuku 3-5)

‘JALƐ DAMA LƐ’

6, 7. Mɛni hewɔ akɛ jalɛ toɔ dama he lɛ?

6 Roma asraafoi lɛ yɛ damai srɔtoisrɔtoi ni amɛwoɔ. Damai nɛɛ ekome ko yɛ ni akɛ dadei fɛtɛfɛtɛ ni afolɔ amɛ kakadaji kɛ kooloo hewolo ni afolɔ lɛ tamɔ bɛlti ni feɔ. Adɔrɔɔ dadei lɛ amli koni amɛnyɛ amɛha asraafonyo lɛ tsitsi kɛ emusu nɔ jogbaŋŋ, kɛkɛ lɛ, akɛ dadei bibiibibii ela kɛkpɛtɛ kooloo hewolo lɛ yɛ dama lɛ mligbɛ. Atoɔ dadei lɛ bɔ ni eko baakã eko nɔ. Bɔ ni dama lɛ yɔɔ lɛ hewɔ lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ asraafonyo lɛ akwɛ akɛ dadei lɛ eko ejieko lo. Dama lɛ hãaa asraafonyo lɛ anyɛ atsɔmɔ ehe bɔ fɛɛ bɔ ni esumɔɔ kɛkɛ, shi no nɔŋŋ buɔ etsui kɛ egbɔmɔtso lɛ fãi krokomɛi ahe kɛjɛɔ gãimlibii kɛ klante ni henyɛlɔ lɛ kɛbaa enɔ lɛ ahe.

7 Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ akɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi ni ja ni buɔ wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ he lɛ toɔ dama he! (Abɛi 4:23) Tamɔ bɔ ni asraafonyo ko kɛ edade dama ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ eyatsakeŋ eko ni bɛ hewalɛ tsɔ lɛ, nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔkɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusumɔi yɛ nɔ ja kɛ nɔ ni ejaaa he lɛ yeɔ Yehowa nɔ lɛ najiaŋ. Wɔyeee emuu, no hewɔ lɛ, kɛ́ Yehowa yeee ebuaaa wɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔkpɛ yiŋ kpakpai ni baabu wɔtsui he. (Abɛi 3:5, 6) No hewɔ ni esa akɛ yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, wɔkwɛ kɛji wɔkɛ “dama” ni Yehowa ehã wɔ lɛ eha wɔtsui nɔ jogbaŋŋ lo lɛ.

8. Ani sɛɛnamɔ yɛ he akɛ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi baatsu nii? Tsɔɔmɔ mli.

8 Ani bei komɛi lɛ, onuɔ he akɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ ni amɛhãaa ohe ajɔ bo? Daniel, ni eye afii 21 lɛ, wie akɛ be ni eyɔɔ skul lɛ, etsɔɔlɔi kɛ eskulbii lɛ ye ehe fɛo akɛni ehiɔ shi yɛ Biblia mli shishitoo mlai anaa lɛ hewɔ. Ewie akɛ: “Enɛ hã mimumɔ gbo ni minii fee mihe mɔbɔ.” Mɛni ye ebua Daniel? Ewie akɛ: “Sɛɛ mli lɛ, mina sɛɛnamɔi ni yɔɔ he akɛ mɔ baahi shi yɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi anaa. Miskulbii lɛ ekomɛi kɛ tsofai fɔji bɔi nitsumɔ, ni amɛteŋ mɛi komɛi hu eyanyɛɛɛ amɛgbe skul naa. Amɛnii fee mi mɔbɔ waa. Mina akɛ Yehowa buɔ wɔhe waa.” Oblayoo ko ni eye afii 15, ni atsɛɔ lɛ Madison lɛ hu wie akɛ: “Mináaa lɛ mlɛo kwraa akɛ mikɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi baatsu nii, moŋ fe ni manyiɛ minanemɛi asɛɛ ni mafee nɔ ni amɛsusuɔ akɛ no hi lɛ.” Mɛni yeɔ ebuaa lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Mikaiɔ mihe akɛ Yehowa gbɛ́i kã minɔ, ni akɛ nibii fɔji ni baa mitsine lɛ fata gbɛi ni Satan miitsɔ nɔ etutua mi lɛ ahe. Kɛ́ minyɛ miye susumɔ fɔŋ ko nɔ lɛ, mináa miishɛɛ waa.”

Jalɛ dama lɛ (Kwɛmɔ kuku 6-8)

“NYƐKƐ . . . TOIŊJƆLƐ HE SANE KPAKPA LƐ EWO NYƐNAJI AKƐ TOKOTAI”

9-11. (a) Mɛni ji mfonirifeemɔŋ tokota ni esa akɛ Kristofoi awo lɛ? (b) Mɛni baaye abua wɔ koni sane kpakpa lɛ shiɛmɔ aŋɔɔ wɔnaa?

9 Kanemɔ Efesobii 6:15. Roma asraafoi kɛ amɛnane folo eyaaa ta. Amɛwoɔ tokotai. Tokotai nɛɛ ashishi, tokotai lɛ diɛŋtsɛ, kɛ nɔ ni ha amɛmli lɛ fɛɛ lɛ, kooloo hewolo akɛfee. Enɛ hewɔ lɛ, amɛyɛ hewalɛ waa, amɛmli nyiɛmɔ ŋɔɔ, ni amɛshishi shamɔɔɔ.

10 Roma asraafoi lɛ atokotai lɛ, ta amɛkɛyaa; shi mfonirifeemɔŋ tokotai ni Kristofoi woɔ lɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛshiɛɔ “toiŋjɔlɛ he sane kpakpa lɛ.” (Yes. 52:7; Rom. 10:15) Fɛɛ sɛɛ lɛ, bei komɛi lɛ, ebiɔ ekãa dani wɔbaanyɛ wɔshiɛ. Oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Roberto, ni eye afii 20 lɛ wie akɛ: “Mishe gbeyei akɛ maye miklasbii lɛ odase. Efeɔ mi akɛ mihiɛ gbo. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ mijwɛŋ he lɛ, minaaa nɔ hewɔ ni kulɛ esa akɛ mihiɛ agbo. Amrɔ nɛɛ, mishashaooo shi kwraa akɛ mashiɛ matsɔɔ oblahii kɛ oblayei krokomɛi.”

11 Oblahii kɛ oblayei pii ena akɛ, kɛ́ amɛsaa amɛhe jogbaŋŋ kɛhã sane kpakpa lɛ shiɛmɔ lɛ, ewaaa ehãaa amɛ akɛ amɛbaaye mɛi odase. Mɛni obaanyɛ ofee kɛsaa ohe? Julia, ni eye afii 16 lɛ wie akɛ: “Be fɛɛ be lɛ, mihiɛɔ asafo lɛ woji lɛ eko yɛ miskul baagi lɛ mli, ni kɛ́ miklasbii lɛ miiwie lɛ, miboɔ amɛ toi bɔ ni afee ni male amɛsusumɔ yɛ saji ahe kɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ. No sɛɛ lɛ, mikwɛɔ nɔ ni manyɛ mikɛye mabua amɛ. Kɛ́ misaa mihe lɛ, manyɛ mikɛ amɛ asusu saji pɔtɛi komɛi ni amɛbaaná he sɛɛ lɛ ahe.” Oblayoo ko ni atsɛɔ lɛ Makenzie, ni eye afii 23 lɛ wie akɛ: “Kɛ́ omli hi ni oboɔ mɛi toi jogbaŋŋ lɛ, obaale naagbai ni otipɛŋfoi lɛ kɛkpeɔ. Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ makane saji fɛɛ ni asafo lɛ eŋmala kɛhã oblahii kɛ oblayei. No hewɔ lɛ, minyɛɔ migbalaa minanemɛi oblahii kɛ oblayei lɛ ajwɛŋmɔ kɛyaa nɔ ko ni awie yɛ Biblia lɛ mli loo sane ko ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ ni baaye abua amɛ lɛ nɔ.” Kɛ́ osaa ohe jogbaŋŋ kɛhã shiɛmɔ lɛ, etamɔ nɔ ni owo tokota ko ni mli nyiɛmɔ ŋɔɔ.

Tokota lɛ (Kwɛmɔ kuku 9-11)

‘HEMƆKƐYELI TSƐŊ AGBO LƐ’

12, 13. Mɛni ji Satan “gãimlibii ni tsoɔ” lɛ eko?

12 Kanemɔ Efesobii 6:16. “Tsɛŋ agbo” ni Roma asraafoi lɛ hiɛɔ lɛ hiɛ koji ejwɛ, ni enyɛɔ ehaa asraafoi lɛ ahe kɛjɛ amɛkɔŋ nɔ kɛyashi amɛnakutso he. Tsɛŋ lɛ bu amɛhe koni henyɛlɔ lɛ gãimlibii lɛ, akpɔlɔi, kɛ klante lɛ akaye amɛ awui.

13 Satan “gãimlibii ni tsoɔ” lɛ eko ji Yehowa he amalei. Satan miitao ni wɔnu he akɛ Yehowa jwɛŋŋ wɔhe ni wɔsaaa mɛi ni esa akɛ ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ wɔ. Ida eye afii 19, ni bei komɛi lɛ, enuɔ he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ. Ewie akɛ: “Bei pii lɛ, minuɔ he akɛ gbɛ agbo kã mi kɛ Yehowa teŋ, ni akɛ esumɔɔɔ ni ekɛ mi bɔɔ naanyo.” Mɛni yeɔ ebuaa Ida ni enyɛɔ edamɔɔ henumɔi nɛɛ anaa? Ewie akɛ: “Asafoŋ kpeei lɛ yeɔ buaa mi waa, ni amɛhãa mihemɔkɛyeli lɛ mli waa. Be ko ni eho lɛ, kɛ́ mitee lɛ, mihãaa saji ahetoo, ejaakɛ minuɔ he akɛ nɔ ni miyɔɔ kɛɛmɔ lɛ he ehiaaa. Shi amrɔ nɛɛ, misaa mihe jogbaŋŋ kɛhãa asafoŋ kpeei lɛ, ni mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mahã sane hetoo shii enyɔ loo shii etɛ. Efeemɔ wa kɛhã mi, shi kɛ́ minyɛ mifee lɛ, mináa miishɛɛ. Nyɛmimɛi lɛ hu woɔ mi hewalɛ waa. Be fɛɛ be ni maya asafoŋ kpeei maba lɛ, minaa akɛ Yehowa sumɔɔ mi.”

14. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Ida sane lɛ mli?

14 Roma asraafoi lɛ atsɛŋ lɛ dalɛ tsakeee. Shi tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ Ida sane lɛ mli lɛ, jeee nakai eji yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ gbɛfaŋ. Wɔhemɔkɛyeli lɛ baanyɛ ada loo efee bibioo. Shi fɛɛ damɔ wɔnɔ. (Mat. 14:31; 2 Tes. 1:3) No hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni wɔfee nibii ni baahã wɔhemɔkɛyeli lɛ ada loo emli awa, kɛkɛ lɛ, ebaanyɛ ebu wɔhe jogbaŋŋ.

Hemɔkɛyeli tsɛŋ agbo lɛ (Kwɛmɔ kuku 12-14)

“YIWALAHEREMƆ NI JI DADE FAI LƐ”

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ ato dade fai he?

15 Kanemɔ Efesobii 6:17. Roma asraafoi lɛ adade fai lɛ bu amɛyitso, amɛkuɛ, kɛ amɛhiɛ he. Dade fai lɛ ekomɛi yɛ ni nine yɛ he bɔ ni asraafonyo lɛ baanyɛ ahiɛ yɛ edɛŋ.

16 Bɔ ni dade fai lɛ bu asraafoi lɛ aŋsɔ lɛ he lɛ, nakai nɔŋŋ “yiwalaheremɔ he hiɛnɔkamɔ” ni wɔyɔɔ lɛ buɔ wɔjwɛŋmɔ he. (1 Tes. 5:8; Abɛi 3:21) Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ anɔ be fɛɛ be, ni ewaa wɔ koni wɔnijiaŋ akaje wui yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ahewɔ. (Lala 27:1, 14; Bɔf. 24:15) Kɛ́ wɔhiɛ ‘wɔ-dade fai’ lɛ yɛ wɔdɛŋ lɛ, enyɛŋ ebu wɔhe. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu.

17, 18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan baanyɛ alaka wɔ ni wɔjie wɔdade fai lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhãko Satan alaka wɔ?

17 Mɛɛ gbɛ nɔ Satan baanyɛ alaka wɔ ni wɔjie wɔdade fai lɛ? Susumɔ kaa ko ni ekɛba Yesu nɔ lɛ he okwɛ. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Satan le faŋŋ akɛ, wɔsɛɛ lɛ, Yesu baaye adesai fɛɛ anɔ. Shi ehe baahia ni Yesu amɛ kɛyashi Yehowa be ni eto lɛ baashɛ, ni dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, Yesu baana amane ni abaagbe lɛ po. No hewɔ lɛ, be ni Satan kaa Yesu lɛ, ekɛɛ Yesu akɛ, kɛ́ ekula shi ejá lɛ shi kome pɛ lɛ, ebaahã lɛ hegbɛ ni eye maŋtsɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ ní ehe ehiaaa ni emɛ be kplaŋŋ dã. (Luka 4:5-7) Ŋmɛnɛ hu lɛ, Satan le akɛ Yehowa baajɔɔ wɔ kɛ heloonaa nibii kpakpai babaoo yɛ jeŋ hee lɛ mli. Shi kɛyashi nakai be lɛ baashɛ lɛ, ehe baahia ni wɔmɛ, ni be ni wɔmɛɔ lɛ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai baakpe. No hewɔ lɛ, Satan kaa wɔ koni wɔtiu heloonaa nibii kɛ ogbɔjɔ shihilɛ sɛɛ bianɛ. Eetao ni wɔfo wɔ pɛ wɔnɔ mli, moŋ fe ni wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe.​—Mat. 6:31-33.

18 Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo eyoo Satan ŋaa nɛɛ sɛɛ, ni no hewɔ lɛ, enyɛko elaka amɛ. Amɛteŋ mɔ kome ji Kiana. Kiana eye afii 20, ni nɔ ni ewie ji akɛ: “Mile akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ pɛ baanyɛ atsu wɔnaagbai fɛɛ ahe nii.” Hiɛnɔkamɔ nɛɛ esa bɔ ni esusuɔ nii ahe ehãa kɛ bɔ ni efeɔ enii ehãa lɛ he. Ewie akɛ: “Akɛni mihiɛ kã Paradeiso lɛ nɔ hewɔ lɛ, ehãa mikaiɔ be fɛɛ be akɛ, nibii fɛɛ ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ baaho aya.” Ewie kɛfata he akɛ: “Mikɛ hesai ni miyɔɔ lɛ taooo shika kɛ hiɛnyam yɛ je nɛɛ mli. Moŋ lɛ, mikɛ mibe kɛ mihewalɛ miisɔmɔ Yehowa.”

Yiwalaheremɔ dade fai lɛ (Kwɛmɔ kuku 15-18)

“MUMƆ LƐ KLANTE LƐ, NI JI NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ”

19, 20. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ?

19 Be ni Paulo ŋma Efeso wolo lɛ, no mli lɛ klantei ni Roma asraafoi lɛ hiɛɔ lɛ kɛlɛ baafee sɛntimitai 50 (iŋtsii 20). Roma asraafoi lɛ le bɔ ni akɛ klante nɔɔ waa, ejaakɛ daa gbi lɛ, amɛkaseɔ bɔ ni ahiɛɔ lɛ jogbaŋŋ kɛnɔɔ.

20 Paulo kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ to klante he. Yehowa ji mɔ ni hã wɔ klante nɛɛ. Shi esa akɛ wɔkase bɔ ni akɛ klante nɛɛ tsuɔ nii ahãa lɛ jogbaŋŋ, bɔ ni afee ni wɔnyɛ wɔkɛfã wɔhemɔkɛyeli lɛ he, ni agbɛnɛ hu, wɔkɛtsɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nii. (2 Kor. 10:4, 5; 2 Tim. 2:15) Mɛni baaye abua bo ni ohe asa kɛ klante nɛɛ hiɛmɔ? Sebastian, ni eye afii 21 lɛ wie akɛ: “Be fɛɛ be ni makane Biblia lɛ yitso ko lɛ, miŋmaa emli kukuji lɛ ekome mli wiemɔi mifɔ̃ɔ shi. Miibua kukuji ni misumɔɔ amɛmli wiemɔi waa lɛ anaa. Nɔ ni mifeɔ nɛɛ yeɔ buaa mi koni mana Yehowa susumɔ yɛ saji ahe.” Daniel, ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ miikane Biblia lɛ, mikadiɔ ŋmalɛi ni manyɛ mikɛye mabua mɛi ni mikɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Miyɔse akɛ, kɛ́ mɛi na akɛ onyaa Biblia lɛ he waa, ni oobɔ mɔdɛŋ ni oye obua amɛ lɛ, amɛboɔ sane lɛ toi.”

Mumɔ lɛ klante lɛ (Kwɛmɔ kuku 19-20)

21. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔsheɔ Satan kɛ daimonioi lɛ gbeyei?

21 Oblahii kɛ oblayei ni wɔtsɛ amɛwiemɔi ayisɛɛ yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ ehã wɔna akɛ, esaaa akɛ wɔsheɔ Satan kɛ daimonioi lɛ gbeyei. Amɛhe wa moŋ nɛ, shi Yehowa he wa fe amɛ. Agbɛnɛ hu, amɛhiŋ shi kɛyaŋ naanɔ. Yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, abaatsĩ amɛnaa bɔ ni amɛnyɛŋ amɛfee nɔ ko nɔ ko, kɛkɛ lɛ, no sɛɛ lɛ, akpãtã amɛhiɛ. (Kpo. 20:1-3, 7-10) Wɔle wɔhenyɛlɔ lɛ, wɔle eŋaatsɔi lɛ, ni wɔle eyiŋtoi lɛ hu. Ni wɔle akɛ, yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔfi shi shiŋŋ ni wɔte shi wɔwo lɛ!