Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Atsɛ Amɛ Kɛjɛ Duŋ Mli

Atsɛ Amɛ Kɛjɛ Duŋ Mli

“[Yehowa] tsɛ nyɛ kɛjɛ duŋ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he.”​—1 PET. 2:9.

LALAI: 116, 102

1. Gbaa nɔ ni tee nɔ be ni akpãtãa Yerusalem hiɛ lɛ.

YƐ AFI 607 D.Ŋ.B. lɛ, Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar II lɛ kɛ asraafoi babaoo ba amɛbatutua Yerusalem. Biblia lɛ kɛɛ Nebukadnezar kɛ ‘klante gbegbee emli oblahii lɛ yɛ amɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ shĩa lɛ, ni emusuŋ etsɔɔɔ lɛ yɛ oblanyo loo oblayoo, loo nuumo wajiatsɛ ko he. Eshã Nyɔŋmɔ we lɛ, ni ekumɔkumɔɔ Yerusalem gbogboi lɛ, ni emli mɔji fɛfɛji lɛ fɛɛ eshã kɛ la, ni efite emli fɛo nibii lɛ fɛɛ.’​—2 Kron. 36:17, 19.

2. Mɛni Yehowa bɔ Yudafoi lɛ kɔkɔ akɛ ebaaba amɛmaŋ lɛ kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ?

2 Kulɛ, esaaa akɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ batiɔ Yudafoi lɛ ashi trukaa. Nyɔŋmɔ etsɔ egbalɔi lɛ anɔ ebɔ amɛ kɔkɔ afii abɔ akɛ, kɛji amɛtee nɔ amɛku amɛhiɛ amɛshwie emlai lɛ anɔ lɛ, ebaatuu amɛ ewo Babilonbii lɛ adɛŋ. Ewie akɛ, akɛ klante baagbegbee amɛteŋ mɛi babaoo, ni abaaŋɔ mɛi ni he baaje mli lɛ nom kɛya Babilon. (Yer. 15:2) Mɛɛ shihilɛ mli Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ yaje? Ani Kristofoi kɛ shihilɛ ko ni tamɔ nakai ekpe? Kɛ́ hetoo lɛ ji hɛɛ lɛ, mɛɛ be?

SHIHILƐ MLI NI MƐI NI AŊƆ AMƐ NOM LƐ YAJE

3. Mɛni hã esoro shihilɛ ni nomii lɛ yaje mli yɛ Babilon lɛ yɛ shihilɛ ni amɛtsɛmɛi lɛ kɛkpe yɛ Ejipt be ni amɛji nyɔji lɛ?

3 Nibii ni Yehowa tsɔ egbalɔi lɛ anɔ ewie lɛ fɛɛ ba mli. Etsɔ Yeremia nɔ ewo ewebii lɛ ŋaa akɛ, kɛ́ aŋɔ amɛ nom lɛ, amɛkpɛlɛ shihilɛ mli ni amɛyaje lɛ nɔ, ni amɛhi mli kɛ miishɛɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛmamɔa tsũi [yɛ Babilon] ní nyɛhia mli, ni nyɛfea tromi ní nyɛyea amɛmli yibii. Ni nyɛtaoa hejɔlɛ nyɛhãa maŋ lɛ ní mihã aŋɔ nyɛ nom kɛtee mli lɛ, ni nyɛkpaa Yehowa fai nyɛhãa lɛ; ejaakɛ kɛ́ ehe jɔ lɛ lɛ, no nyɛ hu nyɛhe aaajɔ nyɛ!” (Yer. 29:5, 7) Yudafoi ni bo gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ toi lɛ, ná hejɔlɛ fioo yɛ Babilon. Babilonbii lɛ kɛ amɛhe wooo amɛsaji amli tuutu, ni amɛná hegbɛ amɛfã gbɛ kɛtee hei srɔtoi yɛ maŋ lɛ mli. No mli lɛ, mɛi jɛɔ je lɛŋ hei srɔtoi amɛbayeɔ jara yɛ Babilon, ni nibii ni atsa shi ana lɛ tsɔɔ akɛ, Yudafoi babaoo batsɔmɔ jarayelɔi. Amɛteŋ mɛi komɛi hu kase ŋaa nitsumɔi srɔtoi ni amɛhe basa waa. Yudafoi komɛi po batsɔmɔ shikatsɛmɛi. Anɔkwa, esoro shihilɛ ni nomii lɛ yaje mli yɛ Babilon lɛ kwraa yɛ shihilɛ ni amɛtsɛmɛi lɛ kɛkpe yɛ Ejipt be ni amɛji nyɔji lɛ.​—Kanemɔ 2 Mose 2:23-25.

4. Ani Yudafoi toigbolɔi pɛ aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon? Tsɔɔmɔ mli. Mɛni hewɔ jeee nibii fɛɛ ni Mla lɛ etsɔɔ akɛ Yudafoi lɛ afee lɛ amɛnyɛ amɛfee yɛ Babilon?

4 Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom lɛ ahe fiii amɛ yɛ heloŋ gbɛfaŋ. Shi etɔ amɛ fioo kɛ Yehowa jamɔ, ejaakɛ Babilonbii lɛ kpãtã Yehowa sɔlemɔwe lɛ kɛ efɔleshaa latɛ lɛ hiɛ. Kɛfata he lɛ, osɔfoi lɛ nyɛɛɛ atsu amɛnitsumɔi srɔtoi lɛ jogbaŋŋ tamɔ be ni amɛyɔɔ Yerusalem lɛ. Yudafoi anɔkwafoi komɛi fata mɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ ahe, tsɛ amɛfeko nɔ ko ni sa toigbalamɔ. Anɔkwafoi nɛɛ mia amɛhiɛ amɛye Nyɔŋmɔ mlai lɛ anɔ bɔ ni amɛbaanyɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ, ni ji Shadrak, Meshak, kɛ Abednego kpoo akɛ amɛbaaye niyenii ni Nyɔŋmɔ egu Yudafoi lɛ yeli. Kɛfata he lɛ, wɔle akɛ, Daniel tee nɔ esɔle ehã Nyɔŋmɔ daa. (Dan. 1:8; 6:11) Fɛɛ mli lɛ, jeee nibii fɛɛ ni Mla lɛ etsɔɔ akɛ Yudafoi lɛ afee lɛ Yudafoi anɔkwafoi lɛ nyɛ amɛfee be ni aŋɔ amɛ nom lɛ.

5. Mɛni Yehowa wo ewebii lɛ shi akɛ ebaafee ehã amɛ? Mɛni sa kadimɔ yɛ shiwoo nɛɛ he?

5 Kɛ́ Babilonbii lɛ ŋɔ mɛi nom lɛ, amɛŋmɛɛɛ amɛhe. No hewɔ lɛ, efee tamɔ nɔ ni Israelbii lɛ naŋ hegbɛ amɛjá Yehowa jogbaŋŋ dɔŋŋ. Shi Yehowa Nyɔŋmɔ etsɔ hiɛ ewo ewebii lɛ shi akɛ, ebaahã aŋmɛɛ amɛhe, ni Yehowa shiwoi fɛɛ baa mli. (Yes. 55:11) No hewɔ lɛ, be ni be shɛ lɛ, ehã ewebii lɛ ye amɛhe.

ANI KRISTOFOI KƐ SHIHILƐ KO NI TAMƆ NAKAI EKPE?

6, 7. Mɛni hewɔ ehe ebahia ni wɔtsake shishinumɔ ni wɔhiɛ yɛ Yehowa tsuji ni afɔ amɛ mu lɛ anomŋɔɔ lɛ he lɛ?

6 Ani Kristofoi kɛ shihilɛ ko ni tamɔ nɔ ni Yudafoi lɛ kɛkpe be ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ ekpe? Kɛjɛ bei saŋŋ ni eho nɛɛ lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ ewie akɛ aŋɔ Kristofoi nom kɛtee Babilon yɛ afi 1918, ni akɛ, amɛye amɛhe kɛjɛ nomŋɔɔ nɛɛ mli yɛ afi 1919. Shi nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baahã wɔle yiŋtoi komɛi ahewɔ ni ehe ebahia ni wɔtsake susumɔ nɛɛ.

7 Susumɔ sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he okwɛ: Wɔle akɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ ji amale jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛɛ aŋɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ nom kɛtee Babilon yɛ afi 1918 lɛ, etsɔɔ akɛ amale jamɔ ŋɔ amɛ nom yɛ nakai afi lɛ mli. Shi ani nakai eba lɛ lɛɛlɛŋ? Dabi, ejaakɛ dani afi 1918 baashɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji ni afɔ amɛ mu lɛ miitse amɛhe kɛmiije Babilon Kpeteŋkpele lɛ he. Anɔkwa, amɛbɔi amɛhe tsemɔ dani awu Jeŋ Ta I lɛ po. Eyɛ mli akɛ awa amɛyi yɛ afi 1914, be ni awuɔ Jeŋ Ta I lɛ moŋ, shi maŋ nɔyelii lɛ ni wa amɛyi, jeee Babilon Kpeteŋkpele lɛ. No hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔnyɛŋ wɔwie akɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ ŋɔ Yehowa webii lɛ nom yɛ afi 1918.

MƐƐ BE AŊƆ NYƆŊMƆ WEBII LƐ NOM KƐTEE BABILON?

8. Mɛni ba yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

8 Yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ Kristofoi akpei abɔ mu. Mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ batsɔ “weku ni ahala, osɔfoi ni ji maŋtsɛmɛi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, mɛi ni [Nyɔŋmɔ] eŋɔfee enɔ.” (Kanemɔ 1 Petro 2:9, 10.) Be ni Yesu bɔfoi lɛ yɔɔ wala mli lɛ, amɛkwɛ asafoi lɛ anɔ jogbaŋŋ. Shi sɛɛ mli lɛ, hii komɛi te shi yɛ asafo lɛ mli, titri lɛ yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ, ni amɛbɔi “saji kɔɔdɔji” wiemɔ koni “amɛkɛkpala kaselɔi lɛ kɛnyiɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsɛɛ.” (Bɔf. 20:30; 2 Tes. 2:6-8) No mli lɛ, hii nɛɛ ateŋ mɛi babaoo miisɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔi yɛ asafoi lɛ amli, ni fee sɛɛ lɛ, amɛwo amɛhe osɔfoi, tsɛbelɛ, Yesu ekɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ, “nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.” (Mat. 23:8) Hii nɛɛ shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ sɛɛ ni amɛyanyiɛ amale tsɔɔmɔi ni jeŋ nilelɔi komɛi tamɔ Aristotle kɛ Plato tsɔɔ lɛ asɛɛ.

9. Tsɔɔmɔ bɔ ni fee ni Roma nɔyeli lɛ kɛ ehe wo amale Kristojamɔ mli. Mɛni jɛ mli kɛba?

9 Yɛ afi 313 Ŋ.B. lɛ, Roma Nɔyelɔ Constantine, amagajalɔ lɛ, kpɛlɛ ni akɛ amale Kristofoi lɛ ajamɔ lɛ wo Roma mla shishi. Kɛjɛ no sɛɛ lɛ, amale Kristofoi lɛ kɛ amɛhe wo maŋ lɛ saji amli, ni Roma Nɔyeli lɛ hu kɛ ehe wo amɛsaji amli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, Constantine kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi fɛɛ ni yɔɔ maji ni yɔɔ Roma Nɔyeli lɛ shishi lɛ amli lɛ kpe ni amɛba gbeekpamɔ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ. Atsɛɔ kpee nɛɛ Nicaea Gwabɔɔ lɛ. Shi osɔfo ko ni atsɛɔ lɛ Arius lɛ ekpɛlɛɛɛ tsɔɔmɔ nɛɛ nɔ, ni no hewɔ lɛ, Constantine tswa enaneshi tu kɛjɛ Roma Nɔyeli lɛ mli. Abale amale Kristofoi ajamɔ lɛ akɛ Katolik Sɔlemɔ lɛ, ni sɛɛ mli lɛ, Roma nɔyelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Theodosius lɛ hã no batsɔ jamɔ ni esa akɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ Roma Nɔyeli lɛ shishi lɛ ahi mli. Yinɔsaneŋmalɔi pii kɛɔ akɛ, nɛkɛ be nɛɛ mli Roma Nɔyeli lɛ kwa amagajamɔ ni amɛbamɔ Kristojamɔ mli. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, nɔ diɛŋtsɛ ni ba ji akɛ, amale Kristojamɔ moŋ bamɔ amagajamɔ mli, ni amɛkɛ amɛhe dɔmɔ Babilon Kpeteŋkpele lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi fioo ko tee nɔ amɛjá Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ bɔ ni amɛbaanyɛ. Shi akɛni amɛyi faaa hewɔ lɛ, abuuu amɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ amɛ ato ŋmaa ni Yesu wie he yɛ ebɛbua ni kɔɔ jwɛi lɛ kɛ ŋmaa lɛ he lɛ mli lɛ he. (Kanemɔ Mateo 13:24, 25, 37-39.) Ebafee faŋŋ akɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ eŋɔ amɛ nom!

10. Te fee tɛŋŋ ni mɛi komɛi yɔse akɛ nɔ ni sɔlemɔ lɛ tsɔɔ amɛ lɛ ji amale lɛ?

10 Kɛ̃lɛ, yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli fɛɛ lɛ, ayɛ Biblia lɛ yɛ Hela loo Latin mli. Mɛi komɛi kane, ni amɛkɛ nibii ni amɛkaneɔ lɛ to nibii ni sɔlemɔ lɛ tsɔɔ amɛ lɛ he. Enɛ hã amɛteŋ mɛi komɛi yɔse akɛ, sɔlemɔ lɛ miilaka amɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛkpoo etsɔɔmɔi lɛ. Shi amɛnyɛɛɛ amɛfã anɔkwale lɛ he yɛ faŋŋ mli, ejaakɛ eji amɛfee nakai kulɛ, abaagbala amɛtoi waa loo agbe amɛ po.

11. Tsɔɔmɔ bɔ ni fee ni sɔlemɔ lɛ hãaa mɛi aná Biblia lɛ amɛkane.

11 Ebashɛ he ko ni agbɛnɛ lɛ, mɛi fioo ko pɛ wieɔ Hela kɛ Latin. Shi sɔlemɔ lɛ ekpɛlɛɛɛ ni atsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi kɛyaa wiemɔi krokomɛi amli. Enɛ hewɔ lɛ, osɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni etee skul waa lɛ pɛ nyɛɔ amɛkaneɔ Biblia lɛ, ni osɔfoi lɛ po diɛŋtsɛ lɛ, no mli lɛ jeee amɛ fɛɛ amɛnyɛɔ amɛkaneɔ nii jogbaŋŋ. Agbala mɛi fɛɛ ni ekpɛlɛɛɛ sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ toi waa. Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni ye Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ kpe yɛ teemɔŋ, loo amɛnyɛɛɛ amɛkpe kwraa. Taakɛ eba lɛ be ni aŋɔ Yudafoi lɛ nom kɛtee Babilon lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni ji ‘osɔfoi ni ji maŋtsɛmɛi lɛ’ nyɛɛɛ asɔmɔ Yehowa akɛ kuu. Babilon Kpeteŋkpele lɛ hãaa mɛi mumɔhe kwraa!

NIBII BƆI TSAKEMƆ

12, 13. Mɛɛ nibii enyɔ komɛi ni he hiaa waa hã anɔkwa Kristofoi ná hiɛnɔkamɔ akɛ etsɛŋ amɛbaaye amɛhe? Tsɔɔmɔ mli.

12 Ani be ko baashɛ ni anɔkwa Kristofoi baaná heyeli kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ faŋŋ ekoŋŋ? Hɛɛ! Nibii enyɔ komɛi ni he hiaa waa hã amɛná hiɛnɔkamɔ akɛ nibii baatsake. Klɛŋklɛŋ lɛ, yɛ aaafee afi 1450 lɛ, afee tsɔne ni akɛkalaa woji. Dani abaafee tsɔne nɛɛ lɛ, kɛ́ mɛi miitao amɛfee Biblia lɛ eko lɛ, ja amɛkɛ amɛniji ŋmala, ni enɛ jeee nitsumɔ bibioo. Awieɔ akɛ, eheɔ mɛi ni he esa waa yɛ nitsumɔ nɛɛ mli lɛ nyɔji nyɔŋma dani amɛgbeɔ Biblia kome naa. Kɛfata he lɛ, kooloi ahewolo nɔ amɛŋmalaa yɛ, ni no hu jara wa. Enɛ hewɔ lɛ, Bibliai ajara wa waa yɛ nakai beiaŋ, ni ekpakpa ko dani obaaná eko ohe! Shi tsɔne ni akɛkalaa woji lɛ hã nitsumɔ lɛ tee nɔ oya, ni efee mlɛo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɔ ko ni he esa lɛ nyɛɔ ekɛ gbi kome kalaa wolo ni hiɛ baafai 1,300!

Tsɔne ni akɛkalaa woji lɛ kɛ mɛi ni fee ekãa ni amɛtsɔɔ Biblia lɛ shishi lɛ ye ebua mɛi ni amɛye amɛhe kɛje Babilon dɛŋ (Kwɛmɔ kuku 12, 13)

13 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, yɛ aaafee afi 1500 mli lɛ, hii fioo komɛi fee ekãa ni amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi kɛtee wiemɔi krokomɛi amli, tsɛ amɛle faŋŋ akɛ, kɛ́ amɔ amɛ lɛ abaagbe amɛ. Enɛ hã osɔfoi lɛ atsui fã waa, ejaakɛ amɛkɔ sɛɛ akɛ, kɛ́ mɛi kane Biblia lɛ ni amɛnu shishi lɛ, abaakpa amɛhe mama! Ni nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ. Sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi lɛ pii damɔ Aristotle kɛ Plato, ni hi shi afii ohai abɔ dani afɔ Kristo lɛ, awiemɔi anɔ. Mɛi ni ná Biblia lɛ eko amɛkane lɛ na akɛ, nibii ni sɔlemɔ lɛ tsɔɔ amɛ lɛ pii yɛ ni Biblia lɛ fiii sɛɛ, no hewɔ lɛ amɛkpoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛna akɛ Biblia lɛ ewieko akɛ ayɛ hetsuumɔhe kɛhã gbohii, loo akɛ esa akɛ awo osɔfoi nyɔmɔ ni amɛfee sɔlemɔ amɛhã gbohii. Asaŋ, amɛnaaa he ko yɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ akɛ esa akɛ aná paapa kɛ osɔfoi yɛ sɔlemɔ lɛ mli. Enɛ wo sɔlemɔ lɛ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ amli la waa! No hewɔ lɛ, amɛbɔi mɛi ni ekwa amalei ni amɛtsɔɔ lɛ ayi waa, ni amɛhã agbe amɛteŋ mɛi komɛi po. Oti ni ma sɔlemɔ lɛ hiɛ ji, ni amɛhã Biblia lɛ kanemɔ aje mɛi lɛ ahiɛ koni amɛkawie amɛshi sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi lɛ. Ni etamɔ nɔ ni amɛshɛ amɛ oti lɛ he. Kɛ̃lɛ, mɛi fioo komɛi fee ekãa, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ, amɛhãŋ Babilon Kpeteŋkpele lɛ awo amɛhe gbeyei. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ehã amɛna anɔkwale lɛ, ni amɛshwe akɛ amɛya nɔ amɛkase koni amɛle babaoo! Ebafee faŋŋ akɛ, etsɛŋ tsɔ ni anɔkwa jamɔ lɛ baaye ehe kɛjɛ nomŋɔɔ mli.

14. (a) Mɛni mɛi ni shwe akɛ amɛle anɔkwale lɛ fee? (b) Gbaa bɔ ni fee ni Nyɛminuu Russell bana akɛ, esa akɛ etsi ehe kɛje amale jamɔ he.

14 Mɛi ni shwe akɛ amɛle anɔkwale lɛ ateŋ mɛi babaoo jo foi kɛtee maji ni sɔlemɔ lɛ bɛ mɛi anɔ hewalɛ tsɔ yɛ mli lɛ anɔ, bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛkane Biblia lɛ, amɛkase, ni amɛkɛ mɛi agba he sane. Be ni shɛɔ afi 1870 lɛ, Charles Taze Russell kɛ enanemɛi fioo komɛi ebɔi Biblia lɛ mli pɛimɔ yɛ maji nɛɛ ateŋ ekome, ni ji United States lɛ nɔ. Shishijee mli lɛ, oti ni ma Nyɛminuu Russell hiɛ ji, ni ebaale jamɔ tuuntu ni hiɛ anɔkwale lɛ. No hewɔ lɛ, eto etsui shi ekɛ jamɔi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ atsɔɔmɔi to nibii ni awie yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe, ni nakai nɔŋŋ efee yɛ jamɔi ni jeee Kristofoi lɛ hu ahe. Eyeee be ko ni ena akɛ, amɛ fɛɛ amɛgba afã kɛje Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he. Be ko po lɛ, ekɛ osɔfoi komɛi ni yɔɔ ekutso lɛ mli lɛ kpe ni etsɔɔ amɛ nibii ni ekase yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Efee nakai kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, amɛbaakpɛlɛ nɔ, ni amɛ hu amɛwie he amɛtsɔɔ amɛsɔlemɔbii lɛ. Shi osɔfoi lɛ kɛɛ ehe ehiaaa amɛ. Fiofio lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ bayɔse akɛ, esa akɛ amɛtsi amɛhe kɛje amale jamɔ he.​—Kanemɔ 2 Korintobii 6:14.

15. (a) Mɛɛ be Kristofoi batsɔmɔ nyɔji amɛhã Babilon Kpeteŋkpele lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi abaahã hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

15 Kɛbashi he ni wɔshɛ nɛɛ, mɛni wɔkase? Wɔkase akɛ Kristofoi batsɔmɔ nyɔji amɛhã Babilon Kpeteŋkpele lɛ yɛ Yesu bɔfoi lɛ ateŋ naagbee mɔ ni gbo lɛ gbele sɛɛ afii fioo ko. Shi esa akɛ wɔle sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ hu ahetoo: Mɛni ji nibii krokomɛi ni yeɔ odase akɛ, dani afi 1914 baashɛ lɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ miitse amɛhe kɛmiije Babilon Kpeteŋkpele lɛ he? Ani eji anɔkwale akɛ be ni awuɔ Jeŋ Ta I lɛ, ekãa ni nyɛmimɛi lɛ kɛshiɛɔ lɛ naa ba shi, ni no hewɔ lɛ, Yehowa gbala amɛtoi? Ani Yehowa mli fu nyɛmimɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ ateŋ mɛi komɛi yɛ amɛhe ni amɛkɛwo tawuu kɛ maŋkwramɔŋ saji amli lɛ hewɔ? Kɛ naagbee kwraa lɛ, kɛji Kristofoi tee nomŋɔɔ mli yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, belɛ mɛɛ be amɛye amɛhe? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baahã sanebimɔi ni he hiaa waa nɛɛ ahetoo.