Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ooba Yehowa Abo?

Ani Ooba Yehowa Abo?

“Yehowa kpɔ̃ɔ etsuji asusuma, ni mɛi ni baa lɛ abo lɛ, abuŋ amɛteŋ mɔ ko mɔ ko fɔ.”​—LALA 34:23.

LALAI: 8, 54

1. Akɛni wɔ fɛɛ wɔfeɔ esha hewɔ lɛ, te wɔteŋ mɛi pii nuɔ he wɔhãa tɛŋŋ?

BƆFO PAULO ŋma akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi!” (Rom. 7:24) Wɔteŋ mɛi pii nuɔ he tamɔ bɔ ni bɔfo Paulo nu he lɛ. Wɔmiisumɔ ni wɔfee nibii ni sa Yehowa hiɛ. Shi wɔyeee emuu, ni no hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, wɔfeɔ nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔnijiaŋ baanyɛ aje wui waa. Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi komɛi ni efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ nuɔ he po akɛ Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe esha lɛ ekeŋ amɛ kɔkɔɔkɔ.

2. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Lala 34:23 lɛ hãa wɔnaa akɛ esaaa akɛ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi nuɔ he akɛ amɛyeɔ fɔ bɔ ni anyɛŋ he nɔ ko afee? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Nibii Ni Wɔbaanyɛ Wɔkase Yɛ Mli Aloo Nibii Ni Amɛfeɔ He Mfoniri?”)

2 Kɛ̃lɛ, Biblia lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ Yehowa fee wɔbobaahe lɛ, esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ wɔyeɔ fɔ bɔ ni anyɛŋ he nɔ ko afee. (Kanemɔ Lala 34:23.) Kɛ́ akɛɛ wɔba Yehowa abo lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ? Mɛni esa akɛ wɔfee koni Yehowa ana wɔ mɔbɔ ni ekɛ wɔhe eshai ake wɔ? Kɛ́ wɔsusu gbɛjianɔ ni ato kɛhã abobaa maji yɛ blema Israel lɛ he lɛ, wɔbaaná sanebimɔi nɛɛ ahetoo. Ato gbɛjianɔ nɛɛ yɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi, shi yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, akɛ kpaŋmɔ kroko ye Mla kpaŋmɔ lɛ najiaŋ. Shi esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa ji mɔ ni kɛ Mla lɛ hã. No hewɔ lɛ, gbɛjianɔ ni ato kɛhã abobaa maji lɛ hãa wɔnaa bɔ ni Yehowa naa esha, eshafeelɔi, kɛ eshafeelɔi ni etsake amɛtsui lɛ ehãa. Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nɔ hewɔ ni ato abobaa maji nɛɛ yɛ Israel, kɛ bɔ ni akɛ amɛ tsu nii ahã.

“NYƐHALAA ABOBAA MAJI”

3. Kɛ́ mɔ ko je gbɛ egbe gbɔmɔ lɛ, te Israelbii lɛ tsuɔ he nii amɛhãa tɛŋŋ?

3 Kɛ́ mɔ ko gbe gbɔmɔ lɛ, Yehowa buɔ lɛ akɛ eji hiɛdɔɔ sane. Yɛ blema Israel lɛ, kɛ́ mɔ ko je gbɛ egbe mɔ ko lɛ, “lá he oweletɔlɔ” lɛ, ni ji mɔ ni agbe lɛ lɛ wekunyo ni bɛŋkɛ kpaakpa ni ji nuu lɛ, gbeɔ gbɔmɔgbelɔ lɛ. (4 Mose 35:19) No hewɔ lɛ, gbɔmɔgbelɔ lɛ kɛ ewala tseɔ akɛni egbe mɔ ni efeko efɔŋ ko lɛ hewɔ. Kɛ́ agbeee gbɔmɔgbelɔ lɛ oya lɛ, ebaabule Shiwoo Shikpɔŋ lɛ. Yehowa fã Israelbii lɛ akɛ, ‘amɛkabule shikpɔŋ ni amɛyɔɔ nɔ lɛ,’ ejaakɛ “lá [ni ji gbɔmɔ lá shi ni ashwieɔ lɛ] buleɔ shikpɔŋ.”​—4 Mose 35:33, 34.

4. Kɛ́ mɔ ko gbe mɔ ko shi jeee gbɛ eje lɛ, te Israelbii lɛ tsuɔ he nii amɛhãa tɛŋŋ?

4 Shi kɛ́ mɔ ko gbe mɔ ko ni jeee gbɛ eje lɛ, te Israelbii lɛ tsuɔ he nii amɛhãa tɛŋŋ? Eyɛ mli akɛ mɔ lɛ ejeee gbɛ moŋ, shi loloolo lɛ, eyeɔ fɔ, ejaakɛ eshwie mɔ ko ni efeko efɔŋ ko lɛ lá shi. (1 Mose 9:5) Kɛ̃lɛ, akɛni jeee gbɛ eje hewɔ lɛ, anaa lɛ mɔbɔ ni ahãa ejoɔ foi kɛyaa abobaa maji ekpaa lɛ ateŋ eko mli bɔ ni afee ni lá he oweletɔlɔ lɛ nine akashɛ enɔ. Kɛ́ aŋmɛ lɛ gbɛ ni ehi abobaa maŋ lɛ mli lɛ, efɔŋ ko baŋ enɔ. Shi esa akɛ eya nɔ ehi jɛmɛ kɛyashi osɔfonukpa lɛ baagbo.​—4 Mose 35:15, 28.

5. Mɛni hewɔ gbɛjianɔ ni ato kɛhã abobaa maji lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ Yehowa shishi jogbaŋŋ?

5 Jeee gbɔmɔ ko hã ato abobaa maji lɛ. Yehowa diɛŋtsɛ fã Yoshua akɛ: “Kɛɛmɔ Israelbii lɛ akɛ: Nyɛhalaa abobaa maji.” ‘Ajɔɔ maji nɛɛ nɔ ahã,’ loo afee amɛ krɔŋkrɔŋ. (Yosh. 20:1, 2, 7, 8) Akɛni Yehowa diɛŋtsɛ ji mɔ ni hã afee maji nɛɛ krɔŋkrɔŋ koni akɛtsu yiŋtoo nɛɛ he nii hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi akɛ: Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ shishi jogbaŋŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ehãa wɔnaa bɔ ni wɔbaafee wɔba Yehowa abo ŋmɛnɛ?

‘EJAJE ESANE LƐ ETSƆƆ ONUKPAI LƐ’

6, 7. (a) Tsɔɔmɔ nɔ ni onukpai lɛ tsuɔ yɛ mɔ ko ni egbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ sane lɛ mli. (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni hewɔ esa akɛ mɔ ko ni egbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ ayana onukpai lɛ?

6 Kɛ́ mɔ ko gbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje, ni ejo foi kɛtee abobaa maji lɛ eko mli lɛ, esa akɛ klɛŋklɛŋ lɛ, “ejaje esane lɛ etsɔɔ nakai maŋ lɛŋ onukpai lɛ” yɛ maŋ lɛ agbó lɛ naa. Maŋ lɛŋ onukpai lɛ baahere lɛ hiɛmɛɛ. (Yosh. 20:4) Sɛɛ mli lɛ, amɛkɛ lɛ baaku sɛɛ kɛya maŋ nɔ ni egbe mɔ lɛ yɛ lɛ mli onukpai lɛ aŋɔɔ, koni amɛ amɛye esane lɛ. (Kanemɔ 4 Mose 35:24, 25.) Kɛ́ amɛye sane lɛ ni amɛna akɛ jeee gbɛ eje egbe gbɔmɔ lɛ, amɛkɛ lɛ baaku sɛɛ kɛya abobaa maŋ lɛ mli.

7 Mɛni hewɔ esa akɛ mɔ ni egbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ ayana onukpai lɛ? Bɔ ni afee ni onukpai lɛ ahã Israel asafo lɛ he atse, ni agbɛnɛ hu, amɛye amɛbua mɔ lɛ ni ená Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ he sɛɛ. Biblia he nilelɔ ko ŋma akɛ, kɛ́ mɔ ni egbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ eyanaaa onukpai lɛ, no lɛ, “lɛ diɛŋtsɛ egbele etaoɔ.” Ekɛfata he akɛ: “Lɛ diɛŋtsɛ elá baabua eyiteŋ, ejaakɛ ekɛ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto kɛhã ehebuu lɛ tsuuu nii.” Kɛ́ mɔ ni egbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ baaya nɔ ahi wala mli lɛ, esa akɛ eyabi ni aye abua lɛ, ni ekɛ yelikɛbuamɔ ni akɛbaahã lɛ lɛ atsu nii. Kɛ́ eyabaaa abo yɛ abobaa maji ni Yehowa to he gbɛjianɔ lɛ ateŋ eko mli lɛ, no lɛ, mɔ ni egbe lɛ lɛ wekunyo ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ yɛ hegbɛ ni egbeɔ lɛ.

8, 9. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofonyo ko ni efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ ayana asafoŋ onukpai lɛ?

8 Ŋmɛnɛ hu lɛ, kɛ́ Kristofonyo ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, esa akɛ eyana asafoŋ onukpai lɛ ni amɛye amɛbua lɛ koni wekukpãa kpakpa abaka ekɛ Yehowa teŋ ekoŋŋ. Mɛni hewɔ enɛ he miihia lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Yehowa ji mɔ ni to gbɛjianɔ akɛ asafoŋ onukpai lɛ aye abua mɛi ni efee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ. (Yak. 5:14-16) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ yeɔ amɛbuaa eshafeelɔ ni etsake etsui lɛ koni Nyɔŋmɔ aná ehe miishɛɛ ekoŋŋ, ni agbɛnɛ hu, ekaya nɔ efee esha. (Gal. 6:1; Heb. 12:11) Nɔ ni ji etɛ lɛ, ahala asafoŋ onukpai lɛ ni atsɔse amɛ koni amɛshɛje eshafeelɔ ni etsake etsui lɛ mii, ni amɛye amɛbua lɛ koni bɔ ni nɔ ni efee lɛ edɔ lɛ ehã lɛ naa aba shi ni ehenilee akagba enaa fe nine. Yehowa kɛɛ asafoŋ onukpai nɛɛ ji “teemɔhe yɛ nugbɔnɛmɔ naa.” (Yes. 32:1, 2) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, gbɛjianɔtoo nɛɛ ji gbɛ kome ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ ejieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ wɔ, aloo jeee nakai?

9 Nyɔŋmɔ tsuji babaoo ni efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni amɛyana asafoŋ onukpai lɛ atsui enyɔ amɛmli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Daniel lɛ fee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Shi nyɔji abɔ ho ni eyakɛɛɛ asafoŋ onukpai lɛ. Ewie akɛ: “Be ni be saŋŋ shwie mli lɛ, misusu akɛ nɔ ko bɛ ni asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ afee kɛye amɛbua mi. Shi daa nɛɛ misheɔ gbeyei akɛ, ekolɛ mɔ ko baaná ale esha ni mifee lɛ. Minu he hu akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni masɔle yɛ he lɛ, esa akɛ matsɔ hiɛ makpa Yehowa fai yɛ nɔ ni mifee lɛ he dã.” Sɛɛ mli lɛ, Daniel tee eyana asafoŋ onukpai lɛ. Be ni eyana amɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Anɔkwa, mishe gbeyei akɛ mayana amɛ. Shi be ni miyana amɛ lɛ, minu he tamɔ nɔ ni awo jatsu wulu ko yɛ minɔ. Agbɛnɛ lɛ, minyɛɔ mikɛ Yehowa gbaa sane ni nɔ ko etsĩii mi gbɛ.” Amrɔ nɛɛ, Daniel henilee gbaaa enaa dɔŋŋ, ni nyɛsɛɛ nɛɛ, ahala lɛ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ.

‘MƆ LƐ AJO FOI KƐYA NƐKƐ MAJI NƐƐ EKO MLI’

10. Dani abaana mɔ ni gbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ mɔbɔ lɛ, mɛni esa akɛ efee?

10 Dani abaana mɔ ni gbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ mɔbɔ lɛ, esa akɛ ejo foi kɛya abobaa maŋ ni bɛŋkɛ lɛ lɛ mli. (Kanemɔ Yoshua 20:4.) Kɛ́ okwɛ lɛ, ani ebaashashao shi? Dabi kwraa, ejaakɛ ja eyashɛ abobaa maŋ lɛ mli oya, ní etee nɔ ehi jɛmɛ kɛyashi osɔfonukpa lɛ baagbo dani eyi baaná wala! Enɛ baabi ni ekɛ nibii komɛi ashã afɔle. Ehe baahia ni eshi enitsumɔ kɛ eshĩa. Agbɛnɛ hu, enyɛŋ efã gbɛ kɛya he ko he ko. * (4 Mose 35:25) Shi nibii nɛɛ ni ekɛbaashã afɔle lɛ jeee nɔ ko kwraa kɛ́ ekɛto ewala ni baaŋmɛɛ lɛ lɛ he. Kɛ́ abobalɔ lɛ shi abobaa maŋ lɛ mli dani osɔfonukpa lɛ gbo lɛ, no baatsɔɔ akɛ ebuuu wala ni ekpãtã hiɛ lɛ akɛ nɔ ko, ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ewala hu baawo oshara mli.

11. Mɛni kɛ́ Kristofonyo ko ni etsake etsui lɛ fee lɛ, no baatsɔɔ akɛ ebuuu Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ akɛ nɔ ko flɛflɛ?

11 Ŋmɛnɛ lɛ, dani Nyɔŋmɔ baana eshafeelɔ ko ni etsake etsui lɛ mɔbɔ lɛ, esa akɛ lɛ hu efee nibii komɛi. Esa akɛ etsi ehe kwraa kɛje esha ni efee lɛ he. Shi jeee no pɛ. Esa akɛ etsi ehe hu kɛje esha fɛɛ esha ni baanyɛ ahã efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ he. Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni etsɔɔ nibii komɛi ni Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ amɛtsake amɛtsui. Eŋma akɛ: “Nyɛkwɛa mɔdɛŋbɔɔ babaoo ni nyɛwerɛhoyeli ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ etsɛ ehã nyɛ, hɛɛ, ehã nyɛmiitse nyɛgbɛ́i he, hɛɛ, ehã nyɛmli ewo la, hɛɛ, ehã nyɛmiishe gbeyei, hɛɛ, ehã nyɛmiishwe waa, hɛɛ, ehã nyɛhiɛ edɔ, hɛɛ, ehã nyɛmiijaje efɔŋ lɛ!” (2 Kor. 7:10, 11) Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔkpa eshafeemɔ lɛ, Yehowa baana akɛ wɔnaa nɔ ni wɔfee lɛ akɛ eji hiɛdɔɔ sane, ni wɔbuuu emɔbɔnalɛ lɛ akɛ nɔ ko flɛflɛ.

12. Mɛɛ nibii komɛi ebaabi ni Kristofonyo ko kɛshã afɔle koni Yehowa aya nɔ ana lɛ mɔbɔ?

12 Mɛɛ nibii komɛi ebaabi ni Kristofonyo ko kɛshã afɔle koni Yehowa aya nɔ ana lɛ mɔbɔ? Esaaa akɛ ewaa kɛhãa bo akɛ okɛ nibii ni baanyɛ ahã oyafee esha lɛ baashã afɔle, ekɔɔɔ he eko bɔ ni nibii nɛɛ kã otsui nɔ waa hã. (Mat. 18:8, 9) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ onanemɛi komɛi hãa ofeɔ nibii ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ, ani okɛ amɛ baakpa bɔɔ? Kɛ́ onaagba ji akɛ onuɔ dãa fe nine lɛ, ani obaatsi ohe kɛje shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni baanyɛ ahã ofee nakai lɛ he? Kɛ́ ewa kɛhã bo akɛ obaaye bɔlɛnamɔ he akɔnɔi ni oyɔɔ lɛ anɔ lɛ, ani obaatsi ohe kɛje sinii, wɛb saitii, loo nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ ahã oná susumɔi fɔji lɛ he? Kaimɔ akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni wɔkɛbaashã afɔle koni wɔnyɛ wɔye Yehowa anɔkwa lɛ efeŋ efolo. Nɔ ko bɛ ni dɔɔ mɔ fe ni obaanu he akɛ Yehowa ekwa bo. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, nɔ ko bɛ ni baahã otsui anyɔ omli fe ni obaanu he akɛ, Nyɔŋmɔ yɛ “naanɔ suɔmɔ ni tsakeee” kɛhã bo.​—Yes. 54:7, 8, NWT.

“AMƐTSƆMƆ NYƐBOBAAHEI”

13. Mɛni hewɔ mɔ ni eyaba abo lɛ baanyɛ aná miishɛɛ ni ehi shi shweshweeshwe yɛ abobaa maŋ lɛ mli lɛ?

13 Bei abɔ ni mɔ ni yaaba abo lɛ yɔɔ abobaa maŋ lɛ mli lɛ, eyɛ shweshweeshwe. Yehowa wie yɛ abobaa maji nɛɛ ahe akɛ: “Amɛtsɔmɔ nyɛbobaahei.” (Yosh. 20:2, 3) Yehowa biii ni akojo mɔ ni gbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ yɛ nakai sane lɛ he dɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, aŋmɛŋ lá he oweletɔlɔ lɛ gbɛ ni ebote maŋ lɛ mli ni ebagbe lɛ. Esaaa akɛ mɔ ni eyaba abo lɛ sheɔ gbeyei akɛ abaagbala etoi. Kɛ́ etee nɔ ehi maŋ lɛ mli lɛ, Yehowa baabu ehe, ni afeŋ lɛ nɔ ko nɔ ko. Abobaa maŋ lɛ jeee tsuŋwoohe. Mɔ ni eyaba abo lɛ baanyɛ atsu nii, eye ebua mɛi krokomɛi, ni esɔmɔ Yehowa yɛ toiŋjɔlɛ mli yɛ abobaa maŋ lɛ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, emii baanyɛ ashɛ ehe ni etsui anyɔ emli!

Ná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ ohe eshai lɛ baake bo (Kwɛmɔ kuku 14-16)

14. Kɛ́ Kristofonyo ko fee esha ni etsake etsui lɛ, mɛɛ nɔmimaa ebaanyɛ ená?

14 Nyɔŋmɔ webii ni efee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ shi amɛtsake amɛtsui lɛ ateŋ mɛi komɛi nuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe eshai lɛ ekeko amɛ kwraa, ni akɛ, ehiɛ kpako nɔ ni amɛfee lɛ nɔ. Kɛ́ onuɔ he nakai lɛ, ofainɛ, ná nɔmimaa akɛ, kɛ́ Yehowa kɛ eshai ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa! Daniel ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ, na akɛ enɛ ji anɔkwale. Be ni asafoŋ onukpai lɛ tsu esane lɛ he nii, ni amɛjaje lɛ ni amɛye amɛbua lɛ koni ehenilee akagba enaa dɔŋŋ lɛ, ewie akɛ: “Mimu fuaa.” Ekɛfata he akɛ: “Mihenilee gbaaa minaa dɔŋŋ. Kɛ́ Yehowa kɛ esha ke lɛ, ekɛkeɔ kwraa. Tamɔ bɔ ni ewie lɛ, ewóɔ ojatsu lɛ yɛ onɔ, ni eshɛɔ efɔ̃ɔ osɛɛ shɔŋŋ. Onaŋ dɔŋŋ.” Bei abɔ ni mɔ ni eyaba abo lɛ yɔɔ abobaa maŋ lɛ mli lɛ, ehe ehiaaa ni esheɔ gbeyei akɛ lá he oweletɔlɔ lɛ baaba jɛmɛ ebafee lɛ nɔ ko. Nakai nɔŋŋ kɛ́ Yehowa kɛ wɔhe esha lɛ ke wɔ lɛ, ehe ehiaaa ni wɔsheɔ gbeyei akɛ ebaawó sane lɛ nɔ ekoŋŋ loo ekɛ wɔ baaye yɛ nakai esha lɛ hewɔ.​—Kanemɔ Lala 103:8-12.

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ kɛ wɔ-Sɔfonukpa ni eji lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ baana wɔ mɔbɔ?

15 Wɔyɛ nɔ ko ni hãa wɔnáa nɔmimaa fe Israelbii lɛ po akɛ Yehowa baana wɔ mɔbɔ. Be ni Paulo wie akɛ enyɛɛɛ ebo Yehowa toi kɛmɔ shi ni no ehã enii efee mɔbɔ lɛ, ewie akɛ: “Shidaa ahã Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ!” (Rom. 7:25) Eyɛ mli akɛ Paulo náaa lɛ mlɛo akɛ ebaafee nɔ ni ja, ni eshai ni efee be ko ni eho ni etsake etsui yɛ he lɛ tee nɔ egba enaa moŋ, shi ená nɔmimaa akɛ, Yesu hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛke lɛ. Yɛ Yesu kpɔ̃mɔ afɔle lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná henilee ni he tse, ni wɔtsui anyɔ wɔmli. (Heb. 9:13, 14) Akɛ wɔ-Sɔfonukpa lɛ, “enyɛɔ ehereɔ mɛi ni tsɔɔ enɔ amɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ ayiwala kwraa, ejaakɛ ehiɛ kã daa koni ekpa fai ehã amɛ.” (Heb. 7:24, 25) Yɛ blema lɛ, nitsumɔ ni osɔfonukpa lɛ tsu lɛ hã Israelbii lɛ ná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe eshai lɛ baake amɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Yesu ji wɔ-Sɔfonukpa lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa aahu akɛ, ‘wɔnine baashɛ mɔbɔnalɛ nɔ ni wɔná duromɔ ni baaye abua wɔ yɛ be ni sa mli’!​—Heb. 4:15, 16.

16 Kɛ́ ootao oba Yehowa abo lɛ, belɛ hemɔ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ oye. Kaasusu akɛ kpɔmɔ afɔle lɛ hereɔ mɛi babaoo ayiwala kɛkɛ. Shi moŋ hemɔ oye akɛ, bo ohewɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã. (Gal. 2:20, 21) Hemɔ oye akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ bo akɛ mɔ aŋkro lɛ, ohe eshai lɛ baake bo. Hemɔ oye akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hãa onáa hiɛnɔkamɔ akɛ obaahi shi kɛya naanɔ. Yehowa kɛ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ eke bo.

17. Mɛni hewɔ oosumɔ ni oba Yehowa abo?

17 Abobaa maji ni Yehowa hã ato lɛ hãa wɔnuɔ emɔbɔnalɛ lɛ shishi. Nyɔŋmɔ tsɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ ehã efee faŋŋ akɛ, wala jara wa. Agbɛnɛ hu, ehãa wɔnaa bɔ ni asafoŋ onukpai lɛ yeɔ amɛbuaa wɔ amɛhãa, nɔ ni ebiɔ ni mɔ ko afee kɛ́ etsake etsui lɛɛlɛŋ, kɛ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa kɛ wɔhe eshai baake wɔ kwraa. Ani ooba Yehowa abo? Abobaahe ko bɛ ni yɔɔ shweshweeshwe fe Yehowa! (Lala 91:1, 2) Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni abobaa maji lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkase Yehowa sui ni nɔ bɛ ni ji, ejalɛsaneyeli kɛ emɔbɔnalɛ lɛ.

^ kk. 10 Wolo ko ni wieɔ Yudafoi lɛ asane he lɛ wie akɛ, eeenyɛ efee akɛ, mɔ ni gbe gbɔmɔ shi jeee gbɛ eje lɛ wekumɛi bafataa ehe yɛ abobaa maŋ lɛ mli.