Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Namɔ Susumɔi Náa Onɔ Hewalɛ?

Namɔ Susumɔi Náa Onɔ Hewalɛ?

“Nyɛkahãa je nɛɛ shɔ̃a nyɛ dɔŋŋ.”​—ROM. 12:2.

LALAI: 88, 45

1, 2. (a) Be ni Petro kɛɛ Yesu akɛ ekatsɛ efɔŋ ehã ehe lɛ, mɛni Yesu kɛɛ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni hewɔ Yesu hã hetoo nakai lɛ?

YESU kaselɔi lɛ susu akɛ lɛ ebaasaa eto maŋtsɛyeli lɛ ema shi ehã Israel. No hewɔ lɛ, be ni ekɛɛ amɛ akɛ etsɛŋ ebaana nɔ ni abaagbe lɛ lɛ, amɛhiɛ fee amɛ yaa. Bɔfo Petro kɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, kaatsɛ efɔŋ ohã ohe; enɛ baŋ onɔ kɔkɔɔkɔ.” Shi Yesu tse naa akɛ: “Ho misɛɛ, Satan! Ootɔ̃tɔ minane, ejaakɛ ojwɛŋŋ Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔi shi moŋ gbɔmɛi ajwɛŋmɔi ojwɛŋɔ.”​—Mat. 16:21-23; Bɔf. 1:6.

2 Hetoo ni Yesu hã lɛ hãa wɔnaa akɛ esoro bɔ ni Nyɔŋmɔ naa nibii ehãa, ni esoro bɔ ni je nɛɛ ni yɔɔ Satan kudɔmɔ shishi lɛ hu naa nibii ehãa. (1 Yoh. 5:19) Petro wo Yesu hewalɛ ni esusu lɛ pɛ ehe, tamɔ bɔ ni mɛi pii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ susuɔ amɛ pɛ amɛhe lɛ. Shi Yesu le akɛ Yehowa sumɔŋ ni esusu lɛ pɛ ehe. Moŋ lɛ, ebaasumɔ ni esaa ejwɛŋmɔ kɛhã nɔnaa kɛ gbele ni kã ehiɛ lɛ. Hetoo ni Yesu hã Petro lɛ hãa wɔnaa akɛ Yesu na sane lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa naa lɛ lɛ, ni ehãaa je lɛ susumɔ lɛ aná enɔ hewalɛ bibioo po.

3. Mɛni hewɔ ewaaa akɛ wɔbaakpɛlɛ susumɔi ni je lɛ hiɛ lɛ anɔ, shi ewa akɛ wɔbaakpɛlɛ Yehowa nɔ lɛ nɔ lɛ?

3 Ni wɔ hu? Ani susumɔ ni wɔhiɛ yɛ saji ahe lɛ kɛ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ kpãa gbee, aloo ekɛ je lɛ nɔ lɛ moŋ ni kpãa gbee? Akɛ Kristofoi lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ waa koni wɔfee nibii ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ. Shi ani wɔsusumɔi hu sa ehiɛ? Ani wɔmiifee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔna nibii tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ? Ebiɔ ni wɔmia wɔhiɛ waa dani susumɔ ni wɔhiɛ yɛ saji ahe lɛ kɛ Yehowa nɔ lɛ baakpã gbee. Shi ewaaa kwraa akɛ je lɛ susumɔ lɛ baaná wɔnɔ hewalɛ, ejaakɛ je lɛ mumɔ lɛ yɛ he fɛɛ he. (Efe. 2:2) Agbɛnɛ hu, akɛni bei pii lɛ, nibii ni mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee lɛ ji nibii ni wɔtsui shweɔ hewɔ lɛ, ewaaa akɛ wɔbaabo amɛ toi. Anɔkwa, ewaaa akɛ wɔbaakpɛlɛ susumɔi ni je lɛ hiɛ lɛ anɔ, shi ebɛ mlɛo akɛ wɔbaana nibii tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ.

4. (a) Kɛ́ wɔhã susumɔi ni je lɛ hiɛ yɛ saji ahe lɛ ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, mɛni baanyɛ aba? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ?

4 Kɛ́ wɔhã susumɔ ni je lɛ hiɛ yɛ saji ahe lɛ ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, ekolɛ wɔbaaye wɔtsui naa sane loo wɔbaanu he akɛ Nyɔŋmɔ bɛ hegbɛ ni etsɔɔ wɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa. (Mar. 7:21, 22) Enɛ hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni ‘wɔjwɛŋ Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔi’ shi jeee “gbɔmɛi ajwɛŋmɔi.” Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔfee nakai. Ebaaye ebua wɔ ni wɔna nɔ hewɔ ni ehi akɛ wɔbaahã wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee. Agbɛnɛ hu, ebaaye ebua wɔ ni wɔna akɛ, kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhe fiŋ wɔ, shi moŋ ebaahi ehã wɔ. Kɛfata he lɛ, wɔbaana nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni je lɛ susumɔ yɛ saji ahe lɛ akaná wɔnɔ hewalɛ. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, abaaye abua wɔ ni wɔle bɔ ni Yehowa naa nibii komɛi ehãa, kɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔ hu wɔna nibii nɛɛ tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ.

SƐƐNAMƆ YƐ HE AKƐ WƆBAANA NIBII TAMƆ BƆ NI YEHOWA NAA AMƐ LƐ

5. Mɛni hewɔ mɛi komɛi sumɔɔɔ ni atsɔɔ amɛ nɔ ni amɛfee lɛ?

5 Mɛi komɛi sumɔɔɔ ni mɔ ko mɔ ko tsɔɔ amɛ nɔ ni amɛfee. Amɛkɛɔ akɛ, “Mi lɛ, mifeɔ nɔ ni misumɔɔ.” Eeenyɛ efee akɛ, nɔ diɛŋtsɛ ni mɛi ni kɛɔ nakai lɛ tsɔɔ ji akɛ, jeee mɔ ko ni tsɔɔ amɛ nɔ ni amɛfee, ejaakɛ mɔ ko mɔ ko bɛ hegbɛ ni efeɔ nakai. Amɛnuɔ he akɛ amɛhiɛ amɛhe, ni amɛsumɔɔɔ ni mɔ ko mɔ ko kudɔɔ amɛ. *

6. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔwie akɛ Yehowa edro wɔ heyeli lɛ? (b) Ani enɛ tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔsumɔɔ kɛkɛ?

6 Nɔ kome ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ ji akɛ, kɛ́ wɔtsake wɔsusumɔi koni ekɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ahe wɔheyeli fɛɛ yɛ wɔdɛŋ. Ŋmalɛ ni yɔɔ 2 Korintobii 3:17 lɛ kɛɔ akɛ: “He ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ, jɛmɛ heyeli yɔɔ.” Yehowa edro wɔ heyeli. Bɔ ni ebɔ wɔ ehã lɛ hewɔ lɛ, esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ bɔ ni eyɔɔ; nibii ni esumɔɔ kɛ nibii ni esumɔɔɔ, kɛ nibii ni enyaa he kɛ nibii ni enyaaa he tsɔ. Shi no etsɔɔɔ akɛ wɔyɛ hegbɛ ni wɔfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔsumɔɔ kɛkɛ. (Kanemɔ 1 Petro 2:16.) Yehowa miisumɔ ni wɔhã e-Wiemɔ lɛ atsɔɔ wɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa. Kɛ́ wɔhã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kudɔ wɔyiŋkpɛi lɛ, ani wɔbaaná he sɛɛ, aloo wɔhe baafi wɔ?

7, 8. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ kɛ́ wɔtsake wɔsusumɔi koni ekɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, wɔhe fiŋ wɔ lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

7 Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni baanyɛ aye abua wɔ. Fɔlɔi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaatsɔse amɛbii lɛ ni amɛná sui kpakpai. Amɛtsɔɔ amɛbii lɛ akɛ esa akɛ amɛye anɔkwa, amɛtsu nii waa, ni amɛsusu mɛi krokomɛi ahe. Ani tsɔsemɔ nɛɛ hãa amɛbii lɛ ahe fiɔ amɛ? Dabi. Moŋ lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛdaraa amɛbatsɔmɔɔ onukpai kpakpai. Kɛ́ gbekɛbii lɛ shi shĩa lɛ, amɛbaanyɛ amɛkpɛ amɛyiŋ kɛji amɛbaamɔ tsɔsemɔ kpakpa ni amɛfɔlɔi kɛhã amɛ lɛ mli loo amɛmɔɔɔ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ kɛ́ amɛmɔ mli lɛ, amɛnáŋ naagbai pii yɛ shihilɛ mli, ejaakɛ yiŋ srɔtoi ni amɛbaakpɛ yɛ saji ahe lɛ pii baafee yiŋkpɛi kpakpai.

8 Yehowa tamɔ fɔlɔ kpakpa. Eesumɔ ni ahi ahã wɔ, ni ji ebii lɛ, ni wɔná shihilɛ kpakpa. (Yes. 48:17, 18) Enɛ hewɔ lɛ, etsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔba wɔjeŋ wɔhã kɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi aye ahã. Eesumɔ ni wɔna nibii tamɔ bɔ ni enaa amɛ lɛ, ni wɔhi shi yɛ egbɛtsɔɔmɔi lɛ anaa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhe fiŋ wɔ. Moŋ lɛ, wɔjwɛŋmɔ mli baagbele, ni wɔbaale nii. (Lala 92:5; Abɛi 2:1-5; Yes. 55:9) Agbɛnɛ hu, eyɛ mli akɛ wɔbaaná hegbɛ wɔfee nibii ni wɔsumɔɔ moŋ, shi fɛɛ mli lɛ, wɔbaakpɛ yiŋ kpakpai ni baahã wɔná miishɛɛ. (Lala 1:2, 3) No hewɔ lɛ, ehi ni sɛɛnamɔ yɛ he hu akɛ wɔbaana nibii tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ.

YEHOWA JWƐŊMƆI LƐ ANƆ KWƆLƆ FE JE LƐ NƆ LƐ

9, 10. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa jwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ kwraa fe je lɛ nɔ lɛ?

9 Yiŋtoo kroko hewɔ ni wɔmiisumɔ ni wɔna nibii tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ ji akɛ, ejwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ kwraa fe je lɛ nɔ lɛ. Je lɛ woɔ mɛi ŋaa yɛ amɛjeŋba, amɛweku shihilɛ, amɛnitsumɔ, kɛ nibii krokomɛi ahe. Shi bei pii lɛ, ŋaa ni amɛwoɔ lɛ kɛ Yehowa susumɔi kpãaa gbee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛwoɔ mɛi hewalɛ ni amɛfee nibii ni baahã ana amɛ. Agbɛnɛ hu, amɛhãa mɛi nuɔ he akɛ tɔmɔ bɛ he akɛ amɛkɛ amɛhe baawo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli. Bei komɛi po lɛ, amɛkɛɔ mɛi akɛ kɛ́ amɛnáaa miishɛɛ yɛ amɛgbãla lɛ mli lɛ, amɛshi amɛhefatalɔi lɛ ni amɛyahi he kroko loo amɛtse gbãla lɛ. Ŋaawoi nɛɛ ni amɛkɛhãa lɛ teɔ shi ewoɔ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Shi ani amɛhi kɛhã wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ fe ŋaawoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ?

10 Yesu wie akɛ: “Abuɔ hiɛshikamɔ jalɔ yɛ enitsumɔi lɛ anaa.” (Mat. 11:19) Eyɛ mli akɛ je lɛ etee hiɛ waa yɛ jeŋ shikpamɔ kɛ tsɔji ahe nilee mli moŋ, shi naagbai wuji, tamɔ tawuu, hiɛiaŋkwɛmɔ, kɛ awuiyeli miifite mɛi amiishɛɛ lolo. Agbɛnɛ hu, susumɔ ni mɛi ená akɛ tɔmɔ ko bɛ he akɛ amɛkɛ amɛhe baawo jeŋba sha mli lɛ miiye awui waa diɛŋtsɛ. Mɛi pii kɛɔ akɛ susumɔ gbonyo nɛɛ miifite mɛi awekui, eehã mɛi helai, ni ekɛ naagbai krokomɛi hu miiba. Ni ŋaa ni Yehowa woɔ lɛ hu? Kristofoi ni kɛ ŋaa ni Yehowa woɔ lɛ tsuɔ nii lɛ náa he sɛɛ. Miishɛɛ yɛ amɛwekui amli, amɛye amɛhe kɛje helai komɛi ahe, ni toiŋjɔlɛ yɛ amɛ kɛ amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ateŋ. (Yes. 2:4; Bɔf. 10:34, 35; 1 Kor. 6:9-11) Ani enɛ etsɔɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa jwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ kwraa fe je lɛ nɔ lɛ?

11. Namɔ susumɔi ná Mose nɔ hewalɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ená enɛ he sɛɛ?

11 Yehowa tsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ hu na akɛ Yehowa jwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ atsɔɔ Mose “Ejiptbii lɛ ahiɛshikamɔ lɛ fɛɛ” moŋ, shi eyɔse akɛ hiɛshikamɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ni kɛhãa. (Bɔf. 7:22, shn.; Lala 90:12) No hewɔ lɛ, esɔle ekpa Yehowa fai akɛ: “Hã male ogbɛi lɛ.” (2 Mo. 33:13) Mose tsake esusumɔi koni ekɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ lɛ tsu nibii wuji koni eyiŋtoo lɛ aba mli. Agbɛnɛ hu, ewie ehe yɛ Biblia lɛ mli akɛ eji nuu ni yɔɔ hemɔkɛyeli kpele, ni ekɛ no wo ehiɛ nyam.​—Heb. 11:24-27.

12. Namɔ gbɛtsɔɔmɔi Paulo kɛtsu nii?

12 Bɔfo Paulo hu le nii waa, ni etee skul kɛshɛ shɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, enuɔ Hebri kɛ Greek fɛɛ. (Bɔf. 5:34; 21:37, 39; 22:2, 3) Shi Paulo hãaa jeŋ nilee akudɔ lɛ, moŋ lɛ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ ni tsu nii. (Kanemɔ Bɔfoi 17:2; 1 Korintobii 2:6, 7, 13.) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo mii shɛ ehe waa yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ená hiɛnɔkamɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ, ebaaná jweremɔnɔ ko ni baahi shi kɛya naanɔ.​—2 Tim. 4:8.

13. Namɔ sɔ̃ kã enɔ akɛ ebaatsake wɔjwɛŋmɔ koni ehã wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee?

13 Eyɛ faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ kwraa fe je nɛɛ jwɛŋmɔi lɛ. Kɛ́ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsu nii lɛ, wɔbaaná miishɛɛ ni ebaahi ehã wɔ. Shi Yehowa enyɛŋ wɔnɔ ni wɔtsake wɔsusumɔi koni ekɛ enɔ lɛ akpã gbee, ni “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” kɛ asafoŋ onukpai lɛ hu efeŋ nakai. (Mat. 24:45; 2 Kor. 1:24) No hewɔ lɛ, sɔ̃ kã wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ akɛ lɛ diɛŋtsɛ ebaatsake ejwɛŋmɔ koni esusumɔi kɛ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ akpã gbee. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔfee nakai?

KAAHÃ JE NƐƐ SHƆ̃ BO

14, 15. (a) Kɛ́ wɔmiitao ni wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, mɛɛ nibii anɔ esa akɛ wɔjwɛŋ? (b) Yɛ nɔ ni awie yɛ Romabii 12:2 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni je lɛ akashɔ̃ wɔ lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

14 Romabii 12:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkahãa je nɛɛ shɔ̃a nyɛ dɔŋŋ, shi moŋ, nyɛtsakea nyɛhe kɛtsɔ nyɛjwɛŋmɔ ni nyɛbaaya nɔ nyɛtsake lɛ nɔ, koni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛnyɛ nyɛka nyɛkwɛ ni nyɛyɔse nɔ ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpa ni enáa he miishɛɛ ni hi kɛwula shi lɛ.” Ŋmalɛ nɛɛ miihã wɔle akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni ná wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ dani wɔbakase anɔkwale lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ koni ekɛ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ akpã gbee. Su ko ni yɔɔ mɛi ni yɔɔ wɔweku lɛ mli lɛ ahe, kɛ nibii ni wɔtsɔ mli be ko ni eho lɛ, náa wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ ko kɛ̃. Shi bɔ ni Yehowa bɔ wɔ ehã lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ, ejaakɛ nibii ni wɔfɔɔ he susumɔ lɛ ji nɔ titri ni náa wɔjwɛŋmɔ lɛ nɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa naa nibii ehãa lɛ nɔ lɛ, wɔbaana akɛ bɔ ni enaa nibii ehãa lɛ ja be fɛɛ be. Enɛ baahã wɔná he miishɛɛ akɛ wɔbaatsake wɔjwɛŋmɔ koni wɔsusumɔi kɛ enɔ lɛ akpã gbee.

15 Shi dani wɔbaanyɛ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ koni wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni ‘wɔkahã je nɛɛ shɔ̃ wɔ dɔŋŋ.’ Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, kɛ́ wɔkwɛɔ, wɔkaneɔ, loo wɔboɔ nibii ni kɛ́ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi kpãaa gbee toi lɛ, esa akɛ wɔkpa. Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni baaye abua wɔ ni wɔnu nɔ hewɔ ni enɛ he miihia waa lɛ shishi. Kɛ́ mɔ ko miitao ená gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, esa akɛ eye niyenii kpakpa ni hewalɛ yɔɔ mli. Shi kɛ́ mɔ ko miiye niyenii kpakpa, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, eyeɔ niyenii ni efite lɛ, ani ebaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa? Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ. Kɛ́ wɔkase Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔŋmɛ gbɛ ni je lɛ susumɔi ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, wɔmiitsu ajumajaŋ.

16. Mɛni he esa akɛ wɔbu wɔhe kɛje?

16 Wɔnyɛŋ wɔshi je nɛɛ mli ni wɔyahi he kroko; ni bei abɔ ni wɔyɔɔ je nɛɛ mli lɛ, wɔbaanu je lɛ susumɔi lɛ eko kɛ̃, ni wɔbaana eko hu. (1 Kor. 5:9, 10) Shiɛmɔ ni wɔyaa mɛi aŋɔɔ wɔyashiɛɔ wɔhãa amɛ lɛ po hãa wɔnuɔ je lɛ susumɔi ni ejaaa lɛ eko. Shi kɛ́ wɔnu je lɛ susumɔi lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔjie kɛje wɔjwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ, ni esaaa akɛ wɔfiɔ sɛɛ. Esa akɛ wɔfee wɔnii tamɔ Yesu, ni wɔjie susumɔi ni baahã wɔfee nibii ni Satan sumɔɔ lɛ kɛje wɔjwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ nɔ ko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛgbɔ be abɔ loo shii abɔ ni wɔnaa loo wɔnuɔ je lɛ susumɔi ni ejaaa lɛ nɔ lɛ, esa akɛ wɔfee.​—Kanemɔ Abɛi 4:23.

17. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛbu wɔhe kɛje je lɛ susumɔi lɛ ahe?

17 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ mɛi ni wɔkɛbɔɔ naanyo lɛ ahe. Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ wɔkɛ mɛi ni jáaa Yehowa lɛ akabɔ naanyo, kɛjeee nakai lɛ, amɛsusumɔi lɛ baaná wɔnɔ hewalɛ. (Abɛi 13:20; 1 Kor. 15:12, 32, 33) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ nibii ni wɔkɛjieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ ahe. Kɛ́ wɔkɛ nibii ni hãa efeɔ tamɔ nɔ ni sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ ja, loo nibii ni woɔ awuiyeli kɛ jeŋba sha he hewalɛ lɛ jieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ, belɛ wɔkɛ nibii ni “teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ nilee lɛ” miifite wɔjwɛŋmɔ.​—2 Kor. 10:5.

Ani ooye oobua obii lɛ koni amɛkɛ nibii gbohii akajie amɛhiɛtserɛ? (Kwɛmɔ kuku 18, 19)

18, 19. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ gbɛi nigii ni atsɔɔ nɔ ajieɔ je lɛ susumɔi lɛ ayi lɛ ahe? (b) Mɛɛ saji esa akɛ wɔbi wɔhe, ni mɛni hewɔ?

18 Bei komɛi lɛ, atsɔɔ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ akɛ je lɛ susumɔi lɛ woɔ adafitswaa woji, sinii, kɛ nibii krokomɛi amli. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔnyɛ wɔyɔse susumɔi nɛɛ ni wɔkpoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei komɛi lɛ kɛ́ aahã adafitswaa yɛ TV lɛ loo redio lɛ nɔ lɛ, awieɔ saji lɛ bɔ ni baahã wɔkɛ wɔhe awo maŋ saji loo pɔlitis mli. Aloo ajieɔ mɛi ni kɛ amɛwala etsu nɔ ko ni je lɛ buɔ lɛ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ waa lɛ ayi bɔ ni baahã wɔnu he akɛ esa akɛ wɔkase amɛ. Sinii kɛ woji komɛi hu hãa efeɔ tamɔ nɔ ni eja, eyɛ fɛo, ni ehi hu akɛ mɔ ko baasusu lɛ kɛ eweku lɛ he klɛŋklɛŋ dani esusu mɛi krokomɛi kɛ nibii krokomɛi ahe. Shi susumɔ nɛɛ teɔ shi ewoɔ Biblia lɛ, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɛ dani wɔ kɛ wɔweku lɛ baaná miishɛɛ lɛ, esa akɛ wɔsumɔ Yehowa fe wɔ diɛŋtsɛ wɔhe kɛ wɔweku lɛ. (Mat. 22:36-39) Agbɛnɛ hu, eyɛ mli akɛ gbekɛbii awoji kɛ sinii babaoo yɛ ni sane ko bɛ amɛhe moŋ, shi ekomɛi hu yɛ ni baanyɛ ahã gbekɛbii lɛ aná susumɔ lɛ akɛ tɔmɔ ko bɛ he akɛ mɔ ko kɛ ehe baawo jeŋba sha mli.

19 Ani enɛ tsɔɔ akɛ wɔkajie wɔhiɛtserɛ kwraa? Dabi, wɔbaanyɛ wɔkɛ nibii kpakpai ajie wɔhiɛtserɛ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Kɛ́ atsɔ gbɛ nigii nɔ ajie je lɛ susumɔ ko yi lɛ, ani minyɛɔ miyɔseɔ? Ani mikwɛɔ jogbaŋŋ koni mi loo mibii lɛ akakane wolo ko loo amɛkwɛ TV nɔ nifeemɔ ko ni jieɔ je lɛ susumɔi lɛ ayi? Ani miyeɔ mibuaa mibii lɛ koni amɛsusumɔ yɛ saji ahe lɛ kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee, bɔ ni afee ni je lɛ susumɔi ni amɛnuɔ kɛ nɔ ni amɛnaa lɛ akaná amɛjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ?’ Kɛ́ wɔnyɛ wɔna srɔto ni yɔɔ Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ sane ko he lɛ kɛ je lɛ susumɔ yɛ nakai sane lɛ he lɛ teŋ lɛ, no baaye abua wɔ ni ‘wɔkahã je nɛɛ shɔ̃ wɔ.’

NAMƆ SHƆ̃Ɔ BO BIANƐ?

20. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔna kɛji Yehowa miishɔ̃ wɔ, aloo je lɛ miishɔ̃ wɔ?

20 Esa akɛ wɔkai be fɛɛ be akɛ, saji fɛɛ ni wɔnuɔ loo wɔnaa lɛ, kɛjeee Yehowa ŋɔɔ amɛjɛ lɛ, belɛ Satan je lɛ ŋɔɔ amɛjɛ. No hewɔ lɛ, ani wɔmiihã Yehowa miishɔ̃ wɔ, aloo wɔmiihã Satan je lɛ miishɔ̃ wɔ? Hetoo lɛ damɔ amɛteŋ mɔ ni wɔboɔ enaa wiemɔi toi lɛ nɔ. Kɛ́ wɔbo je lɛ susumɔi lɛ toi ni wɔkpɛlɛ nɔ lɛ, ebaaná wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ ni wɔbaafee wɔnii tamɔ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. Enɛ hewɔ ehe miihia waa ni wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ nibii ni wɔkwɛɔ, nibii ni wɔkaneɔ, nibii ni wɔboɔ toi, kɛ nibii ni wɔjwɛŋɔ he lɛ ahe lɛ.

21. Mɛɛ sane ni he hiaa he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Kɛ́ wɔmiitao ni susumɔi ni wɔhiɛ yɛ saji ahe lɛ kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni susumɔi gbohii akaná wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ. Shi tamɔ bɔ ni atsɔ hiɛ awie yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, enɛ pɛ kɛkɛ faaa. Esa akɛ wɔkase Nyɔŋmɔ he nii ni wɔjwɛŋ nɔ, bɔ ni afee ni wɔle esusumɔi yɛ saji ahe koni wɔtsake wɔsusumɔi ni ekɛ enɔ lɛ akpã gbee. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaafee wɔfee nakai.

^ kk. 5 Anɔkwa sane kome ji akɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ akɛɛ akɛ mɛi krokomɛi náaa enɔ hewalɛ. Mɛi krokomɛi náa wɔsusumɔi kɛ wɔyiŋkpɛi anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ko nɔ kɛ̃, ekɔɔɔ he eko kɛji sane ni wɔsusuɔ he lɛ ji sane ko ni he miihia waa, tamɔ bɔ ni fee ni wala je shishi lɛ nɛkɛ, aloo eji sane kroko, tamɔ ekolɛ atade ni wɔbaawo lɛ nɛkɛ. No hewɔ lɛ, nɔ moŋ ni esa akɛ wɔbi wɔhe ji: ‘Namɔ susumɔi masumɔ ni ená minɔ hewalɛ?’