Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Koni Ohi Shi Kɛya Naanɔ!

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Koni Ohi Shi Kɛya Naanɔ!

“Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akafɔ̃ bo diɛŋtsɛ oniiashishinumɔ nɔ.”​—ABƐI 3:5.

LALAI: 3, 8

1. Mɛni hewɔ miishɛjemɔ he miihia wɔ fɛɛ lɛ?

MIISHƐJEMƆ he miihia wɔ fɛɛ. Ekolɛ naagbai, nijiaŋwujei, kɛ haomɔi eyi wɔshihilɛ mli obɔ. Ekolɛ hela, gbɔlɛ, loo wɔwekunyo loo wɔnaanyo ko gbele ehã wɔmiina nɔ waa. Wɔteŋ mɛi komɛi hu yɛ ni aawa wɔ yi. Agbɛnɛ hu, awuiyeli nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ miiya nɔ emli miiwo wu. Wɔyɛ “bei krɛdɛi ni mli shihilɛ wa” amli, ni enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, “naagbee gbii lɛ amli” wɔyɔɔ lɛ, ni akɛ, etsɛŋ kwraa ni jeŋ hee lɛ baaba. (2 Tim. 3:1) Shi ekolɛ wɔmɛ Yehowa shiwoi lɛ afii babaoo shi amɛbako mli, ni naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ amli miiwo wu lolo. No hewɔ lɛ, namɔ baashɛje wɔmii?

2, 3. (a) Mɛni wɔle yɛ Habakuk he? (b) Mɛni hewɔ wɔbaasusu Habakuk wolo lɛ he?

2 Nyɛhãa wɔsusua Habakuk wolo lɛ he koni wɔná sanebimɔ nɛɛ hetoo. Saji fioo pɛ Ŋmalɛ lɛ hãa wɔleɔ yɛ Habakuk he, shi saji ni yɔɔ wolo ni egbɛ́i kã nɔ lɛ mli lɛ woɔ mɔ hewalɛ waa. Eeenyɛ efee akɛ, egbɛ́i lɛ shishi ji, “Fuamɔ Ni Yɔɔ Kpɛŋŋ.” Enɛ baanyɛ akɔ bɔ ni Yehowa shɛjeɔ ewebii lɛ amii, oookɛɛ ekɛ miishɛɛ miifua amɛ lɛ he, aloo ebaanyɛ ekɔ bɔ ni ewebii lɛ kpɛtɛɔ ehe gbagbalii lɛ he. Habakuk kɛ Yehowa wie, ni ebibii Yehowa saji. Yehowa hã esanebimɔi lɛ ahetoo, ni ekɛ emumɔ lɛ tsirɛ lɛ ni eŋmala esanebimɔi lɛ kɛ hetoi ni ehã lɛ lɛ fɛɛ eshwie shi, ejaakɛ ele akɛ wɔbaaná he sɛɛ.​—Hab. 2:2.

3 Sanegbaa ni tee nɔ yɛ gbalɔ ni ehao nɛɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ ji nɔ pɛ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ Habakuk he. Shi wɔle akɛ “nibii fɛɛ ni aŋma ato momo” yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ, aŋma “koni kɛtsɔ wɔshifimɔ kɛ agbɛnɛ hu, kɛtsɔ Ŋmalɛ lɛ mli miishɛjemɔ lɛ nɔ lɛ, wɔná hiɛnɔkamɔ,” ni Habakuk wolo lɛ fata nibii nɛɛ ahe. (Rom. 15:4) Mɛɛ gbɛ nɔ Habakuk wolo lɛ baanyɛ aye abua wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ? Ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔna nɔ ni atsɔɔ kɛji akɛɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Agbɛnɛ hu, Habakuk gbalɛ lɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ, ekɔɔɔ he eko naagbai kɛ amanehului ni wɔkɛbaakpe. No hewɔ lɛ agbɛnɛ, nyɛhãa wɔsusua Habakuk wolo lɛ mli saji komɛi ahe wɔkwɛa.

SƆLEMƆ OHÃ YEHOWA

4. Mɛni hewɔ Habakuk hao waa lɛ?

4 Kanemɔ Habakuk 1:2, 3. Yɛ Habakuk beiaŋ lɛ, nibii efite kwraa yɛ Israelbii lɛ ateŋ. Mɛi fee yiwalɛ nibii kɛ nibii gbohii krokomɛi, ni enɛ gba Habakuk naa waa. He fɛɛ he ni ebaatsɔ lɛ, enaa ni Israelbii miiye amɛnyɛmimɛi Israelbii awui, ni ayeee jalɛsane kwraa. Ekolɛ Habakuk bi ehe akɛ: ‘Mɛɛ be efɔŋfeemɔ nɛɛ sɛɛ baafo? Mɛni hewɔ Yehowa ehã nibii gbohii etee nɔ be kplaŋŋ nɛkɛ ni efeee he nɔ ko?’ Anɔkwa, efee shwɛm. No hewɔ lɛ, esɔle ekpa Yehowa fai ni efee nɔ ko yɛ shihilɛ lɛ he. Eeenyɛ efee akɛ, Habakuk nu he akɛ Yehowa ekpoo ewebii lɛ ajeŋ ehã amɛ, loo akɛ, etsɛ tsɔ kɛ naagba lɛ he nitsumɔ. Ani bo hu onu he nakai pɛŋ?

5. Mɛɛ sane ko ni he hiaa waa wɔkaseɔ yɛ Habakuk wolo lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

5 Ani saji ni Habakuk bi lɛ tsɔɔ akɛ eheee Yehowa nɔ eyeee dɔŋŋ, ni akɛ, ebɛ hiɛnɔkamɔ akɛ Yehowa baaye eshiwoi lɛ anɔ? Dabi kwraa! Eji Habakuk hemɔkɛyeli fɛɛ etã ni ekɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ Yehowa nɔ dɔŋŋ kulɛ, esɔleŋ ehãŋ Yehowa ni ekɛɛ lɛ naagbai ni ekɛkpeɔ kɛ bɔ ni enuɔ he ehãa. Habakuk nuuu nɔ hewɔ ni Yehowa tsuuu saji ahe nii amrɔ nɔŋŋ, kɛ nɔ hewɔ ni eŋmɛ gbɛ ni epiŋɔ nakai lɛ shishi, ni no hã ehao lɛ. Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Habakuk ni eŋmala nibii ni haoɔ lɛ lɛ eshwie shi. Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli? No ji akɛ: Esaaa akɛ wɔsheɔ gbeyei akɛ wɔbaakɛɛ Yehowa nibii ni gbaa wɔnaa loo nibii ni yeɔ wɔtsui. Anɔkwa, Yehowa eje gbɛ ekɛɛ wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli akɛ, wɔfɔse wɔtsuiŋ wɔshwie ehiɛ yɛ sɔlemɔ mli. (Lala 50:15; 62:8) Abɛi 3:5 lɛ hu woɔ wɔ hewalɛ akɛ, ‘wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ, ni wɔkɛ wɔhe akakpasa wɔ diɛŋtsɛ wɔjwɛŋmɔ.’ Habakuk kɛ ŋaa ni awo yɛ ŋmalɛi nɛɛ amli lɛ tsu nii.

6. Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔsɔle lɛ?

6 Habakuk kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ena lɛ akɛ e-Tsɛ kɛ e-Naanyo, ni etsi ebɛŋkɛ lɛ. Habakuk taaa shi ni ebaaye ŋkɔmɔ ni efó ewo emli yɛ naagbai ni ekɛkpeɔ lɛ ahewɔ. Ekɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ eniiashishinumɔ nɔ. Moŋ lɛ, esɔle ehã Yehowa, ni ekɛɛ lɛ bɔ ni enuɔ he ehãa kɛ nibii fɛɛ ni gbaa enaa. Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Yehowa, Sɔlemɔ Toibolɔ lɛ, kɛɛ wɔsɔle wɔhã lɛ ni wɔgba lɛ wɔnaagbai fɛɛ, ejaakɛ no baatsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ. (Lala 65:2) Kɛ́ wɔfɔse wɔtsuiiaŋ wɔshwie Yehowa hiɛ lɛ, ebaahã wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo, ni wɔbaana enɛ faŋŋ. Wɔbaanu he tamɔ nɔ ni Yehowa efua wɔ ni eeshɛje wɔmii ni eetsɔɔ wɔ gbɛ. (Lala 73:23, 24) Agbɛnɛ hu, ebaaye ebua wɔ ni wɔle esusumɔ yɛ sane ni haoɔ wɔ lɛ he. Anɔkwa, gbɛ kome ni hi waa ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔhã Yehowa ana akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ ji, ni wɔbaajɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle wɔhã lɛ.

BO YEHOWA TOI

7. Te Yehowa fee enii ehã tɛŋŋ be ni Habakuk gba lɛ enaagbai lɛ?

7 Kanemɔ Habakuk 1:5-7. Be ni Habakuk ekɛɛ Yehowa enaagbai lɛ fɛɛ lɛ, ekolɛ esusu nɔ ni Yehowa baafee yɛ sane lɛ he lɛ he. Yehowa ji Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni enu Habakuk shishi. Ena akɛ Habakuk miina nɔ, ni no hewɔ ekpaa lɛ fai ni eye ebua lɛ lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni ebaaku enaa lɛ, ekɛɛ lɛ nɔ ni etsɛŋ ebaafee Yudafoi ni yeee lɛ anɔkwa lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, Habakuk ji mɔ klɛŋklɛŋ ni Yehowa hã ele akɛ, etsɛŋ kwraa ebaakpãtã Yudafoi ni yeee lɛ anɔkwa lɛ ahiɛ.

8. Mɛni hewɔ hetoo ni Yehowa hã Habakuk lɛ hã ehiɛ fee lɛ yaa lɛ?

8 Yehowa hã Habakuk le akɛ, etsɛŋ ebaatsu sane lɛ he nii. Ehã ele akɛ, ebaatsɔ Kaldeabii lɛ, loo Babilonbii lɛ anɔ egbala awuiyelɔi kɛ mɛi fɔji ni yɔɔ Yuda lɛ atoi. Yehowa wie akɛ toigbalamɔ nɛɛ baaba yɛ “nyɛgbii lɛ amli,” ni tsɔɔ akɛ, ebaaba be ni Habakuk loo eyinɔbii lɛ yɔɔ wala mli lolo. Hetoo ni Yehowa hã Habakuk lɛ hã ehiɛ fee lɛ yaa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Babilonbii lɛ ayitseiaŋ wala waa; amɛyitseiaŋ wala fe Israelbii lɛ po. Babilonbii lɛ jáa amagai, shi kɛ́ hooo kwraa lɛ, Israelbii lɛ le Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ Yehowa baatsɔ amagajálɔi amaŋ ni yitsoŋ wa nɛɛ nɔ egbala ewebii lɛ atoi? Ani enɛ hãŋ Yudafoi lɛ ana nɔ fe bɔ ni amɛnaa nɔ momo lɛ po? Eji bo ji Habakuk kulɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ?

9. Mɛɛ saji eeenyɛ efee akɛ Habakuk bi?

9 Kanemɔ Habakuk 1:12-14, 17. Eyɛ mli akɛ Yehowa kɛɛ Habakuk akɛ ebaatsɔ Babilonbii lɛ anɔ egbala mɛi fɔji ni yɔɔ Yuda lɛ atoi moŋ, shi loloolo lɛ, etsui enyɔɔɔ emli. Fɛɛ sɛɛ lɛ, eba ehe shi ni etee nɔ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. Ewie akɛ Yehowa ji e-Tɛsaa. (5 Mo. 32:4; Yes. 26:4) Habakuk to etsui shi, ni etee nɔ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ejaakɛ ele akɛ Nyɔŋmɔ yɛ suɔmɔ ni emli hi. No hewɔ lɛ, esheee gbeyei akɛ ebaabi Yehowa saji krokomɛi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebi Yehowa akɛ: Mɛni hewɔ ebaaŋmɛ gbɛ ni nibii afite yɛ Yuda fe bɔ ni efite momo lɛ po? Mɛni hewɔ etsuŋ saji ahe nii amrɔ nɔŋŋ? Mɛni hewɔ Ofe lɛ ‘efee diŋŋ’ ni eŋmɛ gbɛ ni mɛi miiya nɔ amɛmiifee nibii fɔji yɛ he fɛɛ he lɛ? Lɛ ji ‘Mɔ Krɔŋkrɔŋ’ lɛ, ni ‘ehiŋmɛii yɛ krɔŋŋ tsɔ, bɔ ni ekɛaakwɛ nɔ fɔŋ.’

10. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ ekolɛ wɔbaanu he tamɔ bɔ ni Habakuk nu he lɛ?

10 Bei komɛi lɛ, ekolɛ wɔbaanu he tamɔ bɔ ni Habakuk nu he lɛ. Wɔboɔ Yehowa toi, wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ, ni wɔkaneɔ e-Wiemɔ lɛ ni wɔkaseɔ hu, ni enɛ hãa wɔnáa hiɛnɔkamɔ. Agbɛnɛ hu, nibii ni esafo lɛ tsɔɔ wɔ lɛ hãa wɔleɔ eshiwoi lɛ. Shi ekolɛ loloolo lɛ, wɔbiɔ wɔhe akɛ, ‘Mɛɛ be wɔnaagbai lɛ asɛɛ baafo?’ Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko yɛ nɔ ni Habakuk fee yɛ enɛ sɛɛ lɛ mli.

MƐƐ YEHOWA

11. Mɛni Habakuk tswa efai shi akɛ ebaafee?

11 Kanemɔ Habakuk 2:1. Sane ni Habakuk kɛ Yehowa gba lɛ shɛje emii. No hewɔ lɛ, etswa efai shi akɛ ebaaya nɔ emɛ Yehowa koni etsu saji ahe nii. Habakuk saa eti nɔ ni etswa efai shi akɛ ebaafee lɛ mli. Ewie akɛ ‘ebaafee diŋŋ kɛmɛ haomɔ gbi lɛ.’ (Hab. 3:16) Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi krokomɛi hu kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni amɛto amɛtsui shi amɛmɛ lɛ. Amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ wɔto wɔtsui shi wɔmɛ Yehowa.​—Mika 7:7; Yak. 5:7, 8.

12. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Habakuk sane lɛ mli?

12 Mɛni wɔkaseɔ yɛ Habakuk sane lɛ mli? Klɛŋklɛŋ lɛ, ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛbaakpe lɛ, esaaa akɛ wɔkpaa sɔlemɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esa akɛ wɔbo nibii ni Yehowa tsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ esafo lɛ nɔ ekɛɔ wɔ lɛ toi. Nɔ ni ji etɛ lɛ, esa akɛ wɔto wɔtsui shi wɔmɛ Yehowa, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ akɛ ebaatsu wɔnaagbai lɛ ahe nii yɛ be ni sa mli. Kɛ́ wɔkase Habakuk ni wɔtee nɔ wɔkɛ Yehowa gba sane, wɔbo lɛ toi, ni wɔto wɔtsui shi wɔmɛ lɛ lɛ, ebaashɛje wɔmii, ni no baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfi shi. Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ baaye abua wɔ ni wɔto wɔtsui shi, ni kɛ́ wɔto wɔtsui shi lɛ, wɔbaaná miishɛɛ ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛkpeɔ. Hiɛnɔkamɔ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ baatsu saji ahe nii.​—Rom. 12:12.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa shɛje Habakuk mii?

13 Kanemɔ Habakuk 2:3. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yehowa ná miishɛɛ waa akɛ Habakuk ekpɛ eyiŋ akɛ ebaamɛ lɛ. Ofe lɛ le bɔ ni Habakuk naa nɔ lɛ, ni no hewɔ lɛ, ejɛ suɔmɔ mli eshɛje emii ni ehã ele akɛ, etsɛŋ ebaatsu naagbai ni ekɛfɔ̃ ehiɛ lɛ ahe nii. Etsɛŋ enaagbai lɛ fɛɛ asɛɛ baafo. Etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ miikɛɛ lɛ akɛ: “Too otsui shi, ni okɛ ohiɛ afɔ̃ minɔ. Kɛ́ oonu he tamɔ nɔ ni misɛɛ miigbala shi po lɛ, too otsui shi ejaakɛ mahã osɔlemɔ lɛ hetoo.” Yehowa kai Habakuk akɛ, eto be pɔtɛɛ ni ebaahã eshiwoi lɛ aba mli. Ewo Habakuk ŋaa akɛ, eto etsui shi emɛ. Shiwoo lɛ baaba mli kɛ̃, ni Habakuk shwaŋ ehe kwraa akɛ emɛ.

Mɛni hewɔ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ bɔ ni wɔbaanyɛ lɛ? (Kwɛmɔ kuku 14)

14. Kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe lɛ, mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee?

14 Kɛ́ wɔto wɔtsui shi wɔmɛ Yehowa, ni wɔbo nɔ fɛɛ nɔ ni ekɛɔ wɔ lɛ toi jogbaŋŋ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ ni wɔkaye wɔtsui tuutu kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe. Yesu wie akɛ, esaaa akɛ wɔgbaa wɔhe naa yɛ “bei lɛ loo gbii lɛ” ni Nyɔŋmɔ hãko wɔle lɛ ahe. (Bɔf. 1:7) Nɔ pɛ ni ehe miihia ni wɔfee ji, ni wɔmu wɔfɔ̃ Yehowa nɔ akɛ yɛ be ni sa mli lɛ, ebaatsu wɔnaagbai lɛ ahe nii. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔbaa wɔhe shi, wɔtoa wɔtsui shi, wɔná hemɔkɛyeli, ni wɔkɛ be ni wɔyɔɔ lɛ atsu nii yɛ nilee mli kɛsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ bɔ ni wɔbaanyɛ.​—Mar. 13:35-37; Gal. 6:9.

KƐ́ WƆKƐ WƆHIƐ FƆ̃ YEHOWA NƆ LƐ WƆBAANÁ NAANƆ WALA

15, 16. (a) Mɛɛ shiwoi ni nɔ bɛ yɔɔ Habakuk wolo lɛ mli? (b) Mɛni wɔkaseɔ yɛ shiwoi nɛɛ amli?

15 Yehowa ewo shi akɛ: “Jalɔ lɛ, ebaaya nɔ ehi shi yɛ enɔkwayeli [loo “ehemɔkɛyeli,” shn.] lɛ hewɔ,” ni “Yehowa anunyam lɛ he nilee lɛ baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ.” (Hab. 2:4, 14) Yehowa ewo shi akɛ, mɛi fɛɛ ni toɔ amɛtsui shi ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ baaná naanɔ wala.

16 Susumɔ shiwoo ni yɔɔ Habakuk 2:4 lɛ he okwɛ. Shiwoo nɛɛ he miihia aahu akɛ, bɔfo Paulo tsĩ tã shii etɛ sɔŋŋ yɛ woji ni eŋmala lɛ amli! (Rom. 1:17; Gal. 3:11; Heb. 10:38) Ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛbaakpe lɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔye Yehowa anɔkwa ni wɔhe lɛ wɔye lɛ, wɔbaana eshiwoi lɛ amlibaa. Yehowa miisumɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama hiɛnɔkamɔ ni ehã wɔ lɛ nɔ.

17. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, mɛni ewo shi akɛ ebaafee ehã wɔ?

17 Nibii pii yɛ ni wɔ, mɛi ni wɔyɔɔ wala mli yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, baanyɛ akase yɛ Habakuk wolo lɛ mli. Yehowa ewo shi akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ nɔ ni ja, ni eheɔ enɔ eyeɔ, ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ baaná naanɔ wala. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔtswaa wɔhemɔkɛyeli lɛ wɔmaa shi, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ, ekɔɔɔ he eko naagbai loo shihilɛi ni mli wala ni wɔkɛbaakpe. Yehowa ehã wɔle yɛ Habakuk wolo lɛ mli akɛ, ebaaye ebua wɔ ni ebaahere wɔyiwala. Nɔ pɛ ni ebiɔ ni wɔfee ji, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ ni wɔto wɔtsui shi wɔmɛ lɛ kɛyashi be ni eto akɛ ebaahã e-Maŋtsɛyeli lɛ aye shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baashɛ. Nakai be lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ baayi obɔ kɛ Yehowa jálɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ.​—Mat. 5:5; Heb. 10:36-39.

OKƐ OHIƐ AFƆ̃ YEHOWA NƆ NI OBAANÁ MIISHƐƐ

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa wiemɔi lɛ ná Habakuk nɔ hewalɛ?

18 Kanemɔ Habakuk 3:16-19. Nɔ ni Yehowa kɛɛ Habakuk lɛ ná enɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Ejwɛŋ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ni Yehowa efee ehã ewebii lɛ be ko ni eho lɛ anɔ. Enɛ hã ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ waa fe tsutsu lɛ po. Ená nɔmimaa akɛ etsɛŋ Yehowa baatsu saji ahe nii! No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ gbalɔ Habakuk naagbai lɛ asɛɛ efooo amrɔ nɔŋŋ moŋ, shi ená miishɛɛ. Habakuk yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi dɔŋŋ. Moŋ lɛ, ená hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ Yehowa baahere lɛ. Sane ni ewie yɛ kuku 18 lɛ hãa wɔnaa nakai. Anɔkwa, eeenyɛ efee akɛ sane nɛɛ ji saji ni mɛi ewie yɛ Biblia lɛ mli kɛtsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ. Biblia he nilelɔi komɛi kɛɔ akɛ, sane ni ewie lɛ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “Nuŋtsɔ lɛ hewɔ lɛ, matumɔ kɛ miishɛɛ; Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ, majo kɛ miishɛɛ.” Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko wulu yɛ sane nɛɛ mli! Yehowa ewo shi akɛ ebaafee nibii kpakpai pii ehã wɔ. Shi kɛfata he lɛ, ehã wɔle akɛ, eeto nibii ahe gbɛjianɔ oyayaayai koni ehã shiwoi nɛɛ aba mli.

19. Kɛ́ wɔmiitao ni Yehowa ashɛje wɔmii tamɔ bɔ ni eshɛje Habakuk mii lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

19 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, oti ni yɔɔ Habakuk wolo lɛ mli ji akɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. (Hab. 2:4) Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai ji, ni wɔbaahã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa. No hewɔ lɛ, esa akɛ (1) wɔsɔle daa, ni wɔkɛ wɔnaagbai kɛ wɔhaomɔi fɛɛ ashwie Yehowa hiɛ; (2) wɔbo nibii ni Yehowa kɛɔ wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ toi jogbaŋŋ, ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni esafo lɛ kɛhãa wɔ lɛ atsu nii; ni (3) wɔye Yehowa anɔkwa ni wɔto wɔtsui shi wɔmɛ lɛ. Nibii nɛɛ ni ye ebua Habakuk. Yɛ ewolo lɛ shishijee lɛ, wɔnaa akɛ ebɛ miishɛɛ kwraa, shi yɛ ewolo lɛ naagbee lɛ, wɔnaa akɛ ená miishɛɛ waa, ejaakɛ Yehowa ewo lɛ hewalɛ. Nyɛhãa wɔkasea Habakuk, koni Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ aloo wɔ atuu ni eshɛje wɔmii! Namɔ po baanyɛ ashɛje wɔmii jogbaŋŋ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli fe lɛ?