Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yesu Kristo, Wɔ-Hiɛnyiɛlɔ Lɛ Nɔ

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yesu Kristo, Wɔ-Hiɛnyiɛlɔ Lɛ Nɔ

“Mɔ kome ji nyɛ-Hiɛnyiɛlɔ, Kristo lɛ.”​—MAT. 23:10.

LALAI: 16, 14

1, 2. Be ni Mose gbo lɛ, mɛɛ nitsumɔ wulu akɛwo Yoshua dɛŋ?

YEHOWA kɛɛ Yoshua akɛ: “Mitsulɔ Mose egbo. Agbɛnɛ tee shi, foo Yordan lɛ, bo kɛ maŋ nɛɛ fɛɛ, ni nyɛya shikpɔŋ ni mikɛhãa amɛ, ni ji Israelbii lɛ nɔ.” (Yos. 1:1, 2) Yoshua kɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 40 sɔmɔ akɛ Mose tsulɔ, no hewɔ lɛ, enɛ bafee tsakemɔ kpele diɛŋtsɛ kɛhã lɛ!

2 Mose enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ afii pii, shi amrɔ nɛɛ Yehowa ehala Yoshua akɛ amɛhiɛnyiɛlɔ. Ani Israelbii lɛ baakpɛlɛ ni Yoshua anyiɛ amɛhiɛ? Eeenyɛ efee akɛ, Yoshua susu sanebimɔ nɛɛ he. (5 Mo. 34:8, 10-12) Biblia niiamlitaomɔ wolo ko wie yɛ ŋmalɛ ni yɔɔ Yoshua 1:1, 2 lɛ he akɛ: “Kɛjɛ blema aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, be ni maŋ ko baanyɛ ekɛ naagbai kɛ oshãrai akpe waa ji, kɛ́ ená hiɛnyiɛlɔ hee.”

3, 4. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ jɔɔ Yoshua yɛ ehiɛ ni ekɛfɔ̃ enɔ lɛ hewɔ? Mɛɛ sane ekolɛ wɔbaabi wɔhe?

3 Ekolɛ Yoshua ye etsui yɛ bɔ ni nibii baaya lɛ ahã lɛ he, ni wɔnyɛŋ wɔshwa lɛ. Shi ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni ekɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ tsu nii oya nɔŋŋ. (Yos. 1:9-11) Nyɔŋmɔ jɔɔ lɛ yɛ ehiɛ ni ekɛfɔ̃ enɔ lɛ hewɔ, ni etsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ etsɔɔ lɛ kɛ Israelbii lɛ gbɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ŋwɛibɔfo nɛɛ ji Wiemɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Kromɔbi lɛ.​—2 Mo. 23:20-23; Yoh. 1:1.

4 Be ni Yoshua batsɔ Israelbii lɛ ahiɛnyiɛlɔ hee lɛ, ebafee tsakemɔ wulu kɛhã amɛ. Shi Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, amɛnyɛ amɛtsɔ mli. Ŋmɛnɛ hu lɛ, aafee tsakemɔi pii ni sa kadimɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli, ni ekolɛ kɛ́ wɔsusu tsakemɔi nɛɛ ahe lɛ, wɔbiɔ wɔhe akɛ, ‘Ani wɔbaanyɛ wɔmu wɔfɔ̃ Yesu, mɔ ni Yehowa ehala akɛ wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ nɔ?’ (Kanemɔ Mateo 23:10.) Kɛ́ wɔsusu tsakemɔi wuji ni afee yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ yɛ blema, kɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔ nɔ enyiɛ ewebii lɛ ahiɛ be ni afeɔ tsakemɔi nɛɛ he lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo.

NAMƆ NYIƐ NYƆŊMƆ WEBII LƐ AHIƐ KƐTEE SHIWOO SHIKPƆŊ LƐ NƆ?

5. Mɛni ba be ni Yoshua yɔɔ Yeriko masɛi lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

5 Be ni Israelbii lɛ fo Yordan lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ ba. Yoshua kɛ nuu ko ni egbala eklante ehiɛ yɛ edɛŋ lɛ kpe yɛ Yeriko masɛi. Ebi nuu lɛ akɛ: “Ani oyɛ wɔgbɛfaŋ, aloo oyɛ wɔhenyɛlɔi lɛ agbɛfaŋ?” Asomoaŋ lɛ, nuu lɛ, ŋwɛibɔfo ni, ni ehã Yoshua hetoo akɛ lɛ ji “Yehowa asraafoi lɛ anɔ onukpa,” ni efee klalo akɛ ebaafã Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe. Enɛ hã Yoshua naa kpɛ ehe waa. (Kanemɔ Yoshua 5:13-15 kɛ shishigbɛ niŋmaa.) Be ni abɔɔ nibii komɛi ni tee nɔ be ni Israelbii lɛ efo Yordan lɛ sɛɛ lɛ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli lɛ, awie he tamɔ nɔ ni Yehowa kɛ Yoshua wie tɛ̃ɛ. Shi ekã shi faŋŋ akɛ, ŋwɛibɔfo nɛɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ Yoshua wie lɛ, ni etamɔ nɔ ni ŋwɛibɔfo nɛɛ nɔŋŋ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ mɛi krokomɛi hu wie yɛ blema.​—2 Mo. 3:2-4; Yos. 4:1, 15; 5:2, 9; Bɔf. 7:38; Gal. 3:19.

6-8. (a) Mɛni hewɔ yɛ adesai ahiɛ lɛ, etamɔ nɔ ni nilee bɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã Yoshua lɛ amli? (b) Mɛni hãa wɔnaa akɛ nilee yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã lɛ amli ni amɛba yɛ be naa lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.)

6 Ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ Yoshua nɔ tuuntu ni esa akɛ efee koni amɛnyɛ amɛye Yeriko nɔ kunim. Gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhã lɛ lɛ ekomɛi yɛ ni yɛ adesai ahiɛ lɛ, etamɔ nɔ ni nilee bɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ Yoshua akɛ efolɔ esraafoi lɛ fɛɛ ketia. Kɛ́ Yoshua folɔ esraafoi lɛ ketia lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ gbii fioo baaho dani amɛbaanyɛ amɛya ta. Ani be nɛɛ ji be ni esa akɛ afolɔ hii kakalɔi nɛɛ ketia?​—1 Mo. 34:24, 25; Yos. 5:2, 8.

7 Ekolɛ be ni afolɔ asraafoi lɛ ketia lɛ, amɛsusu bɔ ni amɛbaafee amɛbu amɛwekui ahe kɛ́ amɛhenyɛlɔi lɛ batutua amɛ lɛ he. Shi be ni amɛyaanu lɛ, akɛɛ “aŋa Yeriko naa kpɛŋŋ yɛ Israelbii lɛ ahewɔ; mɔ ko mɔ ko ejeee kpo, ni mɔ ko mɔ ko baaa mli hu”! (Yos. 6:1) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amaniɛbɔɔ nɛɛ hã hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ akɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhã amɛ lɛ hi lɛ mli wa waa.

8 Agbɛnɛ hu, ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ Yoshua akɛ Israelbii lɛ akatutua Yeriko. Moŋ lɛ, amɛnyiɛ kɛbɔle Yeriko maŋ lɛ shi kome daa gbi, aahu gbii ekpaa. Shi gbi ni ji kpawo lɛ nɔ lɛ, amɛnyiɛ kɛbɔle maŋ lɛ shii kpawo. Ekolɛ asraafoi lɛ ekomɛi nu he akɛ kɛ́ amɛfee nakai lɛ, amɛmiifite amɛbe kɛ amɛhewalɛ efolo. Shi Yehowa, ni ji Israelbii lɛ a-Hiɛnyiɛlɔ ni amɛkɛ amɛhiŋmɛii enaaa lɛ lɛ, le nɔ tuuntu ni efeɔ lɛ. Be ni amɛkɛ egbɛtsɔɔmɔ lɛ tsu nii lɛ, amɛnyɛ amɛkpãtã Yeriko maŋ lɛ hiɛ ní amɛkɛ Yeriko asraafoi lɛ wuuu ta. Agbɛnɛ hu, be ni amɛna yibii kpakpai ni gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ ewo lɛ, ehã amɛhemɔkɛyeli lɛ mli wa.​—Yos. 6:2-5; Heb. 11:30. *

9. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa asafo lɛ kɛhãa wɔ lɛ atsu nii? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

9 Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? Ekolɛ jeee be fɛɛ be wɔbaanu tsakemɔi ni Yehowa asafo lɛ feɔ lɛ ashishi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni awo wɔ hewalɛ ni wɔkɛ foŋ kɛ tablɛti kɛ amɛhenɔi lɛ atsu nii kɛfee aŋkro nikasemɔ, ni agbɛnɛ hu wɔkɛtsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ, ekolɛ wɔhiɛ fee wɔ yaa fioo. Shi amrɔ nɛɛ ekolɛ wɔna sɛɛnamɔi ni yɔɔ he akɛ wɔkɛ nibii nɛɛ baatsu nii kɛ́ nakai feemɔ yɛ wɔhewalɛ mli. Kɛ́ wɔna nibii kpakpai ni jɛɔ tsakemɔi ni afeɔ lɛ amli kɛbaa lɛ, ehãa wɔhemɔkɛyeli lɛ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli waa.

GBƐ NI KRISTO TSƆ NƆ ENYIƐ BLEMA KRISTOFOI LƐ AHIƐ

10. Namɔ hɔ kpee ni sa kadimɔ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ fee yɛ Yerusalem lɛ sɛɛ?

10 Be ni Kornelio ebatsɔ Kristofonyo lɛ sɛɛ aaafee afii 13 lɛ, Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ma nɔ mi loloolo akɛ ketiafoo he miihia. (Bɔf. 15:1, 2) Enɛ kɛ naataamɔ ba nyɛmimɛi lɛ ateŋ yɛ Antiokia. No hewɔ lɛ, ato gbɛjianɔ koni Paulo aya Yerusalem ni ekɛ sane nɛɛ ayafɔ̃ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ hiɛ. Shi namɔ hɔ tsumɔ nɛɛ ni atsu Paulo lɛ sɛɛ? Paulo wie akɛ: “Mikwɔ kɛtee yɛ kpojiemɔ ko hewɔ.” Ekã shi faŋŋ akɛ, Kristo ji mɔ ni kudɔ nibii koni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ atsu sane lɛ he nii.​—Gal. 2:1-3.

Kristo tsɔɔ blema Kristofoi lɛ gbɛ (Kwɛmɔ kuku 10, 11)

11. (a) Mɛni Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi tee nɔ amɛwie yɛ ketiafoo sane lɛ he? (b) Mɛni Paulo fee kɛtsɔɔ akɛ efiɔ onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ asɛɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.)

11 Kristo tsɔɔ gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ gbɛ ni amɛhã efee faŋŋ akɛ ehe ehiaaa ni afolɔɔ Kristofoi ni jeee Yudafoi lɛ ketia. (Bɔf. 15:19, 20) Shi loloolo lɛ, Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ tee nɔ amɛfolɔ amɛbii ketia, ni enɛ tee nɔ afii pii. Be ni onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ nu ni mɛi miikɛɛ akɛ Paulo yeee Mose Mla lɛ nɔ lɛ, amɛhã lɛ gbɛtsɔɔmɔ ko ni eeenyɛ efee akɛ ehã ehiɛ fee lɛ yaa. * (Bɔf. 21:20-26) Amɛkɛɛ lɛ akɛ eŋɔ hii ejwɛ efata ehe kɛya sɔlemɔ shĩa lɛ koni mɛi ana akɛ ‘eyeɔ Mla lɛ nɔ.’ Kulɛ, Paulo baanyɛ akɛɛ akɛ: ‘Bɛ enɛ lɛ, jwɛŋmɔ bɛ mli? Mɛni hewɔ esa akɛ mafee nɔ ko tamɔ nakai? Naagba lɛ jɛ Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ ni nuuu ketiafoo sane lɛ shishi lɛ.’ Shi Paulo na akɛ onukpai lɛ miitao ni ekomefeemɔ ahi Kristofoi lɛ fɛɛ ateŋ. No hewɔ lɛ, eba ehe shi ni ebo gbɛtsɔɔmɔ ni amɛkɛhã lɛ lɛ toi. Shi ekolɛ, wɔbaabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ kwraa Yesu ŋmɛ gbɛ ni ketiafoo sane lɛ tee nɔ efee naagba be kplaŋŋ, eyɛ mli akɛ egbele lɛ kɛ Mose Mla lɛ ba naagbee?’​—Kol. 2:13, 14.

12. Mɛni eeenyɛ efee akɛ, no hewɔ Kristo ŋmɛ gbɛ ni be kplaŋŋ ho dani etsu ketiafoo sane lɛ he nii egbe naa lɛ?

12 Kɛ́ afee tsakemɔ yɛ bɔ ni wɔnuɔ Biblia mli sane ko shishi lɛ mli lɛ, eheɔ be dani mɛi komɛi nuɔ shishi. Ehe be dani Kristofoi ni ji Yudafoi lɛ nu shishi akɛ amɛbɛ Mla lɛ shishi dɔŋŋ. (Yoh. 16:12) Ebawa kɛhã amɛteŋ mɛi komɛi akɛ amɛbaakpɛlɛ nɔ akɛ, Nyɔŋmɔ ebuuu ketiafoo akɛ eji wekukpaa krɛdɛɛ ni yɔɔ lɛ kɛ ewebii lɛ ateŋ lɛ he okadi dɔŋŋ. (1 Mo. 17:9-12) Amɛteŋ mɛi komɛi hu she gbeyei akɛ kɛ́ amɛhã esoro amɛ yɛ Yudafoi krokomɛi lɛ ahe lɛ, abaawa amɛ yi. (Gal. 6:12) Shi sɛɛ mli lɛ, Kristo tsɔ woji ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ Paulo ni eŋmala lɛ anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni sa hã yɛ sane nɛɛ he.​—Rom. 2:28, 29; Gal. 3:23-25.

KRISTO KÃ HE EETSƆƆ ASAFO LƐ GBƐ

13. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔba wɔhe shi wɔhã Kristo, wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ?

13 Kɛ́ asafo lɛ fee tsakemɔ ko shi wɔnuuu shishi jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ wɔsusu bɔ ni Kristo, wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ, tsɔɔ Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ gbɛ ehã lɛ he. Yɛ Yoshua beiaŋ kɛ bɔfoi lɛ abeiaŋ fɛɛ lɛ, Kristo hã Nyɔŋmɔ webii lɛ gbɛtsɔɔmɔi kpakpai, ni enɛ bu Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe, ni ehã amɛhemɔkɛyeli lɛ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ mli wa waa.​—Heb. 13:8.

14-16. Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛtsɔɔmɔi ni “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” kɛhãa wɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ Kristo miisumɔ ni eye ebua wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa?

14 Ŋmɛnɛ lɛ, “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” hãa wɔ gbɛtsɔɔmɔi yɛ be ni sa mli, ni enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yesu sumɔɔ wɔsane waa. (Mat. 24:45) Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Marc, ni yɔɔ bii ejwɛ lɛ wie akɛ: “Satan ejie ehiɛ eka wekui koni etsɔ no nɔ ejwa asafo lɛ. No hewɔ awoɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee weku jamɔ daa otsi lɛ. Etamɔ nɔ ni aakɛɛ wekuyitsei akɛ, ‘Nyɛbua nyɛwekui lɛ ahe!’”

15 Kɛ́ wɔkɔ sane sɛɛ ni wɔna akɛ Kristo miitsɔɔ wɔ gbɛ lɛ, no hãa wɔnaa akɛ eesumɔ ni eye ebua wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Nyɛmi nuu asafoŋ onukpa ko ni atsɛɔ lɛ Patrick lɛ wie akɛ: “Be ni akɛ gbɛtsɔɔmɔ ba akɛ yɛ otsi lɛ naagbee lɛ, wɔkpe yɛ kui bibii amli kɛya shiɛmɔ lɛ, eyaŋɔɔɔ mɛi komɛi anaa.” Shi ekɛfata he akɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ Yesu susuɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɛjianɔtoo hee nɛɛ hewɔ lɛ, nyɛmimɛi ni hiɛ gboɔ loo amɛfɔɔɔ shiɛmɔyaa lɛ ena akɛ asusuɔ amɛhe ni amɛhe yɛ sɛɛnamɔ, ni enɛ ewo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli waa.

16 Agbɛnɛ hu, gbɛtsɔɔmɔi ni Kristo kɛhãa wɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni ji nitsumɔ ni he miihia fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ nɔ. (Kanemɔ Marko 13:10.) Nyɛminuu André, ni batsɔ asafoŋ onukpa etsɛko tsɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hei fɛɛ ni asafo lɛ kɛhãa lɛ baatsu nii. André wie akɛ: “Bɔ ni agbɔ mɛi abɔ ni tsuɔ nii yɛ nitsumɔhe niji srɔtoi lɛ amli lɛ anɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ be ni eshwɛ lɛ faaa dɔŋŋ, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhewalɛ fɛɛ atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.”

FI GBƐTSƆƆMƆI FƐƐ NI KRISTO KƐHÃA WƆ LƐ ASƐƐ

17, 18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhe be kɛsusu bɔ ni wɔná tsakemɔi ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ ahe sɛɛ wɔhã lɛ he?

17 Gbɛtsɔɔmɔi ni Yesu Kristo, wɔ-Maŋtsɛ lɛ, kɛhãa wɔ lɛ baaye abua wɔ ŋmɛnɛ kɛ daa. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ amaa bɔ ni wɔná tsakemɔi ni afee yɛ asafo lɛ mli nyɛsɛɛ nɛɛ ahe sɛɛ wɔhã lɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛsɛɛ nɛɛ afee tsakemɔi yɛ bɔ ni ato asafoŋ kpeei lɛ ahe gbɛjianɔ ahã kɛ bɔ ni wɔtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ wɔhãa lɛ mli. Nyɛbaanyɛ nyɛsusu bɔ ni nyɛná tsakemɔi nɛɛ ahe sɛɛ lɛ he yɛ nyɛweku jamɔ lɛ mli.

Ani ooye oobua oweku lɛ kɛ nyɛmimɛi krokomɛi koni amɛkɛ Yehowa asafo lɛ anyiɛ? (Kwɛmɔ kuku 17, 18)

18 Kɛ́ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, tsakemɔi ni afeɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ kɛ jɔɔmɔi pii baa lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaafi tsakemɔi nɛɛ asɛɛ ni wɔná amɛhe miishɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛni amrɔ nɛɛ wɔkɛ foŋ kɛ tablɛti kɛ amɛhenɔi lɛ miitsu nii waa hewɔ lɛ, asafo lɛ fiteee shika pii yɛ woji akalamɔ he tamɔ tsutsu ko. Enɛ hewɔ lɛ, asafo lɛ enyɛ ekɛ shika pii ewo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli koni mɛi babaoo anu sane kpakpa lɛ. Ani obaanyɛ odaunlodi asafo lɛ woji kɛ nibii krokomɛi ofata nɔ ni oyɔɔ momo lɛ ahe ni okɛtsu nii? Kɛ́ ofee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ oofi Kristo sɛɛ, ejaakɛ lɛ hu eesumɔ ni abaa shika kɛ nibii krokomɛi ni asafo lɛ yɔɔ lɛ ayi.

19. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfi gbɛtsɔɔmɔi ni Kristo kɛhãa wɔ lɛ asɛɛ?

19 Kɛ́ wɔfi gbɛtsɔɔmɔi ni Kristo kɛhãa wɔ lɛ asɛɛ kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ, ewajeɔ nyɛmimɛi krokomɛi ni ehãa ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ mli waa. André wie yɛ tsakemɔ ni afee yɛ mɛi abɔ ni sɔmɔɔ yɛ Betel lɛ he lɛ he akɛ: “Bɔ ni Betelbii ni atsake amɛnitsumɔ lɛ kɛ miishɛɛ emɔ nitsumɔi hei ni ahã amɛ lɛ amli lɛ ehã mibu amɛ waa, ni ehã hemɔkɛyeli ni miyɔɔ akɛ Kristo ni tsɔɔ asafo nɛɛ gbɛ lɛ mli ewa. Bɔ ni amɛkɛ miishɛɛ tsuɔ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛhãa amɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛkɛ Yehowa shwiili lɛ nyiɛ waa.”

NÁ HEMƆKƐYELI NI OKƐ OHIƐ AFƆ̃ WƆHIƐNYIƐLƆ LƐ NƆ

20, 21. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Kristo, wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ, nɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔ abaahã hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Etsɛŋ Yesu Kristo, mɔ ni Nyɔŋmɔ ehala akɛ wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ, ‘baagbe ekunimyeli lɛ naa’ ni ‘ebaatsu nibii ni yɔɔ naakpɛɛ.’ (Kpo. 6:2; Lala 45:4) Shi dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, eesaa wɔ koni wɔnyɛ wɔhi jeŋ hee lɛ mli ni wɔtsu nitsumɔ ni abaatsu yɛ jɛmɛ lɛ. Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, wɔbaatsɔɔ mɛi ni abaatee amɛ shi lɛ nii, ni wɔbaasaa shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ fɛfɛo.

21 Kɛji wɔtee nɔ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ wɔ-Hiɛnyiɛlɔ kɛ wɔ-Maŋtsɛ lɛ nɔ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, ebaanyiɛ wɔhiɛ kɛya jeŋ hee lɛ mli. (Kanemɔ Lala 46:1-3.) Bei komɛi lɛ, ebaanyɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaafi tsakemɔ ko ni afee yɛ asafo lɛ mli lɛ sɛɛ, titri lɛ, kɛ́ nakai tsakemɔ lɛ sa wɔhe yɛ gbɛ ko ni wɔkpaaa gbɛ kwraa lɛ nɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ ni wɔkahao? Abaahã sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 8 Mɛi ni tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ ena ŋmaa pii ni mɛi ni yɔɔ Yeriko lɛ kpa shi amɛnáaa amɛye. Enɛ maa nɔ ni Biblia lɛ wie lɛ nɔ mi, akɛ, Israelbii lɛ wooo Yeriko maŋ lɛ he ka be kplaŋŋ, ni Yehowa hãaa amɛta niyenii ni yɔɔ nakai maŋ lɛ mli lɛ he. Shi akɛni Israelbii lɛ ŋɔ Kanaan shikpɔŋ lɛ yɛ nikpamɔ beiaŋ hewɔ lɛ, amɛná niyenii pii yɛ ŋmɔji lɛ amli. (Yos. 5:10-12) No hewɔ lɛ, be ni Yehowa hã amɛŋɔ shikpɔŋ lɛ hi waa.

^ kk. 11 Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “Paulo kɛ Heshibaa Kpɛlɛ Anɔkwayeli he Kaa lɛ Nɔ” ni je kpo yɛ March 15, 2003 Buu-Mɔɔ lɛ, bf. 24 lɛ.