Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Susumɔ Mɛi Krokomɛi Ahe Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Feɔ Lɛ

Susumɔ Mɛi Krokomɛi Ahe Tamɔ Bɔ Ni Yehowa Feɔ Lɛ

“Mɔ fɛɛ mɔ ni naa mɔ ni bɛ yelikɛbualɔ mɔbɔ lɛ yɛ miishɛɛ.”​—LALA 41:1.

LALAI: 130, 107

1. Mɛni hãa anaa akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ sumɔɔ amɛhe?

YEHOWA tsuji ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ji weku kome mli bii, ni amɛsumɔɔ amɛhe waa. (1 Yoh. 4:16, 21) Bei komɛi lɛ, amɛkɛ nibii wuji shãa afɔle kɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ amɛhe. Shi nɔ titri ni hãa anaa akɛ amɛsumɔɔ amɛhe ji, nibii bibiibibii pii ni amɛfeɔ amɛhãa amɛhe lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛ amɛwiemɔ shɛjeɔ amɛnyɛmimɛi lɛ amii ni amɛkɛwoɔ amɛ hewalɛ, ni agbɛnɛ hu, amɛkɛ amɛ yeɔ yɛ mlihilɛ naa. Kɛ́ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ lɛ, belɛ wɔmiikase wɔ-Tsɛ Yehowa.​—Efe. 5:1.

2. Mɛni Yesu fee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ wɔ tamɔ bɔ ni e-Tsɛ lɛ sumɔɔ wɔ lɛ?

2 Yesu kase e-Tsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Ekɛ mɛi ye yɛ mlihilɛ naa be fɛɛ be. Ewie akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni eetɔ nyɛ, ni nyɛtere jatsui ni tsii, ni mahã nyɛhe ajɔ nyɛ . . . , ejaakɛ mihe jɔ, ni mibaa mihe shi yɛ mitsuiŋ.” (Mat. 11:28, 29) Kɛ́ wɔkase Kristo, ni wɔ hu ‘wɔna mɛi ni bɛ yelikɛbualɔi lɛ mɔbɔ’ lɛ, Yehowa baaná wɔhe miishɛɛ, ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔmii baashɛ wɔhe waa. (Lala 41:1) Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni wɔbaafee wɔtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ wɔweku lɛ mli bii, wɔsafo lɛ mli bii, kɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe.

SUSUMƆ OWEKU LƐ MLI BII LƐ AHE

3. Mɛni wumɛi baanyɛ afee kɛtsɔɔ akɛ amɛsusuɔ amɛŋamɛi ahe? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

3 Esa akɛ wumɛi asusu amɛweku lɛ mli bii lɛ ahe, ni amɛkɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhã weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ. (Efe. 5:25; 6:4) Biblia lɛ kɛɔ wumɛi akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛkɛ nyɛŋamɛi lɛ ahia shi yɛ nilee naa.” Abaanyɛ atsɔɔ ŋmalɛ nɛɛ shishi hu akɛ, “Nyɛjiea mɔhesusumɔ kpo nyɛtsɔa nyɛŋamɛi; nyɛnua nyɛŋamɛi ashishi.” (1 Pet. 3:7; shn.) Wu ni nuɔ eŋa shishi lɛ le akɛ eŋa lɛ ji hefatalɔ ni sa lɛ. (1 Mo. 2:18) Ehãa ehiɔ ejwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, eyɛ mli akɛ esoro bɔ ni eŋa lɛ nuɔ nii ahe ehãa kɛ bɔ ni efeɔ enii ehãa moŋ, shi no etsɔɔɔ akɛ ehi fe lɛ. Esusuɔ bɔ ni eŋa lɛ nuɔ he ehãa lɛ he, ni ekɛ lɛ yeɔ yɛ mlihilɛ naa ni ebuɔ lɛ. Yoo ko ni yɔɔ Canada lɛ wie akɛ kɛ́ eejie ehenumɔi akpo lɛ, ewu lɛ hãaa enu he tamɔ nɔ ni eetsere nɔ ko tsɔ. Ewie akɛ: “Ekɛɛɛ mi kɔkɔɔkɔ akɛ, ‘Esaaa akɛ onuɔ he nakai.’ Agbɛnɛ hu, kɛ́ miiwie lɛ, eboɔ toi jogbaŋŋ. Kɛ́ eejaje mijwɛŋmɔ yɛ nɔ ko he lɛ, efeɔ nakai kɛ mlihilɛ.”

4. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni nuu ko kɛ yei krokomɛi yeɔ ehãa lɛ baanyɛ atsɔɔ kɛji esusuɔ eŋa he aloo esusuuu ehe?

4 Wu ni susuɔ eŋa he lɛ kwɛɔ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni ekɛ yei krokomɛi shãraa ehãa lɛ he, ejaakɛ ejwɛŋɔ bɔ ni eŋa baanu he ehã lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ekɛ yei krokomɛi miishãra yɛ Intanɛt lɛ nɔ jio, yɛ gbɛ kroko nɔ jio, efeee nɔ ko ni baahã efee tamɔ nɔ ni eyɛ amɛhe suɔmɔ. (Hiob 31:1) Eyeɔ eŋa lɛ anɔkwa, ejaakɛ esumɔɔ lɛ ni esumɔɔ Yehowa hu, ni enyɛɔ efɔŋ.​—Kanemɔ Lala 19:14; 97:10.

5. Te yoo ko baafee tɛŋŋ etsɔɔ akɛ esusuɔ ewu he?

5 Kɛ́ wumɛi kase Yesu Kristo, ni ji amɛyitso lɛ, efeɔ mlɛo kɛhãa amɛŋamɛi akɛ amɛbaajie “bulɛ ni mli kwɔ” kpo amɛtsɔɔ amɛ. (Efe. 5:22-25, 33) Yoo ni buɔ ewu lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaanu ewu lɛ shishi ni ená tsui ehã lɛ, kɛ́ ekolɛ ehe bahia ni ewu lɛ kɛ be pii atsu asafo nitsumɔ ko loo kɛ́ ekɛ naagba ko miikpe. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Britain lɛ wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, miŋa naa yɛ minifeemɔ mli akɛ nɔ ko miigba minaa. Kɛ́ ena nakai lɛ, ekɛ shishitoo mla ni yɔɔ Abɛi 20:5 lɛ tsuɔ nii. Bei komɛi lɛ, bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ hewɔ lɛ, etoɔ etsui shi kɛyashi be ni sa mli dani ‘egbalaa’ sane ni haoɔ mi lɛ kɛjeɔ kpo, kɛ́ eji nɔ ko ni manyɛ mikɛ lɛ agba he sane.”

6. Mɛni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔfee kɛwo gbekɛbii hewalɛ ni amɛsusu mɛi krokomɛi ahe ni amɛfee amɛ ejurɔ? Te gbekɛbii lɛ baaná enɛ he sɛɛ amɛhã tɛŋŋ?

6 Kɛ́ wu kɛ ŋa jie mlihilɛ kɛ bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ, amɛmiifee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛmiihã amɛbii lɛ. Shi kɛfata he lɛ, esa akɛ amɛje gbɛ amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛna akɛ, esa akɛ amɛsusu mɛi krokomɛi ahe ni amɛfee amɛ ejurɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ fɔlɔi atsɔse amɛbii lɛ koni amɛkajo foi kɛkpa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ atee henaabuamɔi ashishi lɛ, amɛbaanyɛ amɛhã amɛbii lɛ ale akɛ, esa akɛ amɛmɛ ni mɛi ni edara lɛ ayahe amɛniyenii lɛ dani amɛ amɛya. Asafoŋbii lɛ fɛɛ baanyɛ aye abua fɔlɔi lɛ kɛtsɔse amɛbii lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ gbekɛ ko fee bo ejurɔ, tamɔ ekolɛ egbele shinaa ehã bo lɛ, esa akɛ ojie eyi. Enɛ baahã ená miishɛɛ, ni no baahã ena akɛ “nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.”​—Bɔf. 20:35.

SUSUMƆ ONYƐMIMƐI KRISTOFOI LƐ AHE

7. Mɛni Yesu fee ni tsɔɔ akɛ esusuɔ nuu toimulɔ ko he? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase Yesu?

7 Be ko be ni Yesu yɔɔ Dekapoli kpokpaa lɛ nɔ lɛ, mɛi kɛ “nuu toimulɔ ko ni nyɛɛɛ awie jogbaŋŋ” ba eŋɔɔ. (Mar. 7:31-35) Shi Yesu tsaaa lɛ yɛ mɛi lɛ ahiɛ. Mɛni hewɔ? Eeenyɛ efee akɛ, akɛni nuu lɛ nyɛɛɛ awie jogbaŋŋ ni enuuu nii hu hewɔ lɛ, kɛ́ eyɛ mɛi ateŋ lɛ, ehe ejɔɔɔ lɛ. Ekolɛ Yesu yɔse enɛ, ni no hewɔ “ekɛ lɛ shi mɛi lɛ ateŋ kɛtee afã” dani etsa lɛ lɛ. Wɔnyɛŋ wɔtsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ wɔtsa mɛi, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ, shi nɔ ko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee. Wɔbaanyɛ wɔsusu wɔnyɛmimɛi lɛ ahe ni wɔmli ahi yɛ amɛnɔ, ni nakai esa akɛ wɔfee. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛhãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asusua enyɛmi he bɔ ni afee ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akanya enyɛmi koni wɔjie suɔmɔ kpo ni wɔtsu nitsumɔi kpakpai.” (Heb. 10:24) Yesu nu he ehã nuu toimulɔ lɛ ni ekɛ lɛ ye yɛ mlihilɛ naa. Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ.

8, 9. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ wɔnyɛmimɛi ni egbɔlɔ kɛ mɛi ni eje kpa lɛ ahe? (Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnii ahã.)

8 Jiemɔ mlihilɛ kpo otsɔɔ mɛi ni egbɔlɔ kɛ mɛi ni eje kpa lɛ. Suɔmɔ ji nɔ ni akɛkadiɔ Kristofoi asafo lɛ. (Yoh. 13:34, 35) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔmiisumɔ ni wɔtsu nibii ahe nii jogbaŋŋ ni wɔfee nakai yɛ be naa moŋ, shi esaaa akɛ no hãa wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ mɛi ni egbɔlɔ kɛ mɛi ni eje kpa ni yɔɔ wɔteŋ lɛ anɔ, kɛ́ no baabi ni wɔkɛ nibii komɛi ashã afɔle po. Esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã amɛ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔye wɔbua amɛ ni amɛnyɛ amɛba Kristofoi akpeei ni amɛkɛ amɛhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ́ fioo ko pɛ po amɛbaanyɛ amɛtsu. (Mat. 13:23) Nyɛmi nuu ko ni taa shwiili mli, ni atsɛɔ lɛ Michael lɛ wie akɛ, ehiɛ sɔɔ bɔ ni eweku lɛ kɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ eshiɛmɔyaa kuu lɛ mli lɛ yeɔ amɛbuaa lɛ lɛ waa. Ewie akɛ: “Yelikɛbuamɔ ni amɛ fɛɛ amɛkɛhãa mi lɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli aahu shi kome dani ebaa lɛ akɛ miyaaa asafoŋ kpee, ni mifɔɔ shiɛmɔ yaa. Misumɔɔ maŋ odaseyeli waa.”

9 Ayɛ nyɛmimɛi ni egbɔlɔ kɛ mɛi ni eje kpa yɛ Betel shĩai pii amli. Nɔkwɛlɔi ni yɔɔ Betel lɛ jɛɔ suɔmɔ mli amɛtoɔ gbɛjianɔ amɛhãa nyɛmimɛi anɔkwafoi nɛɛ koni amɛtsɔ woji aŋmalamɔ kɛ tɛlifoŋ nɔ amɛshiɛ. Nyɛmi nuu ko ni eye afii 86 ni atsɛɔ lɛ Bill lɛ ŋmalaa mɛi ni yɔɔ hei ni etse amɛhe banee lɛ woji, ni ewie akɛ eŋɔɔ enaa waa akɛ enyɛɔ efeɔ nakai. Nancy, ni eshwɛ fioo ni ebaaye afii 90 lɛ hu wie akɛ: “Kɛ́ miiŋmala woji lɛ, minuuu he akɛ miifee nɔ ko kɛkɛ. Shiɛmɔ mishiɛɔ lɛ. Esa akɛ mɛi ale anɔkwale lɛ!” Ethel, ni afɔ lɛ yɛ afi 1921 lɛ wie akɛ: “Daa nɛɛ mihe ko miiwa mihe. Bei komɛi lɛ, mihesaamɔ po waa kɛhãa mi.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, Ethel shiɛɔ ehãa mɛi kɛtsɔ tɛlifoŋ nɔ, ni efeɔ sɛɛkuukɛsaramɔi po. Barbara, ni eye afii 85 lɛ wie akɛ: “Akɛni mibɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa hewɔ lɛ, ewa kɛhã mi waa akɛ maya mɛi aŋɔɔ ni mayashiɛ mahã amɛ. Shi kɛtsɔ tɛlifoŋ nɔ lɛ, minyɛɔ mishiɛɔ mihãa mɛi. Yehowa, oyiwaladɔŋŋ!” Yɛ nɔ ni shɛɛɛ afi mli lɛ, nyɛmimɛi hiimeji kɛ yeimeji komɛi ni yɔɔ Betel shĩa ko mli lɛ kɛ ŋmɛlɛtswai 1,228 shiɛ, amɛŋmala woji 6,265, amɛtswa mɛi tɛlifoŋ fe shii 2,000, ni amɛhã woji 6,315! Ekã shi faŋŋ akɛ, amɛnitsumɔ kpakpa lɛ hã Yehowa ná miishɛɛ waa!​—Abɛi 27:11.

10. Mɛni ji nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛná asafoŋ kpeei lɛ ahe sɛɛ jogbaŋŋ?

10 Susumɔ nyɛmimɛi lɛ ahe kɛ́ otee asafoŋ kpeei. Kɛ́ wɔsusuɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ahe lɛ, wɔbaafee nibii ni baaye abua amɛ ni amɛná asafoŋ kpeei lɛ ahe sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Nibii nɛɛ ateŋ ekome ji, ni wɔbaabashɛ asafoŋ kpeei lɛ ashishi yɛ be naa. Kɛ́ wɔkpe sɛɛ lɛ, wɔbaagbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛje kpee lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ, nibii ni wɔkpaaa gbɛ baa ni no hãa wɔkpeɔ sɛɛ moŋ, shi kɛ́ daa nɛɛ wɔkpe sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔfee tsakemɔi koni no atsɔɔ akɛ wɔsusuɔ wɔnyɛmimɛi lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ akɛ, Yehowa kɛ e-Bi lɛ ni efɔ̃ wɔ nine akɛ wɔba asafoŋ kpeei lɛ. (Mat. 18:20) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbashɛ mra kɛtsɔɔ akɛ wɔbuɔ amɛ!

11. Mɛni hewɔ esa akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ nifeemɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ 1 Korintobii 14:40 lɛ atsu nii?

11 Kɛ́ wɔsusuɔ wɔnyɛmimɛi lɛ ahe lɛ, wɔbaabo Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ toi, akɛ: “Nyɛfea nibii fɛɛ bɔ ni yɔɔ fɛo, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ gbɛjianɔtoo naa.” (1 Kor. 14:40) Kɛ́ nyɛmimɛi ni yɔɔ nifeemɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ ye amɛbe nɔ lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛmiibo gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ toi. Agbɛnɛ hu, ebaatsɔɔ akɛ amɛsusuɔ nyɛmi ni baaba yɛ amɛsɛɛ lɛ kɛ asafoŋbii lɛ ahe. Nyɛmimɛi komɛi fãa gbɛ kɛjɛɔ shɔŋŋ kɛbaa asafoŋ kpeei lɛ, mɛi komɛi hu woɔ tsɔne, ni mɛi komɛi hu ahefatalɔi ni jeee Odasefoi lɛ etsɔɔ amɛ be ni amɛkɛbashɛ shĩa. Kɛ́ akpaaa asafoŋ kpeei yɛ be naa lɛ, ebaanyɛ egba nyɛmimɛi nɛɛ fɛɛ anaa.

12. Mɛni hewɔ esa akɛ ‘wɔhiɛ asɔ asafoŋ onukpai lɛ waa diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli’ lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Ohiɛ Asɔ Mɛi Ni Nyiɛɔ Hiɛ Lɛ.”)

12 Asafoŋ onukpai lɛ gboɔ asafo lɛ he deŋme waa, ni amɛkɛ hiɛdɔɔ tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu. Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ asɔ amɛ waa diɛŋtsɛ. (Kanemɔ 1 Tesalonikabii 5:12, 13.) Ekã shi faŋŋ akɛ, ohiɛ sɔɔ nibii fɛɛ ni asafoŋ onukpai lɛ tsuɔ lɛ. Nɔ kome ni baahã ana lɛɛlɛŋ akɛ ohiɛ sɔɔ amɛ ji, ni obaabo amɛ toi ni ofi amɛsɛɛ. Enɛ he miihia, ejaakɛ asafoŋ onukpai lɛ ‘miibu wɔhe, ni amɛbaabu enɛ he akɔntaa.’​—Heb. 13:7, 17.

SUSUMƆ MƐI NI OKƐKPEƆ YƐ SHIƐMƆ NITSUMƆ LƐ MLI LƐ AHE

13. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye ehã lɛ mli?

13 Yesaia gba yɛ Yesu he akɛ: “Ekuŋ gãlã ni mli edɔ lɛ, ni egbeŋ kane mli kpãa ni tsoɔ sulii lɛ.” (Yes. 42:3) Yesu sumɔɔ mɛi asane waa, ni no hewɔ lɛ, enu he ehã amɛ. Ekɛ ehe wo mɛi ni ehao ni amɛfee shwɛm ni wɔbaanyɛ wɔkɛ amɛ ato gãlã ni mli edɔ loo kane mli kpãa ni tsoɔ sulii he lɛ ashihilɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, emli hi yɛ amɛnɔ ni eto etsui shi ehã amɛ. Gbekɛbii po sheee gbeyei akɛ amɛbaaya eŋɔɔ. (Mar. 10:14) Eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔnu mɛi ashishi ni wɔtsɔɔ amɛ nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi tamɔ Yesu moŋ, shi esa akɛ wɔnu he wɔhã mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ. Enɛ baabi ni wɔkwɛ bɔ ni wɔkɛ amɛ wieɔ wɔhãa, be ni wɔyaa amɛŋɔɔ, kɛ be abɔ ni wɔyeɔ yɛ amɛŋɔɔ.

14. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu bɔ ni wɔkɛ mɛi wieɔ wɔhãa lɛ he jogbaŋŋ lɛ?

14 Te esa akɛ wɔkɛ mɛi awie wɔhã tɛŋŋ? Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi akpekpei abɔ anii efee mɔbɔ, ejaakɛ jarayelɔi shishiulɔi, maŋkwralɔi ni susuuu mɔ he, kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni bɛ jeŋba ‘efee amɛ niseniianii ni amɛkpoo amɛ.’ (Mat. 9:36) Enɛ hewɔ lɛ, mɛi pii heee mɛi amɛyeee ni amɛhiɛnɔkamɔ fɛɛ etã. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ amɛ miigba sane lɛ, esa akɛ nibii ni wɔbaawie kɛ bɔ ni wɔbaawie lɛ wɔhã lɛ ahã amɛna akɛ, wɔmli hi ni wɔsusuɔ amɛhe. Mɛi pii náa sane ni wɔshiɛɔ wɔhãa amɛ lɛ he miishɛɛ, jeee yɛ Biblia lɛ ni wɔkɛtsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ pɛ kɛkɛ hewɔ, shi moŋ, yɛ bɔ ni wɔsusuɔ amɛhe ni wɔbuɔ amɛ waa lɛ hu hewɔ.

15. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ahe?

15 Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa amɛ lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ sanebimɔi hi waa moŋ, shi esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkabi amɛ saji ni baawo amɛ hiɛgbele loo ni baahã amɛnu he akɛ wɔbuuu amɛ. Mɛi ni yɔɔ nyɛmi nuu gbɛgbalɔ ko shikpɔŋkuku mli lɛ ateŋ mɛi pii ahiɛ gboɔ ni amɛsumɔɔɔ wiemɔ. No hewɔ lɛ, ekwɛɔ jogbaŋŋ ni ekabi amɛ saji ni baawo amɛ hiɛgbele, tamɔ saji ni ele akɛ amɛnyɛŋ amɛhã hetoo jogbaŋŋ nɛkɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni ebaabi amɛ akɛ, ‘Ani ole Nyɔŋmɔ gbɛ́i?’ loo ‘Ani ole nɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji?’ lɛ, ekɛɔ nɔ ko tamɔ, “Mikase yɛ Biblia lɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ́i. Ani obaasumɔ ni matsɔɔ bo?” Esoro he fɛɛ he kɛ bɔ ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ feɔ amɛnii amɛhãa, no hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni awoɔ wɔ mla yɛ enɛ he. Kɛ̃lɛ, esa akɛ wɔsusu mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ahe be fɛɛ be ni wɔbu amɛ, ni no baabi ni wɔle amɛ jogbaŋŋ.

16, 17. Kɛ́ wɔsusu mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ahe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baasa (a) be ni wɔkɛyaa amɛŋɔɔ lɛ he? (b) be abɔ ni wɔyeɔ yɛ amɛŋɔɔ lɛ he?

16 Mɛɛ be esa akɛ wɔya mɛi lɛ aŋɔɔ? Mɛi ni wɔyaa amɛŋɔɔ yɛ shĩa lɛ leee akɛ wɔmiiba amɛŋɔɔ, ni amɛkpaaa wɔ gbɛ. No hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni wɔya amɛŋɔɔ be ni ewaŋ kɛhãŋ amɛ akɛ amɛkɛ wɔ baagba sane. (Mat. 7:12) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ oyɔse akɛ Hɔɔ kɛ Hɔgbaa lɛ, mɛi ni yɔɔ oshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ eteee shi mra. Kɛ́ nakai ni lɛ, ekolɛ obaanyɛ oshiɛ yɛ gbɛjegbɛi lɛ ahe, otsu maŋ odaseyeli nitsumɔ lɛ, loo oyasara mɛi ni otee amɛŋɔɔ pɛŋ ni ole akɛ amɛteɔ shi mra lɛ dani oyatsu shĩa fɛɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.

17 Be enyiɛ esa akɛ wɔye yɛ amɛŋɔɔ? Mɛi pii bɛ dekã kwraa, no hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtee amɛŋɔɔ lɛ, ehi akɛ wɔbaafee wɔsane lɛ kuku, titri lɛ, yɛ klɛŋklɛŋ saramɔi enyɔ loo nɔ lɛ anɔ. Ehi akɛ wɔbaagbe naa mra fe ni wɔbaaye be babaoo yɛ jɛmɛ. (1 Kor. 9:20-23) Kɛ́ mɛi lɛ na akɛ wɔnuɔ amɛ shishi ni wɔle akɛ amɛbɛ dekã lɛ, ekolɛ be kroko kɛ́ wɔtee amɛŋɔɔ lɛ, amɛbaabo wɔ toi. Kɛ́ wɔjie mumɔ lɛ yibii lɛ kpo yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ, “Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi” ji wɔ. Ekolɛ Yehowa baatsɔ wɔnɔ ehã mɔ ko abale anɔkwale lɛ.​—1 Kor. 3:6, 7, 9.

18. Kɛ́ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi wɔbaaná?

18 No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔmiaa wɔhiɛ waa akɛ wɔbaasusu wɔweku lɛ mli bii, wɔsafo lɛ mli bii, kɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná jɔɔmɔi pii bianɛ kɛ wɔsɛɛ, ni ŋmalɛ ni yɔɔ Lala 41:1, 2 lɛ baaba mli yɛ wɔgbɛfaŋ. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni naa mɔ ni bɛ yelikɛbualɔ mɔbɔ lɛ yɛ miishɛɛ; Yehowa baajie lɛ yɛ haomɔ gbi lɛ nɔ. . . . Abaabu lɛ mɔ ni yɔɔ miishɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.”