Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 50

Bo Tookwɛlɔ Kpakpa Lɛ Gbee Toi

Bo Tookwɛlɔ Kpakpa Lɛ Gbee Toi

Amɛbaabo migbee toi.​—YOH. 10:16.

LALA 3 Yehowa​—Wɔhewalɛ, Wɔhiɛnɔkamɔ; Onɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Mɛni ji yiŋtoo kome hewɔ ni Yesu kɛ wekukpaa ni yɔɔ ekɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ to wekukpaa ni yɔɔ tookwɛlɔ kɛ egwantɛŋi ateŋ lɛ he?

YESU kɛ wekukpaa ni yɔɔ ekɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ to wekukpaa ni yɔɔ tookwɛlɔ kɛ egwantɛŋi lɛ ateŋ lɛ he. (Yoh. 10:14) Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ gwantɛŋi lɛ le tookwɛlɔ lɛ ni amɛboɔ egbee toi. Shisharalɔ ko na enɛ faŋŋ. Ewie akɛ: “No mli lɛ, wɔmiitao wɔsha gwantɛŋi komɛi mfoniri, ni no hewɔ lɛ wɔmiitsɛ amɛ ni amɛba wɔmasɛi, shi amɛbaaa, ejaakɛ amɛleee wɔ. Shi nɔŋŋ kɛkɛ ni gbekɛ nuu fioo ko ni kwɛɔ amɛ lɛ ba jɛmɛ; ni etsɛ amɛ nɔŋŋ lɛ, amɛnyiɛ esɛɛ.”

2-3. (a) Mɛni kɛ́ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ fee lɛ, ebaatsɔɔ akɛ amɛmiibo egbee toi? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

2 Niiashikpamɔ nɛɛ hãa wɔkaiɔ sane ko ni Yesu wie yɛ ekaselɔi lɛ ahe. Ewie akɛ: “Amɛbaabo migbee toi.” (Yoh. 10:16) Shi Yesu yɛ ŋwɛi. No hewɔ lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔbo egbee toi lɛ? Kɛ́ wɔkɛ nibii ni etsɔɔ wɔ lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiibo egbee toi.​—Mat. 7:24, 25.

3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii komɛi ni Yesu tsɔɔ lɛ ahe. Wɔbaana nibii komɛi ni Yesu kɛɛ wɔfee kɛ nibii komɛi ni ekɛɛ wɔkpa feemɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaasusu nibii enyɔ ni Yesu kɛɛ wɔkpa feemɔ lɛ ahe.

“NYƐKPAA NYƐTSUI NI NYƐYEƆ BABAOO LƐ”

4. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Luka 12:29 lɛ naa lɛ, mɛni baanyɛ ahã ‘wɔye wɔtsui babaoo’?

4 Kanemɔ Luka 12:29. Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ŋaa ni ‘amɛkpa amɛtsui ni amɛyeɔ babaoo’ yɛ heloonaa nibii ahe lɛ. Wɔle akɛ, ŋaa fɛɛ ŋaa ni Yesu woɔ lɛ, nilee yɛ mli ni eji ŋaawoo kpakpa. Enɛ hewɔ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔkɛtsu nii. Shi jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ wɔbaafee nakai. Mɛni hewɔ?

5. Mɛɛ shihilɛi baanyɛ ahã mɛi aye amɛtsui yɛ amɛheloonaa hiamɔ nii ahe?

 5 Mɛi komɛi yeɔ amɛtsui yɛ bɔ ni amɛbaafee amɛná nɔ ni amɛbaaye, nɔ ni amɛbaawo, kɛ he ni amɛbaawɔ he. Ekolɛ he ni amɛyɔɔ lɛ, ohia yɛ jɛmɛ waa ni nitsumɔ námɔ wa hu. Aloo, ewa dani amɛnáa shika kɛkwɛɔ amɛweku lɛ. Agbɛnɛ hu, ebaanyɛ eba lɛ akɛ mɔ ni kwɛɔ weku lɛ egbo, ni amɛnáaa mɔ ko ni baaye abua amɛ. COVID-19 hela lɛ hu ehã mɛi komɛi anitsumɔ eŋmɛɛ amɛ. (Jaj. 9:11) Kɛ́ naagbai nɛɛ loo ekroko ni tamɔ nakai enina wɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔbo Yesu ŋaawoo akɛ wɔkpa wɔtsui ni wɔyeɔ lɛ toi?

Nɔ najiaŋ ni wɔbaaye wɔtsui fe nine yɛ heloonaa nibii ahe lɛ, esa akɛ wɔfee nibii ni baahã wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa (Kwɛmɔ kuku 6-8) *

6. Be ko lɛ, mɛni ba bɔfo Petro nɔ?

6 Be ko lɛ, bɔfo Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ ta lɛlɛ mli yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ hiɛ ni kɔɔyɔɔ ko ni naa wa bɔi tswaa. Kɛkɛ ni amɛna Yesu nyiɛ ŋshɔ lɛ hiɛ kɛmiiba. Petro kɛɛ Yesu akɛ: “Nuŋtsɔ, kɛ́ bo ni lɛ, fã mi koni matsɔ nu lɛ hiɛ kɛba oŋɔɔ.” Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ba!” Kɛkɛ ni “Petro je lɛlɛ lɛ mli, ni enyiɛ nu lɛ hiɛ ni eeya Yesu ŋɔɔ.” Kadimɔ nɔ ni ba yɛ no sɛɛ. Petro ‘kwɛ kɔɔyɔɔ ni tswaa waa lɛ, eshe gbeyei’ ni ebɔi nu lɛ shishi yaa. Be ni ebɔi nu lɛ shishi yaa lɛ, ebo ekɛɛ: “Nuŋtsɔ, heremɔ mi!” Yesu kpã enine mli ni emɔ Petro mli. Kadimɔ akɛ, be ni Petro kɛ ejwɛŋmɔ ma Yesu nɔ lɛ, enyɛ enyiɛ nu lɛ hiɛ. Shi be ni ekɛ ejwɛŋmɔ ma kɔɔyɔɔ ni naa wa ni tswaa lɛ nɔ lɛ, eyiŋ fee lɛ kɔshikɔshi, eshe gbeyei, ni ebɔi nu lɛ shishi yaa.​—Mat. 14:24-31.

7. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Petro sane lɛ mli?

7 Mɛni wɔkaseɔ yɛ Petro sane lɛ mli? Be ni Petro je lɛlɛ lɛ mli ni ebɔi ŋshɔ lɛ hiɛ nyiɛmɔ lɛ, no mli lɛ ejwɛŋŋ kɔɔyɔɔ ni tswaa lɛ he. Yɛ ejwɛŋmɔ mli lɛ, eeya e-Nuŋtsɔ lɛ ŋɔɔ tɔ̃ɔ. Shi be ni eshɛ he ko lɛ, ebɔi kɔɔyɔɔ lɛ kwɛmɔ moŋ fe Yesu, ni enɛ hã eshe gbeyei ni ebɔi nu lɛ shishi yaa. Bɔ ni Petro hemɔkɛyeli lɛ hã enyɛ enyiɛ nu lɛ hiɛ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔhemɔkɛyeli lɛ baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa. Shi kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ efɔ̃ɔɔ Yehowa kɛ eshiwoi lɛ anɔ lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baagbɔjɔ, ni wɔnaagbai lɛ baasu wɔtsui. No hewɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛbaakpe lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama Yehowa nɔ ni wɔhe wɔye akɛ ebaaye ebua wɔ. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai?

8. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkaye wɔtsui fe nine yɛ heloonaa nibii ahe?

8 Esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ moŋ fe ni wɔbaaye wɔtsui yɛ wɔnaagbai lɛ ahe. Wɔ-Tsɛ Yehowa sumɔɔ wɔ waa, ni ewo shi akɛ kɛ́ wɔkɛ nibii ni kɔɔ ejamɔ he lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, ebaahã wɔ wɔheloonaa hiamɔ nii. (Mat. 6:32, 33) Yehowa ekuko nakai shiwoo lɛ mli pɛŋ. (5 Mo. 8:4, 15, 16; Lala 37:25) Kɛ́ Yehowa kwɛɔ loofɔji kɛ fɔfɔii lɛ, ani esa akɛ wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi akɛ ehãŋ wɔ nɔ ni wɔbaaye kɛ nɔ ni wɔbaawo? (Mat. 6:26-30; Fip. 4:6, 7) Bɔ ni fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kwɛɔ amɛbii lɛ, nakai nɔŋŋ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ wɔ lɛ baakwɛ wɔ. Lɛɛlɛŋ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ, Yehowa baakwɛ wɔ!

9. Mɛni okaseɔ yɛ nyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa lɛ niiashikpamɔ lɛ mli?

9 Naa niiashikpamɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ Yehowa baakwɛ wɔ. Nyɛmi nuu ko kɛ eŋa ni amɛji gbɛgbalɔi lɛ kɛ amɛtsɔne momo ko fã gbɛ nɔ ni fe ŋmɛlɛtswaa kome koni amɛyahole nyɛmimɛi yei komɛi ni yɔɔ abobalɔi ansara ko lɛ kɛya asafoŋ kpee. Nyɛmi nuu lɛ wie akɛ: “Be ni akpa asafoŋ kpee lɛ, wɔkɛɛ nyɛmimɛi yei lɛ akɛ amɛbaho shĩa ni wɔyatao nɔ ko wɔye. Shi nɔŋŋ ni wɔkai akɛ wɔbɛ nɔ ko yɛ shĩa.” Mɛni nyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa lɛ baafee? Nyɛmi nuu lɛ wie akɛ: “Be ni wɔyashɛ shĩa lɛ, naa baagii agboiagboi enyɔ kɛ amɛmli niyenii obɔ mamɔ wɔshinaa lɛ shi. Wɔleee mɔ ni kɛbamamɔ jɛmɛ. Wɔna akɛ, Yehowa ehã wɔ nɔ ni he hiaa wɔ lɛ.” No sɛɛ be ko lɛ, nyɛmi nuu lɛ kɛ eŋa lɛ tsɔne lɛ fite. No nɔŋŋ ji nɔ ni amɛkɛyaa shiɛmɔ, shi no mli lɛ amɛbɛ shika ni amɛkɛbaasaa. Amɛkɛ tsɔne lɛ tee fita koni amɛkwɛ akɛ nyɔmɔ enyiɛ amɛbaabɔ kɛ́ amɛmiitao amɛsaa. Tsɔne lɛ ma fita lɛ nɔŋŋ ni nuu ko ba jɛmɛ ni ebabi akɛ: “Namɔ tsɔne nɛ?” Nyɛmi nuu lɛ kɛɛ akɛ lɛ enɔ ni, shi efite. Nuu lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “No jeee naagba. Miŋa miitao tsɔne nɛɛ eko pɛpɛɛpɛ ni hiɛ kɔla nɛkɛ. Enyiɛ obaahɔ̃ɔ lɛ?” Be ni agbeɔ naa lɛ, nyɛmi nuu lɛ ená shika ni fa bɔ ni sa ni ebaanyɛ ekɛhé tsɔne kroko. Nyɛmi nuu lɛ wie akɛ: “Ehe ehiaaa ni makɛɛ bo bɔ ni minu he ehã nakai gbi lɛ. Bo diɛŋtsɛ ole. Wɔna akɛ enɛ lɛ, jeee heniianaa ni. Yehowa nine yɛ mli diɛŋtsɛ.”

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Lala 37:5 lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkaye wɔtsui yɛ wɔhiamɔ nii ahe?

10 Kɛ́ wɔbo tookwɛlɔ kpakpa lɛ, ni ji Yesu toi, ni wɔyeee wɔtsui fe nine yɛ wɔheloonaa nibii ahe lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ Yehowa baakwɛ wɔ. (Kanemɔ Lala 37:5; 1 Pet. 5:7) Bo lɛ, susumɔ naagbai ni awie he yɛ  kuku 5 lɛ mli lɛ ahe ekoŋŋ okwɛ. Ekolɛ amrɔ nɛɛ, Yehowa miitsɔ wɔweku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ ko loo nitsumɔ ni wɔtsuɔ lɛ nɔ eekwɛ wɔ ni eedro wɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ. Kɛ́ mɔ ni kwɛɔ wɔweku lɛ nyɛɛɛ afee nakai dɔŋŋ loo wɔnitsumɔ lɛ je wɔdɛŋ lɛ, Yehowa baatsɔ gbɛ kroko nɔ ekwɛ wɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaakwɛ wɔ kɛ̃. Agbɛnɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nɔ kroko ni tookwɛlɔ kpakpa lɛ kɛɛ wɔkpa feemɔ.

“NYƐKPAA MƐI AKOJOMƆ”

Kɛ́ wɔkwɛɛɛ bɔ ni mɛi ji yɛ kponɔgbɛ, ni tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ emaaa amɛtɔmɔi anɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkpa mɛi akojomɔ (Kwɛmɔ kuku 11, 14-16) *

11. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Mateo 7:1, 2 lɛ naa lɛ, mɛni Yesu kɛɛ wɔkpa feemɔ? Ni mɛni hewɔ bei komɛi lɛ enɛ feemɔ wa hã wɔ lɛ?

11 Kanemɔ Mateo 7:1, 2. Yesu le akɛ, akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei pii lɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa mɛi atɔmɔi anɔ. No hewɔ ni ekɛɛ ‘wɔkpa mɛi akojomɔ’ lɛ. Ekolɛ wɔmiimia wɔhiɛ waa ni wɔkakojo wɔnyɛmimɛi lɛ, shi akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ efeemɔ wa kɛhã wɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔbo Yesu toi, ni wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔkpa mɛi akojomɔ.

12-13. Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa kɛ Maŋtsɛ David ye ehã lɛ he lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaaye ebua wɔ ni wɔkpa mɛi akojomɔ?

12 Yehowa kɛ ejwɛŋmɔ maa sui kpakpai ni wɔyɔɔ lɛ anɔ, ni esa akɛ wɔkase lɛ. Wɔnaa enɛ yɛ bɔ ni ekɛ Maŋtsɛ David ye ehã lɛ mli. David tɔ̃ tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ Bat-sheba fite gbãla, ni ehã agbe ewu lɛ po. (2 Sam. 11:2-4, 14, 15, 24) Nifeemɔ gbonyo nɛɛ hewɔ lɛ, etɔ David kɛ eŋamɛi krokomɛi lɛ kɛ eweku lɛ mli bii ni eshwɛ lɛ fɛɛ waa. (2 Sam. 12:10, 11) Be ko hu lɛ, nɔ najiaŋ ni David kɛ ehiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ asraafoi babaoo ni eyɔɔ lɛ anɔ ni ehã akane Israel asraafoi lɛ be ni Yehowa fãko lɛ akɛ efee nakai. Ani ole nɔ ni jɛ mli kɛba? Tsɛŋemɔ hela gbe Israelbii aaafee 70,000!​—2 Sam. 24:1-4, 10-15.

13 Eji oyɛ Israel be ni David fee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛɛ kulɛ, te obaana lɛ ohã tɛŋŋ? Ekolɛ obaakɛɛ akɛ eshai ni David efee lɛ anaa wala tsɔ, ni no hewɔ lɛ esaaa akɛ Yehowa kɛkeɔ lɛ. Shi Yehowa enaaa lɛ nakai. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ekɛ ejwɛŋmɔ ma bɔ ni David eye lɛ anɔkwa ewala gbii fɛɛ kɛ bɔ ni etsake etsui kwraa lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ekɛ ehe eshai lɛ ke lɛ. Yehowa le akɛ, David sumɔɔ lɛ waa ni eesumɔ ni efee nɔ ni sa ehiɛ. Ani eŋɔɔɔ onaa akɛ Yehowa kɛ ejwɛŋmɔ maa sui kpakpai ni wɔyɔɔ kɛ nibii kpakpai ni wɔfeɔ lɛ anɔ?​—1 Maŋ. 9:4; 1 Kro. 29:10, 17.

14. Mɛni eye ebua wɔ ni wɔkpa mɛi akojomɔ?

14 Kɛ́ Yehowa kɛ ejwɛŋmɔ emaaa wɔtɔmɔi anɔ yɛ emuu ni ele akɛ wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, belɛ esaaa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa wɔnyɛmimɛi lɛ atɔmɔi anɔ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nibii kpakpai ni amɛfeɔ kɛ sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ anɔ. Bei pii lɛ, kɛ́ mɛi tɔ̃ lɛ wɔnaa lɛ oya ni wɔwieɔ he nyanyaanya. Shi kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔkase Yehowa lɛ, wɔbaana wɔnyɛmimɛi lɛ atɔmɔi moŋ nɛ, shi wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama amɛsui kpakpai lɛ anɔ, ni wɔ kɛ amɛ baafee ekome kɛtsu nii yɛ toiŋjɔlɛ mli. Kɛ́ daimɔnd kã shi ni ashako he lɛ, efeee hiŋmɛii lɛ fɛo. Shi mɔ ko ni kɔɔ nii asɛɛ lɛ baana akɛ ojarawa tɛ ni, ni kɛ́ akɔ ni asha he lɛ ebaafee fɛo waa. Yehowa kɛ Yesu kɛ amɛjwɛŋmɔ emaaa wɔtɔmɔi, ni ji bɔ ni wɔji yɛ kponɔgbɛ lɛ nɔ. Moŋ lɛ, amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ maa wɔsui kpakpai lɛ anɔ, ni esa akɛ wɔkase amɛ.

15. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo mɛi ashihilɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua wɔ ni wɔkakojo amɛ?

15 Yɛ wɔnyɛmimɛi lɛ asui kpakpai ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama nɔ lɛ sɛɛ lɛ, mɛni ekoŋŋ baaye abua wɔ ni wɔkakojo amɛ? No ji, ni wɔkɛ wɔhe baawo amɛshihilɛ mli. Naa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Be ko lɛ, Yesu yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ ni ena ni yoo okulafo ohiafo ko kɛ kapɛji bibii enyɔ ni shɛɛɛ nɔ ko ebawo onia adeka lɛ mli. Yesu biii akɛ, ‘Mɛni hewɔ yoo nɛɛ kɛ shika bibioo nɛkɛ ni bawo adeka lɛ mli?’ Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ekɛ ejwɛŋmɔ emaaa shika abɔ ni yoo lɛ kɛbawo adeka lɛ mli lɛ nɔ. Moŋ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma nɔ hewɔ ni yoo lɛ batsu onia lɛ kɛ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ nɔ ni no hã ejie eyi akɛ ebɔ mɔdɛŋ waa diɛŋtsɛ.​—Luka 21:1-4.

16. Mɛni obaanyɛ okase yɛ Veronica niiashikpamɔ lɛ mli?

16 Niiashikpamɔ ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Veronica lɛ ná lɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni ehe miihia waa ni wɔkɛ wɔhe awo mɛi ashihilɛ mli. Ewie akɛ: “No mli lɛ, mikɛ nyɛmi yoo ko kɛ ebinuu yɛ asafo mli. Minu he akɛ amɛbɔɔɔ mɔdɛŋ yɛ asafo lɛ mli, ejaakɛ amɛfolɔɔ asafoŋ kpeei amli, ni amɛnyɛɛɛ amɛya shiɛmɔ be fɛɛ be. Shi be ko lɛ, mikɛ mami lɛ tee shiɛmɔ ni ehã mile akɛ ebi lɛ yɛ jwɛŋmɔŋ naagba ni eemia ehiɛ ni ekwɛ lɛ ni eye ebua lɛ koni ekɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa. Ehã mile akɛ, ebi lɛ hela lɛ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ enyɛɛɛ eba asafoŋ kpee, ni no hewɔ lɛ ekɛ asafo kroko yaa.” Te enɛ ná Veronica nɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ? Ewie akɛ: “No mli lɛ, mileee akɛ nyɛmi yoo lɛ kɛ naagbai ni mli wala nɛkɛ miikpe. Bianɛ lɛ, misumɔɔ esane waa, ni mihiɛ sɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ebɔɔ ni esɔmɔ Yehowa lɛ.”

17. Mɛni Yakobo 2:8 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔfee nakai?

17 Kɛ́ wɔna akɛ wɔkojo wɔnyɛmi Kristofonyo ko loo wɔná ehe jwɛŋmɔ ni ejaaa lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔkai akɛ, Yehowa biɔ ni wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. (Kanemɔ Yakobo 2:8.) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔsɔle waa wɔhã Yehowa ni wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ ni wɔkpa mɛi akojomɔ. Kɛ́ wɔsɔle wɔgbe naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nyɛmi lɛ ni wɔná ehe jwɛŋmɔ ni ejaaa lɛ agba sane ni ekolɛ wɔkɛ lɛ ato gbɛjianɔ ni wɔya shiɛmɔ loo wɔfɔ̃ lɛ nine ni ebasara wɔ yɛ shĩa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaale wɔnyɛmi lɛ jogbaŋŋ, ni no baahã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya esui kpakpai lɛ anɔ, tamɔ bɔ ni Yehowa kɛ Yesu feɔ lɛ. Enɛ baatsɔɔ akɛ, wɔmiiye tookwɛlɔ kpakpa lɛ famɔ akɛ wɔkpa mɛi akojomɔ lɛ nɔ.

18. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiibo tookwɛlɔ kpakpa lɛ gbee toi?

18 Bɔ ni gwantɛŋi boɔ amɛkwɛlɔ lɛ gbee toi lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ boɔ egbee toi. Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔkpa wɔtsui ni wɔyeɔ yɛ heloonaa nibii ahe lɛ, ni wɔkpa mɛi akojomɔ lɛ, Yehowa kɛ Yesu baajɔɔ wɔ. Kɛ́ wɔfata “tooku bibioo” lɛ he jio, wɔfata “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ahe jio lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔboa tookwɛlɔ kpakpa lɛ gbee toi ni wɔnyiɛ esɛɛ. (Luka 12:32; Yoh. 10:11, 14, 16) Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii enyɔ ni Yesu kɛɛ wɔfee lɛ ahe.

LALA 101 Nyɛhãa Wɔfea Ekome Kɛtsua Nii

^ kk. 5 Yesu kɛɛ egwantɛŋi lɛ baabo egbee toi, ni tsɔɔ akɛ, ekaselɔi lɛbaabo nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ toi ni amɛkɛtsu nii yɛ amɛshihilɛ mli. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii enyɔ komɛi ni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ ahe kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔkɛtsu nii yɛ wɔshihilɛ mli. Nomɛi ji, ni amɛkpa amɛtsui ni amɛyeɔ yɛ heloonaa nibii ahe lɛ, ni agbɛnɛ hu, amɛkpa mɛi akojomɔ. Wɔbaakwɛ bɔ ni wɔbaafee wɔkɛ nɔ ni Yesu wie nɛɛ atsu nii yɛ wɔshihilɛ mli.

^ kk. 51 NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko nitsumɔ eje edɛŋ. Enáaa shika ni ekɛbaakwɛ eweku lɛ, ni aafã amɛ yɛ shĩa. Kɛ́ ekwɛɛɛ ni ahi lɛ, naagbai nɛɛ baahã ehao aahu akɛ, ebaakpa nibii komɛi ni efeɔ kɛjáa Yehowa lɛ feemɔ.

^ kk. 53 NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko ekpe sɛɛ kɛba asafoŋ kpee, shi efeɔ nibii kpakpai pii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eeye odase be ni enyiɛɛɛ shiɛmɔ nɔ, eeye eebua nyɛmi yoo ko ni eda yɛ afii amli, ni eeye eebua koni asaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ.