Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 6

Ani Oheɔ Oyeɔ Akɛ Nɔ Fɛɛ Nɔ Ni Yehowa Feɔ Lɛ Ja?

Ani Oheɔ Oyeɔ Akɛ Nɔ Fɛɛ Nɔ Ni Yehowa Feɔ Lɛ Ja?

“Tɛsaa ji lɛ, enitsumɔ eye emuu, ejaakɛ eyeɔ jalɛ sane yɛ egbɛi fɛɛ mli. Nyɔŋmɔ anɔkwafo ji lɛ, ni efeee nɔ ko ni ejaaa; jalɔ ji lɛ, eja.”​—5 MO. 32:4.

LALA 3 Yehowa​—Wɔhewalɛ, Wɔhiɛnɔkamɔ; Onɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. (a) Mɛni hewɔ ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii heee mɛi ni yɔɔ hegbɛi lɛ amɛyeee? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

 ŊMƐNƐ lɛ, mɛi pii heee mɛi ni yɔɔ hegbɛi amɛyeee, ejaakɛ amɛna akɛ, nɔyelɔi lɛ sumɔɔ shikatsɛmɛi kɛ mɛi ni yɔɔ gbɛnaa wuji lɛ asane, ni kɛ́ mɛi nɛɛ kɛ sane tee saneyelihe lɛ, ayeɔ ahãa amɛ, shi ohiafoi lɛ náaa lɛ nakai. Enɛ kɛ nɔ ni Biblia lɛ wieɔ lɛ kpãa gbee, akɛ: “Gbɔmɔ yeɔ gbɔmɔ nɔ kɛyeɔ lɛ awui.” (Jaj. 8:9) Kɛfata he lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi komɛi hu feɔ nibii ni ehiii kwraa, ni enɛ hewɔ lɛ, mɛi komɛi nuɔ he akɛ amɛnyɛŋ amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɔ ko bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, esa akɛ wɔye wɔbua lɛ ni ena akɛ, ebaanyɛ emu efɔ̃ Yehowa kɛ esafo lɛ nɔ.

2 Shi ani mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ pɛ ni esa akɛ amɛmu amɛfɔ̃ Yehowa kɛ esafo lɛ nɔ? Dabi. Esa akɛ wɔ mɛi ni wɔhi asafo lɛ mli afii pii lɛ po aya nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ ni wɔhe wɔye akɛ, efeɔ nɔ ni ja be fɛɛ be. Bei komɛi lɛ, shihilɛi ni wɔkɛkpeɔ lɛ baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahe wɔye akɛ Yehowa feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu shihilɛi nɛɛ etɛ ahe. Nomɛi ji: (1) kɛ́ wɔkane Biblia lɛ mli saji komɛi, (2) kɛ́ Yehowa asafo lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ hã wɔ, kɛ (3) kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpe wɔsɛɛ.

KƐ́ OOKANE BIBLIA LƐ, HEMƆ OYE AKƐ YEHOWA FEƆ NƆ NI JA BE FƐƐ BE

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia mli saji komɛi baanyɛ ahã wɔnu he akɛ Yehowa yeee jalɛ sane?

 3 Bei komɛi lɛ, saji komɛi ni wɔkaneɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ hãa wɔnuɔ he akɛ, bɔ ni Yehowa kɛ mɛi komɛi ye ehã loo yiŋ komɛi ni ekpɛ lɛ ejaaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ 4 Mose lɛ mli lɛ, Yehowa bu Israelnyo ko ni yalɛ́ lai yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ gbele fɔ. Shi afii komɛi asɛɛ be ni Maŋtsɛ David fite gbãla ni egbe gbɔmɔ, tamɔ bɔ ni abɔ he amaniɛ yɛ 2 Samuel lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ ehe ke lɛ. (4 Mo. 15:32, 35; 2 Sam. 12:9, 13) No hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ be ni David fite gbãla ni egbe gbɔmɔ lɛ, Yehowa kɛ ehe ke lɛ, shi ehã agbe nuu lɛ ni yalɛ́ lai kɛkɛ yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ?’ Nyɛhãa wɔkwɛa nibii etɛ komɛi ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be kɛ́ wɔmiikane Biblia lɛ koni no aye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ 1 Mose 18:20, 21 kɛ 5 Mose 10:17 lɛ hãa hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be lɛ mli waa?

4 Jeee be fɛɛ be Biblia lɛ hãa wɔleɔ nɔ fɛɛ nɔ ni kɔɔ sane ko he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔle akɛ David shwa ehe yɛ nɔ ni efee lɛ he ni etsake etsui. (Lala 51:2-4) Shi nuu lɛ ni yalɛ́ lai yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ hu? Ani eshwa ehe ni etsake etsui? Ani eku Yehowa mlai lɛ amli be ko ni eho? Ani abɔ lɛ kɔkɔ pɛŋ ni eku ehiɛ eshwie nɔ ni ebooo toi? Biblia lɛ ewieee. Shi wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ, Yehowa “efeee nɔ ko ni ejaaa.” (5 Mo. 32:4) Kɛ́ sane ko ba lɛ, Yehowa damɔɔ anɔkwa saji fɛɛ ni kɔɔ sane lɛ he lɛ nɔ ekojoɔ. Shi wɔ adesai lɛ, bei pii lɛ, wɔdamɔɔ nɔ ni wɔnu loo nɔ ni mɛi ekɛɛ wɔ yɛ sane lɛ he lɛ nɔ wɔkojoɔ. (Kanemɔ 1 Mose 18:20, 21; 5 Mose 10:17.) Kɛ́ wɔkase Yehowa kɛ emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ ahe nii jogbaŋŋ lɛ, wɔbaahe wɔye akɛ efeɔ nɔ ni ja be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkane sane ko yɛ Biblia lɛ mli ni wɔnuuu shishi po lɛ, akɛni wɔle Yehowa jogbaŋŋ hewɔ lɛ, wɔnuŋ he akɛ eye sane ni ejaaa, ejaakɛ wɔle akɛ, ‘eja yɛ egbɛi fɛɛ amli.’​—Lala 145:17.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ emuu ni wɔyeee lɛ baanyɛ ahã wɔkojo yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Emuu Ni Wɔyeee Lɛ Hewɔ Lɛ, Jeee Be Fɛɛ Be Wɔkojoɔ Yɛ Jalɛ Naa.”)

5 Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be wɔnyɛɔ wɔkojoɔ yɛ jalɛ naa. Yehowa bɔ wɔ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ, no hewɔ lɛ wɔsumɔɔ ni aye jalɛ sane. (1 Mo. 1:26) Shi akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be wɔnyɛɔ wɔkojoɔ yɛ jalɛ naa, kɛ́ wɔsusuɔ akɛ wɔle anɔkwalei fɛɛ ni kɔɔ sane ko he po. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Ninivebii lɛ tsake amɛtsui ni Yehowa na amɛ mɔbɔ lɛ, eŋɔɔɔ Yona naa kwraa. (Yona 3:10–4:1) Shi mɔbɔ ni Yehowa na amɛ lɛ hewɔ lɛ, ekpãtãaa mɛi 120,000 kɛ sɛɛ ni yɔɔ Ninive maŋ lɛ mli lɛ ahiɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ okwɛ lɛ, Yehowa kɛ Yona lɛ, namɔ eyakojooo yɛ jalɛ naa? Ekã shi faŋŋ akɛ, Yona ni.

6. Mɛni hewɔ kɛ́ Yehowa kpɛ yiŋ ko lɛ ejeee doo akɛ etsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni ekpɛ nakai yiŋ lɛ?

6 Kɛ́ Yehowa kpɛ yiŋ ko lɛ, ejeee doo akɛ etsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni ekpɛ nakai yiŋ lɛ. Yɛ blema lɛ, Yehowa hã etsuji komɛi tsɔɔ amɛsusumɔi yɛ yiŋ komɛi ni ekpɛ loo eyaakpɛ lɛ ahe. (1 Mo. 18:25; Yona 4:2, 3) Ni bei komɛi lɛ, etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni ekpɛɔ yiŋ komɛi. (Yona 4:10, 11) Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ be fɛɛ be ni ebaakpɛ yiŋ ko lɛ, esa akɛ etsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni ekpɛ nakai yiŋ lɛ. Yehowa ji wɔ-Bɔlɔ, no hewɔ lɛ kɛ́ eyaafee nɔ ko lɛ, ehe ehiaaa ni ebiɔ wɔ gbɛ dã, ni kɛ́ efee egbe naa hu lɛ, ejeee doo akɛ etsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni efee nakai.​—Yes. 40:13, 14; 55:9.

KƐ́ YEHOWA ASAFO LƐ KƐ GBƐTSƆƆMƆ KO HÃ LƐ, HEMƆ OYE AKƐ YEHOWA ŊƆƆ EJƐ

7. Mɛni bei komɛi lɛ ewa kɛhã mɛi komɛi akɛ amɛbaafee? Ni mɛni hewɔ?

7 Wɔle akɛ Yehowa feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be. Shi bei komɛi lɛ, ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaahe mɛi ni ehala akɛ amɛnyiɛ hiɛ lɛ wɔye. Mɛni hewɔ? Ekolɛ wɔnuɔ he akɛ mɛi ni nyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ miifee nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ moŋ fe ni amɛkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ baatsu nii. Ekolɛ nakai ji bɔ ni mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi komɛi nu he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ saji ni wɔwie he yɛ  kuku 3 lɛ mli lɛ ahe okwɛ. Ekolɛ nuu lɛ ni yalɛ́ lai yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ wekunyo ko baabi ehe akɛ, ‘Ani lɛɛlɛŋ akɛ Mose yabi Yehowa nii ni Yehowa kɛɛ agbe miwekunyo lɛ?’ Ekolɛ Uria Hitnyo lɛ, mɔ ni ŋa kɛ David yafite gbãla lɛ naanyo ko baasusu akɛ, akɛni David ji maŋtsɛ lɛ hewɔ enyɛ ejo toigbalamɔ ni sa lɛ, ni ji gbele lɛ naa foi lɛ. Yehowa heɔ hii ni ehala akɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ eyeɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔheee hii nɛɛ wɔyeee lɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛɛ akɛ wɔheɔ Yehowa wɔyeɔ.

8. Tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ Bɔfoi 16:4, 5 lɛ, te gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ fee tɛŋŋ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hã asafoi lɛ yɛ blema? Ni mɛɛ gbɛ nɔ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ feɔ nakai nɔŋŋ?

8 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa tsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ekwɛɔ ewebii lɛ anɔ ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa amɛ. (Mat. 24:45) Nyɔŋ lɛ kwɛɔ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ anɔ ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa asafoŋ onukpai lɛ, tamɔ bɔ ni gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ fee yɛ blema lɛ. (Kanemɔ Bɔfoi 16:4, 5.) Asafoŋ onukpai lɛ hu kɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ tsuɔ nii. Kɛ́ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yehowa ni kɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ hã.

9. Mɛɛ be ebaanyɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ ko ni asafoŋ onukpai lɛ ehã wɔ lɛ baatsu nii? Ni mɛni hewɔ?

9 Bei komɛi lɛ, kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi hã wɔ lɛ, ewa kɛhã wɔ akɛ wɔkɛbaatsu nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛsɛɛ nɛɛ atsake bɔ ni ato asafoi kɛ kpokpai pii ahe gbɛjianɔ ahã lɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, yɛ hei komɛi lɛ, asafoŋ onukpai lɛ bi ni nyɛmimɛi komɛi aya asafoi krokomɛi amli koni anyɛ akɛ Maŋtsɛyeli Asai ni yɔɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛɛ wɔ akɛ wɔyafata asafo kroko he lɛ, ekolɛ ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaashi wɔnanemɛi kɛ wɔwekumɛi. Ani Yehowa ni tsɔɔ asafoŋ onukpai lɛ he ni amɛkɛ shiɛlɔ fɛɛ shiɛlɔ aya? Dabi. Ni enɛ baanyɛ ehã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaabo amɛ toi ni wɔya he ni amɛtsɔɔ akɛ wɔya lɛ. Shi Yehowa heɔ asafoŋ onukpai lɛ eyeɔ, ni ele akɛ amɛbaakpɛ yiŋ ni ja yɛ saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔhe amɛ wɔye. *

10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo asafoŋ onukpai lɛ toi tamɔ bɔ ni Hebribii 13:17 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee lɛ?

10 Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ko hã wɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛtsu nii kɛ́ wɔnyaaa he po? Nɔ hewɔ lɛ ji, kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaahã ekomefeemɔ aya nɔ ahi wɔteŋ. (Efe. 4:2, 3) Kɛ́ wɔ fɛɛ wɔba wɔhe shi ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni asafoŋ onukpai lɛ kɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, ehãa asafo lɛ shwereɔ. (Kanemɔ Hebribii 13:17.) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni mɛi ni Yehowa ehala akɛ amɛkwɛ wɔnɔ lɛ kɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, no hãa Yehowa naa akɛ, wɔheɔ lɛ wɔyeɔ.​—Bɔf. 20:28.

11. Mɛni ji nɔ kome ni baanyɛ ahã wɔhe asafoŋ onukpai lɛ wɔye waa ni wɔkɛ amɛgbɛtsɔɔmɔi atsu nii?

11 Nɔ kome ni baahã wɔhe asafoŋ onukpai lɛ wɔye waa ni wɔkɛ amɛgbɛtsɔɔmɔ atsu nii ji, ni wɔbaahã ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, kɛ́ amɛyaakpɛ yiŋ ko ni kɔɔ asafo lɛ he lɛ, amɛsɔleɔ amɛbiɔ Yehowa ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua amɛ. Agbɛnɛ hu, amɛsusuɔ Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ sane lɛ he lɛ ahe, ni amɛkwɛɔ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa asafo lɛ kɛhã yɛ he lɛ. Nɔ ni kã amɛtsui nɔ waa ji, ni amɛfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ ni amɛkwɛ ewebii lɛ anɔ jogbaŋŋ. Hii anɔkwafoi nɛɛ le akɛ, amɛbaabu bɔ ni amɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ amɛhãa lɛ he akɔntaa amɛhã Nyɔŋmɔ. (1 Pet. 5:2, 3) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ahewolonɔ su, jamɔ mli ni amɛyɔɔ, kɛ pɔlitis hewɔ lɛ, ekomefeemɔ bɛ amɛteŋ. Shi Yehowa webii lɛ efee ekome kɛmiijá anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ yɛ toiŋjɔlɛ mli. Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa miijɔɔ esafo lɛ!

12. Mɛni asafoŋ onukpai lɛ kwɛɔ koni no aye abua amɛ ni amɛna kɛji mɔ ko etsake etsui loo etsakeko etsui?

12 Yehowa kɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa ewo asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ. No ji, ni amɛkwɛ ni asafo lɛ he atse be fɛɛ be. Kɛ́ nyɛmi ko yafee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, Yehowa kpaa gbɛ akɛ asafoŋ onukpai lɛ baakwɛ kɛji esa akɛ mɔ lɛ aya nɔ ahi asafo lɛ mli lo. Nibii ni amɛkwɛɔ koni amɛnyɛ amɛfee nakai lɛ eko ji, kɛji mɔ lɛ eshwa ehe yɛ nɔ ni efee lɛ hewɔ ni etsake etsui. Ekolɛ mɔ lɛ baakɛɛ akɛ etsake etsui, shi ani enaa nɔ ni efee akɛ ehiii kwraa? Ani eefee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ koni ekayafee nakai esha lɛ dɔŋŋ? Kɛ́ nanemɛi gbohii komɛi ni eyɔɔ lɛ hu fata he ni eyafee esha lɛ, ani ekɛ amɛ ekpa bɔɔ? Asafoŋ onukpai lɛ sɔleɔ, amɛsusuɔ nibii fɛɛ ni amɛle yɛ sane lɛ he, nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ he, kɛ bɔ ni eshafeelɔ lɛ feɔ enii ehãa yɛ nɔ ni eyafee lɛ he lɛ he. Amɛdamɔɔ enɛ nɔ amɛkpɛɔ amɛyiŋ kɛji esa akɛ mɔ lɛ aya nɔ ahi asafo lɛ mli. Bei komɛi lɛ, be ni amɛsusu saji nɛɛ ahe lɛ, amɛnaa akɛ esa akɛ ashwie mɔ lɛ kɛje asafo lɛ mli.​—1 Kor. 5:11-13.

13. Kɛ́ ashwie wɔnaanyo ko loo wɔwekunyo ko kɛje asafo lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ esa bɔ ni wɔnaa asafoŋ onukpai lɛ wɔhãa lɛ he?

13 Kɛ́ ashwie mɔ lɛ kɛje asafo lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ esa bɔ ni wɔnaa asafoŋ onukpai lɛ wɔhãa lɛ he? Kɛ́ mɔ ni ashwie lɛ lɛ jeee wɔnaanyo kpaakpa loo wɔwekunyo lɛ, ekolɛ yiŋ ni asafoŋ onukpai lɛ ekpɛ lɛ gbaŋ wɔnaa tsɔ. Shi kɛ́ mɔ ni ashwie lɛ lɛ ji wɔnaanyo kpaakpa loo wɔwekunyo lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ onukpai lɛ susuuu saji ahe jogbaŋŋ loo bɔ ni amɛkojo sane lɛ amɛhã lɛ, jeee nakai kulɛ Yehowa baakojo lɛ ehã. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkpɛlɛ yiŋ ni amɛkpɛ lɛ nɔ?

14. Kɛ́ ashwie wɔnaanyo loo wɔwekunyo ko kɛje asafo lɛ mli lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔkawie wɔshi yiŋ ni onukpai lɛ ekpɛ lɛ?

14 Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, Yehowa ni to gbɛjianɔ ni ashwie eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ kɛje asafo lɛ mli, ni akɛ, asafo muu lɛ fɛɛ kɛ eshafeelɔ lɛ po baanyɛ aná enɛ he sɛɛ. Kɛ́ ahã eshafeelɔ ni tsakeee etsui lɛ tee nɔ ehi asafo lɛ mli lɛ, ebaanyɛ efite nyɛmimɛi lɛ. (Gal. 5:9) Kɛfata he lɛ, ekolɛ enaŋ nɔ ni efee lɛ akɛ eyɛ hiɛdɔɔ, ni nɔ ko nɔ ko tsirɛŋ lɛ ni etsake etsui kɛ egbɛi koni esaa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. (Jaj. 8:11) Kɛ́ asafoŋ onukpai miikwɛ kɛji esa akɛ ashwie mɔ ko loo ahã eya nɔ ehi asafo lɛ mli lɛ, amɛbuuu lɛ akɛ shwɛmɔ nɔ ko kwraa. Akɛɛ kojolɔi ni hi shi yɛ blema Israel lɛ akɛ: “Jeee gbɔmɔ nyɛkojoɔ nyɛhãa, shi Yehowa.” (2 Kro. 19:6, 7) Ni nakai nɔŋŋ asafoŋ onukpai lɛ naa lɛ.

KƐ́ WƆHE YEHOWA KƐ MƐI NI EHALA LƐ WƆYE BIANƐ LƐ, WƆBAANÁ HE SƐƐ WƆSƐƐ

Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna gbɛtsɔɔmɔi ni akɛbaahã wɔ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ akɛ ejɛ Yehowa ŋɔɔ ni wɔkɛtsu nii? (Kwɛmɔ kuku 15)

15. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhe Yehowa wɔye bianɛ fe bei fɛɛ ni eho?

15 Jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee ebɛŋkɛ waa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔhe Yehowa wɔye waa bianɛ fe bei fɛɛ ni eho. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ, akɛ gbɛtsɔɔmɔi baahã wɔ ni ekolɛ ebaafee wɔ akɛ eyɛ nɔ ko ko, nilee bɛ mli, loo kɛ́ akɛtsu nii lɛ eyeŋ omanye. Esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa kɛ wɔ ewieŋ tɛ̃ɛ. Ekolɛ ebaatsɔ mɛi ni ehala akɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ anɔ efee nakai. No hewɔ lɛ, jeee nakai beiaŋ wɔbaabi wɔhe akɛ, ‘Ani gbɛtsɔɔmɔi ni nyɛmimɛi lɛ kɛhãa wɔ lɛ jɛ Yehowa ŋɔɔ aloo amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔ amɛkɛɔ wɔ lɛ?’ Ani obaahe Yehowa kɛ esafo lɛ oye yɛ nɛkɛ be ni he hiaa waa nɛɛ mli? Bɔ ni ofeɔ onii ohãa bianɛ kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔi hã lɛ ni baatsɔɔ. Kɛ́ okɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhãa wɔ bianɛ lɛ tsuɔ nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nakai nɔŋŋ obaafee yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli.​—Luka 16:10.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yehowa baakojo mɛi ehã yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ baanyɛ afee kaa kɛhã wɔ?

16 Nɔ kroko ni esa akɛ wɔsusu he jogbaŋŋ ji, bɔ ni wɔbaafee wɔnii wɔhã yɛ bɔ ni Yehowa baakojo mɛi ehã yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ he. Bianɛ lɛ, wɔmiishwe waa ni wɔwekumɛi kɛ mɛi krokomɛi ni sɔmɔɔɔ Yehowa lɛ abasɔmɔ lɛ dani naagbee lɛ aba. Shi kɛ́ eshɛ Harmagedon lɛ, jeee wɔ wɔbaatsɔɔ kɛji esa akɛ ana amɛ mɔbɔ loo akpãtã amɛhiɛ; Yehowa ji mɔ ni baatsɔ Yesu nɔ ekpɛ nakai yiŋ lɛ. (Mat. 25:31-33, 34, 41, 46; 2 Tes. 1:7-9) No hewɔ lɛ, kɛ́ Yehowa kpãtã mɔ ko ni wɔsusuɔ akɛ esa akɛ ahere eyiwala lɛ hiɛ, loo ehere mɔ ko ni wɔsusuɔ akɛ esa akɛ akpãtã ehiɛ lɛ yiwala lɛ, ani wɔbaahã no atɔ̃tɔ wɔnane ni wɔkpa lɛ sɔɔmɔ? Kɛ́ bianɛ lɛ wɔhe wɔye kɛ wɔtsui fɛɛ akɛ Yehowa feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be lɛ, wɔsɛɛ hu lɛ wɔbaahe lɛ wɔye.

17. Kɛ́ Yehowa kpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi wɔbaaná?

17 Kwɛ bɔ ni wɔbaaná miishɛɛ kɛ́ Yehowa kpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ ni ekɛ jeŋ hee lɛ ba! Nakai beiaŋ lɛ, abaajie amale jamɔ kɛ jarayeli gbɛjianɔtoi kɛ nɔyelii ni ehã mɛi epiŋ ni amɛna nɔ afii babaoo nɛɛ fɛɛ lɛ kɛje jɛmɛ. Hela, gbɔlɛ, kɛ gbele sɛɛ baafo. Satan kɛ daimonioi lɛ gbaŋ wɔnaa dɔŋŋ afii 1,000 sɔŋŋ, ni nibii gbohii fɛɛ ni ejɛ amɛ atuatsemɔ lɛ mli kɛba lɛ sɛɛ baafo. (Kpo. 20:2, 3) Wɔbaaná miishɛɛ waa akɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be!

18. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Israelbii lɛ ahe sane ni abɔ he amaniɛ yɛ 4 Mose 11:4-6 kɛ 21:5 lɛ mli?

18 Yɛ jeŋ hee lɛ mli po lɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔbaawie wɔshi Yehowa yɛ bɔ ni ebaatsu nibii komɛi ahe nii ehã lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ wɔwieɔ nakai? Bo lɛ, susumɔ bɔ ni Israelbii lɛ fee amɛnii amɛhã be ni Yehowa jie amɛ kɛje nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ he okwɛ. Akɛni amɛnáaa niyenii ni amɛyeɔ yɛ Ejipt lɛ eko amɛye hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi wie amɛshi Yehowa, ni amɛbu mana, ni ji niyenii ni ekɛhã amɛ lɛ, akɛ eyɛ nyaŋemɔ. (Kanemɔ 4 Mose 11:4-6; 21:5.) Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔ hu wɔbaafee wɔnii nakai nɔŋŋ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ sɛɛ. Kɛ́ Yehowa kpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ, nitsumɔ enyiɛ ehe baahia ni wɔtsu kɛsaa shikpɔŋ lɛ nɔ fiofio ni etsɔ paradeiso? Wɔleee. Shi ekolɛ wɔbaatsu nii waa, ni wɔnáŋ nibii mlɛo amrɔ nɔŋŋ. Ani wɔbaawie wɔshi Yehowa yɛ nibii ni ekɛbaahã wɔ yɛ nakai beiaŋ lɛ ahe? Kɛ́ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni Yehowa kɛdroɔ wɔ bianɛ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, wɔhiɛ baasɔ nibii ni ekɛbaadro wɔ yɛ nakai beiaŋ lɛ hu.

19. Mɛɛ nibii ni sa kadimɔ waa wɔkase yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

19 Nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa feɔ lɛ ja be fɛɛ be, ni esa akɛ wɔhe enɛ wɔye kɛ wɔtsui muu fɛɛ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔhe mɛi ni Yehowa tsɔɔ amɛnɔ etsɔɔ wɔ gbɛ lɛ wɔye, ejaakɛ Yehowa heɔ amɛ eyeɔ. Yehowa tsɔ gbalɔ Yesaia nɔ ewie akɛ: “Kɛji nyɛhi shi kpoo ni nyɛkɛ nyɛhiɛ fɔ̃ minɔ lɛ, nyɛbaaná hewalɛ.” (Yes. 30:15) Esa akɛ wɔhã sane nɛɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be.

LALA 98 Ŋmalɛi Lɛ Jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ Lɛŋ

^ Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni ehe miihia ni wɔhe Yehowa kɛ esafo lɛ wɔye. Agbɛnɛ hu, wɔbaana bɔ ni wɔnáa enɛ feemɔ he sɛɛ bianɛ, kɛ bɔ ni esaa wɔ kɛhã naagbai ni wɔkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ.

^ Bei komɛi lɛ, yiŋtoi kpakpai komɛi ahewɔ lɛ, ebaabi ni aŋkro ko loo weku ko aya nɔ ahi asafo ni amɛyɔɔ mli lɛ nɔŋŋ mli. Kwɛmɔ November 2002 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ, “Sanebimɔ He.”