Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 3

Nɔ Ni Wɔkaseɔ Yɛ Fó Ni Yesu Fó Lɛ Mli

Nɔ Ni Wɔkaseɔ Yɛ Fó Ni Yesu Fó Lɛ Mli

“Yaafonui jɛ Yesu hiŋmɛiiaŋ.”​—YOH. 11:35.

LALA 17 “Miisumɔ”

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-3. Mɛɛ naagbai Yehowa tsuji komɛi kɛkpeɔ ni hãa amɛfóɔ?

 MƐƐ be nɛ ni ofó? Bei komɛi lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe aahu akɛ yaafonui jɛɔ wɔhiŋmɛiiaŋ. Shi bei pii lɛ, wɔfóɔ yɛ wɔwerɛ ni eho wɔhe lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei komɛi lɛ kɛ́ mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane waa lɛ gbo lɛ, wɔfóɔ. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ United States ni atsɛɔ lɛ Lorilei lɛ wie akɛ: “Bei shɛɔ ni mibiyoo lɛ gbele lɛ hãa miwerɛ hoɔ mihe aahu akɛ, mileee nɔ ni mafee. Minuɔ he tamɔ nɔ ni tse kwraa mitsui heɔ atse nɛɛ.” *

2 Nibii krokomɛi hu yɛ ni hãa wɔfóɔ. Nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni yɔɔ Japan ni atsɛɔ lɛ Hiromi lɛ wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, mɛi ni mishiɛɔ mihãa lɛ nyaaa sane lɛ he, ni enɛ hãa miwerɛ hoɔ mihe. Bei komɛi lɛ, mikɛ mihiŋmɛiiaŋ yaafonui kpaa Yehowa fai ni ewa mi ni maná mɔ ko ni baabo sane lɛ toi.”

3 Ani bei komɛi lɛ, onuɔ he tamɔ bɔ ni nyɛmimɛi yei nɛɛ nuɔ he lɛ? Wɔteŋ mɛi babaoo nuɔ he nakai. (1 Pet. 5:9) Wɔmiisumɔ ni ‘wɔsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.’ Shi bei komɛi lɛ, wɔfóɔ ejaakɛ wɔwerɛ eho wɔhe, wɔnijiaŋ eje wui, loo wɔkɛ shihilɛ ko ni ehã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa lɛ miikpe. (Lala 6:6; 100:2) Kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ kpe lɛ, mɛni baanyɛ aye abua wɔ?

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Shihilɛi komɛi ni Yesu kɛkpe lɛ hã efó. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni efee enii ehã yɛ shihilɛi nɛɛ amli lɛ mli? (Luka 19:41; 22:44; Yoh. 11:35; Heb. 5:7) Nyɛhãa wɔkɔlɔa amɛ ekomekomei wɔkwɛa. Be ni wɔfeɔ nakai lɛ, wɔbaana nɔ ni amɛtsɔɔ wɔ yɛ Yesu kɛ e-Tsɛ Yehowa he. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni baanyɛ ahã wɔfó lɛ kpe.

YESU FÓ EJAAKƐ ENANEMƐI LƐ ASANE KÃ ETSUI NƆ

Shɛjemɔ mɛi ni agboi yɛ amɛnɔ lɛ amii, tamɔ Yesu fee lɛ (Kwɛmɔ kuku 5-9) *

5. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yesu he yɛ nɔ ni aŋma yɛ Yohane 11:32-36 lɛ mli?

5 Yɛ fɛi beiaŋ yɛ Israel yɛ afi 32 Ŋ.B. lɛ, hela mɔ Yesu naanyo ko ni esumɔɔ esane waa ni atsɛɔ lɛ Lazaro lɛ, ni egbo. (Yoh. 11:3, 14) Lazaro yɛ nyɛmimɛi yei enyɔ ni atsɛɔ amɛ Maria kɛ Marta, ni Yesu sumɔɔ amɛ fɛɛ amɛsane waa. Be ni Lazaro gbo lɛ, enyɛmimɛi yei lɛ awerɛ ho amɛhe waa. Lazaro gbele lɛ sɛɛ lɛ, Yesu fã gbɛ kɛtee Betania, ni ji he ni Maria kɛ Marta yɔɔ lɛ. Be ni Marta nu akɛ Yesu miiba amɛkrowa lɛ, ehe fee oya ni ekɛ lɛ yakpe. Feemɔ bɔ ni ewerɛ eho ehe ehã be ni ewie akɛ, “Nuŋtsɔ, eji oyɛ biɛ kulɛ, minyɛmi nuu lɛ gboŋ” lɛ he mfoniri okwɛ. (Yoh. 11:21) No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Yesu na Maria kɛ mɛi krokomɛi ni amɛmiifó, kɛkɛ ni ‘yaafonui jɛ ehiŋmɛiiaŋ.’​—Kanemɔ Yohane 11:32-36.

6. Mɛni hewɔ Yesu fó lɛ?

6 Mɛni hewɔ Yesu fó lɛ? Insight on the Scriptures wolo lɛ wie akɛ: “Enaanyo Lazaro gbele lɛ kɛ bɔ ni Lazaro nyɛmimɛi yei lɛ yeɔ awerɛho lɛ hã ‘ewerɛ ho ehe, ni yaafonui jɛ ehiŋmɛiiaŋ.’” * Ekolɛ Yesu susu bɔ ni enaanyo Lazaro piŋ be ni ebɛ hewalɛ lɛ kɛ bɔ ni enu he ehã be ni ena akɛ gbo egboɔ lɛ he. Ni ekã shi faŋŋ akɛ, be ni ena bɔ ni Maria kɛ Marta werɛ eho amɛhe yɛ amɛnyɛmi nuu lɛ gbele lɛ hewɔ lɛ, no hu hã efó. Kɛ́ onaanyo kpaakpa loo owekunyo ko egbo daŋ lɛ, belɛ ole bɔ ni gbele yɔɔ dɔlɛ hãa lɛ jogbaŋŋ. Agbɛnɛ, hã wɔkwɛ nibii etɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ sane nɛɛ mli.

7. Mɛni fó ni Yesu fó lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he?

7 Yehowa le bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ, ni enuɔ bo shishi. Yesu tamɔ e-Tsɛ Yehowa nɔŋŋ. Biblia lɛ kɛɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ ‘su lɛ henɔ pɛpɛɛpɛ.’ (Heb. 1:3) Be ni Yesu fó lɛ, ehã wɔna bɔ ni e-Tsɛ Yehowa nuɔ he ehãa kɛ́ mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane waa lɛ gbo. (Yoh. 14:9) No hewɔ lɛ, kɛ́ omɔ ko egbo lɛ, hemɔ oye akɛ Yehowa nuɔ he ehãa bo waa. Ele akɛ owerɛ eho ohe, ni eesumɔ ni etsa otsui ni ekumɔ lɛ.​—Lala 34:18; 147:3.

8. Mɛni hewɔ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yesu baatee wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ashi lɛ?

8 Yesu miisumɔ waa ni etee wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ashi. Dani Yesu baafó lɛ, no mli lɛ ekɛɛ Marta akɛ: “Onyɛmi nuu lɛ baate shi.” Marta he Yesu eye. (Yoh. 11:23-27) Marta jáa Yehowa, no hewɔ lɛ, ele akɛ be ko ni eho lɛ, gbalɔ Elia kɛ gbalɔ Elisha fɛɛ tee mɛi ashi. (1 Maŋ. 17:17-24; 2 Maŋ. 4:32-37) Agbɛnɛ hu, eeenyɛ efee akɛ enu akɛ Yesu etee mɛi ashi. (Luka 7:11-15; 8:41, 42, 49-56) Hemɔ oye akɛ, bo hu obaana osuɔlɔi ni egboi lɛ ekoŋŋ. Bɔ ni Yesu fó be ni eshɛjeɔ enanemɛi ni tsui ekumɔ lɛ amii lɛ hãa wɔnaa akɛ, eeshwe waa ni etee mɛi ni egboi lɛ ashi!

9. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɛi ni agboi yɛ amɛnɔ lɛ tamɔ Yesu fee lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

9 Ye obua mɛi ni agboi yɛ amɛnɔ lɛ ni oshɛje amɛmii. Yesu kɛ Marta kɛ Maria fó. Shi ebo amɛ toi hu, ni eshɛje amɛmii. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nakai wɔhã mɛi ni agboi yɛ amɛnɔ lɛ. Nyɛmi nuu asafoŋ onukpa ko ni yɔɔ Australia ni atsɛɔ lɛ Dan lɛ wie akɛ: “Be ni miŋa gbo lɛ, mi diɛŋtsɛ mina akɛ yelikɛbuamɔ kɛ miishɛjemɔ he miihia mi waa. Nyɛmimɛi hii pii kɛ amɛŋamɛi bo mi toi be fɛɛ be ni manu he akɛ mikɛ mɔ ko agba sane, leebi jio, shwane jio, gbɛkɛ jio. Kɛ́ miigba amɛ bɔ ni gbele lɛ edɔ mi ehã lɛ, amɛboɔ mi toi, ni kɛ́ miifó lɛ, amɛhãaa manu he akɛ miifee nɔ ko tsɔ. Agbɛnɛ hu, amɛfee nɔ ni amɛbaanyɛ kɛye amɛbua mi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛfɔ mitsɔne lɛ he amɛhã mi, amɛyaye jara amɛhã mi, ni amɛhoo nii amɛhã mi be fɛɛ be ni mi diɛŋtsɛ minyɛɛɛ mafee nibii nɛɛ. Ni amɛkɛ mi fɔɔ sɔlemɔ. Amɛhã mina akɛ, amɛji nanemɛi kpakpai kɛ nyɛmimɛi ‘yɛ haomɔ beiaŋ.’”​—Abɛi 17:17.

YESU FÓ EJAAKƐ MƐI NI ESHIƐ EHÃ LƐ ASANE KÃ ETSUI NƆ

10. Tsɔɔmɔ nɔ ni ba ni abɔ he amaniɛ yɛ Luka 19:36-40 lɛ kɛ nɔ ni ba yɛ no sɛɛ.

10 Yɛ Nisan 9, 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu tee Yerusalem. Be ni ebɛŋkɛɔ maŋ lɛ, mɛi pii bua amɛhe naa ni amɛkɛ amɛtadei ha gbɛ lɛ nɔ kɛtsɔɔ akɛ amɛkpɛlɛ enɔ akɛ amɛ-Maŋtsɛ. Mɔ fɛɛ mɔ ná miishɛɛ nakai gbi lɛ. (Kanemɔ Luka 19:36-40.) No hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ nɔ ni Yesu fee yɛ no sɛɛ lɛ hã ekaselɔi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa. Biblia lɛ kɛɛ ‘be ni Yesu bɛŋkɛ maŋ lɛ, ekwɛ maŋ lɛ, ni efó eshwie nɔ.’ Kɛkɛ ni ekɛ ehiŋmɛiiaŋ yaafonui gba akɛ, etsɛŋ kwraa nɔ ko ni ehiii kwraa baaba Yerusalem kɛ mɛi ni yɔɔ mli lɛ anɔ.​—Luka 19:41-44.

11. Mɛni hewɔ Yesu fó eshwie Yerusalem kɛ mɛi ni yɔɔ mli lɛ anɔ?

11 Eyɛ mli akɛ mɛi lɛ nya Yesu he moŋ, shi Yesu werɛ ho ehe ejaakɛ ele akɛ Yudafoi pii etsɔɔ akɛ amɛboŋ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ toi. Ni akɛni amɛboŋ sane kpakpa lɛ toi hewɔ lɛ, abaakpãtã Yerusalem hiɛ ni abaaŋɔ mɛi ni baashwɛ yɛ mli lɛ nom. (Luka 21:20-24) Dɔlɛ sane ji akɛ, nɔ ni Yesu wie lɛ ba mli pɛpɛɛpɛ. Yudafoi lɛ ateŋ mɛi pii heee enɔ amɛyeee akɛ lɛ ji Mesia lɛ. Ani mɛi babaoo boɔ sane kpakpa lɛ toi yɛ he ni oyɔɔ lɛ ni amɛkpɛlɛɔ ni okɛ amɛ akase Biblia lɛ? Kɛ́ mɛi fioo pɛ feɔ nakai lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ fó ni Yesu fó eshwie Yerusalem nɔ lɛ mli? Naa nibii etɛ ni obaanyɛ okase.

12. Mɛni fó ni Yesu fó yɛ mɛi ni eshiɛɔ ehãa lɛ ahewɔ lɛ tsɔɔ wɔ yɛ Yehowa he?

12 Yehowa susuɔ mɛi ahe. Fó ni Yesu fó lɛ kaiɔ wɔ akɛ, Yehowa susuɔ mɛi ahe waa. Biblia lɛ kɛɛ “esumɔɔɔ akɛ akpãtã mɔ ko mɔ ko hiɛ, shi moŋ eesumɔ ni mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.” (2 Pet. 3:9) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔ hu wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔye wɔbua mɛi ni amɛnu sane kpakpa lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ.​—Mat. 22:39.

Yaa shiɛmɔ be ni baahi ahã mɛi, tamɔ Yesu fee lɛ (Kwɛmɔ kuku 13-14) *

13-14. Mɛni Yesu fee kɛtsɔɔ akɛ emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase lɛ?

13 Yesu kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shwɛɛɛ kwraa. Nɔ kome ni efee kɛtsɔɔ akɛ esumɔɔ mɛi asane ji, eŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni ená lɛ kɛtsɔɔ mɛi nii. (Luka 19:47, 48) Mɛni hewɔ efee nakai? Efee nakai ejaakɛ emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe. Bei komɛi lɛ, mɛi ni miitao amɛbo Yesu toi lɛ ayi fa aahu akɛ, ekɛ ekaselɔi lɛ náaa dekã amɛye nii po. (Mar. 3:20) Be ko be ni nuu ko ni atsɛɔ lɛ Nikodemo lɛ ba Yesu ŋɔɔ gbɛkɛ lɛ, Yesu bo lɛ toi ni etsɔɔ lɛ nii. (Yoh. 3:1, 2) Mɛi ni bo Yesu toi lɛ ateŋ mɛi pii ebatsɔmɔɔɔ ekaselɔi, shi eye amɛ fɛɛ odase fitsofitso ejaakɛ amɛnu sane ni eshiɛ lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔhã mɛi fɛɛ anu sane kpakpa lɛ. (Bɔf. 10:42) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔtsɔ gbɛi srɔtoi anɔ wɔshiɛ.

14 Yaa shiɛmɔ be ni obaana mɛi. Mɛi komɛi yɛ ni amɛbaasumɔ ni amɛbo sane kpakpa lɛ toi. Shi ja wɔtsake be ni wɔkɛyaa shiɛmɔ lɛ mli dani wɔkɛ amɛ baakpe. Nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Matilda lɛ wie akɛ: “Mi kɛ miwu lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaaya shiɛmɔ yɛ bei srɔtoi amli. Leebi mra lɛ, wɔyashiɛɔ yɛ nitsumɔhei. Shwane lɛ, wɔyaa maŋ odaseyeli ejaakɛ nakai beiaŋ lɛ mɛi pii nyiɛ gbɛ lɛ he. Blɛoo mli kɛmiimɔ gbɛkɛ lɛ, wɔyashiɛɔ yɛ shĩai amli ejaakɛ mɛi pii fɔɔ shĩa hilɛ yɛ nakai beiaŋ.” Nɔ najiaŋ ni be fɛɛ be lɛ wɔbaaya shiɛmɔ be ni hi hã wɔ lɛ, esa akɛ wɔya be ni wɔbaana mɛi. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yehowa baaná miishɛɛ waa.

YESU FÓ EJAAKƐ EESUMƆ NI ETSE YEHOWA GBƐ́I LƐ HE

Kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni mli wa kpe lɛ, sɔlemɔ okpa Yehowa fai kɛ hiɛdɔɔ tamɔ Yesu fee lɛ (Kwɛmɔ kuku 15-17) *

15. Tamɔ bɔ ni wɔnaa yɛ Luka 22:39-44 lɛ, gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, mɛni efee?

15 Gbɛkɛ kwraa yɛ Nisan 14, 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu tee Getsemane abɔɔ lɛ mli. Be ni eshɛ jɛmɛ lɛ, efɔse etsuiŋ eshwie Yehowa hiɛ. (Kanemɔ Luka 22:39-44.) Nɛkɛ be nɛɛ mli Yesu kɛ “bolɔmɔi ni naa wa kɛ yaafonui sɔle kɛkpa fai kɛ hiɛdɔɔ” lɛ. (Heb. 5:7) Nakai gbɛkɛ lɛ, ni ji gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe lɛ lɛ, mɛni esɔle ebi? Esɔle ni Yehowa aye abua lɛ ni eya nɔ eye lɛ anɔkwa ni efee esuɔmɔnaa nii. Yehowa nu sɔlemɔ ni Yesu sɔle kɛkpa lɛ fai kɛ hiɛdɔɔ ni eye ebua lɛ lɛ, ni etsu ŋwɛibɔfo ko ni ebawo lɛ hewalɛ.

16. Mɛni hewɔ Yesu fó be ni esɔleɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ?

16 Mɛni hewɔ Yesu fó be ni esɔleɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ? Efó ejaakɛ egba enaa waa akɛ mɛi baana lɛ akɛ mɔ ko ni ebuuu Nyɔŋmɔ. Agbɛnɛ hu, ena akɛ sɔ̃ ni tsii kã enɔ akɛ eye Yehowa anɔkwa ni etse egbɛ́i lɛ he. Kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni mli wa ni baanyɛ ahã ewa kɛhã bo akɛ obaaye Yehowa anɔkwa miikpe lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ fó ni Yesu fó lɛ mli? Naa nibii etɛ ni obaanyɛ okase.

17. Mɛni hewɔ Yehowa hã Yesu sɔlemɔ ni esɔle kɛkpa fai kɛ hiɛdɔɔ lɛ hetoo? Ni mɛni wɔkaseɔ yɛ mli?

17 Kɛ́ wɔsɔle kɛkpa Yehowa fai kɛ hiɛdɔɔ ni eye ebua wɔ lɛ, ebaabo wɔ toi. Be ni Yesu sɔle kɛkpa Yehowa fai kɛ hiɛdɔɔ ni eye ebua lɛ lɛ, Yehowa bo lɛ toi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ no mli lɛ nɔ ni he hiaa Yesu fe fɛɛ ji, ni ebaaye Yehowa anɔkwa ni etse egbɛ́i lɛ he. Kɛ́ wɔ hu nɔ ni he hiaa wɔ fe fɛɛ ji ni wɔye Yehowa anɔkwa ni wɔtse egbɛ́i lɛ he lɛ, no lɛ, kɛ́ wɔsɔle kɛkpa lɛ fai kɛ hiɛdɔɔ ni eye ebua wɔ lɛ, ebaabo wɔ toi.​—Lala 145:18, 19.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ Yesu ato wɔnaanyo ko ni nuɔ wɔ shishi ni sumɔɔ wɔsane waa lɛ he?

18 Yesu nuɔ wɔ shishi. Kɛ́ ohao waa ni onaanyo ko ni nuɔ bo shishi, titri lɛ, mɔ ni kɛ naagbai ni okɛkpeɔ lɛ eko ekpe pɛŋ lɛ shɛje omii lɛ, onáa miishɛɛ waa, aloo jeee nakai? Yesu tamɔ nakai naanyo lɛ. Kɛ́ ohao waa ni yelikɛbuamɔ he miihia bo lɛ, enuɔ bo shishi ejaakɛ etsɔ nakai shihilɛ lɛ mli pɛŋ. Yesu le wɔgbɔjɔmɔi, ni ebaakwɛ ni wɔnine ashɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ lɛ nɔ “yɛ be ni sa mli.” (Heb. 4:15, 16) Be ni Yesu yɔɔ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, ekpɛlɛ ni ŋwɛibɔfo lɛ ye ebua lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔhã Yehowa aye abua wɔ. Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ kɛtsɔ asafo lɛ wolo ko, vidio ko, wiemɔ ko ni abaahã, loo saramɔ ni asafoŋ onukpa ko loo wɔnaanyo ko ni bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ asafo lɛ mli lɛ baabasara wɔ lɛ nɔ.

19. Kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni mli wa ni baanyɛ ahã ewa kɛhã bo akɛ obaaye Yehowa anɔkwa miikpe lɛ, mɛni baanyɛ awaje bo? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

19 Yehowa baadro wɔ “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ” lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baawaje wɔ? Kɛ́ wɔsɔle lɛ, wɔbaaná “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ ni fe niiashishinumɔi fɛɛ lɛ.” (Fip. 4:6, 7) Toiŋjɔlɛ ni Yehowa hãa lɛ baaye abua wɔ ni wɔkaye wɔtsui fe nine, ni agbɛnɛ hu, wɔnyɛ wɔsusu saji ahe jogbaŋŋ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Luz lɛ ná enɛ mli niiashikpamɔ. Ewie akɛ: “Bei pii lɛ, minuɔ he akɛ mihe efee shoo. Bei komɛi lɛ, enɛ hãa minuɔ he akɛ Yehowa sumɔɔɔ misane. Shi kɛ́ minu he nakai lɛ, misɔleɔ mihãa Yehowa amrɔ nɔŋŋ ni mikɛɔ lɛ bɔ ni minuɔ he mihãa lɛ. Kɛ́ misɔle nakai lɛ, ehãa mitsui nyɔɔ mimli.” Nyɛmi yoo nɛɛ niiashikpamɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ, sɔlemɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkaye wɔtsui fe nine.

20. Mɛni wɔkase?

20 Wɔkase nibii pii ni taa mɔ tsuiŋ kɛjɛ bei etɛ ni Yesu fó lɛ amli. Wɔkase akɛ, esa akɛ wɔye wɔbua wɔnanemɛi ni agboi yɛ amɛnɔ lɛ ni wɔshɛje amɛmii, ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa kɛ Yesu nɔ akɛ amɛbaaye amɛbua wɔ kɛ́ wɔ mɔ ko gbo. Wɔbana hu akɛ, esa akɛ wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ mɛi ahe ni wɔshiɛ wɔhã amɛ ni wɔtsɔɔ amɛ nii ejaakɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo hu jieɔ su ni nɔ bɛ nɛɛ kpo. Ni wɔbana hu akɛ, Yehowa kɛ e-Bi lɛ nuɔ wɔ shishi, amɛle wɔgbɔjɔmɔi lɛ ni amɛnuɔ he amɛhãa wɔ, ni amɛmiisumɔ ni amɛye amɛbua wɔ ni wɔfi shi. Enɛ ni wɔbale lɛ shɛjeɔ wɔmii waa. Yehowa ewo shi akɛ ‘ebaatsumɔ wɔhiŋmɛiiaŋ yaafonui fɛɛ.’ Shi kɛyashi nakai shiwoo lɛ baaba mli lɛ, nyɛhãa wɔkɛ nibii nɛɛ ni wɔkase lɛ atsua nii.​—Kpo. 21:4.

LALA 120 Kristo He Jɔ​—Nyɛhãa Wɔkasea Lɛ

^ Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, bei komɛi lɛ Yesu fó. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ bei etɛ ni Yesu fó kɛ nɔ ni wɔkaseɔ yɛ mli.

^ Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

^ NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Yesu shɛje Maria kɛ Marta mii. Esa akɛ wɔ hu wɔshɛje mɛi ni amɛsuɔlɔi egboi lɛ amii.

^ NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nikodemo ba Yesu ŋɔɔ gbɛkɛ, shi Yesu tsɔɔ lɛ nii. Wɔ hu esa akɛ wɔkɛ mɛi akase nii be ni baahi ahã amɛ.

^ NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Yesu sɔle ni Yehowa awaje lɛ koni eye lɛ anɔkwa. Wɔ hu esa akɛ wɔfee nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ko ni mli wa kpe.