Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 1

LALA 2 Ogbɛ́i Ji Yehowa

Okɛ Anunyam Ahã Yehowa

Okɛ Anunyam Ahã Yehowa

AFI 2025 AFI ŊMALƐ LƐ JI: “Nyɛkɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛ́i lɛ ahãa lɛ.”LALA 96:8.

NƆ NI WƆBAAKASE

Wɔbaakwɛ nɔ ni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaatsɔɔ akɛ wɔkɛ anunyam ni sa Yehowa lɛ miihã lɛ.

1. Mɛni ayɔse yɛ mɛi pii ahe gbii etɛ nɛɛ?

 ANI oyɔse akɛ gbii etɛ nɛɛ, mɛi miisumɔ ni ana amɛ waa? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi pii tsɔɔ social media nɔ amɛshwãa yɛ mɛi ni amɛji kɛ nibii ni amɛnyɛ amɛfee lɛ ahe. Shi mɛi fioo pɛ kɛ anunyam hãa Yehowa Nyɔŋmɔ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ akɛ, kɛ́ akɛɛ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai? Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ bɔ ni wɔbaafee wɔkɛ anunyam ni sa Nyɔŋmɔ lɛ ahã lɛ, kɛ nɔ ni etsɛŋ, lɛ diɛŋtsɛ ebaafee kɛwo egbɛ́i lɛ hiɛ nyam.

KƐ́ AKƐƐ WƆKƐ ANUNYAM AHÃ YEHOWA LƐ, TE ATSƆƆ TƐŊŊ?

2. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa hã Israelbii lɛ na enunyam lɛ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

2 Mɛni ji anunyam? Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “anunyam” lɛ tsu nii lɛ, ekɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni hãa anaa akɛ mɔ ko je agbo lɛ he. Be ni Yehowa jie Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, etsɔ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ gbeyei nɔ ehã amɛna enunyam lɛ. Bo lɛ, feemɔ nɔ ni tee nɔ lɛ he mfoniri okwɛ: Naa Israelbii akpekpei abɔ ni amɛbabua amɛhe naa yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi koni Nyɔŋmɔ kɛ amɛ awie. Atatu kpii ebaha gɔŋ lɛ nɔ. Trukaa lɛ, amɛna ni lasu miite shi kɛmiijɛ gɔŋ lɛ mli kɛmiiya ŋwɛi, kɛkɛ ni shikpɔŋ lɛ bɔi hosomɔ waa, nugbɔ bɔi shimɔ, sarawai gbála, ni amɛnu tɛtɛrɛmantɛrɛ gbɛɛmɔ ni naa wa waa diɛŋtsɛ. (2 Mo. 19:​16-18; 24:17; Lala 68:8) Ekã shi faŋŋ akɛ, nibii nɛɛ hã Israelbii lɛ na Yehowa anunyam lɛ kɛ hewalɛ kpele ni eyɔɔ lɛ, ni amɛhe jɔ̃ amɛhe.

Be ni Israelbii lɛ shɛ Sinai Gɔŋ lɛ he lɛ, Yehowa tsɔ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ kɛ gbeyei nɔ ehã amɛna enunyam lɛ (Kwɛmɔ kuku 2)


3. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔkɛ anunyam miihã Yehowa?

3 Ani adesai hu baanyɛ amɛkɛ anunyam ahã Yehowa? Hɛɛ, wɔbaanyɛ aahu. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee nakai ji, ni wɔbaagba mɛi esui kpakpai lɛ kɛ hewalɛ kpele ni eyɔɔ lɛ he sane. Gbɛ kroko hu ji, ni wɔkɛ nibii fɛɛ ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ lɛ he yijiemɔ baahã lɛ. (Yes. 26:12) Maŋtsɛ David fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa. Be ko be ni esɔleɔ yɛ Israel maŋ muu lɛ fɛɛ hiɛ lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Ao Yehowa, onɔ ji dalɛ lɛ, kɛ hewalɛ lɛ, kɛ hefɛo lɛ, kɛ anunyam lɛ, kɛ agbojee lɛ, ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, onɔ ni.” Be ni David sɔle egbe naa lɛ, ‘asafo muu lɛ fɛɛ jie Yehowa yi.’—1 Kro. 29:​11, 20.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ anunyam hã Yehowa?

4 Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ewo e-Tsɛ lɛ hiɛ nyam. Gbɛ kome ni etsɔ nɔ efee nakai ji, ehã mɛi le akɛ Yehowa ni hã lɛ hewalɛ ni ekɛfeɔ naakpɛɛ nii lɛ. (Mar. 5:​18-20) Agbɛnɛ hu, nibii ni Yesu tsɔɔ mɛi yɛ Yehowa he kɛ bɔ ni ekɛ amɛ ye ehã lɛ hã amɛwo Yehowa hiɛ nyam. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, Yesu miitsɔɔ nii yɛ kpeehe ko ni ena yoo ko yɛ toibolɔi lɛ ateŋ ni daimonio ko ehi emli afii 18 sɔŋŋ. Mumɔ fɔŋ nɛɛ ehã yoo lɛ edɔ emli kɔmɔɔ ni enyɛɛɛ emli ekpã kwraa. Yesu na akɛ yoo lɛ miipiŋ, ni emusuŋ tsɔ lɛ yɛ ehe. No hewɔ lɛ, etsi ebɛŋkɛ lɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Yoo, afɛne bo yɛ ogbɔjɔmɔ lɛ mli.” Kɛkɛ ni ekɛ eniji shwie yoo lɛ nɔ, ni amrɔ lɛ, yoo lɛ jaje trɔmɔɔ ni “ewo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.” Eda Yehowa shi waa akɛ ehã ehe ewa lɛ. (Luka 13:​10-13) Bɔ ni yoo lɛ kɛ anunyam hã Yehowa yɛ nɔ ni Yesu efee ehã lɛ lɛ hewɔ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔyɛ yiŋtoi kpakpai ahewɔ ni esa akɛ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa.

MƐNI TSIRƐƆ WƆ NI WƆKƐ ANUNYAM AHÃ YEHOWA?

5. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbu Yehowa?

5 Wɔkɛ anunyam hãa Yehowa ejaakɛ wɔbuɔ lɛ waa. Wɔyɛ yiŋtoi kpakpai pii ahewɔ ni esa akɛ wɔbu Yehowa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa ji Ofe; eyɛ hewalɛ fe mɔ fɛɛ mɔ, ni ehewalɛ etãaa. (Lala 96:​4-7) Agbɛnɛ hu, ehiɛ kã shi waa, ni anaa enɛ yɛ nibii ni ebɔ lɛ amli. Kɛfata he lɛ, lɛ ebɔ wɔ, ni edro wɔ nibii fɛɛ ni baahã wɔya nɔ wɔhi wala mli. (Kpo. 4:11) Yehowa lɛ, anɔkwafo ji lɛ. (Kpo. 15:4) Nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ yeɔ omanye, ni eyeɔ eshiwoi anɔ be fɛɛ be. (Yos. 23:14) Enɛ hewɔ gbalɔ Yeremia wie yɛ Yehowa he akɛ: “Yɛ jeŋmaji lɛ ahiɛshikalɔi lɛ fɛɛ ateŋ kɛ agbɛnɛ hu yɛ amɛmaŋtsɛyelii lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, mɔ ko mɔ ko kwraa bɛ ni tamɔ bo” lɛ! (Yer. 10:​6, 7) Anɔkwa, wɔyɛ yiŋtoi kpakpai babaoo ahewɔ ni esa akɛ wɔbu Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Shi jeee bu pɛ wɔbuɔ Yehowa, wɔsumɔɔ lɛ hu.

6. Mɛni hewɔ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ?

6 Wɔkɛ anunyam hãa Yehowa ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ waa. Yehowa yɛ sui kpakpai pii, ni no hewɔ wɔsumɔɔ lɛ lɛ. Ekomɛi ji: Enaa mɔbɔ ni emusuŋ tsɔɔ lɛ. (Lala 103:13; Yes. 49:15) Enuɔ he ehãa wɔ; kɛ́ nɔ ko hã wɔwerɛ ho wɔhe lɛ, lɛ hu ewerɛ hoɔ ehe. (Zak. 2:8) Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔle lɛ jogbaŋŋ koni wɔbatsɔmɔ enanemɛi. (Lala 25:14; Bɔf. 17:27) Agbɛnɛ hu, ebaa ehe shi. Ŋmalɛ lɛ kɛɛ: “Emaa ehiɛ shi ni ekwɛɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ, ewóɔ mɔ ni abuuu lɛ lɛ nɔ kɛjeɔ mulu mli.” (Lala 113:​6, 7) Enɛɛmɛi fɛɛ ahewɔ esa akɛ wɔkɛ anunyam ahã wɔ-Nyɔŋmɔ ni je agbo lɛ.—Lala 86:12.

7. Mɛɛ hegbɛ ni nɔ bɛ wɔyɔɔ?

7 Wɔkɛ anunyam hãa Yehowa ejaakɛ wɔmiisumɔ ni mɛi ale lɛ. Mɛi pii leee mɔ tuuntu ni Yehowa ji. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, Satan etsɔ Yehowa he amalei ni egbɛ eshwã lɛ anɔ eshwila amɛjwɛŋmɔ. (2 Kor. 4:4) Satan ehã mɛi pii ehe amɛye akɛ Yehowa yitsoŋ wa, esusuuu mɔ he, ni akɛ, je nɛŋ naagbai lɛ pii jɛ lɛ. Shi wɔ lɛ, wɔle akɛ enɛ ji amale agbo! Wɔná hegbɛ akɛ wɔbaajaje mɛi ajwɛŋmɔ ni wɔhã amɛle mɔ tuuntu ni Nyɔŋmɔ ji. (Yes. 43:10) Lala 96 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔkɛ anunyam ahã Yehowa. Be ni wɔsusuɔ lala nɛɛ mli wiemɔi lɛ ahe lɛ, kwɛmɔ akɛ obaana gbɛi komɛi ni obaanyɛ otsɔ nɔ okɛ anunyam ni sa Yehowa lɛ ahã lɛ lo.

MƐƐ GBƐ NƆ WƆBAANYƐ WƆKƐ ANUNYAM NI SA YEHOWA LƐ AHÃ LƐ?

8. Mɛni ji gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa? (Lala 96:​1-3)

8 Kanemɔ Lala 96:​1-3. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔwiemɔ nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa. Ŋmalɛ ni wɔkane lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔlá wɔhã Yehowa,’ ‘wɔjie egbɛ́i lɛ yi,’ ‘wɔjaje eyiwalaheremɔ lɛ he sane kpakpa lɛ,’ ni ‘wɔjaje enunyam lɛ yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ.’ Enɛɛmɛi fɛɛ ji gbɛi ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔwiemɔ nɔ wɔkɛ anunyam ahã wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ shashaooo shi kwraa akɛ amɛbaatsɔɔ mɛi mɔ tuuntu ni Yehowa ji ni amɛgba amɛ nibii kpakpai pii ni efee ehã amɛ lɛ. (Dan. 3:​16-18; Bɔf. 4:29) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase amɛ?

9-10. Mɛni okaseɔ yɛ Angelena sane lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

9 Naa nyɛmi yoo ko ni yɔɔ United States ni atsɛɔ lɛ Angelena a lɛ niiashikpamɔ. Angelena fee ekãa ni etse Yehowa gbɛ́i lɛ he yɛ enitsumɔhe lɛ. Be ni ahe lɛ yɛ nitsumɔ mli ehee lɛ, ato gbɛjianɔ koni mɛi fɛɛ ni ahe amɛ yɛ nitsumɔ lɛ mli ehee lɛ agba amɛnanemɛi nitsulɔi lɛ amɛhe sane fioo. Ekpɛ eyiŋ akɛ ebaagba amɛ nɔ hewɔ ni eŋɔɔ enaa waa akɛ eji Yehowa Odasefonyo, ni ekɛ mfoniri komɛi ni tsɔɔ nakai lɛ atsɔɔ amɛ. Shi be ni naagbee mɔ ni baawie kɛkɛ lɛ ashɛ Angelena nɔ lɛ wieɔ lɛ, ewie akɛ efɔlɔi ji Odasefoi, ni kulɛ amɛkɛ lɛ yaa, shi bianɛ lɛ ekpa. Kɛkɛ ni owula nɛɛ bɔi Odasefoi kɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ ahe nibii gbohii wiemɔ. Angelena kɛɛ: “Mitsui bɔi tswaa waa. Shi mibi mihe akɛ: ‘Ani mafee diŋŋ koni afite Yehowa gbɛ́i lɛ nɛkɛ, aloo matse egbɛ́i lɛ he?’”

10 Be ni nuu lɛ wie egbe naa lɛ, Angelena sɔle kuku yɛ eyitsoŋ. Kɛkɛ ni ejɛ bulɛ mli ekɛɛ lɛ akɛ: “Mi hu mitamɔ bo nɔŋŋ. Mifɔlɔi tsɔse mi akɛ Yehowa Odasefonyo, ni mikã he miji Odasefonyo.” Jɛmɛ jɔ tiŋkoŋŋ, shi Angelena tsui efãaa. Ekɛ mfonirii ni hãa anaa bɔ ni ekɛ enanemɛi lɛ amii shɛɔ amɛhe yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ tsɔɔ amɛ. Ni ejɛ bulɛ mli egbala nibii ni eheɔ eyeɔ lɛ amli etsɔɔ amɛ. (1 Pet. 3:15) Mɛni jɛ mli kɛba? Be ni Angelena gbe ewiemɔ lɛ naa lɛ, nuu lɛ he jɔ. Ebɔi nibii kpakpai komɛi ni ekaiɔ yɛ Odasefoi lɛ ahe be ni ekɛ amɛ bɔɔ yɛ egbekɛbiiashi lɛ ahe wiemɔ po. Angelena wie akɛ: “Esaaa akɛ aŋmɛɔ mɔ ko mɔ ko kwraa gbɛ ni ewoɔ Yehowa gbɛ́i lɛ he muji. Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔbaatse egbɛ́i lɛ he.” Kɛ́ mɛi wie Yehowa he saji ni bɛ mli lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔjie egbɛ́i lɛ yi ni wɔwo ehiɛ nyam. Enɛ ji hegbɛ kpele ni wɔná.

Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔwiemɔ nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa (Kwɛmɔ kuku 9-10) b


11. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ nɔ ni awie yɛ Lala 96:8 lɛ tsu nii?

11 Kanemɔ Lala 96:8. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔnibii anɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa. Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ wo ehiɛ nyam. (Abɛi 3:9) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Israelbii lɛ kɛ amɛshika kɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ tsu onia ni akɛma sɔlemɔ shiã lɛ ni akɛkura. (2 Maŋ. 12:​4, 5; 1 Kro. 29:​3-9) Yesu kaselɔi lɛ ekomɛi hu jɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ amli amɛsɔmɔ lɛ kɛ ebɔfoi lɛ. (Luka 8:​1-3) Be ni blema Kristofoi lɛ ekomɛi ahe fi amɛ lɛ, amɛnyɛmimɛi lɛ tsu onia ni akɛyaye abua amɛ. (Bɔf. 11:​27-29) Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔtsɔ oniai ni wɔtsuɔ lɛ anɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ oniai ni wɔtsuɔ lɛ woɔ Yehowa hiɛ nyam? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

12 Naa niiashikpamɔ kome ko ni hãa wɔnaa bɔ ni oniai ni wɔtsuɔ lɛ hãa awoɔ Yehowa hiɛ nyam. Yɛ afi 2020 lɛ, nuhɔmɔ ba Zimbabwe, ni etsɛ waa dani esɛɛ fo. Nuhɔmɔ lɛ hewɔ lɛ, mɛi akpekpei abɔ náaa niyenii amɛye, ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Prisca lɛ hu fata he. Fɛɛ sɛɛ lɛ, daa Shɔ kɛ Sohaa lɛ, Prisca yaa shiɛmɔ tamɔ bɔ ni efeɔ dani hɔmɔ lɛ ba lɛ. Etee nɔ efee nakai yɛ nidumɔ be lɛ mli po. Ekutsoŋbii lɛ wie amɛshi lɛ akɛ, nɔ najiaŋ ni ebaaya ŋmɔ mli lɛ, eeya shiɛmɔ moŋ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ, “Hɔmɔ baaye bo ni obaagbo.” Shi Prisca he eye waa akɛ Yehowa baakwɛ lɛ. No hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni amɛbaawie nakai lɛ, ekɛɔ amɛ akɛ, “Yehowa kwako etsuji pɛŋ.” Etsɛɛɛ ni asafo lɛ to gbɛjianɔ ni abahã lɛ niyenii kɛ nibii krokomɛi ni he hiaa lɛ lɛ. Oniai ni wɔtsuɔ lɛ mli ajɛ afee enɛ. Prisca kutsoŋbii lɛ anaa kpɛ amɛhe ni amɛkɛɛ lɛ akɛ, “Nyɔŋmɔ yeɔ ebuaa bo be fɛɛ be, no hewɔ lɛ wɔbaasumɔ ni wɔkase ehe nii pii.” Ekutsoŋbii lɛ ateŋ mɛi kpawo bɔi asafoŋ kpeeiyaa.

Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔnibii anɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa (Kwɛmɔ kuku 12) c


13. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjeŋba nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa? (Lala 96:9)

13 Kanemɔ Lala 96:9. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjeŋba nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa. Yɛ blema lɛ, Yehowa fã osɔfoi lɛ ni sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ akɛ amɛhiɛ amɛhe falefale. (2 Mo. 40:​30-32) Wɔ hu esa akɛ wɔhiɛ wɔhe falefale, ni agbɛnɛ hu, wɔhã wɔjeŋba he atse. (Lala 24:​3, 4; 1 Pet. 1:​15, 16) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, esa akɛ wɔjie “gbɔmɔ momo lɛ” ni wɔwo “gbɔmɔ hee lɛ.” (Kol. 3:​9, 10) Enɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔjie susumɔi ni ejaaa kɛje wɔjwɛŋmɔ mli ni wɔtsi wɔhe kɛje nifeemɔi ni esaaa Yehowa hiɛ lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔhã wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee ni wɔkase lɛ ni wɔjie esui ni nɔ bɛ lɛ akpo. Mɛi ni jeŋba ekpɔtɔ ni amɛyitseiaŋ wala waa lɛ po baanyɛ atsake ni amɛwo gbɔmɔ hee lɛ yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa.

14. Mɛni okaseɔ yɛ Jack sane lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

14 Naa nuu awuiyelɔ ko ni yitsoŋ wa waa ni atsɛɔ lɛ Jack lɛ niiashikpamɔ. Eyitsoŋ wa aahu akɛ, mɛi wo lɛ gbɛ́i akɛ Sasabonsam. Nibii gbohii ni Jack fee lɛ ahewɔ lɛ, amɔ lɛ ni abu lɛ gbele fɔ. Be ni Jack mɛɔ yɛ tsuŋwoohe lɛ ni gbi ni abaagbe lɛ lɛ ashɛ lɛ, nyɛmi nuu ko ni shiɛɔ yɛ tsuŋwoohe lɛ bi lɛ kɛ́ ebaasumɔ ni ekɛ lɛ akase Biblia lɛ, ni ekpɛlɛ. Eyɛ mli akɛ Jack efee nibii gbohii pii moŋ, shi etsake kwraa, ni sɛɛ mli lɛ abaptisi lɛ. Jack subaŋ tsake aahu akɛ, be ni gbi ni abaagbe lɛ shɛ lɛ, bulɔi ni yɔɔ tsuŋwoohe lɛ ateŋ mɛi komɛi fo be ni amɛkɛ lɛ yeɔ shɛɛ lɛ. Asraafoi ni tsuɔ nii yɛ tsuŋwoohe lɛ ateŋ mɔ kome wie akɛ: “Be ko ni eho lɛ, Jack ji mɔ ni ehiii fe fɛɛ yɛ tsuŋwoohe nɛɛ. Shi bianɛ lɛ, efata mɛi ni jeŋba hi waa lɛ ahe.” Jack gbele lɛ sɛɛ otsi be ni nyɛmimɛi ni kwɛɔ kpeei ni afeɔ yɛ tsuŋwoohe lɛ daa otsi lɛ nɔ lɛ ba lɛ, amɛna mɛi ni awo amɛ tsuŋ lɛ ateŋ mɔ ko ni nakai gbi lɛ ji klɛŋklɛŋ be ni ebaa kpee lɛ eko. Mɛni tsirɛ lɛ ni eba kpee lɛ? Bɔ ni Jack jeŋba tsake kwraa lɛ ta etsuiŋ waa, no hewɔ lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ lɛ hu ebaakase Yehowa he nii koni ejá lɛ. Niiashikpamɔ nɛɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, wɔjeŋba baanyɛ awo wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛnyam lɛɛlɛŋ!—1 Pet. 2:12.

Wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjeŋba nɔ wɔkɛ anunyam ahã Yehowa (Kwɛmɔ kuku 14) d


MƐNI ETSƐŊ YEHOWA BAAFEE KƐTSE EGBƐ́I LƐ HE?

15. Mɛni etsɛŋ Yehowa baafee kɛtse egbɛ́i lɛ he kwraa? (Lala 96:​10-13)

15 Kanemɔ Lala 96:​10-13. Lala 96 lɛ naagbee kukuji lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Yehowa ji Maŋtsɛ kɛ Kojolɔ ni feɔ nɔ ni ja. Mɛni etsɛŋ Yehowa baafee kɛtse egbɛ́i lɛ he? Ebaakpãtã mɛi ni woɔ egbɛ́i lɛ he muji lɛ ahiɛ ni ebaa mɛi ni woɔ ehiɛ nyam lɛ ayi. Mɛɛ gbɛ nɔ ebaatsɔ efee enɛ? Etsɛŋ, ebaakpãtã Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji amale jamɔi fɛɛ lɛ, hiɛ, ejaakɛ amɛfee nibii gbohii pii ni amɛwie nibii ni bɛ mli ni ehiii kwraa yɛ ehe. (Kpo. 17:​5, 16; 19:​1, 2) Ekolɛ kɛ́ akpãtã Babilon Kpeteŋkpele lɛ hiɛ lɛ, no baahã mɛi komɛi abafata wɔhe kɛjá Yehowa. Naagbee kwraa lɛ, yɛ Harmagedon ta lɛ mli lɛ, Yehowa baakpãtã Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ kɛ mɛi fɛɛ ni teɔ shi amɛwoɔ lɛ ni amɛfiteɔ egbɛ́i lɛ ahiɛ. Shi ebaahere mɛi fɛɛ ni sumɔɔ lɛ ni boɔ lɛ toi ni woɔ ehiɛ nyam lɛ ayiwala. (Mar. 8:38; 2 Tes. 1:​6-10) Be ni Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ kɛ naagbee kaa lɛ baaba naagbee lɛ, Yehowa etse egbɛ́i lɛ he kwraa. (Kpo. 20:​7-10) Nakai beiaŋ lɛ, “Yehowa anunyam lɛ he nilee lɛ baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ tamɔ bɔ ni nui ha ŋshɔ lɛ nɔ lɛ.”—Hab. 2:14.

16. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

16 Kwɛ bɔ ni shihilɛ baaŋɔɔ ahã kɛ́ mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ kã lɛ kɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛ́i lɛ hã lɛ! Shi kɛyashi nakai be lɛ baashɛ lɛ, nyɛhãa wɔŋɔa hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni wɔbaaná lɛ kɛwo wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam. Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ miisumɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama sane ni he hiaa nɛɛ nɔ. No hewɔ lɛ, amɛhala Lala 96:8 lɛ akɛ afi 2025 afi ŋmalɛ. Jɛmɛ kɛɛ: “Nyɛkɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛ́i lɛ ahãa lɛ.”

Wɔsɛɛ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ kã lɛ kɛ anunyam ni sa Yehowa gbɛ́i lɛ baahã lɛ! (Kwɛmɔ kuku 16)

LALA 12 Yehowa Ji Nyɔŋmɔ Ofe

a Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

b NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Angelena niiashikpamɔ lɛ.

c NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Prisca niiashikpamɔ lɛ.

d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Jack niiashikpamɔ lɛ.