Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 31

Ohiɛ Asɔ Hegbɛ Ni Oyɔɔ Akɛ Obaanyɛ Osɔle Ohã Yehowa Lɛ

Ohiɛ Asɔ Hegbɛ Ni Oyɔɔ Akɛ Obaanyɛ Osɔle Ohã Yehowa Lɛ

“Misɔlemɔ lɛ abaje yɛ ohiɛ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni afutu.”—LALA 141:2.

LALA 47 Sɔlemɔ Ohã Yehowa Daa Gbi

NƆ NI ABAASUSU HE a

1. Te esa akɛ wɔna hegbɛ ni Yehowa kɛdro wɔ akɛ wɔsɔle wɔhã lɛ lɛ wɔhã tɛŋŋ?

 YEHOWA, mɔ ni bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ, ehã wɔ hegbɛ akɛ wɔsɔle wɔhã lɛ, ni enɛ jeee hegbɛ bibioo kwraa. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Nɔ hewɔ lɛ ji, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã lɛ be fɛɛ be ni wɔgba lɛ wɔtsuiŋ saji fɛɛ ni ehe ehiaaa ni wɔtsɔɔ hiɛ wɔbiɔ lɛ gbɛ dã. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ awie yɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ mli. Kɛ́ wɔkã helatsamɔhe jio, awo wɔ tsuŋ jio, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã Yehowa ejaakɛ wɔle akɛ wɔ-Tsɛ ni sumɔɔ wɔ lɛ baabo wɔ toi. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa edro wɔ hegbɛ nɛɛ.

2. Mɛni Maŋtsɛ David fee ni tsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ hegbɛ ni ená akɛ ebaasɔle ehã Yehowa lɛ waa?

2 Maŋtsɛ David hiɛ sɔ hegbɛ ni ená akɛ esɔle ehã Yehowa lɛ waa. Yɛ lala ko ni elá ehã Yehowa lɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Misɔlemɔ lɛ abaje yɛ ohiɛ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni afutu.” (Lala 141:1, 2) Yɛ David beiaŋ lɛ, ajeɔ gbɛ afutuɔ tsofa-kɛ-ŋma ni osɔfoi lɛ kɛtsuɔ nii lɛ jogbaŋŋ. (2 Mo. 30:34, 35) No hewɔ lɛ, bɔ ni David kɛ esɔlemɔ lɛ to tsofa-kɛ-ŋma he lɛ tsɔɔ akɛ, eesumɔ ni esusu nɔ ni eyaakɛɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli lɛ he jogbaŋŋ dani ewie. Enɛ pɛpɛɛpɛ esa akɛ wɔ hu wɔfee ejaakɛ wɔmiisumɔ ni wɔsɔlemɔi lɛ asa Yehowa hiɛ.

3. Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔhã tɛŋŋ kɛ́ wɔmiisɔle wɔmiihã Yehowa? Ni mɛni hewɔ?

3 Kɛ́ wɔmiisɔle wɔmiihã Yehowa lɛ, esa akɛ wɔjɛ bulɛ mli wɔwie. Mɛni hewɔ? Ninai komɛi ni ajie kpo atsɔɔ Yesaia, Ezekiel, Daniel, kɛ Yohane lɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ. Esoro ninaa ni ajie kpo atsɔɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ, shi nɔ kome ko yɛ fɛɛ mli ni je amɛhe. Yɛ ninaa lɛ fɛɛ eko mli lɛ, amɛna Yehowa akɛ Maŋtsɛ ko ni je agbo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesaia na “Yehowa ta maŋtsɛ sɛi ko ni kwɔ ni sɛŋ kɔɔyɔɔ mli nɔ.” (Yes. 6:1-3) Ezekiel na Yehowa ta shwiili ko nɔ yɛ ŋwɛi ni “ehewɔ fɛɛ miikpɛlɛ tamɔ kwaabuɛtɛ.” (Eze. 1:26-28) Daniel na “Mɔ Ni Eye Gbii Pii” lɛ ni ewo atade yɛŋ, ni maŋtsɛ sɛi ni eta nɔ lɛ, lalilɛi ni. (Dan. 7:9, 10) Ni Yohane hu na Yehowa ni eta maŋtsɛ sɛi ni kwaabuɛtɛ ni tamɔ emerald tɛ ebɔle he fɛɛ kɛkpe lɛ nɔ. (Kpo. 4:2-4) Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa je agbo lɛ nɔ lɛ, ehãa wɔnaa akɛ eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔbaasɔle wɔhã lɛ. Ni agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔya ehiɛ yɛ bulɛ mli. Shi mɛɛ nibii nɛkɛ wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ he?

“NYƐSƆLEA YƐ NƐKƐ GBƐ NƆ”

4. Mɛni wɔkaseɔ yɛ nibii ni Yesu wie he klɛŋklɛŋ yɛ esɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni aŋma yɛ Mateo 6:9, 10 lɛ mli lɛ mli?

4 Kanemɔ Mateo 6:9, 10. Yɛ Yesu Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, etsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni kɛ́ amɛsɔle lɛ Yehowa baaná he miishɛɛ waa. Be ni Yesu ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ, “nyɛsɔlea yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ” lɛ sɛɛ lɛ, ewie nibii ni he hiaa waa lɛ ahe klɛŋklɛŋ yɛ esɔlemɔ lɛ mli. Esɔle ni atse Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ he, ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aba, ejaakɛ no nɔ abaatsɔ akpãtã mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛ. Yesu wie jɔɔmɔi ni Yehowa kɛbaahã adesai wɔsɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu he yɛ esɔlemɔ lɛ mli. Kɛ́ wɔ hu wɔwie nibii nɛɛ ahe yɛ wɔsɔlemɔ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiisumɔ waa ni afee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii.

5. Ani naagba yɛ he akɛ wɔbaasɔle wɔbi Yehowa wɔhiamɔ nii?

5 Nɔ kroko ni Yesu wie yɛ esɔlemɔ lɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi wɔhiamɔ nii. Wɔbaanyɛ wɔbi Yehowa ni ehã wɔ wɔdaaŋ ŋmaa daa gbi, ekɛ wɔhe eshai ake wɔ, eye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ kaa ko kpe, ni ejie wɔ kɛje mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ. (Mat. 6:11-13) Kɛ́ wɔbi Yehowa nibii nɛɛ, etsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ ni wɔmiisumɔ ni wɔsa ehiɛ.

Kɛ́ nyɛmi nuu ko kɛ eŋa miisɔle lɛ, mɛɛ nibii nɛkɛ ebaanyɛ ewie? (Kwɛmɔ kuku 6) b

6. Ani nibii ni Yesu wie he yɛ esɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ pɛ wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi? Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai?

6 Yesu kpaaa gbɛ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ baakpe wiemɔi ni yɔɔ esɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ amɛwo amɛyitsoŋ ni amɛtĩ mli kɛ́ amɛmiisɔle. Nɔ hewɔ ni wɔkɛɔ nakai ji akɛ, yɛ bei krokomɛi ni Yesu sɔle lɛ amli lɛ, etsĩ nibii komɛi ni he hiaa lɛ lɛ atã. (Mat. 26:39, 42; Yoh. 17:1-26) Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni gbaa wɔnaa lɛ he. Kɛ́ wɔyaakpɛ yiŋ ko lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni ehã wɔ hiɛshikamɔ kɛ niiashishinumɔ. (Lala 119:33, 34) Kɛ́ ahã wɔ nitsumɔ ko ni ewa hã wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ ni wɔna bɔ ni wɔbaafee wɔtsu he nii. (Abɛi 2:6) Fɔlɔi baanyɛ asɔle ahã amɛbii, bii hu baanyɛ asɔle ahã amɛfɔlɔi, ni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ kɛ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ, ni esa akɛ wɔfee nakai. Shi esaaa akɛ efeɔ akɛ daa nɛɛ ni wɔbaasɔle lɛ, belɛ wɔmiibi Yehowa nɔ ko.

Mɛɛ nibii nɛkɛ wɔbaanyɛ wɔjie Yehowa yi ni wɔda lɛ shi yɛ he kɛ́ wɔmiisɔle? (Kwɛmɔ kuku 7-9) c

7. Mɛni hewɔ kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, esa akɛ wɔjie Yehowa yi?

7 Esa akɛ wɔjie Yehowa yi kɛ́ wɔmiisɔle. Mɔ ko bɛ ni sa yijiemɔ fe wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ. ‘Ehi ni esumɔɔ waa akɛ ekɛ esha ake.’ Agbɛnɛ hu, ‘mɔbɔnalɔ kɛ musuŋtsɔlɔ ji lɛ, emli fuuu mra ni esuɔmɔ ni tsakeee lɛ kɛ enɔkwayeli lɛ fa babaoo.’ (Lala 86:5, 15) Anɔkwa, mɔ ni Yehowa ji kɛ nɔ ni enyɛɔ efeɔ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔjie eyi.

8. Mɛɛ nibii komɛi wɔbaanyɛ wɔda Yehowa shi yɛ he? (Lala 104:12-15, 24)

8 Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, esa akɛ wɔda Yehowa shi yɛ nibii srɔtoi ni ekɛdro wɔ lɛ ahewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔda lɛ shi yɛ fɔfɔii kɛ amɛkɔlai fɛfɛji, niyenii srɔtoisrɔtoi ni ŋɔɔŋɔi, kɛ nanemɛi kpakpai ni ekɛdro wɔ lɛ ahewɔ. Yehowa hãa wɔ nibii nɛɛ fɛɛ koni wɔná miishɛɛ, ni enɛ hãa wɔnaa akɛ esumɔɔ wɔ waa. (Kanemɔ Lala 104:12-15, 24.) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa tsɔɔ wɔ nii koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ni agbɛnɛ hu wɔná hiɛnɔkamɔ.

9. Mɛni baaye abua wɔ ni kɛ́ Yehowa fee nɔ ko ehã wɔ lɛ, wɔkai ni wɔda lɛ shi? (1 Tesalonikabii 5:17, 18)

9 Ewaaa kwraa akɛ wɔhiɛ baakpa nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ anɔ, ni no hewɔ lɛ wɔdaŋ lɛ shi. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkai? Wɔbaanyɛ wɔŋmala nibii fɛɛ ni wɔbi Yehowa lɛ wɔshwie shi, koni yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, wɔkwɛ nɔ ni ehã hetoo lɛ ni wɔda lɛ shi yɛ he. (Kanemɔ 1 Tesalonikabii 5:17, 18.) Kɛ́ wɔfee nɔ ko wɔhã mɔ ko ni eda wɔ shi lɛ, wɔnáa miishɛɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ Yehowa hã wɔsɔlemɔ ko hetoo ni wɔda lɛ shi yɛ he lɛ, lɛ hu ebaaná miishɛɛ. (Kol. 3:15) Mɛni ji nɔ kroko ni he hiaa waa ni esa akɛ wɔda Yehowa shi yɛ he?

ESA AKƐ WƆDA YEHOWA SHI YƐ ESUƆMƆ BI LƐ HEWƆ

10. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ 1 Petro 2:21 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔda Yehowa shi akɛ etsu Yesu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ?

10 Kanemɔ 1 Petro 2:21. Esa akɛ wɔda Yehowa shi akɛ etsu esuɔmɔ Bi lɛ ni ebatsɔɔ wɔ nii. Kɛ́ wɔkase Yesu he nii babaoo lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔle Yehowa jogbaŋŋ, ni wɔbaale nibii ni kɛ́ wɔfee lɛ wɔbaasa ehiɛ. Kɛ́ wɔná hemɔkɛyeli yɛ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ, wɔbaatsɔmɔ Yehowa nanemɛi kpaakpa, ni toiŋjɔlɛ baahi wɔ kɛ lɛ teŋ.​—Rom. 5:1.

11. Kɛ́ wɔmiisɔle wɔmiihã Yehowa lɛ, mɛni hewɔ wɔkɛtsɔɔ Yesu gbɛ́i mli lɛ?

11 Wɔmiida Yehowa shi waa akɛ wɔnyɛɔ wɔtsɔɔ e-Bi lɛ nɔ wɔsɔleɔ wɔhãa lɛ, ni Yesu nɔ etsɔɔ ehãa wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo. Kɛ́ wɔsɔle kɛtsɔ Yesu gbɛ́i amli lɛ, Yehowa boɔ toi ni etsuɔ he nii. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu wie akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛbaabi yɛ migbɛ́i mli lɛ, no mafee, koni awo Tsɛ lɛ hiɛ nyam yɛ Bi lɛ hewɔ.”​—Yoh. 14:13, 14.

12. Mɛɛ yiŋtoo kroko hewɔ esa akɛ wɔda Yehowa shi yɛ e-Bi lɛ hewɔ?

12 Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ wɔhe eshai keɔ wɔ. Biblia lɛ wieɔ akɛ Yesu, ni ji wɔsɔfonukpa lɛ ta “Anunyamtsɛ lɛ maŋtsɛ sɛi lɛ ninejurɔ nɔ yɛ ŋwɛi.” (Heb. 8:1) Yesu Kristo ji ‘wɔyelikɛbualɔ yɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ.’ (1 Yoh. 2:1) Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ehã wɔ Osɔfonukpa ni nuɔ wɔgbɔjɔmɔi lɛ ahe ehãa wɔ ni “kpaa fai hu ehãa wɔ.” (Rom. 8:34; Heb. 4:15) Eji jeee Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ kulɛ, wɔnyɛŋ wɔya Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli ejaakɛ wɔyeee emuu. Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔda Yehowa shi waa akɛ ekɛ e-Bi ni esumɔɔ lɛ lɛ edro wɔ akɛ nikeenii!

SƆLEMƆ OHÃ ONYƐMIMƐI KRISTOFOI LƐ

13. Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, mɛni efee ni tsɔɔ akɛ esumɔɔ ekaselɔi lɛ waa?

13 Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, ekɛ be kakadaŋŋ sɔle ehã e-Tsɛ lɛ koni ‘ekwɛ ekaselɔi lɛ anɔ yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ.’ (Yoh. 17:15) Nɔ ni Yesu fee nɛɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ amɛ waa ejaakɛ no mli lɛ, etsɛŋ ni ekɛ shihilɛ ko ni mli wa baakpe. Shi esusuuu lɛ pɛ ehe, esusu ekaselɔi lɛ ahe.

Kɛ́ wɔmiisɔle wɔmiihã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔbi Yehowa ni efee ehã amɛ? (Kwɛmɔ kuku 14-16) d

14. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ no baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ?

14 Esaaa akɛ wɔsusuɔ wɔ pɛ wɔhe. Moŋ lɛ, tamɔ Yesu fee lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ be fɛɛ be. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, belɛ wɔmiiye famɔ ni Yesu kɛhã akɛ wɔsumɔ wɔhe lɛ nɔ, ni Yehowa hu naa akɛ wɔsumɔɔ wɔhe waa. (Yoh. 13:34) Sɛɛnamɔ yɛ he waa akɛ wɔbaasɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Sɔlemɔ ni jalɔ sɔleɔ kɛkpaa fai kɛ hiɛdɔɔ lɛ yɛ hewalɛ waa ni ebaanyɛ eye ebua mɛi.”​—Yak. 5:16.

15. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi lɛ?

15 Wɔnyɛmimɛi lɛ kɛ naagbai srɔtoisrɔtoi kpeɔ ni no hewɔ ehe hiaa ni wɔsɔle wɔhã amɛ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi bɛ hewalɛ, loo adebɔɔ naa oshãrai enina amɛ, loo aawu ta yɛ hei ni amɛyɔɔ lɛ, loo aawa amɛ yi, loo amɛkɛ naagbai krokomɛi miikpe. Wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua amɛ yɛ shihilɛi nɛɛ amli. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi ni kɛ amɛhe shãa afɔle ni amɛyayeɔ amɛbuaa yɛ hei ni oshãrai eba yɛ lɛ. Ani ole nyɛmimɛi komɛi ni kɛ naagbai nɛɛ loo ekrokomɛi miikpe? Kɛ́ nakai lɛ, tsĩi amɛgbɛ́ii atã ni osɔle ohã amɛ. Kɛ́ wɔsɔle wɔhã Yehowa ni eye ebua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛfi shi lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ waa.

16. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle wɔhã mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ?

16 Kɛ́ wɔsɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ, amɛnáa he miishɛɛ waa ni eyeɔ ebuaa amɛ hu. Nakai pɛpɛɛpɛ bɔfo Paulo nu he. Ewie akɛ: “Nyɛsɔlea nyɛhãa mi hu, koni kɛ́ migbele minaa lɛ, akɛ wiemɔi lɛ awo minaa, koni kɛ́ miijaje sane kpakpa lɛ he teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ lɛ, manyɛ mawie kɛ ekãa.” (Efe. 6:19) Ŋmɛnɛ hu lɛ, wɔyɛ nyɛmimɛi pii ni tsuɔ nii waa ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli. Kɛ́ wɔsɔle wɔhã Yehowa ni ejɔɔ amɛnitsumɔ lɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ waa.

KƐ́ WƆDAMƆ MƐI ANAJIAŊ WƆMIISƆLE

17-18. Mɛɛ be ekolɛ abaatsɛ wɔ ni wɔdamɔ mɛi anajiaŋ wɔsɔle? Ni mɛni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

17 Bei komɛi lɛ, abaanyɛ atsɛ wɔ ni wɔsɔle wɔhã mɛi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ nyɛmi yoo ko kɛ mɔ ko yaakase nii lɛ, ebaanyɛ ebi mɔ ni fata ehe lɛ ni esɔle. Kɛ́ mɔ ni fata ehe lɛ leee mɔ ni akɛyaakase nii lɛ jogbaŋŋ lɛ, ekolɛ ebaasumɔ moŋ akɛ esɔle yɛ nikasemɔ lɛ naagbee. Kɛ́ efee nakai lɛ, ewaaa akɛ ebaale nibii ni kɔɔ nikaselɔ lɛ he ni ebaanyɛ etsĩ tã yɛ esɔlemɔ lɛ mli.

18 Kɛ́ atee kpee kɛhã shiɛmɔyaa loo asafoŋ kpeei lɛ, abaanyɛ atsɛ nyɛmi nuu ko ni esɔle. Kɛ́ atsɛ wɔ ni wɔsɔle lɛ, esa akɛ wɔhã yiŋtoo hewɔ ni afeɔ nakai kpee lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli be ni wɔsɔleɔ lɛ. Esaaa akɛ wɔnaa lɛ akɛ hegbɛ ni wɔná ni wɔkɛbaawo mɛi ŋaa loo wɔkɛbaatswa adafi. Yɛ wɔsafoŋ kpeei lɛ pii ashishi lɛ, minitii enumɔ pɛ akɛhã ni akɛlá ni akɛsɔle. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ nyɛmi nuu ni baasɔle lɛ ‘wieɔ babaoo,’ titri lɛ kɛ́ kpaako ayaaje asafoŋ kpee lɛ shishi.​—Mat. 6:7.

OKƐ SƆLEMƆ AKASHWƐ KWRAA

19. Mɛni baaye abua wɔ koni Yehowa gbi lɛ akabati wɔ shi trukaa?

19 Esaaa akɛ wɔkɛ sɔlemɔ shwɛɔ kwraa, titri lɛ, amrɔ nɛɛ ni wɔbɛŋkɛ Yehowa gbi wulu lɛ. Yesu wie akɛ: “No hewɔ lɛ, nyɛyaa nɔ nyɛshia kpe, ni nyɛkɛ hiɛdɔɔ asɔlea kɛkpaa fai be fɛɛ be, koni nyɛnyɛ nibii nɛɛ fɛɛ ni baaba mli kɛ̃ lɛ amli nyɛje.” (Luka 21:36) Kɛ́ wɔsɔleɔ daa lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ koni Yehowa gbi lɛ akabati wɔ shi trukaa.

20. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, wɔsɔlemɔi lɛ baafee tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma?

20 Mɛni wɔkase? Wɔna akɛ, sɔlemɔ ji hegbɛ kpele diɛŋtsɛ ni esa akɛ wɔhiɛ asɔ waa. Wɔna hu akɛ, nibii ni he hiaa waa ni esa akɛ wɔsɔle yɛ he ji, nibii ni kɔɔ Yehowa suɔmɔnaa nii lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔda Yehowa shi yɛ e-Bi lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ hewɔ, ni wɔsɔle wɔhã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi wɔhiamɔ nii hu, ni wɔkpa Yehowa fai ni eye ebua wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Kɛ́ wɔjwɛŋ nibii ni wɔbaawie lɛ ahe jogbaŋŋ dani wɔsɔle lɛ, no tsɔɔ akɛ, wɔnaa sɔlemɔ akɛ eji hegbɛ ni nɔ bɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔsɔlemɔi lɛ baafee tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma, ni Yehowa ‘baaná he miishɛɛ waa.’​—Abɛi 15:8.

LALA 45 Saji Ni Mijwɛŋɔ Nɔ Yɛ Mitsui Mli

a Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ehã wɔ hegbɛ akɛ wɔsɔle wɔhã lɛ. No hewɔ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔsɔlemɔi lɛ aje ŋma tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ahã Yehowa koni ená he miishɛɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nibii komɛi ni sa ni wɔbaanyɛ wɔsɔle yɛ he. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ nibii komɛi ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli kɛ́ wɔdamɔ mɛi anajiaŋ wɔmiisɔle.

b NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko kɛ eŋa miisɔle koni Yehowa abu amɛbi lɛ he yɛ skul, eye ebua eŋa lɛ papa ni kã hela saa nɔ lɛ, ni eye ebua amɛ-Biblia mli nikaselɔ ko ni eya ehiɛ.

c NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu oblanyo ko miida Yehowa shi yɛ kpɔmɔnɔ lɛ, shikpɔŋ fɛfɛo ni ehã wɔ lɛ, kɛ niyenii srɔtoisrɔtoi ni wɔnáa wɔyeɔ lɛ ahewɔ.

d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi yoo ko miisɔle ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ aye abua Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ, ni eye ebua mɛi ni oshãrai enina amɛ lɛ, kɛ mɛi ni aawa amɛ yi lɛ.