Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 31

Feemɔ Shiŋŋ, Kaagbugbaa

Feemɔ Shiŋŋ, Kaagbugbaa

“Minyɛmimɛi ni misumɔɔ, nyɛfia shi shiŋŋ, nyɛkagbugbaa.”—1 KOR. 15:58.

LALA 122 Nyɛfia Shi Shiŋŋ, Nyɛkagbugbaa!

NƆ NI ABAASUSU HE a

1-2. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ Kristofoi ato ŋwɛitsu he? (1 Korintobii 15:58)

 YƐ AFI 1978 lɛ, ama ŋwɛitsu kakadaŋŋ ko ni hiɛ nsɔɔdoi 60 yɛ Tokyo, yɛ Japan. Mɛi pii susu akɛ bɔ ni shikpɔŋ fɔɔ hosomɔ yɛ Tokyo lɛ hewɔ lɛ, etsɛŋ ni ŋwɛitsu nɛɛ baakumɔ eshwie shi. Shi mɛi ni ma tsũ lɛ ma lɛ bɔ ni kɛ́ shikpɔŋ lɛ hoso lɛ, ebaanyɛ ehoso kɛya kɛba fiofio shi ekumɔɔɔ. Kristofoi tamɔ ŋwɛitsu nɛɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai?

2 Esa akɛ Kristofoi afee shiŋŋ, shi nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ ni amɛkafee kpɛŋŋ. Kɛ́ Yehowa ewo mla yɛ nɔ ko he loo ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ko ehã yɛ nɔ ko he lɛ, esa akɛ Kristofoi afee shiŋŋ yɛ he. (Kanemɔ 1 Korintobii 15:58.) Esa akɛ amɛbo nakai mla lɛ loo gbɛtsɔɔmɔ lɛ toi oya ni amɛkaŋmɛɛ saji ahe kɛsaa. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ amɛkɛ shihilɛ ko kpe ni ebiii ni amɛfee kpɛŋŋ lɛ, esa akɛ amɛhã ana akɛ ‘amɛnuɔ nii ashishi.’ (Yak. 3:17) Kɛ́ wɔfeɔ shiŋŋ, shi nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔkwɛɔ jogbaŋŋ ni wɔkafee kpɛŋŋ lɛ, no baaye ebua wɔ ni wɔfee mɛi ni nuɔ nii ashishi, ni nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔfeŋ mɛi hu ni ŋmɛɔ sane he kɛsaa kɛkɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔfee shiŋŋ lɛ he. Agbɛnɛ hu, wɔbaana gbɛi enumɔ ni Satan tsɔɔ nɔ ehãa ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaafee nakai kɛ nɔ ni wɔbaafee koni enine akashɛ wɔnɔ.

MƐNI BAAYE ABUA WƆ NI WƆFEE SHIŊŊ?

3. Mɛɛ mlai Yehowa, mɔ ni yɔɔ hegbɛ fe fɛɛ akɛ ewoɔ mlai lɛ ewo ni abɔ he amaniɛ yɛ Bɔfoi 15:28, 29 lɛ?

3 Yehowa ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ fe fɛɛ akɛ ewoɔ wɔ mlai, ni be fɛɛ be lɛ mlai ni ewoɔ lɛ yɛ faŋŋ ni amɛshishinumɔ waaa. (Yes. 33:22) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ tsɔɔ nibii etɛ ni esa akɛ Kristofoi afee shiŋŋ yɛ he. Nomɛi ji: (1) amɛtsi amɛhe kɛje amagai ahe ni amɛjá Yehowa pɛ, (2) amɛbo Yehowa mla akɛ amɛtsi amɛhe kɛje lá he lɛ toi ejaakɛ lá yɛ krɔŋkrɔŋ, (3) amɛbo Biblia mli gbɛtsɔɔmɔ akɛ amɛtsi amɛhe kɛje ajwamaŋbɔɔ he lɛ toi. (Kanemɔ Bɔfoi 15:28, 29.) Mɛni Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ afee ni baatsɔɔ akɛ amɛmiibo Yehowa toi yɛ nibii etɛ nɛɛ amli?

4. Mɛni wɔfeɔ ni tsɔɔ akɛ wɔmiijá Yehowa pɛ? (Kpojiemɔ 4:11)

4 Wɔjáaa amagai, Yehowa pɛ wɔjáa. Yehowa fã Israelbii lɛ akɛ amɛjá ekome pɛ. (5 Mo. 5:6-10) Agbɛnɛ hu, be ni Abonsam ka Yesu lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ, Yehowa pɛ esa akɛ wɔjá. (Mat. 4:8-10) Enɛ hewɔ lɛ, wɔtsɔɔɔ amagai anɔ wɔjáaa Yehowa. Agbɛnɛ hu, wɔjáaa gbɔmɛi, ni tsɔɔ akɛ, wɔfeee nɔ ko ni baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔ ko, maŋkwramɔ kuu ko hiɛnyiɛlɔ, loo mɔ ko ni ehe gbɛ́i, tamɔ bɔɔlutswalɔ, sinijielɔ, loo lalafolɔ ko sane waa oookɛɛ nɔ ni eji wɔnyɔŋmɔ. Moŋ lɛ, wɔjáa Yehowa, mɔ ni ‘bɔ nibii fɛɛ’ lɛ, ni wɔboɔ lɛ toi.​—Kanemɔ Kpojiemɔ 4:11.

5. Mɛni hewɔ wɔboɔ Yehowa mla akɛ wɔtsi wɔhe kɛje lá he lɛ toi?

5 Wɔboɔ Yehowa mla akɛ wɔtsi wɔhe kɛje lá he lɛ toi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa kɛɛ heloo fɛɛ heloo wala ji elá lɛ, ni wala ji nikeenii ni nɔ bɛ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ. (3 Mo. 17:14) Klɛŋklɛŋ be ni Yehowa kɛɛ adesai baanyɛ aye loo lɛ, efã amɛ akɛ amɛkaye lá lɛ. (1 Mo. 9:4) Esaa etĩ famɔ nɛɛ mli be ni ekɛ Mose Mla lɛ hã Israelbii lɛ. (3 Mo. 17:10) Agbɛnɛ hu, ehã blema gbɛtsɔɔmɔ kuu lɛ fã Kristofoi fɛɛ akɛ ‘amɛtsi amɛhe kɛje lá he.’ (Bɔf. 15:28, 29) Kɛ́ wɔbɛ hewalɛ ni wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ bɔ ni esa akɛ atsa wɔ ahã lɛ he lɛ, wɔboɔ famɔ nɛɛ toi ni wɔŋmɛɛɛ saji ahe kɛsaaa. b

6. Mɛni wɔfeɔ koni wɔnyɛ wɔbo Yehowa mla akɛ wɔtsi wɔhe kɛje ajwamaŋbɔɔ he lɛ toi?

6 Wɔboɔ Yehowa mla akɛ wɔtsi wɔhe kɛje ajwamaŋbɔɔ he lɛ toi. (Heb. 13:4) Bɔfo Paulo wo wɔ ŋaa ni ‘wɔgbe wɔgbɔmɔtso lɛ henii.’ Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔye akɔnɔi gbohii anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔkwɛɔ nɔ ko loo wɔfeɔ nɔ ko ni baanyɛ ahã wɔyabɔ ajwamaŋ. (Kol. 3:5; Hiob 31:1) Kɛ́ wɔnu he akɛ wɔyafee nɔ ko ni baanyɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ, wɔjieɔ nakai susumɔ lɛ yɛ wɔjwɛŋmɔ mli loo wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ nakai nifeemɔ ni ehã wɔnuɔ he nakai lɛ he amrɔ nɔŋŋ.

7. Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee? Ni mɛni hewɔ?

7 Yehowa miisumɔ ni ‘wɔjɛ wɔtsui mli wɔbo lɛ toi.’ (Rom. 6:17) Wɔnyɛŋ wɔhala akɛ wɔbaabo emlai lɛ ekomɛi atoi, shi ekomɛi lɛ wɔboŋ toi. Esa akɛ wɔkai akɛ, kɛ́ wɔye emlai lɛ anɔ lɛ, wɔ wɔbaaná he sɛɛ. (Yes. 48:17, 18; 1 Kor. 6:9, 10) Esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ, ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee wɔnii tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ fee enii lɛ nɔŋŋ. Ewie akɛ: “Mikpɛ mli yɛ mitsui mli akɛ manyiɛ otaomɔ nii lɛ asɛɛ be fɛɛ be, kɛyashi naagbee.” (Lala 119:112) Shi Satan baasumɔ ni enɛ feemɔ awa ahã wɔ. Mɛɛ gbɛi anɔ etsɔɔ efeɔ nakai?

MƐƐ GBƐI ANƆ SATAN TSƆƆ EHÃA EWAA KƐHÃA WƆ AKƐ WƆBAABO YEHOWA TOI?

8. Mɛni ji nibii komɛi ni Satan hãa afeɔ wɔ koni ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaabo Yehowa toi?

8 Yiwaa. Abonsam hãa afeɔ wɔ niseniianii loo asuɔ wɔtsui koni ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaabo Yehowa toi. Oti ni ma ehiɛ ji, ni efite wɔ kɛ Yehowa teŋ. (1 Pet. 5:8) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, awo blema Kristofoi lɛ ahe gbeyei, ayi amɛ, ni agbe amɛteŋ mɛi komɛi akɛni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaabo Yehowa toi lɛ hewɔ. (Bɔf. 5:27, 28, 40; 7:54-60) Ŋmɛnɛ hu lɛ, Satan hãa awaa anɔkwa Kristofoi ayi. Wɔnaa enɛ faŋŋ yɛ niseniianii kɛ nibii krokomɛi ni esaaa ni afeɔ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Russia kɛ maji krokomɛi anɔ lɛ mli.

9. Gbaa nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ ŋaa gbɛi ni Satan tsɔɔ nɔ ekaa wɔ lɛ ahe.

9 Kai ni yɔɔ nigii. Jeee yiwaa pɛ Satan kɛtsuɔ nii. Bei komɛi lɛ, etsɔɔ ŋaa gbɛi anɔ ekaa wɔ koni wɔku Nyɔŋmɔ mlai lɛ amli. (Efe. 6:11) Enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ji nɔ ni nina nyɛmi ko ni atsɛɔ lɛ Bob be ko be ni atsĩ enaa yɛ helatsamɔhe ni ayaafee lɛ opireshɛŋ wulu ko lɛ. Ehã datrɛfoi ni baafee opireshɛŋ lɛ le kɛtsɔ hiɛ akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, akahã lɛ lá. Datrɛfonyo ni baanyiɛ hiɛ kɛfee opireshɛŋ lɛ kpɛlɛ nɔ. Shi gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaafee lɛ opireshɛŋ lɛ, datrɛfoi lɛ ateŋ mɔ kroko ba Bob ŋɔɔ be ni ewekumɛi lɛ eshi helatsamɔhe lɛ amɛtee shĩa. Ekɛɛ Bob akɛ, ekpaaa shi akɛ abaahã lɛ lá, shi moŋ, amɛkɛ eko baama shi aleenɔ kɛ́ ehe bahia. Ekolɛ datrɛfonyo lɛ yasusu akɛ akɛni Bob wekumɛi lɛ etee hewɔ lɛ, Bob baatsake ejwɛŋmɔ. Shi Bob fee shiŋŋ ni ekɛɛ datrɛfonyo lɛ akɛ, akahã lɛ lá kɔkɔɔkɔ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba.

10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni susumɔi ni ejaaa ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ akaná wɔnɔ hewalɛ? (1 Korintobii 3:19, 20)

10 Susumɔi ni ejaaa ni ehe shi yɛ je lɛ mli. Kɛ́ wɔhã susumɔi ni mɛi ni jáaa Yehowa lɛ hiɛ yɛ saji ahe lɛ ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, ebaahã wɔku wɔhiɛ wɔshwie Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ. (Kanemɔ 1 Korintobii 3:19, 20.) Bei pii lɛ, mɛi ni nyiɛɔ susumɔi ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ asɛɛ lɛ feɔ nɔ ni amɛheloo lɛ shweɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni hi shi yɛ Pergamo kɛ Tiatira lɛ ajeŋba ekpɔtɔ ni amɛjáa wɔji, ni Kristofoi komɛi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ hã amɛnifeemɔ lɛ ná amɛnɔ hewalɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ hiɛdɔɔ bɔ asafoi enyɔ nɛɛ kɔkɔ ni amɛkwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ ajwamaŋbɔɔ he. (Kpo. 2:14, 20) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, susumɔi ni ejaaa ni mɛi ni bɔle wɔ lɛ hiɛ lɛ baaná wɔnɔ hewalɛ. Ekolɛ wɔnanemɛi kɛ wɔwekumɛi baahã wɔnu he akɛ wɔyɛ kpɛŋŋ tsɔ, ni amɛbaawo wɔ hewalɛ ni wɔfee nɔ ko ni wɔle akɛ Yehowa sumɔɔɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ amɛbaawo wɔ hewalɛ ni wɔfee nɔ ni baahã wɔná miishɛɛ kɛ́ eteɔ shi ewoɔ Yehowa jeŋba he mlai lɛ po, ni amɛbaahã wɔnu he akɛ, jeŋba he mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ abe eho.

11. Eyɛ mli akɛ esa akɛ wɔfee shiŋŋ moŋ, shi mɛni esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ he?

11 Bei komɛi lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhãa wɔ lɛ bɛ faŋŋ, ni ekolɛ enɛ baahã ‘wɔteke nibii ni aŋmala lɛ’ po. (1 Kor. 4:6) Nakai jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ Yesu beiaŋ lɛ fee, ni Yesu kɛɛ amɛ akɛ amɛmiifee esha. Amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmlai fata Yehowa mlai lɛ ahe, ni no hã ebawa kɛhã maŋbii lɛ akɛ amɛbaabo Yehowa toi. (Mat. 23:4) Gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa tsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ esafo lɛ nɔ ekɛhãa wɔ lɛ amli kã shi faŋŋ. No hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni wɔkɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔmlai fataa he. (Abɛi 3:5-7) Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkateke nibii ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ loo wɔwo wɔnyɛmimɛi lɛ mlai yɛ nibii ni Biblia lɛ woko mlai yɛ he lɛ ahe.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ saji ni bɛ mli anɔ elakaa mɛi?

12 Saji ni bɛ mli. Satan tsɔɔ “tsɔɔmɔi ni sɛɛnamɔ bɛ he” kɛ “je lɛ shishijee nibii” lɛ anɔ elakaa mɛi ni efiteɔ mɛi ateŋ. (Kol. 2:8) Yɛ blema Kristofoi lɛ abeiaŋ lɛ, ekɛ adesai asusumɔi, Yudafoi lɛ atsɔɔmɔi ni damɔɔɔ Ŋmalɛ lɛ nɔ, susumɔ ni ahiɛ akɛ esa akɛ Kristofoi aye Mose Mla lɛ nɔ, kɛ tsɔɔmɔi krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ni tsu nii. Tsɔɔmɔi nɛɛ lakaa mɔ, ejaakɛ amɛhãaa mɛi kɛ amɛjwɛŋmɔ aya Yehowa, ni ji hiɛshikamɔ fɛɛ Jɛɛhe lɛ nɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, Satan tsɔɔ TV, redio, adafitswaa woji, kɛ social networkegbɛɔ saji ni afo atã kɛ saji ni bɛ mli eshwãa. Ni bei pii lɛ, maŋ onukpai onukpai ni hɔ saji nɛɛ asɛɛ. Be ni COVID-19 hela lɛ ba lɛ, wɔnu saji nɛɛ babaoo. c Mɛi ni bo saji ni bɛ mli nɛɛ atoi lɛ ye amɛtsui waa, shi Yehowa Odasefoi ni kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni asafo lɛ kɛhã lɛ tsu nii lɛ yeee amɛtsui tsɔ.​—Mat. 24:45.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni nibii komɛi akahe wɔbe kɛ wɔjwɛŋmɔ?

13 Nibii ni baanyɛ ahe wɔbe kɛ wɔjwɛŋmɔ. Esa akɛ wɔhiɛ ahi “nibii ni he hiaa waa lɛ” anɔ. (Fip. 1:9, 10) Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, nibii krokomɛi baanyɛ ahe wɔbe kɛ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ ni wɔnáŋ be kɛhã nibii ni he hiaa lɛ. Nibii ni baanyɛ ahe wɔbe lɛ ekomɛi ji nibii ni wɔfeɔ daa, tamɔ niyeli, ninumɔ, hiɛtserɛjiemɔ, kɛ heloonaa nitsumɔ. (Luka 21:34, 35) Agbɛnɛ hu, daa gbi lɛ, wɔnuɔ amaniɛbɔi babaoo ni kɔɔ pɔlitis kɛ saji krokomɛi ni miiya nɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ ahe. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni saji nɛɛ akahe wɔbe kɛ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ. Kɛ́ jeee nakai lɛ, be ni wɔbaana lɛ, wɔmiifĩ afã ko sɛɛ yɛ wɔtsui mli. Satan tsɔɔ gbɛi ni wɔwie he nɛɛ fɛɛ anɔ ehãa ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaafee nɔ ni ja. Shi mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔfi shi shiŋŋ ni wɔfee nɔ ni ja?

MƐNI BAAYE EBUA WƆ NI WƆFI SHI SHIŊŊ?

Kɛ́ osusu ohenɔjɔɔmɔ kɛ obaptisimɔ lɛ he, okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ojwɛŋ nɔ, ofee nibii ni baahã oná tsui ni fiɔ shi shiŋŋ, ni okɛ ohiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, no baaye abua bo ni obo lɛ toi be fɛɛ be (Kwɛmɔ kuku 14-18)

14. Mɛni ji nɔ kome ni baaye abua bo ni oya nɔ ofee nɔ ni Yehowa sumɔɔ?

14 Susumɔ nɔ hewɔ ni ojɔɔ ohe nɔ ni ohã abaptisi bo lɛ he. Ofee nakai ejaakɛ oosumɔ ni ofee nɔ ni Yehowa sumɔɔ. Ani okaiɔ nibii komɛi ni hã ona faŋŋ akɛ ona anɔkwale lɛ? Okase Yehowa he nii ni obana akɛ lɛ ji o-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ obu lɛ ni osumɔ lɛ. Fiofio lɛ, ohemɔkɛyeli lɛ mli bawa ni no tsirɛ bo ni otsake otsui. Okpa nibii gbohii ni ofeɔ lɛ, ni obɔi nibii ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ feemɔ. Ona hu akɛ, Yehowa kɛ ohe eshai eke bo, ni no hã otsui nyɔ omli. (Lala 32:1, 2) Obɔi asafoŋ kpeei yaa, ni obɔi mɛi nibii kpakpai ni okase lɛ gbaa. Amrɔ nɛɛ ni ojɔɔ ohe nɔ ni ohã abaptisi bo lɛ, onyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ. Ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, otswa ofai shi akɛ ojeŋ gbɛ nɛɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.​—Mat. 7:13, 14.

15. Kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

15 Kasemɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ojwɛŋ nɔ. Bɔ ni tso ko ni shishifã emɔ shi jogbaŋŋ lɛ nyɛɔ ekpeɔ kɔɔyɔɔ naa lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔhemɔkɛyeli mli wa lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔfi shi. Kɛ́ tso ko bɔi daa lɛ, eshishifãi lɛ boteɔ shikpɔŋ waa, ni elɛɔ shi. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa waa, ni wɔbaaná nɔmimaa ni mli wa akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ wɔ akɛ wɔfee lɛ ja. (Kol. 2:6, 7) Susumɔ bɔ ni Yehowa tsɔɔ etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ gbɛ, bɔ ni ewo amɛ ŋaa, kɛ bɔ ni ebu amɛhe, kɛ bɔ ni enɛ ye ebua amɛ ehã lɛ he okwɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa jie ninaa ko etsɔɔ Ezekiel, ni yɛ ninaa lɛ mli lɛ, Ezekiel na ni ŋwɛibɔfo ko eto etsui shi eesusu sɔlemɔ shĩa ko fitsofitso. Ezekiel kwɛ ninaa nɛɛ jogbaŋŋ ni no waje lɛ, ni nibii pii yɛ nakai ninaa lɛ mli ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna nɔ ni Yehowa miitao ni wɔfee koni wɔjamɔ lɛ asa ehiɛ. d (Eze. 40:1-4; 43:10-12) Kɛ́ wɔhe be wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nibii ni mli kwɔlɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, wɔ hu wɔbaaná he sɛɛ.

16. Mɛni Bob fee ni hãa wɔnaa akɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kɛ etsui fɛɛ? (Lala 112:7)

16 Hã otsui afi shi shiŋŋ. Be ko lɛ, Maŋtsɛ David wie nɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ, ekɛ etsui fɛɛ ehã Yehowa, ni eŋmɛŋ gbɛ ni nɔ ko nɔ ko atse lɛ kɛje ehe. Ewie akɛ: “Ao Nyɔŋmɔ, mitsui efi shi shiŋŋ.” (Lala 57:7) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔwie nɔ ni David wie nɛɛ eko kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui fɛɛ. (Kanemɔ Lala 112:7.) Nakai Bob ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ fee. Be ni datrɛfonyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, akɛ lá baaba aleenɔ kɛ́ ehe bahia lɛ, ekɛɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ akɛ, kɛ́ amɛnyɛŋ amɛwo lɛ shi akɛ amɛhãŋ lɛ lá ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, belɛ eeshi helatsamɔhe lɛ amrɔ nɔŋŋ. Sɛɛ mli lɛ, Bob wie akɛ: “Mijwɛŋŋ nɔ ni ewie lɛ he shii enyɔ po ni mihã lɛ hetoo, ni misheee nɔ ni baajɛ mli aba lɛ gbeyei.”

Kɛ́ wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ, kaa ko kaa ko bɛ ni wɔkɛbaakpe ni baahoso wɔ (Kwɛmɔ kuku 17)

17. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Bob sane lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

17 Bob nyɛ ewie ni esheee gbeyei, ejaakɛ dani ebaaya helatsamɔhe lɛ, no mli lɛ etsɔ hiɛ kwraa ekpɛ eyiŋ akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, ekpɛlɛŋ ni ahã lɛ lá. Mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ ekpɛ eyiŋ nakai? Klɛŋklɛŋ lɛ, eesumɔ ni Yehowa aná miishɛɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ehe be ekase nɔ ni Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ wieɔ yɛ bɔ ni wɔbaafee wɔtsɔɔ akɛ wɔbuɔ wala kɛ lá akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ he lɛ he nii. Nɔ ni ji etɛ lɛ, ená hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ, kɛ́ ekɛ nɔ ni Yehowa ewie lɛ tsu nii lɛ, Yehowa baajɔɔ lɛ. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ ni wɔsheee gbeyei ekɔɔɔ he eko kai ni wɔkɛbaakpe.

Barak kɛ ehii lɛ yaanina Sisera kɛ esraafoi lɛ (Kwɛmɔ kuku 18)

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Barak sane lɛ hãa wɔnaa akɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

18 Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Barak kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni ekɛ egbɛtsɔɔmɔ tsu nii ni no hã eye kunim. Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko ehiɛɛɛ tsɛŋ loo akpɔlɔ moŋ, shi Yehowa fã Barak akɛ amɛya ni amɛkɛ Kanaanbii atatsɛnukpa Sisera kɛ esraafoi ni ewula amɛhe jogbaŋŋ kɛhã ta lɛ ayawu. (Koj. 5:8) Gbalɔ yoo Debora kɛɛ Barak akɛ, ekpeleke shi kɛya jɔɔ lɛ mli ni eyanina Sisera kɛ esraafoi ni hiɛ ta shwiilii 900 lɛ. Shikpɔŋ lɛ kã shi tɛtrɛɛ yɛ jɔɔ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ Kanaanbii lɛ baanyɛ awo amɛta shwiilii lɛ foi waa ni no baanyɛ ahã ewa kɛhã Israelbii lɛ akɛ amɛkɛ amɛ baawu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Barak bo toi, ni ekpeleke shi kɛtee. Be ni ekɛ ewebii lɛ kpelekeɔ Tabor Gɔŋ lɛ, Yehowa hã nugbɔ nɛ waa diɛŋtsɛ. Sisera shwiilii lɛ ka ŋmɔtɔ lɛ mli, ni Yehowa hã Barak ye kunim. (Koj. 4:1-7, 10, 13-16) Kɛ́ wɔ hu wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhãa wɔ kɛtsɔ esafo lɛ nɔ lɛ tsu nii lɛ, Yehowa baahã wɔye kunim.​—5 Mo. 31:6.

TSWAA OFAI SHI AKƐ OBAAFI SHI SHIŊŊ

19. Mɛni hewɔ otswa ofai shi akɛ obaafi shi shiŋŋ?

19 Bei abɔ ni wɔyɔɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, wɔnáŋ lɛ mlɛo akɛ wɔbaabo Yehowa toi be fɛɛ be, shi esa akɛ wɔfi shi shiŋŋ. (1 Tim. 6:11, 12; 2 Pet. 3:17) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔhãŋ yiwaa, kai ni yɔɔ nigii, susumɔi ni ehe shi yɛ je lɛ mli, saji ni bɛ mli, kɛ nibii ni baanyɛ ahe wɔbe kɛ wɔjwɛŋmɔ lɛ ahoso wɔ. (Efe. 4:14) Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛhãa wɔfia shi shiŋŋ, wɔsumɔ Yehowa be fɛɛ be, ni wɔbo egbɛtsɔɔmɔi fɛɛ toi. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔfee mɛi ni nuɔ nii ashishi. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ ni Yehowa kɛ Yesu feɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ he.

LALA 129 Wɔbaaya Nɔ Wɔfi Shi Shiŋŋ

a Kɛjɛ Adam kɛ Hawa beiaŋ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, Satan miibɔ mɔdɛŋ ni ehã mɛi anu he akɛ esaaa akɛ amɛŋmɛɔ gbɛ ni mɔ ko tsɔɔ amɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa. Nakai eetao wɔnu he kɛ́ Yehowa wo wɔ mlai loo Yehowa asafo lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ko hã wɔ. Nikasemɔ nɛɛ baaye ebua wɔ koni wɔkafee wɔnii tamɔ mɛi ni yɔɔ Satan je lɛ mli ni sumɔɔɔ ni mɔ ko tsɔɔ amɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa lɛ. Agbɛnɛ hu, ebaaye ebua wɔ ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaabo Yehowa toi daa.

b Kɛ́ ootao ole nɔ ni kɛ́ Kristofonyo ko fee lɛ ebaatsɔɔ akɛ enaa lá tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ naa lɛ lɛ, kwɛmɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ, nikasemɔ 39.

c Kwɛmɔ sane ni ji, “Buu Ohe Kɛje Saji Ni Ejaaa Lɛ Ahe” ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ.

d Kɛ́ ootao ole enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ Ato Yehowa Jamɔ Krɔŋŋ Shishi Ekoŋŋ Agbɛnɛ! wolo lɛ, yitso 13 kɛ 14 lɛ.