Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

WALA SHIHILƐ HE SANE

Kɛ́ Wɔfee Nibii Kɛtsɔɔ Akɛ Wɔsusuɔ Mɛi Ahe Lɛ, Amɛnáa He Sɛɛ Kɛyaa Naanɔ

Kɛ́ Wɔfee Nibii Kɛtsɔɔ Akɛ Wɔsusuɔ Mɛi Ahe Lɛ, Amɛnáa He Sɛɛ Kɛyaa Naanɔ

Mi, mimami, kɛ minyɛmi yoo Pat yɛ afi 1948

BE KO lɛ, minaa ni no mli lɛ eyaa Anglican lɛ kɛɛ mimami akɛ, “Anglican Sɔɔmɔ lɛ jeee anɔkwa jamɔ lɛ, no hewɔ lɛ, taomɔ anɔkwa jamɔ lɛ.” Enɛ hã mimami bɔi anɔkwa jamɔ lɛ taomɔ. Shi kɛ́ Yehowa Odasefoi ba wɔshĩa lɛ, ebooo amɛ toi, ni ekɛɛ mi akɛ kɛ́ mina ni amɛmiiba lɛ, mijo foi ni miyatee. No mli lɛ, wɔyɛ Toronto, yɛ Canada. Shi yɛ afi 1950 lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ mimami nyɛmi yoo fioo lɛ bɔi nikasemɔ, ni mimami hu yafata he. Amɛkaseɔ nii lɛ yɛ minyɛkwɛ̃ lɛ shĩa lɛ. Sɛɛ mli lɛ, abaptisi amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ.

No mli lɛ, mipapa ji sɔlemɔ onukpa yɛ United Church of Canada sɔlemɔ lɛ mli yɛ he ni wɔyɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, daa otsi lɛ, ekɛ mi kɛ minyɛmi yoo lɛ yaa Sunday skul. Kɛkɛ lɛ, kɛ́ atswa 11 lɛ, wɔ kɛ lɛ etee sɔlemɔ lɛ diɛŋtsɛ hu. Shwane mli lɛ, wɔ kɛ mimami yaa asafoŋ kpee yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Enɛ hã wɔna srɔto ni yɔɔ mimami jamɔ lɛ kɛ mipapa jamɔ lɛ teŋ lɛ faŋŋ.

Afi 1958 be ni mikɛ Hutcheson weku lɛ tee Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nifeemɔ Majimaji Ateŋ Kpee lɛ

Mimami gba enanemɛi komɛi ni ekɛ amɛ ebɔ afii pii lɛ nibii ni ekaseɔ lɛ. Enanemɛi nɛɛ ji, Bob Hutcheson kɛ eŋa Marion. Amɛnya sane lɛ he, ni amɛ hu amɛbatsɔmɔ Odasefoi. Yɛ afi 1958 lɛ, Nyɛminuu kɛ Nyɛmiyoo Hutcheson hã mifata amɛ kɛ amɛbihii etɛ lɛ ahe kɛtee Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nifeemɔ Majimaji Ateŋ Kpee ni afee yɛ New York City lɛ. Akɛ gbii kpaanyɔ ni fee kpee lɛ. Bianɛ lɛ, kɛ́ misusu he lɛ, minaa akɛ amɛnáaa lɛ mlɛo akɛ amɛkɛ mi baafata amɛhe kɛya, shi amɛmia amɛhiɛ amɛfee nakai. Nakai kpee lɛ fata kpeei ni mihiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ lɛ ahe.

NYƐMIMƐI KOMƐI YE AMƐBUA MI NI MITEE MIHIƐ YƐ YEHOWA SƆƆMƆ LƐ MLI

Be ni miji oblanyo lɛ, no mli lɛ, wɔlɛɔ tsinai, kplotoi, gwantɛŋi, kɛ wuɔi, ni misumɔɔ amɛ kwɛmɔ waa. No hewɔ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ maya yunivɛsiti koni matsɔ datrɛfonyo ni kwɛɔ kooloi. Mimami kɛɛ asafoŋ onukpa ko nɔ ni mitaoɔ mafee lɛ. Asafoŋ onukpa lɛ jɛ mlihilɛ mli ekai mi akɛ wɔyɛ “naagbee gbii lɛ” amli, ni ehã misusu bɔ ni afii pii ni mayaye yɛ yunivɛsiti lɛ baasa naanyobɔɔ ni yɔɔ mi kɛ Yehowa teŋ lɛ he ehã lɛ he. (2 Tim. 3:1) Enɛ hã mikpɛ miyiŋ akɛ miyaŋ yunivɛsiti lɛ dɔŋŋ.

Be ni mikpɛ miyiŋ akɛ miyaŋ yunivɛsiti lɛ, misusu nɔ ni mafee yɛ no najiaŋ kɛ́ migbe sɛkɛndre skul naa lɛ he. No mli lɛ, miyaa shiɛmɔ daa otsi naagbee, shi minyaaa shiɛmɔ lɛ he tsɔ, ni minaaa mihe akɛ mɔ ko ni baanyɛ asɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, mipapa kɛ enyɛmi nuu fioo ni amɛ fɛɛ amɛjáaa Yehowa lɛ wo mi hewalɛ ni mikɛ mibe fɛɛ atsu nii ahã nitsumɔhe wulu ko ni feɔ ŋshuɔransi ni ale amɛ waa ni yɔɔ Toronto lɛ. No mli lɛ, mitsɛkwɛ̃ lɛ, onukpa ni yɛ nitsumɔ lɛ mli, no hewɔ lɛ mikpɛlɛ nitsumɔ lɛ nɔ.

Be ni mibɔi nakai nitsumɔ lɛ, minyɛɛɛ maya asafoŋ kpeei kɛ shiɛmɔ jogbaŋŋ, ejaakɛ daa gbi lɛ miitsu ovataim, ni mɛi ni mikɛbɔɔ lɛ hu jeee mɛi ni sumɔɔ Yehowa. No mli lɛ, mikɛ minii ni ejeee Odasefonyo lɛ ni yɔɔ, shi be ni egbo lɛ, ehe bahia ni maná he kroko ni mahi.

Nyɛminuu kɛ Nyɛmiyoo Hutcheson, ni ji mɛi ni kɛ mi tee kpee lɛ yɛ afi 1958 lɛ, batsɔmɔ tamɔ fɔlɔi kɛhã mi. Amɛhã mibahi amɛŋɔɔ ni amɛye amɛbua mi ni mitee mihiɛ yɛ asafo lɛ mli. Yɛ afi 1960 lɛ, abaptisi mi kɛ amɛbihii lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ John lɛ. John batsɔ daa gbɛgbalɔ, ni no wo mi hewalɛ ni mikɛ mibe pii atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Nyɛmimɛi lɛ na akɛ miibɔ mɔdɛŋ waa. No hewɔ lɛ, ahã mibɔi sɔɔmɔ akɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul sɔɔlɔ. a

MINÁ HEFATALƆ NI NƆ BƐ NI MIBATSƆ DAA GBƐGBALƆ

Afi 1966 be ni wɔbote gbalashihilɛ mli lɛ

Yɛ afi 1966 lɛ, mikɛ nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Randi Berge lɛ bote gbalashihilɛ mli. Randi ji gbɛgbalɔ ni yɔɔ ekãa waa, ni no mli lɛ eeshwe ni eyasɔmɔ yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ. Wɔkpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ na akɛ wɔbaanyɛ wɔtsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni ewo wɔ hewalɛ ni wɔyaye wɔbua asafo ni yɔɔ Orillia, yɛ Ontario lɛ. No hewɔ lɛ, wɔto wɔnibii ni wɔtee.

Miishɛɛ kɛ ekãa ni Randi kɛtsuɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ tsɛŋe mi. No hewɔ lɛ, be ni wɔyashɛ Orillia nɔŋŋ ni mi hu mibɔi gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Mimia mihiɛ waa akɛ matsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ. Be ni mibɔi nakai feemɔ lɛ, miná miishɛɛ waa, ejaakɛ minyɛ mikɛ Biblia lɛ ye mibua mɛi ni amɛnu anɔkwale lɛ shishi jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔnyɛ wɔye wɔbua nuu ko kɛ eŋa ni yɔɔ Orillia lɛ ni amɛtsake amɛjeŋba ni amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji. Enɛ hã wɔná miishɛɛ waa.

WƆKASE WIEMƆ KROKO NI WƆTSAKE SUSUMƆ KO NI WƆHIƐ LƐ

Be ko be ni wɔtee Toronto lɛ, wɔkɛ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Arnold MacNamara lɛ kpe. No mli lɛ, efata nyɛmimɛi ni kwɛɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Betel lɛ ahe. Ebi wɔ kɛji wɔbaasumɔ ni wɔsɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi. Mihã lɛ hetoo oya nɔŋŋ akɛ, “Hɛɛ, wɔbaasumɔ! Shi wɔsumɔŋ ni akɛ wɔ aya Quebec!” No mli lɛ, mɛi ni yɔɔ Canada kpokpai ni awieɔ Blɔfo yɛ nɔ lɛ anɔ lɛ hiɛ jwɛŋmɔ ni ejaaa yɛ mɛi ni yɔɔ Quebec, ni ji Canada kpokpaa ni awieɔ French yɛ nɔ lɛ anɔ lɛ ahe. Susumɔ nɛɛ ná minɔ hewalɛ ni no hã miwie nakai lɛ. Nakia beiaŋ lɛ, mɛi komɛi ni yɔɔ Quebec kpokpaa lɛ nɔ lɛ ete shi amɛwo nɔyeli lɛ koni ehã Quebec maŋ lɛ atse ehe ni etsɔ maŋ ni hiɛ ehe.

Arnold wie akɛ: “Bianɛ lɛ, Quebec pɛ ji he ni nitsumɔhe nine lɛ kɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi yaa ni amɛyasɔmɔ yɛ.” Oya nɔŋŋ ni mikpɛlɛ akɛ maya. No mli lɛ, mile momo akɛ Randi miisumɔ ni eyasɔmɔ yɛ jɛmɛ. Sɛɛ mli lɛ, mibana akɛ yiŋ ni wɔkpɛ nɛɛ ji yiŋ ni hi fe fɛɛ ni wɔkpɛ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ ateŋ ekome!

Ahã mikɛ Randi kase French otsii enumɔ, ni no sɛɛ lɛ, ahã wɔkɛ nyɛmi nuu ko kɛ eŋa tee Rimouski. Rimouski yɛ Montreal kooyi-bokãgbɛ, ni ekɛ lɛ teŋ jekɛmɔ aaafee kilomitai 540. No mli lɛ, wɔleko French wiemɔ jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni miitswa adafi ko yɛ asafoŋ kpee shishi lɛ, miyatsɛ nɔ ko ni tsɔɔ nɔ kroko kwraa yɛ nɔ ni mitaoɔ mawie lɛ he. Yɛ nɔ najiaŋ ni mawie akɛ “Austriabii” pii baaba kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ shishi lɛ, miyawie akɛ “dugumai” pii baaba kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ shishi. Yɛ French mli lɛ, wiemɔi enyɔ nɛɛ je amɛhe.

Shĩa ni wɔhi mli yɛ Rimouski ni wɔtsɛɔ lɛ akɛ “White House” lɛ

Nyɛmimɛi yei ejwɛ ni boteko gbalashihilɛ mli ni yɔɔ ekãa kɛ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Huberdeau kɛ eŋa kɛ amɛbiyei enyɔ bafata wɔyi ejwɛ lɛ ahe yɛ Rimouski. Nyɛminuu Huberdeau kɛ eŋa yahai tsũ agbo ko, ni lɛ kɛ eŋa kɛ ebii lɛ kɛ wɔ gbɛgbalɔi lɛ fɛɛ hi jɛmɛ, ni gbɛgbalɔi lɛ fɛɛ yeɔ amɛbuaa kɛwoɔ tsũ lɛ he nyɔmɔ. Wɔtsɛɔ shĩa lɛ “White House,” ejaakɛ no mli lɛ apɛnte shĩa lɛ kɛ akulashiŋi ni mamɔ shĩa lɛ hiɛ lɛ ahe eyɛŋ. Bei pii lɛ, mɛi 12 kɛmiimɔ 14 ni hiɔ shĩa lɛ mli. Akɛni mi kɛ Randi ji gbɛgbalɔi krɛdɛi hewɔ lɛ, wɔyaa shiɛmɔ leebi, shwane, kɛ gbɛkɛ. Nɔ ni ŋɔɔ wɔnaa waa ji, be fɛɛ be lɛ, wɔnáa mɔ ko fataa wɔhe kɛyaa shiɛmɔ, ejaakɛ wɔyi fa yɛ shĩa lɛ. Ni kɛ́ eshɛ fɛ̃i beiaŋ ni wɔmiiya shiɛmɔ gbɛkɛ be ni fɛ̃i miiye waa po lɛ, wɔnáa mɔ ko fataa wɔhe.

Wɔkɛ gbɛgbalɔi krokomɛi lɛ bɔ aahu akɛ, wɔbatsɔmɔ tamɔ wekumɛi. Bei komɛi lɛ, wɔshɛreɔ la ni wɔ fɛɛ wɔtaraa he wɔgbaa sane, loo wɔkɔɔ gbi ko ni wɔ fɛɛ wɔhoɔ nii wɔyeɔ. No mli lɛ, nyɛmi nuu ko yɛ wɔteŋ ni le saŋku tswaa. No hewɔ lɛ, bei pii kɛ́ eshɛ Hɔɔ gbɛkɛ lɛ, wɔláa ni wɔjoɔ.

Mɛi ni yɔɔ Rimouski lɛ ateŋ mɛi babaoo sumɔɔ ni akɛ amɛ akase Biblia lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ afii enumɔ mli lɛ, wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo tee amɛhiɛ ni abaptisi amɛ, ni enɛ hã wɔná miishɛɛ waa. Wɔsafo lɛ shwere ni wɔná shiɛlɔ 35.

Quebec maŋ lɛ ni wɔyasɔmɔ yɛ mli lɛ hã wɔkase bɔ ni ashiɛɔ jogbaŋŋ. Yehowa ye ebua wɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni edro wɔ nibii ni he hiaa wɔ hu. Kɛfata he lɛ, wɔbasumɔ Frenchbii lɛ asane waa. Wɔbasumɔ amɛwiemɔ lɛ kɛ bɔ ni amɛhiɔ shi amɛhãa lɛ hu, ni enɛ ehã wɔbasumɔ mɛi ni jɛ hei krokomɛi lɛ hu.​—2 Kor. 6:13.

Wɔyɛ nɔŋŋ ni nitsumɔhe nine lɛ kɛɛ wɔya Tracadie, ni ji ŋshɔnaa maŋ ko ni yɔɔ New Brunswick bokãgbɛ lɛ. Enɛ baafee naagba kɛhã wɔ, ejaakɛ nakai beiaŋ lɛ, kpaako wɔyahai tsũ hee, ni mikɛ ŋmɛlɛtswai fioo ko tsɔɔ nii yɛ skul ko daa otsi. Agbɛnɛ hu, kpaako kwraa wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi ebatsɔmɔ shiɛlɔi, ni wɔmiima Maŋtsɛyeli Asa hee ni wɔshɛ nitsumɔ lɛ teŋgbɛ.

Wɔsɔle yɛ sane nɛɛ he Hɔɔ kɛ Hɔgbaa fɛɛ, ni no sɛɛ lɛ, wɔyasara Tracadie maŋ lɛ. Wɔna akɛ, esoro Tracadie maŋ lɛ yɛ Rimouski he kwraa. Shi wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ, akɛni Yehowa miisumɔ ni wɔya hewɔ lɛ, wɔbaaya. Wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni eye ebua wɔ ni wɔye gbɛtsĩi nii lɛ anɔ ekomekomei. (Mal. 3:10) Randi sumɔɔ Yehowa waa, efóoo lɛ pɛ enɔ mli, ni ekɛ nibii feɔ ŋmɔlɔ. Sui ni eyɔɔ nɛɛ ahewɔ lɛ, efee mlɛo kɛhã wɔ akɛ wɔbaafã kɛya.

Be ni wɔtee lɛ, asafoŋ onukpa kome pɛ ni yɔɔ wɔsafo hee lɛ mli. Atsɛɔ lɛ Robert Ross. Ekɛ eŋa ni atsɛɔ lɛ Linda lɛ fɛɛ sɔmɔ yɛ jɛmɛ akɛ gbɛgbalɔi, ni be ni amɛfɔ lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaya nɔ amɛhi jɛmɛ. Eyɛ mli akɛ amɛmiikwɛ amɛbinuu fioo lɛ moŋ, shi bɔ ni amɛhere wɔ hiɛmɛɛ, kɛ ekãa ni amɛkɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ wo wɔ hewalɛ waa.

WƆNÁ MIISHƐƐ YƐ HE FƐƐ HE NI AKƐ WƆ TEE NI WƆYASƆMƆ YƐ LƐ

Fɛ̃i beiaŋ be ni wɔsɔmɔɔ wɔklɛŋklɛŋ kpokpaa lɛ

Be ni wɔkɛ afii enyɔ esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi yɛ Tracadie lɛ, ahã wɔ nitsumɔ kroko ni wɔkpaaa gbɛ kwraa. Ahã wɔbɔi sɔɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ kɛ eŋa. Wɔkɛ afii kpawo sɔmɔ asafoi ni wieɔ Blɔfo, ni no sɛɛ lɛ, ahã wɔyasɔmɔ asafoi ni wieɔ French yɛ Quebec. Be fɛɛ be ni mahã wiemɔ lɛ, wɔkpokpaa wulu nɔkwɛlɔ ni yɔɔ Quebec, ni atsɛɔ lɛ Léonce Crépeault lɛ, jieɔ miyi waa. Shi kɛ́ ejie miyi sɛɛ lɛ, sane ko ni ebiɔ mi daa nɛɛ ji, “Kɛ́ efee lɛ, ani obaanyɛ ohã nyɛmimɛi lɛ ana bɔ ni wiemɔ ni ohãa lɛ kɔɔ amɛhe ehãa?” b Ŋaa ni ewoɔ mi nɛɛ ye ebua mi ni agbɛnɛ lɛ kɛ́ miihã wiemɔ lɛ, mihãa ekɔɔ shihilɛ mli ni nyɛmimɛi lɛ yɔɔ lɛ he, ni mihãa wiemɔ lɛ yɛ gbɛ ni shishinumɔ waaa nɔ.

Nitsumɔi ni akɛwo midɛŋ ni mihiɛ kpaŋ nɔ da lɛ ateŋ ekome ji, nitsumɔ ni ahã mi be ni afeɔ afi 1978 “Hemɔkɛyeli Kunimyeli” Majimaji Ateŋ Kpee lɛ yɛ Montreal lɛ. Miyatsu nii yɛ cafeteria lɛ, ni ji he ni ahoɔ nii yɛ lɛ. No mli lɛ, wɔmiikpa mɛi 80,000 gbɛ yɛ kpee lɛ shishi, ni akɛ gbɛtsɔɔmɔ hee eba yɛ bɔ ni esa akɛ wɔto niyenii lɛ he gbɛjianɔ wɔhã lɛ he. Atsake nɔ fɛɛ nɔ; nibii ni akɛhoɔ niyenii lɛ jio, niyenii ni ahoɔ lɛ jio, gbɛ ni atsɔɔ nɔ ahoɔ niyenii lɛ jio, atsake fɛɛ. Abahã wɔ frijii wujiwuji 20, shi bei komɛi lɛ, amɛtsuuu nii. Gbi ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaafee kpee lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔya stediɔm lɛ ni wɔyato nibii ahe gbɛjianɔ, ejaakɛ no mli lɛ ato shwɛmɔ ko he gbɛjianɔ yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, nyɔɔŋteŋ dani wɔnyɛ wɔyato nibii ahe gbɛjianɔ. Esa akɛ wɔsu oven lɛ dani je atsɛre koni wɔnyɛ wɔfee leebi niyenii lɛ. Etɔ wɔ waa moŋ, shi mikase nibii pii kɛjɛ bɔ ni nyɛmimɛi lɛ tsuɔ nii waa, sui kpakpai ni amɛjie lɛ kpo, kɛ bɔ ni amɛkɛ nibii komɛi feɔ ŋmɔlɔ lɛ mli. Wɔtsɔmɔ nanemɛi waa, ni nanemɛi ji wɔ kɛbashi ŋmɛnɛ. Kpee nɛɛ ni afee yɛ Quebec lɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ kɛjɛ afi 1940 kɛmiimɔ 1950 lɛ, ate shi awo nitsumɔ lɛ waa yɛ jɛmɛ. Eŋɔɔ minaa waa akɛ mitee kpee nɛɛ eko!

Afi 1985 be ni mi kɛ Randi yeɔ wɔbuaa kɛtoɔ kpee ni abaafee yɛ Montreal lɛ he gbɛjianɔ lɛ

Mikase nibii pii yɛ nɔkwɛlɔi krokomɛi adɛŋ yɛ kpeei wuji ni wɔfee yɛ Montreal lɛ amli. Yɛ afi ko nɔ lɛ, David Splane, ni bianɛ lɛ efata Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ he lɛ ni kwɛ kpee lɛ nɔ. Yɛ kpee kroko ni afee lɛ shishi lɛ, mi ahã mitsu nakai nitsumɔ lɛ, ni Nyɛminuu Splane ye ebua mi waa.

Yɛ afi 2011 lɛ, ahã mibɔi sɔɔmɔ akɛ tsɔɔlɔ yɛ Skul Kɛhã Asafoŋ Onukpai lɛ shishi. No mli lɛ, mi kɛ Randi etsu gbɛfãa nitsumɔ lɛ afii 36. Yɛ afii enyɔ pɛ mli lɛ, wɔwɔ hei srɔtoi 75 sɔŋŋ. Shi Yehowa jɔɔ wɔ waa yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔhe shã afɔle lɛ hewɔ. Daa otsi kɛ́ wɔgbe skul lɛ eko naa lɛ, asafoŋ onukpai lɛ ahiɛ sɔɔ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ waa, ejaakɛ amɛnaa akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ susuɔ wekukpaa ni kã amɛ, ni ji asafoŋ onukpai lɛ, kɛ Yehowa teŋ lɛ he waa.

Sɛɛ mli lɛ, ahã mitsɔɔ nii hu yɛ Skul Kɛhã Maŋtsɛyeli Sane Kpakpa Jajelɔi lɛ shishi. Nibii pii ni jwere skulbii lɛ anɔ ni esa akɛ amɛfee lɛ hãa bei pii lɛ etɔɔ amɛ ni amɛhaoɔ. Daa gbi lɛ, atsɔɔ amɛ nii ŋmɛlɛtswai kpawo, ni daa gbɛkɛ lɛ amɛkɛ ŋmɛlɛtswai etɛ kaseɔ nii ni amɛkɛfeɔ nifeemɔi ni ahã amɛ lɛ, ni daa otsi lɛ, amɛfeɔ asaimɛnti ejwɛ loo enumɔ. Mi kɛ tsɔɔlɔ ni fata mihe lɛ hãa amɛleɔ akɛ, ja Yehowa eye ebua amɛ dani amɛbaanyɛ amɛfee nibii nɛɛ. Skulbii lɛ anaa kpɛɔ amɛhe waa kɛ́ amɛna akɛ Yehowa eye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛtsu nɔ ni amɛsusu akɛ amɛnyɛŋ amɛtsu lɛ. Mihiɛ kpaŋ enɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.

KƐ́ WƆFEE NIBII KƐTSƆƆ AKƐ WƆSUSUƆ MƐI AHE LƐ, AMƐNÁA HE SƐƐ DAA

Nibii ni mimami fee kɛtsɔɔ akɛ esusuɔ e-Biblia mli nikaselɔi lɛ ahe lɛ ji nɔ ni ye ebua amɛ ni amɛtee amɛhiɛ yɛ asafo lɛ mli. Ni nibii ni efee kɛtsɔɔ akɛ esusuɔ mipapa he lɛ hã mipapa tsake bɔ ni efeɔ enii ehãa yɛ anɔkwale lɛ he. Be ni mimami gbo lɛ, enɔ gbii etɛ lɛ, mipapa fee nɔ ko ni hã wɔnaa kpɛ wɔhe waa. Etee Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ eyabo maŋshiɛmɔ ko toi, ni kɛjɛ no sɛɛ lɛ, eyaa asafoŋ kpeei daa, ni efee nakai afii 26 sɔŋŋ. Eyɛ mli akɛ mipapa ebaptisiii ni egbo moŋ, shi asafoŋ onukpai lɛ hã mile akɛ, daa gbi lɛ, lɛ eyashɛɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ klɛŋklɛŋ.

Mimami nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ ná wɔ, ni ji ebii lɛ, anɔ hewalɛ kpakpa. Minyɛmimɛi yei etɛ lɛ fɛɛ kɛ amɛwumɛi miisɔmɔ Yehowa. Amɛteŋ mɛi enyɔ miisɔmɔ yɛ nitsumɔhe niji srɔtoi. Mɔ kome yɛ Portugal nitsumɔhe nine lɛ, ni mɔ kroko hu yɛ Haiti nitsumɔhe nine lɛ.

Bianɛ lɛ, mikɛ Randi miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛi yɛ Hamilton, yɛ Ontario. Be ni wɔsɔmɔɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kɛ eŋa lɛ, wɔkɛ mɛi yaa ni amɛyafeɔ sɛɛkuukɛsaramɔi kɛ Biblia mli nikasemɔi. Bianɛ lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔyɛ wɔ-Biblia mli nikaselɔi ni miiya amɛhiɛ, ni enɛ hãa wɔnáa miishɛɛ waa. Yɛ wɔsafo hee lɛ mli lɛ, wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔkɛ nyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo. Ni be ni wɔfeɔ nakai lɛ, wɔnaa bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa amɛ yɛ be ni hi kɛ be ni ehiii fɛɛ mli, ni enɛ woɔ wɔ hewalɛ waa.

Kɛ́ wɔsusu bɔ ni mɛi babaoo fee nibii kɛtsɔɔ akɛ amɛsusuɔ wɔhe lɛ he lɛ, wɔhiɛ sɔɔ waa. Enɛ hãa wɔ hu wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ ‘wɔbaasusu’ mɛi krokomɛi ahe waa ni wɔwo amɛ hewalɛ ni amɛya amɛhiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (2 Kor. 7:6, 7) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, no mli lɛ nyɛmi nuu ko ŋa, ebinuu, kɛ ebiyoo fɛɛ miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi. No hewɔ lɛ, mibi tsɛ lɛ nɔ hewɔ ni lɛ lɛ, ejeee gbɛgbalɔ lɛ. Ekɛɛ mi akɛ eeye eebua mɛi etɛ ni amɛsɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi. No hewɔ lɛ, mibi lɛ akɛ, “Ani obaanyɛ oye obua amɛ fe bɔ ni Yehowa baanyɛ aye abua amɛ?” Miwo lɛ hewalɛ ni lɛ hu esa enaa ekwɛ ni ena bɔ ni gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ŋɔɔ hã, ni yɛ nyɔji ekpaa pɛ mli lɛ, ebatsɔ daa gbɛgbalɔ.

Mi kɛ Randi baaya nɔ ‘wɔgba yinɔ ni baaba lɛ’ Yehowa ‘naakpɛɛ nitsumɔi lɛ.’ (Lala 71:17, 18) Ni wɔshwelɛ ji akɛ, amɛ hu amɛkɛ amɛhe baawo Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli waa koni amɛná miishɛɛ tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔná miishɛɛ lɛ.

a Mɔ ni bianɛ lɛ, atsɛɔ lɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee lɛ nɔkwɛlɔ lɛ.

b Léonce Crépeault wala shihilɛ he sane yɛ February 2020 Buu-Mɔɔ lɛ, bf. 26-30.