Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 20

“Kooyigbɛ Maŋtsɛ Lɛ”​—Yɛ Wɔbei Nɛɛ Amli

“Kooyigbɛ Maŋtsɛ Lɛ”​—Yɛ Wɔbei Nɛɛ Amli

“Ebaaba aahu kɛbashi ebaashɛ enaagbee, ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni baaye abua lɛ.”​—DAN. 11:45.

LALA 95 La Lɛ Yaa Nɔ Ekpɛɔ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

NIBII ni hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, wɔyɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee gbii lɛ anaagbee gbii lɛ amli lɛ efa fe bei fɛɛ ni eho. Etsɛŋ, Yehowa kɛ Yesu Kristo baakpãtã nɔyelii fɛɛ ni teɔ shi amɛwoɔ Maŋtsɛyeli lɛ ahiɛ. Shi dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ baaya nɔ amɛkɛ amɛhe atswa, ni amɛbaawa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi.

2 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu gbalɛ ni yɔɔ Daniel 11:40–12:1 lɛ he. Wɔbaana mɔ ni kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ ji amrɔ nɛɛ, kɛ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsɛ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua wɔ ekɔɔɔ he eko nɔ ni wɔkɛbaakpe yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni kã wɔhiɛ lɛ mli.

ANÁ KOOYIGBƐ MAŊTSƐ HEE

3-4. Amrɔ nɛɛ, namɔ ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ? Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai?

3 Be ni Soviet Union lɛ jwa yɛ 1991 lɛ, ‘aye abua Nyɔŋmɔ webii lɛ fioo.’ (Dan. 11:34) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ nakai nɔyeli lɛ shishi lɛ ná heyeli kɛsɔmɔ lɛ kɛyashi be ko. Amɛnyɛ amɛshiɛ ni mɔ ko mɔ ko gbaaa amɛnaa, ni eyeee be ko ni abaná shiɛlɔi akpei ohai abɔ yɛ maji ni tsutsu ko lɛ amɛfeɔ Soviet Union lɛ ekomɛi anɔ. Shi afii komɛi asɛɛ lɛ, ebafee faŋŋ akɛ, aná kooyigbɛ maŋtsɛ hee. Kooyigbɛ maŋtsɛ hee nɛɛ ji Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ. Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, dani abaakɛɛ akɛ nɔyelɔ loo nɔyeli ko ji kooyigbɛ maŋtsɛ loo wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ, esa akɛ ana nibii etɛ komɛi yɛ ehe. Esa akɛ (1) efee nibii ni baasa Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe tɛ̃ɛ, (2) ana faŋŋ yɛ bɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ yeɔ ehãa lɛ mli akɛ enyɛɔ Yehowa kɛ ewebii lɛ, ni agbɛnɛ hu, (3) kɛ́ kooyigbɛ maŋtsɛ ji lɛ lɛ, ekɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ atswa, loo kɛ́ wuoyigbɛ maŋtsɛ ji lɛ lɛ, ekɛ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ atswa.

4 Shi mɛni hewɔ wɔkɛɔ akɛ Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ? (1) Amɛmiifee nibii ni miisa Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe tɛ̃ɛ; amɛtsĩ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa, ni amɛmiiwa nyɛmimɛi akpei ohai abɔ ni yɔɔ amɛmaji lɛ anɔ lɛ ayi. (2) Nibii nɛɛ ni amɛfeɔ lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, amɛnyɛɔ Yehowa kɛ ewebii lɛ. (3) Amɛkɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ, ni ji Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ miitswa. Nyɛhãa wɔkɔlɔa otii etɛ nɛɛ ekomekomei ni wɔkwɛa nɔ hewɔ ni amɛhãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ.

KOOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ KƐ WUOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ MIIYA NƆ AMƐMIISHISHII AMƐHE

5. Yɛ gbalɛ ni yɔɔ Daniel 11:40-43 lɛ naa lɛ, mɛni baaya nɔ? Ni mɛɛ be ebaaya nɔ?

5 Kanemɔ Daniel 11:40-43. Daniel gba akɛ, wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ “baashishii amɛhe,” loo amɛkɛ amɛhe baatswa. (Dan. 11:40) Mɛɛ be enɛ baaya nɔ? Ebaaya nɔ yɛ naagbee be lɛ mli.

6. Mɛni yeɔ odase akɛ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ miishishii amɛhe?

6 Kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ fɛɛ miitao amɛye jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni no hewɔ lɛ, amɛkɛ amɛhe miitswa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni awu jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ agbe naa lɛ, maji pii ni yɔɔ Yuropa lɛ baje Soviet Union lɛ kɛ maji ni fata ehe lɛ ashishi. Enɛ hewɔ lɛ, wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ maji komɛi fee ekome ni amɛtse asraafoi akuu ko koni kɛ́ aleenɔ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ te shi ewo amɛ lɛ, amɛnyɛ amɛwu amɛshi lɛ. Atsɛɔ asraafoi akuu nɛɛ akɛ, NATO. Kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ fɛɛ miitao amɛná asraafoi akuu ni he wa fe fɛɛ yɛ je lɛ mli, ni no hewɔ lɛ, amɛmiifite shika pii yɛ okplɛmii kɛ tawuu nibii krokomɛi ahe. Yɛ tai komɛi ni awu yɛ Afrika, Asia, kɛ Latin Amerika lɛ amli lɛ, kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ yafi wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ henyɛlɔi lɛ asɛɛ, ni wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ hu yafi kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ henyɛlɔi lɛ asɛɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ, Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ, ni ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ, ená maji pii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ anɔ hewalɛ. Agbɛnɛ hu, ekɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ miitswa kɛtsɔ Intanɛt lɛ kɛ kɔmpiutai anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛɛ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ efee kɔmpiuta program srɔtoi koni ekɛfite eshika kɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi, ni kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ naafolɔmɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ eshi wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, tamɔ bɔ ni Daniel gba lɛ, kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ miiwa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi.​—Dan. 11:41.

KOOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ BAABOTE “SHIKPƆŊ NI JI FƐFƐO NƆ LƐ” MLI

7. Mɛni ji “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ”?

7 Daniel 11:41 lɛ wie akɛ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ baabote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli. Mɛni ji “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ”? Yɛ blema lɛ, abuɔ shikpɔŋ ni Israel maŋ lɛ yɔɔ nɔ lɛ akɛ “shikpɔji lɛ ateŋ nɔ ni yɔɔ fɛo fe fɛɛ.” (Eze. 20:6) Nɔ titri ni hã esoro amɛshikpɔŋ lɛ kwraa yɛ maji krokomɛi ashikpɔji lɛ ahe ji akɛ, jɛmɛ ajá Yehowa yɛ. Shi kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ lɛ, Yehowa webii bɛ maŋ kome pɛ nɔ; amɛyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he. No hewɔ lɛ, “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” kɔɔɔ maŋ pɔtɛɛ ko shikpɔŋ he dɔŋŋ. Moŋ lɛ, ekɔɔ nibii fɛɛ ni wɔfeɔ ni hãa anaa wɔ akɛ Yehowa webii lɛ he. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Nyɔŋmɔ, tamɔ asafoŋ kpeei ni wɔyaa kɛ shiɛmɔ ni wɔshiɛɔ lɛ nɛkɛ.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli?

8 Yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli shii abɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Nazi nɔyeli lɛ ni yɔɔ Germany lɛ ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ, ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli, titri lɛ be ni awuɔ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ewa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi ni egbe amɛteŋ mɛi komɛi po. Be ni awu jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ agbe naa ni Soviet Union lɛ batsɔ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ, lɛ hu ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ewa Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi, ni efã amɛ kɛjɛ amɛshĩai amli kɛtee hei ni yɔɔ shɔŋŋshɔŋŋ.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli?

9 Nyɛsɛɛ nɛɛ, Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ hu ebote “shikpɔŋ ni ji Fɛfɛo Nɔ lɛ” mli. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yɛ 2017 lɛ, kooyigbɛ maŋtsɛ hee nɛɛ tsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa, ni ewo wɔnyɛmimɛi lɛ ekomɛi tsuŋ. Agbɛnɛ hu, ekɛ enine fɔ̃ Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ kɛ asafo lɛ woji krokomɛi anɔ. Oookɛɛ no faaa lɛ, eshɔ̃ wɔnitsumɔhe nine ni yɔɔ Russia lɛ, kɛ Maŋtsɛyeli Asai kɛ Kpeei Asai komɛi kɛje wɔdɛŋ. Nibii nɛɛ ni Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ fee lɛ sɛɛ ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ wie yɛ 2018 akɛ, Russia kɛ maji ni fata ehe lɛ ji kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ. Kɛ̃lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni nɔyeli ko baawa wɔ yi ehã lɛ, wɔteŋ shi wɔwoŋ lɛ, ni wɔwoŋ mɛi ayiŋ hu ni amɛbutu lɛ. Moŋ lɛ, wɔbaabo ŋaa ni Biblia lɛ woɔ lɛ toi ni wɔsɔle wɔhã “mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ,” titri lɛ, kɛ́ wɔná wɔle akɛ amɛmiikpɛ yiŋ ko ni baanyɛ asa heyeli ni wɔyɔɔ ni wɔkɛjáa Yehowa lɛ he.​—1 Tim. 2:1, 2.

ANI KOOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ BAAYE WUOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ NƆ KUNIM?

10. Ani kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ baaye wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ nɔ kunim? Tsɔɔmɔ mli.

10 Gbalɛ ni yɔɔ Daniel 11:40-45 lɛ wieɔ nibii ni kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ baafee lɛ he titri. Ani no tsɔɔ akɛ ebaaye wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ nɔ kunim? Dabi. Be ni Yehowa kɛ Yesu baakpãtã adesa nɔyelii fɛɛ ahiɛ yɛ Harmagedon ta lɛ mli lɛ, no mli lɛ, wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ ‘hiɛ kã lolo.’ (Kpo. 19:20) Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Nyɛhãa wɔsusua gbalɛi komɛi ni yɔɔ Daniel wolo lɛ kɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ ahe, koni no aye abua wɔ ni wɔna nɔ hewɔ.

Biblia lɛ kɛ adesa nɔyelii to amaga wulu ko he, ni ekɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ to tɛ ko he. Yɛ Harmagedon lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baakpãtã adesa nɔyelii ahiɛ (Kwɛmɔ kuku 11)

11. Mɛni gbalɛ ni yɔɔ Daniel 2:43-45 lɛ hãa wɔnaa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

11 Kanemɔ Daniel 2:43-45. Gbalɔ Daniel na amaga wulu ko ni akɛ dadei srɔtoisrɔtoi fee. Amaga lɛ fãi srɔtoi lɛ damɔ shi kɛhã nɔyelii srɔtoi ni baaye maji ni Nyɔŋmɔ webii fa yɛ jɛmɛ lɛ anɔ yɛ bei srɔtoi amli. Amaga lɛ nanetokotai ni fã dade ni fã hu sũ lɛ damɔ shi kɛhã Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ. Enɛ hãa wɔnaa akɛ, be ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baakpãtã adesa nɔyelii fɛɛ ahiɛ lɛ, no mli lɛ, Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ miiye nɔ lolo.

12. Mɛni kooloo awuiyelɔ lɛ yitso ni ji kpawo lɛ damɔ shi kɛhã? Ni mɛni hewɔ enɛ sa kadimɔ lɛ?

12 Yɛ ninaa ko ni ajie ahã bɔfo Yohane lɛ mli lɛ, ena kooloo awuiyelɔ ko ni yɔɔ yitsei kpawo. Kooloo awuiyelɔ nɛɛ damɔ shi kɛhã jeŋ hewalɛi srɔtoi ni baaye maji ni Yehowa webii pii yɔɔ lɛ anɔ, ni eyitso ni ji kpawo lɛ damɔ shi kɛhã Anglo-Amerika Jeŋ Hewalɛ lɛ. Yɛ ninaa lɛ mli lɛ, Yohane enaaa ni kooloo lɛ miikwɛ̃ yitso ni ji kpaanyɔ. Enɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ ehãa wɔnaa akɛ, be ni Kristo kɛ eŋwɛi asraafoi lɛ baaba amɛbakpãtã kooloo lɛ hiɛ lɛ, no mli lɛ, yitso ni ji kpawo lɛ miiye nɔ lolo. *​—Kpo. 13:1, 2; 17:13, 14.

WƆSƐƐ LƐ, MƐNI KOOYIGBƐ MAŊTSƐ LƐ BAAFEE?

13-14. Namɔ ji “Gog ni jɛ Magog shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ”? Ni mɛni ekolɛ no baahã etutua Nyɔŋmɔ webii lɛ?

13 Gbalɛ ko ni yɔɔ Ezekiel wolo lɛ mli lɛ hãa wɔnaa bɔ ni ekolɛ nibii baaya lɛ ahã kɛ́ eshwɛ fioo ni abaakpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ. Kɛ́ gbalɛi ni yɔɔ Ezekiel 38:10-23; Daniel 2:43-45; 11:44–12:1; kɛ Kpojiemɔ 16:13-16, 21 lɛ kɔɔ be kome too lɛ nɔŋŋ he, ni amɛwieɔ nɔ kome too lɛ nɔŋŋ he lɛ, belɛ ekolɛ nɛkɛ nibii baaya lɛ.

14 Be ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ yaa nɔ lɛ, “shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ” baafee ekome akɛ kuu. (Kpo. 16:13, 14; 19:19) Kuu nɛɛ ji nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ “Gog ni jɛ Magog shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.” (Eze. 38:2) Nɛkɛ majimaji akuu nɛɛ baatutua Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, amɛmiibule amɛshishi shi kome nyɔŋlo. Mɛni baahã amɛjie amɛhiɛ amɛka Nyɔŋmɔ webii lɛ? Yɛ Yohane ninaa lɛ mli lɛ, ena ni nyɔŋmɔŋtɛi kpelei miinɛ eeshwie Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ anɔ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Eeenyɛ efee akɛ, nyɔŋmɔŋtɛi nɛɛ ji kojomɔ sane ko ni naa wa waa ni Yehowa webii lɛ baashiɛ. Ekolɛ sane nɛɛ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ baashiɛ lɛ baawo Gog ni jɛ Magog lɛ mli la waa, ni no baahã etutua amɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, eebule amɛshishi kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ.​—Kpo. 16:21.

15-16. (a) Mɛni he eeenyɛ efee akɛ Daniel 11:44, 45 lɛ kɔɔ? (b) Mɛni baaba kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ nɔyelii krokomɛi fɛɛ ni kɛ lɛ efee ekome akɛ Gog ni jɛ Magog lɛ anɔ?

15 Eeenyɛ efee akɛ, kojomɔ sane ni naa wa ni wɔbaashiɛ lɛ, kɛ tutuamɔ ni Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ baatutua wɔ lɛ nɔŋŋ he Daniel 11:44, 45 lɛ kɔɔ. (Kanemɔ.) Daniel wie yɛ nakai ŋmalɛ lɛ mli akɛ, “saji ni baajɛ bokãgbɛ kɛ kooyigbɛ lɛ” baahao kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ, “ni ebaaje kpo kɛ mlifu ni naa wa” koni ‘eyakpãtã mɛi babaoo ahiɛ.’ Namɛi ji “mɛi babaoo” lɛ ni kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ baato eyiŋ akɛ eyaakpãtã amɛhiɛ lɛ? Etamɔ nɔ ni Yehowa webii lɛ ni. * Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ ekolɛ naagbee tutuamɔ ni Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ baatutua Nyɔŋmɔ webii lɛ he Daniel wieɔ yɛ biɛ lɛ.

16 Kɛ́ kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ nɔyelii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ fee ekome ni amɛtutua Nyɔŋmɔ webii lɛ, Ofe lɛ mli baawo la, ni ekɛ amɛ baawu Harmagedon ta lɛ. (Kpo. 16:14, 16) Ta nɛɛ mli abaakpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ nɔyelii krokomɛi fɛɛ ni kɛ lɛ efee ekome akɛ Gog ni jɛ Magog lɛ ahiɛ yɛ, “ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni baaye abua lɛ.”​—Dan. 11:45.

Yesu Kristo kɛ eŋwɛi asraafoi lɛ baakpãtã Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ ni ehere Nyɔŋmɔ webii lɛ ayiwala (Kwɛmɔ kuku 17)

17. Namɔ ji Mikael, “lumɔ wulu lɛ” ni atsĩ etã yɛ Daniel 12:1 lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ ‘edamɔ shi’? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ‘ebaate shi edamɔ shi’?

17 Daniel wie nibii krokomɛi ni kɔɔ bɔ ni Yehowa baafee ehere wɔyiwala ni ekpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ahiɛ lɛ he. (Kanemɔ Daniel 12:1.) Namɔ ji Mikael ni atsĩ etã yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ ‘edamɔ shi’? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ‘ebaate shi edamɔ shi’? Mikael ji gbɛ́i kroko ni akɛtsɛɔ Kristo Yesu, wɔ-Maŋtsɛ lɛ, ni kɛjɛ be ni ato Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ ŋwɛi yɛ 1914 lɛ, ‘edamɔ shi’ ehã Nyɔŋmɔ webii lɛ. Etsɛŋ kwraa, ‘ebaate shi edamɔ shi’ yɛ Harmagedon ta lɛ mli, ni tsɔɔ akɛ, ebaakpãtã Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ ahiɛ. Nakai ta lɛ ji nɔ ni kɛ “haomɔ be” ni Daniel wie he lɛ, ni ji, haomɔ be ni eko bako dã kɛjɛ be ni adesai ba shihilɛ mli lɛ, baaba naagbee. Yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ, atsɛ be nɛɛ, ni ji, be ni baatsɔ Harmagedon ta lɛ hiɛ lɛ akɛ “amanehulu kpeteŋkpele lɛ.”​—Kpo. 6:2; 7:14.

ANI ABAAŊMA OGBƐ́I YƐ “WOLO LƐ” MLI?

18. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔsheɔ haomɔ be ni kã wɔhiɛ lɛ gbeyei?

18 Ani esa akɛ wɔshe haomɔ be ni eko bako dã ni kã wɔhiɛ lɛ gbeyei? Dabi, ejaakɛ Daniel wolo lɛ kɛ Kpojiemɔ wolo lɛ fɛɛ hãa wɔnaa akɛ, mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa kɛ Yesu lɛ baafo amanehulu kpeteŋkpele lɛ. Yɛ Daniel wolo lɛ mli lɛ, awie akɛ abaaŋma mɛi nɛɛ agbɛ́i yɛ “wolo lɛ” mli. (Dan. 12:1) Kɛ́ wɔmiitao ni wɔgbɛ́i ahi nakai wolo lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔhã ana faŋŋ akɛ, wɔheɔ Yesu, Nyɔŋmɔ Gwantɛŋbi lɛ nɔ wɔyeɔ. (Yoh. 1:29) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Nyɔŋmɔ ni wɔhã abaptisi wɔ. (1 Pet. 3:21) Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔfi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee nakai ji, ni wɔbaaye wɔbua mɛi ni amɛbale Yehowa.

19. Amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔfee mɛni? Ni mɛni hewɔ?

19 Amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔhã hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ esafo lɛ mli lɛ mli awa, ni wɔfi e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, no lɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ bakpãtã kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ kɛ wuoyigbɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ lɛ, wɔyi baaná wala.

LALA 149 Kunimyeli Lala

^ kk. 5 Amrɔ nɛɛ, namɔ ji “kooyigbɛ maŋtsɛ lɛ”? Ni mɛɛ gbɛ nɔ abaakpãtã ehiɛ? Kɛ́ wɔle sanebimɔi enyɔ nɛɛ ahetoo lɛ, ebaahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ni ebaaye ebua wɔ ni wɔsaa wɔhe kɛhã shihilɛi ni mli wala ni etsɛŋ wɔkɛbaakpe yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ.

^ kk. 15 Kɛ́ ootao ole enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ May 15, 2015 Buu-Mɔɔ lɛ, bf. 27-28.