Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 22

Yaa Nɔ Onyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” Lɛ Nɔ

Yaa Nɔ Onyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” Lɛ Nɔ

“Gbɛjegbɛ baahi jɛmɛ, . . . ni abaatsɛ lɛ Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ.”—YES. 35:8.

LALA 31 Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ!

NƆ NI ABAASUSU HE a

1-2. Mɛni ehe bahia waa ni Yudafoi ni yɔɔ Babilon lɛ akpɛ amɛyiŋ yɛ he? (Ezra 1:2-4)

 FEEMƆ shihilɛ nɛɛ he mfoniri okwɛ. Abutu Babilon maŋ lɛ, ni nɔyelɔ hee lɛ ehã atswa adafi yɛ Babilon fɛɛ akɛ, Yudafoi lɛ baanyɛ aku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ Israel. (Kanemɔ Ezra 1:2-4.) No mli lɛ, Yudafoi lɛ ehi nomŋɔɔ mli yɛ Babilon aaafee afii 70, ni ale akɛ, kɛ́ Babilonbii lɛ ŋɔ mɛi nom lɛ, amɛŋmɛɛɛ amɛhe. (Yes. 14:4, 17) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa ni hã aŋmɛɛ amɛhe. Agbɛnɛ lɛ, ebabi ni Yudafoi lɛ fɛɛ, titri lɛ weku yitsei lɛ, akpɛ yiŋ ko. No ji, ani amɛbaashi Babilon, aloo amɛbaaya nɔ amɛhi jɛmɛ? Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi náŋ yiŋkpɛɛ nɛɛ mlɛo. Mɛni hewɔ?

2 Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo egbɔlɔ, ni kɛjɛ Babilon kɛmiiya Yerusalem lɛ jekɛ waa. No hewɔ lɛ, amɛnáŋ lɛ mlɛo akɛ amɛbaafo nakai gbɛ kakadaŋŋ lɛ. Agbɛnɛ hu, amɛteŋ mɛi pii yɛ ni afɔ amɛ yɛ Babilon. No hewɔ lɛ, amɛ lɛ, amɛnaa Babilon akɛ amɛmaŋ, ni amɛbuɔ Israel akɛ he ni amɛtsɛmɛi lɛ jɛ kɛkɛ. Kɛfata he lɛ, eeenyɛ efee akɛ Yudafoi lɛ ekomɛi tsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ Babilon, ni no hewɔ lɛ ekolɛ ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaashi shĩai kpakpai ni amɛyɔɔ mli lɛ kɛ amɛnitsumɔi ni amɛyahi maŋ ko ni amɛleee lɛ nɔ.

3. Mɛɛ jɔɔmɔ Yudafoi anɔkwafoi ni baaku amɛsɛɛ kɛya Israel lɛ baaná?

3 Yudafoi anɔkwafoi lɛ le akɛ, jɔɔmɔi ni amɛbaaná kɛ́ amɛku amɛsɛɛ kɛtee Israel lɛ da fe nibii ni amɛbaashi yɛ amɛsɛɛ lɛ. Jɔɔmɔ ni da fe fɛɛ ni amɛbaaná ji, amɛbaaná hegbɛ amɛjá Yehowa jogbaŋŋ. Sɔlemɔ shĩai 50 kɛ sɛɛ ni yɔɔ Babilon, shi eko eko bɛ ni ajáa Yehowa yɛ mli. Agbɛnɛ hu, abɛ afɔleshaa latɛ yɛ jɛmɛ ni Israelbii lɛ baanyɛ ashã afɔlei ni Mose Mla lɛ biɔ ni amɛshã lɛ yɛ nɔ, ni atoko osɔfoi ahe gbɛjianɔ hu ni amɛbaanyɛ amɛshã nakai afɔlei lɛ. Kɛfata he lɛ, mɛi ni yɔɔ Babilon ni jáaa Yehowa ni amɛbuuu Yehowa kɛ eshishitoo mlai lɛ amɛhãaa nɔ ko lɛ ayi fa kwraa fe Yehowa webii lɛ. No hewɔ lɛ, Yudafoi akpei abɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ, amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ Israel ni amɛyato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ.

4. Mɛni Yehowa wo shi akɛ ebaafee ehã Yudafoi lɛ ni baaku amɛsɛɛ kɛya Israel lɛ?

4 Gbɛ ni Yudafoi lɛ baafo kɛjɛ Babilon kɛya Israel lɛ baanyɛ ahe amɛ aaafee nyɔji ejwɛ. Shi Yehowa wo shi akɛ, ebaajie nibii fɛɛ ni baanyɛ ahã ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ lɛ kɛje gbɛ lɛ nɔ. Yesaia wie akɛ: “Nyɛsaa Yehowa gbɛ lɛ nɔ! Nyɛgbaa gbɛjegbɛ trɔmɔɔ kɛtsɔa ŋa kpataa lɛ nɔ nyɛhãa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ. . . . Ahã shikpɔŋ ni nɔ yɔɔ dokoidokoi lɛ nɔ aja, ni afee shikpɔŋ ni nɔ efee gɔŋ kɛ jɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ lɛ trɛnɛɛ.” (Yes. 40:3, 4) Feemɔ gbɛjegbɛ ni Yehowa wie he lɛ he mfoniri okwɛ: Gbɛjegbɛ ni yɔɔ trɛnɛɛ ni kã ŋa kpataa nɔ. Etɔŋ mɛi ni baanyiɛ nɔ lɛ kwraa. Akɛni enɔ yɛ trɔmɔɔ hewɔ lɛ, enɔ nyiɛmɔ baafee mlɛo fe gbɛ ni nɔ yɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ. Agbɛnɛ hu, ebaahã amɛyashɛ oya.

5. Te atsɛɔ mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ ni kã shi kɛjɛ Babilon kɛmiiya Israel lɛ tɛŋŋ?

5 Ŋmɛnɛ lɛ, gbɛjegbɛi pii yɛ gbɛ́i loo nɔmba. Mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ ni Yesaia wie he lɛ hu yɛ gbɛ́i. Yesaia 35:8 lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɛjegbɛ baahi jɛmɛ, lɛɛlɛŋ, gbɛ ko ni abaatsɛ lɛ Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ. Mɔ ni he tseee enyiɛŋ nɔ.” Mɛɛ gbɛ nɔ shiwoo nɛɛ ba mli yɛ Israelbii lɛ abeiaŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ ebaa mli ŋmɛnɛ?

“KRƆŊKRƆŊFEEMƆ GBƐ” LƐ​—BƆ NI EBA MLI YƐ BLEMA KƐ BƆ NI EBAA MLI ŊMƐNƐ

6. Mɛni hewɔ akɛɛ gbɛjegbɛ nɛɛ yɛ krɔŋkrɔŋ lɛ?

6 Akɛɛ atsɛɔ gbɛjegbɛ nɛɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ.” Gbɛ́i nɛɛ ŋɔɔ waa. Mɛni hewɔ gbɛjegbɛ lɛ yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, kɛ́ ato Israel maŋ lɛ shishi ekoŋŋ lɛ, aŋmɛŋ “mɔ ni he tseee,” ni ji, Yudafonyo ko ni kɛ ehe woɔ jeŋba sha mli loo ejáa amagai loo ekɛ ehe woɔ eshai krokomɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ amli lɛ gbɛ ni ehi jɛmɛ. Yudafoi ni kuɔ amɛsɛɛ lɛ baatsɔ “maŋ krɔŋkrɔŋ” amɛhã Yehowa amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ. (5 Mo. 7:6) Shi ani no tsɔɔ akɛ ehe ebahiaŋ ni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛ mli koni amɛsa Yehowa hiɛ? Dabi.

7. Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi atsake? Ni mɛni ji tsakemɔi ni ebi ni amɛfee lɛ eko?

7 Tamɔ bɔ ni wɔwie kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yudafoi lɛ pii yɛ ni Babilon afɔ amɛ yɛ, ni no hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ bɔ ni Babilonbii lɛ susuɔ nii ahe amɛhãa kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ, nakai amɛ hu amɛfeɔ amɛnii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Yudafoi ni ku amɛsɛɛ amɛba klɛŋklɛŋ lɛ ehi Israel aaafee afii 69 sɛɛ po lɛ, Ezra ná ele akɛ amɛteŋ mɛi komɛi kɛ yei ni jáaa Yehowa ebote gbalashihilɛ mli. (2 Mo. 34:15, 16; Ezr. 9:1, 2) Sɛɛ mli lɛ, Amralo Nehemia hu na akɛ, bii ni Yudafoi ni ku amɛsɛɛ kɛba Israel lɛ efɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi nyɛɛɛ awie Yudafoi awiemɔ lɛ po, ni enɛ hã enaa kpɛ ehe waa. (5 Mo. 6:6, 7; Neh. 13:23, 24) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ Hebri mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ gbekɛbii nɛɛ nyɛɛɛ amɛwie Hebri lɛ, te amɛbaafee tɛŋŋ amɛkase Yehowa he nii koni amɛsumɔ lɛ ni amɛjá lɛ? (Ezr. 10:3, 44) Enɛ hãa wɔnaa lɛɛlɛŋ akɛ, ehe bahia ni Yudafoi nɛɛ afee tsakemɔi wuji. Shi bianɛ ni amɛyɔɔ Israel lɛ, nakai feemɔ waŋ tsɔ, ejaakɛ aaye aabua mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ koni amɛjá Yehowa jogbaŋŋ ekoŋŋ.​—Neh. 8:8, 9.

Kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii akpekpei abɔ eshi Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji, amale jamɔi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ mli, ni amɛbayi mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ. (Kwɛmɔ kuku 8)

8. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, nɔ ni tee nɔ yɛ Yudafoi lɛ ateŋ yɛ blema tɔ̃ɔ lɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

8 Ekolɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ, ‘Sane nɛɛ yɛ miishɛɛ waa. Shi ani nɔ ni tee nɔ yɛ Yudafoi lɛ ateŋ yɛ blema lɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ?’ Hɛɛ, ekɔɔ wɔhe, ejaakɛ yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔ hu wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. Kɛ́ wɔfata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe jio, “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ahe jio lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ, ejaakɛ no baaye abua wɔ ni wɔjá Yehowa jogbaŋŋ bianɛ, ni wɔsɛɛ hu lɛ, wɔná jɔɔmɔi ni Maŋtsɛyeli lɛ kɛbaaba lɛ ahe sɛɛ. b (Yoh. 10:16) Kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii akpekpei abɔ eshi Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji, amale jamɔi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ mli, ni amɛbayi mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ. Ekolɛ bo hu ofata he. Agbele gbɛjegbɛ nɛɛ aaafee afii 100 ni eho nɛ. Shi abɔi nɔ saamɔ kwraa dani be nɛɛ shɛ.

ASAA GBƐ LƐ NƆ

9. Mɛni Yesaia 57:14 lɛ kɛɛ afee kɛsaa “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ?

9 Dani Yudafoi lɛ baashi Babilon lɛ, Yehowa kwɛ ni ajie nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ atɔ̃tɔ amɛnane lɛ kɛje gbɛ lɛ nɔ. (Kanemɔ Yesaia 57:14.) Ani Yehowa hã afee nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ kɛsaa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ? Hɛɛ. Afii pii dani afi 1919 baashɛ lɛ, Yehowa tsɔ hii komɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ anɔ ebɔi gbɛ lɛ saamɔ koni mɛi anyɛ aje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. (Okɛto Yesaia 40:3 lɛ he.) Nibii ni hii nɛɛ fee lɛ ji nɔ ni sɛɛ mli lɛ eye ebua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa ni yɔɔ amale jamɔi srɔtoi lɛ amli lɛ ni amɛshi kɛba mfonirifeemɔŋ Paradeiso lɛ, ni ji, jamɔ krɔŋŋ ni Yehowa eto shishi lɛ mli. Mɛni ji nibii nɛɛ ekomɛi? Nyɛhãa wɔsusua fioo he wɔkwɛa.

Afii pii dani afi 1919 baashɛ lɛ, Yehowa tsɔ hii komɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ anɔ ebɔi gbɛ lɛ saamɔ koni mɛi anyɛ aje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 10-11)

10-11. Mɛɛ gbɛ nɔ tsɔne ni akɛkalaa woji kɛ Biblia lɛ shishi ni atsɔɔ kɛtee wiemɔi pii amli lɛ hã mɛi pii le nɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

10 Tsɔne ni akɛkalaa woji. Dani afi 1450 baashɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko miitao Biblia lɛ eko lɛ, ja akɛ niji eŋma eko ahã lɛ. Enɛ heɔ be waa. No hewɔ lɛ yɛ nakai beiaŋ lɛ, Bibliai ajara wa waa, ni ewa waa akɛ obaaná eko. Shi be ni afee tsɔne ni akɛkalaa woji lɛ, anyɛ akala Bibliai babaoo bɔ ni mɛi pii baanyɛ aná eko.

11 Biblia shishitsɔɔmɔ. No mli lɛ, Biblia lɛ yɛ Latin wiemɔ mli titri, ni mɛi ni le woloŋ waa lɛ pɛ nuɔ wiemɔ nɛɛ shishi. Shi be ni afee tsɔne ni akɛkalaa woji lɛ, mɛi komɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ gbo deŋme waa kɛtsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛtee wiemɔi pii amli. Enɛ ye ebua mɛi ni amɛnyɛ amɛkɛ nɔ ni osɔfoi lɛ tsɔɔ amɛ lɛ to nɔ ni Biblia lɛ diɛŋtsɛ kɛɔ lɛ he.

Yehowa tsɔ hii komɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ anɔ ebɔi gbɛ lɛ saamɔ koni mɛi anyɛ aje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 12-14) c

12-13. Mɛɛ gbɛ nɔ hii komɛi ni kaseɔ Biblia lɛ waa ni hi shi aaafee afi 1835 mli lɛ hã ana akɛ nibii ni sɔlemɔi lɛ tsɔɔ lɛ ejaaa?

12 Woji ni akɛkaseɔ Biblia lɛ. Mɛi pii to amɛtsui shi amɛkase Biblia lɛ jogbaŋŋ, ni enɛ hã amɛbale nibii pii yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Amɛkɛ nibii ni amɛkase lɛ etooo, shi moŋ amɛhã mɛi krokomɛi le, ni enɛ wo osɔfoi lɛ amli la waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛjɛ aaafee afi 1835 kɛbaa lɛ, hii komɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kala woji srɔtoi ni hã mɛi na faŋŋ akɛ, nibii ni atsɔɔ amɛ yɛ sɔlemɔi lɛ amli lɛ ejaaa.

13 Aaafee afi 1835 lɛ, nuu ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni atsɛɔ lɛ Henry Grew lɛ kala wolo ko ni wieɔ shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ lɛ he. Nakai beiaŋ lɛ, sɔlemɔi lɛ pii tsɔɔ akɛ, susuma ko yɛ wɔ fɛɛ wɔmli ni kɛ́ wɔgboi lɛ no lɛ egbooo, eyaa nɔ ehiɔ shi. Shi yɛ ewolo lɛ mli lɛ, ejɛ Ŋmalɛ lɛ mli ehã ana akɛ, kɛ́ mɔ ko baahi shi kɛya naanɔ yɛ egbele sɛɛ lɛ, ja Nyɔŋmɔ kɛdro lɛ. Yɛ afi 1837 lɛ, osɔfo ko ni atsɛɔ lɛ George Storrs lɛ na wolo nɛɛ eko yɛ oketeke ko ni eyakwɔ lɛ mli. Ekane ni ena akɛ nɔ ni awie yɛ mli lɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaahã mɛi ale. Yɛ afi 1842 mli lɛ, ehã wiemɔi srɔtoi, ni fɛɛ hiɛ saneyitso kome, ni ji, “An Inquiry​—Are the Wicked Immortal?” (Hã Mabi Bo​—Ani Mɛi Fɔji Lɛ Hiɔ Shi Kɛyaa Naanɔ?) Sɛɛ mli lɛ, George Storrs ŋmala wiemɔi nɛɛ ni ehã lɛ yɛ wolo mli, ni wolo nɛɛ mli saji lɛ ye ebua oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Charles Taze Russell lɛ waa.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɛminuu Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ná nibii ni afee kɛje “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ saamɔ lɛ shishi lɛ ahe sɛɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

14 Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɛminuu Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ná nibii ni afee kɛje “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ saamɔ lɛ shishi lɛ ahe sɛɛ? Be ni amɛkaseɔ Biblia lɛ, amɛkɛ nibii ni afee kɛje gbɛ lɛ nɔ saamɔ shishi dani amɛbeiaŋ lɛ tsu nii. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, Biblia he dishinari srɔtoi, woji ni ato Biblia mli wiemɔi anaa yɛ mli, kɛ Biblia shishitsɔɔmɔi srɔtoi. Agbɛnɛ hu, amɛkase nii kɛjɛ niiamlitaomɔi ni Henry Grew, George Storrs, kɛ mɛi krokomɛi fee lɛ amli. Nyɛminuu Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ tsa gbɛ lɛ nɔ saamɔ lɛ nɔ kɛtsɔ woji srɔtoi babaoo ni wieɔ Biblia mli saji ahe lɛ ni amɛfee lɛ anɔ.

15. Mɛni ji nibii komɛi ni he hiaa waa ni tee nɔ yɛ afi 1919 mli?

15 Yɛ afi 1919 lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ je Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. Nakai afi lɛ mli agbele “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ, ni nakai afi lɛ nɔŋŋ mli aná “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ,” ni nyɔŋ nɛɛ miiye eebua mɛi ni hiɛ tsui krɔŋŋ lɛ koni amɛnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. (Mat. 24:45-47) Nibii ni mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ fee kɛsaa gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ lɛ ye ebua mɛi fɛɛ ni ebayi gbɛ lɛ nɔ lɛ ni amɛkase Yehowa kɛ nibii ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ ahe nii babaoo. (Abɛi 4:18) Agbɛnɛ hu, eye ebua amɛ ni amɛna nibii ni esa akɛ amɛtsake yɛ amɛshihilɛ mli koni amɛsa Yehowa hiɛ jogbaŋŋ. Yehowa le akɛ, ewebii lɛ nyɛŋ afee tsakemɔi fɛɛ ni he hiaa lɛ amrɔ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, eto etsui shi eeye eebua amɛ fiofio koni amɛfee tsakemɔi ni he hiaa lɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Yehowa Miiye Eebua Ewebii Lɛ Fiofio Koni Amɛhe Atse.”) Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔsa Yehowa hiɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa!​—Kol. 1:10.

MƐI HEI BAANYƐ ABANYIƐ “KRƆŊKRƆŊFEEMƆ GBƐ” LƐ NƆ

16. Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, mɛni atsu yɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ he? (Yesaia 48:17; 60:17)

16 Kɛ́ agbe gbɛjegbɛ ko naa lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, atsuɔ nibii bibiibibii yɛ he kɛkuraa koni enɔ nyiɛmɔ aŋɔɔ. Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa lɛ, aatsu nibii bibiibibii yɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ he koni no ahã mɛi babaoo ashi Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli ni amɛbanyiɛ nɔ. Be ni ahala nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ, nyɔŋ lɛ bɔi nitsumɔ amrɔ nɔŋŋ, ni yɛ afi 1921 lɛ, amɛfee wolo ko ni akɛkaseɔ Biblia lɛ koni amɛkɛye amɛbua mɛi hei ni amɛbale anɔkwale lɛ. Atsɛɔ wolo nɛɛ, The Harp of God, ni akala aaafee akpekpei ekpaa sɔŋŋ yɛ wiemɔi 36 amli, ni eye ebua mɛi babaoo ni amɛbale anɔkwale lɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ, wɔná wolo hee ni wɔkɛ mɛi kaseɔ, no ji Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ. Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, Yehowa miitsɔ esafo lɛ nɔ eetsɔɔ wɔ nii kɛmiijɛ e-Wiemɔ lɛ mli koni no aye abua wɔ fɛɛ ni wɔya nɔ wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ.​—Kanemɔ Yesaia 48:17; 60:17.

17-18. Kɛ́ wɔnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ kɛyashi naagbee lɛ, nɛgbɛ ekɛ wɔ baaya?

17 Kɛ́ mɔ ko hã akɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ mɔ lɛ eyi “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛyi gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ lɛ, amɛshɛɛɛ he ko kɛkɛ lɛ amɛje nɔ. Shi mɛi komɛi hu miaa amɛhiɛ amɛnyiɛɔ nɔ aahu kɛyashi amɛbaashɛ he ni ekɛ amɛ yaa lɛ. Nɛgbɛ ekɛ amɛ yaa?

18 Yɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ agbɛfaŋ lɛ, “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ kɛ amɛ baaya “Nyɔŋmɔ paradeiso lɛ” mli yɛ ŋwɛi. (Kpo. 2:7) Yɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ kɛ amɛ baaya Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee, be mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaye emuu lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ ŋmɛnɛ lɛ onyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ lɛ, kaakwɛ osɛɛ, ni kaaje gbɛ lɛ nɔ hu kɛyashi ekɛ bo baayashɛ he ni oyaa lɛ. Okɛ gbɛnyiɛmɔ jurɔ!

LALA 24 Nyɛbaa Yehowa Gɔŋ Lɛ Nɔ

a Yehowa wie akɛ, abaagba mfonirifeemɔŋ gbɛjegbɛ trɔmɔɔ ko kɛjɛ Babilon kɛya Israel, ni etsɛ nakai gbɛjegbɛ lɛ akɛ, “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ.” Ani ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa egba gbɛjegbɛ trɔmɔɔ ko ni tamɔ nakai ehã ewebii lɛ? Hɛɛ, efee nakai. Kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ, mɛi akpekpei abɔ eshi Babilon Kpeteŋkpele lɛ ni amɛyi “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” nɛɛ nɔ. Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ kɛyashi wɔbaayashɛ he ni wɔyaa lɛ.

b Kwɛmɔ Yesaia Gbalɛ Lɛ​—La Kɛha Adesai Fɛɛ II, bf. 56-57.

c NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛminuu Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ kɛ woji ni akɛkaseɔ Biblia lɛ ni afee dani amɛbeiaŋ lɛ tsu nii.