Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 46

Bɔ Ni Yehowa Yeɔ Ebuaa Wɔ Ni Wɔfi Shi Kɛ Miishɛɛ

Bɔ Ni Yehowa Yeɔ Ebuaa Wɔ Ni Wɔfi Shi Kɛ Miishɛɛ

“Yehowa eto etsui shi eemɛ koni edro nyɛ, ni ebaate shi ni ena nyɛ mɔbɔ.”​—YES. 30:18.

LALA 3 Yehowa​—Wɔhewalɛ, Wɔhiɛnɔkamɔ; Onɔ Wɔkɛ Wɔhiɛ Fɔ̃ɔ

NƆ NI ABAASUSU HE a

1-2. (a) Mɛɛ sanebimɔi abaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa miisumɔ waa ni eye ebua wɔ?

 YEHOWA baanyɛ eye ebua wɔ ni wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ anaa ni wɔsɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ. Mɛni nɛkɛ efeɔ ni baanyɛ aye abua wɔ? Ni kɛ́ wɔmiitao wɔná eyelikɛbuamɔ lɛ he sɛɛ jogbaŋŋ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Abaahã sanebimɔi nɛɛ ahetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Shi dani wɔbaafee nakai lɛ, nyɛhãa wɔhãa sanebimɔ ko ni kɛ amɛ yɔɔ tsakpaa lɛ hetoo. No ji: Ani Yehowa miisumɔ waa ni eye ebua wɔ lɛɛlɛŋ?

2 Wiemɔ ko ni bɔfo Paulo kɛtsu nii yɛ wolo ni eŋma eyahã Hebribii lɛ mli lɛ baaye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo. Paulo ŋma akɛ: “Yehowa ji miyelikɛbualɔ; misheee gbeyei. Mɛni gbɔmɔ baanyɛ afee mi?” (Heb. 13:6) Biblia niiamlitaomɔ woji komɛi ewie akɛ, wiemɔ ni ji “miyelikɛbualɔ” ni akɛtsu nii yɛ kuku nɛɛ mli lɛ kɔɔ mɔ ko ni miisha foi eyaye ebua mɔ ko ni miibolɔ kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ he. Feemɔ Yehowa he mfoniri ni eesha foi eyaye ebua mɔ ko ni yelikɛbuamɔ he miihia lɛ. Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa miisumɔ waa ni eye ebua wɔ, aloo jeee nakai? Bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfi shi kɛ miishɛɛ.

3. Mɛɛ nibii etɛ Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa wɔ koni wɔfi shi kɛ miishɛɛ kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe?

3 Mɛni ji nibii komɛi ni Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa wɔ koni wɔfi shi kɛ miishɛɛ? Wɔbaaná hetoo lɛ yɛ Yesaia wolo lɛ mli. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, gbalɛi ni Yehowa mumɔ lɛ tsirɛ Yesaia ni eŋmala lɛ pii kɔɔ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, bei pii lɛ, wiemɔi ni Yesaia kɛtsuɔ nii kɛ́ eewie Yehowa he lɛ hãa wɔnuɔ nɔ ni ewieɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. Wɔnaa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ Yesaia yitso 30 lɛ. Yɛ nakai yitso lɛ mli lɛ, Yesaia kɛ nɔkwɛmɔnii ni sa jogbaŋŋ tsɔɔ bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa etsuji lɛ mli. Etsɔɔ nibii etɛ ni Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa wɔ. (1) Eboɔ wɔsɔlemɔi toi jogbaŋŋ ni ehãa hetoo, (2) ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa wɔ, kɛ (3) ejɔɔ wɔ bianɛ, ni ebaasaa ejɔɔ wɔ wɔsɛɛ hu. Nyɛhãa wɔsusua nibii etɛ nɛɛ ni Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa wɔ lɛ ahe wɔkwɛa.

YEHOWA BOƆ WƆSƆLEMƆI TOI

4. (a) Mɛni Yehowa wie yɛ Yudafoi ni hi shi yɛ Yesaia beiaŋ lɛ ahe? Ni mɛni eŋmɛ gbɛ ni afee amɛ? (b) Mɛɛ sane ni shɛjeɔ mɔ mii etsɔ gbalɔ Yesaia no ekɛɛ mɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ? (Yesaia 30:18, 19)

4Yesaia 30:1 lɛ, Yehowa wie yɛ Yudafoi lɛ ahe akɛ, amɛji “bii toigbolɔi” ni kɛ ‘esha fataa esha he.’ Ni ewie yɛ kuku 9 lɛ hu akɛ, “amɛji maŋ ni tseɔ atua, . . . ni sumɔɔɔ ni amɛboɔ Yehowa mla lɛ toi.” (Yes. 30:1, 9) Akɛni Israelbii lɛ booo Yehowa toi hewɔ lɛ, Yesaia gba akɛ Yehowa baaŋmɛ gbɛ ni amɛpiŋ. (Yes. 30:5, 17; Yer. 25:8-11) Ni nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ. Babilonbii lɛ baŋɔ amɛ nom. Shi no mli lɛ, anɔkwafoi komɛi yɛ Yudafoi nɛɛ ateŋ, ni Yesaia kɛ sane ko ni shɛjeɔ mɔ mii hã amɛ. Ehã amɛle akɛ, gbi ko lɛ, Yehowa baahã amɛku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ ekoŋŋ. (Kanemɔ Yesaia 30:18, 19.) Ni nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ. Yehowa jie amɛ kɛjɛ nomŋɔɔ lɛ mli, shi be shwie mli dani Yehowa fee enɛ. Wiemɔ ni Yesaia kɛtsu nii akɛ “Yehowa eto etsui shi eemɛ koni edro nyɛ” lɛ tsɔɔ akɛ, ebaahã be ko aho dani ejie anɔkwafoi nɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ lɛ mli. Anɔkwa, Israelbii lɛ ye afii 70 yɛ Babilon nomŋɔɔ lɛ mli dani Yehowa hã amɛteŋ mɛi komɛi ku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem. (Yes. 10:21; Yer. 29:10) Be ni Israelbii lɛ yɔɔ Babilon lɛ, amɛfóɔ yɛ amɛwerɛ ni eho amɛhe lɛ hewɔ. Shi be ni amɛbashɛ amɛmaŋ lɛ, amɛfó, shi no lɛ, amɛfó yɛ amɛmii ni eshɛ amɛhe lɛ sɔŋŋ hewɔ.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 30:19 lɛ shɛjeɔ wɔmii?

5 Ŋmɛnɛ lɛ, nɔ ko ni Yesaia wie lɛ baanyɛ ashɛje wɔmii waa. Ewie akɛ: “Kɛ́ enu obolɔmɔ kɛhã yelikɛbuamɔ nɔŋŋ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaana bo mɔbɔ.” (Yes. 30:19) Nɔ ni Yesaia wie lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔbo wɔtsɛ Yehowa lɛ, ebaabo wɔ toi ni ebaahere nɔ oya. Yesaia kɛfata he akɛ: “Kɛ́ enu ohe nɔŋŋ lɛ, ebaahere bo nɔ.” Wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ hãa wɔnaa akɛ wɔ-Tsɛ lɛ miishwe, ni eesumɔ ni eye ebua mɛi ni bolɔɔ amɛtsɛɔ lɛ lɛ. Enɛ ni wɔle lɛ hãa wɔfiɔ shi kɛ miishɛɛ.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni Yesaia kɛtsu nii lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa boɔ etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ sɔlemɔ toi?

6 Mɛni ekoŋŋ ŋmalɛ nɛɛ hãa wɔleɔ yɛ wɔsɔlemɔi ahe? No ji, Yehowa boɔ sɔlemɔi ni wɔsɔleɔ akɛ aŋkroaŋkroi lɛ toi jogbaŋŋ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Yɛ Yesaia 30:18 lɛ mli lɛ, akɛ wiemɔ “nyɛ” tsu nii ejaakɛ no mli lɛ Yehowa kɛ maŋ muu lɛ fɛɛ miiwie. Shi akɛni yɛ kuku 19 lɛ mli lɛ Yehowa kɛ aŋkroaŋkroi ni wieɔ hewɔ lɛ, akɛ wiemɔ “bo” ni tsu nii. Yesaia wie akɛ: “Ofóŋ dɔŋŋ”; “bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaana bo mɔbɔ”; “ebaahere bo nɔ.” Yehowa ji Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, no hewɔ lɛ, ekɛŋ ebinuu loo ebiyoo ni nijiaŋ eje wui lɛ akɛ, ‘Mɛni hewɔ owajeee ohe tamɔ onyɛmi nuu lɛ loo onyɛmi yoo lɛ?’ Moŋ lɛ, esusuɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he ni eboɔ wɔsɔlemɔi toi.​—Lala 116:1; Yes. 57:15.

Be ni Yesaia kɛɛ ‘wɔkahã Yehowa jɔɔ ehe’ lɛ, no mli lɛ te etsɔɔ tɛŋŋ? (Kwɛmɔ kuku 7)

7. Mɛni Yesaia kɛ Yesu fɛɛ wie ni hãa wɔnaa akɛ ehe miihia waa ni wɔya nɔ wɔsɔle?

7 Kɛ́ wɔkɛ wɔnaagba ko tee Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli koni eye ebua wɔ lɛ, ekolɛ nɔ klɛŋklɛŋ ni ebaafee ji, ebaawaje wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naa. Kɛ́ wɔnaagba lɛ sɛɛ tsɛ fe bɔ ni wɔkpaa gbɛ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔsɔle shii abɔ wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naa. Yehowa miisumɔ ni wɔfee nakai. Nɔ ko ni Yesaia wie lɛ ni hãa wɔnaa nakai. Ewie akɛ: ‘Nyɛkahãa Yehowa jɔa ehe.’ (Yes. 62:7) Mɛni wiemɔi nɛɛ tsɔɔ? Nɔ ni etsɔɔ ji, esa akɛ wɔsɔlemɔi lɛ eko anyiɛ eko sɛɛ, oookɛɛ wɔhãaa Yehowa ajɔɔ ehe loo ená mumɔhe. Sane nɛɛ ni Yesaia wie lɛ kaiɔ wɔ nɔkwɛmɔnii komɛi ni Yesu gba ni kɔɔ sɔlemɔ he ni yɔɔ Luka 11:8-10, 13 lɛ. Yesu gba nakai nɔkwɛmɔnii lɛ koni ekɛwo wɔ hewalɛ ni wɔya nɔ wɔsɔle, loo kɛ́ wɔɔwie lɛ, ‘wɔkakpa Yehowa naa gbamɔ,’ ni agbɛnɛ hu, ‘wɔya nɔ wɔbi’ lɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa gbɛtsɔɔmɔ hu koni wɔnyɛ wɔkpɛ yiŋ kpakpai.

YEHOWA TSƆƆ WƆ GBƐ

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesaia 30:20, 21 lɛ ba mli yɛ Yudafoi lɛ abeiaŋ?

8 Kanemɔ Yesaia 30:20, 21. Be ni Babilon asraafoi lɛ bawo Yerusalem he ka afi kɛ fã lɛ, Israelbii lɛ ahe jara amɛ aahu akɛ, amɛnaagbai lɛ batsɔ tamɔ nu ni amɛnuɔ kɛ blodo ni amɛyeɔ daa gbi. Shi Yehowa wo amɛ shi yɛ kuku 20 kɛ 21 lɛ akɛ, kɛ́ amɛtsake amɛtsui kɛ amɛsubaŋ lɛ, ebaahere amɛyiwala. Yesaia wo amɛ shi akɛ, Yehowa ‘amɛ-Tsɔɔlɔ Kpele’ lɛ baatsɔɔ amɛ bɔ ni amɛbaafee amɛjá lɛ jogbaŋŋ. Wiemɔi nɛɛ ba mli be ni Yudafoi lɛ ye amɛhe kɛjɛ nomŋɔɔ mli lɛ. Yehowa tsɔɔ akɛ eji amɛ-Tsɔɔlɔ Kpele diɛŋtsɛ. Etsɔɔ amɛ nii ni amɛnyɛ amɛto jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ji wɔ-Tsɔɔlɔ Kpele ŋmɛnɛ.

9. Mɛni ji gbɛi ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsɔɔ wɔ nii ŋmɛnɛ lɛ ateŋ ekome?

9 Yɛ nakai ŋmalɛ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Yesaia kɛ wɔ to skulbii lɛ ahe ni etsɔɔ gbɛi enyɔ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsɔɔ wɔ nii. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesaia wie akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehiŋmɛii baana nyɛ-Tsɔɔlɔ Kpele lɛ.” Yɛ ŋmalɛ lɛ fã nɛɛ mli lɛ, ekɛ wɔ to skulbii komɛi ni amɛtsɔɔlɔ lɛ damɔ amɛhiɛ ni eetsɔɔ amɛ nii lɛ he. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa miitsɔɔ wɔ nii ŋmɛnɛ. Shi mɛɛ gbɛi anɔ etsɔɔ etsɔɔ wɔ nii? Ekome ji, etsɔɔ esafo lɛ nɔ etsɔɔ wɔ nii. Nibii ni Yehowa asafo lɛ tsɔɔ wɔ lɛ amli kã shi jogbaŋŋ ni enɛ hãa wɔnáa miishɛɛ waa! Nibii ni atsɔɔ wɔ yɛ asafoŋ kpeei, kpeei bibii kɛ kpeei wuji ashishi, kɛ agbɛnɛ hu yɛ wɔwoji lɛ, JW Broadcasting® vidioi lɛ, kɛ nibii krokomɛi amli lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfiɔ shi kɛ miishɛɛ yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnuɔ ‘wiemɔ ko yɛ wɔsɛɛ’?

10 Yesaia wie gbɛ ni ji enyɔ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsɔɔ wɔ nii lɛ he. Ewie akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ lɛ diɛŋtsɛ etoii baanu wiemɔ ko yɛ esɛɛ.” Yɛ ŋmalɛ lɛ fã nɛɛ mli lɛ, Yesaia kɛ Yehowa to tsɔɔlɔ ko ni ehiɛ yɛ ehe nɔ ni enyiɛ eskulbii lɛ asɛɛ eetsɔɔ amɛ he ni amɛtsɔ lɛ he. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔnuɔ Nyɔŋmɔ gbee yɛ wɔsɛɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni aŋma etsɛ waa. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkane Biblia lɛ, etamɔ nɔ ni wɔmiinu Nyɔŋmɔ gbee yɛ wɔsɛɛ.​—Yes. 51:4.

11. Kɛ́ wɔmiitao wɔfi shi kɛ miishɛɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ, mɛɛ nibii enyɔ esa akɛ wɔfee, ni mɛni hewɔ?

11 Kɛ́ wɔmiitao wɔná nibii ni Yehowa tsɔɔ wɔ kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ esafo lɛ nɔ lɛ ahe sɛɛ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Kadimɔ akɛ, Yesaia wie nibii enyɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ ekɛɛ, “Gbɛ lɛ nɛ.” Ni nɔ ni ji enyɔ lɛ ekɛɛ, “Nyɛnyiɛa nɔ.” (Yes. 30:21) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔle “gbɛ lɛ” no pɛ kɛkɛ faaa. Esa akɛ ‘wɔnyiɛ nɔ.’ Biblia lɛ kɛ nibii ni Yehowa asafo lɛ tsɔɔ wɔ lɛ hãa wɔleɔ bɔ ni Yehowa miisumɔ ni wɔhi shi wɔhã. Agbɛnɛ hu, amɛhãa wɔnaa bɔ ni wɔbaafee wɔkɛ nibii ni wɔkase lɛ atsu nii. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔfi shi kɛ miishɛɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ, esa akɛ wɔle bɔ ni Yehowa taoɔ wɔhi shi wɔhã ni wɔhi shi yɛ naa. Ja wɔfee nakai dani Yehowa baajɔɔ wɔ.

YEHOWA JƆƆ WƆ

12. Tamɔ Yesaia 30:23-26 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni Yehowa wo shi akɛ ekɛbaadro ewebii lɛ?

12 Kanemɔ Yesaia 30:23-26. Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ nɛɛ ba mli yɛ Yudafoi ni ku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Israel lɛ agbɛfaŋ? Yehowa dro amɛ nibii pii ni baahã amɛhi wala mli, ni agbɛnɛ hu, eye ebua amɛ ni amɛsɔmɔ lɛ jogbaŋŋ. Yehowa hã amɛná niyenii pii amɛye. Shi nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa dro amɛ nibii ni baaye abua amɛ ni amɛsumɔ lɛ ni amɛjá lɛ jogbaŋŋ. Yehowa jɔɔ ewebii lɛ waa yɛ nakai beiaŋ. Tamɔ kuku 26 lɛ tsɔɔ lɛ, ‘Yehowa kpɛ yɛ amɛnɔ,’ ni tsɔɔ akɛ, eye ebua amɛ ni amɛnu e-Wiemɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. (Yes. 60:2) Bɔ ni Yehowa jɔɔ ewebii lɛ ni ‘amɛtsui nyɔ amɛmli lɛ hewɔ’ lɛ, amɛnyɛ amɛtee nɔ amɛsɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ.​—Yes. 65:14.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɛ ni tsɔɔ akɛ abaato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ lɛ eba mli ŋmɛnɛ?

13 Ani gbalɛ ni tsɔɔ akɛ abaato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ lɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ekɔɔ wɔhe waa! Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. kɛbaa nɛɛ, mɛi akpekpei abɔ eje Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji amale jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ mli. Yehowa kɛ nomii nɛɛ ni eye amɛhe lɛ etee shikpɔŋ ko ni hi kwraa fe Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ni ekɛhã blema Israelbii lɛ nɔ. Ekɛ amɛ etee mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli. (Yes. 51:3; 66:8) Mɛni ji mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ?

14. Mɛni ji mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ? Ni namɛi yɔɔ jɛmɛ ŋmɛnɛ? (Kwɛmɔ Wiemɔ Ni Atsɔɔ Mli lɛ.)

14 Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ehi mfonirifeemɔŋ paradeiso b lɛ mli kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. Sɛɛ mli lɛ, “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ, ni ji mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu bahi mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni Yehowa ejɔɔ amɛ waa.​—Yoh. 10:16; Yes. 25:6; 65:13.

15. Nɛgbɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ yɔɔ?

15 Nɛgbɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ yɔɔ? Yehowa webii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he. No hewɔ lɛ, mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ hu yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Ŋmɛnɛ lɛ, ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ yɛ je lɛ mli lɛ, kɛ́ wɔmiijá Yehowa jogbaŋŋ lɛ, belɛ wɔyɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli.

Mɛni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee koni ehã mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli afee fɛo? (Kwɛmɔ kuku 16-17)

16. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaahã mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli afee wɔ fɛo be fɛɛ be?

16 Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔhi mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli ji, ni wɔbaada Yehowa shi daa akɛ ekɛ wɔ eba asafo lɛ mli. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaatsɔɔ akɛ wɔmiifee nakai? No ji, ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama sui kpakpai ni wɔnyɛmimɛi lɛ yɔɔ lɛ anɔ moŋ fe ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ baama amɛfatɔi anɔ. (Yoh. 17:20, 21) Enɛ he miihia waa. Mɛni hewɔ? Wɔbaanyɛ wɔkɛ Kristofoi asafo lɛ ato koo loo abɔɔ fɛfɛo ko he, ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ato tsei ni yɔɔ nakai abɔɔ lɛ mli lɛ ahe. Bɔ ni esoro tsei lɛ eko fɛɛ eko lɛ, nakai nɔŋŋ esoro wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. (Yes. 44:4; 61:3) Esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama bɔ ni “abɔɔ lɛ” mli yɔɔ fɛo lɛ nɔ be fɛɛ be moŋ fe naagbai ni yɔɔ “tsei” ni wɔdamɔ amɛmasɛi lɛ ahe lɛ anɔ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama bɔ ni ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yɔɔ fɛo hã lɛ nɔ moŋ fe wɔ diɛŋtsɛ wɔfatɔi loo wɔnyɛmimɛi lɛ afatɔi lɛ anɔ.

17. Mɛni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee koni ekomefeemɔ ahi asafo lɛ mli daa?

17 Mɛni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee koni ekomefeemɔ ahi asafo lɛ mli daa? Esa akɛ wɔfee mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ. (Mat. 5:9; Rom. 12:18) Be fɛɛ be ni wɔbaafee nɔ ko ni baahã toiŋjɔlɛ ahi wɔ kɛ mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ lɛ, belɛ wɔmiisaa mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli koni emli afee fɛo waa. Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa ji mɔ ni gbala mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli lɛ kɛba koni ebajá lɛ. (Yoh. 6:44) No hewɔ lɛ, kɛ́ Yehowa na akɛ wɔmiifee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔhã ekomefeemɔ kɛ toiŋjɔlɛ ahi asafo lɛ mli daa lɛ, enáa miishɛɛ waa, ejaakɛ mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ajara wa waa kɛhã lɛ.​—Yes. 26:3; Hag. 2:7.

18. Mɛɛ nibii esa akɛ wɔjwɛŋ nɔ? Ni mɛni hewɔ?

18 Yehowa hãa etsuji lɛ nibii kpakpai pii. No hewɔ lɛ, mɛni kɛ́ wɔfee lɛ wɔbaaná nibii kpakpai nɛɛ ahe sɛɛ? Esa akɛ wɔjwɛŋ nibii ni wɔkaseɔ yɛ Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ amli lɛ anɔ jogbaŋŋ. Enɛ baahã wɔná sui kpakpai, ni wɔbaasumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa. (Rom. 12:10) Kɛ́ wɔjwɛŋ nibii kpakpai ni Yehowa efee ehã wɔ bianɛ lɛ ahe lɛ, ebaahã wɔkɛ lɛ naanyobɔɔ lɛ mli awa. Ni kɛ́ wɔjwɛŋ nibii ni ebaafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ ahe lɛ, no baahã wɔhiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ lɛ mli awa. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, ebaahã wɔsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ bianɛ.

TSWAA OFAI SHI AKƐ OBAAFI SHI

19. (a) Mɛni Yesaia 30:18 lɛ hãa wɔleɔ akɛ Yehowa baafee ehã wɔ? (b) Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaaye ebua wɔ ni wɔfi shi ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ miishɛɛ?

19 Yesaia kɛɛ Yehowa ‘baate shi ni ena wɔ mɔbɔ,’ ni enɛ baaba mli kɛ́ ekpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ. (Yes. 30:18) Wɔle akɛ, Yehowa lɛ, “Nyɔŋmɔ ni yeɔ jalɛ sane ji lɛ,” ni no hewɔ lɛ, ebaakpãtã Satan je lɛ hiɛ yɛ be ni eto lɛ naa pɛpɛɛpɛ. (Yes. 25:9) Esa akɛ wɔto wɔtsui shi ni wɔ kɛ Yehowa fɛɛ amɛ nakai gbi lɛ. Be ni wɔmɛɔ nakai gbi lɛ, nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaasɔle, wɔbaakase Biblia lɛ ni wɔkɛtsu nii, ni agbɛnɛ hu, wɔbaajwɛŋ nibii kpakpai ni Yehowa feɔ ehãa wɔ bianɛ kɛ nɔ ni ebaafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ ahe. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yehowa baaye ebua wɔ ni wɔya nɔ wɔfi shi ni wɔsɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ.

LALA 142 Nyɛhãa Wɔmɔa Wɔhiɛnɔkamɔ Lɛ Mli Kpɛŋŋ

a Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nibii etɛ ni Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa etsuji koni amɛfi shi kɛ miishɛɛ yɛ naagbai ni amɛkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ. Wɔbaakase nibii etɛ nɛɛ ahe nii yɛ Yesaia yitso 30 lɛ mli. Enɛ baaye abua wɔ ni wɔna akɛ, ehe miihia ni wɔsɔle wɔhã Yehowa, wɔkase e-Wiemɔ lɛ, ni wɔjwɛŋ jɔɔmɔi ni wɔnáa bianɛ kɛ nɔ ni wɔbaaná wɔsɛɛ lɛ ahe.

b WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Kɛ́ akɛɛ wɔyɛ “mfonirifeemɔŋ paradeiso” lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ efee ekome kɛmiijá Yehowa. Kɛ́ wɔba mfonirifeemɔŋ paradeiso nɛɛ mli lɛ, Yehowa tsɔɔ wɔ nibii fɛɛ ni esa akɛ wɔle koni wɔnyɛ wɔsɔmɔ lɛ jogbaŋŋ, ni ehãa wɔyeɔ wɔhe kɛjeɔ amale tsɔɔmɔi ahe. Agbɛnɛ hu, ehã wɔ nitsumɔ akɛ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ, ni nitsumɔ nɛɛ hãa wɔtsui nyɛɔ wɔmli waa. Wɔkɛ Yehowa teŋ yɛ jogbaŋŋ, ni toiŋjɔlɛ yɛ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ ni amɛsumɔɔ wɔ waa ni amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa kɛ miishɛɛ. Kɛ́ wɔbɔi Yehowa jamɔ yɛ gbɛ ni etsɔɔ akɛ ajá lɛ lɛ nɔ, ni wɔmia wɔhiɛ wɔkase lɛ lɛ, belɛ wɔyɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli ji no.