Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 44

LALA 33 Shɛ Ojatsu Lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ

Bɔ Ni Obaafee Ofi Shi Kɛ́ Aye Bo Sane Fɔŋ

Bɔ Ni Obaafee Ofi Shi Kɛ́ Aye Bo Sane Fɔŋ

“Kaahã efɔŋ miiye onɔ kunim, shi moŋ yaa nɔ okɛ ekpakpa aye efɔŋ nɔ kunim.”ROM. 12:21.

NƆ NI WƆBAAKASE

Bɔ ni esa akɛ ofee onii ohã kɛ́ aye bo sane fɔŋ koni sane lɛ mli akawo wu.

1-2. Mɛɛ gbɛi anɔ abaanyɛ aye wɔ sane fɔŋ?

 BE KO LƐ, Yesu gba ekaselɔi lɛ nɔkwɛmɔnɔ ko. Ekɛɛ yoo okulafo ko tee nɔ ebi kojolɔ ko ni ekwɛ ni eye jalɛ sane ehã lɛ. Yɛ Yesu beiaŋ lɛ, aye mɛi foji lɛ sane fɔŋ waa, ni no hewɔ lɛ, ekaselɔi lɛ baanu bɔ ni yoo okulafo lɛ nu he ehã lɛ shishi. (Luka 18:​1-5) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔnu bɔ ni yoo okulafo lɛ nu he ehã lɛ shishi, ejaakɛ wɔteŋ mɔ ko bɛ ni baakɛɛ ayeko lɛ sane fɔŋ dã.

2 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii jieɔ nii amli, amɛhe tsɛ̃ɔ mɛi, ni amɛyeɔ amim, ni no hewɔ lɛ, wɔle akɛ abaanyɛ aye wɔ sane fɔŋ. (Jaj. 5:8) Shi kɛ́ nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko ye wɔ sane fɔŋ lɛ, ekolɛ no baadɔ wɔ waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ yɛ anɔkwale lɛ hewɔ lɛ sumɔɔ ni amɛye wɔ sane fɔŋ, shi wɔnyɛmimɛi lɛ ejeŋ gbɛ akɛ amɛbaaye wɔ sane fɔŋ. Emuu ni amɛyeee lɛ hewɔ bei komɛi lɛ amɛtɔ̃ɔ wɔnɔ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔkase nibii pii yɛ bɔ ni Yesu fee enii ehã be ni shiteekɛwolɔi ni yitseiaŋ wala kɛ lɛ yeee jogbaŋŋ lɛ mli. Kɛ́ shiteekɛwolɔi miiye wɔ sane fɔŋ lɛ, wɔtoɔ wɔtsui shi, belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ esa akɛ wɔto wɔtsui shi waa wɔhã wɔnyɛmimɛi Odasefoi lɛ. Kɛ́ nyɛmi ko loo mɔkpɔŋ ko ye wɔ sane fɔŋ lɛ, te Yehowa nuɔ he ehãa tɛŋŋ? Ani shihilɛ ni wɔtsɔɔ mli lɛ kɔɔɔ ehe eko?

3. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa sumɔɔɔ ni ayeɔ wɔ sane fɔŋ?

3 Yehowa sumɔɔ ni akɛ wɔ aye jogbaŋŋ, ni kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ enaa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “Yehowa sumɔɔ jalɛ sane.” (Lala 37:28) Yesu ehã wɔle akɛ yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa baahã aye “jalɛ sane . . . oya.” (Luka 18:​7, 8) Etsɛŋ Yehowa baajie wɔnaagbai lɛ fɛɛ kɛya, ni ehãŋ aye wɔ sane fɔŋ ko kwraa dɔŋŋ.—Lala 72:​1, 2.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa waa wɔ ŋmɛnɛ?

4 Ebaabi ni wɔmɛ kɛyashi be ni Yehowa baajie wɔnaagbai lɛ fɛɛ kɛya. Shi bianɛ po lɛ, kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ ewaa wɔ. (2 Pet. 3:13) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔfee wɔnii wɔhã kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ koni sane lɛ mli akawo wu. Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ enɛ ji, ehã abɔ bɔ ni e-Bi lɛ fee enii ehã be ni aye lɛ sane fɔŋ lɛ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli. Agbɛnɛ hu, etsɔɔ Biblia lɛ nɔ ewoɔ wɔ ŋaa yɛ nɔ ni esa akɛ wɔfee kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ he.

KƐ́ AYE WƆ SANE FƆŊ LƐ ESA AKƐ WƆKWƐ JOGBAŊŊ

5. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni wɔfeɔ nii wɔhãa lɛ he kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ?

5 Kɛ́ aye wɔ loo mɛi komɛi sane fɔŋ lɛ, ekolɛ ebaadɔ wɔ waa ni wɔbaahao. (Jaj. 7:7) Yehowa anɔkwa tsuji komɛi tamɔ Hiob kɛ Habakuk nu he nakai nɔŋŋ. (Hiob 6:​2, 3; Hab. 1:​1-3) Ejeee tɔmɔ akɛ wɔbaanu he nakai, shi esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni wɔfeɔ nii wɔhãa lɛ he ni wɔkafee efɔŋ.

6. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Absalom sane lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

6 Kɛ́ aye wɔ loo mɔ ko ni wɔsumɔɔ esane sane fɔŋ lɛ, ekolɛ wɔbaasumɔ ni wɔtɔ owele. Shi kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ekolɛ ebaanyɛ ehã sane lɛ mli awo wu. Maŋtsɛ David bi Absalom kɛ sane ni tamɔ nakai kpe. Be ko lɛ, etsɛ bi Amnon to enyɛmi yoo Tamar kabonaa, ni no hã emli fu waa. Yɛ Mose Mla lɛ naa, esa akɛ agbe Amnon yɛ nɔ ni efee lɛ hewɔ. (3 Mo. 20:17) Ejeee tɔmɔ akɛ Absalom mli fu, shi ebɛ hegbɛ akɛ egbeɔ Amnon.—2 Sam. 13:​20-23, 28, 29.

Be ni ato Absalom nyɛmi yoo Tamar kabonaa lɛ, Absalom nyɛɛɛ aye emlifu nɔ (Kwɛmɔ kuku 6)


7. Be ni Yehowa tsulɔ ko na sane fɔŋ ni ayeɔ mɛi lɛ, te enu he ehã tɛŋŋ?

7 Kɛ́ efee tamɔ nɔ ni agbalaaa mɛi ni yeɔ mɛi sane fɔŋ lɛ atoi lɛ, ekolɛ wɔbaasusu akɛ sɛɛnamɔ bɛ he akɛ wɔbaafee nɔ ni ja. Yehowa tsulɔ ko na akɛ mɛi fɔji lɛ miiye mɛi kpakpai lɛ sane fɔŋ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, etamɔ nɔ ni mɛi fɔji lɛ ahe ejɔ amɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ ji bɔ ni mɛi fɔji lɛ yɔɔ, mɛi ni be fɛɛ be lɛ, nibii ahe ejɔ ehã amɛ lɛ.” (Lala 73:12) Sane nɛɛ hao lɛ aahu akɛ, esusu akɛ sɛɛnamɔ bɛ he akɛ ebaasɔmɔ Yehowa. Ekɛɛ akɛ: “Be ni mibɔ mɔdɛŋ akɛ manu shishi lɛ, ehao mi aahu.” (Lala 73:​14, 16) Yɛ anɔkwale mli lɛ ewie akɛ: “Mi lɛ, shwɛ fioo ni minaji adu gbɛ; shwɛ sharao ni minaji ashane.” (Lala 73:2) Nɔ ko ni tamɔ nakai ba nyɛmi nuu ko ni wɔbaatsɛ lɛ akɛ Alberto lɛ nɔ.

8. Be ni aye nyɛmi nuu ko sane fɔŋ lɛ, mɛni efee?

8 Nyɛmimɛi komɛi folɔ Alberto naa akɛ eju asafo lɛ shika. Ahã ekpa sɔɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa, ni mɛi ni nu sane lɛ he lɛ ebuuu lɛ dɔŋŋ. Ewie akɛ: “Mimli fu waa ni mihao hu.” Emli fu waa aahu akɛ ekpa asafoŋ kpeeiyaa, ni afii 5 ho ni eyaaa shiɛmɔ. Sane nɛɛ hãa wɔnaa nɔ ni baanyɛ aba kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ ni wɔyeee wɔmlifu nɔ.

KASEMƆ BƆ NI YESU FEE ENII EHÃ BE NI AYE LƐ SANE FƆŊ LƐ

9. Mɛɛ sane fɔŋ aye Yesu? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

9 Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ bɔ ni esa akɛ wɔfee wɔnii wɔhã kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ he. Ewekumɛi kɛ mɛikpɔji fɛɛ kɛ lɛ yeee jogbaŋŋ. Ewekumɛi lɛ kɛɛ ejwɛŋmɔ tsuuu nii jogbaŋŋ, ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛɛ ekɛ daimonioi shãraa, ni Roma asraafoi lɛ ye ehe fɛo, amɛfee lɛ yiwalɛ nii ni amɛgbe lɛ. (Mar. 3:​21, 22; 14:55; 15:​16-20, 35-37) Yesu fi shi yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ mli, ni etɔɔɔ ehe owele kɔkɔɔkɔ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ esane lɛ mli?

Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ bɔ ni esa akɛ wɔfee wɔnii wɔhã kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ he (Kwɛmɔ kuku 9-10)


10. Te Yesu fee enii ehã tɛŋŋ be ni aye lɛ sane fɔŋ lɛ? (1 Petro 2:​21-23)

10 Kanemɔ 1 Petro 2:​21-23. a Bɔ ni Yesu fee enii ehã be ni aye lɛ sane fɔŋ lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni hi fe fɛɛ. Ele be ni esa akɛ efee diŋŋ kɛ be ni esa akɛ ewie. (Mat. 26:​62-64) Bei komɛi lɛ, kɛ́ mɛi wie sane ko ni ejaaa yɛ ehe lɛ, ewieee nɔ ko. (Mat. 11:19) Shi kɛ́ ekpɛ eyiŋ akɛ ebaafã enaa lɛ, ejɛɛɛ mɛi ni waa lɛ yi lɛ ni ewieee akɛ ebaafee amɛ nɔ ko hu. Yesu ye ehe nɔ ejaakɛ “etu ehe ewo mɔ ni kojoɔ yɛ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” Yesu le akɛ, Yehowa na akɛ aaye lɛ sane fɔŋ. Ni ehe eye waa akɛ Yehowa baafee nɔ ko yɛ he yɛ be ni sa mli.

11. Mɛɛ gbɛi komɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔkudɔ wɔwiemɔ? (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)

11 Kɛ́ mɔ ko ye wɔ sane fɔŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yesu ni wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ nɔ ni wɔbaawie lɛ he. Saji lɛ ekomɛi jeee nɔ ko tsɔ, hewɔ lɛ wɔbaanyɛ wɔku wɔhiɛ wɔshwie nɔ. Loo ekolɛ wɔbaakpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaafee diŋŋ koni wɔkawie nɔ ko ni baawo sane lɛ mli wu. (Jaj. 3:7; Yak. 1:​19, 20) Bei komɛi lɛ, ehe baahia ni wɔfã mɔ ko ni aaye lɛ sane fɔŋ lɛ he loo wɔfã anɔkwale lɛ he. (Bɔf. 6:​1, 2) Shi kɛ́ wɔkpɛ mli akɛ wɔbaawie lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔwie kɛ naajɔlɛ kɛ bulɛ.—1 Pet. 3:15. b

Kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Yesu ni wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ be ni esa akɛ wɔwie kɛ bɔ ni esa akɛ wɔwie lɛ he (Kwɛmɔ kuku 11-12)


12. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ no baatsɔɔ akɛ wɔtu wɔhe wɔwo “mɔ ni kojoɔ yɛ jalɛ naa lɛ dɛŋ”?

12 Gbɛ kroko nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase Yesu ji ni wɔbaatu wɔhe wɔwo “mɔ ni kojoɔ yɛ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” Kɛ́ mɛi kojo wɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ loo amɛye wɔ sane fɔŋ lɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yehowa ena nɔ ni eba lɛ. Le ni wɔle akɛ Yehowa baatsu sane lɛ he nii lɛ waa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔfiɔ shi. Kɛ́ wɔshi sane lɛ wɔhã Yehowa lɛ, no hãŋ wɔmli aya nɔ afu loo wɔnyɛ̃ mɛi ni eye wɔ sane fɔŋ lɛ. Kɛ́ wɔbɛ mɛi nɛɛ wɔwo wɔmli lɛ ebaanyɛ ehã wɔfee efɔŋ, wɔmiishɛɛ atã, ni wɔfite wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ.—Lala 37:8.

13. Mɛni baanyɛ awa wɔ ni wɔya nɔ wɔfi shi kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ?

13 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnyɛŋ wɔnyiɛ Yesu nanemaahei lɛ asɛɛ pɛpɛɛpɛ. Bei komɛi lɛ, wɔfeɔ nɔ ko loo wɔwieɔ nɔ ko ni sɛɛ mli lɛ wɔshwaa wɔhe. (Yak. 3:2) Ni bei komɛi lɛ, ayeɔ wɔ sane fɔŋ ko ni hãa wɔpiŋɔ waa ni wɔhaoɔ wɔwala gbii fɛɛ. Kɛ́ aye bo sane ni tamɔ nakai lɛ, ná ole akɛ Yehowa le nɔ ni mli ni otsɔɔ lɛ. Ni akɛni aye Yesu sane fɔŋ pɛŋ hewɔ lɛ, enuɔ nɔ ni otsɔɔ mli lɛ shishi. (Heb. 4:​15, 16) Jeee Yesu nɔkwɛmɔnɔ ni hi fe fɛɛ lɛ pɛ Yehowa ehã abɔ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli, shi ehã wɔ ŋaawoi kpakpai hu yɛ mli ni baawa wɔ kɛ́ aye wɔ sane fɔŋ. Hã wɔsusu ŋmalɛi enyɔ komɛi yɛ Romabii awolo lɛ mli ni baaye abua wɔ lɛ he.

“NYƐSHIA NYƐHÃA MLIFU LƐ”

14. Mɛni wiemɔ ni ji “nyɛshia nyɛhãa mlifu lɛ” tsɔɔ? (Romabii 12:19)

14 Kanemɔ Romabii 12:19. Be ni bɔfo Paulo kɛɛ Kristofoi lɛ akɛ “nyɛshia nyɛhãa mlifu lɛ,” namɔ mlifu he ewieɔ lɛ? Nɔ ni ewieɔ he dani ewie nakai lɛ hãa wɔnaa akɛ Yehowa mlifu lɛ he ewieɔ lɛ. Kɛ́ wɔshi sane lɛ wɔhã Yehowa ni etsu he nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe mli kɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔshi mlifu lɛ wɔhã lɛ. Be ko ni aye nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ John lɛ sane fɔŋ lɛ, ewie akɛ: “Ehe bahia ni maye mimlifu lɛ nɔ koni mikafee efɔŋ, shi mináaa enɛ feemɔ mlɛo. Romabii 12:19 lɛ wa mi ni mito mitsui shi, ni mikɛ mihiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ.”

15. Mɛni hewɔ ehi waa akɛ wɔbaamɛ Yehowa ni etsu naagba ko he nii ehã wɔ lɛ?

15 Kɛ́ wɔmɛ Yehowa koni etsu sane ko he nii ehã wɔ lɛ, wɔnáa he sɛɛ. Mɛni hewɔ? Bei pii lɛ, kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔbaatsu naagbai ni naa wala lɛ ahe nii lɛ etɔɔ wɔ ni wɔhaoɔ, no hewɔ lɛ, kɛ́ wɔshi wɔhã Yehowa lɛ wɔhe baajɔ wɔ. Yehowa miisumɔ ni eye ebua wɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ eekɛɛ wɔ akɛ, ‘Shi sane fɔŋ ni ayeɔ bo lɛ; matsu he nii.’ Yehowa ewo shi akɛ “mi mato najiaŋ,” no hewɔ lɛ kɛ́ wɔhe lɛ wɔye lɛ, wɔyaŋ nɔ wɔhiɛŋ mlifu lɛ mli ejaakɛ wɔle akɛ ebaafee nɔ ni ja. John he shiwoo nɛɛ eye, ni no ji nɔ ni wa lɛ. Ewie akɛ, “Kɛ́ mito mitsui shi mimɛ Yehowa lɛ, ebaatsu sane lɛ he nii jogbaŋŋ kwraa fe mi.”

“YAA NƆ OKƐ EKPAKPA AYE EFƆŊ NƆ KUNIM”

16-17. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ awa wɔ ni ‘wɔya nɔ wɔkɛ ekpakpa aye efɔŋ nɔ kunim’? (Romabii 12:21)

16 Kanemɔ Romabii 12:21. Paulo wo Kristofoi lɛ hewalɛ hu ni ‘amɛya nɔ amɛkɛ ekpakpa aye efɔŋ nɔ kunim.’ Yɛ Yesu Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛsumɔa nyɛhenyɛlɔi ni nyɛsɔlea nyɛhãa mɛi ni waa nyɛ yi lɛ.” (Mat. 5:44) Ni nakai pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni efee. Ekã shi faŋŋ akɛ, wɔsusuɔ piŋmɔ ni Yesu tsɔ mli be ni Roma asraafoi lɛ kala lɛ amɛkpɛtɛ tso jaŋŋ nɔ lɛ he. Shi wɔnyɛŋ wɔnu bɔ ni enu he ehã be ni apiŋɔ lɛ lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi.

17 Yesu hãaa sane fɔŋ ni aye lɛ lɛ aye enɔ kunim. Nɔ najiaŋ ni ebaabi etsɛ ni egbala asraafoi lɛ toi lɛ, esɔle moŋ akɛ: “Ataa, kɛke amɛ, ejaakɛ amɛleee nɔ ni amɛfeɔ lɛ.” (Luka 23:34) Kɛ́ wɔsɔle wɔhã mɛi ni yeɔ wɔ sane fɔŋ lɛ, ebaawa wɔ ni wɔtsui aba shi ni wɔmli fuŋ tsɔ, ni ekolɛ no baawa wɔ ni wɔtsake jwɛŋmɔ ni wɔná yɛ amɛhe lɛ.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ wa Alberto kɛ John be ni aye amɛ sane fɔŋ lɛ?

18 Sɔlemɔ ye ebua nyɛmimɛi hii enyɔ ni wɔtsĩ amɛtã kɛtsɔ hiɛ lɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ sane fɔŋ ni aye amɛ lɛ naa. Alberto wie akɛ: “Misɔle mihã nyɛmimɛi ni ye mi sane fɔŋ lɛ. Misɔle mikpa Yehowa fai shii abɔ ni ewa mi ni mimli akaya nɔ efu amɛ.” Miishɛɛ sane ji akɛ, Alberto miisɔmɔ Yehowa ekoŋŋ. John hu wie akɛ: “Misɔle mihã Yehowa shii abɔ ni ewa nyɛmi nuu ni ye mi sane fɔŋ lɛ ni ewa mi hu ni mikɛ ehe ake lɛ. Enɛ ye ebua mi ni mijie ehe mlifu yɛ mimli ni mikpa lɛ kojomɔ. Ni ewa mi hu ni mihaooo yɛ sane lɛ he dɔŋŋ.”

19. Bei abɔ ni wɔyɔɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? (1 Petro 3:​8, 9)

19 Bei abɔ ni wɔyɔɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, abaanyɛ aye wɔ sane fɔŋ. Shi ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni wɔkɛ baakpe lɛ esa akɛ wɔya nɔ wɔsɔle wɔhã Yehowa ni ewa wɔ, ni esaaa akɛ wɔkpaa sɔlemɔ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkase bɔ ni Yesu fee enii ehã be ni aye lɛ sane fɔŋ lɛ ni wɔya nɔ wɔkɛ ŋaawoi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ atsu nii. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ Yehowa baajɔɔ wɔ.—Kanemɔ 1 Petro 3:​8, 9.

LALA 38 Ebaahã Ohe Awa

a Yɛ 1 Petro yitso 2 kɛ 3 lɛ mli lɛ, bɔfo Petro tsɔɔ shihilɛi komɛi amli ni Kristofoi komɛi anuŋtsɔmɛi ni yitseiaŋ wala kɛ amɛwumɛi ni jeee Kristofoi lɛ ye amɛ sane fɔŋ.—1 Pet. 2:​18-20; 3:​1-6, 8, 9.