Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 37

Jɛɛ Otsuiŋ Oba Ohe Shi Ohã Yehowa

Jɛɛ Otsuiŋ Oba Ohe Shi Ohã Yehowa

“Ani esaaa akɛ wɔbaa wɔhe shi babaoo fe nakai wɔhãa wɔmumɔŋ Tsɛ lɛ?”​—HEB. 12:9.

LALA 9 Yehowa Ji Wɔ-Maŋtsɛ!

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔhã Yehowa ni wɔbo lɛ toi?

YEHOWA ji mɔ ni bɔ wɔ, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi * wɔhã lɛ ni wɔbo lɛ toi. Akɛni lɛ ebɔ wɔ hewɔ lɛ, eyɛ hegbɛ ni etsɔɔ wɔ nɔ ni wɔfee kɛ nɔ ni wɔkafee. (Kpo. 4:11) Shi esa akɛ wɔbo Yehowa toi yɛ yiŋtoo kroko ni he hiaa lɛ hu hewɔ. No ji akɛ, mɔ ko bɛ ni baanyɛ aye wɔnɔ jogbaŋŋ fe lɛ. Kɛ́ wɔkɛ lɛ to adesa nɔyelɔi ni eye nɔ kɛjɛ blema beebe kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ ahe lɛ, wɔnaa akɛ, ehiɛ kã shi, eyɛ suɔmɔ, enaa mɔbɔ, ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe kwraa fe amɛ fɛɛ.​—2 Mo. 34:6; Rom. 16:27; 1 Yoh. 4:8.

2. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Hebribii 12:9-11 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Yehowa toi?

2 Kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, wɔbaabo lɛ toi. Shi jeee no titri hewɔ eesumɔ ni wɔbo lɛ toi lɛ. Yehowa miisumɔ ni wɔbo lɛ toi yɛ Tsɛ kpakpa ni eji kɛ wɔsane ni esumɔɔ lɛ hewɔ. Yɛ wolo ni Paulo ŋma emaje Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ mli lɛ, ewie akɛ esa akɛ ‘wɔba wɔhe shi babaoo’ wɔhã Yehowa koni etsɔse wɔ, ejaakɛ “efeɔ nakai koni wɔná he sɛɛ.”​—Kanemɔ Hebribii 12:9-11.

3. (a) Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔbaa wɔhe shi wɔhãa Yehowa? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Bei pii lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔfee nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ. Shi kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔbo Yehowa moŋ toi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli, ni wɔkɛ wɔhe efɔ̃ɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔniiashishinumɔ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiiba wɔhe shi wɔmiihã lɛ. (Abɛi 3:5) Kɛ́ wɔkase Yehowa he nii jogbaŋŋ ni wɔbale esui lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔhã lɛ, ejaakɛ sui kpakpai ni eyɔɔ lɛ ahewɔ efeɔ nibii fɛɛ ni efeɔ lɛ. (Lala 145:9) Kɛ́ wɔkase Yehowa he nii babaoo lɛ, wɔbaasumɔ lɛ waa. Ni kɛ́ wɔsumɔɔ lɛ lɛ, ehe ehiaaa ni awoɔ wɔ mlai lalaala yɛ nɔ ni wɔfee kɛ nɔ ni wɔkafee he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔbaakwɛ nii tamɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ nii ehãa lɛ, ni wɔbaasumɔ ekpakpa ni wɔbaanyɛ efɔŋ. (Lala 97:10) Shi bei komɛi lɛ, wɔnáaa lɛ mlɛo akɛ wɔbaabo Yehowa toi. Mɛni hewɔ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai, tsɛmɛi, kɛ nyɛmɛi baanyɛ akase Nehemia, ni ji amralo lɛ; Maŋtsɛ David; kɛ Yesu nyɛ Maria? Wɔbaahã sanebimɔi nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

MƐNI HEWƆ BEI KOMƐI LƐ EWA KƐHÃ WƆ AKƐ WƆBAABA WƆHE SHI WƆHÃ YEHOWA?

4-5. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Romabii 7:21-23 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ bei komɛi lɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔhã Yehowa lɛ?

4 Yiŋtoo kome hewɔ ni bei komɛi lɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔhã Yehowa ji akɛ, emuu ni wɔyeee kɛ eshafeelɔi ni wɔji lɛ hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be wɔyɔɔ he miishɛɛ akɛ wɔbaabo lɛ toi. Be ni Adam kɛ Hawa tse Nyɔŋmɔ hiɛ atua ni amɛye tso lɛ nɔ yibii lɛ eko lɛ, amɛkɛ no tsɔɔ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaatsɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa. (1 Mo. 3:22) Ŋmɛnɛ hu lɛ, adesai pii sumɔɔ ni amɛfee nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsusuɔ akɛ no ja, moŋ fe ni amɛbaabo Yehowa toi.

5 Bei komɛi lɛ, ewa kɛhã wɔ mɛi ni wɔle Yehowa ni wɔsumɔɔ lɛ lɛ po akɛ wɔbaabo lɛ toi. Nakai eba lɛ yɛ bɔfo Paulo gbɛfaŋ. (Kanemɔ Romabii 7:21-23.) Wɔ hu wɔmiisumɔ ni wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ, shi ja wɔtee nɔ wɔwu wɔshi shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔfee nibii gbohii lɛ dani wɔbaaye omanye.

6-7. Mɛɛ yiŋtoo kroko hewɔ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔhã Yehowa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

6 Nɔ kroko ni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔhã Yehowa ji, he ni atsɔse wɔ yɛ kɛ bɔ ni atsɔse wɔ ahã. Nibii ni mɛi kɛɔ wɔ akɛ wɔfee lɛ pii yɛ ni kɛ Yehowa susumɔ kpãaa gbee. No hewɔ lɛ, ja wɔmia wɔhiɛ waa dani wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni sa Yehowa hiɛ. Naa enɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

7 Yɛ hei komɛi lɛ, awoɔ oblahii kɛ oblayei hewalɛ waa ni amɛtsu nitsumɔi ni baahã amɛná shika pii. Nakai shihilɛ mli nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Mary * lɛ yaje. Mary tee yunivɛsiti ko ni ehe gbɛ́i waa yɛ amɛmaŋ lɛ mli. No mli lɛ, akɛ lɛ bɔiko Biblia lɛ kasemɔ. Ewekumɛi lɛ wo lɛ hewalɛ waa ni etao nitsumɔ ko ni baahã ehe gbɛ́i ni ená shika pii, ni lɛ diɛŋtsɛ hu eshwe akɛ efee nakai. Shi be ni akɛ lɛ kase Yehowa he nii ni ebasumɔ lɛ lɛ, etsake ejwɛŋmɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Bei komɛi lɛ, hegbɛi gbeleɔ ni manyɛ maná shika pii, shi ehãŋ maná hegbɛ masɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ tamɔ mifeɔ amrɔ nɛɛ. Shi bɔ ni atsɔse mi ahã lɛ hewɔ lɛ, minuɔ he waa akɛ mimɔ mli. No hewɔ lɛ, mikpaa Yehowa fai ni eye ebua mi ni manyɛ makpoo nitsumɔi ni hãŋ manyɛ matsu babaoo yɛ esɔɔmɔ lɛ mli.”​—Mat. 6:24.

8. Mɛni he wɔbaasusu?

8 Tamɔ bɔ ni wɔbana lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔhã Yehowa, ejaakɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaaná he sɛɛ. Shi esa akɛ mɛi ni Nyɔŋmɔ ehã amɛ hegbɛ yɛ mɛi krokomɛi anɔ lɛ kɛ egbɛtsɔɔmɔi atsu nii yɛ yiŋtoo kroko hu hewɔ. No ji akɛ, kɛ́ amɛfee nakai lɛ, mɛi krokomɛi hu baaná he sɛɛ. He ni wɔshɛ nɛɛ, wɔbaasusu mɛi komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ni Nyɔŋmɔ hã amɛ hegbɛ yɛ mɛi krokomɛi anɔ lɛ ahe, koni no aye abua wɔ ni wɔna bɔ ni Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔkɛ hegbɛi ni ehã wɔ lɛ atsu nii ahã.

MƐƐ GBƐ NƆ ASAFOŊ ONUKPAI BAANYƐ AKASE NEHEMIA?

Asafoŋ onukpai tsuɔ nitsumɔi ni atsuɔ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ eko, tamɔ bɔ ni Nehemia tsu nitsumɔ lɛ eko be ni atswaa Yerusalem gbogboi lɛ (Kwɛmɔ kuku 9-11) *

9. Mɛɛ naagbai Nehemia kɛkpe?

9 Yehowa kɛ nitsumɔ ewo asafoŋ onukpai adɛŋ akɛ amɛkwɛ ewebii lɛ anɔ. Enɛ ji sɔ̃ ko ni he hiaa waa. (1 Pet. 5:2) Kɛ́ amɛsusu bɔ ni Nehemia kɛ Yehowa webii lɛ ye ehã lɛ he lɛ, ebaanyɛ eye ebua amɛ waa. Nehemia sɔmɔ akɛ amralo, ni ená hegbɛ waa yɛ Yudabii lɛ anɔ. (Neh. 1:11; 2:7, 8; 5:14) Shi ekɛ naagbai komɛi kpe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ena akɛ maŋbii lɛ ebule sɔlemɔ shĩa lɛ, ni amɛtsuuu oniai kɛ nibii krokomɛi ni Mla lɛ bi ni amɛfee amɛhã Levibii lɛ. Agbɛnɛ hu, ena akɛ amɛyeee Hejɔɔmɔ Gbi lɛ, ni hii ni yɔɔ amɛteŋ lɛ ekomɛi hu kɛ maŋsɛɛ yei ebote gbalashihilɛ mli. Ehe bahia ni Nehemia atsu naagbai nɛɛ fɛɛ ahe nii.​—Neh. 13:4-30.

10. Te Nehemia kɛ Yehowa webii lɛ ye ehã tɛŋŋ?

10 Nehemia kɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ; ekɛ lɛ diɛŋtsɛ esusumɔ fiii Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ. Moŋ lɛ, ekɛ hiɛdɔɔ sɔle ekpa Yehowa fai ni etsɔɔ lɛ gbɛ, ni etsɔɔ maŋbii lɛ Yehowa Mla lɛ. (Neh. 1:4-10; 13:1-3) Kɛfata he lɛ, eba ehe shi ni eyafata maŋbii lɛ ahe kɛtsu nii, ni ewa amɛ kɛtswa Yerusalem gbogboi lɛ po.​—Neh. 4:15.

11. Yɛ nɔ ni awie yɛ 1 Tesalonikabii 2:7, 8 lɛ naa lɛ, te esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛ asafo lɛ mli bii lɛ aye ahã tɛŋŋ?

11 Eyɛ mli akɛ esoro naagbai ni asafoŋ onukpai kɛkpeɔ lɛ yɛ naagbai ni Nehemia kɛkpe lɛ ahe moŋ, shi nibii pii yɛ ni amɛbaanyɛ amɛkase yɛ ehe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔ ni ekɛ ehe shã afɔle lɛ, nakai esa akɛ amɛ hu amɛkɛ amɛhe ashã afɔle kɛye amɛbua amɛnyɛmimɛi lɛ. Asafoŋ onukpai lɛ nuuu he akɛ hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ lɛ, amɛhi fe amɛnyɛmimɛi lɛ. Moŋ lɛ, amɛmli hi yɛ amɛnɔ. (Kanemɔ 1 Tesalonikabii 2:7, 8.) Bɔ ni amɛkɛ amɛnyɛmimɛi lɛ wieɔ amɛhãa lɛ hãa anaa akɛ, amɛsumɔɔ amɛ waa, ni amɛbaa amɛhe shi. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Andrew, ni kɛ afii pii esɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa lɛ wie akɛ: “Mikpa shi mina akɛ, kɛ́ asafoŋ onukpa ko mli hi yɛ nyɛmimɛi lɛ anɔ, ni esumɔɔ amɛsane lɛ, amɛhiɛ sɔɔ waa. Kɛ́ asafoŋ onukpai jie sui nɛɛ akpo lɛ, nyɛmimɛi lɛ baa amɛhe shi amɛhãa amɛ ni amɛboɔ amɛ toi.” Nyɛmi kroko ni atsɛɔ lɛ Tony, ni lɛ hu ekɛ afii pii esɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa lɛ wie akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mikɛ ŋaa ni awo yɛ Filipibii 2:3 lɛ baatsu nii, ni be fɛɛ be lɛ, mimiaa mihiɛ waa koni mana mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mi. Enɛ yeɔ ebuaa mi koni mikaye nyɛmimɛi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane.”

12. Mɛni hewɔ ehe miihia ni asafoŋ onukpai lɛ aba amɛhe shi?

12 Esa akɛ asafoŋ onukpai aba amɛhe shi, tamɔ bɔ ni Yehowa baa ehe shi lɛ. Eyɛ mli akɛ Yehowa ji jeŋ muu fɛɛ Nɔyelɔ moŋ, shi ‘emaa ehiɛ shi ekwɛɔ mɔ ni abuuu lɛ lɛ koni ewó enɔ kɛje mulu mli.’ (Lala 18:35; 113:6, 7) Anɔkwa, Yehowa miihi “mɔ fɛɛ mɔ ni wóɔ ehe nɔ” lɛ.​—Abɛi 16:5.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ asafoŋ onukpai ‘akudɔ amɛlilɛi jogbaŋŋ’?

13 Asafoŋ onukpai ni baa amɛhe shi amɛhãa Yehowa lɛ ‘kudɔɔ amɛlilɛi jogbaŋŋ.’ Kɛ́ asafoŋ onukpa ko kudɔɔɔ elilɛi jogbaŋŋ lɛ, no lɛ, kɛ́ mɔ ko eyajieee bulɛ kpo etsɔɔɔ lɛ lɛ, ekolɛ ekɛ mɔ lɛ baawie bɔ ni esaaa. (Yak. 1:26; Gal. 5:14, 15) Andrew, ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, kɛ́ minu he akɛ nyɛmi ko ebuuu mi lɛ, efeɔ mi akɛ mikɛɛ lɛ nɔ ko waa. Shi mihe be kɛsusu hii anɔkwafoi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe jogbaŋŋ, ni enɛ eye ebua mi ni mina akɛ, ehe miihia waa ni maba mihe shi ni mafee mɔ ko ni he jɔ.” Kɛ́ asafoŋ onukpai ‘hã amɛwiemɔ he ba nyam,’ ni amɛjie suɔmɔ kpo be fɛɛ be ni amɛkɛ asafo lɛ mli bii lɛ kɛ amɛnyɛmimɛi asafoŋ onukpai lɛ baawie lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛbaa amɛhe shi amɛhãa Yehowa.​—Kol. 4:6.

MƐƐ GBƐ NƆ TSƐMƐI BAANYƐ AKASE MAŊTSƐ DAVID?

14. Yehowa ehala tsɛmɛi akɛ mɛni yɛ weku lɛ mli? Ni mɛni eesumɔ ni amɛfee?

14 Yehowa ehala tsɛmɛi akɛ weku yitsei, ni eesumɔ ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nii ni amɛtsɔse amɛ. (1 Kor. 11:3; Efe. 6:4) Shi no etsɔɔɔ akɛ tsɛmɛi baanyɛ afee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsumɔɔ kɛkɛ, ejaakɛ amɛbaabu bɔ ni amɛkɛ hegbɛ nɛɛ tsuɔ nii amɛhãa lɛ he akɔntaa amɛhã Yehowa, mɔ ni weku fɛɛ weku ná egbɛ́i kɛjɛ eŋɔɔ lɛ. (Efe. 3:14, 15) Kɛ́ tsɛmɛi kɛ hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ tsu nii bɔ ni sa Yehowa hiɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛmiiba amɛhe shi amɛmiihã lɛ. Mɛni amɛbaanyɛ amɛkase yɛ Maŋtsɛ David wala shihilɛ he sane lɛ mli ni baaye abua amɛ ni amɛfee nakai?

Nibii ni tsɛmɛi wieɔ kɛ́ amɛkɛ amɛweku lɛ miisɔle lɛ hãa anaa akɛ amɛbaa amɛhe shi (Kwɛmɔ kuku 15-16) *

15. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Maŋtsɛ David fee ehã tsɛmɛi?

15 Yehowa hala David akɛ eweku lɛ yitso kɛ Israel maŋ muu lɛ fɛɛ yitso loo maŋtsɛ, ni enɛ jeee hegbɛ bibioo. Shi David kɛ hegbɛ ni Yehowa hã lɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ bei komɛi, ni enɛ hã etɔ̃ tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ. (2 Sam. 11:14, 15) Kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie akɛ eba ehe shi ehã Yehowa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ be ni Yehowa jaje lɛ lɛ, ekpɛlɛ nɔ. Ejɛ etsuiŋ tɔ̃ɔ esɔle ehã Yehowa, ni emia ehiɛ ekɛ ŋaa ni Yehowa wo lɛ lɛ tsu nii. (Lala 51:1-4) Agbɛnɛ hu, eba ehe shi ni ebo ŋaa ni mɛi krokomɛi, hii kɛ yei fɛɛ, wo lɛ lɛ toi. (1 Sam. 19:11, 12; 25:32, 33) David kase nii yɛ etɔmɔi lɛ amli, ni ehã Yehowa sɔɔmɔ lɛ he hia lɛ fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ eshihilɛ mli.

16. Mɛni tsɛmɛi baanyɛ akase yɛ David dɛŋ?

16 Tsɛmɛi, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛkase yɛ Maŋtsɛ David dɛŋ? Klɛŋklɛŋ lɛ, esaaa akɛ nyɛkɛ hegbɛ ni Yehowa ehã nyɛ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ nyɛtɔ̃ lɛ, nyɛkpɛlɛa nɔ, ni nyɛkɛ ŋaa ni mɛi baajɛ Biblia lɛ mli amɛwo nyɛ lɛ atsu nii. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛweku lɛ mli bii lɛ baana akɛ nyɛbaa nyɛhe shi, ni amɛbaabu nyɛ waa. Kɛ́ nyɛkɛ nyɛweku lɛ miisɔle lɛ, nyɛfɔsea nyɛtsuiŋ nyɛshwiea Yehowa hiɛ. Enɛ baahã nyɛweku lɛ mli bii lɛ ana akɛ nyɛkɛ nyɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ waa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, nyɛhãa Yehowa sɔɔmɔ lɛ he ahiaa nyɛ fe nɔ fɛɛ nɔ. (5 Mo. 6:6-9) Kɛ́ nyɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nyɛhã nyɛweku lɛ, nyɛke amɛ nɔ ko ni jara wa waa.

MƐƐ GBƐ NƆ NYƐMƐI BAANYƐ AKASE MARIA?

17. Mɛɛ nitsumɔ Yehowa kɛwo nyɛmɛi adɛŋ?

17 Yehowa ehã nyɛmɛi nitsumɔ ko ni he hiaa waa yɛ weku lɛ mli, ni ehã amɛ hegbɛ yɛ amɛbii lɛ anɔ yɛ nibii komɛi amli. (Abɛi 6:20) Anɔkwa, nibii ni nyɛmɛi feɔ kɛ nibii ni amɛwieɔ lɛ baanyɛ aná amɛbii lɛ anɔ hewalɛ waa amɛwala gbii abɔ fɛɛ. (Abɛi 22:6) Mɛni nyɛmɛi baanyɛ akase yɛ Yesu nyɛ Maria dɛŋ?

18-19. Mɛni nyɛmɛi baanyɛ akase yɛ Maria dɛŋ?

18 Maria le Ŋmalɛ lɛ mli jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Eshe Yehowa gbeyei waa, ni efee nibii ni baahã wekukpaa ni yɔɔ ekɛ lɛ teŋ lɛ mli awa. Maria jɛ esuɔmɔ mli eba ehe shi ehã Yehowa ni ebo lɛ toi, eyɛ mli akɛ no hã eshihilɛ tsake kwraa.​—Luka 1:35-38, 46-55.

Nyɛmɛi, kɛ́ etɔ nyɛ loo nyɛbii lɛ miifee nɔ ko ni yɔɔ mlila lɛ, nyɛmiaa nyɛhiɛ waa fe bɔ ni nyɛfeɔ daa lɛ, ni nyɛjiea suɔmɔ kpo (Kwɛmɔ kuku 19) *

19 Nyɛmɛi, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛkase yɛ Maria dɛŋ? Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛyaa nɔ nyɛfea aŋkro nikasemɔ ni nyɛsɔlea, bɔ ni afee ni wekukpaa ni yɔɔ nyɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa be fɛɛ be. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ ehe bahia ni nyɛfee tsakemɔi komɛi yɛ nyɛshihilɛ mli koni nyɛnyɛ nyɛfee nɔ ni Yehowa sumɔɔ lɛ, nyɛjɛa nyɛtsuiŋ fɛɛ nyɛfea nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ be ni nyɛdaraa lɛ, nyɛfɔlɔi náaa tsui amɛhãaa nyɛ, ni amɛbolɔɔ amɛwoɔ nyɛ. No hewɔ lɛ, ekolɛ nyɛsusu akɛ nakai kwraa atsɔseɔ bi. Eeenyɛ efee akɛ, amrɔ nɛɛ ni nyɛkase Biblia lɛ ni nyɛna bɔ ni Yehowa sumɔɔ ni atsɔse bii ahã lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ewa kɛhã nyɛ akɛ nyɛbaato nyɛtsui shi nyɛhã nyɛbii lɛ, titri lɛ, kɛ́ etɔ nyɛ ni nyɛkɛ amɛ miiwie shi amɛbooo toi. (Efe. 4:31) Yɛ bei ni tamɔ nakai lɛ amli lɛ, ehe miihia waa ni nyɛsɔle nyɛhã Yehowa ni eye ebua nyɛ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Lydia lɛ wie akɛ: “Bei komɛi kɛ́ mibinuu lɛ booo mi toi lɛ, misɔleɔ waa kɛ hiɛdɔɔ mihãa Yehowa, ni no dani minyɛɔ mimɔɔ mitsui mli ni mibolɔɔɔ miwooo lɛ. Bei komɛi lɛ, miwaa yɛ miwiemɔ lɛ teŋ ni misɔleɔ yɛ miyitsoŋ koni Yehowa aye abua mi. Sɔlemɔ yeɔ ebuaa mi ni mimli akafu fe nine.”​—Lala 37:5.

20. Mɛɛ naagba nyɛmɛi komɛi yɔɔ? Ni mɛni baaye abua amɛ ni amɛtsu he nii?

20 Naagba kroko ni nyɛmɛi komɛi yɔɔ ji akɛ, ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaahã amɛbii lɛ ana akɛ amɛsumɔɔ amɛ. (Tito 2:3, 4) Yɛ amɛteŋ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, nɔ ni ehã eba lɛ nakai ji akɛ, yɛ amɛgbekɛbiiashi lɛ, amɛfɔlɔi hãaa amɛnu he akɛ amɛsumɔɔ amɛ. Ani nakai eji yɛ ogbɛfaŋ? Belɛ, miamɔ ohiɛ ni okakɔ ofɔlɔi lɛ anane. Ekolɛ enɛ baabi ni okase nibii komɛi ni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ osumɔɔ obii lɛ, ni otsake susumɔ ni ohiɛ kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa yɛ nibii komɛi ahe, kɛ agbɛnɛ hu, bɔ ni ofeɔ onii ohãa. Ekolɛ, onáŋ enɛ feemɔ mlɛo. Shi ná nɔmimaa akɛ, kɛ́ oba ohe shi ohã Yehowa lɛ, obaanyɛ ofee. Ni kɛ́ onyɛ ofee tsakemɔi nɛɛ, bo kɛ oweku lɛ fɛɛ baaná he sɛɛ.

BA OHE SHI OHÃ YEHOWA DAA

21-22. Yɛ nɔ ni awie yɛ Yesaia 65:13, 14 lɛ naa lɛ, kɛ́ wɔba wɔhe shi wɔhã Yehowa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

21 Maŋtsɛ David na akɛ, kɛ́ eba ehe shi ehã Yehowa lɛ, ebaaná he sɛɛ waa. Ewie akɛ: “Yehowa famɔi lɛ ja, ehãa tsui lɛ nyaa; Yehowa kitã lɛ he tse, ehãa hiŋmɛii anɔ tseɔ. Nomɛi nɔŋŋ bɔɔ otsulɔ kɔkɔ; kɛ́ akɛtsu nii lɛ, ekɛ sɛɛnamɔ babaoo baa.” (Lala 19:8, 11) Ŋmɛnɛ lɛ, wɔnaa srɔto ni yɔɔ mɛi ni baa amɛhe shi amɛhãa Yehowa kɛ mɛi ni kɛ eŋaawoi tsuuu nii lɛ ateŋ lɛ faŋŋ. Mɛi ni baa amɛhe shi amɛhãa Yehowa lɛ náa miishɛɛ waa, ni ‘amɛtsui nyɔɔ amɛmli.’​—Kanemɔ Yesaia 65:13, 14.

22 Kɛ́ asafoŋ onukpai, tsɛmɛi, kɛ nyɛmɛi jɛ amɛtsuiŋ amɛba amɛhe shi amɛhã Yehowa lɛ, amɛnáa miishɛɛ, amɛwekui lɛ hu náa miishɛɛ, ni ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ mli waa. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛhãa Yehowa tsui nyaa. (Abɛi 27:11) Nɔ ko kwraa bɛ ni hãa mɔ náa miishɛɛ fe enɛ!

LALA 123 Ba Ohe Shi Ohã Teokrase Gbɛtsɔɔmɔ

^ kk. 5 Nikasemɔ nɛɛ baahã wɔna nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔhã Yehowa. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ bɔ ni Nehemia, ni ji amralo lɛ; Maŋtsɛ David; kɛ Yesu nyɛ Maria kɛ hegbɛi ni Yehowa hã amɛ lɛ tsu nii amɛhã, kɛ bɔ ni asafoŋ onukpai, tsɛmɛi, kɛ nyɛmɛi baafee amɛkase amɛ yɛ bɔ ni amɛ hu amɛkɛ hegbɛi ni Yehowa ehã amɛ lɛ tsuɔ nii amɛhãa lɛ mli.

^ kk. 1 WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Mɛi komɛi yɛ ni shihilɛ mli ni amɛyaje lɛ hewɔ lɛ, amɛsumɔɔ jio, amɛsumɔɔɔ jio lɛ, esa akɛ amɛba amɛhe shi amɛhã mɛi ni kwɛɔ amɛnɔ lɛ, ni amɛbo amɛ toi. Shi jeee nakai eji yɛ wɔ, ni ji Nyɔŋmɔ webii lɛ agbɛfaŋ, ejaakɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhala akɛ wɔbaabo Nyɔŋmɔ toi.

^ kk. 7 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

^ kk. 62 MFONIRI LƐ HE SANE: Asafoŋ onukpa ko kɛ ebinuu efee ekome kɛmiitsu nɔ ko yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, tamɔ bɔ ni Nehemia tsu nitsumɔ lɛ eko be ni atswaa Yerusalem gbogboi lɛ.

^ kk. 64 MFONIRI LƐ HE SANE: Nyɛmi nuu ko kɛ eweku lɛ efee ekome kɛmiisɔle waa amɛmiihã Yehowa.

^ kk. 66 MFONIRI LƐ HE SANE: Gbekɛ nuu fioo ko eta kɔmpiuta gem sɛɛ ŋmɛlɛtswai abɔ, tsɛbelɛ etsuko eshĩa nii loo ekaseko eskul nii. Emami ejɛ nitsumɔ eba ebanina lɛ. Yɛ tɔ ni etɔ lɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eto etsui shi ni ekɛ naajɔlɛ miijaje ebinuu lɛ.