Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Fee ni Kristendom Batsɔ Je Nɛɛ Fa

Bɔ ni Fee ni Kristendom Batsɔ Je Nɛɛ Fa

Bɔ ni Fee ni Kristendom Batsɔ Je Nɛɛ Fa

YƐ BE ko sɛɛ lɛ, Roma Maŋtsɛyeli lɛ, ni mra be mli Kristojamɔ je shishi yɛ mli lɛ gbee shi. Yinɔsaneŋmalɔi pii kɛɔ akɛ nakai eshigbeemɔ lɛ hu ji be mli ni Kristojamɔ kɛye wɔŋjamɔ nɔ kunim nɔ ni ji naagbee nɔ. Beni etsɔɔ yiŋtoo kroko kwraa lɛ, Anglikan osɔfonukpa E. W. Barnes ŋma akɛ: “Beni blema jeŋ nilee gbee shi lɛ, Kristojamɔ ehiii shi akɛ Yesu ni ji Kristo lɛ hemɔkɛyeli ni yɔɔ nyam dɔŋŋ: ebatsɔ jamɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ akɛ adesai ashihilɛ ekomefeelɔ yɛ jeŋ ni mli egbala mli.”​—The Rise of Christianity. 

Dani nakai shigbeemɔ lɛ aaaba lɛ, yinɔsane eŋma efɔ shi akɛ mɛi ni kɛɔ akɛ amɛnyiɛɔ Yesu sɛɛ lɛ tsi amɛhe kwraa kɛjɛ Roma je lɛ he yɛ gbɛi babaoo nɔ yɛ Ŋ.B. afii ohai enyɔ, etɛ, kɛ ejwɛ lɛ mli. Shi ejieɔ hemɔkɛyeli kwamɔ yɛ tsɔɔmɔ, jeŋba, kɛ gbɛjianɔtoo gbɛfaŋ, taakɛ Yesu kɛ ebɔfoi lɛ egba efɔ shi akɛ ebaaba lɛ hu shishijee he saji akpo. (Mateo 13:36-43; Bɔfoi lɛ Asaji 20:​29, 30; 2 Tesalonikabii 2:​3-12; 2 Timoteo 2:​16-18; 2 Petro 2:​1-3, 10-22) Yɛ naagbee lɛ abaŋmɛɛ saji ahe ni akɛ Hela kɛ Roma je lɛ saa, ni mɛi ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi bakpɛlɛ je lɛ wɔŋjamɔ (tamɔ gbijurɔyelii kɛ nyɛnyɔŋmɔyoo kɛ nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome jamɔ), ejeŋ nilee (tamɔ susuma ni gbooo hemɔkɛyeli lɛ), kɛ nitsumɔ nɔkwɛmɔ gbɛjianɔtoo (ni anaa yɛ bɔ ni osɔfoi akuu lɛ pueɔ amɛhaa lɛ mli lɛ) anɔ. Nɛkɛ Kristojamɔ ni afite lɛ nɛɛ ji nɔ ni gbala wɔŋjalɔi ni ji maŋbii foji lɛ babaoo kɛba ni amɛbatsɔ hewalɛ kpele ko ni Roma nɔyelɔi lɛ ka klɛŋklɛŋ kwraa akɛ amɛaakpata amɛ fɛɛ amɛhiɛ, shi sɛɛ mli lɛ amɛbakpɛlɛ amɛnɔ, ni amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ amɛ baatsu nii kɛha amɛsɛɛnamɔ lɛ.

Je lɛ Ye Amɛnɔ Kunim

Sɔlemɔ lɛ yinɔsaneŋmalɔ Augustus Neander tsɔɔ osharai ni yɔɔ nɛkɛ wekukpaa hee ni ebaka “Kristojamɔ” kɛ je lɛ teŋ nɛɛ mli. Kɛ Kristofoi kɛ amɛhe ni amɛaatsi kɛjɛ je lɛ he lɛ sha afɔle lɛ, eŋma akɛ, “nɔ ni baajɛ mli aba ji futumɔ ni aaaba yɛ sɔlemɔ lɛ kɛ je lɛ teŋ . . . ni tsɔɔ akɛ sɔlemɔ lɛ baaŋmɛɛ ehetsemɔ lɛ he, ni, yɛ be mli ni etamɔ nɔ ni eeye kunim lɛ, lɛ moŋ abaaye enɔ kunim.”​—General History of the Christian Religion and Church, Volume 2, baafa 161.

Nɔ ni ba nɛ. Afii ohai ejwɛ lɛ shishijee gbɛ lɛ, Roma maŋtsɛ Konstantino ka akɛ ekɛ “Kristofoi” ajamɔ ni yɔɔ egbii lɛ amli lɛ baatsu nii ni ekɛwaje emaŋtsɛyeli ni heɔ agbee shi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, eha mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ jamɔ mli heyeli ni ejie wɔŋjalɔi osɔfoyeli hegbɛi lɛ ekomɛi ni ekɛha amɛ osɔfoi akuu lɛ. The New Encyclopaedia Britannica lɛ kɛɔ akɛ: “Konstantino gbala sɔlemɔ lɛ kɛjɛ ehe ni etsi kɛjɛ je lɛ he lɛ mli koni ekpɛlɛ adesai ashihilɛ mli gbɛnaa nii anɔ, ni eye ebua ni akɛna wɔŋjalɔi akui kɛha sɔlemɔ lɛ.”

Maŋ Jamɔ

Yɛ Konstantino sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Julian ( 361- 363 Ŋ.B.) ka akɛ ebaate shi ewo Kristojamɔ ni esaa eto wɔŋjamɔ shishi ekoŋŋ. Shi eyeee omanye, ni aaafee afii 20 sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Theodosius I gu wɔŋjamɔ kwraa ni ekɛ Triniti “Kristojamɔ” ma shi akɛ Maŋ jamɔ kɛha Roma Maŋtsɛyeli lɛ. French yinɔsaneŋmalɔ Henri Marrou ŋma kɛ hesaa ni ja pɛpɛɛpɛ akɛ: “Beni shɛɔ Theodosius nɔyeli lɛ naagbee gbɛ lɛ, Kristojamɔ, aloo kɛji wɔɔtsɛ lɛ jogbaŋŋ lɛ, shishijee Katolek jamɔ batsɔ jamɔ ni mla ŋmɛɔ gbɛ yɛ Roma je lɛ mli he fɛɛ he.” Shishijee Katolek Jamɔ ebaye anɔkwa Kristojamɔ najiaŋ, ni ebatsɔ ‘je lɛ fa.’ Nɛkɛ Maŋ jamɔ nɛɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ Yesu mra be mli sɛɛnyiɛlɔi lɛ, mɛi ni ekɛwie akɛ: “Nyɛjɛɛɛ je lɛŋ” lɛ ajamɔ he.​—Yohane 15:⁠19.

French yinɔsaneŋmalɔ kɛ jeŋ nilelɔ Louis Rougier ŋma akɛ: “Beni egbɛɔ eshwaa lɛ, kristojamɔ ná tsakemɔi komɛi ni yɔɔ naakpɛɛ, aahu akɛ ebatsɔ nɔ ni anyɛɛɛ ayoo dɔŋŋ. . . . Ohiafoi ablema sɔlemɔ lɛ, ni hiɔ shi kɛtsɔɔ nikee nɔ lɛ, batsɔ sɔlemɔ ni yeɔ kunim ni anyɛɛɛ enaa atsi, ni ekɛ je lɛŋ nɔyeli hewalɛi ni yɔɔ lɛ fee ekome beni enyɛɛɛ amɛnɔ eye lɛ.”

Yɛ Ŋ.B. afii ohai enumɔ lɛ shishijee gbɛ lɛ, Roma Katoleknyo “Hetselɔ” Augustine ŋma ewolo titri ni atsɛɔ lɛ The City of God lɛ. Ewie maŋtiasei enyɔ he yɛ mli, “Nyɔŋmɔ nɔ kɛ je lɛ hu nɔ.” Ani nɛkɛ wolo nɛɛ wo mligbalamɔ ni ka Katolekbii kɛ je lɛ teŋ lɛ mli hewalɛ? Dabi, yɛ gbɛ ko nɔ. Nilelɔ Latourette wie akɛ: “Augustine kpɛlɛ nɔ yɛ faŋŋ mli [akɛ] maŋtiasei enyɔ, shikpɔŋ nɔ nɔ kɛ ŋwɛi nɔ lɛ kɛ amɛhe efutu.” Augustine tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eje shishi momo yɛ je nɛɛ mli kɛjɛ [Katolek] sɔlemɔ lɛ shishitoo be mli tɔ̃ɔ.” (The New Encyclopaedia Britannica, Macropaedia, Volume 4, baafa 506) Enɛ hewɔ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni Augustine shishijee yiŋtoo ji po lɛ, nibii ni etsɔɔ lɛ ná hewalɛ ko ni ha Katolek Sɔlemɔ lɛ kɛ ehe wo je nɛɛŋ maŋkwramɔŋ saji amli vii.

Maŋtsɛyeli ni Mli Egba

Yɛ afi 395 Ŋ.B., beni Theodosius I gbo lɛ, aja Roma Maŋtsɛyeli lɛ mli enyɔ yɛ mla naa. Bokagbɛ fa, loo Byzantine Maŋtsɛyeli lɛ ná emaŋtiase yɛ Konstantinopol ( tsutsu Byzantium, amrɔ nɛɛ lstanbul), ni Anaigbɛ Maŋtsɛyeli lɛ ná emaŋtiase lɛ ( yɛ afi 402 Ŋ.B. sɛɛ) yɛ Ravenna, yɛ ltaly. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Kristendom mli baja enyɔ yɛ maŋkwramɔŋ, kɛ agbɛnɛ jamɔ mli hu. Yɛ wekukpaa ni ka Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ teŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ, sɔlemɔ ní yɔɔ Bokagbɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ nyiɛ Eusebius ni jɛ Kaisarea (ni kɛ Konstantino Kpeteŋkpele lɛ hi shi yɛ be kome mli lɛ) tsɔɔmɔ lɛ sɛɛ. Beni ekuɔ ehiɛ efɔɔ Kristofoi ashishitoo mla ni ji hetsimɔ kɛmiijɛ je lɛ he lɛ nɔ lɛ, Eusebius susumɔ ji akɛ, kɛ maŋtsɛ lɛ kɛ maŋtsɛyeli lɛ batsɔmɔ Kristofoi lɛ, Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ baatsɔ Kristofoi akuu koome pɛ, ni maŋtsɛ lɛ baatsu nii akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ yɛ shikpɔŋ nɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Bokagbɛ Ortodɔks sɔlemɔi lɛ enyiɛ nɛkɛ wekukpaa ni ka Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ teŋ nɛɛ sɛɛ ni amɛkɛtsu nii afii ohai abɔ. Timothy Ware ni ji Ortodɔks osɔfonukpa lɛ tsɔɔ nɔ ni ejɛ mli eba yɛ ewolo ni ji The Orthodox Church lɛ mli, akɛ: “Maŋhedɔɔ ebatsɔ ebɔɔ ko kɛha Ortodɔks sɔlemɔ lɛ yɛ afii akpe ni eho lɛ mli.”

Yɛ Anaigbɛ lɛ, Germanbii akutsei ni batutua nɔyeli lɛ kpa naagbee Roma maŋtsɛ lɛ yɛ afi 476 Ŋ.B. Enɛ bafee Anaigbɛ Roma Maŋtsɛyeli lɛ naagbee. The New Encyclopædia Britannica lɛ wie maŋkwramɔŋ gbɛ ni bakã shi efolo lɛ he akɛ: “Ato hewalɛ hee ko shishi: Roma Sɔlemɔ lɛ, ni ji Roma osɔfonukpa lɛ sɔlemɔ lɛ. Nɛkɛ sɔlemɔ nɛɛ banu ehewɔ shishi akɛ Roma Maŋtsɛyeli ni bɛ dɔŋŋ kwraa lɛ sɛɛyelɔ.” Nɛkɛ ensaiklopedia nɛɛ yaa nɔ ekɛɔ akɛ: “Roma paapai lɛ . . . kpã maŋ nɔyeli hewalɛ ni amɛkɛɛ sɔlemɔ lɛ yɔɔ lɛ mli kɛteke sɔlemɔ kɛ maŋ husui lɛ, ni amɛje nɔ ni amɛtsɛ lɛ akɛ klantei enyɔ he tsɔɔmɔ lɛ shishi, ni amɛwie akɛ jeee mumɔŋ hewalɛ ni ekɛaaye sɔlemɔ lɛ nɔ pɛ Kristo kɛha paapa lɛ, shi moŋ eha lɛ maŋ nɔyeli hewalɛ ni ekɛaaye je lɛŋ maŋtsɛyelii lɛ anɔ.”

Protestantbii a-Maŋ Sɔlemɔi

Yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli fɛɛ lɛ, Ortodɔks kɛ Roma Katolek jamɔi lɛ fɛɛ tee nɔ amɛkɛ amɛhe wo maŋkwramɔŋ saji, je lɛŋ ŋaatsɔɔi, kɛ tai ni awuɔ lɛ amli vii. Ani Protestant Jamɔ Tsakemɔ ni ba yɛ afii ohai 16 lɛ mli lɛ bakadi sɛɛkuu kɛ anɔkwa Kristojamɔ, ni etsi ehe kɛjɛ je lɛ he lɛ he yaa ekoŋŋ?

Dabi. Wɔkaneɔ yɛ The New Encyclopædia Britannica lɛ mli akɛ: “Protestant; Jamɔ Tsakelɔi ni hiɛ Luther, Calvin, kɛ Anglican nifeemɔi amli lɛ . . . tee nɔ amɛkɛ amɛhe kpɛtɛ Augustine, ni amɛkɛ amɛhe kpɛtɛɔ ejamɔ tsɔɔmɔi ahe waa lɛ susumɔi ahe gbagbalii . . . Protestantbii ajamɔ kui sɔrɔtoi etɛ ni hi shi yɛ afii ohai 16 lɛ mli Europa lɛ . . . ateŋ eko fɛɛ eko ná sɛɛfimɔ kɛjɛ maŋ nɔyelɔi lɛ adɛŋ yɛ Saxony [Germany maŋ lɛ diɛŋtsɛ], Switzerland, kɛ England, ni etee nɔ ehi gbɛhe ni eyɔɔ mli yɛ ekɛ maŋ lɛ teŋ lɛ nɔŋŋ mli tamɔ teŋgbɛ afii lɛ amli sɔlemɔ lɛ ji lɛ pɛpɛɛpɛ.”

Yɛ nɔ najiaŋ ni eeeha aku sɛɛ kɛya anɔkwa Kristojamɔ he ekoŋŋ lɛ, Jamɔ Tsakemɔ lɛ kɛ maŋ kɛ kpokpai anɔ jamɔi sɔrɔtoi babaoo ba, ni amɛtao akɛ amɛaana maŋkwramɔŋ maji lɛ ahiɛ duromɔ, ni amɛkɛ ekaa fi amɛ sɛɛ yɛ amɛtai ni amɛwuu lɛ amli. Yɛ anɔkwale mli lɛ. Katolek kɛ Protestant sɔlemɔi lɛ fɛɛ ewo jamɔ he tai ahe hewalɛ. Arnold Toynbee ŋma yɛ nɛkɛ tai nɛɛ ahe yɛ ewolo ni atsɛɔ lɛ An Historian’s Approach to Religion lɛ mli akɛ: “Amɛjie Katolekbii kɛ Protestantbii fɛɛ amɛtsɔɔ yɛ France, Netherlands, Germany, kɛ Ireland, kɛ Protestantbii akui ni kɛ amɛhe shiɔ mple yɛ England kɛ Scotland lɛ, yɛ yiwalɛ nifeemɔ ni ji mɔdɛŋ ni mɔnɛ bɔɔ ni enyɛ mɔnɛ nɔ kɛtsɔ tawuu nii ahewalɛ nɔ lɛ mli.” Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ béi ni jaa Ireland kɛ tsutsu Yugoslavia maji lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ Roma Katolek, Ortodɔks, kɛ Protestant sɔlemɔi ka he amɛkɛ amɛhe ewo je nɛŋ saji amli vii lolo.

Ani enɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ anɔkwa Kristojamɔ, ni etsi ehe kwraa kɛjɛ je lɛ he lɛ, bɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ dɔŋŋ? Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baaha nakai sanebimɔ lɛ hetoo.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 10, 11]

BƆ NI FEE NI “KRISTOJAMƆ” BATSƆ MAŊ JAMƆ

ATOOO Kristojamɔ shishi kɛ yiŋtoo akɛ ebatsɔ je nɛɛ fa. (Mateo 24:​3, 9; Yohane 17:16) Ni kɛlɛ, yinɔsane “woji kɛɔ wɔ akɛ yɛ Ŋ.B. afii ohai ejwɛ lɛ mli Iɛ, ‘Kristojamɔ’ batsɔ Maŋ jamɔ ni mla kpɛlɛɔ nɔ, kɛha Roma Maŋtsɛyeli lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ebalɛ nakai?

Kɛjɛ Nero nɔ (54-68 Ŋ.B.) aahu kɛyabote Ŋ.B, afii ohai etɛ lɛ mli fɛɛ Iɛ, Roma maŋtsɛmɛi Iɛ fɛɛ je gbɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛwa ‘Kristofoi lɛ ayi aloo amɛŋmɛ gbɛ ni akɛ yiwaa ba amɛnɔ. Gallienus (253-268 Ŋ.B.) ji klɛŋklɛŋ Roma maŋtsɛ) ni kɛ sane jajemɔ ha akɛ esa akɛ ana amɛhe tsui. Nakai beaŋ po lɛ, agu Kristojamɔ yɛ maŋtsɛyeli lɛ mli he fɛɛ he. Yɛ GaIIienus sɛɛ Iɛ, yiwaa lɛ tee nɔ Iolo, ni yɛ Diocletian (284-305 Ŋ.B.) kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni nyiɛ esɛɛ nɔŋŋ lɛ ayinɔ lɛ, emli bawa waa diɛŋtsɛ.

Tsakemɔ be ko ba yɛ afii ohai ejwɛ lɛ shishijee mli gbɛ, kɛ nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Maŋtsɛ Konstantino l tsakemɔ kɛ Kristofonyo tsɔmɔ lɛ, French wolo ni ji Théo​—Nouvelle encyclopédia catholique. (Théo​—New Catholic Encyclopedia) lɛ wie yɛ nɛkɛ “tsakemɔ” nɛɛ he akɛ: “Konstantino tsɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe Kristofonyo maŋtsɛ. Shi yɛ faŋŋ mli lɛ, eka egbele saa nɔ dani abaptisi lɛ.” Shi kɛlɛ, yɛ afi 313 Ŋ.B. lɛ, Konstantino kɛ ehefatalɔ maŋtsɛ, Licinius, wo akpɔ ko ni ha Kristofoi kɛ wɔŋjalɔi fɛɛ na jamɔ mli heyeli, pɛpɛɛpɛ. New catholic Encyclo pedia lɛ kɛɔ akɛ:”Jamɔ mii heyeli, ni Konstantino kpa mli ni eyashɛ Kristofoi anɔ, ni tsɔɔ akɛ agbɛnɛ akpɛlɛɔ Kristojamɔ nɔ yɛ mla naa akɛ religio licita [mlanaa jamɔ], kɛfata wɔŋjamɔ he Iɛ, ji maŋ hiɛtsakemɔ nifeemɔ.”

Shi kɛlɛ, The New Encydopaedia Britannica wie akɛ: “[Konstantino] efeee Kristojamɔ maŋtsɛyeli lɛ jamɔ.“ French yinɔsaneŋmalɔ Jean-Rémy Palangue, ni efata lnstitute of France kuu lɛ he lɛ ŋma akɛ: “Shi kɛlɛ’ Roma Maŋ . . . lɛ tee nɔ ehi shi akɛ wɔŋjamɔ maŋ. Ni beni Konstantino kɛ ehe kpɛtɛɔ Kristo jamɔ lɛ he lɛ, efooo nakai shihilɛ ni yɔɔ lɛ sɛɛ.” Nilelɔ Ernest Barker wie yɛ ewolo ni ji The Legacy of Rome lɛ mli akɛ: “[Konstantino kunimyeli] lɛ haaa ato Kristojamɔ shishi ama shi nɔŋŋ akɛ Maŋ lɛ jamɔ. Konstantino na he miishɛɛ akɛ eeekpɛlɛ Kristojamɔ nɔ akɛ jamɔi ni maŋbii yɔɔ mli yɛ maŋtsɛyeli lɛ mli fɛɛ lɛ ateŋ ekome. Yɛ afii nyɔŋmai kpawo ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli Iɛ, afee wɔŋjalɔi akusumii lɛ yɛ mla naa yɛ Roma.”

No hewɔ lɛ, kɛbashi biɛnɛɛ lɛ, “Kristojamɔ” ebatsɔ mlanaa jamɔ yɛ Roma Maŋtsɛyeli lɛ mli. Mɛɛ be ebatsɔ Maŋ jamɔ diɛŋtsɛ yɛ mla naa, yɛ wiemɔ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ naa? Wɔkaneɔ yɛ New Catholic Encyclopedia lɛ mli akɛ: “[Konstantino] sɛɛyelɔi lɛ tsa emla gbɛjianɔtoo” lɛ nɔ; ja Julian [361-363 Ŋ.B.] pɛ, mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ egbele ha yiwaa ni ekɛba Kristofoi anɔ lɛ ba naagbee trukaa lɛ. Yɛ naagbee kwraa, yɛ afii ohai 4 lɛ naagbee fa lɛ mli lɛ, Theodosius Kpeteŋkpele lɛ [379-395 Ŋ.B.] fee Kristojamɔ Maŋtsɛyeli lɛ jamɔ yɛ mla naa, ni enyɛ maŋ wɔŋjamɔ nɔ ewo nu shishi kwraa.”

Beni emaa enɛ nɔ mi ni ejieɔ nɔ ni nɛkɛ Maŋ jamɔ hee nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ kpo lɛ, Biblia he nilelɔ kɛ yinɔsaneŋmalɔ F. J. Foakes Jackson ŋma akɛ: “Kristojomɔ kɛ Roma maŋtsɛyeli lɛ bana tsakpaa ko yɛ Konstantino shishi. Amɛbafee ekome yɛ Theodosius shishi... Kɛjɛ nakai be lɛ mli fɛɛ kɛyaa lɛ ashi sabla ni ji Katolek lɛ aha mɛi ni kɛ woo kɛ jamɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ haa Tsɛ lɛ, Bi Iɛ kɛ Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. Nɛkɛ maŋtsɛ nɛɛ kudɔ ejamɔ mli gbɛjianɔtoo fɛɛ kɛtee nɛkɛ yiŋtoo nɛɛ he, ni enɛ ha Katolek Hemɔkɛyeli lɛ batsɔ Romabii amla naa jamɔ koome pɛ ni yɔɔ.”

Jean-Rémy Polanque ŋma akɛ: “Beni Theodosius wuɔ eshiɔ wɔŋjamɔ lɛ, ebaje kpo faŋŋ akɛ efiɔ ortodɔks [Katolek] Sɔlemɔ lɛ hu sɛɛ; akpɔ ni ewo yɛ afi 380 Ŋ.B. lɛ fa ni eshishibii fɛɛ akpɛlɛ Paapa Damasus kɛ [Triniti tsɔɔlɔ] osɔfonukpa ni jɛ Alexandria lɛ ahemɔkɛyeli lɛ nɔ, ni ehe jamɔ mli heyeli kɛjɛ mɛi ni baatse atua lɛ adɛŋ. Konstantinopol Gwabɔɔ kpeteŋkpele lɛ (381) saa ebu hemɔkɛyeli kwalɔi fɛɛ fɔ ekoŋŋ, ni maŋtsɛ lɛ kwɛ koni osɔfonukpa ko kwraa akafi amɛsɛɛ. Nikaea [Triniti] Kristojamɔ lɛ ebatsɔ Maŋ lɛ jamɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛlɛŋ . . . Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ efee ekome jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni enaa sɛɛfimɔ ni ekɛhaa ekome lɛ mli ŋɔɔmɔ.”

Enɛ hewɔ lɛ, jeee Kristojamɔ ni yɔɔ krɔŋŋ ni hi shi yɛ bɔfoi lɛ agbii lɛ amli lɛ ji nɔ ni batsɔ Roma Maŋtsɛyeli lɛ Maŋ jamɔ lɛ. Shi moŋ afii ohai ejwɛ lɛ mli Triniti tsɔɔlɔi a-Katolek jamɔ, ni Maŋtsɛ Theodosius l kɛma shi kɛ nɔnyɛɛ, ni Roma Katolek Sɔlemɔ lɛ kɛtsuɔ nii, ni batsɔ je lɛ fa yɛ nakai beaŋ taakɛ eji ŋmɛnɛ hu lɛ.

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Maŋtsɛ Theodosius I: Real Academia de la Historia, Madrid (Foto Oronoz)

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 8 lɛ Jɛ]

Scala/Art Resource, N.Y.