Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Beer-sheba He ni Nu Bu ko Batsɔ Wala Lɛ

Beer-sheba He ni Nu Bu ko Batsɔ Wala Lɛ

Saji ni Jɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ Nɔ

Beer-sheba He ni Nu Bu ko Batsɔ Wala Lɛ

KƐJƐ Dan kɛyashi Beer-sheba.” Eji wiemɔ kuku ko ni Biblia kanelɔi le waa. Ewieɔ Israel fɛɛ he, kɛjɛ Dan, yɛ kooyigbɛ husu lɛ masɛi, kɛyashi Beer-sheba, yɛ wuoyigbɛ. Enɛ hewɔ lɛ afee toiŋjɔlɛ ni hi shi yɛ Salomo nɔyeli beaŋ lɛ he mfoniri akɛ: “Yuda kɛ Israel hi shi shweshweeshwe, mɔ fɛɛ mɔ yɛ ewientso shishi kɛ egbamitso shishi. kɛjɛ Dan kɛyashi Beersheba.”​—1 Maŋtsɛmɛi 5:5; Kojolɔi 20:⁠1.

Shi kɛlɛ, sɔrɔto-feemɔi ni yɔɔ Dan kɛ Beer-sheba teŋ lɛ kɔɔ nibii babaoo he fe gbɛ jɛkɛmɔ ni ka amɛteŋ lɛ kɛkɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ. Dan naa nugbɔnɛmɔ ni fa bɔ ni sa; nu tueɔ kɛjɛɔ shikpɔŋ ni efeɔ Yordan Faa lɛ shishijee jɛɛhei lɛ ateŋ ekome, taakɛ anaa yɛ mfoniri ni yɔɔ ninejurɔ gbɛ lɛ mli lɛ. Kwɛ bɔ ni esoro Beer-sheba kwraa ha, ejaakɛ he ni eyɔɔ lɛ, nugbɔ enɛɛɛ yɛ jɛmɛ, yɛ ŋshɔ lɛ naa kɛ Ŋshɔ ni Egbo lɛ wuoyigbɛ naabu lɛ teŋ.

Yɛ Beer-sheba kpokpai anɔ lɛ, daa afi nugbɔnɛmɔ lɛ falɛ shɛɔ kɛjɛɔ waotalɔi ekpaa kɛyashi kpaanyɔ pɛ. Kɛji ona ole enɛ lɛ, agbɛnɛ kadimɔ mfoniri ni yɔɔ ŋwɛi gbɛ, ni ji gɔŋ ko, loo Beer-sheba gɔŋkpɔ lɛ. * Baa ŋmɔŋ ni yɔɔ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ asha mfoniri lɛ yɛ fɛ̃i be nugbɔnɛmɔ fioo lɛ sɛɛ, be mli ni jwɛi ni yɔɔ Beer-sheba kpokpai anɔ lɛ feɔ frɔfrɔ yɛ be kukuoo ko mli lɛ. No mli lɛ ŋa kplanaa ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ hi ni eka he ehi lolo​—kɛha ŋmaa dumɔ.

Akɛni shikpɔŋ gbiŋ ji jɛmɛ niiaŋ hewɔ lɛ, Biblia mli saji ni kɔɔ Beer-sheba he lɛ maa nu bui kɛ nu hegbɛi anɔ mi. Maŋ lɛ kã gbɛjegbɛi loo jarayelɔi gbɛfalɔi anane gbɛi ni tsɔɔ shia ŋa lɛ nɔ kɛyaa wuoyigbɛ lɛ masɛi. Taakɛ obaanyɛ ofee he mfoniri lɛ, nu he baahia gbɛfalɔi ni miiho loo amɛwa yɛ biɛ lɛ kɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛ agbɛnɛ kɛha amɛkooloi hu. Nɛkɛ nu nɛɛ tueee kɛjɛɛɛ shikpɔŋ, taakɛ eji yɛ Dan lɛ, shi moŋ anyɛɔ anaa kɛjɛɔ nu bui amli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Hebri wiemɔ be’er’ lɛ tsɔɔ bu ni atsa yɛ shikpɔŋ koni akɛna shikpɔŋ nu ni anu. Beer-sheba shishi ji “Kita lɛ Nu Bu” loo, “Kpawo Nu Bu.”

Abraham kɛ eweku lɛ hi shi be babaoo yɛ Beer-sheba kɛ jɛmɛ niiaŋ, ni amɛle bɔ ni nu bui ahe hiaa waa ha. Beni Sara tsulɔyoo Hagar jo foi kɛtee ŋa lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ ekolɛ eto eyiŋ akɛ ebaatao nu kɛjɛ nu bui amli aloo kɛjɛ Bedouinbii ni kɛtsuɔ nii lɛ adɛŋ ​—tamɔ Bedouin yoo ni yɔɔ baafa ni tsa nɔ lɛ mli, yɛ yiteŋgbɛ, ni miisha nu kɛmiijɛ nu bu ko mli yɛ Sinai Ŋshɔnine shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Beni yɛ sɛɛ mli lɛ ebalɛ akɛ esa akɛ Abraham ashwie Hagar kɛ ebinuu ni jɛɔ mɔ lɛ, ejɛ mlihilɛ mli eha amɛ nu ni amɛkɛya. Beni nakai nu lɛ ta lɛ, mɛni ba? “Ni Nyɔŋmɔ gbele ehiŋmɛii, ni ena nu bu ko; ni eyiŋ etee, ni eyayɛ nu ewo wolo tɔ lɛ obɔ, ni eŋɔha obalanyo lɛ enu.”​—1 Mose 21:⁠19.

Nɛgbɛ Abraham na nu lɛ kɛjɛ ni ekɛwo Hagar wolo tɔ lɛ obɔ lɛ? Ekolɛ kɛjɛ nu bu ni etsa, ni edu tamariske tso ko yɛ emasɛi lɛ mli. (1 Mose 21:25-33) Abaanyɛ awie akɛ agbɛnɛ jeŋ nilelɔi ena nɔ hewɔ ni eja jogbaŋŋ akɛ Abraham ahala tamariske tso ni edu lɛ, ejaakɛ tso nɛɛ baai yɛ bibii ni efɔɔɔ gbimɔ mra, no hewɔ lɛ eyɛ mli akɛ nu faaa yɛ nɛkɛ kpokpaa nɛɛ nɔ moŋ, shi ebaanyɛ efee ekpakpa.​—Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ shishigbɛ lɛ.

Atsi nu bu ni Abraham tsa nɛɛ tã yɛ naataamɔ ko ni te shi yɛ ekɛ Filisti maŋtsɛ ko teŋ lɛ mli. Nu bu ji nɔ ko ni jara wa waa, yɛ nu ni anaaa kwraa yɛ jɛmɛ niiaŋ fɛɛ kɛ deŋmegbomɔ ni akɛtsaa nu bu ni mli kwɔ lɛ hewɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ nakai beaŋ lɛ, mɔ ko nu bu mli nu-yɛɛ ni abiko gbɛ lɛ ji hegbɛ ni mɔ yɔɔ yɛ enii anɔ lɛ tutuamɔ.​—Okɛto 4 Mose 20:​17,19 he.

Kɛ otee Beer-sheba Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, obaanyɛ oma oyi shi okwɛ nu bu kwɔŋkwɔŋ ko mli yɛ ewuoyi-bokagbɛ shikpelekemɔ he lɛ. Mɔ ko mɔ ko leee be ni atsa bu nɛɛ yɛ tɛsaa diɛŋtsɛ nɛɛ mli, kɛ be mli ni akɛ tɛ ka eŋwɛigbɛ (ni wɔnaa yɛ shishigbɛ nɛɛ) ni akɛwaje lɛ. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shitsalɔi ni kaseɔ blema nibii ahe nii lɛ loo nu ni yɔɔ mli lɛ aahu kɛyashi ninetalɔi oha, shi amɛshɛɛɛ bu lɛ shishi. Amɛteŋ mɔ kome wie akɛ: “Ewaaa kwraa akɛ mɔ aaamu sane naa akɛ nɛkɛ nu bu nɛɛ ji . . . ’Kita lɛ Nu Bu,’ he ni Abraham kɛ Abimelek fee amɛkpaŋmɔ lɛ yɛ lɛ.”​—Biblical Archaeology Review.

Eka shi faŋŋ akɛ Beer-sheba maŋ lɛ bada waa yɛ sɛɛ mli yɛ Biblia beaŋ, ni ebatsɔ maŋ ni atswa gbogbo awo he, kɛ enaa agbo wulu. Shi nɔ titri ni ha ehi shi aahu ni eye omanye lɛ ji nu ni he hiaa, ni anaa kɛjɛɔ enu bu ni mli kwɔ lɛ mli lɛ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Kɛ ootao ona Beer-sheba Gɔŋ lɛ agbo lɛ, kwɛmɔ 1993 Calendar of Jehovah’s Witnesses lɛ nɔ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 24 lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 25 lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.