Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ni Wɔɔnyiɛ Yɛ Nilee Mli Yɛ Je Lɛ Gbɛfaŋ

Ni Wɔɔnyiɛ Yɛ Nilee Mli Yɛ Je Lɛ Gbɛfaŋ

Ni Wɔɔnyiɛ Yɛ Nilee Mli Yɛ Je Lɛ Gbɛfaŋ

“Nyɛnyiɛa yɛ nilee mli, yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ.”—KOLOSEBII 4:⁠5.

1. Mɛni mra be mli Kristofoi lɛ kɛkpe, ni mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha asafo ni yɔɔ Kolose lɛ?

MRA be mli Kristofoi ni yɔɔ Roma je lɛŋ maŋtiasei amli lɛ tee nɔ amɛkɛ wɔŋjamɔ, jeŋba shara mli miishɛɛ namɔ sɛɛdii, kɛ wɔŋjalɔi anifeemɔi kɛ kusumii kpe be fɛɛ be. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛi ni hi Kolose, ni ji maŋtiase ko ni hi Asia Bibioo lɛ anai-teŋgbɛ lɛ kɛ shihemɔ bii ni ji Frigiabii lɛ anyɛ-nyɔŋmɔyoo jamɔ kɛ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi, kɛ Helabii ni ebahi jɛmɛ lɛ awɔŋjalɔi ajeŋ nilee, kɛ Yudafoi lɛ ashihemɔ maŋ lɛ Yudafoi ajamɔ lɛ kpe. Bɔfo Paulo wo Kristofoi asafo lɛ ŋaa ni ‘amɛya nɔ amɛnyiɛ yɛ nilee mli,’ yɛ “mɛi ni yɔɔ sɛɛ” lɛ agbɛfaŋ​—Kolosebii 4:⁠5.

2. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni Yehowa Odasefoi anyiɛ yɛ nilee mli ŋmɛnɛ, yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ lɛ?

2 Ŋmɛnɛ hu, Yehowa Odasefoi kɛ nifeemɔ ni ejaaa nakai nɔŋŋ, loo nɔ ni fe nakai po miikpe. No hewɔ lɛ, amɛ hu ehe miihia ni amɛkɛ nilee atsu nii yɛ wekukpaa ni aaaka amɛkɛ mɛi ni yɔɔ anɔkwa Kristofoi asafo lɛ sɛɛ lɛ ateŋ lɛ gbɛfaŋ. Gbɔmɛi ni yɔɔ jamɔ kɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi, kɛ mɛi ni yɔɔ adafitswaa nitsumɔi amli hu lɛ ateŋ mɛi pii teɔ shi woɔ amɛ. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsɔ tutuamɔ ni yɔɔ tɛɛ, aloo bei pii lɛ, amɛhe wiemɔi fɔji anɔ amɛfite Yehowa Odasefoi agbɛi kpakpa ni amɛyɔɔ lɛ ni amɛha mɛi ana amɛhe jwɛŋmɔ fɔŋ. Taakɛ bɔ ni abu mra be mli Kristofoi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ “kuu” ni eye jamɔ he sɛkɛ, kɛ mɛi ni amɛhe yɔɔ gbeyei po lɛ, nakai nɔŋŋ bei pii lɛ, anaa Yehowa Odasefoi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni awieɔ amɛhe efɔŋ hu ŋmɛnɛ.​—Bɔfoi lɛ Asaji 24:​14; 1 Petro 4:⁠4.

Jwɛŋmɔ Fɔŋ ni Ayɔɔ lɛ nɔ Kunimyeli

3, 4. (a) Mɛni hewɔ ni je lɛ sumɔŋ anɔkwa Kristofoi asane kɔkɔɔkɔ lɛ, shi mɛni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔfee? (b) Mɛni niŋmalɔ ko ŋma yɛ Yehowa Odasefoi ni akɛ amɛ yawo Nazi gboklɛfoi aŋsraŋ lɛ ahe?

3 Anɔkwa Kristofoi kpaaa gbɛ akɛ je lɛ, ní, taakɛ bɔfo Yohane tsɔɔ mli lɛ, “[e]ka mɔ fɔŋ lɛ mli” lɛ baasumɔ amɛ sane. (1 Yohane 5:19) Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Biblia lɛ woɔ Kristofoi ahewalɛ ni amɛbɔ mɔdɛŋ ní amɛgbala aŋkroaŋkroi babaoo kɛba Yehowa kɛ ejamɔ krɔŋŋ lɛ he. Ni wɔfeɔ enɛ kɛtsɔɔ odase ni wɔyeɔ tɛɛ kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ wɔjeŋba kpakpa hu nɔ. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɛba[a] nyɛjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ, koni nɔ mli ni amɛwieɔ nyɛhe yɛ akɛ efɔŋfeelɔi lɛ, nyɛ nitsumɔi kpakpai lɛ ni amɛnaa lɛ amɛkɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, yɛ saramɔ gbi lɛ nɔ.”—1 Petro 2:⁠12.

4 Niŋmalɔ Sylvia Salvesen wie Odasefoi yei ni ji ehefatalɔi gboklɛfoi yɛ Nazi gboklɛfoi aŋsraŋ lɛ ahe yɛ ewolo Forgive​—But Do Not Forget lɛ mli akɛ: “Nakai mɛi enyɔ lɛ, Kãthe kɛ Margarethe, kɛ mɛi krokomɛi babaoo ye amɛbua mi waa, jeee kɛtsɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ nɔ kɛkɛ, shi moŋ yɛ saji diɛŋtsɛ hu mli. Amɛ klɛŋklɛŋ amɛhé takoi ni he tse amɛha wɔ ni wɔkɛfimɔ wɔfaji lɛ . . . Yɛ kukufoo mli lɛ, wɔna wɔhe akɛ wɔyɛ gbɔmɛi ní susuɔ wɔhe ekpakpa, ni amɛtsɔɔ amɛnifeemɔi anɔ amɛjieɔ amɛ naanyobɔɔ henumɔi akpo lɛ ateŋ.” Mɛɛ odaseyeli kpakpa ni jɛ “mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ” aŋɔɔ nɛ!

5, 6. (a) Mɛɛ nitsumɔ Kristo tsuɔ yɛ amrɔ be nɛɛ mli, ni mɛni esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ? (b) Mɛɛ su esa akɛ wɔjie lɛ kpo yɛ je lɛŋ bii ahe, ni mɛni hewɔ?

5 Wɔbaanyɛ wɔfee babaoo ni wɔkɛkumɔ jwɛŋmɔ fɔŋ ni mɛi yɔɔ lɛ wɔshwie shi kɛtsɔ nilee mli ni wɔɔba wɔjeŋ yɛ, yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ nɔ. Eji anɔkwale akɛ, be mli ni wɔ-Maŋtsɛ ni yeɔ nɔ, Kristo Yesu kɛgbalaa gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli, “taakɛ bɔ ni tookwɛlɔ gbalaa gwantɛŋi kɛ abotiai amli lɛ” mli wɔyɔɔ lɛ. (Mateo 25:32) Shi esaaa ni ohiɛ kpaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Kristo ji Kojolɔ lɛ; lɛ ebaatsɔɔ mɛi ni ji “gwantɛŋi” kɛ mɛi ni ji “abotiai.”​—Yohane 5:⁠22.

6 Esa akɛ enɛ ana bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhaa yɛ mɛi ni fataaa Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ agbɛfaŋ lɛ nɔ hewalɛ. Ekolɛ wɔɔsusu amɛhe akɛ jeŋ bii, shi amɛfata adesai aje lɛ ni “Nyɔŋmɔ sumɔ . . . akɛ eŋɔ e-Bi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala” lɛ he. (Yohane 3:16) Ehi kwraa akɛ wɔɔsusu gbɔmɛi ahe akɛ mɛi ní baanyɛ amɛtsɔmɔ gwantɛŋi wɔsɛɛ, fe ni wɔhiɛ aaakã he ni wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ abotiai ji amɛ. Mɛi ni tsutsu ko lɛ amɛteɔ shi amɛwoɔ anɔkwale lɛ waa lɛ ateŋ mɛi komɛi ebatsɔmɔ Odasefoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ. Ni mlihilɛ nifeemɔi anɔ atsɔ klɛŋklɛŋ ni nine kɛshɛ amɛnɔ, ni no sɛɛ dani amɛkpɛlɛ odase ni aye amɛ tɛɛ lɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ baafa 18 lɛ.

Amɛyɛ Ekaa, Shi Amɛtutuaaa Mɛi

7. Mɛɛ wiemɔ paapa lɛ wie ekɛshi jamɔi, shi mɛɛ sane wɔbaanyɛ wɔbi?

7 Paapa John Paul II wie eshi jamɔ kui fɛɛ kutuu, kɛ Yehowa Odasefoi titri, beni ewie akɛ: “Nɔ ni miihe atamɔ ekaa ni akɛtutuaa mɔ, ni mɛi komɛi tsɔɔ nɔ amɛkɛtaoɔ mɛi kɛbaa amɛjamɔ lɛ mli, ni amɛyaa shia kɛ shia, aloo amɛwaa mɛi ni miiho yɛ gbɛjegbɛi akoji anɔ lɛ, ji jamɔ kui anifeemɔ ni ji bɔfoi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi abeaŋ ekaa lɛ apasa henɔ.” Abaanyɛ abi akɛ, Kɛ wɔnɔ lɛ ji “bɔfoi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi abeaŋ ekaa lɛ apasa henɔ” lɛ, belɛ nɛgbɛ abaana sanekpakpa shiɛmɔ he ekaa diɛŋtsɛ lɛ yɛ mɔ? Eka shi faŋŋ akɛ jeee yɛ Katolekbii ateŋ, aloo kɛ wɔɔkɛɛ lɛ, yɛ Protestantbii aloo Ortodɔks sɔlemɔi lɛ amlibii lɛ hu ateŋ.

8. Te esa akɛ wɔtsu wɔ shia-kɛ-shia odaseyeli lɛ wɔha tɛŋŋ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ mɛni baajɛ mli aba?

8 Shi kɛlɛ, kɛji wɔmiiya mɛi aŋɔɔ lɛ, esa akɛ wɔmli ahi, ni wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ, bɔni afee ni wɔha naafolɔmɔi ni amɛkɛshwieɔ wɔnɔ akɛ wɔtutuaa mɛi yɛ wɔ odaseyeli lɛ mli lɛ afee amale. Bɔfo Yakobo ŋma akɛ: “Namɔ ji nilelɔ kɛ sanesɛɛkɔlɔ yɛ nyɛteŋ? Ha ni ekɛ jeŋba kpakpa atsɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔi lɛ yɛ nilee kpoofeemɔ mli.” (Yakobo 3:13) Bɔfo Paulo woɔ wɔ ŋaa akɛ ‘wɔkabe.’ (Tito 3:⁠2) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbu mɔ ko ni wɔmiiye lɛ odase lɛ hemɔkɛyelii fɔ oya nɔŋŋ lɛ, mɛni hewɔ moŋ ojieee anɔkwa miishɛɛ kpo yɛ mɔ lɛ susumɔi ahe? Koni no sɛɛ lɛ okɛɛ mɔ lɛ sanekpakpa lɛ, taakɛ eyɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Kɛji wɔkɛ gbɛ kpakpa tsu nii ni wɔjie bulɛ ni sa kpo wɔtsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ hemɔkɛyelii krokomɛi lɛ, no lɛ wɔbaaye wɔbua amɛ ni amɛkɛna jwɛŋmɔ kpakpa ni amɛkɛbo toi, ni ekolɛ amɛbaayoo sɛɛnamɔ ni yɔɔ Biblia shɛɛ sane lɛ he. Ni ekolɛ nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi “[baa]wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.”​—1 Petro 2:⁠12.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ ŋaawoo ni Paulo kɛha (a) yɛ Kolosebii 4:5? (b) yɛ Kolosebii 4:6 lɛ atsu nii.

9 Bɔfo Paulo wo ŋaa akɛ: “Nyɛnyiɛa yɛ nilee mli, yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ, ni nyɛtsu nyɛdeka lɛ he nii.” (Kolosebii 4:⁠5) Beni egbalaa sɛɛkpee wiemɔ lɛ mli lɛ, J. B. Lightfoot ŋma akɛ: “Kaaha hegbɛ ko kwraa ni okɛaawie kɛ agbɛnɛ ni okɛaafee nɔ ko ni baaha Nyɔŋmɔ nitsumɔ lɛ aya hiɛ lɛ miiŋmɛɛ bo.” (Wɔ wɔtsɔmɔ wiemɔi lɛ.) Hɛɛ, esa akɛ wɔfee klalo kɛ wiemɔi kɛ nifeemɔi yɛ be ni sa mli. Nɔ ni fata nɛkɛ nilee nɛɛ he hu ji be kpakpa ni aaahala kɛha mɛi aŋɔɔ yaa. Kɛ abooo wɔ shɛɛ sane lɛ toi lɛ, ani ejɛ hiɛsɔɔ ni gbɔmɛi lɛ bɛ kɛha no, aloo ani ejɛ amɛŋɔɔ ni wɔtee yɛ be ni ehiŋ kɛhaŋ amɛ mli? Paulo ŋma hu akɛ: “Nyɛhaa nyɛ wiemɔ he abaa nyam daa, ni ŋoo ahi mli, ni nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhaa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.” (Kolosebii 4:⁠6) Enɛ biɔ sane hesusumɔ ni tsɔɔ hiɛ kɛ anɔkwa suɔmɔ ni aaana aha naanyo. Nyɛhaa wɔkɛ Maŋtsɛyeli sane lɛ ahaa ni ehiɛ abaa nyam be fɛɛ be.

Amɛjie Bulɛ Kpo ni “Amɛsaa Amɛhe Amɛha Nitsumɔ Kpakpa Fɛɛ Nitsumɔ Kpakpa”

10. (a) Mɛɛ ŋaawoo bɔfo Paulo kɛha Kristofoi ni yɔɔ Kreta lɛ? (b) Yehowa Odasefoi efee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa yɛ Paulo ŋaawoo lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Wɔnyɛŋ wɔŋmɛɛ saji ahe ni akɛsaa yɛ Biblia shishitoo mlai agbɛfaŋ. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esaaa ni wɔhaa naataamɔ teɔ shi yɛ saji ni kɔɔɔ Kristofoi a-emuuyeli mlihiɛmɔ he lɛ ahe. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Kaimɔ amɛ [Kristofoi ni yɔɔ Kreta lɛ] ni amɛba amɛhe shi amɛha onukpai kɛ nɔyelɔi lɛ, amɛbo amɛ toi, amɛsaa amɛhe amɛha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa, amɛkawie mɔ ko he efɔŋ, amɛkabe; shi moŋ amɛfee kpoo, ni amɛkɛ amɛhe atsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ akɛ amɛhe jɔ.” (Tito 3:​1, 2) Biblia he nilelɔ E. F. Scott ŋma yɛ nɛkɛ ŋmalɛ kuku nɛɛ he akɛ: “Jeee akɛ esa akɛ Kristofoi abo nɔyelɔi lɛ atoi kɛkɛ, shi moŋ, esa akɛ amɛsaa amɛhe amɛha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa. Enɛ . . . tsɔɔ akɛ, kɛji be shɛ ni ehe miihia lɛ, esa akɛ Kristofoi afata mɛi ni jieɔ mɔ hesusumɔ kpo klɛŋklɛŋ lɛ ahe. La baaje be fɛɛ be, haomɔ, kɛ amanehului sɔrɔtoi baaba, be mli ni maŋbii kpakpai fɛɛ baasumɔ ni amɛye amɛbua amɛnanemɛi.” Amanehului ni eba mɛi anɔ lɛ ahe nɔkwɛmɔ nii babaoo yɛ je lɛŋ he fɛɛ he, ni Yehowa Odasefoi fata mɛi ni yatsuɔ yelikɛbuamɔ nitsumɔi klɛŋklɛŋ lɛ ahe. Ni jeee amɛnyɛmimɛi pɛ amɛyeɔ amɛbuaa, shi mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ hu.

11, 12. (a) Te esa akɛ Kristofoi afee amɛnii yɛ maŋ nɔyelɔi lɛ ahe amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛni hu fata wɔhe shi ni wɔɔba wɔha maŋ nɔyelɔi lɛ he, yɛ Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ gbɛfaŋ?

11 Nɛkɛ ŋmalɛ kuku nɛɛ nɔŋŋ ni jɛ Paulo wolo ni eŋma Tito lɛ mli nɛɛ maa bɔ ni ehe hiaa ni wɔna su ni tsɔɔ bulɛ ni wɔyɔɔ kɛha maŋ nɔyelɔi lɛ nɔ mi. Esa akɛ obalaŋtai Kristofoi, ni yɛ amɛhe ni amɛkɛwooo maŋ saji amli lɛ hewɔ lɛ, akɛ amɛ yaa kojolɔi ahiɛ lɛ titri ahiɛ ahi amɛhe nɔ ni amɛnyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ. Amɛbaanyɛ amɛfee babaoo ni amɛkɛha Yehowa webii agbɛi kpakpa lɛ ahi shi aloo amɛfite lɛ kwraa kɛtsɔ amɛhesaamɔ, amɛsubaŋ, kɛ bɔ ni amɛkɛ nɛkɛ nɔyelɔi nɛɛ wieɔ amɛhaa lɛ nɔ. Esa akɛ “mɔ nɔ ni ji woo lɛ, [amɛkɛ] woo” aha lɛ, ni amɛkɛ amɛhefamɔ ni amɛyɔɔ lɛ aha yɛ bulɛ ni mli kwɔ mli.​—Romabii 13:​1-7; 1 Petro 2:​17; 3:⁠15.

12 Maji bibii anɔyelɔi hu fata “onukpai” lɛ ahe. Amrɔ nɛɛ ni amamɔɔ Maŋtsɛyeli Asai babaoo nɛɛ, anyɛŋ ajo sharamɔ ni wɔkɛ maji bibii anɔyelɔi aaana lɛ naa foi. Bei pii lɛ, onukpai lɛ kɛ mɛi ni hiɛ wɔhe jwɛŋmɔ fɔŋ kpeɔ. Shi ána akɛ kɛ asafo lɛ najiaŋdamɔlɔi lɛ ná wekukpaa kpakpa yɛ amɛkɛ nɔyelɔi lɛ ateŋ, ni amɛkɛ nitsumɔ hé ni toɔ maŋ shikamɔ he gbɛjianɔ lɛ fee ekome lɛ, anyɛɔ akumɔɔ jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛyɔɔ nɛɛ ashwieɔ shi kwraa. Ni bei pii lɛ anyɛɔ ayeɔ gbɔmɛi ni be ko lɛ Yehowa Odasefoi kɛ amɛshɛɛ sane lɛ he saji fioo pɛ amɛle, aloo amɛleee he nɔ ko kwraa lɛ odase jogbaŋŋ.

‘Kɛ Aaahi lɛ, Nyɛkɛ Mɛi Fɛɛ Ahia Shi yɛ Toiŋjɔlɛ Mli’

13, 14. Mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ, ni wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii yɛ wɔkɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ateŋ wekukpaa mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Paulo kɛ ŋaawoo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ha Kristofoi ni yɔɔ wɔŋjalɔi amaŋ ni ji Roma lɛ, akɛ: “Nyɛkaŋɔa efɔŋ nyɛtoa mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ; nyɛjwɛŋa nɔ ni yɔɔ fɛo nɔ nyɛtoa yɛ gbɔmɛi fɛɛ hiɛ. Kɛ aaaho lɛ nyɛgbɛfaŋ lɛ, nyɛkɛ gbɔmɛi fɛɛ ahia shi yɛ hejɔlɛ mli. Suɔlɔi, nyɛkatɔa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe owele, shi moŋ nyɛŋmɛa mlifu lɛ gbɛ; ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Minɔ ji oweletɔɔ, mi mato najiaŋ, Nuŋtsɔ [Yehowa] kɛɛ.’ No hewɔ lɛ, ‘kɛji hɔmɔ miiye ohenyɛlɔ lɛ, ha lɛ nii eye; kɛji kumai miiye lɛ lɛ, ha lɛ nu enu; ejaakɛ kɛ ofee nakai lɛ, oobua ŋai kɛ la naa ooshwie eyiteŋ.’ Kaaha efɔŋ miiye onɔ kunim, shi moŋ okɛ ekpakpafeemɔ aye efɔŋ nɔ kunim.”​—Romabii 12:​17-21.

14 Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ákɛ anɔkwa Kristofoi lɛ, wɔkɛ shitee-kɛ-wolɔi kpeɔ yɛ wekukpaa ni ka wɔkɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ateŋ lɛ mli. Paulo miitsɔɔ yɛ ŋmalɛ kuku ni yɔɔ yiteŋgbɛ nɛɛ mli akɛ nilee gbɛ ji ni abɔ mɔdɛŋ ni akɛ mlihilɛ nifeemɔi aye shitee-kɛ-woo lɛ nɔ kunim. Taakɛ ŋai la ji lɛ, nɛkɛ mlihilɛ nifeemɔi nɛɛ baanyɛ asere hetsɛ ni eyɔɔ lɛ, ni nine baashɛ shitee-kɛ-wolɔ lɛ nɔ ni ebaajie mlihilɛ su kpo etsɔɔ Yehowa webii, ni ekolɛ eeetee emiishɛɛ po shi yɛ sanekpakpa lɛ he. Kɛ ebalɛ nakai lɛ, wɔkɛ ekpakpa yeɔ efɔŋ nɔ kunim.

15. Mɛɛ be mli esa akɛ Kristofoi akwɛ jogbaŋŋ titri ni amɛnyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ?

15 Ni aaanyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ lɛ he miihia waa, titri lɛ yɛ shiai ni gbalashihilɛ mli hefatalɔ kome ekpɛlɛko anɔkwale lɛ nɔ lɛ amli. Biblia shishitoo mlai anɔ yeli haa mɛi bafeɔ wumɛi kpakpai, ŋamɛi kpakpai, tsɛmɛi kpakpai, nyɛmɛi kpakpai, kɛ gbekɛbii ni buɔ mɔ, ni kaseɔ nii waa yɛ skul hu. Esa akɛ mɔ ni heee yeee lɛ anyɛ ana hewalɛ kpakpa ni Biblia shishitoo mlai naa yɛ heyelilɔ lɛ nɔ lɛ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, abaanyɛ ‘ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ weku lɛ mlibii ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ ajeŋba nɔ ni nine ashɛ mɛi komɛi anɔ.’​—1 Petro 3:​1, 2.

‘Mɛi Fɛɛ Ejurɔ ni Wɔɔfee’

16, 17. (a) Mɛɛ afɔleshai nɛkɛ saa Nyɔŋmɔ hiɛ jogbaŋŋ? (b) Esa akɛ ‘wɔfee’ wɔnyɛmimɛi kɛ mɛi ni yɔɔ lɛ sɛɛ lɛ hu ‘ejurɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Ejurɔ kpele fe fɛɛ ni wɔɔnyɛ wɔfee wɔnaanyo ji ni wɔkɛ wala shɛɛ sane lɛ ayaha lɛ ni wɔtsɔɔ lɛ wɔkɛ Yehowa teŋ saamɔ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ he nii. (Romabii 5:​8-11) No hewɔ lɛ bɔfo Paulo kɛɔ wɔ akɛ: “Nyɛhaa wɔtsɔa [Kristo] nɔ ni wɔkɛ yijiemɔ afɔle abahaa Nyɔŋmɔ daa; no ji naabui ní jajeɔ egbɛi lɛ ayibii lɛ.” (Hebribii 13:15) Paulo kɛfata he akɛ: “Shi ejurɔfeemɔ kɛ nikee lɛ, nyɛhiɛ akakpaa nɔ; ejaakɛ nakai afɔlei saa Nyɔŋmɔ hiɛ daa.” (Hebribii 13:16) Esaaa ni wɔhiɛ kpaa “ejurɔfeemɔ” nɔ kɛfata wɔ maŋ odaseyeli nitsumɔ lɛ he. Eji afɔlei ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ fã ni fata he.

17 Efɔɔ kaa akɛ, wɔfeɔ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi, ni ekolɛ ehia amɛ yɛ henumɔŋ, mumɔŋ, gbɔmɔtsoŋ, aloo yɛ heloonaa lɛ ejurɔ. Paulo tsɔɔ enɛ faŋŋ beni eŋma akɛ: “Akɛ nɔ ni wɔyɔɔ deka hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ, shi titri lɛ mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ.” (Galatabii 6:​10; Yakobo 2:​15, 16) Shi kɛlɛ, esaaa ni wɔhiɛ kpaa wiemɔi nɛɛ anɔ, akɛ, “Nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ.” Mlihilɛ mli ni wɔɔjɛ wɔfee nɔ ko wɔha wɔwekunyo, wɔkutsoŋnyo, aloo wɔnaanyo nitsulɔ ko lɛ baanyɛ afee babaoo ni ekumɔ jwɛŋmɔ fɔŋ ni eyɔɔ yɛ wɔhe lɛ, ni egbele mɔ lɛ tsui mli ni ekpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ.

18. (a) Mɛɛ osharai esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ wɔ Kristofoi a-ejurɔfeemɔ lɛ atsu nii ni wɔkɛfi wɔ maŋ odaseyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ?

18 Ehe ehiaaa ni wɔkɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ abɔ naanyo gbagbalii koni wɔnyɛ enɛ wɔfee. Naanyobɔi ni tamɔ nɛkɛ yɛ oshara waa. (1 Korintobii 15:33) Ni wɔbɛ yiŋsusumɔ ko kwraa akɛ wɔkɛ je lɛ baabɔ naanyo. (Yakobo 4:⁠4) Shi wɔ Kristofoi a-ejurɔfeemɔ lɛ baanyɛ afi wɔ shiɛmɔ lɛ sɛɛ. Yɛ maji komɛi anɔ nɛkɛ lɛ, eewa kɛmiiya hiɛ daa gbi akɛ akɛ gbɔmɛi aaawie yɛ amɛshiai amli. Akɛ nibii komɛi woɔ tsũi ni mɛi pii hiɔ mli lɛ ekomɛi ahe, ni no hewɔ lɛ ehaaa wɔnyɛ wɔya mɛi ni yɔɔ mli lɛ aŋɔɔ. Yɛ maji ni etee amɛhiɛ lɛ amli lɛ, tɛlifon haa anaa gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛshiɛɔ. Yɛ maji pii amli lɛ, abaanyɛ afee gbɛjegbɛ nɔ odaseyeli. Ni kɛlɛ, yɛ maji fɛɛ amli lɛ, ni wɔɔfee mɛi ni sa, ni kɛ bulɛ, mlihilɛ, kɛ yelikɛbuamɔ haa mɛi krokomɛi lɛ gbeleɔ hegbɛi anaa ehaa wɔ ni wɔkɛkumɔɔ jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛyɔɔ yɛ wɔhe lɛ ni wɔyeɔ amɛ odase jogbaŋŋ.

Shitee-kɛ-Wolɔi lɛ Anaakuu

19. (a) Akɛni wɔtaooo ni wɔsa gbɔmɛi ahiɛ hewɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ? (b) Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔnyiɛ Daniel nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ, ni wɔkɛ Petro ŋaawoo lɛ hu atsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yehowa Odasefoi jeee mɛi ahiɛnyamtaolɔi, ni amɛjeee mɛi agbeyeishelɔi hu. (Abɛi 29:​25; Efesobii 6:⁠6) Amɛyooɔ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi akɛ yɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛbɔɔ akɛ amɛaafee toowolɔi kɛ maŋbii kpakpai lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, shitee-kɛ-wolɔi baagbɛ amalei ni yeɔ awui amɛshwa, ni amɛbaawie amɛhe heguɔgbee wiemɔi. (1 Petro 3:16) Akɛni amɛle enɛ hewɔ lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkase Daniel, mɔ ni ehenyɛlɔi wie ehe akɛ: “Wɔnaŋ nɛkɛ Daniel nɛɛ he sane ko sane ko, akɛ ja e-Nyɔŋmɔ lɛ mla lɛ hewɔ kɛkɛ wɔɔna eko yɛ” lɛ. (Daniel 6:⁠5) Wɔŋmɛŋ Biblia shishitoo mlai ahe ni akɛsaa koni wɔkɛsa gbɔmɛi ahiɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔtaooo ni wɔtsɔmɔ la odasefoi hu. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔhi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli, ni wɔbo bɔfo lɛ ŋaawoo lɛ toi, akɛ: “Nakai ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, akɛ ekpakpafeemɔ nyɛkɛaatsimɔ gbɔmɛi ni bɛ yitsoŋ lɛ akwashiafeemɔ lɛ naa.”​—1 Petro 2:⁠15.

20. (a) Mɛni he wɔyɔɔ nɔmimaa waa yɛ, ni mɛɛ hewalɛwoo Yesu kɛha wɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔya nɔ wɔnyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ ahiɛ?

20 Wɔyɛ nɔmimaa waa akɛ wɔshidaamɔ ni ji wɔhe ni wɔtsi kɛjɛ je lɛ he kwraa lɛ kɛ Biblia lɛ kpaa gbee kɛmɔɔ shi. Ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ayinɔsane hu fiɔ sɛɛ. Yesu wiemɔi nɛɛ haa wɔ tsui, akɛ: “Je lɛŋ lɛ, hejaramɔ nyɛnaa, shi kɛlɛ nyɛtsuii anyɔa nyɛmli; miye je lɛ nɔ kunim.” (Yohane 16:33) Wɔsheee gbeyei. “Ni kɛ́ nyɛji mɛi ni bɔɔ ekpakpa he mɔdɛŋ lɛ, namɔ ji mɔ ni aaafee nyɛ efɔŋ? Shi kɛ jalɛ hewɔ nyɛnaa amanehulu tete lɛ, ajɔɔ nyɛ. Shi nyɛkashea amɛ gbeyei, ni nyɛkahaoa hu, shi Nuŋtsɔ, Kristo lɛ, nyɛbua lɛ krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛtsuii amli; ni daa nɛɛ nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, koni nyɛna hetoo nyɛha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ nyɛmli lɛ shishi lɛ, kɛ mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ.” (1 Petro 3:13-15) Be mli ni wɔfeɔ wɔnii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔbaaya nɔ wɔnyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ agbɛfaŋ

Yɛ Emlitii Mli Lɛ

□ Mɛni hewɔ ehe hiaa ni Yehowa Odasefoi anyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ?

□ Mɛni hewɔ anɔkwa Kristofoi kpaŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ akɛ je lɛ baasumɔ amɛ lɛ, shi mɛni esa akɛ amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛfee?

□ Mɛɛ su esa akɛ wɔjie lɛ kpo yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe, ni mɛni hewɔ?

□ Mɛni hewɔ esa akɛ ‘wɔfee ejurɔ’ jeee kɛha wɔnyɛmimɛi pɛ, shi kɛha mɛi ni yɔɔ sɛɛ hu lɛ?

□ Nyiɛmɔ ni wɔɔnyiɛ yɛ nilee mli yɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ yɛ wɔ odaseyeli nitsumɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Abɛku gbɛ: Anɔkwa Kristofoi yɛ France, ni amɛmiiye amɛbua amɛnanemɛi yɛ nu afua ko sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Kristofoi anifeemɔi ni tsɔɔ mlihilɛ lɛ baanyɛ atsu babaoo ni ekumɔ jwɛŋmɔ fɔŋ ní mɛi yɔɔ lɛ eshwie shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Esa akɛ Kristofoi “[a]saa amɛhe amɛha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa”