Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛi Fɔji lɛ Baahi Shi Aahu Kɛyashi Mɛɛ Be?

Mɛi Fɔji lɛ Baahi Shi Aahu Kɛyashi Mɛɛ Be?

Mɛi Fɔji lɛ Baahi Shi Aahu Kɛyashi Mɛɛ Be?

“Mɛɛ hewɔ . . . [Yehowa] ofeɔ dioo ni efɔŋfeelɔ miɔ mɔ ni ja fe lɛ?”—HABAKUK 1:13.

1. Mɛɛ be shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ baayi obɔ kɛ Yehowa anunyam lɛ he nilee?

ANI Nyɔŋmɔ baakpata mɛi fɔji lɛ ahiɛ gbi ko? Kɛ́ nakai lɛ, be enyiɛ esa akɛ wɔmɛ kɛyashi? Gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he biɔ nɛkɛ saji nɛɛ. Nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔná hetooi lɛ yɛ? Wɔbaanyɛ wɔfee enɛ yɛ gbalɛ wiemɔi ni jɛ mumɔŋ kɛha be ni Nyɔŋmɔ eto lɛ mli. Amɛmaa nɔ mi amɛhaa wɔ akɛ, etsɛŋ ni Yehowa baatsu kojomɔ he nii yɛ mɛi fɔji fɛɛ anɔ. Ja nakai beaŋ dani shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ “aaayi obɔ kɛ Yehowa anunyam lɛ lee, tamɔ nu hà ŋshɔ shishi lɛ.” Nakai ji gbalɛ shiwoo ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli yɛ Habakuk 2:14 lɛ.

2. Mɛɛ Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔi etɛ yɔɔ Habakuk wolo lɛ mli?

2 Habakuk wolo ní aŋma aaafee afi 628 D.Ŋ.B. lɛ hiɛ Yehowa Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔi etɛ ni tsara nɔ. Átsu nakai kojomɔi lɛ ateŋ enyɔ he nii momo. Yehowa kojomɔ ni ekɛshi blema Yuda maŋ ni gba afã lɛ ji klɛŋklɛŋ nɔ̃. Ni nɔ ni ji enyɔ lɛ hu? Eji Nyɔŋmɔ kojomɔ ni etsu he nii eshi Babilon yiwalɔ lɛ. Belɛ, eka shi faŋŋ akɛ, wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ, abaatsu ŋwɛi kojomɔi nɛɛ ateŋ nɔ ni ji etɛ lɛ he nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa emlibaa gbɛ amrɔ nɔŋŋ. Yɛ mɛi ni ja ni yɔɔ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ hiɛkpatamɔ baaba adesai efɔŋfeelɔi fɛɛ anɔ. Amɛteŋ naagbee mɔ lɛ baamu enaagbee mumɔ lɛ yɛ “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta” ni bɛŋkɛɔ oyayaayai lɛ mli.—Kpojiemɔ 16:14, 16.

3. Mɛni eyɔɔ faŋŋ akɛ ebaaba mɛi fɔji ni yɔɔ wɔbe nɛɛ mli lɛ anɔ?

3 Nyɔŋmɔ gbi kpeteŋkpele lɛ nɔ ta lɛ miibɛŋkɛ kpaakpa. Ni ŋwɛi kojomɔ ni abaatsu he nii yɛ mɛi fɔji ni yɔɔ wɔbe nɛɛ mli lɛ anɔ lɛ baaba mli taakɛ Yehowa kojomɔi ni ekɛshi Yuda kɛ Babilon lɛ ba mli lɛ pɛpɛɛpɛ. Shi amrɔ nɛɛ, mɛni hewɔ oŋɔɔɔ lɛ akɛ, wɔyɛ Yuda yɛ Habakuk gbii lɛ amli? Mɛni yaa nɔ yɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ?

Shikpɔŋ ni Nɔ Efee Basabasa

4. Mɛɛ saji ni haoɔ mɔ Habakuk nu?

4 Feemɔ Yehowa gbalɔ Habakuk ni ta etsũ yiteŋ tɛtrɛɛ lɛ nɔ eehere gbɛkɛ kɔɔyɔɔ ŋaanii lɛ he mfoniri okwɛ. Saŋku ni akɛtswaa lala kã emasɛi. (Habakuk 1:1; 3:19, akrabatsa lɛ mli niŋmaa ni yɔɔ shishi lɛ) Shi Habakuk nu saji ni haoɔ mɔ. Yuda Maŋtsɛ Yehoiakim egbe Uria, ni eha ashɛ gbalɔ lɛ gbonyo lɛ afɔ̃ maŋbii lɛ agbohiiabui lɛ anɔ. (Yeremia 26:23) Eji anɔkwale akɛ, Uria ehiɛɛɛ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli, eshe gbeyei ni ejo foi kɛtee Mizraim. Ni kɛlɛ, Habakuk le akɛ jeee Yehowa hiɛnyamwoo ni Yehoiakim sumɔɔ ni ehiɛ mli lɛ ji nɔ ni tsirɛ eyiwalɛ nifeemɔ nɛɛ. Bulɛ ni maŋtsɛ lɛ jie lɛ kpo faŋŋ akɛ ebɛ kɛha ŋwɛi mla lɛ, kɛ hetsɛ ni ená eha gbalɔ Yeremia kɛ mɛi krokomɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ fee enɛ faŋŋ.

5. Te Yuda mumɔŋ shihilɛ yɔɔ tɛŋŋ, ni te Habakuk fee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

5 Habakuk na tsofa-kɛ-ŋma lasu ni teɔ shi kɛjɛɔ shiai ni bɛŋkɛ lɛ tsũi ayiteŋ lɛ. Gbɔmɛi lɛ eshãaa tsofa-kɛ-ŋma nɛɛ akɛ Yehowa jálɔi. Amɛkɛ amɛhe miiwo apasa jamɔ nifeemɔi ni Yuda Maŋtsɛ yiwalɔ Yehoiakim fiɔ sɛɛ lɛ amli. Mɛɛ hiɛgbejianii nɛ! Habakuk hiŋmɛi amli eyimɔ obɔ kɛ yaafonui, ni ekpa fai akɛ: “Yehowa, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ mabolɔ kɛyashi, ni oboŋ toi? ni mabo matsɛo yɛ yiwalɛ hewɔ, ni ohereŋ miyiwala? Mɛɛ hewɔ ni ohaa minaa nishaianii, ni okwɛɔ haomɔ nɛɛ? Ejaakɛ hiɛkpatamɔ kɛ yiwalɛ yɛ mihiɛ; béi baa, ni naataamɔ teɔ shi. No hewɔ lɛ, mla mli egbɔjɔ, ni jalɛsaneyeli ejeee kpo; ejaakɛ mɛi fɔji bɔleɔ jalɔ kɛkpeɔ, no hewɔ lɛ kojomɔi kɔ̃ɔdɔ̃ji jeɔ kpo.”—Habakuk 1:2-4.

6. Mɛni eba mla kɛ jalɛsaneyeli nɔ yɛ Yuda?

6 Hɛɛ, hiɛkpatamɔ kɛ yiwalɛ fa babaoo. He fɛɛ he ni Habakuk kwɛɔ lɛ, enáa naagba, béi, naataamɔ. ‘Mla lɛ egbɔjɔ,’ etsuuu nii. Ni jalɛsaneyeli hu? “Jalɛsaneyeli ejeee kpo” yɛ kunimyeli mli! Eyeee kunim kɔkɔɔkɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, “mɛi fɔji bɔleɔ jalɔ,” ni amɛfiteɔ mla gbɛjianɔtoi ni afee koni akɛbu mɛi ni efeko nɔ ko lɛ ahe lɛ. Eji anɔkwale akɛ, “kojomɔi kɔ̃ɔdɔ̃ji jeɔ kpo.” Atsake ehiɛ. Mɛɛ shihilɛi ni yɔɔ mɔbɔ po nɛ!

7. Mɛni Habakuk etswa efai shi akɛ ebaafee?

7 Habakuk mɛ fioo ni ejwɛŋ shihilɛ lɛ he. Ani enijiaŋ baaje wui? Dabida! Yɛ be mli ni esusu yiwaai fɛɛ ni akɛba Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ anɔ lɛ he sɛɛ lɛ, nɛkɛ nuu anɔkwafo nɛɛ saa efee efaishitswaa akɛ ebaadamɔ shi shiŋŋ akɛ Yehowa gbalɔ lɛ ehee. Habakuk baaya nɔ ajaje Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ—kɛji nakai feemɔ po tsɔɔ gbele.

Yehowa Tsu “Nitsumɔ” ko ni Aheee Ayeee

8, 9. Mɛɛ “nitsumɔ” ni aheee ayeee Yehowa tsuɔ?

8 Yɛ ninaa mli lɛ, Habakuk na apasa jamɔ mli bii ni kɛ woo haaa Nyɔŋmɔ. Bó nɔ ni Yehowa kɛɔ amɛ lɛ toi: “Nyɛkwɛa jeŋmaji lɛ ateŋ, ni nyɛnaa, ni nyɛhe ajɔ̃a nyɛhe jogbaŋŋ!” (Habakuk 1:5) Ekolɛ, Habakuk susu nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ nakai mɛi fɔji lɛ wieɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ he. Kɛkɛ ni enu ni Yehowa miikɛɛ amɛ akɛ: “Ejaakɛ miitsu nitsumɔ ko yɛ nyɛyinɔ nɛɛ, ni kɛ́ agba nyɛ lɛ, nyɛheŋ nyɛyeŋ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ miitsu nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ ni amɛnyɛŋ amɛhe amɛye lɛ. Shi mɛni ji no?

9 Habakuk bo Nyɔŋmɔ wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ, ni aŋma yɛ Habakuk 1:6-11 lɛ toi jogbaŋŋ. Yehowa shɛɛ sane nɛ—ni apasa nyɔŋmɔ loo amaga ni wala bɛ mli ko nyɛŋ atsĩ emlibaa naa: “Ejaakɛ naa, miitee Kaldeabii ashi, jeŋmaŋ ko ni yi wa ni he yɔɔ oya hu, ni fãa nyiɛmɔ kɛkpaa shikpɔŋ lɛ lɛɛmɔ nɔ, beni afee ni amɛyaŋɔ shihilɛhei ni jeee amɛnɔ lɛ. Amɛhe yɛ ŋmiŋmi kɛ gbeyei; amɛmla kɛ amɛgbojee jɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmli. Amɛkpɔŋɔi lɛ ahe yɛ oya fe kootsɛi, ni amɛyɛ kramakrama fe gbɛkɛ klaji, ni amɛkpɔŋɔiatsɛmɛi lɛ sháa foi kɛbaa, ni amɛkpɔŋɔiatsɛmɛi lɛ jɛɔ shɔŋŋ baa; amɛfilikiɔ tamɔ okropɔŋ ni yeɔ oyai ayaye nii! Amɛ fɛɛ kwa yiwalɛ hewɔ amɛbaa, amɛsafo muu lɛ kɛ hiɛdɔɔ kwɛɔ amɛhiɛ tɛ̃ɛ, ni amɛbuaa nomii anaa tamɔ shia. Amɛyeɔ maŋtsɛmɛi ahe fɛo, ni lumɛi ahe feɔ amɛ ŋmɔlɔ. Amɛŋmɔɔ mɔɔ fɛɛ mɔɔ ni wa; ejaakɛ amɛbuaa sũ naa amɛkɛŋɔɔ lɛ. Kɛkɛ lɛ amɛaaho shwiaa tamɔ kɔɔyɔɔ, ni amɛaafo mli kɛaatee; shi mɛi ni kɛ amɛhewalɛ feɔ amɛnyɔŋmɔ lɛ aaaye fɔ.”

10. Namɛi Yehowa teɔ amɛ shi lɛ?

10 Mɛɛ gbalɛ kɔkɔbɔɔ wiemɔi ni jɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ ŋɔɔ nɛ! Yehowa miitee Kaldeabii, ni ji Babilon maŋ ni yi wa lɛ shi. Yɛ be mli ni efãa nyiɛmɔ kɛkpaa “shikpɔŋ lɛ lɛɛmɔ nɔ” lɛ, ebaaye mɛi ni hiɔ shi yɛ nɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo nɔ. Kwɛ bɔ ni eyɔɔ gbeyei ha! Kaldeabii ata lɛ he yɛ “ŋmiŋmi kɛ gbeyei,” eyɛ gbeyei naakpa. Efeɔ lɛ diɛŋtsɛ emlai ní yɔɔ kpɛŋŋ. ‘Lɛ diɛŋtsɛ emla jɛ emli.’

11. Te obaatsɔɔ Babilon asraafoi ni baa Yuda nɔ lɛ mli oha tɛŋŋ?

11 Babilon okpɔŋɔi lɛ ahe yɛ oya fe kootsɛi ni joɔ foi. Ekpɔŋɔiatsɛmɛi lɛ ahiɛ yɛ kramakrama fe klaji ni hɔmɔ miiye amɛ ni miigbɔbi gbɛkɛ. Akɛni amɛmiiye oyai ní amɛya hewɔ lɛ, ‘ekpɔŋɔiatsɛmɛi lɛ sháa foi kɛbaa,’ ni amɛŋmɛɛɛ amɛtsui shi. Amɛjɛɔ Babilon tɔŋŋ amɛbaa Yuda. Akɛni amɛfilikiɔ tamɔ okropɔŋ ni yeɔ oyai koni eyaye niyenii ko ni ŋɔɔ hewɔ lɛ, etsɛŋ ni Kaldeabii lɛ baahuru amɛyimɔ nɔ ni amɛtaoɔ lɛ anɔ. Shi ani enɛ baafee nibii ahiɛkpatamɔ kɛkɛ, ni ji asraafoi fioo komɛi ni miihà nibii? Oo, dabi! “Amɛ fɛɛ kwa yiwalɛ hewɔ amɛbaa,” tamɔ asraafoi babaoo ni keɔ yuu kɛbaa koni amɛbakpata nii ahiɛ. Amɛhiɛi kpɛ́lɛɔ kɛ miishɛɛ, ni amɛtaa okpɔŋɔ nɔ kɛyaa anaigbɛ yɛ Yuda kɛ Yerusalem, ni amɛhoɔ kɛ foi taakɛ boka kɔɔyɔɔ. Babilon asraafoi lɛ loo nomii babaoo aahu akɛ, ‘amɛbuaa nomii anaa tamɔ shia.’

12. Te Babilonbii lɛ asu yɔɔ tɛŋŋ, ni mɛni mli henyɛlɔ ni yɔɔ hewalɛ nɛɛ ‘yeɔ fɔ’ yɛ?

12 Kaldea asraafoi lɛ yeɔ maŋtsɛmɛi ahe fɛo ni amɛŋmɔɔ lumɛi ni amɛ fɛɛ amɛbɛ hewalɛ ni amɛkɛbaatsĩ etutuamɔi ni naa baaa shi lɛ naa. “Amɛŋmɔɔ mɔɔ fɛɛ mɔɔ ni wa,” ejaakɛ mɔɔ fɛɛ mɔɔ kumɔɔ eshwieɔ shi kɛ́ Babilonbii lɛ ‘bua sũ naa’ kɛtsɔ gbogbo ni amɛshɔɔ kɛ shikpɔŋ sũ, ni amɛkɛtutuaa mɔ lɛ nɔ. Yɛ Yehowa be ni eto lɛ mli lɛ, henyɛlɔ ni he wa lɛ ‘aaho shwiaa tamɔ kɔɔyɔɔ.’ Beni etutuaa Yuda kɛ Yerusalem lɛ, ‘eeye fɔ’ yɛ Nyɔŋmɔ webii ní eyeɔ amɛ awui lɛ mli. Yɛ kunim ní ebaaye oya lɛ sɛɛ lɛ, Kaldeabii atatsɛ lɛ baashwã akɛ: ‘Hewalɛ nɛɛ ba yɛ wɔ nyɔŋmɔ lɛ hewɔ.’ Shi kwɛ bɔ ni eleee nɔ ko kwraa hã!

Nɔdaamɔ nɔ Kpakpa Kɛha Hiɛnɔkamɔ

13. Mɛni hewɔ Habakuk eyi obɔ kɛ hiɛnɔkamɔ kɛ hekɛnɔfɔɔ lɛ?

13 Yɛ Yehowa yiŋtoi ahe shishinumɔ ni fa hewɔ lɛ, Habakuk tsui bayi obɔ kɛ hiɛnɔkamɔ. Ekɛ hekɛnɔfɔɔ ní eyɔɔ kɛmɔ shi lɛ wie kɛwo Yehowa hiɛ nyam. Taakɛ anaa yɛ Habakuk 1:12 lɛ, gbalɔ lɛ wieɔ akɛ: “Yehowa, ani jeee naanɔ ojɛ, mi-Nyɔŋmɔ, mi-Mɔ krɔŋkrɔŋ? Wɔgboiŋ.” Lɛɛlɛŋ, Yehowa ji Nyɔŋmɔ “kɛjɛ naanɔ kɛyaa naanɔ”—naanɔi anaanɔ.—Lala 90:1, 2.

14. Mɛɛ shihilɛ gbɛ hemɔkɛyeli kwalɔi ni yɔɔ Yuda lɛ ekɔ?

14 Beni esusuɔ ninaa ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ he, ni enáa sanesɛɛyoomɔ ni yɔɔ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ lɛ, gbalɔ lɛ tsa nɔ akɛ: “Yehowa, oto lɛ oha kojomɔ, ni bo, tɛsaa, okɛlɛ ema shi oha kamɔ.” Nyɔŋmɔ ekojo hemɔkɛyeli kwalɔi ni yɔɔ Yuda lɛ waa diɛŋtsɛ, ni Yehowa baakã amɛhiɛ, ebaagbala amɛtoi waa. Kulɛ esa akɛ amɛkwɛ lɛ pɛ akɛ amɛ Tɛsaa, mɔɔ diɛŋtsɛ, abobaahe, kɛ yiwalaheremɔ Jɛɛhe koome pɛ. (Lala 62:7; 94:22; 95:1) Ni kɛlɛ, Yuda hiɛnyiɛlɔi hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ tsiii amɛbɛŋkɛɛɛ Nyɔŋmɔ, ni amɛyaa nɔ amɛhaoɔ Yehowa jálɔi ni amehe bɛ gbeyei ko lɛ.

15. Mɛɛ shishinumɔ naa Yehowa ‘hiŋmɛii yɔɔ krɔŋŋ tsɔ, bɔ ni ekɛaakwɛ nɔ̃ fɔŋ’ lɛ?

15 Shihilɛ nɛɛ hao Yehowa gbalɔ lɛ waa diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ohiŋmɛii yɛ krɔŋŋ tsɔ, bɔ ni okɛaakwɛ nɔ̃ fɔŋ, ni onyɛŋ okwɛ haomɔ.” (Habakuk 1:13) Hɛɛ, Yehowa ‘hiŋmɛii yɛ krɔŋŋ tsɔ, bɔ ni ekɛaakwɛ nɔ̃ fɔŋ,’ ni ji akɛ, ní ekɛaaŋmɛ efɔŋfeemɔ gbɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ obaawie nɔ ni aŋma yɛ Habakuk 1:13-17 lɛ he kuku yɛ?

16 No hewɔ lɛ, sanebimɔi komɛi ni taa mɔ jwɛŋmɔŋ waa yɛ Habakuk jwɛŋmɔ mli. Ebi akɛ: “Mɛɛ hewɔ mɔ ni okwɛɔ kutumpɔoyelɔi, ofeɔ dioo ni efɔŋfeelɔ miɔ mɔ ni ja fe lɛ? Ni ofeɔ gbɔmɛi tamɔ ŋshɔŋlooi po, tamɔ waamɔ nibii ni bɛ nɔyelɔ ko lɛ. Ekɛ kpoŋ sháa amɛ fɛɛ, ekɛ eyáa lɛ gbalaa amɛ ni ebuaa amɛnaa yɛ etsãanii lɛŋ; no hewɔ lɛ enyaa, ni emli filiɔ lɛ; no hewɔ lɛ eshãa afɔle ehaa eyáa lɛ, ni eshãa tsofa-kɛ-ŋma hu ehaa etsãanii lɛ; ejaakɛ nomɛi haa egbɛfaŋ nɔ lɛ woɔ fɔ, ni eniyenii he hiɔ fɔ. Aso no hewɔ lɛ eeejie eyáa lɛ mli nii lɛ, ni daa eeegbe jeŋmaji, ni enaŋ mɔbɔ?”—Habakuk 1:13-17.

17. (a) Beni amɛtutuaa Yuda kɛ Yerusalem lɛ, belɛ Babilonbii lɛ miitsu Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni Yehowa baajie lɛ kpo etsɔɔ Habakuk?

17 Beni etutuaa Yuda kɛ emaŋtiase Yerusalem lɛ, Babilonbii lɛ baafee amɛ diɛŋtsɛ amɛtsui naa nii. Amɛleŋ akɛ amɛmiisɔmɔ akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛmiitsu nii ní ekɛtsu ejalɛ kojomɔ he nii eshi gbɔmɛi ni yeee anɔkwa lɛ. Eyɛ mlɛo akɛ ooona nɔ hewɔ ni ebaawa kɛha Habakuk akɛ eeenu shishi akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ Babilonbii yiwalɔi lɛ baatsu nii koni ekɛtsu E-kojomɔ he nii. Nakai Kaldeabii yitsoŋwalɔi lɛ jeee Yehowa jálɔi. Amɛbuɔ adesai tamɔ ‘looi kɛ waamɔ nii’ kɛkɛ ní sa akɛ amɔmɔ amɛ ni aye amɛnɔ. Shi bɔ ni Habakuk ehao lɛ, ehiŋ shi be kakadaŋŋ. Etsɛŋ ni Yehowa baajie lɛ kpo etsɔɔ egbalɔ lɛ akɛ, Babilonbii lɛ eyaŋ nɔ amɛyeŋ amɛhe ní agbalaaa amɛtoi yɛ hiɛjoomɔ ni amɛkɛhà nii kɛ lá yi sɔ̃ babaoo ní amɛye lɛ hewɔ.—Habakuk 2:8.

Klalofeemɔ Kɛha Nɔ ni Yehowa Baakɛɛ Lolo

18. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Habakuk su lɛ he, taakɛ ejeɔ kpo yɛ Habakuk 2:1?

18 Shi kɛlɛ, agbɛnɛ, Habakuk mɛ koni ebo nɔ ni Yehowa baakɛɛ lolo lɛ toi. Gbalɔ lɛ kɛ faishitswaa jaje akɛ: “Madamɔ mibuuhe lɛ, ni mayadamɔ mɔɔ yiteŋ, ni makwɛ ni mana nɔ ni eeekɛɛ mi kɛ nɔ hetoo ni maha yɛ mikɔmɔyeli lɛ hewɔ.” (Habakuk 2:1) Habakuk yɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ baakɛɛ kɛtsɔ enɔ akɛ gbalɔ lɛ he miishɛɛ waa. Hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ Nyɔŋmɔ ní eŋmɛɛɛ efɔŋfeemɔ gbɛ lɛ haa esusuɔ nɔ hewɔ ni efɔŋfeemɔ efá babaoo lɛ he, shi eesumɔ ni eha ajaje esusumɔ lɛ. Ojogbaŋŋ, belɛ wɔ hu? Kɛ wɔsusu nɔ hewɔ ni aŋmɛ nibii fɔji komɛi agbɛ lɛ he lɛ, esa akɛ wɔha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ mli lɛ aye abua wɔ ni wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ ni wɔmɛ lɛ.—Lala 42:6, 12.

19. Lɛɛlɛŋ hu, taakɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ kɛha Habakuk ji lɛ, mɛni ba Yudafoi ni egba afã lɛ anɔ?

19 Lɛɛlɛŋ hu, taakɛ ekɛɛ Habakuk lɛ, Nyɔŋmɔ tsu kojomɔ he nii yɛ Yuda maŋ ni egba afã lɛ nɔ kɛtsɔ Babilonbii ni eŋmɛ gbɛ ni amɛbatutua Yuda lɛ nɔ. Yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, amɛkpata Yerusalem kɛ sɔlemɔwe lɛ hiɛ, ni amɛgbe onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ, ni amɛŋɔ mɛi babaoo nom. (2 Kronika 36:17-20) Beni amɛkɛ afii babaoo ehi Babilon nomŋɔɔ mli sɛɛ lɛ, Yudafoi shwɛɛnii anɔkwafoi komɛi ku sɛɛ amɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ ni naagbee lɛ, amɛma sɔlemɔtsu lɛ. Shi kɛlɛ, no sɛɛ lɛ, Yudafoi lɛ yeee Yehowa anɔkwa—titri lɛ, beni amɛkpoo Yesu akɛ Mesia lɛ.

20. Paulo kɛ Habakuk 1:5 ni kɔɔ Yesu kpoomɔ lɛ he lɛ tsu nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Taakɛ Bɔfoi lɛ Asaji 13:38-41 tsɔɔ lɛ, bɔfo Paulo tsɔɔ Yudafoi ni yɔɔ Antiokia lɛ nɔ ni Yesu ni amɛaakpoo lɛ ni no hewɔ lɛ, amɛkpoo ekpɔmɔ afɔle lɛ baatsɔɔ. Beni etsɛɔ wiemɔ ni yɔɔ Habakuk 1:5 lɛ yisɛɛ kɛjɛɔ Hela Septuagint shishitsɔɔmɔ lɛ mli lɛ, Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkwɛa ni ahia, koni bɔ ni awie yɛ gbalɔi lɛ amli lɛ akaba nyɛnɔ akɛ: ‘Nyɛ heguɔgbelɔi, nyɛkwɛa, ni nyɛhiɛ afea nyɛ yaa, ni nyɛlaajea; ejaakɛ mibatsu nitsumɔ ko yɛ nyɛyinɔ, nitsumɔ ko ni kɛ́ mɔ ko gba nyɛ tete lɛ, nyɛheŋ nyɛyeŋ kɔkɔɔkɔ.’ ” Yɛ Paulo wiemɔi ní etsɛ yisɛɛ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Habakuk 1:5 lɛ mlibaa ni ji enyɔ lɛ ba mli beni Roma asraafoi lɛ kpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ.

21. Te Yudafoi ni yɔɔ Habakuk gbii lɛ amli lɛ bu Nyɔŋmɔ “nitsumɔ” akɛ eeeha Babilonbii akpata Yerusalem hiɛ lɛ amɛha tɛŋŋ?

21 Kɛha Yudafoi ni yɔɔ Habakuk gbii lɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ “nitsumɔ” akɛ eeeha Babilonbii akpata Yerusalem hiɛ lɛ tamɔ nɔ ni nyɛŋ aba mli ejaakɛ nakai maŋtiase lɛ ji Yehowa jamɔ shikwɛ̃ɛhe kɛ he ni emaŋtsɛ ní efɔ lɛ mu lɛ taa maŋtsɛsɛi nɔ yɛ. (Lala 132:11-18) No hewɔ lɛ, akpatako Yerusalem hiɛ dã. Ashãko esɔlemɔtsu lɛ dã. Ayeko David maŋtsɛmɛi ashia lɛ nɔ kunim dã. Aheee ayeee akɛ Yehowa baaŋmɛ nakai nifeemɔi agbɛ ni eba. Shi Nyɔŋmɔ tsɔ Habakuk nɔ ekɛ kɔkɔbɔɔ ha akɛ nɛkɛ nifeemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ baaba mli. Ni yinɔsane tsɔɔ akɛ amɛba mli taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ pɛpɛɛpɛ.

Nyɔŋmɔ “Nitsumɔ” ni Aheee Ayeee yɛ Wɔ Gbii Nɛɛ Amli

22. Mɛni he Yehowa “nitsumɔ” ni aheee ayeee yɛ wɔ gbii nɛɛ amli lɛ baakɔ?

22 Ani Yehowa baatsu “nitsumɔ” ko ni aheee ayeee yɛ wɔgbii nɛɛ amli? Ná nɔmimaa akɛ ebaafee nakai, eyɛ mli akɛ etamɔ nɔ ni ŋwanejelɔi heee amɛyeee. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, Yehowa nitsumɔ ni aheee ayeee lɛ baafee Kristendom hiɛkpatamɔ. Taakɛ blema Yuda ji lɛ, etsɔɔ akɛ esɔmɔɔ Nyɔŋmɔ, shi ebafee nɔ ni efite kwraa. Yehowa baakwɛ koni abɛɛ Kristendom jamɔ gbɛjianɔtoo lɛ he okadii fɛɛ kɛya, taakɛ abaafee “Babilon kpeteŋkpele lɛ,” ni ji jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ hu lɛ.—Kpojiemɔ 18:1-24.

23. Mɛni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ Habakuk ni efee?

23 Yehowa yɛ nitsumɔi babaoo kɛha Habakuk dani Yerusalem hiɛkpatamɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ ashɛ. Mɛni yɔɔ lolo ní Nyɔŋmɔ baakɛɛ egbalɔ lɛ? Hɛɛ, Habakuk baanu nibii ni baatsirɛ lɛ koni ekɔ elala saŋku lɛ koni elá yaafo lalai eha Yehowa yɛ sɔlemɔ mli. Shi kɛlɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baatsirɛ gbalɔ lɛ koni ejaje kpóo ni yɔɔ gbeyei. Eka shi faŋŋ akɛ, wɔhiɛ baasɔ nakai gbalɛ wiemɔi kɛha be ni ato lɛ he shishinumɔ ni mli kwɔ ní wɔɔná lɛ waa. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusuɔ Habakuk gbalɛ lɛ he ekoŋŋ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ shihilɛi hi shi yɛ Yuda yɛ Habakuk gbii lɛ amli?

• Mɛɛ “nitsumɔ” ni aheee ayeee Yehowa tsu yɛ Habakuk gbii lɛ amli?

• Mɛɛ nɔdaamɔ nɔ Habakuk ná kɛha hiɛnɔkamɔ?

• Mɛɛ “nitsumɔ” ni aheee ayeee Nyɔŋmɔ baatsu yɛ wɔgbii nɛɛ amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Habakuk susu nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ eŋmɛ gbɛ ni efɔŋfeemɔ yaa nɔ lɛ he. Ani bo hu osusuɔ he nakai?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Habakuk gba hiɛkpatamɔ ni Babilonbii lɛ kɛaaba Yuda nɔ lɛ efɔ̃ shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Shitsaa mli nibii ni efite ni ana, ni miitsɔɔ Yerusalem ni akpata hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ