Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Haŋ Ekpe Sɛɛ

Yehowa Haŋ Ekpe Sɛɛ

Yehowa Haŋ Ekpe Sɛɛ

“Kɛ́ [ninaa lɛ] shashao shi hu jiŋŋ, mɛɛ lɛ kɛ̃; ejaakɛ ebaaba lɛɛlɛŋ, ekpeŋ sɛɛ!”—HABAKUK 2:3.

1. Mɛɛ faishitswaa Yehowa webii ejie lɛ kpo, ni mɛni enɛ etsirɛ amɛ ni amɛfee?

“MADAMƆ mibuuhe lɛ.” No ji Nyɔŋmɔ gbalɔ Habakuk faishitswaa. (Habakuk 2:1) Yehowa webii ni yɔɔ afii ohai 20 lɛ mli lɛ ejie faishitswaa ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo amɛtsɔɔ. No hewɔ lɛ, amɛkɛ ekãa ehere famɔ ni akɛha yɛ kpee ko ni afee ni sa kadimɔ waa yɛ September 1922 lɛ shishi nɛɛ nɔ akɛ: “Ŋmɛnɛ ji gbi ni fe gbii fɛɛ. Naa, Maŋtsɛ lɛ miiye nɔ! Nyɛ ji enajiaŋdamɔlɔi ni tswaa ehe adafi. No hewɔ lɛ, nyɛtswaa, nyɛtswaa, nyɛtswaa Maŋtsɛ lɛ kɛ emaŋtsɛyeli lɛ he adafi.”

2. Beni akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ eba wala mli ni amɛtsu nii kɛ ekãa yɛ Jeŋ Ta I lɛ sɛɛ lɛ, mɛni amɛbaanyɛ amɛkɛɛ?

2 Yɛ Jeŋ Ta I lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa saa ekɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ba wala mli ní amɛtsu nii kɛ ekãa. Taakɛ Habakuk ji lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ akɛɛ agbɛnɛ akɛ: “Ni mayadamɔ mɔ̃ɔ yiteŋ, ni makwɛ ni mana nɔ ni eeekɛɛ mi.” Akɛ Hebri wiemɔ ni ji, “makwɛ” kɛ ‘buu’ tsu nii yɛ gbalɛi babaoo diɛŋtsɛ amli.

“Ekpeŋ Sɛɛ”

3. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsara lɛ?

3 Ŋmɛnɛ, yɛ be mli ni Yehowa Odasefoi kɛ Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ lɛ haa lɛ, esa akɛ amɛfee klalo be fɛɛ be ni amɛkɛ naagbee wiemɔi ni yɔɔ Yesu gbalɛ ni fe fɛɛ lɛ mli lɛ atsu nii: “No hewɔ lɛ nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛleee beyinɔ ni shiatsɛ lɛ baa: ekolɛ gbɛkɛ, loo nyɔɔŋ teŋ, loo wuɔgbɛɛmɔ, loo leebi; koni ekaba trukaa ebanina nyɛ akɛ nyɛmiiwɔ. Shi nɔ ni mikɛɔ nyɛ nɛɛ, mɛi fɛɛ mikɛɛɔ: Nyɛsaraa!” (Marko 13:35-37) Taakɛ Habakuk ji lɛ, kɛ nɔ ni kɛ Yesu wiemɔi lɛ kpãa gbee lɛ, esa akɛ wɔkã he wɔsara!

4. Wɔ shihilɛ lɛ tamɔ Habakuk nɔ lɛ yɛ afi 628 D.Ŋ.B. lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Ekolɛ Habakuk gbe ewolo lɛ ŋmaa naa yɛ afi 628 D.Ŋ.B., dani Babilon batsɔ jeŋ hewalɛ ni yeɔ nɔ po. Akɛ afii pii tswa Yehowa kojomɔ ni ekɛbaaba Yerusalem hemɔkɛyeli kwalɔ lɛ nɔ lɛ he adafi. Ni kɛlɛ, nɔ ko nɔ ko etsɔɔɔ be tuuntu ni akɛ nakai kojomɔ lɛ baaba. Namɔ po baanyɛ ehe eye akɛ ebaaba mli yɛ afii 21 pɛ sɛɛ, ni ákɛ Yehowa kɛ Babilon baatsu nii akɛ eblafo? Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, wɔleee ‘gbi lɛ kɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ’ ni ato kɛha gbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ, shi Yesu etsɔ hiɛ momo ebɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛ hu nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, ejaakɛ nɔ̃ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛsusuuu lɛ nɔ gbɔmɔ bi lɛ baa.”—Mateo 24:36, 44.

5. Mɛni woɔ mɔ hewalɛ titri yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Habakuk 2:2, 3 lɛ?

5 Yiŋtoo kpakpa ko hewɔ ni Yehowa kɛ nitsumɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ wo Habakuk dɛŋ lɛ, akɛ: “Ŋmaa ninaa lɛ, ni okpɛ yɛ tɛtaoi anɔ, koni anyɛ akane oya. Shi ninaa lɛ yɛ ha be ni ato lɛ kɛ̃, ni eeye oyai ni eshɛ naagbee, ni emaleŋ; kɛ eshashao shi hu jiŋŋ, mɛɛ lɛ kɛ̃; ejaakɛ ebaaba lɛɛlɛŋ, ekpeŋ sɛɛ!” (Habakuk 2:2, 3) Ŋmɛnɛ, awuiyeli kɛ basabasafeemɔ miiya nɔ waa diɛŋtsɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ, ni miitsɔɔ akɛ, wɔdamɔ “Yehowa gbi wulu ni yɔɔ gbeyei lɛ” husu lɛ naa tuuntu. (Yoel 3:4) Yehowa diɛŋtsɛ nɔmimaa wiemɔi lɛ woɔ wɔ hewalɛ lɛɛlɛŋ akɛ: “Ekpeŋ sɛɛ”!

6. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni ahere wɔyiwala kɛjɛ kojomɔ gbi ni baa lɛ mli?

6 Belɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni ahere wɔyiwala kɛjɛ nakai kojomɔ gbi ni baa lɛ nɔ? Yehowa haa hetoo kɛtsɔɔ jalɔi ni ekɛ amɛ to mɛi ni ejaaa lɛ ahe lɛ nɔ akɛ: “Naa, esusuma efũ, ejaaa yɛ emli; shi jalɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ nɔ eeetsɔ ni eyi aaaná wala.” (Habakuk 2:4) Nɔyelɔi kɛ gbɔmɛi henɔwolɔi hiɛjoolɔi eha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yinɔsaji amli eyi obɔ kɛ gbɔmɛi akpekpei abɔ ni efeko efɔŋ ko alá, titri lɛ yɛ jeŋ tai enyɔ kɛ weku shishibulemɔ tai amli. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji ni afɔ amɛ mu ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ eŋmɛ amɛtsui shi yɛ anɔkwale mli. Amɛji “jeŋmaŋ ni ja ni yeɔ anɔkwa.” Nɛkɛ jeŋmaŋ nɛɛ kɛ enanemɛi ni ji “tooi krokomɛi” lɛ kɛ ŋaawoo nɛɛ tsuɔ nii akɛ: “Nyɛŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔ̃a Yehowa nɔ daa; ejaakɛ Nuntsɔ Yehowa ji naanɔ tɛsaa.”—Yesaia 26:2-4; Yohane 10:16.

7. Kɛ wɔmɔ wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii yɛ Habakuk 2:4 lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

7 Beni bɔfo Paulo ŋmaa wolo eyaha Hebribii Kristofoi lɛ, etsɛ Habakuk 2:4 lɛ yisɛɛ, beni ekɛɔ Yehowa webii lɛ akɛ: “Tsuishitoo ehia nyɛ, koni, beni nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, nyɛnine ashɛ shiwoo lɛ nɔ. Ejaakɛ ‘fioo kɛkɛ eshwɛ ni mɔ ni baa lɛ aaaba, ni etsɛŋ kwraa; shi jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.’” (Hebribii 10:36-38) Wɔ be nɛɛ jeee be ni esa akɛ wɔgbɔjɔɔ wɔnijiaŋ loo wɔhaa heloonaa nibii, hiɛtserɛjiemɔ shɛii ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ tsɔne. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛyashi be mli ni be “fioo kɛkɛ” lɛ aaaho aya? Taakɛ Paulo ji lɛ, esa akɛ wɔ, ni ji Yehowa maŋ krɔŋkrɔŋ lɛ mli bii lɛ, ‘peleɔ nii ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ ahe moŋ, ni wɔtiu oti lɛ’ sɛɛ kɛya naanɔ wala mli. (Filipibii 3:13, 14) Ni taakɛ Yesu fee lɛ, esa akɛ ‘wɔmia wɔhiɛ yɛ nyamɔ ni kã wɔhiɛ’ lɛ hewɔ.—Hebribii 12:2.

8. Namɔ ji “nuu” ni yɔɔ Habakuk 2:5 lɛ, ni mɛni hewɔ eyeŋ omanye lɛ?

8 Nɔ ni tamɔɔɔ Yehowa tsuji lɛ, Habakuk 2:5 lɛ tsɔɔ “nuu” ko ni eyɛ mli akɛ ‘egbɛɔ edaaŋ tamɔ gbohiiaje’ moŋ shi enine shɛɛɛ oti lɛ nɔ lɛ mli. Namɔ ji nɛkɛ nuu ni “etɔɔɔ” nɛɛ? Akɛni efeɔ fú tamɔ Babilon ni hi shi yɛ Habakuk beaŋ lɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ “nuu” ni feɔ mɛi babaoo nɛɛ ji maŋkwramɔŋ hewalɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ—Fascist jio, Nazi, Communist, loo nɔ ni atsɛɔ lɛ demokrase lɛ jio—wuɔ tai bɔni afee ni ekɛlɛɛ eshikpɔji lɛ amli. Ekɛ mɛi ni efeko nɔ ko lɛ hu asusumai woɔ Gbohiiaje loo gbonyobu lɛ mli obɔ. Shi “nuu” ni feɔ mɛi babaoo ni yeee anɔkwa ni yɔɔ Satan je lɛ mli, ni esusuɔ akɛ ehe hiaa tsɔ lɛ yeŋ omanye yɛ buamɔ ni “ebuaa jeŋmaji fɛɛ naa kɛbaa eŋɔɔ” lɛ mli. Yehowa Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ afee adesai fɛɛ ekome, ni Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ebaatsɔ efee enɛ.—Mateo 6:9, 10.

Kpóo Enumɔ ni Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Ateŋ Klɛŋklɛŋ Nɔ

9, 10. (a) Mɛni Yehowa tsɔ Habakuk nɔ etswa he adafi? (b) Yɛ nii ni atsɔɔ gbɛ ni ejaaa nɔ anáa lɛ gbɛfaŋ lɛ, te shihilɛ lɛ yɔɔ tɛŋŋ ŋmɛnɛ?

9 Yehowa tsɔ egbalɔ Habakuk nɔ etswa kpóo ni tsara nɔ enumɔ he adafi, ni ji kojomɔi ni esa akɛ atsu he nii bɔni afee ni akɛsaa shikpɔŋ lɛ aha Nyɔŋmɔ anɔkwa jálɔi lɛ koni amɛhi nɔ. Gbɔmɛi ni tamɔ nakai ni hiɛ tsui ni ja lɛ ‘bu abɛ’ nɛɛ ni Yehowa kɛha lɛ. Wɔkaneɔ yɛ Habakuk 2:6 lɛ akɛ: “Kpóo ha mɔ ni haa nii ni jeee enɔ lɛ faa!—mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ ni?—kɛ mɔ ni looɔ awabatoo nii eshwieɔ enɔ!”

10 Aama nii ni atsɔɔ gbɛ ni ejaaa nɔ anáa lɛ nɔ mi yɛ biɛ. Yɛ jeŋ ni wɔyɔɔ mli nɛɛ mli lɛ, niiatsɛmɛi yaa nɔ amɛnáa nii daa, ni ohiafoi baaye ohia daa. Tsofai fɔji jarayelɔi kɛ shishiulɔi miiná nii waa diɛŋtsɛ, yɛ be mli ni hɔmɔ miiye gbɔmɛi foji lɛ. Gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ amlijaa ejwɛ mli ekome miiye ohia waa diɛŋtsɛ. Shihilɛ efite kwraa yɛ maji pii amli. Mɛi ni shweɔ koni afee jalɛ nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ bolɔɔ akɛ: “Mɛɛ beyinɔ” nifɔji nɛɛ aaafa kɛyashɛ! Kɛlɛ, naagbee lɛ eshɛ etã! Eji anɔkwale akɛ, ninaa lɛ “ekpeŋ sɛɛ.”

11. Mɛni Habakuk kɛɛ mɛi ni shwieɔ adesai alá shi lɛ, ni mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ashwie lá shi babaoo yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ?

11 Gbalɔ lɛ kɛɔ mɔ fɔŋ lɛ akɛ: “Akɛni oha jeŋmaji pii hewɔ lɛ, bo hu majimaji lɛ amli mɛi ni eshwɛ lɛ fɛɛ aaahao, yɛ gbɔmɛi aláshishwiemɔ kɛ yi ni owa shikpɔŋ lɛ kɛ maŋ lɛ kɛ emli bii fɛɛ lɛ hewɔ.” (Habakuk 2:8) Mɛɛ láyisɔ̃yeli wɔnaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ nɛkɛ! Yesu wie yɛ faŋŋ mli akɛ: “Mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ.” (Mateo 26:52) Shi, yɛ afii ohai 20 nɛɛ pɛ mli lɛ, maji kɛ wekui ni eye lá yi sɔ̃ lɛ egbegbee gbɔmɛi fe akpekpei oha. Kpóo ha mɛi ni shwieɔ lá nɛɛ shi lɛ!

Kpóo ni Ji Enyɔ Lɛ

12. Mɛni ji kpóo ni ji enyɔ ni Habakuk ŋma lɛ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ ninamɔ fɔŋ he baŋ sɛɛnamɔ?

12 Kpóo ni ji enyɔ ní aŋma afɔ̃ shi yɛ Habakuk 2:9-11 lɛ kɔɔ “mɔ ni náa sɛɛnamɔ fɔŋ ehaa ewe, beni afee ni eyafee etsũ yɛ ŋwɛi shɔŋŋ, ni ejie ehe kɛjɛ efɔŋ dɛŋ lɛ!” Sɛɛnamɔ fɔŋ kɛ nɔ̃ ko kpakpa baaa, ni nakai nɔŋŋ Lalatsɛ lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ: “Kɛ mɔ ko tsɔ niiatsɛ lɛ ni ewe lɛ anunyam fa lɛ, kaashe gbeyei; ejaakɛ, kɛ́ egbo lɛ, eŋɔŋ emli eko eko kɛyaŋ; enunyam lɛ kpelekeŋ shi kɛnyiɛŋ esɛɛ.” (Lala 49:17, 18) Belɛ, Paulo ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli ni ekɛha nɛɛ sa kadimɔ waa akɛ: “Niiatsɛmɛi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ, wo amɛ kita ni amɛkajwɛŋ nii wuji, ni amɛkaŋɔ amɛhiɛ hu amɛfɔ̃ nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ.”—1 Timoteo 6:17.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya nɔ wɔtswa Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ lɛ he adafi lɛ?

13 Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ aaatswa Nyɔŋmɔ kojomɔ shɛɛ saji lɛ ahe adafi ŋmɛnɛ! Beni Farisifoi lɛ kɛɛ asafo lɛ akɛ amɛkpa Yesu he nyamɔ akɛ “Maŋtsɛ ni yɔɔ Yehowa gbɛi lɛ anɔ” lɛ, ehere nɔ ekɛɛ amɛ akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, kɛ mɛnɛɛmɛi aaabu amɛnaa lɛ, no lɛ tɛi lɛ aaabolɔ.” (Luka 19:38-40, NW) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, kɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ejieee efɔŋfeemɔ ni yaa nɔ yɛ je lɛŋ lɛ kpo lɛ, no lɛ ‘tɛ aaabo kɛaajɛ gbogbo mli.’ (Habakuk 2:11) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔkɛ ekãa atswaa Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ lɛ he adafi!

Kpóo ni Ji Etɛ lɛ, kɛ Saji ni Kɔɔ Láyisɔ̃yeli he Lɛ

14. Mɛɛ layisɔ̃yeli kã jamɔi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ anɔ?

14 Kpóo ni ji etɛ ni atswa he adafi kɛtsɔ Habakuk nɔ lɛ wieɔ saji ni kɔɔ láyisɔ̃yeli he lɛ he. Habakuk 2:12 lɛ kɛɔ akɛ: “Kpóo ha mɔ ni kɛ láshishwiemɔ toɔ maŋ, ni ekɛ nishaianii maa mɔɔ!” Yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ, afeɔ nishaianii ni ashwieɔ lá shi yɛ be kome too mli. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, mɛi babaoo ni ashwie amɛlá shi yɛ yinɔsane mli lɛ he sɔ̃ kã jamɔi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ anɔ. Wɔbaanyɛ wɔtsĩ fioo ko pɛ tã, tamɔ Sɛŋmɔtso he Tawuu ni ha mɛi ni atsɛɔ amɛ Kristofoi lɛ te shi amɛwo Muslimbii lɛ; Katolik Yiwalɛ Niseniianiifeemɔ ni tee nɔ yɛ Spain kɛ Latin Amerika lɛ; Europa Afii Nyɔŋmai Etɛ Ta ni Protestantbii kɛ Katolikbii wuu lɛ; kɛ jeŋ tai enyɔ ni Kristendom diɛŋtsɛ je shishi ni awuu yɛ wɔ afii oha nɛɛ mli ni ashwie lá shi yɛ mli fe fɛɛ lɛ.

15. (a) Mɛni jeŋmaji lɛ feɔ lolo, yɛ sɔlemɔ lɛ sɛɛfimɔ loo nɔkpɛlɛmɔ naa? (b) Ani Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ baanyɛ eha akpa je nɛɛ tawuu nibii afeemɔ lɛ?

15 Yiwalɛ nifeemɔi ni ehiii fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ni afee yɛ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ mli lɛ ji Nazi beaŋ Mɛi Ahiɛkpatamɔ Kpele, ni akɛgbe Yudafoi akpekpei abɔ kɛ mɛi krokomɛi ni efeko efɔŋ ko ni yɔɔ Europa lɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ ni Roma Katolik osɔfoi akuu ni yeɔ nɔ, ni yɔɔ France lɛ kpa fai akɛni amɛteee shi amɛwooo nifeemɔ ni ji gbɔmɛi akpei ohai abɔ ni akpala amɛ kɛtee ni ayagbe amɛ yɛ Nazi gbele flɔ̃nɔi amli lɛ hewɔ. Ni kɛlɛ jeŋmaji lɛ miiya nɔ amɛmiishwie lá shi lolo, yɛ sɔlemɔ lɛ sɛɛfimɔ loo nɔkpɛlɛmɔ naa. Nyɛsɛɛ nɛɛ, beni Time wolo tɛtrɛɛ ni aŋmaa amajeɔ maji srɔtoi lɛ wieɔ Russia Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Sɔlemɔ ni atsĩɛ hiɛ lɛ hu náa mɛi anɔ hewalɛ waa yɛ nifeemɔ ko ni tsutsu lɛ jwɛŋmɔ shɛɛɛ he lɛ mli: Russiabii atawuu tsɔne lɛ. . . . Kɔɔyɔŋ lɛji ni akɛwuɔ ta kɛ asraafoi ni asɔleɔ ahaa amɛ yɛ amɛshiai lɛ ebatsɔ daa gbi nifeemɔ ko. Yɛ November mli yɛ Moscow Danilovsky Monastery lɛ, he ni Russiabii a-Maŋ Nukpa lɛ sɛi lɛ yɔɔ lɛ, sɔlemɔ lɛ tee shɔŋŋ aahu akɛ ejɔɔ Russia nuklea okplɛm lɛ nɔ.” Ani Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ baanyɛ eha akpa je nɛɛ wulamɔ kɛ daimonioi atawuu nibii? Dabi kwraa! Mɔ ko ni ená Nobel Toiŋjɔlɛ Jweremɔnɔ lɛ wie yɛ The Guardian adafitswaa wolo ni yɔɔ London, England lɛ mli akɛ: “Nɔ ni anuuu shishi kwraa ji UN Security Council (Jeŋmaji Ekomefeemɔ Shweshweeshwefeemɔ Gwabɔɔ) lɛ mli bii enumɔ ni yɔɔ daa lɛ, moŋ ji maji enumɔ titri ni jaa tawuu nibii amɛhaa mɛi.”

16. Mɛni Yehowa baafee jeŋmaji ni sumɔɔ tawuu lɛ?

16 Ani Yehowa kɛ fɔbuu kojomɔ baaba maji ni sumɔɔ tawuu lɛ anɔ? Habakuk 2:13 lɛ wie akɛ: “Naa, aso jeee Yehowa Zebaot ŋɔɔ ejɛ, ni majimaji lɛ tsuɔ nii haa la, ni jeŋmaji lɛ gboɔ deŋme yɛ yakayaka nɔ ko he nɛɛ?” “Yehowa Zebaot”! Hɛɛ, Yehowa yɛ ŋwɛi bɔfoi tabilɔi ni ekɛbaatsu nii ekɛbaakpata gbɔmɛi kɛ maji ni sumɔɔ tawuu lɛ ahiɛ kwraa!

17. Nɛgbɛ Yehowa he nilee baayi shikpɔŋ lɛ nɔ kɛyashi, yɛ be mli ni ekɛ fɔbuu kojomɔ eba jeŋmaji ni wuɔ ta lɛ anɔ lɛ sɛɛ?

17 Mɛni baanyiɛ fɔbuu kojomɔ ni Yehowa kɛbaaba nakai maji ni wuɔ ta lɛ anɔ lɛ sɛɛ? Habakuk 2:14 haa hetoo akɛ: “Ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ aaayi tɔ kɛ Yehowa anunyam lɛ lee, tamɔ nu hà ŋshɔ shishi lɛ.” Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ nyam po nɛ! Abaabu maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bem kɛya naanɔ yɛ Harmagedon. (Kpojiemɔ 16:16) Emaa nɔ mi ehaa wɔ akɛ, ‘ebaawo enaji amaamɔhe lɛ hiɛ nyam,’ ni ji shikpɔŋ ni wɔyɔɔ nɔ amrɔ nɛɛ. (Yesaia 60:13) Abaatsɔɔ adesai fɛɛ Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ he nii, bɔni afee ni Yehowa yiŋtoi ni yɔɔ nyam lɛ he nilee ayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ̃ tamɔ bɔ ni nu ha ŋshɔ shishi lɛ.

Kpóo ni Ji Ejwɛ kɛ Enumɔ Lɛ

18. Mɛni ji kpóo ni ji ejwɛ ni atsɔ Habakuk nɔ atswa he adafi lɛ, ni enɛ jeɔ kpo yɛ jeŋba shihilɛ ni yɔɔ je lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Akɛ wiemɔ nɛɛ tsɔɔ kpóo ni ji ejwɛ ni yɔɔ Habakuk 2:15 lɛ mli akɛ: “Kpóo ha bo mɔ ni ohaa onaanyo dãa enuɔ, ni ofɔseɔ ohiɛdɔɔ owoɔ mli, ni okɛha etɔ dãa, beni afee ni okwɛ amɛyayaiaŋ!” Enɛ tsɔɔ nyenyeŋtswibɔɔ kɛ tsuinaa saneyeli shihilɛ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ je lɛ yɔɔ mli lɛ. Jeŋba shara mli ni eyɔɔ ni jamɔŋ kui ni ŋmɛɔ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ po fiɔ sɛɛ lɛ eha etee hiɛ waa diɛŋtsɛ. Amanehului, tamɔ AIDS kɛ helai krokomɛi ni jɛɔ bɔlɛnamɔ mli baa lɛ egbɛ eshwã je lɛŋ fɛɛ. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ni amɛaajie “Yehowa anunyam lɛ” kpo moŋ lɛ, yinɔ ni jieɔ pɛsɛmkunya su kpo nɛɛ miisha foi oyayaayai kɛmiiya fitemɔ mli kɛmiibɛŋkɛ Nyɔŋmɔ fɔbuu kojomɔ lɛ he. Akɛni “yɛ hiɛnyam najiaŋ lɛ,” mlatɔmɔ jeŋ nɛɛ ‘eyi tɔ kɛ hiɛgbele’ hewɔ lɛ, etsɛŋ ni ebaanu Yehowa mlifu kpulu lɛ ni damɔ shi kɛha esuɔmɔnaa nifeemɔ lɛ. ‘Hiɛgbele ni wa aaaba ehiɛnyam lɛ nɔ.’—Habakuk 2:16.

19. Wiemɔ ni tsɔ kpóo ni ji enumɔ lɛ hiɛ ni Habakuk tswa he adafi lɛ kɔɔ mɛni he, ni mɛni hewɔ nakai wiemɔi lɛ yɔɔ shishinumɔ ko yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ je lɛ mli lɛ?

19 Wiemɔi ni tsɔ kpóo ni ji enumɔ lɛ hiɛ lɛ kɛ hiɛdɔɔ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ amagai ajamɔ. Yehowa ha gbalɔ lɛ jaje nɛkɛ wiemɔi ni mli wa nɛɛ faŋŋ: “Kpóo ha mɔ ni kɛɔ tso akɛ: Ohiɛ atsɛ! kɛ tɛ mumui hu akɛ: Tee shi! Aso enɛ aaatsɔɔ mɔ nii lo? Naa, akɛ shika kɛ jwiɛtɛi ehà he, shi mumɔ ko mumɔ ko bɛ emli kwraa!” (Habakuk 2:19) Kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, Kristendom kɛ mɛi ni atsɛɔ amɛ akɛ heathendom (mɛi ni bɛ jamɔ mli) lɛ kotoɔ shi amɛhaa krɔɔs, Maria he amagai, amagai bibii, kɛ nibii krokomɛi ni hiɛ gbɔmɔ loo kooloo su. Kɛ́ Yehowa ba ní ebakojo lɛ, enɛɛmɛi ateŋ eko kwraa hiɛ nyɛŋ atsɛ̃ ni ehere ejálɔi lɛ ayiwala. Kɛji akɛto Nyɔŋmɔ, Yehowa ni yɔɔ daa lɛ agbojee, kɛ ebɔɔ nii ni hiɛ kamɔ ni yɔɔ nyam lɛ ahe lɛ, anaa akɛ, shishinumɔ ko kwraa bɛ nibii ni amɛkɛ shikatsuru kɛ jwiɛtɛi ekpa he lɛ mli. Eba akɛ wɔbaakãfo egbɛi ni anyɛŋ akɛ nɔ ko kwraa ato he lɛ daa kɛya naanɔ!

20. Mɛɛ sɔlemɔwe gbɛjianɔtoo wɔná hegbɛ akɛ wɔkɛ miishɛɛ aaasɔmɔ yɛ mli lɛ?

20 Hɛɛ, esa akɛ wɔkɛ yijiemɔ fɛɛ aha Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ. Nyɛhaa wɔdamɔa gbeyeishemɔ henumɔ ni mli wa ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ nɔ wɔtsu kɔkɔ ni abɔɔ ashiɔ amaga jamɔ lɛ he nii. Shi bó toi! Yehowa kã he eewie lolo: “Yehowa yɛ esɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ; shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ afee diŋŋ yɛ ehiɛ!” (Habakuk 2:20) Eka shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ, Yerusalem sɔlemɔwe lɛ ji nɔ ni yɔɔ gbalɔ lɛ jwɛŋmɔ mli. Shi kɛlɛ, wɔná hegbɛ ŋmɛnɛ akɛ wɔjáa yɛ mumɔŋ sɔlemɔwe gbɛjianɔtoo ni da kwraa lɛ mli, he ni wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo sɔmɔɔ yɛ akɛ Osɔfonukpa lɛ. Biɛ, ni ji shikpɔŋ lɛ nɔ sɔlemɔwe kpo lɛ nɔ ji he ni wɔkpeɔ yɛ, he ni wɔsɔmɔɔ yɛ, kɛ he ni wɔsɔleɔ yɛ, ni wɔkɛ woo ni sa haa Yehowa anunyam gbɛi lɛ. Ni mɛɛ miishɛɛ wɔɔná akɛ wɔɔjɛ wɔtsuiŋ wɔkɛ jamɔ aha wɔ ŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ!

Ani Okaiɔ?

• Te obuɔ Yehowa wiemɔi nɛɛ ohaa tɛŋŋ: “Ekpeŋ sɛɛ”?

• Mɛni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shishinumɔ ni yɔɔ kpóo ni atsɔ Habakuk nɔ atswa he adafi lɛ he?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya nɔ wɔtswa Yehowa kɔkɔbɔɔ lɛ he adafi lɛ?

• Mɛɛ sɔlemɔwe kpoteŋ wɔná hegbɛ akɛ wɔɔsɔmɔ yɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Taakɛ Habakuk ji lɛ, Nyɔŋmɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsuji lɛ le akɛ Yehowa haŋ ekpe sɛɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Ani ohiɛ sɔɔ hegbɛ ni oná akɛ ooosɔmɔ Yehowa yɛ emumɔŋ sɔlemɔwe lɛ kpo lɛ nɔ?

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 16 lɛ Jɛ]

U.S. Army photo