Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Cyril Lucaris—Nuu ni Ná Bulɛ Kɛha Biblia Lɛ

Cyril Lucaris—Nuu ni Ná Bulɛ Kɛha Biblia Lɛ

Cyril Lucaris​—Nuu ni Ná Bulɛ Kɛha Biblia Lɛ

Eji latsaa be yɛ afi 1638 lɛ mli. Wolɛi ni nyiɛ Marmara Ŋshɔ ni bɛŋkɛ Constantinople (ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Istanbul), ni ji Ottoman maŋtsɛyeli lɛ maŋtiase wulu lɛ hiɛ lɛ jijaa beni amɛna gbonyo ko tɛo nu lɛ hiɛ lɛ. Ŋmiŋmi mɔmɔ amɛ beni amɛkwɛ gbonyo lɛ jogbaŋŋ ni amɛna akɛ eji Constantinople blematsɛ lɛ, ni ji Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ. Nɛkɛ ji bɔ ni Cyril Lucaris, ni ji jamɔŋ gbɔmɔ ko ni ale waa yɛ afii ohai 17 lɛ mli lɛ wala ba naagbee kpatu.

LUCARIS wala sɛɛ etsɛɛɛ bɔ ni sa ni aaaha ena akɛ, nɔ ni eshweɔ waa lɛ eba mli anɔkwale—ni ji Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee Hela wiemɔ ni awieɔ lɛ mli lɛ kpojiemɔ. Asaŋ Lucaris ehiii shi ni ebaana akɛ nɔ kroko hu ni eshweɔ lɛ eba mli—ni ji tsakemɔ ni aaatsake Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ kɛya “Protestant tsɔɔmɔi kpakpai” amli. Namɔ ji nɛkɛ nuu nɛɛ? Mɛɛ naagbai ekɛkpe yɛ emɔdɛŋbɔɔ nɛɛ mli?

Kunimyeli Kɛtsɔ Woloŋlee ni Bɛ Nɔ

Afɔ́ Cyril Lucaris yɛ afi 1572 mli, yɛ Venice (ni amrɔ nɛɛ eji Iráklion) ni Candiabii lɛ eyaŋɔ jɛmɛ lɛ, yɛ Crete. Akɛni ele nii waa hewɔ lɛ, eyakase nii yɛ Venice kɛ Padua yɛ Italy, ni efã gbɛ kɛkpa nakai maŋ lɛ mli fɛɛ kɛ hei krokomɛi hu. Yɛ mligbalamɔ kɛ nɔmɔi ni yaa nɔ yɛ sɔlemɔ lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu nɔ ni eyana yɛ Europa ni kɔɔ tsakemɔ he gbɛjianɔtoi ni ená he miishɛɛ hewɔ lɛ, ekolɛ eyasara Geneva, ni agbɛnɛ hu hewalɛ ni Calvin nifeemɔ lɛ ná yɛ enɔ lɛ hu ha efee nakai.

Beni Lucaris yɔɔ Poland lɛ, ena akɛ, woloŋ ni Ɔrtodɔks Sɔlemɔ osɔfoi lɛ kɛ asafoŋbii lɛ leee hewɔ lɛ, amɛ fɛɛ amɛyaje mumɔŋ shihilɛ ni ehiii mli. Beni eku esɛɛ kɛtee Alexandria kɛ Constantinople lɛ, ehiɛ fee lɛ yaa beni ena akɛ ajie shiɛmɔ adeka—ní akaneɔ Ŋmalɛi lɛ yɛ nɔ lɛ—yɛ sɔlemɔtsui lɛ ekomɛi amli lɛ!

Lucaris tee Alexandria yɛ afi 1602 lɛ mli, ni eyaye ewekunyo ni ji Blematsɛ Meletios najiaŋ yɛ nakai osɔfonukpai anɔyeli lɛ mli. Kɛkɛ ni ekɛ Biblia mli nilelɔi srɔtoi ni yɔɔ Europa ni susuɔ akɛ afee tsakemɔ ko yɛ jamɔ mli lɛ bɔi sharamɔ kɛtsɔ woloŋmaa nɔ. Yɛ nakai woji ni eŋmala lɛ ekomɛi amli lɛ, etsɔɔ akɛ, Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ mli nifeemɔi lɛ pii ejaaa. Yɛ ewoji lɛ ekomɛi amli lɛ, ema nɔ mi akɛ, ehe miihia ni sɔlemɔ lɛ kɛ “Protestant tsɔɔmɔi kpakpai” lɛ aye apasa tsɔɔmɔi lɛ anajiaŋ, ni amɛha amɛtsɔɔmɔi lɛ fɛɛ adamɔ Ŋmalɛi lɛ anɔ pɛ.

Lucaris naa kpɛ ehe hu beni ena akɛ mumɔŋ shihilɛ ni onukpai ni ji Sɔlemɔ lɛ Paapai lɛ yɔɔ lɛ tamɔ Yesu kɛ bɔfoi lɛ awiemɔ lɛ pɛpɛɛpɛ lɛ. Eŋma akɛ: “Minyɛɛɛ mata shi ni manu ni gbɔmɛi miikɛɛ akɛ adesai ablemasaji tamɔ Ŋmalɛi lɛ nɔŋŋ.” (Mateo 15:6) Ekɛfata he akɛ, yɛ esusumɔ naa lɛ amagai ajamɔ ji oshara nifeemɔ. Yelikɛbuamɔ ni abiɔ kɛjɛɔ “hetselɔi” adɛŋ lɛ tsɔɔ bulɛ ni abɛ kɛha Teŋdamɔlɔ ni ji Yesu.—1 Timoteo 2:5.

Blematsɛmɛi lɛ a-Nɔyeli lɛ He Jarayeli

Nakai jwɛŋmɔ ni ehiɛ lɛ kɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ ni esumɔɔɔ lɛ ha anyɛ̃ Lucaris, ni Jesuitbii lɛ kɛ Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ mli bii lɛ ni kɛ Katolikbii lɛ feɔ ekome lɛ wa lɛ yi. Yɛ nakai shitee-kɛ-woo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ afi 1620 mli lɛ, awo Lucaris akɛ Constantinople blematsɛ. No beaŋ lɛ blematsɛmɛi ni yɔɔ Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ mli lɛ yɛ Ottoman Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi. Ottoman nɔyeli lɛ feɔ klalo kɛkpaa blematsɛ, ni amɛheɔ mɔ kroko kɛnáa shika.

Lucaris henyɛlɔi ni fe fɛɛ ni ji Jesuitbii lɛ kɛ paapa lɛ Congregatio de Propaganda Fide (Asafo ni Akɛgbɛɔ Hemɔkɛyeli lɛ Ashwãa) ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ ni he yɔɔ gbeyei waa lɛ tee nɔ amɛfolɔ enaa, ni amɛtsɔ ehe ŋaa. Taakɛ Kyrillos Loukaris tsɔɔ lɛ, “Jesuitbii lɛ kɛ gbɛ̀i srɔtoi tsu nii kɛtiu oti ni ma amɛhiɛ lɛ sɛɛ—amɛtsɔ lɛ yɛ ŋaa mli, amɛfolɔ enaa, amɛwo eyiteŋ mulu, ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛhe nyɔŋ nii, ni ji nɔ titri ni atsɔɔ nɔ ni nine shɛɔ [Ottoman] maŋ onukpai lɛ anɔ.” Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yɛ afi 1622 mli lɛ atswa Lucaris naneshi tu kɛtee Rhodes ŋshɔkpɔi lɛ anɔ, ni Gregory ni jɛ Amasya lɛ yahe egbɛhe lɛ kɛ Amerika dɔlai ni naa shɛɔ 20,000. Shi kɛlɛ, Gregory nyɛɛɛ aye shi ni ewo akɛ ebaawo nyɔmɔ ni tamɔ nakai lɛ nɔ, no hewɔ lɛ, Anthimus ni jɛ Adrianople lɛ he egbɛhe lɛ, shi etsɛɛɛ ni eshi. Naakpɛɛ sane ji akɛ aku sɛɛ akɛ Lucaris bata blematsɛmɛi asɛi lɛ nɔ ekoŋŋ.

Lucaris tswa efai shi akɛ, ekɛ hegbɛ hee nɛɛ baatsu nii koni ekɛtsɔɔ Biblia lɛ shishi ni ekala no kɛ Biblia he woji krokomɛi koni ekɛtsɔɔ Ɔrtodɔks osɔfoi lɛ kɛ asafoŋbii lɛ anii. Bɔni afee ni enyɛ etsu enɛ he nii lɛ, eto gbɛjianɔ ni eyahe woji akalamɔ tsɔne kɛba Constantinople yɛ Blɔfomɛi lɛ amaŋsɔɔlɔ nukpa ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nɔkwɛmɔ shishi. Shi, ni tsɔne lɛ ná shɛ shi yɛ June afi 1627 mli lɛ, Lucaris henyɛlɔi lɛ folɔ enaa akɛ ekɛba koni ekɛbatsu maŋkwramɔŋ saji ahe nii, ni enɛ hewɔ lɛ naagbee mli aahu lɛ amɛha afite tsɔne lɛ. Agbɛnɛ esa akɛ Lucaris kɛ woji akalamɔ tsɔji ni yɔɔ Geneva lɛ atsu enɛɛmɛi ahe nii.

Kristofoi a-Ŋmalɛi lɛ Shishitsɔɔmɔ Ko

Bɔ ni Lucaris yɔɔ bulɛ ni mli kwɔ waa kɛha Biblia lɛ kɛ hewalɛ ni eyɔɔ ni ekɛtsɔɔ mɛi anii lɛ wo shwelɛ ni eyɔɔ lɛ mli hewalɛ koni eha mɛi kpɔji lɛ anine anyɛ ashɛ eko nɔ. Eyɔse akɛ, mɛi kpɔji lɛ nuuu shishijee wiemɔ ni akɛtsu nii kɛŋmala Hela Biblia ni akɛ niji ŋmala lɛ ashishi. No hewɔ lɛ, klɛŋklɛŋ wolo ni Lucaris ná hegbɛ akɛ eeeje eshishitsɔɔmɔ shishi ji Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ni eeetsɔɔ shishi kɛya Hela wiemɔ ni awieɔ yɛ nakai beaŋ lɛ mli lɛ. Maximus Callipolites, ni ji mɔ ko ni le woloŋ waa lɛ je ehe nitsumɔ shishi yɛ March 1629. Ɔrtodɔksbii lɛ pii susu akɛ, ejaaa akɛ aaatsɔɔ Ŋmalɛi lɛ ashishi, ni ekɔɔɔ he eko kɛji mɛi ni kaneɔ lɛ nuuu nɔ ni aŋmala lɛ shishi. Bɔni afee ni toiŋjɔlɛ aba lɛ, Lucaris ha akala shishijee ŋmalɛi lɛ kɛ nɔ ni etsɔɔ shishi lɛ fɛɛ yɛ wolo kome nɔ ni amɛkɛ amɛhe nyiɛ, ni eŋmala saji fioo komɛi pɛ kɛfata he. Akɛni ajie wolo lɛ klɛŋklɛŋ nɔ kpo etsɛɛɛ nɔŋŋ ni Callipolites gbo hewɔ lɛ, Lucaris diɛŋtsɛ kane mli jogbaŋŋ. Lucaris gbo etsɛɛɛ nɔŋŋ ni akala nakai shishitsɔɔmɔ lɛ yɛ afi 1638 mli.

Yɛ bɔ ni Lucaris kwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ eha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, osɔfonukpai lɛ ateŋ mɛi pii ekpɛlɛɛɛ nakai shishitsɔɔmɔ lɛ nɔ. Suɔmɔ ni mli wa waa diɛŋtsɛ ni Lucaris yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ je kpo faŋŋ yɛ ehiɛkpamɔ wiemɔ ni yɔɔ nakai Biblia shishitsɔɔmɔ lɛ mli lɛ mli. Eŋma akɛ, Ŋmalɛi ni atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔ diɛŋtsɛ ni gbɔmɛi wieɔ lɛ mli lɛ tamɔ “shɛɛ sane ko ni ŋɔɔ waa ni akɛha kɛjɛ ŋwɛi.” Ewo gbɔmɛi lɛ hewalɛ “koni amɛkase ni amɛle [Biblia lɛ] mli saji lɛ fɛɛ jogbaŋŋ,” ni ekɛɛ akɛ gbɛ ko bɛ ni abaanyɛ atsɔ nɔ akase “nibii ni kɔɔ hemɔkɛyeli lɛ he jogbaŋŋ fe enɛ . . . ni ajɛ ŋwɛi kɛ Sanekpakpa lɛ nɔ abaa yi lɛ.”—Filipibii 1:9, 10.

Lucaris kɛ ekãa te shi eshi mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ Biblia lɛ kasemɔ lɛ, kɛ agbɛnɛ hu mɛi ni kpoo shishijee ŋmalɛi lɛ ashishitsɔɔmɔ lɛ, ni ekɛɛ: “Kɛ wɔkane ni wɔnuuu shishi lɛ, etamɔ nɔ ni wɔmiiwie wɔmiiwo kɔɔyɔɔ lɛ mli.” (Okɛto 1 Korintobii 14:7-9 he.) Beni emuɔ ehiɛkpamɔ wiemɔ lɛ naa lɛ, eŋma akɛ: “Yɛ be mli ni okaneɔ Sanekpakpa krɔŋkrɔŋ ni jɛ ŋwɛi nɛɛ yɛ bo diɛŋtsɛ owiemɔ mli lɛ, ná he sɛɛ kɛmɔ shi . . . ni eba akɛ Nyɔŋmɔ baaha ogbɛ lɛ nɔ atse ni ole nɔ ni ji ekpakpa.”—Abɛi 4:18.

Hemɔkɛyeli Jajemɔ

Beni Lucaris je nakai Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ shishi lɛ, ekɛ gbɛ kroko ni ekãa yɔɔ mli tsu nii. Yɛ afi 1629 mli lɛ, ekala wolo ni ji Confession of Faith (Hemɔkɛyeli Jajemɔ) yɛ Geneva. Eji lɛ diɛŋtsɛ ehemɔkɛyeli he sane ni eŋma he wolo ni ehiɛ kã nɔ akɛ Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ baakpɛlɛ nɔ. Taakɛ wolo ni ji The Orthodox Church lɛ tsɔɔ lɛ, nakai Confession wolo lɛ “ha Ɔrtodɔks tsɔɔmɔi ni osɔfoi lɛ kɛhaa lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi krɔŋkrɔŋi ni amɛkɛhaa lɛ bafee nibii ni shishinumɔ bɛ mli, ni amɛshwa amɛhe akɛ amɛkɛ amagai tsu nii yɛ jamɔ mli, kɛ agbɛnɛ jamɔ ni amɛkɛhaa hetselɔi lɛ hu ahewɔ.”

Saji 18 yɔɔ Confession lɛ mli. Emli sane ni ji enyɔ lɛ tsɔɔ akɛ, Ŋmalɛi lɛ jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ, ni akɛ emli saji lɛ hi kwraa fe sɔlemɔ lɛ nɔ. Ekɛɔ akɛ: “Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ . . . Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ, hegbɛ ni Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ yɔɔ lɛ nɔ kwɔ kwraa fe Sɔlemɔ lɛ nɔ. Ní Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ aaatsɔɔ wɔ nii lɛ hi kwraa fe ni gbɔmɔ aaatsɔɔ wɔ nii.”—2 Timoteo 3:16.

Emli sane ni ji kpaanyɔ kɛ nyɔŋma lɛ tsɔɔ akɛ Yesu Kristo ji Teŋdamɔlɔ, Osɔfonukpa, kɛ asafo lɛ Yitso. Lucaris ŋma akɛ: “Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo ta e-Tsɛ ninejurɔ nɔ ni edamɔɔ mli ehaa wɔ, ni eetsu nii jogbaŋŋ akɛ anɔkwa osɔfonukpa kɛ mlidamɔlɔ yɛ mla naa.”—Mateo 23:10.

Emli sane ni ji 12 lɛ jaje akɛ, sɔlemɔ lɛ baanyɛ adu gbɛ, ni ebaafee lɛ akɛ apasa gbɛ lɛ moŋ ji nɔ ni ja, shi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ akpɔ lɛ kɛtsɔ nitsumɔ ni sɔɔlɔi anɔkwafoi lɛ baatsu lɛ nɔ. Yɛ emli sane ni ji 18 lɛ mli lɛ, Lucaris ma nɔ mi akɛ, hetsuumɔhe lɛ ji yiŋsusumɔ sane ko kɛkɛ: “Eyɛ faŋŋ akɛ, adesã ni kɔɔ Hetsuumɔhe lɛ he lɛ ji nɔ ko ni esaaa akɛ akpɛlɛɔ nɔ.”

Wolo ni aŋma kɛfata Confession lɛ he lɛ ji sanebimɔi srɔtoisrɔtoi ni ábi kɛ hetooi ni akɛha. Lucaris ma nɔ mi klɛŋklɛŋ waa yɛ jɛmɛ akɛ, esa akɛ anɔkwafo fɛɛ anɔkwafo akane Ŋmalɛi lɛ, ni ákɛ eji oshara sane kɛha Kristofonyo akɛ ekaneee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Ekɛfata he akɛ, esa akɛ agu Apokrifa woji lɛ.—Kpojiemɔ 22:18, 19.

Sanebimɔ ni ji ejwɛ lɛ biɔ akɛ: “Te ebiɔ ni wɔsusu Amagai ahe wɔha tɛŋŋ?” Lucaris ha hetoo akɛ: “Nyɔŋmɔ kɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ atsɔ ni atsɔɔ wɔ nii, ni ekɛɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, ‘Kaafee amaga ko loo nɔ ko ni tamɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi, loo nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ oha ohe; kaajá amɛ, ni kaasɔmɔ amɛ hu [2 Mose 20:4, 5]’ akɛni esaaa akɛ wɔjáa bɔɔ nii lɛ shi moŋ esa akɛ wɔja ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ Bɔlɔ kɛ Feelɔ lɛ, koni wɔkɛ woo aha Lɛ pɛ hewɔ. . . . Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ egu jamɔ kɛ sɔɔmɔ ni akɛhaa [amagai] lɛ . . . , wɔguɔ kwraa bɔni afee ni wɔhiɛ akakpa nɔ, ni wɔyaja nibii fɛfɛji kɛ bɔɔ nii moŋ ni wɔshi Bɔlɔ kɛ Feelɔ lɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 17:29.

Eyɛ mli akɛ Lucaris nyɛɛɛ anu saji ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ nakai mumɔŋ duŋwoo be lɛ mli moŋ, * shi ebɔ mɔdɛŋ bɔ ni sa ni eha Biblia lɛ fee nɔ ni sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔ lɛ damɔ nɔ, ni ekɛ etsɔɔmɔi lɛ tsɔɔ gbɔmɛi nii.

Ajie nɛkɛ Confession wolo nɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ ni shitee-kɛ-woo hee kroko te shi yɛ Lucaris gbɛfaŋ. Yɛ afi 1633 mli lɛ Cyril Contari, Beroia (amrɔ nɛɛ Aleppo) osɔfonukpa lɛ ni ji Lucaris henyɛlɔ diɛŋtsɛ ni Jesuitbii lɛ fiɔ esɛɛ lɛ bɔ mɔdɛŋ koni ekɛ Ottomanbii lɛ aye osɔfonukpa hegbɛyeli lɛ naa. Shi kɛlɛ, ŋaatsɔɔ nifeemɔ nɛɛ eyayeee omanye beni Contari nyɛɛɛ awo nyɔmɔ lɛ. Lucaris saa eŋɔ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ ekoŋŋ. Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, Athanasius ni yɔɔ Tesalonika lɛ kɛ jwiɛtɛi kukuji 60,000 ha koni ekɛhe gbɛhe lɛ. Ajie Lucaris yɛ gbɛhe ni eyɔɔ lɛ mli. Shi yɛ nyɔŋ kome sɛɛ lɛ, asaa akɛ lɛ ta nɔ ekoŋŋ. Nakai beaŋ lɛ, Cyril Contari kɛ jwiɛtɛi kukuji 50,000 lɛ eba. Kɛkɛ ni atswa Lucaris naneshi tu kɛtee Rhodes. Nyɔji ekpaa sɛɛ lɛ enanemɛi lɛ nyɛ amɛsaa amɛkɛ lɛ ba nɔyeli hegbɛ ni eyɔɔ lɛ mli ekoŋŋ.

Shi yɛ afi 1638 mli lɛ, Jesuitbii lɛ kɛ Ɔrtodɔks bii ni fiɔ amɛ sɛɛ lɛ folɔ Lucaris naa akɛ eete shi eewo Ottoman Maŋtsɛyeli lɛ ni eetao ni ebutu lɛ. Agbɛnɛ lɛ, famɔ ni maŋtsɛ lɛ kɛha ji akɛ agbe lɛ. Amɔ Lucaris, ni yɛ July 27, 1638 mli lɛ, akɛ lɛ wo lɛlɛ bibioo ko mli tamɔ nɔ ni amɛkɛ lɛ miiya ni amɛyatswa enaneshi tu. Beni lɛlɛ lɛ shɛ ŋshɔ lɛ hiɛ saŋŋ kɛkɛ ni amɛmia esɛ̃, ni amɛgbe lɛ. Amɛfu lɛ yɛ ŋshɔ lɛ naa, ni sɛɛ mli lɛ amɛtsa gbonyo lɛ ni amɛfɔ̃ lɛ amɛwo ŋshɔ lɛ mli. Wolɛi na lɛ, ni sɛɛ mli lɛ enanemɛi lɛ yafu lɛ.

Nikasemɔ Kɛha Wɔ

Woloŋlelɔ ko jaje akɛ: “Esaaa akɛ akuɔ hiɛ afɔɔ oti ni ma [Lucaris] hiɛ lɛ nɔ, akɛ eeeha mɛi ale nii, koni ewo osɔfoi lɛ kɛ tooi lɛ awoloŋlee nɔ, nɔ ni yɛ afii ohai nyɔŋma kɛ ekpaa lɛ mli kɛ nyɔŋma kɛ kpawo lɛ shishijee mli lɛ eba shi kwraa lɛ.” Gbɛtsii nii babaoo haaa Lucaris nine ashɛ oti ni ma ehiɛ lɛ nɔ. Ajie lɛ kɛjɛ osɔfoyeli sɛi lɛ nɔ shii enumɔ sɔŋŋ. Beni egbo afii 34 sɛɛ lɛ, gwabɔɔ ko ni yɔɔ Yerusalem lɛ kɛ loomɔ ba ehemɔkɛyeli lɛ nɔ, ni amɛtsɔɔ akɛ ejeee sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔ. Amɛtsɔɔ akɛ, “esaaa akɛ mɔ fɛɛ mɔ kɛkɛ kaneɔ Ŋmalɛ lɛ, shi moŋ, mɛi ni gbɛlɛɔ shi kɛtaoɔ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ pɛ yɛ be mli ni amɛtao saji amli jogbaŋŋ lɛ pɛ esa akɛ amɛkaneɔ”—ni tsɔɔ akɛ esa akɛ mɛi ni anaa akɛ amɛji osɔfoi ni le nii lɛ pɛ.

Shikome ekoŋŋ lɛ osɔfoi akuu ni yeɔ nɔ lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ni tooi lɛ anine shɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ. Amɛtsɔɔ awuiyeli gbɛ nɔ amɛkuɔ mɔ fɛɛ mɔ ni tsɔɔ akɛ amɛhemɔkɛyeli ni damɔɔɔ Biblia lɛ nɔ lɛ ji tɔmɔ lɛ naa. Amɛha ana akɛ, amɛji jamɔ mli heyeli kɛ anɔkwale lɛ henyɛlɔi ni fe fɛɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, enɛ ji nifeemɔ ko ni miiya nɔ lolo kɛbashi wɔbei nɛɛ amli po. Eji kaimɔ nɔ ko ni haa mɔ susuɔ nii ahe waa yɛ nɔ ni tee nɔ lɛ gbɛfaŋ, beni osɔfoi lɛ te shi amɛwo heyeli ni ayɔɔ yɛ niiahesusumɔ kɛ wiemɔ mli lɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 24 Yɛ ewolo ni ji Confession lɛ mli lɛ, efi Triniti tsɔɔmɔ lɛ sɛɛ, kɛ tsɔɔmɔi ni kɔɔ susuma ni gbooo ni yahiɔ he kroko lɛ he—tsɔɔmɔi fɛɛ ni bɛ Biblia lɛ mli lɛ.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 29]

Lucaris bɔ mɔdɛŋ bɔ ni sa koni eha Biblia lɛ afee hewalɛ ni kudɔɔ sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi lɛ, ni etsɔɔ gbɔmɛi lɛ tsɔɔmɔi lɛ ahe nii

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Lucaris kɛ Codex Alexandrinus Lɛ

Codex Alexandrinus lɛ ni ji afii ohai enumɔ Ŋ. B. Biblia ni akɛ niji ŋmala lɛ ji nibii ni yɔɔ Britain Wojiatoohe ni he hiaa waa lɛ ateŋ ekome. Woji komekomei 820 yɔɔ mli, ni amrɔ nɛɛ lɛ, anyɛ abaa 773 yi.

Beni Lucaris ji blematsɛ yɛ Alexandria, yɛ Egypt lɛ, no mli lɛ eyɛ woji babaoo diɛŋtsɛ. Beni ebatsɔ blematsɛ yɛ Constantinople lɛ, eŋɔ Codex Alexandrinus lɛ eha ehe. Yɛ afi 1624 mli lɛ, ekɛke Britain maŋsɔɔlɔ ni yɔɔ Turkey lɛ koni ekɛyaha Ŋleshi Maŋtsɛ James I. Yɛ afii etɛ sɛɛ lɛ, akɛha Charles I, ni baye esɛɛ lɛ.

Yɛ afi 1757 mli lɛ, akɛ Maŋtsɛ lɛ Royal Library (Odehei a-Wojiatoohe) ha Britain maŋ lɛ, ni akɛ nɛkɛ wolo fɛfɛo ni agbeleɔ lɛ tamɔ wɔbe nɛɛ amli woji lɛ miitsɔɔ amrɔ nɛɛ yɛ John Ritblat Gallery (John Ritblat Nitɛŋmɔi Atoohe) ni yɔɔ Britain Wojiatoohe hee lɛ mli lɛ.

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Gewerbehalle, Vol. 10

From The Codex Alexandrinus in Reduced Photographic Facsimile, 1909

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 26 lɛ Jɛ]

Bib. Publ. Univ. de Genève