Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tsui ni Asaa Ato Kɛha Yehowa Sɛɛgbɛ Taomɔ

Tsui ni Asaa Ato Kɛha Yehowa Sɛɛgbɛ Taomɔ

Tsui ni Asaa Ato Kɛha Yehowa Sɛɛgbɛ Taomɔ

ISRAEL osɔfo Ezra ji saji amlitaolɔ kpele, woloŋlelɔ, niŋmalɔ kɛ Mla tsɔɔlɔ. Agbɛnɛ hu, eji susuma mli fɛɛ ni ajɛɔ asɔmɔɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ kɛha Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, ehiɛ e-Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ lɛ mli lolo po yɛ be mli ni eyɔɔ Babilon, ni ji maŋtiase ni mli eyi obɔ kɛ apasa nyɔŋmɔi kɛ daimonioi ajamɔ lɛ.

Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ mli ni Ezra hiɛ lɛ jeee nɔ ni ba trukaa. Etsu he nii. Lɛɛlɛŋ, ekɛɔ wɔ akɛ: “Esaa etsui eto akɛ eeetao Yehowa mla lɛ sɛɛgbɛ ni eye nɔ.”—Ezra 7:10, NW.

Taakɛ Ezra ji lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ miisumɔ ni amɛtsu nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa biɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ he nii yɛ be mli ni amɛyɔɔ jeŋ ni nyɛ̃ɔ anɔkwa jamɔ lɛ mli lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa gbɛ̀i anɔ ni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔsaa wɔtsui wɔto yɛ wɔ mli diɛŋtsɛ—ni wɔsusumɔi, wɔsubaŋ, shwelɛ, kɛ kanyamɔi fɛɛ fata he—ni ‘wɔkɛtao Yehowa mla lɛ sɛɛgbɛ ni wɔye nɔ.’

Wɔtsui lɛ Saamɔ

“Ní aaasaa nɔ ko” lɛ tsɔɔ akɛ, “abaatsɔ hiɛ asaa nii lɛ ato kɛha yiŋtoi komɛi ahe nitsumɔ: ni akɛfɔ̃ shi kɛha nitsumɔ pɔtɛɛ ko tsumɔ, aloo ni aŋɔha.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ obaná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he anɔkwa nilee ni ojɔɔ owala nɔ oha Yehowa lɛ, no tsɔɔ akɛ osaa otsui lɛɛlɛŋ kɛha shihilɛ ko, ni abaanyɛ akɛto “shikpɔŋ kpakpa” ni Yesu wie he yɛ ebɛbua ni kɔɔ nidulɔ lɛ he lɛ he.—Mateo 13:18-23.

Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe miihia ni wɔhiɛ ahi wɔtsui lɛ he daa gbi, ni wɔtsuu he. Mɛni hewɔ? Yɛ yiŋtoi enyɔ hewɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, akɛni kanyamɔi gbohii ni tamɔ jwɛi ni yɔɔ abɔɔ mli baanyɛ aná shishifã amrɔ nɔŋŋ, titri lɛ, yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli, be mli ni Satan nibii agbɛjianɔtoo he “kɔɔyɔɔ lɛ” mli eyi obɔ kɛ heloonaa susumɔi fɔji he wui fe tsutsu lɛ. (2 Timoteo 3:1-5; Efesobii 2:2) Yiŋtoo ni ji enyɔ lɛ kɔɔ sũ lɛ diɛŋtsɛ he. Kɛ́ ashi afɔ̃ shi ni atsaaa mli lɛ, no lɛ ekolɛ etsɛŋ ni sũ lɛ baagbi, ni ebaawa, ni ebafee nɔ ni wooo yibii. Aloo ekolɛ mɛi ni fa babaoo tsɔ baanyiɛ abɔɔ lɛ mli kɛkɛ ni amɛbaanaanaa sũ lɛ nɔ, ni ebaawa keketee. Nakai ji bɔ ni wɔtsui mli mfonirifeemɔ sũ lɛ hu yɔɔ. Kɛji akɛ ashi afɔ̃ shi kɛkɛ aloo gbɔmɛi ni bɛ wɔmumɔŋ nibii ahe miishɛɛ naanaa nɔ lɛ, ebaanyɛ eha sũ lɛ agbo.

Belɛ kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔ fɛɛ wɔkɛ Biblia ŋaawoo lɛ aaatsu nii, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ.”—Abɛi 4:23.

Nibii ni Haa Wɔtsui ni Ji “Shikpɔŋ” Sũ Baa Nii

Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i komɛi loo sui komɛi ni haa wɔtsui ni ji “shikpɔŋ” lɛ baa nii, koni eha eba nii jogbaŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nibii pii yɛ ni saa wɔtsui lɛ, shi wɔbaasusu ekpaa he yɛ biɛ: ní wɔɔha wɔhiɛ ahi wɔmumɔŋ hiamɔ nibii anɔ, ní wɔɔba wɔhe shi, ni wɔɔye anɔkwa, ní wɔɔná Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ.

Yesu kɛɛ akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni amɛhiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ.” (Mateo 5:3, NW) Taakɛ niyenii he hɔmɔ kaiɔ wɔ akɛ ehe miihia ni wɔye nii lɛ, nakai nɔŋŋ wɔhiɛ ni aaahi wɔmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ baaha mumɔŋ hɔmɔ aye wɔ. Abɔ adesa akɛ hɔmɔ aye lɛ ni etaoɔ niyenii ni tamɔ nakai ejaakɛ ehaa yiŋtoo kpakpa baa ewala shihilɛ mli. Nɔnyɛɛ aloo anihao ni Satan nibii agbɛjianɔtoo lɛ kɛbaa yɛ nikasemɔ be mli lɛ baanyɛ aha bɔ ni wɔnuɔ he akɛ enɛ he hiaa lɛ aba shi. Yesu po wie akɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi náa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.”—Mateo 4:4.

Eji anɔkwale diɛŋtsɛ akɛ, niyenii ni hewalɛ yɔɔ mli ni sa ni ayeɔ daa gbii lɛ haa gbɔmɔtso lɛ náa hewalɛ, ni ehaa niyenii kroko ni baanyiɛ sɛɛ kɛba lɛ baa gbɔmɔtso lɛ tsine kɛji akɛ ebashɛ shi. Nakai eji yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa. Ekolɛ obaasusu akɛ ojeee mɔ ko ni kaseɔ nii waa, shi kɛ oha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ daa gbi fee osubaŋ ni okaseɔ Biblia he woji daa gbi lɛ, no lɛ, ebaaba otsine akɛ ooofee babaoo fe nakai. Yɛ anɔkwale mli lɛ, okɛ ekãa baakpa be ni oto ni okɛkaseɔ Biblia lɛ gbɛ. No hewɔ lɛ, kaaha onijiaŋ je wui oya; tsu he nii waa ni oná mumɔŋ niyenii kpakpa ni oooye lɛ he miishɛɛ.

Heshibaa Jɔɔ Tsui lɛ He

Heshibaa ji su ko ni haa mɔ saa etsui etoɔ ejaakɛ ehaa wɔleɔ nitsɔɔmɔ, ni eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔkpɛlɛ tsɔsemɔ kɛ jajemɔ nɔ amrɔ nɔŋŋ. Susumɔ Maŋtsɛ Yosia nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ he okwɛ. Yɛ enɔyeli beaŋ lɛ, ana wolo ko ni aŋmala Nyɔŋmɔ Mla lɛ yɛ mli ní akɛha kɛtsɔ Mose nɔ lɛ. Beni Yosia nu wiemɔi ni yɔɔ Mla lɛ mli ni ena bɔ ni etsɛmɛi lɛ egba afã kwraa kɛjɛ jamɔ krɔŋŋ he lɛ, egbala etadei, ni efo yɛ Yehowa hiɛ. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ sa maŋtsɛ lɛ tsui he waa nakai? Sane ni aŋma lɛ tsɔɔ akɛ, etsui he “ejɔ bɔdɔɔ” aahu akɛ eba ehe shi yɛ Yehowa wiemɔi lɛ ni enu lɛ hewɔ. Yehowa yɔse bɔ ni Yosia ba ehe shi ni ejɛ etsui mli ekpɛlɛ nɔ lɛ, ni ejɔɔ lɛ hu nakai.—2 Maŋtsɛmɛi 22:11, 18-20.

Heshibaa ye ebua Yesu kaselɔi ni “jeee woloŋlelɔi kɛ nilelɔi” lɛ ni amɛnu mumɔŋ anɔkwalei lɛ ashishi ni amɛkɛtsu nii, nɔ ni “nilelɔi kɛ ŋaalelɔi” yɛ “heloo gbɛfaŋ” pɛ kɛkɛ leee lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 4:13; Luka 10:21; 1 Korintobii 1:26) Ejaakɛ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ esako amɛhe akɛ amɛaakpɛlɛ Yehowa wiemɔ lɛ nɔ ejaakɛ amɛtsui ekpiliŋ kɛ henɔwomɔ. Belɛ ani eyɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa nyɛ̃ɔ henɔwomɔ?—Abɛi 8:13; Daniel 5:20.

Anɔkwayeli kɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ

Gbalɔ Yeremia ŋma akɛ: “Tsui yɔɔ nɛɛ, eyi tɔ kɛ kutumpɔo fe nii fɛɛ, ni esane ehiii kwraa; namɔ aaanyɛ ale?” (Yeremia 17:9) Nɛkɛ kutumpɔo nɛɛ jieɔ ehe kpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, enyɛɔ ebaa kɛji akɛ wɔfee efɔŋ ni wɔjie wɔnaa. Enyɛɔ ebaa hu kɛji akɛ wɔkɛ jwɛŋmɔ ni ejaaa fĩ wɔfatɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ asɛɛ. Shi anɔkwayeli baaye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔye kutumpɔo tsui nɔ kunim kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ni ekɛaaha wɔ koni wɔdamɔ anɔkwale ni kɔɔ wɔhe lɛ naa, bɔni afee ni wɔnyɛ wɔya hiɛ. Lalatsɛ lɛ jie anɔkwayeli ni tamɔ nakai kpo beni esɔle akɛ: “Yehowa, taomɔ mimli ni oka mi okwɛ; tsuumɔ misabai kɛ mitsui he!” Eka shi faŋŋ akɛ, eyɛ mli akɛ ekolɛ lalatsɛ lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ eyɛ sui komɛi ni ehiii ni ebaanyɛ eye nɔ kunim moŋ, shi esaa etsui koni ekɛkpɛlɛ tsuumɔ kɛ kaa ni Yehowa baaka lɛ ekwɛ lɛ nɔ.—Lala 17:3; 26:2.

Nɔ ni fata Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he ji “ni anyɛ̃ efɔŋ,” ni eji yelikɛbuamɔ nɔ ni hi jogbaŋŋ yɛ hetsuumɔ nitsumɔ nɛɛ mli. (Abɛi 8:13) Eyɛ mli akɛ wɔhiɛ baasɔ Yehowa mlihilɛ suɔmɔ kpojiemɔ kɛ ekpakpai ni efeɔ ehaa wɔ lɛ moŋ, shi mɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛɛlɛŋ lɛ hiɛ baahi ehe nɔ akɛ Yehowa yɛ hewalɛ ni ekɛ toigbalamɔ baa mɛi ni efeee toiboo amɛhaaa lɛ lɛ anɔ, ni ebaagbe amɛ po. Yehowa tsɔɔ akɛ mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ baabo lɛ toi hu yɛ be mli ni ewie yɛ Israel he akɛ: “Mina ni kulɛ amɛna nɛkɛ tsui daa, ni amɛkɛshe mi gbeyei, ni amɛye mikitai lɛ fɛɛ nɔ, koni ahi aha amɛ kɛ amɛbii kɛya naanɔ!”—5 Mose 5:29.

Eka shi faŋŋ akɛ, oti ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli lɛ jeee ni ŋmiŋmi amɔ wɔ yɛ ekwɛmɔ shishi, shi moŋ ni ekanya wɔ ni wɔfee toiboo wɔha wɔ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni wɔle akɛ ejɛɔ etsui mli efeɔ nɔ fɛɛ nɔ kɛha wɔhilɛ-kɛhamɔ ni fe fɛɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ nakai Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ kanyaa mɔ ni ehaa mɔ náa miishɛɛ po, nɔ ko ni Yesu Kristo diɛŋtsɛ fee he nɔkwɛmɔnɔ.—Yesaia 11:3; Luka 12:5.

Tsui ni Asaa Ato lɛ Yɛ Hemɔkɛyeli Babaoo

Tsui ni akɛ hemɔkɛyeli ni mli wa ewaje lɛ lɛ le akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa biɔ aloo gbɛtsɔɔmɔ fɛɛ ni ekɛhaa kɛtsɔɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ lɛ yɛ kɛha wɔhilɛ-kɛhamɔ. (Yesaia 48:17, 18) Gbɔmɔ ni tamɔ nakai ni yɔɔ tsui ni mii shɛɔ nibii ni eyɔɔ lɛ he lɛ kɛ ŋaawoo ni yɔɔ Abɛi 3:5, 6 lɛ tsuɔ nii, he ni kɛɔ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛi fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” Shi kɛlɛ, tsui ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ sumɔŋ akɛ ekɛ ehiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ, titri lɛ, kɛji akɛ eebi ni ekɛ ehe ashã afɔlei, tamɔ ni eeha eshihilɛ afee mlɛo bɔni afee ni ekɛ ejwɛŋmɔ afɔ̃ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. (Mateo 6:33) Belɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ Yehowa buɔ tsui ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ akɛ tsui “fɔŋ” lɛ.—Hebribii 3:12.

Hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ jeɔ kpo yɛ gbɛi srɔtoi anɔ, ni nɔ ni fata he ji teemɔŋ nibii ni wɔfeɔ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔshia mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ shishitoo mla ni yɔɔ Galatabii 6:7 lɛ he: “Nyɛkalakaa nyɛhe: Nyɔŋmɔ lɛ, aliii lɛ yaka. Ejaakɛ nɔ̃ pɛ ní gbɔmɔ dũɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.” Hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ nɛkɛ shishitoo mla nɛɛ mli lɛ baaje kpo yɛ nibii ni wɔfeɔ tamɔ sinii ni wɔkwɛɔ, woji ni wɔkaneɔ, Biblia nikasemɔi abɔ ni wɔfeɔ, kɛ agbɛnɛ hu lɛ yɛ wɔsɔlemɔ mli. Hɛɛ, hemɔkɛyeli ni mli wa ni tsirɛɔ wɔ koni wɔdũ nii “yɛ mumɔ mli” lɛ ji nɔ titri ni haa anáa tsui ni asaa lɛ ato koni ekpɛlɛ Yehowa Wiemɔ lɛ nɔ, ni ebo toi.—Galatabii 6:8.

Suɔmɔ—Su ni Fe Fɛɛ

Ákɛ su ni hi fe ekrokomɛi lɛ fɛɛ lɛ, suɔmɔ haa wɔtsui mli sũ lɛ kpɛlɛɔ Yehowa Wiemɔ lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, beni bɔfo Paulo kɛ enɛ toɔ hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ he lɛ, etsɔɔ akɛ, suɔmɔ ji sui nɛɛ ateŋ “nɔ ni fe fɛɛ.” (1 Korintobii 13:13) Tsui ni eyi obɔ kɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli nyɔɔ emli waa diɛŋtsɛ, ni enáa miishɛɛ yɛ toiboo ni efeɔ lɛ hewɔ; ni yɛ anɔkwale mli lɛ emli fuuu yɛ nibii ni Nyɔŋmɔ taoɔ yɛ edɛŋ lɛ hewɔ. Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ; ni ekitai lɛ waaa.” (1 Yohane 5:3) Yesu wie yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ akɛ: “Kɛji mɔ ko miisumɔ mi lɛ eeeye miwiemɔ lɛ nɔ, ni mitsɛ aaasumɔ lɛ.” (Yohane 14:23) Kadimɔ akɛ, atoɔ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ najiaŋ. Hɛɛ, Yehowa sumɔɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ ni amɛtsiɔ amɛbɛŋkɛɔ lɛ lɛ waa.

Yehowa le akɛ wɔyeee emuu ni wɔtɔɔ enɔ daa gbi. Yɛ nomɛi fɛɛ sɛɛ po lɛ, etsiii ehe kɛjɛɛɛ wɔhe. Nɔ ni Yehowa taoɔ yɛ etsuji adɛŋ ji ‘tsui muu,’ nɔ ni tsirɛɔ wɔ koni wɔjɛ ‘susuma suɔmɔnaa’ mli wɔsɔmɔ lɛ. (1 Kronika 28:9) Kɛlɛ, Yehowa le akɛ ebiɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ dani wɔnyɛɔ wɔnáa sui kpakpai yɛ wɔtsuii amli ni no haa mumɔ lɛ yibii lɛ ni wɔɔwo lɛ feɔ nɔ ni wa. (Galatabii 5:22, 23) Enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ etoɔ etsui shi ehaa wɔ, “ejaakɛ ele wɔsu kɛ wɔbaŋ, ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” (Lala 103:14) Beni Yesu jieɔ nakai su lɛ nɔŋŋ kpo etsɔɔ lɛ, ewieee ekaselɔi lɛ ahiɛ nyanyaanya yɛ amɛfatɔi ahewɔ, shi moŋ eto etsui shi ni eye ebua amɛ, ni ewo amɛ hewalɛ. Ani suɔmɔ, mɔbɔnalɛ kɛ tsuishitoo nɛɛ ni Yehowa kɛ Yesu yɔɔ lɛ tsirɛɛɛ bo koni osumɔ amɛ fɛɛ waa fe nɛkɛ?—Luka 7:47; 2 Petro 3:9.

Kɛji akɛ bei komɛi lɛ ewaa kɛhaa bo akɛ ooofãmɔ subaŋi komɛi ni tamɔ jwɛi ni eshishifãi ebote shikpɔŋ tɔ̃ɔ aloo okumɔ subaŋi komɛi ni tamɔ sũ ni yɔɔ keketee oshwie shi lɛ, kaaha onijiaŋ je wui. Yɛ no najiaŋ lɛ, yaa nɔ ni otsu he nii kɛha hiɛyaa yɛ be mli ni ‘omiaa ohiɛ yɛ sɔlemɔ mli,’ ni agbɛnɛ hu okpa Yehowa fai ni ekɛ emumɔ lɛ aye abua bo. (Romabii 12:12) Ebaajɛ esuɔmɔ mli eye ebua bo, ni obaaye omanye tamɔ Ezra, ni obaaná tsui ni esaa ehe waa diɛŋtsɛ eto ni “eetao Yehowa mla lɛ sɛɛgbɛ ni eye nɔ.”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Ezra hiɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ mli yɛ Babilon po

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 29 lɛ Jɛ]

Garo Nalbandian