Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nuu ní Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa ní Kpɛlɛ Jajemɔ Nɔ

Nuu ní Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa ní Kpɛlɛ Jajemɔ Nɔ

Nuu ní Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa ní Kpɛlɛ Jajemɔ Nɔ

“ZAMBIA Báa Yeɔ Gbɔmɛi 30 Daa Nyɔŋ Nɔ.” Nɛkɛ ji bɔ ni Afrika adafitswaa wolo ko bɔ amaniɛ afii komɛi ni eho nɛ. Taakɛ kooloi ahe nilelɔ ni mɔ kooloi nɛɛ ni ekase amɛhe nii lɛ tsɔɔ lɛ, “aná hii 12 dani amɛnyɛ amɛmɔ baa kome amɛfɔ̃ shi.” Yɛ bɔ ni elei lɛ yɔɔ hewalɛ kɛ ekadaai wuji lɛ hewɔ lɛ, báa baanyɛ afee kooloo ko ni he yɔɔ gbeyei waa!

Yɛ be mli ni eka shi faŋŋ akɛ Bɔlɔ lɛ tsɛɔ báa akɛ “Leviatan” lɛ, ekɛ nɛkɛ “kooloi hewolɔi fɛɛ amaŋtsɛ” nɛɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ etsulɔ Hiob nikasemɔ ko ni he hiaa. (Hiob 40:25; 41:26) Enɛ ba mli aaafee afii 3,500 ni eho nɛ yɛ Uz shikpɔŋ lɛ nɔ, ekolɛ, yɛ Arabia kooyigbɛ he ko. Beni Nyɔŋmɔ wieɔ kooloo nɛɛ he lɛ, ekɛɛ Hiob akɛ: “Mɔ ko mɔ ko bɛ ekãa bɔ ni ekɛaawo ehiɛ la; belɛ namɔ ji mɔ ni aaanyɛ mihiɛ adamɔ mɔ?” (Hiob 41:2) Kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha! Kɛ wɔsheɔ báa gbeyei lɛ, kwɛ bɔ ni esa akɛ wɔsheɔ gbeyei babaoo akɛ wɔɔwie wɔshi Mɔ ni bɔ lɛ lɛ! Hiob jie hiɛsɔɔ kpo etsɔɔ nikasemɔ nɛɛ, kɛtsɔ etɔmɔi ni ejaje etsɔɔ lɛ nɔ.—Hiob 42:1-6.

Kɛ atsĩ Hiob tã lɛ, ekolɛ, wɔbaakai enɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ mli ni ehiɛ yɛ be mli ni eŋmɛɔ etsui shi yɛ kaa shishi lɛ. (Yakobo 5:11) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa ná Hiob he miishɛɛ dani aka ehemɔkɛyeli lɛ waa akwɛ. Yɛ Nyɔŋmɔ akɔntaabuu naa yɛ nakai be lɛ mli lɛ, “mɔ ko mɔ ko bɛ ni tamɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, eji nuu ni kpa ko bɛ ehe ni eja, esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni esɔleɔ ehe yɛ efɔŋ he.” (Hiob 1:8) Esa akɛ enɛ atsirɛ wɔ ni wɔkase nibii babaoo yɛ Hiob he, ejaakɛ no feemɔ baaye ebua wɔ ni wɔ hu wɔna bɔ ni wɔɔfee ni wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ.

Ekɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpaa lɛ Ye Klɛŋklɛŋ Gbɛhe

Nuu niiatsɛ ji Hiob. Yɛ shika ni eyɔɔ lɛ sɛɛ lɛ, eyɛ tooi 7,000, yomai 3,000, tejiyei 500, tsinai 1,000, kɛ tsuji babaoo diɛŋtsɛ. (Hiob 1:3) Shi Hiob kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, shi jeee ninamɔi anɔ. Esusu saji ahe akɛ: “Kɛji miŋɔ shika mifee mibobaanɔ̃, ni mitsɛ shika krɔŋŋ akɛ mihiɛnɔkamɔ lɛ, kɛji minya akɛ minii ni mina lɛ fa, ni minine eshɛ nii babaoo nɔ lɛ . . . , no hu ji nɔ sha ni sa akɛ kojolɔi awo he nyɔmɔ; ejaakɛ kulɛ mikwa Mawu ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.” (Hiob 31:24-28) Taakɛ Hiob ji lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔbu wekukpaa gbagbalii ni kã wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa fe heloonaa nibii.

Ekɛ Enanemɛi Adesai Ye yɛ Jalɛ Naa

Te Hiob kɛ etsuji lɛ ye ha tɛŋŋ? Ákɛ amɛna Hiob akɛ mɔ ni yeɔ jalɛ sane ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ lɛ jeɔ kpo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔi nɛɛ amli, akɛ: “Kɛji miyeee miwenuu loo miweyoo jalɛ sane, beni amɛkɛ mi ená lɛ: no lɛ kɛ́ Mawu te shi lɛ, te mafee tɛŋŋ? ni kɛji eba saramɔ lɛ, mɛɛ hetoo maha lɛ?” (Hiob 31:13, 14) Hiob bu Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ akɛ ejara wa, ni no hewɔ lɛ, ekɛ etsuji lɛ ye yɛ mɔbɔnalɛ naa. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛ, titri lɛ kɛha mɛi ni yɔɔ nɔkwɛmɔ gbɛhe mli yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ! Esa akɛ amɛ hu amɛye anɔkwa, amɛkakwɛ hiɛaŋ, ni anyɛ abɛŋkɛ amɛ.

Hiob ná mɛi ni yɔɔ eshia lɛ sɛɛ lɛ hu ahe miishɛɛ. Beni ejieɔ bɔ ni esusuɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ kpo lɛ, ewie akɛ: “Kɛji mikama ohiafoi nii ni amɛtaoɔ, ni miha okulafo hiŋmɛii fe sharakee, . . . kɛji miwo minine nɔ yɛ awusa ko nɔ, ejaakɛ mina miyelikɛbuamɔ yɛ koi lɛ shi lɛ: no lɛ ha mikɔŋ akpɔ yɛ mikɔŋ wu lɛ he, ni minine hu atse kɛjɛ wu lɛ he!” (Hiob 31:16-22) Eba akɛ wɔɔsusu mɛi ni kɛ shihilɛ ni mli wa kpeɔ ni wɔle amɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe.

Akɛni Hiob yɔɔ enaanyo gbɔmɔ he miishɛɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli hewɔ lɛ, efee mɛikpɔji agbɔ. No hewɔ lɛ, enyɛ ekɛɛ akɛ: “Gbɔ ko gbɔ ko etooo blohuŋ, migbeleɔ mishinaai lɛ mihaa gbɛnyiɛlɔ.” (Hiob 31:32) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa enɛ ji kɛha Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛnɛ nɛkɛ! Kɛ mɛi heei ni yɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ he miishɛɛ lɛ ba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, hiɛmɛɛ ni wɔkɛaahere amɛ lɛ baanyɛ aha amɛná mumɔŋ shweremɔ. Eji anɔkwale akɛ, wɔgbɔfeemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ he miihia nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ Kristofoi krokomɛi hu.—1 Petro 4:9; 3 Yohane 5-8.

Hiob ná jwɛŋmɔ kpakpa po yɛ ehenyɛlɔi ahe. Enáaa amanehulu ni baanyɛ aba mɔ ni nyɛ̃ɔ lɛ lɛ nɔ lɛ he miishɛɛ. (Hiob 31:29, 30) Yɛ no najiaŋ lɛ, eesumɔ ni efee gbɔmɛi ni tamɔ nakai lɛ ekpakpa, taakɛ eyɔɔ faŋŋ yɛ klalo ni efee ni ekɛsɔle eha emiishɛjelɔi gbohii etɛ lɛ.—Hiob 16:2; 42:8, 9; okɛto Mateo 5:43-48 he.

Bɔlɛnamɔ Mli Hetsemɔ

Hiob ye egbalashihilɛ hefatalɔ lɛ anɔkwa, ni ehaaa etsui amɔ yoo kroko yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Hiob kɛɛ: “Kpãŋmɔ mikɛ mihiŋmɛii kpãŋ, belɛ te aaafee tɛŋŋ ni makwɛ oblayoo hu? Kɛji mitsui emɔ yoo ko pɛŋ, ni miyawo ka yɛ minaanyo shinaa shi lɛ: no lɛ ha miŋa awiɛ aha mɔ kroko, ni mɛi krokomɛi akoto enɔ; ejaakɛ no lɛ hiɛgbeji asane ni, ni eji nɔ̃ sha ni sa akɛ kojolɔi awo he nyɔmɔ.”—Hiob 31:1, 9-11.

Hiob haaa jeŋba shara henumɔi afite etsui. Shi moŋ, etiu jalɛ gbɛ sɛɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, no hewɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ ná nuu anɔkwafo nɛɛ, ní wuu eshi jeŋba shara lakamɔi lɛ he miishɛɛ lɛ!—Mateo 5:27-30.

Esusu Eweku lɛ Mumɔŋ Shidaamɔ He

Bei komɛi lɛ, Hiob bii lɛ ŋmɛɔ okpɔlɔ ni ebihii kɛ ebiyei lɛ fɛɛ baa shishi. Yɛ be mli ni okpɔlɔŋmɛɛ gbii nɛɛ eho lɛ, Hiob susuɔ akɛ ekolɛ, ebii lɛ etɔ Yehowa nɔ yɛ gbɛ ko nɔ. No hewɔ lɛ, Hiob tsuɔ he nii, ejaakɛ Ŋmalɛ mli sane ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Ebaa mli akɛ, kɛ amɛkpɔlɔŋmɛɛ gbii lɛ kpele amɛnɔ lɛ, Hiob tsuɔ ni ayafeɔ amɛ krɔŋkrɔŋ, ni eteɔ shi leebi maŋkpa ni eyashãa shãa afɔlei ehaa amɛ fɛɛ yɛ amɛyibɔ lɛ naa; ejaakɛ Hiob kɛɔ akɛ: Benɛ mibihii lɛ efee esha ko, ni amɛkwa Nyɔŋmɔ yɛ amɛtsuiiaŋ!” (Hiob 1:4, 5) Kwɛ bɔ ni enɛ baaná hewalɛ yɛ Hiob weku lɛ mli bii lɛ anɔ akɛ enaagba ji ni amɛná Yehowa gbeyeishemɔ ni woo yɔɔ mli ni amɛnyiɛ yɛ E-gbɛ̀i lɛ anɔ!

Ŋmɛnɛ, ehe miihia ni Kristofoi aweku yitsei atsɔɔ amɛwekui lɛ anii yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli. (1 Timoteo 5:8) Ni eji anɔkwale akɛ, eja gbɛ akɛ asɔleɔ ahaa weku lɛ mli bii.—Romabii 12:12.

Ekɛ Anɔkwayeli Ŋmɛ Etsui Shi yɛ Kaa Shishi

Biblia kanelɔi babaoo le kaai ni mli wa ni ba Hiob nɔ lɛ. Satan Abonsam ewie faŋŋ akɛ yɛ shihilɛi ni mli wa shishi lɛ, Hiob baalomɔ Nyɔŋmɔ. Yehowa kpɛlɛ mpoatswaa nɛɛ nɔ, ni Satan fiteee be kwraa ni ekɛ haomɔ ba Hiob nɔ. Ekooloi fɛɛ gboi. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, ebii lɛ fɛɛ gboi. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Satan ha asanei ni jaraa tsɛrɛ Hiob kɛjɛ eyiteŋ pampam aahu kɛbashi enaneshi.—Hiob, yitsei 1, 2.

Mɛni jɛ mli ba? Beni Hiob ŋa wo lɛ ŋaa ni elomɔ Nyɔŋmɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Owieɔ tamɔ yei buului lɛ eko wieɔ. Ei, nɔ kpakpa lɛ wɔhe yɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, shi nɔ fɔŋ lɛ, no lɛ wɔkahe lo?” Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ kɛfata he akɛ: “Enɛ fɛɛ mli lɛ Hiob kɛ enaabu efeee esha ko.” (Hiob 2:10) Hɛɛ, Hiob kɛ anɔkwayeli ŋmɛ etsui shi, ni no hewɔ lɛ, eha Abonsam batsɔ amalelɔ. Eba akɛ wɔ hu wɔbaaŋmɛ wɔtsui shi nakai nɔŋŋ yɛ kaai ashishi ni wɔtsɔɔ akɛ nɔ ni tsirɛɔ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ ji suɔmɔ krɔŋŋ kɛha Yehowa.—Mateo 22:36-38.

Ejɛ Heshibaa Mli Ekpɛlɛ Jajemɔ Nɔ

Eyɛ mli akɛ Hiob fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ gbɛ̀i babaoo anɔ moŋ, shi ejeee nuu ni yeɔ emuu. Lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ akɛ: “Namɔ aaana hetselɔ yɛ mɛi ni he tseee ateŋ? Mɔ kome folo bɛ!” (Hiob 14:4; Romabii 5:12) No hewɔ lɛ, beni Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ kpa ko bɛ Hiob he lɛ, no mli lɛ enɛ ji anɔkwale yɛ shishinumɔ naa akɛ ehi shi yɛ gbɛ̀i fɛɛ ni Nyɔŋmɔ kpaa gbɛ kɛjɛɔ etsuji adesai ni yeee emuu ni eshafeelɔi ji amɛ lɛ ateŋ mɔ ko dɛŋ lɛ naa. Mɛɛ ekãawoo jɛɛhe nɛ!

Hiob ŋmɛ etsui shi yɛ ekaa lɛ mli moŋ, shi ejie tɔmɔi akpo. Beni mɛi ni kɛɛ atsɛɔ amɛ miishɛjelɔi etɛ lɛ nu haomɔi fɛɛ ni eba enɔ lɛ he lɛ, amɛbasara lɛ. (Hiob 2:11-13) Amɛfolɔ Hiob naa akɛ Yehowa miigbala etoi ejaakɛ efee eshai wuji. Taakɛ eji lɛ, Hiob mli fu yɛ apasa naafolɔmɔi nɛɛ ahewɔ, ni ebɔ mɔdɛŋ waa koni efã ehe. Shi eŋmɛɛɛ pɛpɛɛpɛ yɛ be mli ni ebɔɔ mɔdɛŋ ni ebu ehe bem lɛ mli. Hiob tsɔɔ mli akɛ eja babaoo fe Nyɔŋmɔ po!—Hiob 35:2, 3.

Shi akɛni Nyɔŋmɔ sumɔɔ Hiob hewɔ lɛ, E-kɛ oblanyo ko tsu nii koni etsɔɔ Hiob etɔmɔ lɛ. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛkɛ ni Elihu . . . mli wo la: emli wo la ewo Hiob, ejaakɛ ebu ehe jalɔ fe Nyɔŋmɔ.” Taakɛ Elihu yɔse lɛ: “Hiob ekɛɛ akɛ: ‘Jalɔ ji mi, ni kɛlɛ Mawu eŋɔ mijalɛ lɛ kɛtee.’” (Hiob 32:2; 34:5) Ni kɛlɛ, Elihu fataaa “miishɛjelɔi” etɛ lɛ ahe kɛmuuu sane naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ Nyɔŋmɔ miigbala Hiob toi yɛ ehe eshai ahewɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, Elihu tsɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Hiob anɔkwayeli lɛ mli, ni ewo lɛ ŋaa akɛ: “Sane lɛ kã [Yehowa] hiɛ, hewɔ lɛ mɛɛ lɛ kɛkɛ.” Hɛɛ, kulɛ esa akɛ Hiob amɛ Yehowa moŋ fe ni ekɛ oyaiyeli aaawie ni ekɛfã lɛ diɛŋtsɛ ehe. Elihu ma nɔ mi eha Hiob akɛ: “[Nyɔŋmɔ] kɔdɔɔɔ kojomɔ kɛ jalɛ ni fa.”—Hiob 35:14; 37:23.

Ehe miihia ni ajaje Hiob susumɔi lɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa kɛ adesa bibioo ni eji kɛ́ akɛto Nyɔŋmɔ agbojee he lɛ he nikasemɔ ha lɛ. Yehowa kɛ enine tsɔɔ shikpɔŋ lɛ, ŋshɔ lɛ, ŋwɛi ni eyi obɔ kɛ ŋulamii lɛ, kooloi lɛ, kɛ adebɔɔ nibii krokomɛi babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ. Naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ wie Leviatan—ni ji báa lɛ he. Hiob jɛ heshibaa mli ekpɛlɛ jajemɔ nɔ, ni yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, efee nɔkwɛmɔnɔ kroko efɔ̃ shi.

Eyɛ mli akɛ ekolɛ, wɔmiibɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli moŋ, shi wɔbaatɔ tɔmɔi komɛi. Kɛ tɔmɔ lɛ yɛ hiɛdɔɔ lɛ, ekolɛ, Yehowa baatsɔ gbɛ ko nɔ kɛ̃ ni ejaje wɔ. (Abɛi 3:11, 12) Ekolɛ, ŋmalɛ ko ni baahao wɔhenilee baanyɛ aba wɔjwɛŋmɔ mli. Ekolɛ, Buu-Mɔɔ loo Buu Mɔɔ Asafo lɛ wolo kroko baakɛɛ nɔ ko ni baaha wɔhiɛ aba wɔhe nɔ yɛ wɔtɔmɔ ko he. Aloo eeenyɛ eba akɛ, naanyo Kristofonyo ko kɛ mlihilɛ baatsɔɔ wɔ akɛ wɔkɛ Biblia shishitoo mla ko tsuuu nii. Te wɔɔfee wɔnii yɛ jajemɔi ni tamɔ nɛkɛ he tɛŋŋ? Hiob jie mumɔ ni ekumɔ kpo ni ekɛɛ akɛ: “Eedɔ mi ni miishwa mihe yɛ su kɛ lamlu mli!”—Hiob 42:6.

Yehowa Wo Lɛ Nyɔmɔ

Yehowa wo Hiob nyɔmɔ, ni eha etsulɔ lɛ kɛ afii 140 kroko hi shi. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, enine shɛ nii babaoo nɔ fe nɔ ni ŋmɛɛ lɛ lɛ. Ni eyɛ mli akɛ Hiob gbo yɛ naagbee mli moŋ, shi eyɛ nɔmimaa akɛ ebaaná gbohiiashitee yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli.—Hiob 42:12-17; Ezekiel 14:14; Yohane 5:28, 29; 2 Petro 3:13.

Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa yɛ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ kɛ ejɔɔmɔ he kɛji wɔsɔmɔ lɛ yɛ anɔkwale mli ni wɔkpɛlɛ jajemɔi fɛɛ ni damɔ Biblia lɛ nɔ ni baa wɔ gbɛ nɔ lɛ. Nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, wɔbaaná hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ akɛ wɔbaaná wala yɛ Nyɔŋmɔ nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, wɔbaawo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Ebaawo wɔjeŋba kpakpa lɛ he nyɔmɔ, ni ekɛ odaseyeli kroko baafata he akɛ ewebii sɔmɔɔ lɛ, jeee kɛha pɛsɛmkunya yiŋtoi ahewɔ, shi moŋ suɔmɔ ni jɛ tsui muu fɛɛ mli. Taakɛ anɔkwafo Hiob, ni ji nuu ni jɛ heshibaa mli ekpɛlɛ jajemɔ nɔ lɛ fee lɛ, mɛɛ hegbɛ eji nɛkɛ akɛ wɔɔha Yehowa tsui anya nɛkɛ!—Abɛi 27:11.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Hiob jie suɔmɔ mlihilɛ kpo etsɔɔ awusãi, okulafoi, kɛ mɛi krokomɛi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 28]

Awo Hiob nyɔmɔ babaoo yɛ heshibaa mli ní ejɛ ekɛkpɛlɛ jajemɔ nɔ lɛ hewɔ