Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Anɔkwafoi ni Sheee Gbeyei yɛ Nazi Yiwaa Shishi

Anɔkwafoi ni Sheee Gbeyei yɛ Nazi Yiwaa Shishi

Anɔkwafoi ni Sheee Gbeyei yɛ Nazi Yiwaa Shishi

Yɛ June 17, 1946 lɛ, Maŋnyɛ Wilhelmina ni yɔɔ Netherlands lɛ kɛ Yehowa Odasefoi aweku ko ni yɔɔ Amsterdam lɛ ye ŋkɔmɔ ni ekɛ enɛ he sane maje amɛ. Yiŋtoo lɛ ji koni etsɔɔ bɔ ni ehiɛ esɔ weku lɛ binuu Jacob van Bennekom ni Nazibii lɛ gbe lɛ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ. Afii komɛi ni eho dani no aaaba lɛ, maŋ gwabɔɔ ni yɔɔ Doetinchem ni ji maŋ ko ni yɔɔ Netherlands bokagbɛ lɛ kpɛ amɛyiŋ koni akɛ Bernard Polman ni lɛ hu eji Yehowa Odasefoi ni agbe amɛ yɛ ta lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome lɛ gbɛi awo gbɛjegbɛ ko.

MƐNI hewɔ ni Nazibii lɛ te shi amɛwo Jacob, Bernard kɛ Yehowa Odasefoi krokomɛi ni yɔɔ Netherlands lɛ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ? Ni mɛni ji nɔ ni ye ebua Odasefoi nɛɛ ni ha amɛtee nɔ amɛye anɔkwa yɛ afii abɔ yiwaa ni naa wa lɛ shishi, ní yɛ naagbee lɛ, amɛmaŋbii lɛ kɛ maŋnyɛ lɛ kɛ bulɛ ha amɛ, ni amɛhiɛ sɔ amɛ? Bɔni afee ni wɔna naa lɛ, nyɛhaa wɔtĩaa nibii komɛi ni ha nɔ ni tamɔ David kɛ Goliat tawuu nɛɛ bakã Yehowa Odasefoi akuu fioo ko lɛ, kɛ Nazibii akuu wulu lɛ teŋ lɛ mli.

Agu Amɛnitsumɔ—Shi Amɛyɛ Ekãa Waa Fe Tsutsu

Yɛ May 10, 1940 lɛ, Nazi asraafoi lɛ tutua Netherlands trukaa. Akɛni woji ni Yehowa Odasefoi lɛ jaa lɛ kpaa Nazi nifeemɔi fɔji lɛ ahe mama ni amɛfĩɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ hewɔ lɛ, Nazibii lɛ fiteee be kwraa koni amɛha Odasefoi lɛ akpa amɛnitsumɔi lɛ. Beni Nazibii lɛ tutua Netherlands lɛ, eshɛɛɛ otsii etɛ ni akɛ famɔ ha yɛ teemɔŋ koni agu Yehowa Odasefoi lɛ. Yɛ March 10, 1941 lɛ, adafitswaa wolo ko ha maŋbii lɛ le akɛ agu nitsumɔ lɛ, ni amɛfolɔ Odasefoi lɛ anaa akɛ amɛmiitswa ta “kɛmiishi maŋ kɛ jamɔi agbɛjianɔtoo fɛɛ.” Enɛ hewɔ lɛ, Odasefoi agbɔbimɔ lɛ mli bawa.

Naakpɛɛ sane ji akɛ, eyɛ mli akɛ Gestapo ni feɔ yiwalɛ nii, loo teemɔŋ polisifoi lɛ ha akwɛ sɔlemɔi lɛ fɛɛ anɔ jogbaŋŋ moŋ, shi amɛwa Kristofoi agbɛjianɔtoo kome pɛ yi waa. Dutch yinɔsaneŋmalɔ Datrɛfonyo Louis de Jong tsɔɔ mli akɛ: “Yiwaa ni akɛbaa mɔ ko nɔ kɛyashiɔ gbele mli lɛ ji nɔ ni jamɔŋ kuu kome pɛ kɛkpe—Yehowa Odasefoi lɛ.”—Het Koninkrijk der Nederlanden in de Tweede Wereldoorlog (Netherlands Maŋtsɛyeli lɛ yɛ Jeŋ Ta ni Ji Enyɔ lɛ Mli).

Dutch polisifoi lɛ kɛ Gestapo lɛ fee ekome ní ayatsɔɔ Odasefoi lɛ asɛɛgbɛ koni amɔmɔ amɛ. Kɛfata he lɛ, nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ni she gbeyei ni ebatsɔ hemɔkɛyeli kwalɔ lɛ kɛ etsutsu nanemɛi heyelilɔi lɛ ahe saji lɛ ha Nazibii lɛ. Beni shɛɔ April 1941 lɛ, amɔmɔ Odasefoi 113. Ani nɛkɛ mɛi atutuamɔ ni naa wa waa nɛɛ kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ba naagbee?

Anaa hetoo lɛ yɛ Meldungen aus den Niederlanden (Amaniɛbɔi ni Jɛ Netherlands) lɛ mli, ni ji wolo ko ni Germany Sicherheitspolizei (Polisifoi ni Buɔ Mɛi Ahe) lɛ ŋma yɛ April 1941 mli lɛ. Amaniɛbɔɔ lɛ wie Yehowa Odasefoi lɛ ahe akɛ: “Nɛkɛ kuu ni atse kɛjɛ gbɛjianɔtoo kroko mli ni agu amɛ nɛɛ tsuɔ nii waa diɛŋtsɛ yɛ maŋ lɛŋ fɛɛ, ni amɛfeɔ kpeei ni mla lɛ egu, ni amɛkɛ woji ni aŋmala nibii tamɔ ‘Yiwaa ni akɛbaa Nyɔŋmɔ Odasefoi anɔ lɛ ji awuiyeli’ kɛ ‘Yehowa kɛ naanɔ hiɛkpatamɔ baagbala yiwalɔi atoi’ yɛ nɔ lɛ kpɛtɛɔ shi.” Yɛ otsii enyɔ sɛɛ lɛ nakai wolo lɛ nɔŋŋ bɔ amaniɛ akɛ “yɛ bɔ ni Polisifoi ni Buɔ Mɛi Ahe (Security Police) lɛ mia nibii amli koni amɛkɛte shi amɛwo Biblia Kaselɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛnitsumɔ lɛ tee nɔ eshwere.” Hɛɛ, yɛ oshara ni yɔɔ mɛi amɔmɔ lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Odasefoi lɛ tee nɔ amɛtsu amɛnitsumɔ lɛ, ni amɛha maŋbii lɛ woji ni fá fe 350,000 yɛ afi 1941 pɛ mli!

Mɛni ji nɔ ni ha nɛkɛ kuu bibioo ni daa ni Odasefoi fioo ni shɛɔ mɛi oha yɔɔ mli lɛ ná ekãa kɛkpee amɛhenyɛlɔi ni woɔ amɛhe gbeyei nɛɛ anaa? Taakɛ blema gbalɔ anɔkwafo Yesaia ji lɛ, Odasefoi lɛ sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, shi jeee gbɔmɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ ekãawoo wiemɔ ni Yehowa kɛha Yesaia lɛ nɔ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Mi, miji nyɛmiishɛjelɔ. Namɔ jio ni osheɔ adesa ni baagbo . . . lɛ gbeyei?”—Yesaia 51:12.

Ekãafeemɔ Haa Anáa Bulɛ Ahaa Mɔ

Beni afi 1941 baa naagbee lɛ, Odasefoi abɔ ni amɔmɔɔ lɛ ayifalɛ etee hiɛ kɛyashɛ 241. Shi kɛlɛ, amɛteŋ mɛi fioo ko ŋmɛɛ amɛhe amɛha gbɔmɔ gbeyeishemɔ. Akɛɛ Willy Lages ni ji Germany teemɔŋ polisifoi lɛ ateŋ mɔ kome ni ale lɛ akɛ ebɛ subaŋ lɛ kɛɛ akɛ, “Yehowa Odasefoi lɛ oha mlijaa 90 sumɔɔɔ akɛ amɛjieɔ teemɔŋ sane ko kpo amɛtsɔɔ, shi jamɔi krokomɛi lɛ amli bii lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ ná ekãa akɛ amɛjieŋ nɔ ko kpo.” Nɔ ni Dutch osɔfo Johannes J. Buskes ni awo lɛ kɛ Odasefoi lɛ ekomɛi atsuŋ lɛ wie lɛ maa nɔ ni Lages wie lɛ nɔ mi. Buskes ŋma yɛ afi 1951 mli akɛ:

“Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, miná bulɛ miha amɛ waa diɛŋtsɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli kɛ bɔ ni amɛhemɔkɛyeli mli wa waa lɛ hewɔ. Mihiɛ kpaŋ oblanyo lɛ—ni ekolɛ eyeko afii 19—ni ejara woji bibii ni gbaa Hitler kɛ Third Reich lɛ shigbeemɔ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ . . . Kulɛ abaajie lɛ kɛjɛ tsuŋ yɛ nyɔji ekpaa mli, eji ekɛ shiwoo ha akɛ ekɛ ehe woŋ nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ. Enɛ ji nɔ ni ema nɔ mi doo akɛ efeŋ, no hewɔ lɛ, awo lɛ tsuŋ kɛ nitsumɔ dɛŋdɛŋ yɛ Germany. Wɔle nɔ ni no tsɔɔ jogbaŋŋ. Enɔ jetsɛremɔ beni akɛ lɛ tee ni wɔkɛ lɛ ye shɛɛ lɛ, wɔkɛɛ lɛ akɛ wɔbaasusu ehe ní wɔbaasɔle wɔha lɛ. Hetoo pɛ ni ekɛha ji: ‘Nyɛkahaoa yɛ mihewɔ. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baaba kɛ̃.’ Ohiɛ kpaŋ nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ nɔ, kɛ́ oyɛ nɔ ko ni ooodamɔ nɔ ote shi owo Yehowa Odasefoi nɛɛ atsɔɔmɔi lɛ po.”

Yɛ yiwaa ni naa wa waa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Odasefoi lɛ ayi fáa daa nɛɛ. Eshwɛ aaafee amɛteŋ mɛi 300 yɛ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ sɛɛ nɔŋŋ moŋ, shi amɛyibɔ lɛ tee hiɛ kɛyashɛ 1,379 yɛ afi 1943 mli. Mɔbɔ sane ji akɛ, beni shɛɔ nakai afi lɛ nɔŋŋ naagbee lɛ, Odasefoi ni fá fe 350 ni amɔmɔ amɛ lɛ ateŋ mɛi 54 egboi yɛ yiwalɛ nsarai srɔtoi amli. Beni shɛɔ afi 1944 lɛ, no mli lɛ Yehowa Odasefoi 141 ni jɛ Netherlands lɛ yɛ yiwalɛ nsarai srɔtoi amli lolo.

Nazi Yiwaa lɛ Naagbee Afi Lɛ

Yɛ D day (Gbi ni Britain kɛ America asraafoi tara kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli kɛtee France yɛ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ mli), yɛ afi 1944 lɛ sɛɛ lɛ, yiwaa ni akɛbaa Odasefoi lɛ anɔ lɛ tee nɔ kɛyashɛ enaagbee afi lɛ mli. Yɛ asraafoi ajwɛŋmɔ naa lɛ, Nazibii lɛ kɛ mɛi ni kɛ amɛ fee ekome lɛ ahe fĩ amɛ. Mɔ ko baasusu akɛ, yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ Nazibii lɛ baakpa Kristofoi ni efeko nɔ ko lɛ asɛɛnyiɛmɔ. Ni kɛlɛ, yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, amɔmɔ Odasefoi 48 kroko hu, ni agbe Odasefoi ni awo amɛ tsuŋ lɛ ateŋ mɛi krokomɛi 68 afata he. Amɛteŋ mɔ kome ji Jacob van Bennekom ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ.

Jacob ni eye afii 18 lɛ hu fata mɛi 580 ni abaptisi amɛ akɛ Yehowa Odasefoi yɛ afi 1941 mli lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ ni eŋmɛɛ nitsumɔ ni emli nyɔmɔwoo fá lɛ he, ejaakɛ ebaabi ni ekɛ e-Kristofoi ahe ni akɛwooo maŋkwramɔ mli lɛ aŋmɛɛ saji ahe ekɛsaa. Eyabi nitsumɔ akɛ mɔ ni yaa tsumɔ ni ebɔi sɔɔmɔ akɛ be-fɛɛ shiɛlɔ. Ekɛ Biblia he woji miiya koni ekɛyaha mɛi ni amɔ lɛ. Yɛ August 1944 lɛ, Jacob ni eye afii 21 lɛ ŋma eweku lɛ wolo beni eyɔɔ tsuŋwoohe ko yɛ Rotterdam maŋtiase lɛ mli lɛ akɛ:

“Miyɛ ojogbaŋŋ diɛŋtsɛ ni miyɛ miishɛɛ waa hu. . . . Amrɔ nɛɛ, abibii mi saji shii ejwɛ. Klɛŋklɛŋ enyɔ lɛ mli wa fioo, ni ayi mi mɔbɔmɔbɔ, shi yɛ Nuntsɔ lɛ hewalɛ kɛ mɔbɔnalɛ ni esaaa mi lɛ hewɔ lɛ, kɛbashi amrɔ nɛɛ mijieko teemɔŋ sane ko kwraa kpo. . . . Minyɛ miha wiemɔi yɛ biɛ momo, fɛɛ feɔ ekpaa, ni mɛi 102 bo toi. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi komɛi jie miishɛɛ kpo ni amɛwo shi akɛ kɛ́ ajie amɛ kɛjɛ tsuŋ nɔŋŋ pɛ lɛ, amɛbaaya nɔ amɛtsu enɛ he nii.”

Yɛ September 14, 1944 mli lɛ, akɛ Jacob tee yiwalɛ nsara ko mli yɛ Dutchbii amaŋtiase Amersfoort lɛ mli. Etee nɔ eshiɛ yɛ jɛmɛ po. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Nɔ ni naanyo gboklɛfonyo ko kaiɔ ji akɛ: “Gboklɛfoi lɛ bua zigaret srɔtoi ashishi ni bulɔi lɛ eshɛrɛ eshwie lɛ anaa, ni amɛbɔɔ zigaret amɛwoɔ Biblia woji amli. Bei komɛi lɛ Jacob nyɛɔ enáa Biblia baafa ko ni akɛbaabɔ zigaret, ni ekaneɔ wiemɔi fioo ko kɛjɛɔ mli. Amrɔ nɔŋŋ kɛkɛ lɛ ekɛ nakai wiemɔ lɛ tsuɔ nii ekɛshiɛɔ etsɔɔ wɔ. Etsɛɛɛ ni wɔwo Jacob gbɛi akɛ ‘Biblia Gbɔmɔ.’”

Yɛ October 1944 lɛ, Jacob fata gboklɛfoi babaoo ni akɛ famɔ ha amɛ akɛ amɛtsa bui ni tsɔnei ni akɛtswaa okplɛmii wuji baanyɛ agbee mli trukaa lɛ. Jacob sumɔɔɔ ni etsuɔ nii nɛɛ, ejaakɛ ehenilee eŋmɛŋ lɛ gbɛ koni efĩ ta lɛ sɛɛ. Eyɛ mli akɛ bulɔi lɛ woɔ ehe gbeyei be fɛɛ be moŋ, shi enijiaŋ ejeee wui. Yɛ October 13 lɛ, asraafonyo ko jie lɛ kɛjɛ tsuŋ ni ekɛ lɛ tee he ni atsuɔ nii yɛ lɛ ekoŋŋ. Shi kome ekoŋŋ lɛ, Jacob fee shiŋŋ. Yɛ naagbee lɛ, afã Jacob koni etsa lɛ diɛŋtsɛ egbonyobu, ni atswa lɛ tu agbe lɛ.

Aagbɔbi Odasefoi lɛ Lolo

Ekãa ni Jacob kɛ mɛi krokomɛi kɛfee shiŋŋ lɛ wo Nazibii lɛ amli la ni enɛ ha abɔi Odasefoi lɛ gbɔbimɔ ekoŋŋ. Mɛi ni amɛkɛ amɛhiɛ ka amɛ lɛ ateŋ mɔ kome ji Evert Kettelarij ni eye afii 18 lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, Evert nyɛ ejo foi eyatee, shi sɛɛ mli lɛ, amɔ lɛ ni ayi lɛ mɔbɔmɔbɔ ni abi koni ekɛ Odasefoi krokomɛi ahe saji aha. Ekpɛlɛɛɛ, ni akɛ lɛ tee Germany ni eyatsu nii dɛŋdɛŋ akɛ gboklɛfonyo.

Yɛ nakai nyɔŋ lɛŋ nɔ nɔŋŋ yɛ October 1944 lɛ, polisifoi lɛ tee koni amɛyamɔ Evert shabi Bernard Luimes. Beni amɛna lɛ lɛ, no mli lɛ, efata Odasefoi krokomɛi enyɔ—Antonie Rehmeijer kɛ Albertus Bos ahe. No mli lɛ Albertus eye nyɔji 14 momo yɛ yiwalɛ nsra ko mli. Ni kɛlɛ, beni ajie lɛ lɛ, ekɛ ekãa je shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi ekoŋŋ. Klɛŋklɛŋ lɛ Nazibii lɛ yi hii etɛ lɛ basabasa, kɛkɛ ni atswia amɛ tu agbe amɛ. Ta lɛ naagbee dani ayana amɛgbohii, ni asaa afũ ekoŋŋ. Yɛ ta lɛ sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ ni maŋ lɛŋ adafitswaa woji babaoo bɔ amɛgbee nɛɛ he amaniɛ. Adafitswaa woji lɛ ateŋ ekome ŋma akɛ Odasefoi etɛ lɛ ekpoo shii abɔ akɛ amɛtsuŋ nitsumɔ ko ni teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ amɛhaŋ Nazibii lɛ, ni ekɛfata he akɛ “enɛ hewɔ lɛ ehe bahia ni amɛkɛ amɛwala atse.”

Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, yɛ November 10, 1944 lɛ, amɔ Bernard Polman ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ, ni akɛ lɛ tee koni eyatsu nii yɛ asraafoi anitsumɔ ko mli. Lɛ pɛ ji Odasefonyo ni fata mɛi ni akɛɛ amɛtsu nii dɛŋdɛŋ lɛ ahe kɛ mɔ pɛ ni kpoo nitsumɔ lɛ. Bulɔi lɛ kɛ ŋaatsɔɔ gbɛ̀i srɔtoi tsu nii koni amɛkɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛha eŋmɛɛ saji ahe ekɛsaa. Ahaaa lɛ niyenii. Akɛ tsei kɛ sofi, kɛ tu sɛɛ yi lɛ basabasa. Kɛfata he lɛ, anyɛ enɔ ni enyiɛ kɛtsɔ nu ni mli ejɔ ŋanii ni mli kwɔlɛ shɛɔ enakutso mli, kɛkɛ ni atsĩ enaa kɛ bɔ ni ehe efɔ lɛ awo tsu shishi bu ni mli efɔ lɛ mli, ni eye jenamɔ fɛɛ yɛ jɛmɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Bernard eŋmɛɛɛ he ehaaa.

Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, aŋmɛ gbɛ koni Bernard nyɛmimɛi yei enyɔ ní amɛjeee Yehowa Odasefoi lɛ abasara lɛ. Amɛwo lɛ hewalɛ koni etsake ejwɛŋmɔ, shi no haaa egbugbaa kwraa. Beni amɛbi Bernard kɛji amɛbaanyɛ amɛfee nɔ ko amɛha lɛ lɛ, ewo amɛ ŋaa koni amɛya shia ni amɛyakase Biblia lɛ. Kɛkɛ ni eyiwalɔi lɛ ha eŋa ni hiɛ hɔ lɛ basara lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ ebaaku eshidaamɔ lɛ mli. Shi jɛmɛ ni yoo lɛ tee kɛ ekãawoo wiemɔi ni ekɛha lɛ lɛ moŋ wo Bernard faishitswaa akɛ ebaaya nɔ eye Nyɔŋmɔ anɔkwale lɛ mli hewalɛ. Yɛ November 17, 1944 lɛ, mɛi enumɔ ni waa Bernard yi lɛ tswa lɛ tu yɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni ji gboklɛfoi ni tsuɔ nii dɛŋdɛŋ lɛ ahiɛ. Beni Bernard gbo ni ehe fɛɛ egbulɔ kɛ tuŋtɛi po sɛɛ lɛ, ehe wo asraafonyo nukpa lɛ mlila aahu akɛ ejie etu lɛ ni etswia Bernard hiŋmɛii enyɔ lɛ.

Eyɛ mli akɛ niseniianiifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ha Odasefoi ni nu egbele lɛ he lɛ ahe jɔ̃ amɛhe moŋ, shi amɛhiɛ amɛ anɔkwayeli lɛ mli lolo, ni amɛsheee gbeyei ni amɛtee nɔ amɛtsu amɛ-Kristofoi anitsumɔ lɛ. Yehowa Odasefoi asafo bibioo ko ni yɔɔ akutso mli he ni agbe Bernard yɛ lɛ bɔ amaniɛ yɛ egbee lɛ sɛɛ nɔŋŋ akɛ: “Yɛ nugbɔnɛmɔ babaoo be kɛ naagbai ni Satan kɛba wɔgbɛ nɔ yɛ nyɔŋ nɛɛ nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔnyɛ wɔtsu nii babaoo. Ŋmɛlɛtswai abɔ ni wɔkɛtsu nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ tee hiɛ kɛjɛ 429 kɛyashɛ 765. . . . Yɛ be mli ni wɔshiɛɔ lɛ, nyɛmi nuu ko kɛ nuu ko kpe, ni enyɛ eye lɛ odase jogbaŋŋ. Nuu lɛ bi kɛji hemɔkɛyeli nɛɛ nɔŋŋ nuu ni atswa lɛ tu agbe lɛ lɛ yɔɔ lɛ. Beni nuu lɛ nu akɛ nakai eji lɛ, ebo akɛ: ‘Mɛɛ nuu po nɛ, mɛɛ hemɔkɛyeli po nɛ! Enɛ ji nɔ ni mitsɛɔ akɛ hemɔkɛyeli mli ekãafeelɔ lɛ!’”

Yehowa Kai Amɛ

Yɛ May 1945 lɛ, aye Nazibii lɛ anɔ kunim ni ashwie amɛ kɛjɛ Netherlands. Yɛ yiwaa babaoo ni akɛba Yehowa Odasefoi lɛ anɔ yɛ ta lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛyifalɛ etee hiɛ kɛjɛ ohai fioo ko kɛteke 2,000. Beni yinɔsaneŋmalɔ Datrɛfonyo de Jong wieɔ tawuu be mli Odasefoi nɛɛ ahe lɛ, ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Amɛteŋ mɛi babaoo diɛŋtsɛ sumɔɔɔ akɛ amɛaakwa amɛhemɔkɛyeli lɛ yɛ hegbeyeiwoi kɛ piŋmɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.”

No hewɔ lɛ, yiŋtoo kpakpa hewɔ ni je lɛŋ onukpai komɛi ekai Yehowa Odasefoi yɛ ekãa ni amɛfee kɛdamɔ Nazi nɔyeli lɛ naa lɛ. Shi, nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa kɛ Yesu baakai nɛkɛ tawuu be mli Odasefoi nɛɛ ahe saji ni nɔ bɛ ni aŋmala ashwie shi nɛɛ. (Hebribii 6:10) Yɛ Yesu Kristo Afii Akpe Nɔyeli ni bɛŋkɛɔ lɛ mli lɛ, abaatee nɛkɛ Odasefoi anɔkwafoi ni sheee gbeyei nɛɛ ni kɛ amɛwala ha yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ ashi kɛjɛ kaimɔ gbonyobui amli kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ!—Yohane 5:28, 29.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Jacob van Bennekom

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Adafitswaa mli sane ni akɛkpɛtɛ shi ni tsɔɔ famɔ ni akɛha koni agu Yehowa Odasefoi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 27]

Ninejurɔgbɛ: Bernard Luimes; shishigbɛ: Albertus Bos (abɛkugbɛ) kɛ Antonie Rehmeijer; shishigbɛ: Asafo lɛ nitsumɔhe lɛ yɛ Heemstede