Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Da Kwraa Fe Wɔtsuii Lɛ

Yehowa Da Kwraa Fe Wɔtsuii Lɛ

Yehowa Da Kwraa Fe Wɔtsuii Lɛ

LALATSƐ lɛ ŋma akɛ: “Mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ moŋ ahe Yehowa mii shɛɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Bɔlɔ lɛ náa miishɛɛ akɛ eeena akɛ etsuji ni ji adesai lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ miibɔ mɔdɛŋ koni efi ejalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ asɛɛ. Nyɔŋmɔ jɔɔ enɔkwafoi lɛ, ewoɔ amɛ hewalɛ, ni eshɛjeɔ amɛmii kɛ amɛnijiaŋ je wui. Ele akɛ ejálɔi lɛ yeee emuu, no hewɔ lɛ ekpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ amɛdɛŋ.—Lala 147:11.

Ekolɛ ewaŋ kɛha wɔ akɛ wɔɔhe wɔye akɛ Yehowa yɛ suɔmɔ kpele kɛha etsuji fɛɛ. Shi kɛlɛ, etamɔ nɔ ni mɛi komɛi haoɔ waa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ fatɔɔi ahe tsɔ, aahu akɛ amɛnáa nɔmimaa akɛ Yehowa sumɔŋ amɛ kɔkɔɔkɔ. Ekolɛ amɛbaamu sane naa akɛ, “Miyeee emuu kwraa bɔ ni aaaha Yehowa asumɔ mi.” Eji anɔkwale akɛ, yɛ be kɛ beaŋ lɛ wɔ fɛɛ wɔnáa henumɔi ni esaaa. Shi etamɔ nɔ ni mɛi komɛi wuɔ amɛshiɔ henumɔi ni amɛná akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ yɛ shihilɛ mli lɛ be fɛɛ be.

Nijiaŋwujee Henumɔi ni Anáa

Nijiaŋwujee henumɔi ni mli wa ye aŋkroaŋkroi anɔkwafoi babaoo ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ awui. Jeŋ shihilɛ fee Hiob ahuntoo, ni enu he akɛ Nyɔŋmɔ ekpoo lɛ. Yɛ be ko mli lɛ, Hana ni batsɔ Samuel nyɛ lɛ hao waa yɛ bi ni efɔɔɔ lɛ hewɔ ni efo yòo naakpa. Aba David “shi kɛyashɛ he ko ni shɛɔ shɔŋŋ,” egba Epafrodito naa ejaakɛ amaniɛbɔɔ ni kɔɔ ehela lɛ he lɛ ha enyɛmimɛi lɛ awerɛ ho amɛhe.—Lala 38:7; 1 Samuel 1:7, 10; Hiob 29:2, 4, 5; Filipibii 2:25, 26.

Ni Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Ekolɛ hela, gbɔlɛ, loo shihilɛ mli saji krokomɛi tsiɔ mɛi komɛi agbɛ koni amɛkanyɛ amɛfee babaoo ni amɛtaoɔ amɛfee yɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ. Enɛ baaha amɛmu saji anaa akɛ amɛnyɛɛɛ amɛsa Yehowa kɛ amɛnanemɛi heyelilɔi ahiɛ. Aloo ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi baashwa amɛhe yɛ be kɛ beaŋ yɛ tsutsu tɔmɔi ahe, ni amɛyiŋ baafee amɛ kɔshikɔshi akɛ Yehowa kɛke amɛ. Ekolɛ mɛi krokomɛi ni jɛ weku shihilɛi ni mli wawai amli lɛ yɛ nɔmimaa akɛ amɛjeee mɛi ni sa akɛ asumɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ aaanyɛ aba lɛ nakai?

Mɛi komɛi dara yɛ wekui ni suɔmɔ bɛ mli, ni pɛsɛmkunya, béi, kɛ gbeyeishemɔ ji nibii titri ni kanyaa amɛnifeemɔi. Ekolɛ mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ leŋ akɛ tsɛ ko yɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha amɛ, mɔ ni taoɔ hegbɛi ni ekɛjie amɛyi ni ewo amɛ hewalɛ, mɔ ni kuɔ ehiɛ eshwieɔ efɔŋfeemɔi bibii anɔ ni efee klalo akɛ ekɛ tɔmɔi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli po aaake, kɛ mɔ ni suɔmɔ haa weku lɛ fɛɛ nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe. Akɛni amɛ nako shikpɔŋ nɔ tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ pɛŋ hewɔ lɛ, ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaanu ŋwɛi Tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ ni aaaná lɛ shishi.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Fritz ŋma akɛ: “Mitsɛ nifeemɔ ni suɔmɔ bɛ mli lɛ ná migbekɛbiiashi kɛ miblahiiaŋ be lɛ nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. * Ejieko mɔ yi pɛŋ, ni minuɔ he akɛ mi kɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ bɛ gbagbalii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, misheɔ lɛ gbeyei be fɛɛ be.” Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ, Fritz, ni amrɔ nɛɛ eyɔɔ efii 50 mli lɛ kã he enuɔ he akɛ esaaa. Ni Margarette tsɔɔ mli akɛ: “Mifɔlɔi bɛ musuŋtsɔlɛ kɛ suɔmɔ. Beni mije Biblia lɛ kasemɔ shishi lɛ, kɛ́ miisusu he lɛ, minyɛɛɛ mana bɔ ni tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tamɔ ha.”

Bɔ fɛɛ bɔ ni yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ ji lɛ, henumɔi ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ bei komɛi lɛ, jeee suɔmɔ titri ji nɔ ni kanyaa sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ, shi fɔyeli loo gbeyeishemɔ titri haa wɔfeɔ nakai. Mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔbɔɔ lɛ esaaa wɔhiɛ. Ekolɛ shwelɛ ní wɔnáa akɛ wɔɔsa Yehowa kɛ wɔnanemɛi heyelilɔi ahiɛ lɛ baaha wɔnu he akɛ aabi babaoo tsɔ kɛmiijɛ wɔdɛŋ. Nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, wɔnine shɛŋ otii ni mamɔ wɔhiɛ lɛ nɔ, ni wɔbaashwa wɔhe, ni wɔbaanu nijiaŋwujee he.

Mɛni abaanyɛ afee? Ekolɛ ebiɔ ni wɔkai wɔhe yɛ musuŋtsɔlɔ ni Yehowa ji lɛ he. Mɔ ko ni nuɔ su nɛɛ ní Nyɔŋmɔ yɔɔ ni ji suɔmɔ nɛɛ shishi ji bɔfo Yohane.

“Nyɔŋmɔ Da Fe Wɔtsuii Lɛ”

Yohane ŋma kɛyaha nanemɛi heyelilɔi yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ naagbee mli akɛ: “Ni no wɔkɛaale, akɛ anɔkwale lɛ mli wɔjɛ, ni wɔɔtsé wɔtsuii wɔŋmɛ wɔmli yɛ ehiɛ, akɛ, kɛji wɔtsuii buɔ wɔ fɔ lɛ, Nyɔŋmɔ da fe wɔtsui, ni ele nii fiaa.” Mɛni hewɔ Yohane ŋma wiemɔi nɛɛ?—1 Yohane 3:19, 20.

Yohane le jogbaŋŋ akɛ Yehowa tsulɔ ko baanyɛ anu he yɛ etsuiŋ akɛ eye fɔ. Ekolɛ Yohane diɛŋtsɛ ená henumɔi ni tamɔ nɛkɛ dã. Ákɛ oblanyo ni yɔɔ henumɔi ni mli wa waa lɛ, Yesu Kristo jaje Yohane yɛ bei komɛi amli akɛ bɔ ni ekɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli wa kwraa tsɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu ha Yohane kɛ enyɛmi nuu Yakobo “gbɛi akɛ Boanerges, ni eshishi ji nyɔŋmɔshiimɔ bii.”—Marko 3:17; Luka 9:49-56.

Yɛ afii 60 ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, Yohane he bajɔ ni ebatsɔ mɔ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ, ni sumɔɔ mɔ, kɛ Kristofonyo ni náa mɔbɔ. Ákɛ bɔfoi lɛ ateŋ naagbee mɔ ni eshwɛ lɛ, beni eŋmaa eklɛŋklɛŋ wolo ni jɛ mumɔŋ lɛ, ele akɛ Yehowa haŋ etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ abu nɔ fɔŋ feemɔ fɛɛ nɔ fɔŋ feemɔ he akɔntaa. Yɛ no najiaŋ lɛ, eji miishɛɛ, musuŋtsɔlɔ, mlihilɔ, kɛ Tsɛ ni naa mɔbɔ, mɔ ni yɔɔ suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha mɛi fɛɛ ni sumɔɔ lɛ ni jáa lɛ yɛ anɔkwayeli mli. Yohane ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.”—1 Yohane 4:8.

Yehowa Náa Sɔɔmɔ ni Wɔkɛhaa Lɛ lɛ He Miishɛɛ

Nyɔŋmɔ le wɔ mligbɛ gbɔjɔmɔi kɛ fatɔi lɛ, ni esusuɔ enɛɛmɛi ahe. David ŋma akɛ: “Ele wɔsu kɛ wɔbaŋ, ekaiɔ akɛ su kɛkɛ ji wɔ.” Yehowa yɔseɔ hewalɛ ni shihilɛ mli ni wɔjɛ lɛ náa yɛ wɔnɔ, ni efeɔ wɔ bɔ ni wɔji nɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ele wɔ kwraa fe bɔ ni wɔle wɔ diɛŋtsɛ wɔhe.—Lala 103:14.

Ele akɛ wɔteŋ mɛi babaoo baasumɔ ni wɔfee srɔto, shi wɔnyɛɛɛ wɔye emuu ni wɔyeee lɛ nɔ kunim. Abaanyɛ akɛ wɔshihilɛ lɛ ato bɔfo Paulo nɔ lɛ he, mɔ ni ŋma akɛ: “Ekpakpa ni misumɔɔ lɛ mifeee; shi efɔŋ ni misumɔɔɔ lɛ, no moŋ mifeɔ” lɛ he. Wɔ fɛɛ wɔyɛ mpleshii kome too lɛ nɔŋŋ mli. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ enɛ baanyɛ eha wɔná tsui ni abuɔ lɛ fɔ.—Romabii 7:19.

Kaimɔ enɛ daa akɛ: Yehowa buɔ wɔ akɛ mɛi ni he hiaa waa fe bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔbuɔ wɔhe. Be fɛɛ be ni enaa akɛ wɔmiibɔ mɔdɛŋ koni wɔsa ehiɛ lɛ, etsuɔ he nii jeee kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli fioo ko kɛkɛ, shi moŋ kɛ miishɛɛ. (Abɛi 27:11) Eyɛ mli akɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ lɛ baatamɔ nɔ ni faaa yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ moŋ, shi wɔshwelɛ kɛ jwɛŋmɔ kpakpa ni wɔhiɛ lɛ haa enáa miishɛɛ. Ekwɛɔ nii kɛtekeɔ nɔ ni wɔnyɛ wɔtsu lɛ; eyɔseɔ nɔ ni wɔ taoɔ wɔfee lɛ; ele wɔsuɔmɔnaa nii kɛ nɔ ni wɔshweɔ akɛ wɔfee. Yehowa baanyɛ ana nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli.—Yeremia 12:3; 17:10.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ adebɔɔ su naa lɛ, Yehowa Odasefoi ateŋ mɛi babaoo ji mɛi ní sheɔ gbeyei ni amɛhiɛ gboɔ, gbɔmɛi ni sumɔɔ ni amɛhi shi kpoo. Kɛha mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ní aaashiɛ sanekpakpa lɛ yɛ shia kɛ shia lɛ baanyɛ afee nijiaŋwujee he kaa. Ni kɛlɛ, kɛtsɔ shwelɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaasɔmɔ Nyɔŋmɔ koni amɛye amɛbua amɛnanemɛi lɛ nɔ lɛ, amɛteŋ mɛi po ni sheɔ gbeyei lɛ bɛŋkɛɔ amɛnanemɛi lɛ ni amɛkɛ amɛ wieɔ Biblia lɛ he. Ekolɛ amɛbaanu he akɛ nɔ ni amɛtsu lɛ faaa, ni henumɔ ni tamɔ enɛ haŋ amɛná miishɛɛ. Amɛbaasusu he yɛ amɛtsui mli akɛ sɛɛnamɔ bɛ amɛmaŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he. Shi Yehowa náa miishɛɛ yɛ mɔdɛŋbɔɔ kpele ni mɛi ni tamɔ nɛkɛ kɛwoɔ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he. Kɛfata he lɛ, amɛnyɛŋ amɛná nɔmimaa yɛ be kɛ he ni anɔkwale wui ní amɛdũ lɛ baakwɛ yɛ, ní eda, ní ewo yibii.—Jajelɔ 11:6; Marko 12:41-44; 2 Korintobii 8:12.

Odasefoi krokomɛi naa amanehulu kɛjɛɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni anáaa ni yeɔ be kakadaŋŋ loo yɛ gbɔlɛ mli. Kɛha amɛ lɛ, ní aaaya kpee daa yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ baanyɛ afee shihilɛ ni mli eyi kɛ piŋmɔ kɛ yeyeeyefeemɔ. Ní amɛaabo wiemɔ ko ni kɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ toi lɛ baanyɛ akai amɛ nɔ ni tsutsu ko lɛ amɛfeɔ ni amɛmiisumɔ ni amɛfee lolo, yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni amɛbɛ ni tsiɔ amɛnaa lɛ fɛɛ sɛɛ. Gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ piŋɔ yɛ fɔyeli henumɔ ni amɛnáa lɛ hewɔ, akɛni amɛnyɛɛɛ amɛnyiɛ ŋaawoo lɛ sɛɛ babaoo bɔ ni amɛsumɔɔ ni amɛfee hewɔ. Ni kɛlɛ, Yehowa kɛ nɔmimaa buɔ anɔkwa ni amɛyeɔ lɛ kɛ amɛtsuishiŋmɛɛ lɛ waa. Shii abɔ ni amɛkãa he amɛyeɔ anɔkwa lɛ, ehiɛ kpaaa amɛ anɔkwayeli yɛ be ni eho lɛ mli lɛ nɔ.—Lala 18:26; 37:28.

“Wɔtse Wɔtsuii Wɔŋmɛ Wɔmli”

Beni gbɔlɛ ta Yohane he lɛ, ekolɛ no mli lɛ enu Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ ni fa babaoo lɛ shishi waa. Kaimɔ akɛ eŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ da fe wɔtsui, ni ele nii fiaa.” Kɛfata he lɛ, Yohane wo wɔ hewalɛ koni “wɔtse wɔtsuii wɔŋmɛ wɔmli.” Mɛni Yohane kɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ?

Taakɛ Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words lɛ tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “atse aŋmɛ” mli lɛ tsɔɔ “yiŋtsɔmɔ ni akɛaatsu nii, ni aye nɔ ko nɔ aloo nine ashɛ nɔ, ni atsɔ mɔ yiŋ.” Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ wɔɔtse wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli lɛ, ebiɔ ni wɔye wɔtsui lɛ nɔ, ni wɔtsɔ eyiŋ koni ehe eye akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ?

Fritz, ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ yɛ sane nɛɛ mli lɛ, kɛ nɔ ni fe afii 25 esɔmɔ akɛ onukpa yɛ Yehowa Odasefoi asafoi lɛ ateŋ ekome mli ni ena akɛ teemɔŋ nikasemɔ baanyɛ eha etse etsui eŋmɛ emli ni ena akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ. “Mikaseɔ Biblia lɛ kɛ wɔwoji lɛ jogbaŋŋ daa gbi. Enɛ yeɔ buaa mi koni mikɛ mihe akafɔ̃ be ni eho lɛ nɔ, shi moŋ koni maná wɔ wɔsɛɛ be lɛ he mfoniri ko ni mli kã shi faŋŋ. Yɛ bei komɛi amli lɛ, mitsutsu shihilɛ lɛ yeɔ minɔ, ni ehaa minuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ nyɛŋ esumɔ mi kɔkɔɔkɔ. Shi yɛ fɛɛ mli lɛ, mina akɛ nikasemɔ ni afeɔ daa lɛ ewaje mitsui, eha mihemɔkɛyeli lɛ etee hiɛ, ni eye ebua mi koni maya nɔ maná miishɛɛ ni maŋmɛ pɛpɛɛpɛ.”

Lɛɛlɛŋ, Biblia kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ lɛ tsakeŋ shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ diɛŋtsɛ moŋ. Kɛlɛ, ebaanyɛ etsake bɔ ni wɔbuɔ shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ wɔhaa. Susumɔi ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni wɔɔŋɔ wɔwo wɔtsuii amli lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔjwɛŋ taakɛ efeɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, nikasemɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnu mɔbɔnalɛ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ shishi waa. Fiofio lɛ wɔbaanyɛ wɔbakpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa shwaŋ wɔ yɛ shihilɛ mli ni atsɔse wɔ yɛ kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi lɛ hewɔ, ni eshwaŋ wɔ yɛ wɔgbɔjɔmɔi lɛ ahewɔ. Ele akɛ jatsui ni wɔteŋ mɛi babaoo tere lɛ—kɛ eji henumɔŋ loo gbɔmɔtsoŋ nɔ jio—bei babaoo lɛ jeee wɔ diɛŋtsɛ wɔfeɔ, ni ejɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ enɛ he.

Ni Margarette, ni awie ehe kɛtsɔ hiɛ lɛ hu? Beni ebale Yehowa lɛ, lɛ hu ená Biblia lɛ kasemɔ he sɛɛ kpele diɛŋtsɛ. Taakɛ Fritz ji lɛ, ehe bahia ni eku sɛɛ ená tsɛ ko he susumɔ. Sɔlemɔ ye bua Margarette koni efee nɔ ni ekase kɛtsɔ nikasemɔ nɔ lɛ ekome. Margarette kɛɛ akɛ: “Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mibu Yehowa akɛ naanyo ko ni bɛŋkɛ mi kpaakpa, akɛni miyɔɔ niiashikpamɔi babaoo yɛ nanemɛi ni yɔɔ suɔmɔ fe bɔ ni eyɔɔ yɛ tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ hewɔ. Fiofio lɛ, mikase bɔ ni afɔseɔ tsuiŋ henumɔi, yiŋkɔshikɔshifeemɔ, yeyeeyefeemɔi, kɛ naagbai akpo ashwieɔ Yehowa nɔ lɛ he nii. Mikɛ lɛ wieɔ shii abɔ yɛ sɔlemɔ mli, yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ miifee nibii heei srɔtoi fɛɛ ni mikaseɔ ni kɔɔ ehe lɛ ekome ni mikɛtsuɔ nii yɛ gbeekpamɔ naa. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, henumɔ ni miyɔɔ kɛha Yehowa lɛ bada kɛshɛ he ko akɛ amrɔ nɛɛ minaaa naagba yɛ nɔ ni kɔɔ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni eji kɛha mi lɛ he.”

Jiemɔ Kɛmiijɛ Yeyeeyefeemɔi Fɛɛ Mli

Bei abɔ ni nɛkɛ gbɛjianɔtoo momo ní ehiii nɛɛ kã he eyɔɔ shihilɛ mli nɛɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ aná hiɛnɔkamɔ akɛ ebaaye ehe kɛjɛ yeyeeyefeemɔi amli. Kɛha Kristofoi komɛi lɛ, enɛ tsɔɔ akɛ yeyeeyefeemɔ henumɔ loo yiŋkɔshikɔshifeemɔ baanyɛ aba ni ekɛ haomɔ baaba. Shi wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa le jwɛŋmɔ kpakpa ni wɔhiɛ lɛ kɛ nii ni wɔtsuɔ waa yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Ehiɛ kpaŋ suɔmɔ ni wɔjie lɛ kpo kɛha egbɛi lɛ nɔ gbi ko gbi ko.—Hebribii 6:10.

Yɛ jeŋ hee ni baa ni yɔɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ mli lɛ, adesai anɔkwafoi fɛɛ baanyɛ amɛkpa gbɛ akɛ abaajie amɛ kɛjɛ jatsui ni Satan gbɛjianɔtoo lɛ kɛbaa amɛnɔ lɛ shishi. Mɛɛ hejɔlɛ po enɛ baaji nɛkɛ! Kɛkɛ lɛ wɔbaana odaseyelii babaoo ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ fa babaoo ha. Kɛyashi nakai be lɛ aaashɛ lɛ, nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔnáa nɔmimaa akɛ “Nyɔŋmɔ da fe wɔtsui, ni ele nii fiaa.”—1 Yohane 3:20.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 Atsake gbɛi lɛ.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 30]

Yehowa jeee mɔ ko ni yi wa, shi moŋ Tsɛ ko ni yɔɔ miishɛɛ, musuŋtsɔlɔ kɛ mɔbɔnalɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔɔkase lɛ yeɔ buaa wɔ koni wɔjwɛŋ taakɛ efeɔ lɛ