Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yookpeemɔi ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Yookpeemɔi ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Yookpeemɔi ni Yɔɔ Miishɛɛ Ni Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Welsh Kɛ Elthea Bote Gbalashihilɛ Mli Yɛ Soweto, South Africa Yɛ Afi 1985 Mli. Be Fɛɛ Be Ní Amɛkɛ Amɛbiyoo Zinzi Kwɛɔ Mfonirii Ní Amɛsha Yɛ Yookpeemɔ Lɛ Shishi Lɛ, Ehaa Amɛkaiɔ Nakai Miishɛɛ Gbi Lɛ Ekoŋŋ. Zinzi Sumɔɔ Ni Eyoo Mɛi Ni Ba Yookpeemɔ Lɛ Shishi Lɛ, Ni Enyaa Mfonirii Ni Tsɔɔ Bɔ Ni Enyɛ Hesaamɔ Lɛ Yɔɔ Fɛo Lɛ He Waa Diɛŋtsɛ.

AHA gbalashihilɛ wiemɔ kɛje yookpeemɔ lɛ shishi yɛ maŋbii lɛ asa ko nɔ yɛ Soweto. Kɛkɛ ni Kristofoi oblahii kɛ oblayei kɛ lala gbeei srɔtoi ejwɛ balá kɛjie Nyɔŋmɔ yi. No sɛɛ lɛ, mɛi ni eba jɛmɛ lɛ ye nɔ ko, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛbo Maŋtsɛyeli lalai ní amɔmɔ awo kasɛt nɔ ni gbɛɛɔ blɛoo lɛ toi. Anuuu dãa ni wa, ni atswaaa lala waa ni ajooo hu. Yɛ no najiaŋ lɛ, mɛi ni eba jɛmɛ lɛ ná mɛi krokomɛi kɛ sanegbaa kɛ ayekoo ni amɛhaa gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ he miishɛɛ. Nifeemɔi lɛ fɛɛ ye aaafee ŋmɛlɛtswai etɛ. Raymond, ni ji Kristofonyo onukpa ko lɛ kaiɔ akɛ: “Eji yookpeemɔ ko ni baaha mimii ashɛ mihe, be fɛɛ be ni makai.”

Beni Welsh kɛ Elthea bote gbalashihilɛ mli lɛ, no mli lɛ amɛmiitsu nii akɛ mɛi ni kɛ amɛhe eha yɛ Buu Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ nitsumɔhe nine ni yɔɔ South Africa lɛ. Yookpeemɔ ni bɛ haŋtsii ji nɔ ni amɛbaanyɛ amɛfee. Kristofoi komɛi ehala akɛ amɛbaaŋmɛɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he, bɔni afee ni amɛyatao nitsumɔ ni baaha amɛnyɛ amɛkpee yoo yɛ gbɛ ni yɔɔ haŋtsii nɔ. Shi Welsh kɛ Elthea shwako amɛhe akɛ amɛhala yookpeemɔ ni bɛ haŋtsii, ejaakɛ eha amɛnyɛ amɛtee nɔ amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi aahu kɛyashi beni amɛfɔ́ Zinzi.

Ni kɛ esa akɛ hefatalɔi lɛ ahala lala ni jeee Asafo lɛ lala, ni ajo yɛ yookpeemɔ lɛ shishi hu? Ni kɛ amɛto amɛyiŋ akɛ amɛbaaja wein kɛ dãa krokomɛi ni wa hu? Ni kɛ amɛbaanyɛ amɛwo yookpeemɔ nifeemɔ ní yɔɔ haŋtsii he nyɔmɔ hu? Te amɛbaafee tɛŋŋ amɛná nɔmimaa akɛ nakai nifeemɔ lɛ baafee miishɛɛ be ni sa Nyɔŋmɔ jálɔi? Ehe miihia ni asusu sanebimɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ahe jogbaŋŋ, ejaakɛ Biblia lɛ woɔ kita akɛ: “Kɛ́ nii nyɛyeɔ jio, nii nyɛnuɔ jio, aloo nɔ kroko ni nyɛfeɔ jio, nyɛfea fɛɛ nyɛkɛwoa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.”—1 Korintobii 10:31.

Ní Aaatsi He Kɛjɛ Shwɛmɔ Fɔŋ kɛ Hoofeemɔ He

Yookpeemɔ ko shishi bɛ ni miishɛɛ bɛ jɛmɛ. Oshara yɛ waa akɛ aaafee nii kɛteke nɔ ni anuɔ dãa babaoo ni ashwɛɔ shwɛmɔi fɔji kɛ hoofeemɔ. Nibii ni yaa nɔ yɛ mɛi babaoo ni jeee Odasefoi lɛ ayookpeemɔi ashishi lɛ wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dãa ni wa ni anuɔ aahu ni atɔɔ lɛ ji nɔ ko ni afɔɔ feemɔ waa. Dɔlɛ sane ji akɛ, nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ po etee nɔ yɛ Kristofoi ayookpeemɔi komɛi ashishi.

Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Dãa ní wa lɛ hoofeelɔ ni.” (Abɛi 20:1) Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “hoofeelɔ” lɛ tsɔɔ “ni aaabolɔ waa.” Kɛ́ dãa ni wa baanyɛ aha mɔ kome afee hoo lɛ, belɛ susumɔ nɔ ni ebaanyɛ efee mɛi babaoo ni ebua amɛhe naa ni nuɔ fe nine lɛ he okwɛ! Eka shi faŋŋ akɛ, bei ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ atsɔ be kɛha “dãatɔɔi, shwɛmɔ fɔŋ kɛ nii ni tamɔ enɛɛmɛi” ni atsĩtsĩi amɛ tã yɛ Biblia lɛ mli akɛ eji “heloo lɛ nitsumɔi” lɛ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Nifeemɔi ni tamɔ enɛɛmɛi haŋ mɔ fɛɛ mɔ ni tsakeee etsui lɛ nine ashɛ naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔyeli lɛ shishi lɛ nɔ.—Galatabii 5:19-21.

Akɛ Hela wiemɔ ni akɛtsu nii akɛ “shwɛmɔ fɔŋ kɛ hoofeemɔ” lɛ tsu nii ni akɛtsɔɔ gbɛjegbɛ ni efee hoo, ni oblahii kɛ oblayei ni etɔ dãa fa kɛ fa ni miila, ni miijo ni miitswa lala yɔɔ nɔ. Kɛji akɛ anu dãa ni wa fe nine yɛ yookpeemɔ ko shishi, ni atswa lala waa kɛ gbɛɛmɔ ni wa, ni ajo waa fe nine lɛ, no lɛ oshara yɛ waa akɛ nakai be lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ko ni tamɔ shwɛmɔ fɔŋ kɛ hoofeemɔ. Kɛ eba lɛ nakai lɛ, mɛi ni he waaa yɛ mli lɛ baanyɛ agbee kaa mli mra ni amɛbaatsu heloo lɛ nitsumɔi krokomɛi tamɔ “ajwamaŋbɔɔ, muji nitsumɔ, nyenyeŋtswibɔɔ, [aloo amɛkɛ amɛhe baawo] mlilawooi anifeemɔi amli.” Mɛni abaanyɛ afee koni atsi he kɛjɛ heloo lɛ nitsumɔi ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ ahe ni ekafite miishɛɛ ni yɔɔ Kristofoi ayookpeemɔ mli lɛ? Bɔni afee ni wɔha nakai sanebimɔ lɛ hetoo lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ yookpeemɔ ko he lɛ he.

Yookpeemɔ ko Shishi ni Yesu Tee

Afɔ̃ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ nine kɛtee yookpeemɔ ko shishi yɛ Kana yɛ Galilea. Amɛkpɛlɛ ninefɔɔ lɛ nɔ ni Yesu po fata he ni aha nifeemɔ lɛ fee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ. Beni wein lɛ tã lɛ, etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ efee eko ni hi kwraa fe klɛŋklɛŋ nɔ lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nɔ ni shwɛ yɛ sɛɛ lɛ tsu ayemforowu ni hiɛ esɔ nii lɛ kɛ eweku lɛ hiamɔ nii ahe nii yɛ yookpeemɔ lɛ sɛɛ.—Yohane 2:3-11.

Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ yookpeemɔ ni Yesu tee shishi lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, afɔ̃ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ nine dani amɛtee yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi. Biblia lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, afɔ̃ amɛ nine. (Yohane 2:1, 2) Nakai nɔŋŋ hu yɛ yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛi abɛbuai enyɔ ni ekɛha lɛ mli lɛ, Yesu ma nɔ mi shii abɔ akɛ afɔ̃ mɛi ni tee jɛmɛ lɛ nine dani amɛba.—Mateo 22:2-4, 8, 9; Luka 14:8-10.

Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, eji mɛi ni yɔɔ akutso lɛ mli lɛ anifeemɔ akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ ni eyaa yookpeemɔ lɛ shishi, kɛji afɔ̃ lɛ nine jio, afɔ̃ko lɛ nine jio. Shi kɛlɛ, enɛ baanyɛ ekɛ nyɔmɔbɔɔ aba. Hefatalɔi ni bɛ nɔ ko lɛ baanyɛ abɔ nyɔmɔ bɔni afee ni amɛha mɛi babaoo ni eba lɛ aná niyenii kɛ dãa bɔ ni sa. No hewɔ lɛ, kɛji akɛ Kristofoi hefatalɔi kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha hiɛtserɛjiemɔ lɛ afee mlɛo kɛ yifalɛ pɔtɛɛ ko ni baaba lɛ, belɛ esa akɛ nanemɛi Kristofoi ni afɔ̃ɔɔ amɛ nine lɛ anu enɛ shishi, ni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ enɛ. Nuu ko ni bote gbalashihilɛ mli yɛ Cape Town, yɛ South Africa lɛ kaiɔ akɛ efɔ̃ mɛi 200 nine kɛba eyookpeemɔ lɛ shishi. Shi, mɛi 600 ba, ni etsɛɛɛ kwraa ni amɛniyenii fɛɛ tã. Mɛi ni fata mɛi ni afɔ̃ɔɔ amɛ nine ni ba lɛ ahe ji bɔs ni eyi obɔ kɛ mɛi ni eba shisharamɔ yɛ Cape Town yɛ otsi lɛ naagbee ni akpeeɔ yoo lɛ mli. Mɔ ni nyiɛ nɛkɛ mɛi ni eba shisharamɔ lɛ ahiɛ ji ayemforo lɛ wekunyo ko ni bɛŋkɛɛɛ tsɔ̃, ni eheɔ eyeɔ akɛ eyɛ hegbɛ ni ekɛ mɛi lɛ fɛɛ baa ni ehe ehiaaa ni enaa ayemforo aloo ayemforowu lɛ dã!

Kɛ awieko akɛ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aya hiɛtserɛjiemɔhe lɛ, no lɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔ anɔkwafo baatsi ehe kɛjɛ yookpeemɔ hiɛtserɛjiemɔ shishi ni eeeya ni afɔ̃ko lɛ nine ni eyaye nii ni eyanu dãa ni ato he gbɛjianɔ kɛha mɛi ni afɔ̃ amɛ nine lɛ he. Mɛi ni afɔ̃ko amɛ nine shi efeɔ amɛ akɛ amɛya lɛ baanyɛ abi amɛhe akɛ, ‘Ani yookpeemɔ nɛɛ shishi ni maya lɛ etsɔŋ suɔmɔ ni mibɛ kɛha mɛi heei ni boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ? Ani mikɛ naagba baŋ ní eeefite miishɛɛ be nɛɛ?’ Yɛ nɔ najiaŋ ni Kristofonyo ko mli baafu akɛni afɔ̃ɔɔ lɛ nine moŋ lɛ, mɔ ni nuɔ nii ashishi lɛ baajɛ suɔmɔ mli ekɛ yijiemɔ wiemɔi baamaje hefatalɔi lɛ, ni ebaabi koni Yehowa ajɔɔ amɛ. Ebaanyɛ esusu yelikɛbuamɔ ni ekɛaaha hefatalɔi lɛ ahe, kɛtsɔ nikeenii ni ekɛaamaje ni ekɛha yookpeemɔ gbi lɛ afee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ he.—Jajelɔ 7:9; Efesobii 4:28.

Namɔ Gbɛnaa Nii Ni?

Yɛ Afrika maji komɛi anɔ lɛ, eji kusum nifeemɔ kɛha onukpai ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ akɛ amɛkwɛ yookpeemɔ gbɛjianɔtoo lɛ nɔ. Ekolɛ hefatalɔi lɛ baada shi yɛ enɛ hewɔ, akɛni ehaaa amɛfite shika lɛ hewɔ. Ekolɛ amɛbaanu he akɛ ehaa amɛyeɔ amɛhe yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ mli. Shi, dani amɛaakpɛlɛ yelikɛbuamɔ fɛɛ ni wekumɛi ni hiɛ jwɛŋmɔ kpakpa lɛ kɛaaha lɛ nɔ lɛ, esa akɛ hefatalɔi lɛ aná nɔmimaa akɛ abaafee nɔ ni amɛsumɔɔ aha amɛ.

Eyɛ mli akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ Bi ni “jɛ ŋwɛi” moŋ, shi nɔ ko etsɔɔɔ akɛ eŋɔ efɔ̃ enɔ ni etsɔɔ nibii babaoo ni esa akɛ afee yɛ Kana yookpeemɔ lɛ shishi. (Yohane 6:41) Yɛ no najiaŋ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ, akɛ “piafonyo” nitsumɔ lɛ ha mɔ kroko. (Yohane 2:8) Nuu nɛɛ ji mɔ ni gbɛnaa nii kã enɔ yɛ weku yitso hee, ni ji ayemforowu lɛ hiɛ.—Yohane 2:9, 10.

Esa akɛ Kristofoi wekumɛi ajie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɔ ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ akɛ weku yitso hee lɛ. (Kolosebii 3:18-20) Lɛ ji mɔ ni nibii ni afeɔ yɛ yookpeemɔ lɛ shishi lɛ he gbɛnaa nii kã enɔ. Shi esa akɛ ayemforowu lɛ afee tswaa, ni kɛ́ aaahi lɛ, ekpɛlɛ ayemforo lɛ, nuu lɛ fɔlɔi, kɛ eshaahii kɛ shaayeimɛi lɛ asusumɔi anɔ. Shi kɛ wekumɛi lɛ miima nɔ mi lolo ni afee nii ni kɛ hefatalɔi lɛ anɔ kpãaa gbee lɛ, no lɛ hefatalɔi lɛ baanyɛ amɛjɛ mlihilɛ mli amɛkpoo yelikɛbuamɔ ni amɛkɛbaaha lɛ, ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ amɛshika awo nibii ni amɛtaoɔ amɛfee yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ kɛha yookpeemɔ lɛ he nyɔmɔ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, afeŋ nɔ ko ni sɛɛ mli lɛ hefatalɔi lɛ baakai kɛ dɔlɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Kristofoi ayookpeemɔ ko ni afee yɛ Afrika lɛ shishi lɛ, wekunyo ko ni ejeee heyelilɔ lɛ ní kwɛ nifeemɔi lɛ anɔ lɛ ye ŋkpai eha blematsɛmɛi ni egboi lɛ!

Bei komɛi lɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ fãa gbɛ kɛyaa koni amɛyajie amɛhiɛtserɛ dani yookpeemɔ nifeemɔ lɛ baa naagbee. Kɛ eba lɛ nakai lɛ, esa akɛ ayemforowu lɛ ato gbɛjianɔ koni mɛi ni sa akwɛ koni akɛ Biblia mli tɛi ni afolɔ ashwie shi lɛ atsu nii, ni akpa yɛ be ni sa mli.

Gbɛjianɔtoo Kpakpa kɛ Pɛpɛɛpɛ-ŋmɛɛ

Eka shi faŋŋ akɛ niyenii kpakpai babaoo yɛ yookpeemɔ ni Yesu tee lɛ shishi, ejaakɛ Biblia lɛ tsɔɔ mli akɛ eji yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ. Taakɛ atsɔɔ lɛ, no mli lɛ wein pii hu yɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, no mli lɛ aatswa lalai kpakpai, ni ajo jooi kpakpai ejaakɛ eji nɔ ko ni Yudafoi lɛ fɔɔ feemɔ. Yesu tsɔɔ enɛ yɛ ebɛbua ni ale waa ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ mli. Tsɛ niiatsɛ lɛ ni yɔɔ nakai sane lɛ mli lɛ ná ebi ni eshwa ehe lɛ sɛɛkuu lɛ he miishɛɛ aahu akɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔyea nii ni wɔnáa tsuijurɔ.” Ni taakɛ Yesu tsɔɔ lɛ, “saŋkui kɛ jooi” fata nibii ni amɛkɛjie amɛhiɛtserɛ lɛ ahe.—Luka 15:23, 25.

Miishɛɛ sane ji akɛ, Biblia lɛ etsɔɔɔ lala pɔtɛɛ ni atswa kɛ joo pɔtɛɛ ni ajo yɛ Kana yookpeemɔ lɛ shishi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsɔɔɔ yɛ Biblia lɛ mli yookpeemɔi lɛ eko kwraa mli akɛ ajo. Eeenyɛ efee akɛ, yɛ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ ateŋ lɛ, joo ji nɔ ko ni baa trukaa, ni ejeee nɔ titri ni afeɔ yɛ amɛ yookpeemɔi ashishi. Ani wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko kɛjɛ enɛ mli?

Akɛ lalatswaa he tsɔnei wuji ni gbɛɛɔ waa tsuɔ nii yɛ Kristofoi ayookpeemɔi komɛi ashishi. Lala lɛ naa yawaa aahu akɛ, mɛi ni eba lɛ nyɛɛɛ agba sane yɛ toiŋjɔlɛ mli. Bei komɛi lɛ niyenii tãa kwraa, shi akpaaa joo ní anyɛɛɛ nɔ aye kwraa lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeefee yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ, nakai bei lɛ nyɛɔ ebafeɔ be ni akɛjoɔ kɛjieɔ hiɛtserɛ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Kɛfata he lɛ, bei pii lɛ, lala lɛ gbɛɛmɔ waa lɛ gbalaa mɛi ni gbaa mɛi anaa ni ji mɛi ni afɔ̃ko amɛ nine kwraa lɛ kɛbaa jɛmɛ.

Akɛni yookpeemɔi ahe saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ emaaa lalatswaa kɛ joo nɔ mi hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ enɛ kudɔɔ hefatalɔi ni toɔ yookpeemɔ he gbɛjianɔ ni baawo Yehowa hiɛ nyam lɛ? Kɛlɛ, yɛ Afrika wuoyigbɛ lɛ, yɛ yookpeemɔi babaoo ni atee nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ shishi lɛ, Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni ahala amɛ koni amɛfee yookpeemɔ kuu lɛ mli bii ateŋ mɛi komɛi lɛ tsɔ hiɛ amɛfite bei babaoo kɛkase joo ko ni wa joo. Amɛkɛ nyɔji babaoo fite amɛ diɛŋtsɛ amɛbei babaoo diɛŋtsɛ yɛ enɛ feemɔ mli. Shi esa akɛ Kristofoi ‘ahe be’ kɛha “nii ni hi titri lɛ,” tamɔ be kɛha sanekpakpa lɛ jajemɔ nitsumɔ, teemɔŋ nikasemɔ, kɛ Kristofoi akpeeiyaa.—Efesobii 5:16; Filipibii 1:10.

Yɛ wein falɛ ni Yesu fee eha lɛ hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni yookpeemɔ ni afee yɛ Kana lɛ da, ni eyɛ haŋtsii. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ nakai be lɛ eyafeee hoofeemɔ be, ni mɛi ni eba jɛmɛ lɛ hu etɔɔɔ dãa taakɛ ebaa lɛ yɛ Yudafoi ayookpeemɔi komɛi ashishi lɛ. (Yohane 2:10) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔnáa nɔmimaa akɛ nakai eba lɛ lɛ? Ejaakɛ no mli lɛ, Nuntsɔ Yesu Kristo yɛ jɛmɛ. Yɛ gbɔmɛi lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, Yesu baafee nuu ko ni baakwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ fe fɛɛ koni eye Nyɔŋmɔ kita ni kɔɔ naanyobɔɔ fɔŋ he lɛ nɔ akɛ: “Kaaŋɔ ohe ofutu dãatɔlɔi.”—Abɛi 23:20.

No hewɔ lɛ, kɛji akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha wein kɛ dãa krokomɛi ni wa yɛ amɛyookpeemɔ lɛ shishi lɛ, esa akɛ amɛto enɛ he gbɛjianɔ ni mɛi ni sa lɛ akwɛ nɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Ni kɛji akɛ amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ abaatswa lala lɛ, esa akɛ amɛhala lalai ni sa ni amɛha mɔ ni sa akwɛ egbɛɛmɔ lɛ nɔ. Esaaa akɛ ahaa mɛi ni eba lɛ hegbɛ ni amɛha atswa lala ni esaaa aloo aha egbɛɛ kwraa tsɔ fe nine. Kɛ abaajo lɛ, abaanyɛ ajo yɛ gbɛ kpakpa nɔ, ni eya lɛ bɛlɛoo. Kɛji akɛ wekumɛi ni heee yeee aloo Kristofoi ni darako yɛ mumɔŋ wie wiemɔi ni esaaa aloo amɛjo yakayaka jooi lɛ, ayemforowu lɛ baanyɛ atsake lala pɔtɛɛ ni atswaa lɛ aloo ekɛ ŋaalee abi koni akpa joo lɛ. Kɛ jeee nakai lɛ, yookpeemɔ nifeemɔ lɛ baanyɛ afite ni etsɔ basabasafeemɔ kɛ nanetɔtɔmɔ nɔ̃.—Romabii 14:21.

Yɛ oshara ni jɛɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jooi komɛi, lalai komɛi ni gbɛɛɔ waa, kɛ dãa ni faa babaoo lɛ hewɔ lɛ, ayemforowumɛi ni ji Kristofoi lɛ pii ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛkɛ nakai nifeemɔi fataŋ nibii ni abaafee yɛ amɛyookpeemɔ lɛ shishi lɛ he. Awie mɛi komɛi ahiɛ yɛ enɛ hewɔ, shi kulɛ, esa akɛ ajie amɛyi moŋ yɛ bɔ ni amɛshweɔ akɛ amɛbaafee nii ni amɛkɛtsĩ nɔ fɛɛ nɔ ni kɛ heguɔgbee baaba Nyɔŋmɔ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ naa lɛ he. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ayemforowumɛi lɛ ekomɛi toɔ gbɛjianɔ kɛhaa lala ni sa ni abaatswa, be ni akɛbaajo, kɛ dãa ni fa bɔ ni sa ni abaaja. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ayemforowu lɛ ji mɔ ni sɔ̃ kã enɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eŋmɛɔ gbɛ ni afee yɛ eyookpeemɔ lɛ shishi lɛ.

Yɛ Afrika lɛ, mɛi komɛi ni darako yɛ mumɔŋ lɛ wieɔ amɛshiɔ Kristofoi ayookpeemɔi ni woo yɔɔ mli lɛ, ni amɛkɛɔ akɛ amɛtamɔ yarafeemɔ. Shi kɛlɛ, jeee jwɛŋmɔ ni ja nɛ. Heloo lɛ esha nitsumɔi lɛ kɛ be kukuoo mli miishɛɛ baa, shi yɛ sɛɛ mli lɛ, Kristofoi lɛ ahenilee gbaa amɛnaa, ni egbeɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he guɔ. (Romabii 2:24) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ anɔkwa miishɛɛ baa. (Galatabii 5:22) Kristofoi hefatalɔi babaoo kwɛɔ amɛsɛɛ ni amɛkwɛɔ amɛyookpeemɔ gbi lɛ kɛ miishɛɛ, akɛni amɛle akɛ eji miishɛɛ be shi jeee nɔ ni ‘toɔ mɔ ko pampi’ lɛ hewɔ.—2 Korintobii 6:3.

Welsh kɛ Elthea nyɛɔ amɛkaiɔ wiemɔi kpakpai pii ni wekumɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ mli ni ba amɛ yookpeemɔ lɛ shishi lɛ wie lɛ lolo. Amɛteŋ mɔ kome kɛɛ akɛ: “Gbi etɛ nɛɛ, yookpeemɔ nifeemɔi ni yɔɔ hoo lɛ eha etɔ wɔ. Ehi waa akɛ mitee yookpeemɔ ni sa tamɔ nɛkɛ shishi ni mikɛtsake mli.”

Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Kristofoi ayookpeemɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli ni woo yɔɔ he lɛ woɔ gbalashihilɛ Shishitolɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

NIBII NI ATO NAA KƐHA YOOKPEEMƆ HIƐTSERƐJIEMƆ NIFEEMƆI

• Kɛ ofɔ̃ wekunyo ko ni heee yeee nine koni ekɛ wiemɔ ko aha lɛ, ani oná nɔmimaa akɛ ekɛ kusum nifeemɔ ko ni jeee Kristofoi anifeemɔ woŋ mli?

• Kɛji akɛ abaatswa lala lɛ, ani ohala lalai pɛ ni sa?

• Ani lala ni obaaha atswa lɛ gbɛɛmɔ baafee nɔ ni sa?

• Kɛ abaaŋmɛ gbɛ ni ajo lɛ, ani ebaafee nɔ ni woo yɔɔ mli?

• Ani akɛ dãa ni wa ni fa bɔ ni sa baaha?

• Ani mɛi ni sa baakwɛ ejaa lɛ nɔ?

• Ani oto be ni sa ni akɛbaakpa yookpeemɔ hiɛtserɛjiemɔ nifeemɔ lɛ?

• Ani mɛi ni atu nitsumɔi awo amɛdɛŋ lɛ baakwɛ koni nɔ fɛɛ nɔ aya nɔ jogbaŋŋ kɛyashi abaagbe naa?