Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛ Fɛɛ lɛ, Nyɛmimɛi Ji Nyɛ”

“Nyɛ Fɛɛ lɛ, Nyɛmimɛi Ji Nyɛ”

“Nyɛ Fɛɛ lɛ, Nyɛmimɛi Ji Nyɛ”

“Akatsɛ nyɛ Rabi; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛtsɔɔlɔ; shi nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.”—MATEO 23:8.

1. Mɛɛ sane esa akɛ wɔsusu he?

“YOO Kristofonyo ko ni yɔɔ Bokagbɛ maŋ ko nɔ, ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ fɔŋ ko lɛ bi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni jɛ Australia akɛ: “Namɔ sa woo babaoo, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ loo Betelnyo?” Eesumɔ ni ele mɔ ni esa akɛ akɛ woo babaoo aha lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ni jɛ maŋ kroko nɔ, aloo maŋ lɛ mli sɔɔlɔ ko ni miisɔmɔ yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔhe nine lɛ. Nakai sanebimɔ ni tamɔ nɔ ni sane fɔŋ ko bɛ he, ni tsɔɔ hiŋmɛigbelemɔ ni yɔɔ yɛ gbɔmɛi amligbalamɔ kui lɛ ashishinumɔ naa lɛ, ha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ lɛ naa kpɛ ehe. Shi kɛlɛ, sanebimɔ ni kɔɔ mɔ ni je agbo he lɛ baa kɛjɛɔ shwe ni ashweɔ ni ale he ni gbɔmɛi damɔ yɛ hewalɛ kɛ gbɛihemɔ gbɛfaŋ lɛ mli.

2. Te esa akɛ wɔsusu wɔnanemɛi jálɔi lɛ ahe wɔha tɛŋŋ?

2 Nɔ ni asusuɔ he nɛɛ jeee nɔ ko hee. Yesu kaselɔi lɛ po yɛ ŋwanejee ko ni yaa nɔ be fɛɛ be yɛ mɔ ni ji agbo yɛ amɛteŋ lɛ he. (Mateo 20:20-24; Marko 9:33-37; Luka 22:24-27) Amɛ hu amɛba kɛjɛ hiŋmɛigbelemɔ ni yɔɔ kui amligbalamɔi amli, ni ji klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yuda jamɔ lɛ mli. Yɛ adesai agbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, ewo ekaselɔi lɛ ŋaa akɛ: “Akatsɛ nyɛ Rabi; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛtsɔɔlɔ; shi nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.” (Mateo 23:8) Biblia he nilelɔ Albert Barnes kɛɛ akɛ, jamɔ mli sabala ni ji “Rabi,” ni eshishi ji “Tsɔɔlɔ,” lɛ “teeɔ henɔwomɔ kɛ onukpayeli henumɔ shi yɛ mɛi ni amɛnine shɛɔ enɛ nɔ lɛ amli, kɛ hetsɛ̃ kɛ henumɔ akɛ ajeee mɔ ko kwraa hu shi yɛ mɛi ni amɛnine shɛɛɛ enɛ nɔ lɛ amli; ni mumɔ kɛ subaŋ ni tamɔ nɛkɛ lɛ fɛɛ teɔ shi ewoɔ ‘heshibaa ni yɔɔ Kristo mli lɛ.’” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi tsɛɛɛ nɔkwɛlɔi ni yɔɔ amɛteŋ lɛ akɛ “Onukpa Ashimashi,” ní akɛ wiemɔ ni ji “onukpa” lɛ miitsu nii akɛ sabala ko ni akɛwoɔ mɔ yiteŋ mulu. (Hiob 32:21, 22) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, onukpai ni hiɔ shi yɛ mumɔ ni yɔɔ ŋaawoo ni Yesu kɛha lɛ naa lɛ kɛ woo hãa asafo lɛ mli bii krokomɛi lɛ, tamɔ bɔ ni Yehowa kɛ woo hãa jálɔi anɔkwafoi lɛ ni Yesu Kristo hu kɛ woo hãa sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ.

Yehowa kɛ Yesu Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ woo ha emumɔŋ bɔɔ nii lɛ?

3 Eyɛ mli akɛ Yehowa ji ‘Mɔ ni Kwɔ Fe Fɛɛ’ moŋ, shi ekɛ woo ha ebɔɔ nii lɛ kɛjɛ shishijee mli tɔ̃ɔ kɛtsɔ enitsumɔi ni ekɛ amɛ fata he lɛ nɔ. (Lala 83:19) Beni ebɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ, Yehowa kɛ e-Bi koome lɛ fata enitsumɔ lɛ he akɛ ‘nitsulɔ ŋaalɔ.’ (Abɛi 8:27-30; 1 Mose 1:26) Yehowa fɔ̃ nine etsɛ eŋwɛibɔfoi lɛ po koni amɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ yɛ bɔ ni esa akɛ akpata Maŋtsɛ Ahab yiwalɔ lɛ hiɛ aha beni E-kpɛ eyiŋ akɛ ebaafee nakai lɛ.—1 Maŋtsɛmɛi 22:19-23.

4, 5. Yehowa kɛ woo haa ebɔɔ nii ni ji adesai lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yehowa yeɔ nɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ Ofe. (5 Mose 3:24) Ehe ehiaaa ni ebi adesai ŋaawoo. Ni kɛlɛ, ekotoɔ shi, kɛ́ wɔɔwie he nakai, koni ekwɛ amɛ. Lalatsɛ ko lá akɛ: “Namɔ tamɔ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni eshitamɔhe yɔɔ ŋwɛi lɛ, mɔ ni maa ehiɛ shi ni ekwɛɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ? Eteeɔ humi shi kɛjɛɔ sũ mli.”—Lala 113:5-8.

5 Dani Yehowa baakpata Sodom kɛ Gomora hiɛ lɛ, ebo Abraham sanebimɔi lɛ atoi ni eha etsui nyɔ emli yɛ ejalɛsaneyeli he. (1 Mose 18:23-33) Eyɛ mli akɛ Yehowa le nɔ ni baajɛ Abraham nibimɔi lɛ amli aba lɛ momo moŋ, shi ekɛ tsuishitoo bo Abraham toi ni ekpɛlɛ esusumɔi lɛ anɔ.

6. Mɛni jɛ woo ni Yehowa kɛha lɛ mli ba beni Habakuk bi sane lɛ?

6 Yehowa hu bo Habakuk, mɔ ni bi akɛ: “Yehowa, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ mabolɔ kɛyashi, ni oboŋ toi?” lɛ toi. Ani Yehowa susu sanebimɔ lɛ he akɛ eetswa nɔyeli hegbɛ ni eyɔɔ lɛ mpoa? Dabi, esusu Habakuk sanebimɔi lɛ ahe akɛ amɛsa, kɛkɛ ni ejie eyiŋtoo akɛ ebaatee Kaldeabii lɛ ashi koni amɛbatsu ekojomɔ he nii lɛ kpo. Ema nɔ mi kɛha gbalɔ lɛ akɛ ‘kojomɔ ni agba afɔ̃ shi lɛ baaba mli anɔkwale kɛ̃.’ (Habakuk 1:1, 2, 5, 6, 13, 14; 2:2, 3) Akɛni Yehowa kɛ hiɛdɔɔ susu Habakuk tsuiyeli lɛ he, ni eha lɛ hetoo hewɔ lɛ, ewo gbalɔ lɛ hiɛ nyam. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, gbalɔ ni efee vii lɛ baná miishɛɛ, kɛ hekɛnɔfɔɔ ni yeɔ emuu yɛ eyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli. Enɛ jeɔ kpo yɛ Habakuk wolo ni jɛ mumɔŋ ni wajeɔ wɔhekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli ŋmɛnɛ lɛ mli.—Habakuk 3:18, 19.

7. Mɛni hewɔ nɔ ni Petro tsu yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ sa kadimɔ waa lɛ?

7 Yesu Kristo hu ji bulɛ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kroko. Yesu ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ, “mɔ fɛɛ mɔ ni kwaa mi yɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ, mi hu makwa lɛ yɛ mitsɛ . . . hiɛ.” (Mateo 10:32, 33) Shi, ekaselɔi lɛ fɛɛ jo foi amɛshi lɛ yɛ gbi gbɛkɛ ni atsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ, ni bɔfo Petro kwa lɛ shii etɛ. (Mateo 26:34, 35, 69-75) Yesu kwɛ nii kɛteke kponɔgbɛ nibii, ni ekadi Petro mligbɛ henumɔi lɛ, etsuitsakemɔ ni mli kwɔ lɛ. (Luka 22:61, 62) Gbii 51 pɛ sɛɛ lɛ, Kristo wo bɔfo ni etsake etsui lɛ hiɛ nyam kɛtsɔ Yesu kaselɔi 120 lɛ ni eha edamɔ amɛnajiaŋ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ, ni ekɛ “ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ naa samfei lɛ” ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ tsu nii lɛ nɔ. (Mateo 16:19; Bɔfoi lɛ Asaji 2:14-40) Akɛ hegbɛ ha Petro koni ‘eku sɛɛ ni eyawaje enyɛmimɛi lɛ.’—Luka 22:31-33.

Woo ni Akɛaaha Weku lɛ Mli Bii

8, 9. Mɛɛ gbɛ nɔ wu ko baanyɛ akase Yehowa kɛ Yesu beni ekɛ woo haa eŋa lɛ?

8 Wumɛi kɛ fɔlɔi aaafee jogbaŋŋ akɛ amɛaakase Yehowa kɛ Yesu Kristo yɛ nɔyeli hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ kɛ nitsumɔ mli. Petro wo ŋaa akɛ: “Nyɛ wumɛi, nyɛkɛ [nyɛŋamɛi] ahia shi yɛ nilee naa, ni nyɛkɛ woo awoa yoo akɛ nɔ̃ ni he waaa tuutu ko.” (1 Petro 3:7) Kwɛmɔ ní okɛ shɔ̃ɔ nɔ̃ ko miitsu nii, eyɛ faŋŋ akɛ etamɔɔɔ tso nɔ̃ ejaakɛ etsɛɛɛ ni ejwaa. Ani okwɛŋ lɛ jogbaŋŋ? Wu baanyɛ afee nakai kɛtsɔ Yehowa kasemɔ nɔ, ní ebo eŋa lɛ susumɔi atoi beni ekpɛɔ eyiŋ yɛ weku saji ahe lɛ. Kaimɔ akɛ Yehowa hé be ni ekɛ Abraham susu saji ahe. Akɛni wu lɛ yeee emuu hewɔ lɛ, ekolɛ enaŋ nibii ni kɔɔ sane lɛ fɛɛ he mli jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, ani ebafeŋ nii ni nilee yɔɔ mli kɛhaŋ lɛ akɛ ekɛ woo aaaha eŋa kɛtsɔ esusumɔi ni ekɛ anɔkwayeli aaajwɛŋ he lɛ nɔ?

9 Yɛ shikpɔji ni hii anɔyeli hegbɛ ehe shi waa yɛ mli lɛ anɔ lɛ, esa akɛ wu lɛ aha ehi ejwɛŋmɔ mli akɛ ebaabi ni eŋa lɛ aye gbɛtsii nii ni da nɔ kunim dani enyɛ ejie emligbɛ henumɔi akpo. Kasemɔ gbɛ ni Yesu Kristo tsɔ nɔ ekɛ ekaselɔi lɛ, mɛi ni baafee ewɔsɛɛ be mli ayemforo kuu lɛ fã lɛ ye ha, yɛ be mli ni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. Ehiɛ amɛ dɔdɔɔdɔ, ni esusu amɛgbɔmɔtsoŋ kɛ mumɔŋ fatɔɔi ahe dani amɛtsiɔ amɛhiamɔ nii po tã. (Marko 6:31; Yohane 16:12, 13; Efesobii 5:28-30) Kɛfata he lɛ, taomɔ be koni okwɛ nɔ ni oŋa feɔ kɛhaa bo kɛ oweku lɛ, ni ojie ohiɛsɔɔ kpo yɛ wiemɔi kɛ nifeemɔi amli. Yehowa kɛ Yesu fɛɛ hiɛ sɔ mɛi ni sa lɛ, ni amɛjie amɛyi ni amɛjɔɔ amɛ. (1 Maŋtsɛmɛi 3:10-14; Hiob 42:12-15; Marko 12:41-44; Yohane 12:3-8) Beni Kristofonyo yoo ko ni yɔɔ Bokagbɛ lɛ wu batsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, ekɛɛ akɛ: “Tsutsu lɛ miwu kɛ najifamɔi etɛ loo ejwɛ nyiɛɔ mihiɛ, ni ehaa mitereɔ nɔ fɛɛ nɔ. Amrɔ nɛɛ ehiɛɔ baagii lɛ, ni ejieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ nɔ ni mifeɔ yɛ shia lɛ he!” Anɔkwa hiɛsɔɔ wiemɔ tsɔɔ babaoo kɛhaa oŋa lɛ ni eyeɔ ebuaa lɛ koni enu he akɛ akɛ woo haa lɛ.—Abɛi 31:28.

10, 11. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Yehowa nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ mli yɛ bɔ ni ekɛ Israel maŋ atuatselɔi lɛ ye ha lɛ hewɔ?

10 Kɛji akɛ fɔlɔi kɛ amɛbii miiye, titri lɛ kɛji akɛ kãmɔ he miihia lɛ, esa akɛ amɛkase Nyɔŋmɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ. ‘Yehowa tee nɔ ebɔ Israel kɛ Yuda kɔkɔ’ koni amɛkpale kɛjɛ amɛgbɛi fɔji lɛ anɔ, shi ‘amɛtee nɔ yɛ amɛkuɛŋtimɔ lɛ mli.’ (2 Maŋtsɛmɛi 17:13-15) Israelbii lɛ po bɔ mɔdɛŋ ni “amɛkɛ amɛdaa dɔkɔ enaa, ni amɛkɛ amɛlilɛi male tsɔɔ lɛ.” Ekolɛ fɔlɔi pii baanu he akɛ amɛbii feɔ nakai yɛ bei komɛi amli. Israelbii lɛ “ka Mawu nɔtonɔto” ni edɔ lɛ, ni amɛfee lɛ nidɔɔ nii. Ni kɛlɛ, Yehowa “musuŋ tsɔɔ lɛ kɛ̃, ekɛ amɛnɔsha lɛ faa amɛ, ni efiteee amɛ.”—Lala 78:36-41.

11 Yehowa kpa Israelbii lɛ fai po akɛ: “Nyɛbaa koni wɔbatao naa! Kɛ́ nyɛhe eshai lɛ tsuɔ tamɔ lá po, amɛaayɛ tamɔ snoo.” (Yesaia 1:18) Eyɛ mli akɛ Yehowa tɔ̃ko moŋ, shi efɔ̃ nine etsɛ atuatsemɔ maŋ lɛ akɛ amɛba koni ajaje saji. Mɛɛ subaŋ kpakpa po enɛ ji kɛha fɔlɔi koni amɛkase yɛ be mli ni amɛkɛ amɛbii yeɔ lɛ! Kɛ́ shihilɛ lɛ biɔ nakai feemɔ lɛ, okɛ bulɛ aha amɛ kɛtsɔ amɛ hu amɛsane lɛ toiboo nɔ, koni okɛ amɛ asusu nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛtsake lɛ he.

12. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔkɛ woo babaoo haa wɔbii fe Yehowa lɛ? (b) Mɛni ataoɔ kɛ́ wɔkɛ bulɛ baaha woo ni wɔbii lɛ yɔɔ lɛ beni wɔkãa amɛ lɛ?

12 Shi, eshɛɔ be ni kãmɔ ni mli wa he hiaa gbekɛbii lɛ. Fɔlɔi sumɔŋ ni amɛfee tamɔ Eli, ni ‘tee nɔ ekɛ woo ha ebii lɛ babaoo fe Yehowa lɛ.’ (1 Samuel 2:29) Kɛlɛ, ehe miihia ni gbekɛbii ayoo yiŋtoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni yɔɔ jajemɔ lɛ sɛɛ lɛ. Esa akɛ amɛnyɛ amɛyoo akɛ amɛfɔlɔi sumɔɔ amɛ. Paulo wo tsɛmɛi lɛ aŋaa akɛ: “Nyɛ tsɛmɛi lɛ, nyɛkawoa nyɛbii amlifu, shi moŋ nyɛlɛa amɛ yɛ [Yehowa, NW] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Beni tsɛ lɛ kɛ nɔyeli hegbɛ ni eyɔɔ lɛ tsuɔ nii lɛ, oti ni amaa nɔ mi ji bɔ ni ehe hiaa ni tsɛ lɛ asusu woo ni gbekɛbii lɛ yɔɔ lɛ he, koni ekawo amɛ mlila kɛtsɔ keketee ni efeɔ kɛtekeɔ nɔ lɛ nɔ. Hɛɛ, bulɛ ni gbekɛbii lɛ yɔɔ lɛ he susumɔ heɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ yɛ fɔlɔi lɛ agbɛfaŋ, shi yibiiwoo ni jɛɔ mli baa lɛ sa afɔlei ni ashãa yɛ he lɛ fɛɛ.

13. Te Biblia lɛ buɔ mɛi ni egbɔlɔ ni yɔɔ weku ko mli lɛ ehaa tɛŋŋ?

13 Woo ni akɛaaha weku lɛ mli bii lɛ yaa shɔŋŋ fe bulɛ ni mɔ ko kɛaaha eŋa kɛ ebii. Japanbii buɔ abɛ ko akɛ: “Kɛ ogbɔ lɛ, feemɔ toiboo oha obii.” Oti ni yɔɔ abɛ lɛ mli ji akɛ, fɔlɔi ni amɛgbɔlɔ lɛ atsi amɛhe kɛjɛ amɛ nɔyeli hegbɛ ni amɛkɛaatsu nii kɛteke nɔ lɛ he, ni esa ákɛ amɛha amɛjwɛŋmɔ ahi nɔ ni amɛbii ni amɛdara lɛ wieɔ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni Ŋmalɛ fiɔ woo ni fɔlɔi kɛaaha amɛbii lɛ kɛtsɔ amɛtoi ni amɛboɔ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, esaaa akɛ gbekɛbii lɛ jieɔ su ni tsɔɔ bulɛ ni amɛbɛ kɛha weku lɛ mli bii ni amɛgbɔlɔ lɛ kpo. Abɛi 23:22 kɛɔ akɛ: “Kaagbe onyɛ he guɔ, kɛ́ egbɔ lɛ.” Maŋtsɛ Salomo hi shi yɛ abɛ nɛɛ naa ni ekɛ woo ha enyɛ beni eba eŋɔɔ koni ekɛ faikpamɔ ko abafɔ̃ ehiɛ lɛ. Salomo ha ayawo sɛi abama esɛi lɛ ninejurɔgbɛ, ni ebo nɔ ni enyɛ Batsheba ni egbɔ lɛ yɔɔ ni ebaakɛɛ lɛ lɛ toi.—1 Maŋtsɛmɛi 2:19, 20.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ni wɔkɛ woo aha asafo lɛ mli bii ni amɛgbɔlɔ lɛ?

14 Yɛ wɔmumɔŋ weku ni mli lɛɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, wɔyɛ gbɛhe ni hi ni baaha ‘wɔnyiɛ hiɛ’ yɛ woo ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ asafo lɛ mli bii ni amɛgbɔlɔ lɛ mli. (Romabii 12:10) Ekolɛ amɛnyɛŋ amɛfee babaoo tamɔ bɔ ni amɛfee yɛ tsutsu gbii lɛ amli lɛ, ni enɛ baanyɛ aje amɛnijiaŋ wui. (Jajelɔ 12:1-7) Odasefonyo ko ni afɔ lɛ mu ni egbɔ ni eka saa mli yɛ helatsɛmɛi akwɛmɔhe ko jie nijiaŋwujee ni tamɔ nɛkɛ kpo kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Mihe miitswa shi ni magbo koni maya ŋwɛi ni mayatsu nii.” Kɛha mɛi ni egbɔlɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, bulɛ kɛ woo ni sa ni wɔkɛaaha amɛ lɛ baanyɛ aye abua. Awo Israelbii lɛ kita akɛ: “Tee shi yɛ yiteŋwajiatsɛ hiɛ, ni owo nuumo hiɛ nyam.” (3 Mose 19:32) Jiemɔ mɔ he susumɔ kpo kɛtsɔ mɛi ni egbɔlɔ lɛ ni oooha amɛnu he akɛ amɛhe miihia ni hiɛ sɔɔ amɛ lɛ nɔ. Nɔ ni baanyɛ afata ‘shi ni ooote’ lɛ he ji shi ni ooota ni obo nɔ ni amɛnyɛ amɛtsu yɛ afii abɔ ni eho lɛ ni amɛgbaa he sane lɛ toi. Enɛ woɔ mɛi ni egbɔlɔ lɛ ahiɛ nyam ni ehaa wɔmumɔŋ shihilɛ lɛ yaa hiɛ.

‘Yɛ Woo Kɛhamɔ Mli lɛ, Nyiɛmɔ Hiɛ’

15. Mɛni onukpai baanyɛ afee ni amɛkɛ woo aha asafo lɛ mli bii lɛ?

15 Asafo lɛ mli bii shwereɔ kɛji akɛ onukpai lɛ to okadi kpakpa amɛfɔ̃ shi amɛha amɛ. (1 Petro 5:2, 3) Yɛ dekã ni amɛbɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, onukpai ni dɔɔ mɔ he lɛ tsɔɔ hiɛ amɛyaa mɛi ni darako lɛ, weku yitsei, fɔlɔ komekomei atsɛmɛi, ŋamɛi ni kwɛɔ shia, kɛ mɛi ni egbɔlɔ lɛ aŋɔɔ, kɛji akɛ mɛi ni tamɔ nɛkɛ kɛ naagbai miikpe loo amɛkɛ eko ekpeee. Onukpai lɛ boɔ nɔ ni asafo lɛ mli bii lɛ yɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi ni amɛjieɔ amɛyi yɛ nɔ ni amɛnyɛɔ amɛtsuɔ lɛ he. Onukpa ni hiɛ yɔɔ ehe nɔ ni wieɔ hiɛsɔɔ wiemɔi yɛ nɔ ni nyɛmi nuu ko loo nyɛmi yoo ko feɔ lɛ he lɛ, miikase Yehowa ni hiɛ sɔɔ ebɔɔ nii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ.

16. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsusu onukpai lɛ ahe akɛ amɛkɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ sa woo lɛ?

16 Kɛtsɔ Yehowa kasemɔ nɔ lɛ, onukpai lɛ toɔ okadi kpakpa amɛfɔ̃ɔ shi yɛ Paulo ŋaawoo nɛɛ kɛ nitsumɔ mli: “Nyɛkɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ asumɔsumɔa nyɛhe; mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.” (Romabii 12:10) Enɛ baawa kɛha onukpai ni yɔɔ maji ni amɛhiɛ yɔɔ gbɔmɛi amligbálamɔ nɔ waa lɛ amli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Bokagbɛ maŋ ko mli lɛ, ayɛ wiemɔi enyɔ kɛha “nyɛmi nuu,” ekome kɛha woo ni ekroko lɛ ji wiemɔ folo kɛkɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ lɛ, asafo ko mli bii ní kɛ nɔ ni tsɔɔ woo tsɛɔ onukpai lɛ kɛ mɛi ni amɛgbɔlɔ yɛ asafo lɛ mli, shi amɛkɛ woo kome too lɛ nɔŋŋ tsɛɛɛ asafo mli bii krokomɛi lɛ kpá nakai feemɔ. Shi awo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ nɔ ni tsɔɔ wiemɔ folo kɛkɛ lɛ atsu nii be fɛɛ be, ejaakɛ taakɛ Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ, “nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.” (Mateo 23:8) Eyɛ mli akɛ ekolɛ srɔtofeemɔ lɛ efeŋ faŋŋ tamɔ enɛ yɛ maji krokomɛi anɔ moŋ, shi ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔha wɔhiɛ ahi adesa su ni sumɔɔ ni ekɛ gbɔmɛi amlijiemɔ aba lɛ nɔ.—Yakobo 2:4.

17. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ onukpai lɛ afee mɛi ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ amɛ? (b) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ onukpai lɛ baanyɛ akase Yehowa, yɛ bɔ ni amɛkɛ asafo lɛ mli bii lɛ yeɔ haa lɛ mli?

17 Eji anɔkwale akɛ, Paulo wo wɔ hewalɛ ni wɔbu onukpai komɛi akɛ mɛi ni esa ákɛ akɛ “woo toi enyɔ” awo amɛ, shi amɛji nyɛmimɛi lolo. (1 Timoteo 5:17) Kɛji akɛ wɔnyɛɔ wɔkɛ ‘wiemɔ mli heyeli bɛŋkɛɔ’ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ ‘duromɔ sɛi lɛ,’ ani esaaa akɛ wɔnyɛɔ wɔbɛŋkɛɔ onukpai lɛ ní esa akɛ amɛkase Yehowa lɛ? (Hebribii 4:16; Efesobii 5:1) Nɔkwɛlɔi baanyɛ aŋmɛ bɛŋkɛmɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ amɛ lɛ amɛkwɛ kɛtsɔ susumɔ ni amɛaasusu shii abɔ ni mɛi krokomɛi baa amɛŋɔɔ amɛbataoɔ ŋaawoo loo susumɔ ko he lɛ nɔ. Nyɛkasea nii kɛjɛa gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ mɛi krokomɛi bafataa enitsumɔi ahe lɛ mli. Ekɛ bulɛ haa mɛi krokomɛi kɛtsɔ gbɛnaa nii ni ekɛwoɔ amɛdɛŋ lɛ nɔ. Kɛji akɛ ŋaawoi komɛi ni Odasefonyo kroko kɛha lɛ baanyɛ atamɔ nɔ ni anyɛŋ akɛtsu nii po lɛ, esa akɛ onukpai lɛ ahiɛ asɔ saji ni esusuɔ he lɛ. Kaimɔ nɔ ni Yehowa fee yɛ sanebimɔi ni Abraham kɛtao nibii amli lɛ kɛ haomɔ ni ha Habakuk bolɔ lɛ he lɛ.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ onukpai aaatsɔ akase Yehowa yɛ mɛi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ lɛ ajajemɔ mli?

18 Jajemɔ he hiaa nanemɛi Kristofoi komɛi. (Galatabii 6:1) Ni kɛlɛ, amɛjara wa yɛ Yehowa hiɛ, amɛsa mɛi ni akɛ amɛ yeɔ yɛ bulɛ mli. Odasefonyo ko kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko ni kɛ ŋaawoo haa lɛ kɛ bulɛ ha mi lɛ, minyɛɔ mibɛŋkɛɔ lɛ yɛ heyeli mli.” Gbɔmɛi pii kpɛlɛɔ ŋaawoo nɔ jogbaŋŋ kɛ́ akɛ amɛ ye yɛ bulɛ mli. Ekolɛ ebaahe bei babaoo, shi mɛi ni nɔtɔmɔ ko ebanina amɛ lɛ ni aboɔ amɛ toi lɛ haa efeɔ mlɛo kɛhaa amɛ akɛ amɛaakpɛlɛ ŋaawoo fɛɛ ŋaawoo ni he hiaa amɛ lɛ nɔ. Ha bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ susu saji ahe shii abɔ yɛ bɔ ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ amɛhewɔ lɛ ahi ojwɛŋmɔ mli. (2 Kronika 36:15; Tito 3:2) Ŋaawoo ni akɛhaa yɛ henumɔ kɛ musuŋtsɔlɛ mli lɛ baasa mɛi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ lɛ atsuii ahe.—Abɛi 17:17; Filipibii 2:2, 3; 1 Petro 3:8.

19. Te esa akɛ wɔbu mɛi ní heee nɔ ni Kristofoi heɔ yeɔ lɛ amɛyeee lɛ wɔha tɛŋŋ?

19 Woo ni wɔkɛhaa mɛi krokomɛi lɛ mli kpãa kɛyashɛɔ mɛi ni baanyɛ atsɔmɔ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ anɔ. Ekolɛ mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baafee shɔ̃ɔ yɛ wɔshɛɛ sane lɛ nɔkpɛlɛmɔ mli bianɛ, shi ehe miihia ni wɔto wɔtsui shi wɔha amɛ lolo, ni wɔkpɛlɛ bulɛ ni amɛyɔɔ akɛ adesai lɛ nɔ. Yehowa ‘sumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje, shi moŋ akɛ mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.’ (2 Petro 3:9) Ani esaaa akɛ wɔnáa Yehowa jwɛŋmɔ nɛɛ eko? Kɛji akɛ wɔsusuɔ gbɔmɛi fɛɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔgbá gbɛ kɛha odaseyeli kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔfee akutsoŋbii kpakpai. Shi kɛlɛ, wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ naanyobɔɔ ni baanyɛ ekɛ mumɔŋ osharai aba lɛ ahe. (1 Korintobii 15:33) Ni kɛlɛ, wɔjieɔ ‘adesa mlihilɛ’ kpo, ni wɔgbeee mɛi ni heee nɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ lɛ amɛyeee lɛ ahe guɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 27:3.

20. Esa akɛ Yehowa kɛ Yesu Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ akanya wɔ ni wɔfee mɛni?

20 Hɛɛ, Yehowa kɛ Yesu Kristo fɛɛ buɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ esa bulɛ. Eba akɛ wɔɔkai bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhaa lɛ be fɛɛ be, koni wɔnyiɛ hiɛ nakai nɔŋŋ yɛ woo ni wɔkɛhaa wɔhe wɔhe lɛ mli. Ni eba akɛ wɔɔha wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo wiemɔi nɛɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ: “Shi nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.”—Mateo 23:8.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Te esa akɛ obu nanemɛi jálɔi lɛ oha tɛŋŋ?

• Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ kanyaa bo ni okɛ woo aha mɛi krokomɛi?

• Wumɛi kɛ fɔlɔi kɛ woo baanyɛ aha mɛi krokomɛi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Ní onukpai Kristofoi aaabu amɛnanemɛi Kristofoi lɛ akɛ amɛnyɛmimɛi lɛ kanyaa amɛ koni amɛfee amɛnii yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Okɛ hiɛsɔɔ wiemɔi awo oŋa hiɛ nyam

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Okɛ bulɛ aha obii lɛ kɛtsɔ amɛtoi ni ooobo lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Okɛ asafo lɛ mli bii aye yɛ bulɛ mli