Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

La Hiɛlɔ Kɛha Maji Babaoo

La Hiɛlɔ Kɛha Maji Babaoo

Wala Shihilɛ He Sane

La Hiɛlɔ Kɛha Maji Babaoo

GEORGE YOUNG SHIHILƐ HE SANE LƐ TAAKƐ RUTH YOUNG NICHOLSON GBA

“Belɛ, mɛni hewɔ ni wɔfee dioo nɛkɛ yɛ wɔshiɛmɔ adekai lɛ amli lɛ? . . . Mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ esa akɛ wɔtsɔmɔ, kɛ́ wɔfee dioo be mli ni wɔtsɔɔ akɛ nibii ni miŋmalaa he saji nɛɛ yɛ mli anɔkwale lɛ? Nyɛkahaa wɔshĩaa gbɔmɛi lɛ ni amɛleee nɔ ko, shi nyɛhaa wɔjajea anɔkwale lɛ, jeee yɛ heshwamɔ gbɛ nɔ loo yɛ teemɔŋ.”

NƐKƐ wiemɔi nɛɛ ji wolo ni Ataa ŋma ni hiɛ baafai 33 ni ekɛbi koni ajie egbɛi kɛjɛ sɔlemɔ lɛ woji amli lɛ mli saji lɛ eko. Nakai afi lɛ ji afi 1913. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛyaa lɛ, ekɛ ehe wo nitsumɔi babaoo mli yɛ eshihilɛ mli ni enɛ ha esɔmɔ akɛ la hiɛlɔ kɛha maji babaoo. (Filipibii 2:15) Kɛjɛ beni miji gbekɛ yoo fioo aahu kɛbaa nɛɛ, mibuaa Ataa niiashikpamɔi ahe saji anaa kɛjɛɔ wekumɛi aŋɔɔ kɛ yinɔsaji amli, ni nanemɛi ye ebua mi koni mabua eshihilɛ mli saji lɛ anaa ni mafee fɛɛ ekome. Ataa shihilɛ haa mikaiɔ bɔfo Paulo shihilɛ lɛ yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Taakɛ nakai “jeŋmaji abɔfo” lɛ ji lɛ, Ataa efee klalo daa akɛ eeefã gbɛ koni ekɛ Yehowa shɛɛ sane lɛ ayaha gbɔmɛi ni jɛ shikpɔŋ fɛɛ shikpɔŋ kɛ ŋshɔkpɔ fɛɛ ŋshɔkpɔ nɔ. (Romabii 11:13; Lala 107:1-3) Ha magba bo mitsɛ George Young he sane.

Eshishijee Afii

Ataa ji John kɛ Margaret Young ni ji Scotland Presbybii lɛ abihii lɛ ateŋ gbekɛ. Yɛ September 8, 1886 lɛ, weku lɛ fã kɛjɛ Edinburgh yɛ Scotland kɛtee British Columbia yɛ Canada anaigbɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ ni afɔ́ lɛ. Afɔ́ enyɛmimɛi hii onukpai—Alexander, John, kɛ Malcolm—yɛ Scotland afii fioo komɛi kɛtsɔ hiɛ. Ataa ye Marion, ni ji gbekɛbii hii lɛ anyɛmi yoo fioo ni amɛkɛ miishɛɛ tsɛɔ lɛ akɛ Nellie lɛ onukpa kɛ afii enyɔ.

Beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ, amɛshwɛɔ kɛ miishɛɛ yɛ ŋmɔ ko mli yɛ Saanich ni kɛ Victoria ni yɔɔ British Columbia jɛkɛɛɛ lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛkaseɔ bɔ ni atsuɔ gbɛnaa nii ahe nii. No hewɔ lɛ kɛ́ amɛfɔlɔi baafã gbɛ kɛjɛ Victoria kɛba lɛ, no mli lɛ atsu nitsumɔi fɛɛ ni yɔɔ agbó lɛ naa lɛ agbe naa, ni shia lɛ mli etse keŋkeŋ.

Etsɛɛɛ ni Ataa kɛ enyɛmimɛi hii lɛ baná suŋnii atsaa kɛ tsei wuji ahe jarayeli hu he miishɛɛ. Nyɛmimɛi hii ni atsɛɔ amɛ Young lɛ bafee mɛi ni ale amɛ jogbaŋŋ akɛ tsei wuji he shikpɔji akwɛlɔi (hii ni yakwɛɔ shikpɔŋ ko akɛ tsei wuji babaoo yɛ nɔ lo lɛ) kɛ agbɛnɛ, ákɛ mɛi ni heɔ tsei wuji ni amɛhɔɔ. Ataa ji mɔ ni tsuɔ nitsumɔ lɛ mli shika he gbɛjianɔtoo lɛ he nii.

Yɛ naagbee lɛ, suɔmɔ ni Ataa yɔɔ kɛha mumɔŋ nibii lɛ tsirɛ lɛ koni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔ Presbyteria osɔfo. Shi kɛlɛ aaafee nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, shiɛmɔ wiemɔi ni Charles Taze Russell ni ji Zion’s Watch Tower Tract Society klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ lɛ ŋmalaa lɛ ná eshihilɛ nɔ hewalɛ waa. Nɔ ni Ataa kase lɛ ji nɔ ni tsirɛ lɛ ni eŋma wolo ni atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ ni tsɔɔ akɛ ekɛ sɔlemɔ lɛ ekpa bɔɔ lɛ ni ekɛmaje.

Ataa kɛ mlihilɛ tsu nii ni ekɛ Biblia mli saji kukuji lɛ bu sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔi ni tsɔɔ akɛ, adesa susuma lɛ gbooo, ni ákɛ, Nyɔŋmɔ baapiŋ adesai asusumai lɛ kɛya naanɔ yɛ hɛl la mli lɛ fɔ́ yɛ faŋŋ mli. Agbɛnɛ hu ekpa Triniti tsɔɔmɔ lɛ he mama akɛ jeee Kristofoi aŋɔɔ ejɛ ni Ŋmalɛi lɛ fĩii sɛɛ kwraa. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa lɛ, etiu Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ yɛ Yesu Kristo kasemɔ mli, ni ekɛ enyɛmɔ fɛɛ kɛ ehewalɛ tsuɔ nii yɛ heshibaa mli koni ekɛwo Yehowa hiɛ nyam.

Yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa yɛ afi 1917 lɛ, Ataa bɔi sɔɔmɔ akɛ jamɔ he gbɛfalɔ, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi anajiaŋdamɔlɔ gbɛfalɔ yɛ nakai beaŋ lɛ. Eha maŋshiɛmɔi, ni ejie sini ni emli gbɔmɛi tsirɛɔ amɛhe kɛ nɔ ni emli gbɔmɛi tsirɛɛɛ amɛhe ni ale no akɛ “Photo-Drama of Creation” lɛ yɛ maŋtiasei kɛ maji amli yɛ Canada fɛɛ. Hiɛtserɛjiemɔhei yiɔ obɔ yɛ Ataa saramɔi lɛ ahewɔ. Esaramɔ he gbɛfaai lɛ he gbɛjianɔtoo lɛ je kpo yɛ The Watchtower lɛ mli aahu kɛbashi afi 1921.

Winnipeg adafitswaa wolo ko bɔ amaniɛ akɛ Shiɛlɔ Young wie etsɔɔ mɛi 2,500 ni ákɛ mɛi babaoo náaa gbɛ abote asa lɛ nɔ ejaakɛ mɛi eyi mli obɔ. Ewie saneyitso ni ji “Kɛtee Hɛl Kɛku Sɛɛ Kɛba” yɛ Ottawa. Nuu onukpa ko bɔ amaniɛ yɛ jɛmɛ akɛ: “Beni agbe naa lɛ, George Young fɔ̃ nine etsɛ osɔfoi ni eto sɛrɛnɛɛ lɛ koni amɛba wiemɔ kpoku lɛ nɔ koni amɛkɛ lɛ abagba saneyitso lɛ he sane, shi amɛteŋ mɔ kome folo po tsiii ehe. Kɛkɛ ni miná mile akɛ mina anɔkwale lɛ.”

Ataa bɔ mɔdɛŋ koni eha eshihilɛ mli ayi obɔ kɛ nitsumɔ ni kɔɔ mumɔŋ nibii ahe waa bɔ ni eeenyɛ yɛ ejamɔ he gbɛfaa saramɔ nitsumɔi lɛ amli. No sɛɛ lɛ, ekɛ oyaiyeli yatáa oketeke kroko mli koni eya he kroko ni eto eyiŋ akɛ eyaa lɛ. Kɛ eta kaa mli kɛmiiya lɛ, bei pii lɛ, eyaa he kroko ni eyaatsu nii yɛ lɛ, ni no sɛɛ kwraa dani eyeɔ eleebi niyenii. Kɛfata ekãa ni Ataa feɔ lɛ he lɛ, efee gbɛi kpakpa akɛ nuu ni susuɔ mɔ he, ni ale lɛ kɛ esui kɛ nii ni ekɛkeɔ mɛi akɛ Kristofonyo lɛ.

Kɛfata mra be mli kpeei wuji babaoo ni etee lɛ he lɛ, afee eko ni sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ yɛ Edmonton yɛ Alberta yɛ afi 1918. Eweku lɛ mli bii fɛɛ yɛ jɛmɛ yɛ Nellie baptisimɔ lɛ hewɔ. No hu ji naagbee be mli ni gbekɛbii hii lɛ fɛɛ ebakpe. Afii enyɔ sɛɛ lɛ, tswetsweetswe gbe Malcolm. Taakɛ eji yɛ Malcolm nyɛmimɛi hii etɛ kɛ etsɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, ehiɛ ŋwɛi shihilɛ hiɛnɔkamɔ lɛ, ni amɛ fɛɛ amɛtee nɔ amɛye Nyɔŋmɔ anɔkwa kɛyashi amɛgbele mli.—Filipibii 3:14.

Eshi Kɛtee Maŋsɛɛ Shikpɔji Anɔ

Beni Ataa gbe Canada shiɛmɔ gbɛfaai lɛ naa yɛ September 1921 lɛ, Joseph F. Rutherford ni no mli lɛ eji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ fã lɛ koni etsa nɔ kɛya Caribbean ŋshɔkpɔi lɛ anɔ. He fɛɛ he ni Ataa baajie “Photo-Drama of Creation” lɛ yɛ lɛ, aboɔ toi jogbaŋŋ. Eŋma kɛjɛ Trinidad akɛ: “Jɛmɛ yi obɔ kɛ mɛi sɔŋŋ ni aha mɛi babaoo ku amɛ sɛɛ. Yɛ nyɔɔŋ ni ji enyɔ lɛ mli lɛ, tsũ lɛ yi obɔ kɛ gbɔmɛi babaoo diɛŋtsɛ.”

Kɛkɛ ni yɛ afi 1923 lɛ, akɛ nitsumɔ wo Ataa dɛŋ koni eyasɔmɔ yɛ Brazil. Ekɛ mɛi babaoo diɛŋtsɛ wie yɛ jɛmɛ, ni bei komɛi lɛ ehaiɔ mɛi koni ajie naa kɛya wiemɔ kroko mli. December 15, 1923 The Watchtower lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Kɛjɛ June 1 kɛyashi September 30 lɛ, Nyɛminuu Young eha maŋshiɛmɔi 21, ni mɛi fɛɛ ni ba ji mɛi 3,600; asafoŋ kpeei 48, ni mɛi ni ba ji mɛi 1,100; ejara woji yɛ Portugal wiemɔ mli aaashɛ ekomekomei 5,000 ni aheee nɔ ko.” Mɛi babaoo kɛ miishɛɛ bo Ataa wiemɔ ni yitso ji “Gbɔmɛi Akpekpei Abɔ ni Yɔɔ Bianɛ lɛ Gboiŋ Gbi ko Gbi Ko” lɛ toi.

Beni ajɔɔ tsũi heei anɔ yɛ Brazil yɛ March 8, 1997 lɛ, nɔjɔɔmɔ he wolo bibioo lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “1923: George Young bashɛ Brazil. Eto nitsumɔhe nine he gbɛjianɔ yɛ Rio de Janeiro maŋ lɛ teŋ.” Eyɛ mli akɛ no mli lɛ ayɛ Biblia yɛ Spain wiemɔ mli moŋ, shi ehe miihia ni aná eko yɛ Portugal wiemɔ mli hu ni ji wiemɔ ni awieɔ titri yɛ Brazil lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ October 1, 1923 lɛ, abɔi The Watchtower lɛ kalamɔ yɛ Portugal wiemɔ mli.

Ataa kɛ mɛi babaoo gba sane yɛ Brazil, ni akaiɔ waa. Amɛteŋ mɔ kome ji Portugal nuu ko ni yɔɔ nii saŋŋ ni gbɛi ji Jacintho Pimentel Cabral ni kɛ eshia ha koni akɛfee kpeei lɛ. Etsɛɛɛ ni Jacintho kpɛlɛ Biblia mli anɔkwale lɛ nɔ, ni yɛ sɛɛ mli lɛ ebatsɔ nitsumɔhe nine nitsulɔi lɛ ateŋ mɔ kome. Mɔ kroko hu ji Manuel da Silva Jordão ni ji Portugal oblanyo fioo ko ni ji abɔɔ mli nitsulɔ lɛ. Enu maŋshiɛmɔ ko ni Ataa ha lɛ, ni enɛ kanya lɛ koni eku esɛɛ kɛya Portugal ni eyasɔmɔ yɛ jɛmɛ akɛ colporteur, taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi abe-fɛɛ sɔɔlɔ yɛ nakai beaŋ lɛ.

Ataa kɛ oketekei fã gbɛ waa yɛ Brazil fɛɛ, ni ebɔ mɔdɛŋ ni enine shɛ mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ nɔ. Ekɛ Bony kɛ Catarina Green kpe yɛ egbɛfaai lɛ eko mli, ni ehi amɛ ŋɔɔ aaafee otsii enyɔ, ni egbála Ŋmalɛi lɛ amli etsɔɔ amɛ. Aaafee weku lɛ mli bii kpawo kɛ nu mli baptisimɔ fee amɛhenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi yɛ nakai beaŋ.

Mɔ kroko hu ni ekɛ lɛ kpe ji Sarah Bellona Ferguson yɛ afi 1923. Ákɛ gbekɛ yoo fioo lɛ, no mli lɛ, lɛ kɛ enyɛmi nuu Erasmus Fulton Smith kɛ eweku lɛ mli bii krokomɛi lɛ eshi United States kɛtee Brazil yɛ afi 1867. Kɛjɛ afi 1899 kɛbaa lɛ, enine shɛɔ Watchtower lɛ nɔ daa kɛtsɔɔ post ɔfis nɔ. Ataa saramɔ lɛ ji hegbɛ ko ni Sarah, ebii ejwɛ, kɛ mɔ ko ni Ataa tsɛɔ lɛ akɛ Aunt Sallie ni abaabaptisi lɛ lɛ emɛ aahu. Nakai gbi lɛ ji March 11, 1924.

Etsɛɛɛ kwraa ni Ataa bɔi shiɛmɔ yɛ South America maji krokomɛi lɛ anɔ. Yɛ November 8, 1924 lɛ, eŋma kɛjɛ Peru akɛ: “Migbe dɛhiɛmɔ woji 17,000 ajaramɔ naa yɛ Lima kɛ Callao amrɔ nɛɛ.” No sɛɛ lɛ efã gbɛ kɛtee Bolivia koni eyajara dɛhiɛmɔ woji yɛ jɛmɛ. Eŋma yɛ nakai saramɔ lɛ he akɛ: “Wɔ Tsɛ lɛ miijɔɔ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ lɛ nɔ. Indianyo ko ye ebua mi. Eshia yɛ he ni Amazon faa lɛ jɛɔ kɛbaa lɛ. Ekɔlɔ dɛhiɛmɔ woji 1,000 kɛ woji komɛi kɛku sɛɛ kɛtee.”

Agbɛ Biblia mli anɔkwale dumɔwui ashwã Central America kɛ South America maji babaoo mli kɛtsɔ Ataa mɔdɛŋbɔi anɔ. December 1, 1924 Watchtower lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ George Young ehi South America nɔ ni fe afii enyɔ. . . . Ebafee hegbɛ ni nyɛmi nuu ni asumɔɔ lɛ nɛɛ ená akɛ ekɛ anɔkwale he shɛɛ sane lɛ aaaya Punta Arenas yɛ Straits of Magellan.” Ataa nyiɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hiɛ hu yɛ maji tamɔ Costa Rica, Panama, kɛ Venezuela lɛ mli. Etee nɔ eshiɛ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ eeye atridii ni enɛ esa ehewalɛnamɔ he moŋ.

Sɛɛ Mli lɛ Etee Europa

Yɛ March 1925 lɛ, Ataa je gbɛfaa shishi kɛtee Europa, ni jɛmɛ ji he ni ehiɛ kã nɔ akɛ ebaajara Biblia dɛhiɛmɔ woji 300,000 yɛ yɛ Spain kɛ Portugal koni eto gbɛjianɔ ni Nyɛminuu Rutherford aha maŋshiɛmɔi lɛ. Shi kɛlɛ, beni Ataa yashɛ Spain lɛ, etsɔɔ nɔ hewɔ ni ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ Nyɛminuu Rutherford baaha maŋshiɛmɔi ni tamɔ nɛkɛ yɛ jamɔŋ basabasafeemɔ ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ hewɔ.

Nyɛminuu Rutherford ŋma kɛha lɛ hetoo be mli ni etsɛɔ Yesaia 51:16 sɛɛ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Mikɛ miwiemɔi lɛ ewo odaaŋ, ni mikɛ minine hɔ̃ɔŋ lɛ eha onɔ, koni matɛo ŋwɛi, ní mato shikpɔŋ lɛ shishi, ní makɛɛ Zion akɛ: Mimaŋ jio!” Yɛ enɛ hewɔ lɛ, Ataa mu sane naa akɛ: “Ekã shi faŋŋ akɛ eji Nuntsɔ lɛ suɔmɔnaa nii akɛ maya mihiɛ ni mashĩ nɔ ni baajɛ mli kɛba lɛ maha lɛ.”

Nyɛminuu Rutherford ha emaŋshiɛmɔ lɛ yɛ May 10, 1925, kɛtsɔ wiemɔ naajielɔ ko nɔ yɛ Novedades Theater ni yɔɔ Barcelona lɛ. Mɛi fe 2,000 ba, ni mɛi ni fata he ji amralo lɛ najiaŋdamɔlɔ ko kɛ bulɔ krɛdɛɛ ko ni yɔɔ kpoku lɛ nɔ. Akɛ gbɛjianɔtoo ko ni tamɔ nakai tsu nii yɛ Madrid, ni mɛi 1,200 ba. Miishɛɛ ni aná yɛ wiemɔi nɛɛ ahewɔ lɛ ha ato nitsumɔhe nine shishi yɛ Spain, ni taakɛ 1978 Yearbook of Jehovah’s Witnesses lɛ kɛɔ lɛ, akɛwo “George Young gbɛtsɔɔmɔ shishi.”

Yɛ May 13, 1925 lɛ, Nyɛminuu Rutherford wie yɛ Lisbon yɛ Portugal. Saramɔ ni etee yɛ jɛmɛ lɛ hu ye omanye waa diɛŋtsɛ, yɛ mɔdɛŋ ni osɔfoi lɛ bɔ koni amɛfite kpee lɛ fɛɛ sɛɛ, ejaakɛ amɛbolɔ ni amɛkɛ sɛii lɛ tswiatswia shi. Beni Nyɛminuu Rutherford ha maŋshiɛmɔi lɛ egbe naa yɛ Spain kɛ Portugal lɛ, Ataa tee nɔ ejie “Photo-Drama” lɛ etsɔɔ, ni eto gbɛjianɔ hu koni akala Biblia he woji ni ajara yɛ nakai hei lɛ. Ebɔ amaniɛ yɛ afi 1927 akɛ sanekpakpa lɛ ji nɔ ni “agbɛ ashwã yɛ maŋtiasei fɛɛ kɛ maji fɛɛ mli yɛ Spain.”

Shiɛmɔ ni Ashiɛ yɛ Soviet Union

No sɛɛ lɛ, aha Ataa nitsumɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ yɛ Soviet Union, ni eyashɛ jɛmɛ yɛ August 28, 1928. Wolo ko ni eŋma yɛ October 10, 1928 lɛ fã ko kaneɔ akɛ:

“Kɛjɛ beni miba Russia nɛɛ, manyɛ majɛ mitsui mli tɔ̃ɔ masɔle yɛ anɔkwale mli akɛ, ‘Omaŋtsɛyeli lɛ aba.’ Miikase wiemɔ lɛ, shi minyɛɛɛ male lɛ mramra. Mɔ ni tsɔɔ mi wiemɔ lɛ shishi lɛ he esa waa diɛŋtsɛ, Yudanyo ni, shi eheɔ Kristo nɔ eyeɔ ni esumɔɔ Biblia lɛ. Miná niiashikpamɔi komɛi ni ŋɔɔ, shi mileee bei abɔ ni abaaha mahi shi kɛyashi. Nyɛsɛɛ otsi lɛ, aha mi wolo koni mashĩ kɛya yɛ ŋmɛlɛtswai 24 mli, shi atsu sane lɛ he nii koni manyɛ matsɛ saŋŋ.”

Atee Biblia Kaselɔi komɛi aŋɔɔ yɛ Kharkov ní amrɔ nɛɛ ebatsɔ maŋtiase wulu yɛ Ukraine lɛ, ni naanyobɔɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni jɛ mli ba lɛ ha amɛfo miishɛɛ yaafo. Afeɔ kpee wulu fioo ko daa gbɛkɛ kɛyashiɔ nyɔɔŋ. Beni Ataa ŋmaa wolo ko yɛ sɛɛ mli ni kɔɔ kpee ni ekɛ nyɛmimɛi lɛ fee nɛɛ he lɛ, etsĩ tã akɛ: “Nyɛmimɛi ni nii yɔɔ mɔbɔ, akɛ nine efɔ̃ amɛwoji fioo lɛ anɔ, ni nɔyeli hegbɛi lɛ ayitseaŋ wa, ni kɛlɛ nyɛmimɛi lɛ yɛ miishɛɛ.”

Aŋmala Ataa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli saji otii lɛ awo Soviet Union wolo krɛdɛɛ fioo ko mli ni akɛha mɛi ni tee amɛyabo June 21, 1997 nitsumɔhe nine hee tsũi lɛ ahenɔjɔɔmɔ wiemɔ lɛ toi yɛ St. Petersburg yɛ Russia lɛ. Wolo bibioo lɛ kɛɛ akɛ, akɛ Ataa tee Moscow, ni wolo bibioo lɛ bɔ amaniɛ akɛ ebi gbɛ “koni afee woji bibii ni ji Freedom for the Peoples Where Are the Dead? lɛ ekomekomei 15,000 koni ajara yɛ Russia.”

Beni Ataa jɛ Russia eba lɛ, aha lɛ jamɔ gbɛfaa nitsumɔ yɛ United States. Beni etee South Dakota lɛ, etee Nellena kɛ Verda Pool ni ji eheloonaa nyɛmimɛi yei ni sɛɛ mli lɛ amɛbatsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Peru lɛ ashia. Amɛkɛ miishɛɛ tsɔɔ bɔ ni amɛhiɛ esɔ sɔɔmɔ nitsumɔ ni Ataa kɛ ekãa tsu lɛ, ni amɛkɛɛ: “Ekã shi faŋŋ akɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ yɛ nakai gbii ni etsɔ hiɛ amli momo lɛ yɛ gbɛgbamɔ mumɔ lɛ yɛ be mli ni amɛkɛ je nɛŋ nii fioo ko tee maŋsɛɛ shikpɔji nɛɛ anɔ, ni kɛlɛ amɛtsui mli eyi obɔ kɛ suɔmɔ kɛha Yehowa. No ji nɔ ni tsirɛ amɛ koni amɛgbe amɛnitsumɔ lɛ naa.”

Gbalashihilɛ kɛ Gbɛfaa ni Ji Enyɔ

No mli lɛ yɛ afii ni ho lɛ fɛɛ mli lɛ, Ataa ŋmaa Clara Hubbert ni jɛ Manitoulin Island yɛ Ontario lɛ woji. Amɛ fɛɛ amɛtee kpee wulu ni afee yɛ Columbus yɛ Ohio, yɛ July 26, 1931 beni Biblia Kaselɔi lɛ kpɛlɛ gbɛi ni ji Yehowa Odasefoi lɛ nɔ lɛ. (Yesaia 43:10-12) Otsi sɛɛ lɛ, amɛbote gbalashihilɛ mli. Etsɛɛɛ ni Ataa tee emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ ni ji enyɔ lɛ nɔ ekoŋŋ kɛtsɔ Caribbean ŋshɔkpɔi lɛ anɔ. Eye ebua kɛto kpeei ahe gbɛjianɔ yɛ jɛmɛ ni etsɔse mɛi krokomɛi yɛ shia kɛ shia sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli.

Awo nine shɛ mfonirii, kaadii, kɛ woji ni aŋmala lɛ hu nɔ kɛjɛ Suriname, St. Kitts, kɛ hei krokomɛi. Woji ni aŋmala lɛ bɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔyaa he amaniɛ ni bei komɛi lɛ ekɛ anɔkwa saji ni kɔɔ loofɔji, kooloi, kɛ tsei ni yɔɔ maŋ pɔtɛɛ ni eyɔɔ mli lɛ he lɛ he amaniɛbɔɔ fataa he. Ataa gbe nitsumɔ ni akɛha lɛ yɛ Caribbean lɛ naa yɛ June 1932, ni taakɛ eji lɛ etáa meele lɛ mli he ni aheee shika babaoo yɛ lɛ, ni ekuɔ sɛɛ kɛyaa Canada. No sɛɛ lɛ, lɛ kɛ Awo kɛ amɛhe woɔ be-fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kutuu, ni amɛbaye 1932/33 fɛ̃ibe lɛ yɛ Ottawa niiaŋ kɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi krokomɛi babaoo.

Be Kukuoo Mli Weku Shihilɛ

Afɔ́ minyɛmi nuu David yɛ afi 1934. Beni eji gbekɛ kɛkɛ lɛ, edamɔɔ adeka ni akɛ Awo fai toɔ mli lɛ nɔ ni efeɔ tamɔ nɔ ni eeha “wiemɔi.” Ejie ekãa kɛha Yehowa kpo yɛ ewala shihilɛ mli fɛɛ tamɔ etsɛ. Amɛyi etɛ lɛ fɛɛ táa kaa mli kɛfãa gbɛ, ni afĩɔ tsɔnei ni awieɔ awoɔ mli yɛ nɔ, ejaakɛ amɛsaraa asafoi lɛ kɛjɛɔ Canada bokagbɛ ŋshɔ lɛ naa kɛyaa anaigbɛ ŋshɔ lɛ naa. Afɔ́ mi yɛ afi 1938 beni Ataa sɔmɔɔ yɛ British Columbia. David kaiɔ beni Ataa kɛ mi fɔ̃ɔ saatso lɛ nɔ, ní Ataa, Awo, kɛ David kulaa shi kɛbɔleɔ he be mli ni Ataa sɔleɔ kɛdaa shi haa mi lɛ.

Yɛ afi 1939 fɛ̃ibe lɛ mli lɛ, wɔhi shi yɛ Vancouver beni Ataa yasaraa asafoi lɛ yɛ nakai akutso lɛ mli. Nɔ ni fata woji babaoo ni wɔkɔlɔ yɛ afii ni ho lɛ mli lɛ he lɛ ji eko ni aŋma yɛ January 14, 1939, ní aŋma beni eyɔɔ Vernon yɛ British Columbia lɛ. Ataa ŋma kɛmaje Clara, David, kɛ Ruth akɛ: “Miishɔ nyɛnaa fioo ni mafua nyɛ.” Aŋma wiemɔ ko awo mli kɛha wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. Ewie bɔ ni nikpamɔ lɛ fá babaoo yɛ jɛmɛ ní nitsulɔi lɛ fáaa lɛ he.—Mateo 9:37, 38.

Beni Ataa jɛ Vancouver eba otsi kome sɛɛ lɛ, nɔ̃ nyɔ enɔ yɛ kpee ko shishi. Hela lɛ mli ni atao yɛ sɛɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ kansa efũu yɛ aŋsɔ lɛ nɔ. Yɛ May 1, 1939 mli lɛ, egbe eshikpɔŋ nɔ nitsumɔ lɛ naa. No mli lɛ miye nyɔji nɛɛhu, ni eshwɛ fioo ni David baaye afii enumɔ. Wɔnyɛ ni wɔsumɔɔ lɛ, ní lɛ hu eyɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ tee nɔ eye Nyɔŋmɔ anɔkwa kɛyashi beni egbo yɛ June 19, 1963.

Ataa ema saji otii ni tsɔɔ bɔ ni ená hegbɛ akɛ ekɛ sanekpakpa lɛ aaaya maji babaoo anɔ lɛ nɔ mi fɛfɛo yɛ woji ni eŋma kɛmaje Awo lɛ ateŋ ekome mli. Ewolo lɛ fã ko kaneɔ akɛ: “Yehowa ŋmɛ mi gbɛ yɛ eduromɔ lɛ naa koni maya shikpɔji nɛɛ anɔ akɛ la koni magbɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ mashwã. Ajie egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ yi. Enunyam lɛ akpɛ́ kɛtsɔ tɔ̃mɔ kɛ hesaa ni bɛ kɛ gbɔjɔmɔ nɔ.”

Amrɔ nɛɛ, George kɛ Clara Young bii, nabii, kɛ nanakansowai hu miisɔmɔ wɔ-Nyɔŋmɔ Yehowa ni yɔɔ suɔmɔ lɛ. Akɛɛ mi akɛ Ataa fɔɔ Hebribii 6:10 lɛ sɛɛtsɛmɔ, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ.” Wɔ hu wɔhiɛ kpako Ataa nitsumɔ lɛ nɔ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafas 23]

Mitsɛ yɔɔ ninejurɔgbɛ lɛ, kɛ enyɛmimɛi hii etɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafas 25]

Ataa (damɔ shi) kɛ Nyɛmimɛi hii Woodworth, Rutherford kɛ Macmillan

Shishigbɛ: Ataa (abɛkugbɛ kwraa) ni fata kuu ni kɛ Nyɛminuu Russell yɔɔ jamɛ lɛ he

[Mfonirii ni yɔɔ baafas 26]

Ataa kɛ Awo

Shishigbɛ: Amɛ yookpeemɔ gbi lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafas 27]

Mi kɛ David kɛ Awo yɛ Ataa gbele sɛɛ afii komɛi