Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Maŋtsɛyeli Anɔwale Wui lɛ Dumɔ

Maŋtsɛyeli Anɔwale Wui lɛ Dumɔ

Maŋtsɛyeli Anɔwale Wui lɛ Dumɔ

“Leebi lɛ dũ odumɔnii lɛ, ni gbɛkɛ hu kaajie onine yɛ he.”—JAJELƆ 11:6.

1. Mɛɛ shishinumɔ naa Kristofoi duɔ nii yɛ ŋmɛnɛ?

OKWAAYELI tsu gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa waa he nii yɛ blema Hebribii lɛ atɛŋ. Enɛ hewɔ ni Yesu, ni kɛ eshihilɛ be fɛɛ ákɛ adesa lɛ hi Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛ okwaayeli he saji tsu nii yɛ ebɛbuai amli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa shiɛmɔ lɛ to dumɔwui adumɔ he. (Mateo 13:1-9, 18-23; Luka 8:5-15) Kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, kɛji wɔyɛ okwaayeli maŋ ko mli loo jeee nakai jio lɛ, mumɔŋ dumɔwui ní aduɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ ji nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni Kristofoi tsuɔ.

2. Te wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he hiaa ha tɛŋŋ, ni mɛɛ nibii komɛi afeɔ ŋmɛnɛ koni anyɛ atsu he nii?

2 Eji hegbɛ kpele akɛ aaaná Biblia mli anɔkwale ni aduɔ yɛ wɔ naagbee be nɛɛ mli lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Romabii 10:14, 15 lɛ wie bɔ ni nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ he hiaa waa ha lɛ jogbaŋŋ, akɛ: “Ni asaŋ te aaafee tɛŋŋ ni amɛaanu kɛ́ shiɛlɔ ko bɛ lɛ? Ni te aaafee tɛŋŋ ni amɛaashiɛ, kɛ́ atsũko amɛ lɛ? taakɛ bɔ ni aŋma akɛ: ‘Kwɛ bɔ ni hejɔlɛ he sanekpakpa shiɛlɔi ni shiɛɔ nikpakpai lɛ anaji yɔɔ fɛo ha!’” Wɔhiɛ ni wɔɔya ni wɔkɛ jwɛŋmɔ kpakpa atsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔ akɛ wɔtsu lɛ he nii lɛ he ehiako babaoo tamɔ nɛkɛ dã. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe ewo Bibliai kɛ Biblia kasemɔ woji yɛ wiemɔi 340 mli akalamɔ kɛ ejaa mli vii diɛŋtsɛ. Woji nɛɛ ahe nitsumɔ biɔ ni aná mɛi ni fa fe 18,000 ni etuu amɛhe amɛha yɛ amɛjeŋ muu fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ kɛ nitsumɔhe niji ni yɔɔ shikpɔji srɔtoi anɔ lɛ mli. Ni Odasefoi ni miihe ashɛ akpekpei ekpaa miija Biblia kasemɔ woji nɛɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ.

3. Mɛni anyɛɔ atsuɔ kɛtsɔɔ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ dumɔ nɔ?

3 Mɛni ejɛ nitsumɔ dɛŋdɛŋ ni atsu nɛɛ mli kɛba? Taakɛ eji yɛ mra be mli Kristojamɔ he lɛ, mɛi babaoo miibo anɔkwale lɛ toi ŋmɛnɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:41, 46, 47) Shi kɛlɛ, nɔ ni he hiaa babaoo fe Maŋtsɛyeli shiɛlɔi heei babaoo ni abaptisi amɛ lɛ ji anɔkwale ni eji akɛ, nɛkɛ odaseyeli kpeteŋkpele nɛɛ haa atseɔ Yehowa gbɛi lɛ ahe, ni abuɔ lɛ bem akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome pɛ. (Mateo 6:9) Kɛfata he lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee miiha mɛi babaoo ashihilɛ miihi, ni ebaanyɛ eha amɛná yiwalaheremɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 13:47.

4. Bɔfoi lɛ susu mɛi ni amɛshiɛɔ amɛhaa lɛ ahe kɛyashi nɛgbɛ?

4 Bɔfoi lɛ le bɔ ni sanekpakpa ni haa wala lɛ he hiaa ha jogbaŋŋ, ni amɛnu he waa amɛha mɛi ni amɛshiɛɔ amɛhaa lɛ. Enɛ yɛ faŋŋ yɛ bɔfo Paulo wiemɔi nɛɛ ahe, beni eŋma akɛ: “Akɛni wɔsumɔɔ nyɛ jogbaŋŋ nɛkɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ he tsui akɛ jeee Nyɔŋmɔ sanekpakpa lɛ kɛkɛ wɔkɛaaha nyɛ, shi moŋ wɔ diɛŋtsɛ wɔwala tete, ejaakɛ wɔmiisumɔ nyɛ naakpa.” (1 Tesalonikabii 2:8) Akɛni Paulo jie anɔkwa mɔ hesusumɔ ní tamɔ nɛkɛ kpo kɛha gbɔmɛi lɛ hewɔ lɛ, ekɛ bɔfoi krokomɛi lɛ kase Yesu kɛ ŋwɛi bɔfoi lɛ, mɛi ni kɛ amɛhe wo nɛkɛ yibaamɔ nitsumɔ nɛɛ mli vii lɛ. Nyɛhaa wɔsusua gbɛfaŋnɔ ni he hiaa waa ni Nyɔŋmɔ tsuji ni jɛ ŋwɛi nɛɛ tsuɔ yɛ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ dumɔ mli lɛ he, ni wɔkwɛ bɔ ni amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔtsu wɔgbɛfaŋnɔ lɛ he nii.

Yesu—Maŋtsɛyeli Anɔkwale lɛ Dulɔ

5. Mɛɛ nitsumɔ Yesu kɛ ehe wo mli titri beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

5 Yesu, ni ji nuu ni eye emuu lɛ yɛ hewalɛ ni ebaanyɛ ekɛ heloonaa nibii kpakpai babaoo aha gbɔmɛi ni yɔɔ ebe lɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kulɛ ebaanyɛ etsu tsofafeemɔ mli yiŋkɔshikɔshifeemɔi ni yɔɔ ebe lɛ mli lɛ amli babaoo he nii, loo kulɛ, ebaanyɛ eha adesai ashishinumɔ yɛ jeŋ nilee krokomɛi amli lɛ aya hiɛ. Ni kɛlɛ, efee lɛ faŋŋ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishijee mli tɔŋŋ akɛ enitsumɔ ji ni eshiɛ sanekpakpa lɛ. (Luka 4:17-21) Ni kɛbaa esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee gbɛ lɛ, etsɔɔ mli akɛ: “Mi lɛ, enɛ hewɔ afɔ mi ni enɛ hewɔ nɔŋŋ miba je lɛ mli, koni mibaye anɔkwale lɛ he odase.” (Yohane 18:37) No hewɔ lɛ, ekɛ ehe wo Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔwui lɛ adumɔ mli. Nyɔŋmɔ kɛ E-yiŋtoi ahe nii ni Yesu tsɔɔ eyinɔbii lɛ he miihia babaoo fe wolo kasemɔ kroko ni ebaanyɛ ekɛha amɛ.—Romabii 11:33-36.

6, 7. (a) Mɛɛ naashiwoo ni yɔɔ miishɛɛ Yesu kɛha dani ekwɔ kɛtee ŋwɛi, ni te etsuɔ he nii ehaa tɛŋŋ? (b) Su ni Yesu hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ naa onɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yesu wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ Dulɔ. (Yohane 4:35-38) Egbɛ sanekpakpa dumɔ wui lɛ eshwã yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ní eeená lɛ mli. Beni egboɔ yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ po lɛ, ejaje sanekpakpa ni kɔɔ wɔsɛɛ be shikpɔŋ nɔ paradeiso he lɛ etsɔɔ. (Luka 23:43) Kɛfata he lɛ, esusumɔ ni mli kwɔ akɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ baaa naagbee yɛ be mli ni agbe lɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ. Dani ebaakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ, efã ekaselɔi lɛ koni amɛya nɔ amɛdũ Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔwui lɛ ni amɛfee kaselɔi. Kɛkɛ ni Yesu kɛ shiwoo ko ni yɔɔ miishɛɛ ha. Ekɛɛ akɛ: “Naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.”—Mateo 28:19, 20.

7 Yesu kɛ wiemɔi nɛɛ tsu nii ni ekɛ naashiwoo ha akɛ ebaafi sɛɛ, ebaakudɔ, ni ebaabu sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he ‘daa kɛyashi je lɛŋ naagbee lɛ.’ Yesu kã he eyɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ he miishɛɛ kɛbashi wɔbei nɛɛ amli. Lɛ ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ, ni kwɛɔ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ dumɔ nɔ. (Mateo 23:10) Ákɛ Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ, lɛ ebaabu jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ nɛɛ he akɔntaa eha Yehowa.—Efesobii 1:22, 23; Kolosebii 1:18.

Bɔfoi lɛ Jaje Sanekpakpa

8, 9. (a) Ŋwɛibɔfoi lɛ ejie adesai ahe anɔkwa miishɛɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ shishinumɔ naa abaanyɛ akɛɛ akɛ wɔji nikwɛmɔ nii kɛha bɔfoi lɛ?

8 Beni Yehowa bɔ shikpɔŋ lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ “la nyamɔ lala shikome ni . . . fɛɛ kwa bɔ oshe.” (Hiob 38:4-7) Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, nɛkɛ ŋwɛi bɔɔ nii nɛɛ ejie adesai ahe miishɛɛ ní mli wa waa kpo. Yehowa kɛ amɛ etsu nii ni ekɛ ŋwɛi sanejajemɔi eha adesai. (Lala 103:20) Enɛ ji anɔkwale titri yɛ nibii ni kɔɔ sanekpakpa lɛ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ he. Yɛ kpojiemɔ ni akɛha bɔfo Yohane lɛ mli lɛ, ena “bɔfo kroko miifiliki yɛ ŋwɛi teŋ” ni ehiɛ “naanɔ sanekpakpa ni eyaajaje etsɔɔ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutso fɛɛ akutso kɛ majianɔ wiemɔi fɛɛ kɛ maŋ fɛɛ maŋ, ni ekɛ gbee wulu kɛɛ: Nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyɛkɛ anunyam ahaa lɛ, ejaakɛ ekojomɔ ŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ; ni nyɛjáa mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kɛ ŋshɔ kɛ nubui ni baa lɛ.”—Kpojiemɔ 14:6, 7.

9 Biblia lɛ wieɔ ŋwɛibɔfoi ahe akɛ “mumɔi ni sɔmɔɔ ji amɛ, ni mɛi ni batsɔmɔ yiwalaheremɔ lɛ yelɔi lɛ asɔɔmɔ hewɔ atsu amɛ.” (Hebribii 1:14) Beni bɔfoi lɛ kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ he nii lɛ, amɛnáa hegbɛ ni amɛkwɛɔ wɔ kɛ wɔnitsumɔ lɛ. Taakɛ eji yɛ shwɛmɔhe ko ni anaa nɔ fɛɛ nɔ faŋŋ lɛ, wɔtsuɔ wɔnitsumɔ lɛ yɛ ŋwɛi nikwɛlɔi akuu ko ahiɛ. (1 Korintobii 4:9) Kwɛ bɔ ni eji hiɛdɔɔ kɛ miishɛɛ sane akɛ wɔɔle akɛ jeee wɔ pɛ wɔtsuɔ nii akɛ Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ dũlɔi!

Wɔkɛ Hiɛdɔɔ Tsuɔ Wɔgbɛfaŋnɔ He Nii

10. Abaanyɛ akɛ ŋaawoo ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii, ní yɔɔ Jajelɔ 11:6 lɛ ato wɔsanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Mɛni hewɔ Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ yɔɔ wɔnitsumɔ lɛ he miishɛɛ babaoo lɛ? Yesu kɛ yiŋtoo kome ha beni ekɛɛ akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, miishɛɛ baa yɛ Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ahiɛ yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ.” (Luka 15:10) Wɔ hu wɔnáa nakai anɔkwa miishɛɛ lɛ yɛ mɛi ahe. No hewɔ lɛ, wɔfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛgbɛ Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔ wui lɛ wɔshwã yɛ he fɛɛ he. Abaanyɛ akɛ Jajelɔ 11:6 lɛ mli wiemɔi lɛ ato wɔnitsumɔ lɛ he. Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa yɛ jɛmɛ akɛ: “Leebi lɛ dũ odumɔnii lɛ, ni gbɛkɛ hu kaajie onine yɛ he; ejaakɛ oleee emli nɔ ni baahi, enɛ jio, enɛ jio, aloo ekolɛ enyɔ lɛ fɛɛ baahi pɛpɛɛpɛ jio.” Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ, yɛ mɔ kome fɛɛ mɔ kome ni baakpɛlɛ wɔshɛɛ sane lɛ nɔ lɛ mli lɛ, gbɔmɛi ohai loo akpei abɔ po baakpoo. Shi taakɛ ŋwɛibɔfoi lɛ ji lɛ, wɔnáa miishɛɛ kɛji “eshafeelɔ kome” po kpɛlɛ yiwalaheremɔ shɛɛ sane lɛ nɔ.

11. Biblia kasemɔ woji ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ ahe baanyɛ aba sɛɛnamɔ jogbaŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Sanekpakpa shiɛmɔ lɛ kɔɔ nibii babaoo he. Nɔ kome ni he hiaa waa ni yeɔ ebuaa yɛ nitsumɔ nɛɛ mli ji Biblia kasemɔ woji ni akala ni Yehowa Odasefoi kɛtsuɔ nii lɛ. Yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ lɛ, woji nɛɛ tamɔ dumɔ wui ni agbɛ ashwã he fɛɛ he. Wɔlé he ni ebaawo yibii yɛ. Bei komɛi lɛ, ekolɛ wolo lɛ baajɛ mɔ kome ŋɔɔ kɛya mɔ kroko ŋɔɔ dani mɔ ko baakane. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, ekolɛ Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ kudɔɔ nifeemɔi lɛ koni eha enɛ aba mli kɛha mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ asɛɛnamɔ. Susumɔ niiashikpamɔi ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa baanyɛ ekɛ woji ni ashi aha gbɔmɛi lɛ atsu nii ni ewo yibii ni akpaaa gbɛ, yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ ekomɛi ahe okwɛ.

Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ Nitsumɔ

12. Wolo tɛtrɛɛ momo ko ye ebua weku ko ni amɛbale Yehowa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Yɛ afi 1953 mli lɛ, Robert, Lila, kɛ amɛbii lɛ shi maŋtiase wulu ko mli kɛtee ŋmɔ mli shia momo ko ni efite ni yɔɔ akrowa ko ni yɔɔ Pennsylvania, U.S.A. lɛ mli. Beni amɛtee lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Robert to eyiŋ akɛ ebaasaa hejuuhe ko ni yɔɔ atrakpoi lɛ ashishi ni ahà nɔ lɛ. Beni ejie tsei lɛ saŋŋ lɛ, ena akɛ kwakwei éloo woji ni agbalagbalai, ŋmɛ heetoi, kɛ jwɛi krokomɛi étee yɛ gbogbo lɛ sɛɛ. Jɛmɛ ji he ni The Golden Age wolo tɛtrɛɛ lɛ ekome kã. Nɔ titri ni Robert ná he miishɛɛ ji wolo lɛ mli saneyitso ko ni wieɔ gbekɛbii atsɔsemɔ he lɛ. Emii shɛ gbɛtsɔɔmɔ ni damɔ Biblia nɔ ni akɛha ni yɔɔ faŋŋ yɛ wolo tɛtrɛɛ lɛ mli lɛ he aahu akɛ ekɛɛ Lila akɛ, amɛbaaya ni amɛyafata “The Golden Age sɔlemɔ lɛ” he. Yɛ otsii fioo ko mli lɛ, Yehowa Odasefoi ba amɛshinaa lɛ naa, shi Robert kɛɛ amɛ akɛ, weku lɛ miisumɔ “The Golden Age sɔlemɔ lɛ” pɛ. Odasefoi lɛ gbala mli amɛtsɔɔ lɛ akɛ, amrɔ nɛɛ, The Golden Age lɛ yɛ gbɛi hee, Awake! Odasefoi lɛ kɛ Robert kɛ Lila bɔi Biblia lɛ kasemɔ daa, ni naagbee lɛ abaptisimɔ amɛ. Amɛ hu amɛdũ anɔkwale dumɔ wui lɛ amɛwo amɛbii amli ni ewo yibii babaoo. Ŋmɛnɛ, weku nɛɛ mli bii ni fa fe 20, ni Robert kɛ Lila bii kpawo lɛ fɛɛ fata he lɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ tsuji ni abaptisi amɛ.

13. Mɛni tsirɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni yɔɔ Puerto Rico lɛ ni amɛná Biblia lɛ he miishɛɛ?

13 Aaafee afii 40 ni eho nɛ lɛ, William kɛ Ada, ni ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni jɛ Puerto Rico lɛ bɛ Biblia kasemɔ he miishɛɛ. Be fɛɛ be ni Yehowa Odasefoi baatswa amɛshinaa lɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ feɔ tamɔ nɔ ni amɛbɛ shia. Gbi ko lɛ, William tee shwapo ko mli ni eyahe nibii ni he baahia lɛ ni ekɛsaa shia lɛ. Beni eshiɔ shwapo lɛ mli lɛ, ena wolo fɛfɛo ko kɛ esɛɛ baa ŋmɔŋ kã jwɛinii agbo ko mli. Wolo lɛ ji Religion, ni Yehowa Odasefoi ŋma yɛ afi 1940 mli. William kɔ wolo lɛ kɛtee shia ni ená miishɛɛ waa beni ekane ni ena srɔtofeemɔ ni yɔɔ apasa jamɔ kɛ anɔkwa jamɔ teŋ lɛ. Be kroko ni Yehowa Odasefoi lɛ ba lɛ, William kɛ Ada kɛ miishɛɛ bo amɛshɛɛ sane lɛ toi ni amɛkɛ amɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Nyɔji komɛi asɛɛ lɛ, abaptisi amɛ yɛ Divine Will International Assembly (Nyɔŋmɔ Suɔmɔnaa Nifeemɔ Majimaji Ateŋ Kpee) lɛ shishi yɛ afi 1958 mli. Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, amɛye amɛbua aŋkroaŋkroi ni fa fe 50 ni amɛbatsɔmɔ wɔ-Kristofoi anyɛmifeemɔ lɛ fã.

14. Taakɛ niiashikpamɔ ko etsɔɔ lɛ, mɛɛ nyɛmɔ wɔ Biblia kasemɔ woji lɛ yɔɔ?

14 Karl eye afii 11 pɛ, ni etamɔ mɔ ko ni feɔ mɔ efɔŋ. Efeɔ lɛ akɛ etamɔ nɔ ni be fɛɛ be nɛɛ ená sane. Etsɛ ni ji German Methodist shiɛlɔ lɛ etsɔɔ lɛ akɛ ashãa gbɔmɛi fɔji yɛ hɛl yɛ gbele sɛɛ. No hewɔ lɛ, Karl sheɔ hɛl gbeyei waa. Gbi ko yɛ afi 1917 lɛ, Karl na dɛhiɛmɔ wolo ko kã gbɛjegbɛ ko nɔ ni ekɔ. Beni ekaneɔ lɛ, ehiŋmɛii gba sanebimɔ nɛɛ nɔ, akɛ: “Mɛni ji hɛl?” Wolo lɛ miifɔ̃ mɛi anine kɛmiiya maŋshiɛmɔ ko ni kɔ́ɔ hɛl he, ni Biblia Kaselɔi, ni ale amɛ ŋmɛnɛ akɛ Yehowa Odasefoi lɛ to he gbɛjianɔ lɛ shishi. Aaafee afi sɛɛ, yɛ be mli ni ekase Biblia mli nibii srɔtoi sɛɛ lɛ, abaptisi Karl, ni no ha ebatsɔ Biblia Kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome. Yɛ afi 1925 mli lɛ, afɔ̃ lɛ nine koni ebatsu nii yɛ Yehowa Odasefoi ajeŋ muu fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ—ni eesɔmɔ yɛ jɛmɛ lolo. Kristofoi anitsumɔ ni etsu aahu fe afii nyɔŋmai kpaanyɔ lɛ je shishi kɛ dɛhiɛmɔ wolo ko ni kã gbɛjegbɛ nɔ.

15. Mɛni Yehowa baanyɛ afee, kɛ ena akɛ ehe miihia?

15 Eji anɔkwale akɛ, adesai nyɛŋ ale kɛji ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ amɛhe wo nɛkɛ niiashikpamɔ nɛɛ mli, kɛ he ni amɛkɛ amɛhe wo mli kɛyashi. Shi kɛlɛ, nyɛkahaa wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi akɛ Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ miitsu nɔ ko wulu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni akɛ Yehowa baanyɛ akudɔ nibii yɛ gbɛ ní sa ehiɛ nɔ. Enɛɛmɛi kɛ niiashikpamɔi krokomɛi babaoo ni tamɔ nakai lɛ tsɔɔ bɔ ni wɔwoji ni wɔshiɔ lɛ baanyɛ atsu nibii kpakpai.

Atuu Jwetri ko Awo Wɔdɛŋ

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ wiemɔi ni yɔɔ 2 Korintobii 4:7 lɛ mli?

16 Bɔfo Paulo wie “jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli” lɛ he. Nakai jwetri lɛ ji nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha akɛ ashiɛ lɛ, ni sũ nii lɛ ji adesai ni Yehowa etuu nɛkɛ jwetri nɛɛ ewo amɛdɛŋ lɛ. Akɛni nakai adesai lɛ yeee emuu ni amɛhewalɛ yashɛɔ he ko hewɔ lɛ, Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ nɔ ni jɛ nakai nitsumɔ ni akɛha amɛ lɛ mli ba ji akɛ, “koni hewalɛ ni fa kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ ni jeee wɔnɔ.” (2 Korintobii 4:7) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ koni eha wɔ hewalɛ ni he hiaa lɛ koni wɔnyɛ wɔgbe nitsumɔ ni kã wɔhiɛ lɛ naa.

17. Mɛni wɔkɛbaakpe yɛ be mli ni wɔduɔ Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔwui lɛ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ su kpakpa mli lɛ?

17 Bei pii lɛ, esa akɛ wɔshã afɔlei. Ebaanyɛ ewa akɛ wɔɔtsu nii yɛ shikpɔŋkukuji komɛi amli. Hei komɛi yɛ ni etamɔ nɔ ni mɛi babaoo efee shikpilikpii tsɔ, ni amɛbooo toi po. Abaanyɛ akɛ be babaoo abɔ mɔdɛŋ yɛ nakai hei lɛ ni omanyeyeli ko jɛɛɛ mli baaa. Shi kɛji nibii babaoo yɛ feemɔ lɛ, no lɛ, mɔdɛŋbɔɔ ni akɛ woɔ mli ko bɛ ni fa tsɔ. Kaimɔ akɛ, dumɔwui ni oduɔ lɛ baanyɛ aha mɛi aná miishɛɛ bianɛ kɛ naanɔ wala hu yɛ wɔsɛɛ be mli. Wiemɔi ni yɔɔ Lala 126:6 efee anɔkwale yɛ bei babaoo mli, akɛ: “Ekɛ yaafo hiɛɔ dũmɔ wui lɛ kɛnyiɛɔ kɛyaa moŋ; shi ekɛ nyamɔ aaahiɛ eŋmãa yiteremɔi lɛ kɛaaba.”

18. Wɔbaanyɛ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai?

18 Nyɛhaa wɔŋɔa hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni sa koni wɔkɛdũ Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔwui lɛ babaoo. Eba akɛ wɔhiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, eyɛ mli akɛ wɔji mɛi ni dũɔ ni shweɔ wui lɛ anɔ nu moŋ, shi Yehowa ji mɔ ni haa edaa. (1 Korintobii 3:6, 7) Ni kɛlɛ, taakɛ bɔ ni Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ tsuɔ amɛgbɛfaŋnɔ lɛ he nii lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa kpaa wɔ gbɛ ni wɔgbe wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naa kwraa. (2 Timoteo 4:5) Eba akɛ wɔhiɛ aaahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ wɔtsɔɔmɔ lɛ, kɛ wɔsu, kɛ bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔtsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he be fɛɛ be. Mɛni hewɔ? Paulo ha hetoo akɛ: “Kɛji ofee enɛ lɛ, ooohere bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni boɔo toi lɛ fɛɛ yiwala.”—1 Timoteo 4:16.

Mɛni Wɔkase?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔnidumɔ nitsumɔ lɛ woɔ yibii kpakpai yɛ?

• Yesu Kristo kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fata sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔdu Maŋtsɛyeli anɔkwale lɛ babaoo lɛ?

• Kɛ wɔkɛ shikpilikpiifeemɔ loo shitee-kɛ-woo kpe yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ etsirɛ wɔ ni wɔmia wɔhiɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kristofoi gbɛɔ Maŋtsɛyeli anɔkwale dumɔwui amɛshwãa ŋmɛnɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16, 17]

Yehowa Odasefoi kalaa Biblia kasemɔ woji srɔtoi yɛ wiemɔi 340 mli ni amɛjaa