Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Henɔwomɔ Kɛ Hiɛgbele Baa

Henɔwomɔ Kɛ Hiɛgbele Baa

Henɔwomɔ Kɛ Hiɛgbele Baa

“Kɛ́ [henɔwomɔ, “NW”] ba lɛ, belɛ hiɛgbele miiba; shi heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.”—ABƐI 11:2.

1, 2. Mɛni ji henɔwomɔ, ni ekɛ amanehulu eba yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

LEVINYO awuŋayelɔ ko nyiɛ atuatselɔi akuu ko hiɛ ni amɛte shi amɛwo nɔyeli hegbɛi ni Yehowa eto lɛ. Maŋtsɛ bi ko ni taoɔ hiɛnyam lɛ to ŋaa fɔŋ ko ní ekɛbaabutu etsɛ maŋtsɛyeli lɛ. Maŋtsɛ ko ni bɛ tsuishitoo lɛ booo Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ famɔi ni yɔɔ faŋŋ lɛ toi. Nɛkɛ Israelbii etɛ nɛɛ fɛɛ jie su kome kpo: henɔwomɔ.

2 Henɔwomɔ ji tsui lɛ su ko ni gbaa mɔ fɛɛ mɔ naa. (Lala 19:14) Mɔ ni woɔ ehe nɔ lɛ kɛ ekãa feɔ nibii ni ahako lɛ hegbɛ akɛ efee nakai. Bei pii lɛ, enɛ kɛ amanehulu baa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, henɔwomɔ ekpata maŋtsɛmɛi ahiɛ, ni ebutu maŋtsɛyelii hu. (Yeremia 50:29, 31, 32; Daniel 5:20) Etsɔ̃ Yehowa tsuji komɛi po tsɔne ni enyiɛ amɛhiɛ kɛtee amɛ hiɛkpatamɔ mli.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔle osharai ni yɔɔ henɔwomɔ mli?

3 Yiŋtoo kpakpa hewɔ ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ [henɔwomɔ NW] ba lɛ, belɛ hiɛgbele miiba; shi heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.” (Abɛi 11:2) Biblia lɛ haa wɔ nɔkwɛmɔnii ni maa nɔ mi akɛ abɛbua nɛɛ ji anɔkwale. Enɛɛmɛi ekomɛi amli ní wɔɔpɛi lɛ baaye abua wɔ koni wɔna akɛ oshara yɛ he akɛ wɔɔteke husui ni sa lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua bɔ ni awuŋayeli, hiɛnyam taomɔ, kɛ tsuishitoo ní abɛ lɛ ha hii etɛ ni atsĩ amɛtã yɛ shishijee lɛ fee amɛnii yɛ henɔwomɔ mli, ni enyiɛ amɛhiɛ kɛtee hiɛgbele mli lɛ he wɔkwɛa.

Kora—Atuatselɔ ní Yeɔ Awuŋa

4. (a) Namɔ ji Kora, ni mɛɛ yinɔsane mli nifeemɔi komɛi ŋwanejee ko bɛ he akɛ efata he? (b) Mɛɛ nifeemɔ fɔŋ ko Kora wo he hewalɛ yɛ eshihilɛ naagbee gbɛ?

4 Kora ji Kahat Levinyo, ni ji Mose kɛ Aaron tsɛkwɛ binuu. Eka shi faŋŋ akɛ, ekɛ afii nyɔŋmai abɔ ye Yehowa anɔkwa. Kora ná hegbɛ akɛ eeefata mɛi ni ahere amɛyiwala yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ ahe, ni ekolɛ, ená Yehowa kojomɔ ni atsu he nii ashi Israelbii ni já tsinabi amaga yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. (2 Mose 32:26) Shi, yɛ naagbee lɛ, Kora bafee mɔ ni nyiɛ hiɛ ni ate shi awo Mose kɛ Aaron, ní Reubenbii ni ji Datan, Abiram, kɛ On, kɛ Israel lumɛi 250 fata he lɛ. * Amɛkɛɛ Mose kɛ Aaron akɛ: “Nyɛmiitsɛ nyɛhe pii tsɔ; ejaakɛ asafo lɛ fɛɛ kwa, mɛi krɔŋkrɔŋi sɔŋŋ ni, ni Yehowa yɛ amɛteŋ; ni mɛɛ ba nyɛwoɔ nyɛhe nɔ yɛ Yehowa asafo lɛ nɔ mɔ?”—4 Mose 16:1-3.

5, 6. (a) Mɛni hewɔ Kora tse atua eshi Mose kɛ Aaron? (b) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ekolɛ, Kora bu egbɛhe yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli akɛ nɔ ko ni yɔɔ fɛlɛfɛlɛ lɛ?

5 Mɛni hewɔ Kora tse atua yɛ be mli ni ekɛ afii babaoo eye anɔkwa sɛɛ lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ Mose kɛ yiwaa yeee Israelbii lɛ anɔ ejaakɛ “ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ.” (4 Mose 12:3) Ni kɛlɛ, etamɔ nɔ ni Kora ye Mose kɛ Aaron he awuŋa, ni emli fu yɛ bulɛ ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ, ni no ha ewie—yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ—akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ pɛsɛmkunya ewó amɛhe nɔ yɛ asafo lɛ nɔ.—Lala 106:16.

6 Eeenyɛ efee akɛ Kora naagba lɛ fã ko ji akɛ ebuuu hegbɛi ni lɛ diɛŋtsɛ eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ. Eji anɔkwale akɛ, Kahat Levibii lɛ jeee osɔfoi moŋ, shi amɛji Nyɔŋmɔ Mla lɛ tsɔɔlɔi. Amɛtereɔ kpeebuu lɛ mlisaamɔ nibii kɛ tsɛŋsii lɛ hu kɛji ehe bahia ni akɛya he ko. Enɛ jeee nitsumɔ ko ni yɔɔ fɛlɛfɛlɛ, ejaakɛ aŋkroaŋkroi ni he tse yɛ jamɔ kɛ jeŋba mli pɛ baanyɛ ata nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ nɛɛ ahe. (Yesaia 52:11) No hewɔ lɛ, beni Mose kɛ sane lɛ fɔ̃ Kora hiɛ lɛ, no mli lɛ nɔ ni ebiɔ ji, Ani obuɔ onitsumɔ lɛ akɛ nɔ ni he ehiaaa aahu akɛ esa akɛ oŋɔ osɔfoyeli lɛ hu? (4 Mose 16:9, 10) Kora enaaa akɛ woo ni fe fɛɛ ji ní asɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli yɛ gbɛjianɔ ní eto lɛ naa—shi jeee ní nine ashɛ hegbɛ loo gbɛhe krɛdɛɛ ko nɔ.—Lala 84:10.

7. (a) Mose kɛ Kora kɛ emɛi lɛ ye yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Akɛ Kora atuatsemɔ lɛ ba naagbee yɛ hiɛkpatamɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Mose tsɛ́ Kora kɛ emɛi lɛ, ni amɛbabua amɛhe naa enɔ jetsɛremɔ leebi yɛ kpeebuu lɛ naa kɛ ŋɛsui kɛ tsofa-kɛ-ŋma. Akɛni Kora kɛ emɛi lɛ jeee osɔfoi hewɔ lɛ, ahako amɛ hegbɛ akɛ amɛshã tsofa-kɛ-ŋma. Kɛ́ amɛkɛ ŋɛsui kɛ tsofa-kɛ-ŋma ba lɛ, enɛ baatsɔɔ faŋŋ akɛ hii nɛɛ nuɔ he lolo akɛ amɛyɛ hegbɛ akɛ amɛfeɔ amɛnii tamɔ osɔfoi—yɛ be mli po ni amɛná jenamɔ muu fɛɛ ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛkɛsusu sane lɛ he ekoŋŋ lɛ. Beni amɛkɛ amɛhe yatsɔɔ enɔ jetsɛremɔ leebi lɛ, Yehowa jie emlifu kpo yɛ gbɛ ni ja nɔ. Yɛ Reubenbii lɛ agbɛfaŋ lɛ, “shikpɔŋ lɛ gbele enaa, ni emĩ amɛ.” La jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni ebashã mɛi ni eshwɛ ní Kora fata he lɛ. (5 Mose 11:6; 4 Mose 16:16-35; 26:10) Kora henɔwomɔ lɛ nyiɛ ehiɛ kɛtee hiɛgbele mli yɛ naagbee—Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ ŋmɛɛ lɛ!

Tee Shi Oshi ‘Awuŋayeli Henumɔi’

8. ‘Awuŋayeli henumɔi’ baanyɛ ajie ehe kpo yɛ Kristofoi ateŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Kora sane lɛ ji kɔkɔbɔɔ nɔ̃ kɛha wɔ. Akɛni ‘awuŋayeli henumɔi’ yɛ adesai ni yeee emuu lɛ amli hewɔ lɛ, ebaanyɛ ejie ehe kpo yɛ Kristofoi asafo lɛ po mli. (Yakobo 4:5) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ wɔsumɔɔ gbɛhe taomɔ waa. Taakɛ Kora ji lɛ, ekolɛ wɔbaaye mɛi ni ená hegbɛi ni wɔsumɔɔ lɛ he awuŋa. Aloo wɔbaanyɛ wɔtsɔmɔ tamɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofonyo ni atsɛɔ lɛ Diotrefe lɛ. Ewie bɔfoi lɛ ahegbɛ lɛ he nyanyaanya, eka shi faŋŋ akɛ akɛni eesumɔ ni eye amɛnɔ lɛ hewɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yohane ŋma akɛ Diotrefe “taoɔ amɛnɔ onukpa aye.”—3 Yohane 9.

9. (a) Mɛɛ su ni kɔɔ asafoŋ gbɛnaa nii ahe esa akɛ wɔkwa? (b) Mɛni ji jwɛŋmɔ kpakpa ni esa akɛ wɔná yɛ wɔgbɛhe yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ he?

9 Eji anɔkwale akɛ, tɔmɔ ko bɛ he akɛ Kristofonyo nuu aaaya hiɛ kɛyashɛ asafoŋ gbɛnaa nii ahe. Paulo po wo gbɛ ni tamɔ nɛkɛ he hewalɛ. (1 Timoteo 3:1) Shi kɛlɛ, esaaa akɛ wɔbuɔ sɔɔmɔ hegbɛi tamɔ jeŋba kpakpa he jweremɔ nii, tamɔ nɔ ni kɛ́ wɔnine shɛ nɔ lɛ, belɛ wɔkwɔ nɔ ni akɛɛ atsɛɔ lɛ hiɛyaa atrakpoi lɛ eko kɛfata he. Kaimɔ akɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛsɔɔlɔ. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ onukpa yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛtsulɔ.” (Mateo 20:26, 27) Eyɛ faŋŋ akɛ, ebaafee tɔmɔ akɛ wɔɔye mɛi ni yɔɔ hegbɛi babaoo lɛ ahe awuŋa, tamɔ nɔ ni akɛɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ wɔ ehaa lɛ damɔ “gbɛhe” ni wɔyɔɔ yɛ esafo lɛ mli lɛ nɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ.” (Mateo 23:8) Hɛɛ, kɛji oji shiɛlɔ loo gbɛgbalɔ, mɔ ni abaptisi lɛ ehee loo mɔ ni kɛ be babaoo ehiɛ emuuyeli mli jio lɛ—mɛi fɛɛ ni sumɔɔ Yehowa kɛ amɛsusuma fɛɛ lɛ yɛ gbɛhe ni jara wa yɛ egbɛjianɔtoo lɛ mli. (Luka 10:27; 12:6, 7; Galatabii 3:28; Hebribii 6:10) Eji jɔɔmɔ lɛɛlɛŋ akɛ wɔkɛ mɛi akpekpei abɔ ni bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛkɛ Biblia mli ŋaawoo nɛɛ atsu nii lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii, akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛhe ni nyɛbumɔa heshibaa jwɛŋmɔ.”—1 Petro 5:5.

Absalom—Hegbɛ Taolɔ ní Sumɔɔ Hiɛnyam

10. Namɔ ji Absalom, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ebɔ mɔdɛŋ koni ená mɛi ni baa maŋtsɛ lɛ hiɛ kɛha kojomɔ lɛ ahiɛ duromɔ?

10 Shihilɛ gbɛ ní Maŋtsɛ David binuu ni ji etɛ nɔ, ni ji Absalom kɔ lɛ kɛ hiɛnyam taomɔ he nikasemɔ ni he hiaa haa. Nɛkɛ hiɛnyam taolɔ ŋaatsɔlɔ nɛɛ bɔ mɔdɛŋ ni ená mɛi ni baa maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ kɛha kojomɔ lɛ ahiɛ duromɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ewo amɛyiŋ akɛ amɛhiamɔ nii lɛ jeee David he sane ko. Kɛkɛ ni etsake gbɛ ni yɔɔ nigii nɛɛ ni etee oti lɛ nɔ tɛ̃ɛ. Absalom kɛɛ akɛ: “Miná ni kulɛ awo mi kojolɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ sane ko loo kojomɔ ko lɛ eba miŋɔɔ ní makojo lɛ yɛ jalɛ naa!” Absalom ŋaatsɔɔ lɛ bɛ husu. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ni kɛji mɔ ko tsi bɛŋkɛ ni ebakoto lɛ lɛ, ekpãa enine mli ni emɔɔ emli ni eshɔɔ enaa. Ni nɛkɛ Absalom feɔ Israelbii fɛɛ ni baa maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ saneyeli lɛ.” Mɛni jɛ mli ba? “Nɛkɛ Absalom fee eju Israel hii lɛ atsui.”—2 Samuel 15:1-6.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Absalom tsɔ ebɔ mɔdɛŋ ní enine ashɛ David maŋtsɛsɛi lɛ nɔ?

11 Absalom etswa efai shi akɛ ebaabutu etsɛ maŋtsɛyeli lɛ. Afii enumɔ ní etsɔ hiɛ lɛ, eha agbe David bi nukpa Amnon tamɔ nɔ ni akɛɛ ekɛmiitɔ Absalom nyɛmi yoo Tamar kaabonaatoo lɛ he owele. (2 Samuel 13:28, 29) Shi kɛlɛ, ekolɛ, Absalom hiɛ kã maŋtsɛsɛi lɛ nɔ, ni ebu Amnon gbele lɛ akɛ gbɛ ni hi ni ekɛbaajie bienyɛyeli. * Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, beni be lɛ shɛ lɛ, Absalom tsu eyiŋtoo lɛ he nii. Eha ajaje emaŋtsɛyeli lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.—2 Samuel 15:10.

12. Tsɔɔmɔ bɔ ni Absalom henɔwomɔ lɛ nyiɛ ehiɛ kɛtee hiɛgbele mli lɛ mli.

12 Absalom ye omanye yɛ be ko mli ejaakɛ “apam lɛ mli bawa, ejaakɛ maŋ lɛ yi miifa yɛ Absalom ŋɔɔ.” Yɛ be ni sa mli lɛ, anyɛ Maŋtsɛ David nɔ ni ejo foi kɛbaa ewala yi. (2 Samuel 15:12-17) Shi kɛlɛ, etsɛɛɛ ni afo Absalom nitsumɔ lɛ sɛɛ beni Yoab gbe lɛ, ni eshɛ lɛ efɔ bu mli ni ekɛ tɛi tsimɔ enɔ lɛ. Susumɔ he okwɛ—nɛkɛ nuu ni taoɔ hiɛnyam, ni taoɔ ni ebatsɔ maŋtsɛ nɛɛ náaa fũu kpakpa po yɛ egbele sɛɛ! * Eji anɔkwale akɛ henɔwomɔ nyiɛ Absalom hiɛ kɛtee hiɛgbele mli.—2 Samuel 18:9-17.

Kwa Pɛsɛmkunya Hiɛnyam Taomɔ

13. Mɛɛ gbɛ nɔ anunyam taomɔ mumɔ baanyɛ ahe shi yɛ Kristofonyo ko tsui mli?

13 Absalom shitee yɛ hewalɛ mli kɛ eshigbeemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ ji nikasemɔ kɛha wɔ. Yɛ ŋmɛnɛ yiwalɛ jeŋ nɛɛ mli lɛ, efɔɔ kaa akɛ gbɔmɛi woɔ amɛnuntsɔmɛi ayiteŋ mulu, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtao amɛhiɛ gbɛ bɔni afee ni ekolɛ, amɛkɛná hegbɛ loo gbɛhe ko kɛkɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛwieɔ henɔwomɔ wiemɔi amɛtsɔɔ amɛshishi bii lɛ bɔni afee ni amɛná amɛhiɛ duromɔ loo sɛɛfimɔ. Kɛji wɔkwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, nakai anunyam taomɔ mumɔ lɛ baanyɛ ahe shi yɛ wɔtsui mli. Eka shi faŋŋ akɛ, enɛ ba yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli bii komɛi anɔ, ni enɛ ha ehe bahia ni bɔfoi lɛ abɔ kɔkɔ waa ashi nakai gbɔmɛi lɛ.—Galatabii 4:17; 3 Yohane 9, 10.

14. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwa anunyam taomɔ, henɔwomɔ mumɔ lɛ?

14 Mɛi ni toɔ agbojee he ŋaa ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni ‘amɛtao amɛ diɛŋtsɛ amɛ anunyam lɛ,’ bɛ gbɛfaŋ nɔ̃ ko yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli. (Abɛi 25:27) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Yehowa aaafolɔ naabui ni wieɔ dɔkɔɔ lɛ fɛɛ, kɛ lilɛi hu ni wieɔ nii wuji lɛ.” (Lala 12:4) Absalom wieɔ dɔkɔbii. Ewo mɛi ni etaoɔ amɛhiɛ duromɔ lɛ ayiteŋ mulu—bɔni afee ni ekɛná nɔyeli hegbɛ ni ehiɛ kɔ̃ɔ nɔ lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kwɛ bɔ ni ajɔɔ wɔ akɛ wɔyɛ nyɛmifeemɔ ni nyiɛɔ Paulo ŋaawoo nɛɛ sɛɛ lɛ ateŋ, akɛ: “Nyɛkaŋmɛa mligbalamɔi loo yaka anunyam taomɔ gbɛ, shi moŋ nyɛkɛ heshibaa jwɛŋmɔ abubua nyɛnanemɛi fe nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe.”—Filipibii 2:3.

Saul—Maŋtsɛ ni Bɛ Tsuishitoo

15. Saul tsɔɔ yɛ be ko mli akɛ ebaa ehe shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Yɛ be ko mli lɛ, Saul, ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ Israel maŋtsɛ lɛ yɛ heshibaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni ba yɛ eblahiiaŋ afii lɛ amli lɛ he okwɛ. Beni Nyɔŋmɔ gbalɔ Samuel wie ehe ekpakpa lɛ, Saul kɛ heshibaa here nɔ akɛ: “Ani jeee Benyaminnyo ji mi, ni Israel akutsei lɛ amli nɔ ni ji bibioo fe fɛɛ lɛ mli mijɛ, ni miweku lɛ ji bibioo fe Benyamin akutso lɛ mli wekui lɛ fɛɛ? ni mɛɛ hewɔ okɛ mi wieɔ nɛkɛ wiemɔ nɛɛ mɔ?”—1 Samuel 9:21.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Saul jie tsuishitoo ni ebɛ lɛ kpo yɛ?

16 Shi kɛlɛ, sɛɛ mli lɛ Saul ejieee heshibaa kpo dɔŋŋ. Beni ekɛ Filistibii lɛ wuɔ lɛ, eshi kɛtee Gilgal, he ni akpa lɛ gbɛ akɛ ebaamɛ Samuel koni eba ni ebakpa Nyɔŋmɔ fai yɛ afɔleshaa mli lɛ. Beni Samuel baaa yɛ be ni ato lɛ nɔ lɛ, Saul kɛ henɔwomɔ shã shãa afɔle lɛ lɛ diɛŋtsɛ. Beni egbe naa pɛ kɛkɛ ni Samuel bashɛ shi. Samuel bi akɛ: “Mɛni ofee nɛɛ?” Saul here nɔ akɛ: “Mina akɛ maŋ lɛ egbɛ eshwã yɛ mihe, ni bo hu obaaa yɛ gbi ni ato lɛ nɔ . . . no hewɔ ni mimia mihiɛ, ni mishã shãa afɔle lɛ.”—1 Samuel 13:8-12.

17. (a) Kɛ́ wɔsusu he klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mɛni hewɔ Saul nifeemɔi lɛ tamɔ nɔ ni ja lɛ? (b) Mɛni hewɔ Yehowa bu Saul fɔ́ yɛ etsui shi ni etooo lɛ hewɔ lɛ?

17 Kɛ́ asusu he klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, etamɔ nɔ ni Saul nifeemɔi lɛ ja. Ejaakɛ “éfi” Nyɔŋmɔ webii lɛ, “aahao” amɛ, ni amɛhe miikpokpo yɛ haomɔ shihilɛ ni amɛyɔɔ mli lɛ hewɔ. (1 Samuel 13:6, 7) Eji anɔkwale akɛ, tɔmɔ ko bɛ he kɛji shihilɛ ko bi ni aje nifeemɔ ko shishi lɛ. * Shi kɛlɛ, kaimɔ akɛ Yehowa baanyɛ ana tsuii amli ni ele wɔmli gbɛ henumɔi. (1 Samuel 16:7) No hewɔ lɛ, ebaana nibii komɛi yɛ Saul he ni awieee he tɛ̃ɛ yɛ Biblia mli sane lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ Yehowa na akɛ nɔ ni kanya Saul tsui shi ni etooo lɛ ji henɔwomɔ. Ekolɛ, Saul mli fu waa diɛŋtsɛ akɛ ehe bahia ni lɛ—Israel fɛɛ maŋtsɛ lɛ—amɛ mɔ ko ni ebu lɛ akɛ nuumo, ni ji gbalɔ ni tsiɔ be kɛyaa sɛɛ lɛ! Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Saul nu he akɛ Samuel shɔɔfeemɔ lɛ ha lɛ hegbɛ koni lɛ diɛŋtsɛ etsu saji ahe nii, ni eku ehiɛ eshwie famɔi ni yɔɔ faŋŋ ni akɛha lɛ lɛ nɔ. Mɛni jɛ mli ba? Samuel ejieee Saul yi yɛ nɔ ni efee lɛ he. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekã Saul hiɛ ni ekɛɛ: “Omaŋtsɛyeli lɛ damɔŋ shi . . . ejaakɛ oyeee kita ni Yehowa woo lɛ nɔ.” (1 Samuel 13:13, 14) Shi kome ekoŋŋ lɛ, henɔwomɔ kɛ hiɛgbele ba.

Kwɛmɔ Ohe Nɔ yɛ Tsui Shi ni Atooo He

18, 19. (a) Tsɔɔmɔ bɔ ni tsui shi ni atooo lɛ baanyɛ aha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Nyɔŋmɔ tsulɔ ko afee nii yɛ henɔwomɔ mli lɛ mli. (b) Mɛni esa akɛ wɔkai yɛ Kristofoi asafo lɛ he nitsumɔ mli?

18 Aŋmala sane ni kɔɔ Saul henɔwomɔ nifeemɔ lɛ he lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli kɛha wɔ sɛɛnamɔ. (1 Korintobii 10:11) Ewaaa kwraa akɛ wɔmli aaafu yɛ emuu ni wɔnyɛmimɛi lɛ yeee lɛ hewɔ. Taakɛ Saul ji lɛ, ekolɛ, wɔtoŋ wɔtsui shi, ni wɔbaanu he akɛ kɛ́ abaanyɛ atsu saji ahe nii jogbaŋŋ lɛ, no lɛ ehe baahia ni wɔ diɛŋtsɛ wɔtsu he nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ nyɛmi nuu ko bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ gbɛjianɔtoo hesaai komɛi amli. Efeɔ enii yɛ be naa, ekɛ asafoŋ gbɛtsɔɔmɔi ni eba ehee tsuɔ nii, ni ehe esa waa yɛ wiemɔ kɛ nitsɔɔmɔ mli. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, enuɔ he akɛ mɛi krokomɛi shɛɛɛ enyɛmɔi lɛ ahe, ni amɛfeee nii jogbaŋŋ tamɔ bɔ ni ebaasumɔ ni afee lɛ. Ani enɛ haa lɛ hegbɛ ni ekato etsui shi? Ani esa akɛ ewie eshi enyɛmimɛi lɛ nyanyaanya, ni ekolɛ etsɔɔ akɛ eji jeee lɛ emɔdɛŋbɔɔ kulɛ anyɛŋ nɔ ko afee, ni asafo lɛ baagbɔjɔ? Enɛ baafee henɔwomɔ!

19 Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛni feɔ Kristofoi asafo lɛ ekome? Nɔkwɛmɔ hesaai? nii ni atsuɔ jogbaŋŋ? nilee ni mli kwɔ? Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ, nibii nɛɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha asafo lɛ he nitsumɔ jogbaŋŋ. (1 Korintobii 14:40; Filipibii 3:16; 2 Petro 3:18) Shi kɛlɛ, Yesu kɛɛ akɛ nɔ titri ni baakadi esɛɛnyiɛlɔi lɛ ji amɛsuɔmɔ lɛ. (Yohane 13:35) Enɛ hewɔ ni onukpai ni susuɔ mɛi ahe lɛ kɛ gbɛjianɔtoo tsuɔ nii moŋ, shi amɛyɔseɔ akɛ asafo lɛ jeee nitsumɔ ni ebiɔ ni akɛ nɔkwɛmɔ ni yɔɔ kpɛŋŋ atsu he nii lɛ; shi moŋ eji tookuu ni suɔmɔ kwɛmɔ he hiaa amɛ. (Yesaia 32:1, 2; 40:11) Bei pii lɛ, nɔ ni jɛɔ henɔwomɔ ni akɛkuɔ hiɛ ashwieɔ shishitoo mlai nɛɛ anɔ lɛ mli kɛbaa ji mligbalamɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, gbɛjianɔtoo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ woɔ toiŋjɔlɛ yibii.—1 Korintobii 14:33; Galatabii 6:16.

20. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Biblia mli saji ni kɔɔ Kora, Absalom, kɛ Saul he lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ henɔwomɔ nyiɛɔ mɔ hiɛ kɛyaa hiɛgbele mli, taakɛ aŋma yɛ Abɛi 11:2 lɛ. Shi kɛlɛ, nakai Biblia kuku lɛ nɔŋŋ kɛfataa he akɛ: “Heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.” Mɛni ji heshibaa? Mɛɛ nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnu su nɛɛ shishi jogbaŋŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie heshibaa kpo ŋmɛnɛ? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Akɛni Reuben ji Yakob kromɔ bi hewɔ lɛ, ekolɛ, eseshibii ni Kora ná amɛnɔ hewalɛ ní amɛtse atua lɛ amli fu akɛ Mose—ni ji Levi seshinyo lɛ—ená nɔyeli hegbɛ yɛ amɛnɔ.

^ kk. 11 Atsĩii Kileab, ni eji David binuu ni ji enyɔ nɔ lɛ tã yɛ efɔmɔ sɛɛ. Eeenyɛ eba akɛ egbo dani Absalom je atuatsemɔ lɛ shishi.

^ kk. 12 Yɛ Biblia bei amli lɛ, aŋkroaŋkroi agbohii ni afũɔ lɛ ji nifeemɔ ko ni abuɔ akɛ ehe hiaa waa. No hewɔ lɛ, eji haomɔ akɛ aaatsĩ mɔ ko fũu naa, ni bei pii lɛ, etsɔɔ akɛ ebɛ Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ.—Yeremia 25:32, 33.

^ kk. 17 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Pinehas fee nii oya ni ekɛtsi gbele hela ni gbe Israelbii akpei nyɔŋmai abɔ lɛ naa, ni David wo ehii ni etɔ biti lɛ hewalɛ ni amɛfata ehe kɛye hiɛmaa aboloo ni yɔɔ “Nyɔŋmɔ we” lɛ mli lɛ. Nyɔŋmɔ ebuuu nifeemɔi enyɔ nɛɛ ateŋ eko kwraa fɔ́ akɛ henɔwomɔ.—Mateo 12:2-4; 4 Mose 25:7-9; 1 Samuel 21:1-6.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni ji henɔwomɔ?

• Awuŋayeli ha Kora fee nii yɛ henɔwomɔ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Absalom hiɛnyam taolɔ lɛ sane lɛ mli?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa tsui shi ni atooo mumɔ ni Saul jie lɛ kpo lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Saul etooo etsui shi, ni efee nii yɛ henɔwomɔ mli