Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Su ni Akɛmɛɔ!

Ná Su ni Akɛmɛɔ!

Ná Su ni Akɛmɛɔ!

“Mamɛ miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ; mi-Nyɔŋmɔ lɛ aaabo mi toi!”—MIKA 7:7.

1, 2. (a) Su fɔŋ ko ye Israelbii lɛ awui yɛ ŋa lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni baanyɛ aba Kristofonyo ní naaa su kpakpa lɛ nɔ?

NIBII babaoo yɛ shihilɛ mli ni abaanyɛ awie he ekpakpa loo efɔŋ, yɛ su ni wɔyɔɔ yɛ he lɛ hewɔ. Beni Israelbii lɛ yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ, akɛ mana lɛ̀ amɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Kulɛ esa akɛ amɛkwɛ ŋã kplanaa ní nɔ ko bɛ nɔ lɛ ní amɛda Yehowa shi waa yɛ niyenii ni eha amɛ lɛ hewɔ. Kulɛ enɛ baaha amɛjie su kpakpa kpo. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛkai niyenii srɔtoi ni yɔɔ Mizraim lɛ ni amɛwie huhuuhu akɛ mana lɛ eŋɔɔɔ. Mɛɛ su fɔŋ nɛ!—4 Mose 11:4-6.

2 Nakai nɔŋŋ su ni Kristofonyo ko yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu baanyɛ aha nibii afee tamɔ nɔ ni hiɛnɔkamɔ yɔɔ mli loo nɔ ni hiɛnɔkamɔ bɛ mli. Kɛji Kristofonyo ko bɛ su kpakpa lɛ, ebaanyɛ elaaje emiishɛɛ lɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ, ni enɛ baafee nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ he ejaakɛ taakɛ Nehemia kɛɛ lɛ: “Yehowa he nyamɔ lɛ ji [wɔhewalɛ]!” (Nehemia 8:10) Su kpakpa ni miishɛɛ yɔɔ mli yeɔ ebuaa ni wɔhe waa ni ewoɔ toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ mli hewalɛ yɛ asafo lɛ mli.—Romabii 15:13; Filipibii 1:25.

3. Su kpakpa ye ebua Yeremia beni eyɔɔ jaramɔ bei amli po lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Eyɛ mli akɛ Yeremia hi shi yɛ jaramɔ bei amli moŋ, shi ejie su kpakpa kpo. Beni ekɛ ehiŋmɛi na Yerusalem shigbeemɔ ni yɔɔ gbeyei yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ po lɛ, enyɛ ená nibii ahe jwɛŋmɔ kpakpa. Yehowa hiɛ kpaŋ Israel nɔ, ni abaahere maŋ lɛ yiwala. Yeremia ŋma yɛ Yaafo wolo lɛ mli akɛ: “Yehowa mɔbɔnalɛ naa ni wɔpleneeko nɛɛ, ejaakɛ emusuŋtsɔlɛi lɛ etãaa; amɛtsɔɔ eheei daa leebi, onɔkwayeli lɛ da kpele!” (Yaafo 3:22, 23) Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ jaramɔ shihilɛi babaoo mli lɛ ebɔ mɔdɛŋ ni amɛhiɛ su kpakpa, kɛ miishɛɛ po mli yɛ yinɔsane be fɛɛ mli.—2 Korintobii 7:4; 1 Tesalonikabii 1:6; Yakobo 1:2.

4. Mɛɛ su Yesu hiɛ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ eye ebua lɛ yɛ?

4 Yɛ Yeremia gbii lɛ asɛɛ afii 600 lɛ, aye abua Yesu ni eŋmɛ etsui shi ejaakɛ ená su kpakpa. Wɔkaneɔ akɛ: “Nyamɔ ni kã [Yesu hiɛ] lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ lɛ.” (Hebribii 12:2) Shitee-kɛ-woo loo yiwaa fɛɛ ni Yesu kɛbaakpe—ní sɛŋmɔtso nɔ piŋmɔ lɛ fata he lɛ—fɛɛ sɛɛ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma “nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ” nɔ. Nakai miishɛɛ lɛ ji hegbɛ ni ená akɛ ebaabu maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bem kɛ egbɛi lɛ hetsemɔ kɛ agbɛnɛ hu gbɛkpamɔ ni ená akɛ ekɛ jɔɔmɔi babaoo aaabaha adesai toibolɔi yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ.

Ná Su ni Akɛmɛɔ

5. Mɛɛ shihilɛ diɛŋtsɛ ko mli su ni akɛmɛɔ baaye abua wɔ koni wɔhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa yɛ saji ahe?

5 Kɛ́ wɔná jwɛŋmɔŋ su ni tamɔ Yesu nɔ lɛ eko lɛ, miishɛɛ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ gbɔjɔŋ kɛji nibii eyaaa nɔ bɔ ni wɔtaoɔ lɛ be fɛɛ be po. Gbalɔ Mika kɛɛ akɛ: “Mi lɛ, makwɛ Yehowa gbɛ, mamɛ miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ; mi-Nyɔŋmɔ lɛ aaabo mi toi!” (Mika 7:7; Yaafo 3:21) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná su ni akɛmɛɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Nɔ kome ji akɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ nyɛmi nuu ko ni yɔɔ nɔkwɛmɔ gbɛhe lɛ etɔ̃ yɛ enifeemɔ ko mli, ni akɛ ehe miihia ni ajaje lɛ amrɔ nɔŋŋ. Su ni akɛmɛɔ baaha wɔsusu nii ahe akɛ, ‘Ani etɔ̃ lɛɛlɛŋ, aloo mi moŋ mitɔ̃? Kɛji etɔ̃ lɛ, ani eeenyɛ efee akɛ Yehowa miiŋmɛ nibii agbɛ ni eba ejaakɛ enuɔ he akɛ nakai mɔ aŋkro lɛ baatsake, ni no hewɔ lɛ nakai jajemɔ nifeemɔi ni mli wa he ehiaaa?’

6. Su ni akɛmɛɔ baanyɛ aye abua mɔ ko ni kɛ teemɔŋ naagba ko miipele yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Kɛji teemɔŋ naagba ko miihao wɔ loo wɔmiipele yɛ gbɔjɔmɔ ko he lɛ, su ni akɛmɛɔ he baanyɛ ahia wɔ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, wɔbi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ, shi naagba lɛ yɛ lolo. Mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔya nɔ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ wɔhewalɛ mli ni wɔkɛtsu naagba lɛ he nii koni no sɛɛ lɛ wɔná hemɔkɛyeli yɛ Yesu wiemɔi lɛ amli akɛ: “Nyɛbia, ni aaaha nyɛ; nyɛtaoa, ni nyɛaana; nyɛshia, ni aaagbele nyɛ.” (Luka 11:9) Yaa nɔ osɔle, ni omɛ Yehowa. Yehowa baaha osɔlemɔi lɛ ahetoo yɛ be ni sa mli kɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ nɔ.—1 Tesalonikabii 5:17.

7. Su ni akɛmɛɔ baanyɛ aye abua wɔ yɛ bɔ ni wɔkwɛɔ Biblia shishinumɔ ni atsuuɔ he fiofio lɛ wɔhaa lɛ gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Beni Biblia mli gbalɛi baa mli lɛ, ehaa shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ ahe lɛ feɔ faŋŋ. Shi, bei komɛi lɛ, ekolɛ wɔbaasusu akɛ sane ko mlitsɔɔmɔ ní yɔɔ faŋŋ ní akɛaaha lɛ sɛɛ etsɛ fe nine. Kɛji ebaaa yɛ be ní wɔkpáa gbɛ mli lɛ, ani wɔbaasumɔ ni wɔmɛ? Kaimɔ akɛ Yehowa na akɛ esa akɛ ejie “Kristo teemɔŋ sane lɛ” kpo fiofio, yɛ be ni shɛɔ aaafee afii 4,000 mli. (Efesobii 3:3-6) Belɛ, ani wɔyɛ yiŋtoo ko ni wɔɔdamɔ nɔ ní wɔkaŋmɛ wɔtsui shi? Ani wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi akɛ ahala “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ko koni eha Yehowa webii ‘amɛŋmãa yɛ be ni sa nɔ’? (Mateo 24:45) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtsĩ miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ haa wɔnáa lɛ naa, akɛni wɔnuuu nɔ fɛɛ nɔ shishi kɛmɔɔ shi lɛ hewɔ? Kaimɔ akɛ, Yehowa kpɛɔ eyiŋ yɛ be kɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ ejie ‘eteemɔŋ sane’ kpo lɛ he.—Amos 3:7.

8. Yehowa tsuishitoo lɛ he eba sɛɛnamɔ kɛha mɛi babaoo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Ekolɛ mɛi komɛi anijiaŋ baaje wui ejaakɛ amɛnuɔ he akɛ yɛ afii babaoo ní amɛkɛsɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ sɛɛ lɛ, ekolɛ amɛhiŋ shi ni amɛaana “Yehowa gbi wulu ni he yɔɔ gbeyei lɛ.” (Yoel 3:3, 4) Shi kɛlɛ, kɛ́ amɛkwɛ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ, ebaanyɛ ewo amɛ hewalɛ. Petro wo ŋaa akɛ: “Nyɛbua wɔ-Nuntsɔ lɛ tsuishitoo lɛ akɛ yiwalaheremɔ ni.” (2 Petro 3:15) Yehowa tsuishitoo lɛ eha gbɔmɛi akpekpei abɔ krokomɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ ebale anɔkwale lɛ. Ani enɛ bɛ naakpɛɛ? Kɛfata he lɛ, babaoo ni Yehowa toɔ etsui shi lɛ, babaoo ní wɔnáa be koni ‘wɔkɛ gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ atsu wɔ diɛŋtsɛ wɔyiwalaheremɔ lɛ he nii’ ji no.—Filipibii 2:12; 2 Petro 3:11, 12.

9. Kɛji nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ faaa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ su ni akɛmɛɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ shihilɛ lɛ mli?

9 Su ni akɛmɛɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnijiaŋ akaje wui beni shitee-kɛ-woo, hela, gbɔlɛ, loo naagbai krokomɛi tsĩɔ wɔnaa yɛ Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ lɛ mli lɛ. Yehowa kpaa wɔ gbɛ ni wɔsɔmɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ. (Romabii 12:1) Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ Bi lɛ, ni naa “ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ lɛ mɔbɔ” lɛ, biii babaoo yɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔkɛha; ni Yehowa hu efeee nakai. (Lala 72:13) No hewɔ lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee bɔ ni wɔɔnyɛ, ni wɔkɛ tsuishitoo amɛ kɛyashi shihilɛi lɛ baatsake—yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli loo yɛ nɔ ni baaba lɛ mli. Kaimɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ, ni nyɛkɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ni nyɛsaa nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.”—Hebribii 6:10.

10. Mɛɛ su fɔŋ ko mɔ ko ni yɔɔ su ni akɛmɛɔ lɛ baanyɛ akwa? Tsɔɔmɔ mli.

10 Su ni akɛmɛɔ hu yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkwaa henɔwomɔ. Mɛi komɛi ni ebatsɔmɔ hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ sumɔɔɔ ni amɛmɛ. Ekolɛ amɛnu he akɛ ehe bahia ni afee tsakemɔi komɛi, yɛ Biblia lɛ shishinumɔ naa loo yɛ gbɛjianɔtoo he saji amli. Ni kɛlɛ, amɛsumɔɔɔ ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa mumɔ lɛ tsirɛɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ ni efeɔ tsakemɔi yɛ E-be ni sa mli, jeee yɛ be ni amɛnuɔ he akɛ ehe miihia mli. Ni esa akɛ tsakemɔi fɛɛ kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii akpã gbee, shi jeee wɔ wɔsusumɔi. Hemɔkɛyeli kwalɔi haa henɔwomɔ su tsɔmɔɔ amɛsusumɔ ni etɔtɔɔ amɛnaji. Shi eji amɛná Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ eko kulɛ, amɛbaanyɛ amɛhiɛ miishɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ mli ni amɛbaahi Yehowa webii ateŋ.—Filipibii 2:5-8.

11. Wɔbaanyɛ wɔkɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ atsu nii ni sɛɛnamɔ aba he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, yɛ namɛi anɔkwɛmɔnii asɛɛnyiɛmɔ mli?

11 Eji anɔkwale akɛ su ni akɛmɛɔ ni aaahiɛ mli lɛ etsɔɔɔ akɛ afee anihao loo hejɔ̃. Nibii yɛ ni esa akɛ wɔtsu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ wɔhe awo teemɔŋ Biblia kasemɔ mli ni wɔjie miishɛɛ ni wɔyɔɔ yɛ mumɔŋ nibii ahe lɛ kpo tamɔ bɔ ni gbalɔi anɔkwafoi kɛ agbɛnɛ hu bɔfoi lɛ jie lɛ kpo lɛ. Beni Petro wieɔ nakai miishɛɛ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ walaheremɔ nɛɛ, gbalɔi ni gba yɛ duromɔ ni ba nyɛnɔ lɛ he lɛ tao sɛɛgbɛ . . . Nii hu ni ŋwɛibɔfoi tete shweɔ akɛ amɛaana mli lɛ.” (1 Petro 1:10-12) Jeee teemɔŋ nikasemɔ pɛ esa akɛ wɔfee, shi kpee ni wɔɔya daa kɛ sɔlemɔ hu he miihia. (Yakobo 4:8) Mɛi ni hiɛ hiɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ kɛtsɔ mumɔŋ niyenii ni amɛyeɔ daa kɛ nanemɛi Kristofoi ni amɛkɛbɔɔ lɛ nɔ lɛ, tsɔɔ akɛ amɛná Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ eko.—Mateo 5:3.

Ná Jwɛŋmɔ Kpakpa

12. (a) Mɛɛ heyeli Adam kɛ Hawa tao? (b) Mɛni ejɛ Adam kɛ Hawa gbɛ lɛ ní adesai ekɔ́ lɛ mli kɛba?

12 Beni Nyɔŋmɔ bɔ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ, etsĩ hegbɛ ni eyɔɔ akɛ efeɔ mlai yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he lɛ naa eha ehe. (1 Mose 2:16, 17) Adam kɛ Hawa miisumɔ ni amɛye amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ shishi, ni nɔ ni jɛ mli ba ji jeŋ ni wɔnaa ni ebɔle wɔhe ŋmɛnɛ nɛɛ. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ kome nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha lɛ.” (Romabii 5:12) Adesa yinɔsane afii 6,000 kɛjɛ Adam beaŋ kɛbaa nɛɛ etsɔɔ bɔ ni Yeremia wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale ha lɛ mli akɛ: “Yehowa, mile akɛ gbɔmɔ gbɛ bɛ lɛ diɛŋtsɛ edɛŋ, ni adesa ní nyiɛ nɛɛ, bɔ ni eeetsɔ ejaje enajifaamɔi eha lɛ, ebɛ edɛŋ.” (Yeremia 10:23) Yeremia wiemɔi lɛ ni oookpɛlɛ nɔ akɛ eji anɔkwale lɛ etsɔɔɔ akɛ aye onɔ kunim. Eji susumɔ ni ja diɛŋtsɛ. Etsɔɔ afii ohai babaoo ni ‘gbɔmɔ kɛye enaanyo gbɔmɔ nɔ ni ekɛye ehe awui’ lɛ mli ejaakɛ adesai eye amɛhe nɔ ni Nyɔŋmɔ he bɛ mli.—Jajelɔ 8:9.

13. Mɛɛ jwɛŋmɔ kpakpa Yehowa Odasefoi hiɛ yɛ nɔ ni adesai baanyɛ atsu lɛ he?

13 Yɛ bɔ ni adesai ashihilɛ ji lɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi ena akɛ husu yɛ nɔ ni abaanyɛ atsu yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ he. Su kpakpa baanyɛ aye abua wɔ ni wɔbáa miishɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ yi, shi jeee no ji nɔ fɛɛ nɔ naa tsabaa. Yɛ afi 1950 afii lɛ ashishijee gbɛ lɛ, Amerika osɔfo ko ŋma wolo ni ahe fe fɛɛ ni atsɛɔ lɛ The Power of Positive Thinking. Wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ gbɛtsii nii babaoo yɛ ni abaanyɛ aye nɔ kɛji akɛ jwɛŋmɔ kpakpa tsu he nii. Eji anɔkwale akɛ, anyaa jwɛŋmɔ kpakpa he. Shi niiashikpamɔ tsɔɔ akɛ nilee, ŋaa, heloonaa nii, kɛ nibii krokomɛi babaoo tsĩɔ nɔ ni wɔ, ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ baanyɛ afee lɛ naa. Ni yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, naagbai lɛ dara tsɔ fe bɔ ni adesai baanyɛ atsu he nii yɛ omanyeyeli mli—ekɔɔɔ he eko bɔ ni amɛhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa amɛha!

14. Ani Yehowa Odasefoi hiɛ jwɛŋmɔ ní ejaaa? Tsɔɔmɔ mli.

14 Jwɛŋmɔ kpakpa ni Yehowa Odasefoi hiɛ yɛ saji ni tamɔ enɛ he lɛ hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ afolɔɔ amɛnaa akɛ amɛhiɛ jwɛŋmɔ ní ejaaa. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛgba gbɔmɛi Mɔ pɛ ni baanyɛ asaa adesai ashihilɛ kɛya naanɔ lɛ he sane. Yɛ enɛ mli hu lɛ, amɛkaseɔ Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ. (Romabii 15:2) Ni amɛbɛ dekã kɛmiiye kɛmiibua gbɔmɛi ni amɛná amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa kpakpa mli ŋɔɔmɔ. Amɛle akɛ yɛ naagbee lɛ, enɛ baawo yibii kpakpai fe fɛɛ.—Mateo 28:19, 20; 1 Timoteo 4:16.

15. Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ haa aŋkroaŋkroi ashihilɛ hiɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Yehowa Odasefoi ekuuu amɛhiɛ amɛshwieee maŋ naagbai—titri lɛ nifeemɔi ní buleɔ mɔ ni ŋmalɛ fiii sɛɛ—ni ebɔle amɛhe lɛ anɔ. Dani mɔ ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ baatsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, efeɔ tsakemɔi, ni bei pii lɛ esa akɛ eye nibii gbohii ni eka ehe ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ anɔ kunim. (1 Korintobii 6:9-11) No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi eye ebua mɛi ni boɔ toi lɛ ni amɛye dãatɔɔ, tsofai fɔji kɛ nitsumɔ, jeŋba shara, kɛ asɔshwɛmɔ nɔ kunim. Aŋkroaŋkroi ni etsake nɛɛ ekase bɔ ni esa akɛ amɛkwɛ amɛwekui yɛ gbɛ kpakpa kɛ anɔkwayeli nɔ. (1 Timoteo 5:8) Kɛji aye abua aŋkroaŋkroi kɛ wekui yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, naagbai ni yɔɔ akutso lɛ mli lɛ baa shi—mɛi fioo pɛ kɛ tsofai fɔji tsuɔ nii, mɛi fioo pɛ feɔ amɛweku mli bii niseniianii, kɛ ekrokomɛi ni fata he. Akɛni Yehowa Odasefoi diɛŋtsɛ ji maŋbii ni yeɔ mla nɔ ni amɛyeɔ amɛbuaa mɛi krokomɛi ní amɛtsake amɛshihilɛi koni ehi eha amɛ hewɔ lɛ, amɛhaa nitsumɔhei ni amɛnitsumɔ ji ní amɛtsu maŋ naagbai nɛɛ ahe nii lɛ anitsumɔ lɛ baa shi.

16. Mɛni hewɔ Yehowa Odasefoi kɛ amɛhe wooo je lɛŋ maŋ hiɛtsakemɔ kui amli lɛ?

16 No hewɔ lɛ, ani Yehowa Odasefoi etsake jeŋba shihilɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ? Ojogbaŋŋ, yɛ afii nyɔŋma ni eho nɛɛ mli lɛ, Odasefoi ni yɔɔ ekãa lɛ ayibɔ tee hiɛ kɛjɛ mɛi aaashɛ 3,800,000 kɛyashɛ mɛi ni miihe ashɛ 6,000,000. Enɛ ji yifalɛ ni miihe ashɛ 2,200,000, ni amɛteŋ mɛi babaoo ŋmɛɛ nifeemɔi gbohii ahe beni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ. Mɛi babaoo ashihilɛi etee hiɛ! Shi kɛlɛ, kɛ́ akɛ yibɔ nɛɛ to je lɛŋ gbɔmɛi ayifalɛ yɛ nakai be lɛ nɔŋŋ mli—875,000,000 lɛ he lɛ, yibɔ lɛ faaa kwraa! Yehowa Odasefoi ena akɛ eji miishɛɛ jɛɛhe akɛ aaaye abua aŋkroaŋkroi ni boɔ wiemɔ lɛ toi lɛ, eyɛ mli akɛ amɛle akɛ mɛi fioo pɛ ni jɛ adesai aweku lɛ mli lɛ baakɔ wala gbɛ lɛ. (Mateo 7:13, 14) Yɛ be mli ni Odasefoi lɛ mɛɔ jeŋ fɛɛ tsakemɔi kɛha shihilɛ kpakpa ni Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ ekɛba lɛ, amɛkɛ amɛhe wooo je lɛŋ maŋ hiɛtsakemɔ kui, ni bei pii lɛ amɛjeɔ shishi kɛ yiŋtoo kpakpa shi naagbee lɛ ekɛ mligbalamɔi kɛ basabasafeemɔ baa lɛ amli.—2 Petro 3:13.

17. Mɛni Yesu fee ni ekɛye ebua mɛi ni ebɔle ehe lɛ, shi mɛni efeee?

17 Yehowa Odasefoi kɛ gbɛ ní amɛkɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli taakɛ Yesu ná beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Mra mli yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Yesu fee naakpɛɛ tsamɔi. (Luka 6:17-19) Etée gbohii po ashi. (Luka 7:11-15; 8:49-56) Shi ejieee naagba ni ji hela lɛ kɛyaaa, ni eyeee henyɛlɔ ni ji gbele nɔ kunim. Ele akɛ Nyɔŋmɔ be shɛko kɛha enɛ feemɔ. Ákɛ gbɔmɔ ni yeɔ emuu ni yɔɔ nyɛmɔi ni nɔ kwɔlɔ lɛ, kulɛ Yesu baanyɛ afee babaoo ni ekɛtsu maŋkwramɔŋ kɛ maŋ naagbai ni mli wa lɛ ahe nii. Etamɔ nɔ ni eyinɔ bii lɛ ateŋ mɛi komɛi sumɔ ni eŋɔ hewalɛ lɛ ni ekɛfee nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, shi Yesu kpoo. Wɔkaneɔ akɛ: “Beni gbɔmɛi lɛ na okadi ni Yesu fee lɛ, amɛkɛɛ: Anɔkwa mɔ nɛ ji gbalɔ lɛ ni baa je lɛŋ lɛ. Agbɛnɛ, beni Yesu yoo akɛ amɛbaaba ni amɛbamɔ lɛ ni amɛyawo lɛ maŋtsɛ lɛ, ekome too egbala ehe shi kɛtee gɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ.”—Yohane 6:14, 15.

18. (a) Yesu ejie su ni akɛmɛɔ kpo be fɛɛ be yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Yesu nitsumɔ etsake kɛjɛ afi 1914 kɛbaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yesu kpoo akɛ ekɛ ehe aaawo maŋkwramɔ loo kwamaŋ nitsumɔ mli ejaakɛ ele akɛ be ni ekɛaaŋɔ maŋtsɛyeli hewalɛ ni ekɛtsu tsamɔ nitsumɔi kɛha mɔ fɛɛ mɔ yɛ he fɛɛ he lɛ shɛko. Beni atee lɛ shi kɛtee mumɔŋ shihilɛ ni gbele bɛ mli lɛ mli yɛ ŋwɛi po sɛɛ lɛ, eesumɔ ní emɛ kɛyashi be ni Yehowa eto lɛ baashɛ dani etsu nii. (Lala 110:1; Bɔfoi lɛ Asaji 2:34, 35) Shi kɛlɛ, kɛjɛ be mli ni akɛ lɛ ta maŋtsɛsɛi nɔ ákɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ yɛ afi 1914 mli kɛbaa nɛɛ, etee nɔ “eeye kunim, koni esaa eye kunim.” (Kpojiemɔ 6:2; 12:10) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ wɔbaa wɔhe shi wɔhaa emaŋtsɛyeli lɛ, yɛ be mli ni mɛi krokomɛi ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ kãa he amɛhiɔ shi akɛ mɛi ni leee Biblia tsɔɔmɔi ni kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ!

Mɛ ní Aaamɛ—Ani Eji Nijiaŋwujee loo Miishɛɛ Jɛɛhe?

19. Mɛɛ be mɛ ni amɛɔ lɛ ‘woɔ tsui hela,’ ni mɛɛ be eji miishɛɛ jɛɛhe?

19 Salomo le akɛ mɛ ní aaamɛ baanyɛ ekɛ nijiaŋwujee aba. Eŋma akɛ: “Hiɛnɔkamɔ ni baaa mli mra lɛ, ewoɔ mɔ tsui hela.” (Abɛi 13:12) Eka shi faŋŋ akɛ, kɛji mɔ ko ná gbɛkpamɔi ni nɔmimaa bɛ he lɛ, nijiaŋwujee baanyɛ awo etsui hela. Shi, nifeemɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni amɛɔ—ekolɛ yookpeemɔ, bi ni abaafɔ, aloo ekome ni wɔkɛ mɛi ni wɔsumɔɔ baafee ekoŋŋ lɛ—baanyɛ aha wɔmiishɛɛ ayi obɔ be saŋŋ dani gbi lɛ baashɛ. Nakai miishɛɛ lɛ mli baanyɛ awa kɛji wɔkɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ tsu nii jogbaŋŋ, ní wɔsaa wɔhe kɛha nifeemɔ ni baa lɛ.

20. (a) Mɛɛ nifeemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ kpaa gbɛ akɛ wɔbaana? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná miishɛɛ beni wɔmɛɔ Yehowa yiŋtoi amlibaa lɛ?

20 Kɛji wɔná hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ akɛ wɔgbɛkpamɔi lɛ baaba mli—ni wɔleee be ni amɛbaaba mli po lɛ—esaaa akɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ ‘woɔ wɔtsui hela.’ Nyɔŋmɔ jálɔi anɔkwafoi le akɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ ebɛŋkɛ. Amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ amɛbaana gbele kɛ hela naagbee. Amɛkɛ gbɛkpamɔ ni mli wa miimɛ be ni amɛbaakpee mɛi akpekpei akpei abɔ kɛjɛ gbohiiajeŋ, ní amɛsuɔlɔi ni egboi lɛ fata he lɛ kɛ miishɛɛ. (Kpojiemɔ 20:1-3, 6; 21:3, 4) Yɛ adebɔɔ mli nibii ahe naagba bei nɛɛ amli lɛ, amɛnyaa gbɛkpamɔ ní nɔmimaa yɔɔ he akɛ amɛaana Paradeiso ni akɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he miishɛɛ. (Yesaia 35:1, 2, 7) Kwɛ bɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔkɛ be ni wɔkɛmɛɔ lɛ aaatsu nii jogbaŋŋ, ni ‘wɔteke nɔ yɛ Nuntsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ’! (1 Korintobii 15:58) Yaa nɔ oye mumɔŋ niyenii. Tswaa okɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii oma shi. Taomɔ mɛi krokomɛi ni tsuii tsirɛɔ amɛ ni amɛsɔmɔ Yehowa. Ye obua heyelilɔi krokomɛi. Okɛ be fɛɛ ni Yehowa eŋmɛ gbɛ lolo lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Kɛkɛ lɛ, Yehowa ni ooomɛ lɛ lɛ ‘woŋ otsui hela’ kɔkɔɔkɔ. Shi moŋ, ebaaha omiishɛɛ ayi obɔ!

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Yesu jie su ni akɛmɛɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ shihilɛi amli su ni akɛmɛɔ he hiaa Kristofoi?

• Mɛni hewɔ Yehowa Odasefoi atsui nyɔɔ amɛmli akɛ amɛaamɛ Yehowa lɛ?

• Yehowa ni wɔɔmɛ lɛ lɛ baanyɛ afee miishɛɛ jɛɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Yesu ŋmɛ etsui shi yɛ nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ hewɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Kɛji wɔkɛ afii babaoo esɔmɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔhiɛ wɔmiishɛɛ lɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Mɛi akpekpei abɔ eha amɛshihilɛi ehi kɛtsɔ Yehowa Odasefoi ni amɛbatsɔmɔ lɛ nɔ