Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ní Aaato Be Kɛha Nikanemɔ kɛ Nikasemɔ

Ní Aaato Be Kɛha Nikanemɔ kɛ Nikasemɔ

Ní Aaato Be Kɛha Nikanemɔ kɛ Nikasemɔ

‘Tsu odekã he nii, ejaakɛ gbii nɛɛ gbii fɔji ni.’—EFESOBII 5:16.

1. Mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔto wɔbe he gbɛjianɔ lɛ, ni mɛni gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkɛ wɔbe tsuɔ nii lɛ baanyɛ ajie lɛ kpo yɛ wɔhe?

AWIEƆ akɛ “kɛji ato be lɛ, belɛ ábaa be yi.” Mɔ ni toɔ be pɔtɛɛ ehaa nibii ní ehe hiaa akɛ afee lɛ baana babaoo yɛ ebe lɛ mli. Nilelɔ Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ yɛ ŋmɛlɛtswaa ni ato, nibii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ yɛ ebe.” (Jajelɔ 3:1, Moffatt) Wɔ fɛɛ wɔyɛ be falɛ kome too lɛ nɔŋŋ; shi nɔ ni eshwɛ ji bɔ ni wɔkɛbaatsu nii wɔha. Bɔ ni wɔtoɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ naa kɛ bɔ ni wɔtoɔ wɔbe he gbɛjianɔ wɔhaa lɛ jieɔ nɔ ni kã wɔtsui nɔ babaoo lɛ kpo.—Mateo 6:21.

2. (a) Mɛni Yesu wie yɛ wɔmumɔŋ hiamɔ nii ahe yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli? (b) Mɛɛ hekaa-kɛ-kwɛmɔ baafee nɔ ni sa?

2 Esa akɛ wɔfite be kɛye nii ni wɔkɛwɔ ejaakɛ enɛɛmɛi ji gbɔmɔtso lɛ hiamɔ nii. Ni wɔmumɔŋ hiamɔ nii hu? Wɔle akɛ esa akɛ wɔtsu amɛhe nii hu nakai nɔŋŋ. Yesu jaje yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni amɛhiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ.” (Mateo 5:3, NW) No hewɔ ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kaiɔ wɔ be fɛɛ be akɛ ehe miihia ni wɔhe be ni wɔkane Biblia lɛ ni wɔkase lɛ. (Mateo 24:45) Ekolɛ, obaayɔse bɔ ni enɛ he hiaa lɛ, shi ekolɛ obaanu he akɛ obɛ dekã ni okɛaakase Biblia lɛ loo ni okɛaakane. Kɛ́ nakai ni lɛ, nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i ni wɔɔtsɔ nɔ wɔná be babaoo yɛ wɔshihilɛ mli kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ, teemɔŋ nikasemɔ, kɛ sane nɔjwɛŋmɔ.

Ní Aaato Be Kɛha Biblia lɛ Kanemɔ kɛ Ekasemɔ

3, 4. (a) Mɛɛ ŋaawoo ni kɔɔ wɔbe kɛ nitsumɔ he bɔfo Paulo kɛha, ni mɛni fata enɛ he? (b) Mɛni Paulo tsɔɔ lɛ beni ewo ŋaa akɛ ‘wɔtsu wɔdekã he nii’ lɛ?

3 Yɛ be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔbo bɔfo Paulo wiemɔi nɛɛ atoi, akɛ: “Nyɛkwɛa bɔ ni nyɛaafee ní nyɛkɛ hiɛtɛjemɔ anyiɛ, jeee tamɔ mɛi ni leee nii, shi moŋ tamɔ nilelɔi, mɛi ni tsuɔ amɛdekã he nii, ejaakɛ gbii nɛɛ gbii fɔji ni. No hewɔ lɛ nyɛkafea nyɛhe mɛi ni bɛ yitseiaŋ, shi moŋ nyɛyoa nii ni ji Nuntsɔ lɛ suɔmɔnaa nii lɛ.” (Efesobii 5:15-17) Eji anɔkwale akɛ nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ kɔɔ wɔshihilɛi akɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ fɛɛ he, ni nɔ ni fata he ji be ni wɔɔto kɛha sɔlemɔ, nikasemɔ, kpeeiyaa, kɛ wɔhe ní wɔkɛaawo “maŋtsɛyeli sanekpakpa” shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli bɔ ni wɔɔnyɛ.—Mateo 24:14; 28:19, 20.

4 Etamɔ nɔ ni ewa kɛha Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo akɛ amɛkɛ Biblia kanemɔ kɛ nikasemɔ ni yaa shɔŋŋ aaawo amɛshihilɛi amli. Eka shi faŋŋ akɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛ ŋmɛlɛtswaa kome kroko afata wɔgbi lɛ he, no hewɔ lɛ, esa akɛ Paulo ŋaawoo lɛ ahiɛ shishinumɔ srɔto ko. Yɛ Hela mli lɛ, wiemɔ kuku ni ji “tsuɔ amɛdekã he nii” lɛ tsɔɔ akɛ atsuɔ he nii kɛtoɔ nɔ kroko najiaŋ. Yɛ W. E. Vine Expository Dictionary lɛ mli lɛ, etsɔɔ shishi akɛ “afee nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ mli, ní aha sɛɛnamɔ aba eko fɛɛ eko he akɛni anyɛŋ aná nakai be lɛ dɔŋŋ kɛji akɛtsuuu nii lɛ hewɔ.” Mɛni mli loo nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔhe be kɛha Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ lɛ kɛjɛ?

Esa akɛ Wɔle Nibii ni He Hiaa Titri

5. Mɛni hewɔ ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ ‘wɔyoo nii ni he hiaa titri lɛ’?

5 Kɛfata wɔheloo naa sɔ̃i ahe lɛ, wɔyɛ nibii babaoo ni kɔɔ mumɔŋ nibii ahe ni esa akɛ wɔtsu he nii. Ákɛ Yehowa tsuji ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ, wɔyɛ ‘babaoo tsumɔ yɛ Nuntsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli.’ (1 Korintobii 15:58) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo kɛɛ Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ ni ‘amɛyoo nii ni he hiaa titri lɛ.’ (Filipibii 1:10) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔle nibii ni he hiaa titri. Esa akɛ akɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe dani heloonaa nibii aba. (Mateo 6:31-33) Ni kɛlɛ, pɛpɛɛpɛ ni wɔɔŋmɛ hu he miihia koni wɔkɛtsu wɔmumɔŋ gbɛnaa nii ahe nii. Te wɔjaa wɔbe wɔwoɔ wɔ Kristofoi ashihilɛ mli fãi srɔtoi lɛ amli wɔhaa tɛŋŋ? Nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi bɔɔ amaniɛ akɛ, kɛfata ‘nii ni he hiaa titri’ ni esa akɛ Kristofonyo atsu he nii lɛ he lɛ, bei pii lɛ, akuɔ hiɛ ashwieɔ teemɔŋ nikasemɔ kɛ Biblia kanemɔ nɔ.

6. Kɛji eba lɛ heloonaa nitsumɔ loo shia nitsumɔ lɛ, mɛni baanyɛ afata be ni aaato lɛ he?

6 Taakɛ wɔna lɛ, nɔ ni fata be ni wɔɔhe lɛ he ji ni “afee nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ mli” ni “aha sɛɛnamɔ aba eko fɛɛ eko he.” No hewɔ lɛ, kɛji wɔ Biblia kanemɔ kɛ nikasemɔ sui ehiii lɛ, no lɛ, ebaahi jogbaŋŋ akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔpɛi wɔmli ni wɔkwɛ bɔ ni wɔkɛ wɔbe tsuɔ nii wɔhaa. Kɛji wɔheloonaa nitsumɔ gbalaa wɔ mli babaoo, ni eheɔ wɔbe kɛ hewalɛ babaoo lɛ, no lɛ esa akɛ wɔsɔle yɛ he wɔha Yehowa. (Lala 55:23) Ekolɛ wɔbaanyɛ wɔfee tsakemɔi ni baaha wɔna be babaoo kɛha nibii ni he hiaa ni kɔɔ Yehowa jamɔ he, ní nikasemɔ kɛ Biblia kanemɔ fata he lɛ. Akɛɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ yoo nitsumɔ etaaa. No hewɔ lɛ, esa akɛ nyɛmimɛi yei ni ji Kristofoi hu ale nɔ ni he hiaa titri ni amɛto be pɔtɛɛ ko kɛha Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ kɛ hiɛdɔɔ.

7, 8. (a) Mɛɛ nifeemɔi amli bei pii lɛ abaanyɛ ahe be yɛ kɛha nikanemɔ kɛ nikasemɔ? (b) Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ hiɛtserɛjiemɔ sɛɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ enɛ ni wɔɔkai lɛ baaye abua wɔ ni wɔle nibii ni he hiaa wɔ titri?

7 Yɛ fɛɛ mli lɛ, wɔteŋ mɛi babaoo baanyɛ ato be kɛha nikasemɔ kɛye nifeemɔi ni he ehiaaa lɛ najiaŋ. Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Be enyiɛ mifiteɔ kɛkaneɔ je lɛŋ woji tɛtrɛbii loo adafitswaa woji, kɛkwɛɔ tɛlivishiŋ nɔ nibii, kɛboɔ lalai atoi, loo kɛtswaa kɔmpiuta nɔ shwɛmɔi? Ani mifiteɔ be babaoo kɛtaa kɔmpiuta hiɛ fe nɔ ni mikɛkaneɔ Biblia lɛ?’ Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛkafea nyɛhe mɛi ni bɛ yitseiaŋ, shi moŋ nyɛyoa nii ni ji Nuntsɔ lɛ suɔmɔnaa nii lɛ.” (Efesobii 5:17) Etamɔ nɔ ni hiɛshikamɔ ni akɛkwɛɛɛ tɛlivishiŋ lɛ ji nɔ hewɔ ni Odasefoi babaoo kɛ be babaoo wooo teemɔŋ nikasemɔ kɛ Biblia kanemɔ mli lɛ.—Lala 101:3; 119:37, 47, 48.

8 Ekolɛ, mɛi komɛi baakɛɛ akɛ amɛnyɛŋ amɛkase nii be fɛɛ be, ni akɛ, hiɛtserɛjiemɔi komɛi ahe baahia amɛ. Yɛ be mli ni enɛ ji anɔkwale lɛ, ebaahi jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu bei abɔ ni wɔfiteɔ kɛjɔɔ wɔhe ni wɔkɛto be ni wɔfiteɔ diɛŋtsɛ kɛkaseɔ Biblia lɛ loo wɔkɛkaneɔ lɛ he. Onaa baakpɛ ohe yɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ he. Yɛ be mli ni hiɛtserɛjiemɔ kɛ hejɔɔmɔ he hiaa lɛ, esa akɛ afo husu awo he. Amɛyiŋtoo ji ni amɛwo wɔ hewalɛ kɛha mumɔŋ nitsumɔ heei. Tɛlivishiŋ nɔ nibii kɛ vidio nɔ shwɛmɔi babaoo haa etɔɔ mɔ, shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ haa mɔ tsui nyɔɔ emli ni ewoɔ mɔ hewalɛ.—Lala 19:8, 9.

Gbɛ ni Mɛi Komɛi Etsɔ nɔ Amɛto Be Kɛha Nikasemɔ

9. Mɛɛ sɛɛnamɔi yɔɔ ŋaawoo ni akɛha yɛ wolo bibioo ni ji Ŋmalɛi lɛ Amli ni Wɔɔkwɛ Daa—1999 lɛ sɛɛ ni wɔɔnyiɛ lɛ mli?

9 Afi 1999 Ŋmalɛi lɛ Amli ni Wɔɔkwɛ Daa wolo bibioo lɛ kɛɛ akɛ: “Ebaafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ákɛ aaasusu ŋmalɛ lɛ kɛ emlitsɔɔmɔi lɛ ahe yɛ wolo bibioo nɛɛ mli leebi. Obaanu he tamɔ nɔ ni Yehowa, Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ miitsĩɛ bo koni etsɔɔ bo nii. Awie Yesu Kristo he yɛ gbalɛ naa akɛ enáa Yehowa tsɔɔmɔi lɛ ahe sɛɛ daa leebi: ‘[Yehowa] tsĩɛɔ mi daa leebi, etsĩɛɔ mitoi, ni mikɛnu nii tamɔ nikaselɔi.’ Nitsɔɔmɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ha Yesu ná ‘nikaselɔi alilɛi,’ bɔni afee ni ‘ele bɔ ni ekɛ mɔ ni etɔ lɛ lɛ aaawie yɛ be ni sa mli.’ (Yes. 30:20; 50:4; Mat. 11:28-30) Jeee akɛ ohiɛ ni aaatsĩɛ kɛha ŋaawoo ni yɔɔ be naa pɛpɛɛpɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli daa leebi lɛ baaye ebua bo koni okpee bo diɛŋtsɛ onaagbai lɛ anaa kɛkɛ, shi moŋ esaa bo koni oná ‘nikaselɔi alilɛi’ ni okɛye obua mɛi krokomɛi.” *

10. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɛi komɛi toɔ gbɛjianɔ kɛha Biblia kanemɔ kɛ ekasemɔ, ni mɛni ejɛ mli kɛba?

10 Kristofoi babaoo nyiɛɔ nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ sɛɛ kɛtsɔ ŋmalɛi lɛ kɛ emlitsɔɔmɔi lɛ akanemɔ kɛ Biblia lɛ kanemɔ loo ekasemɔ nɔ yɛ leebi mra mli hu. Yɛ France lɛ gbɛgbalɔ anɔkwafo ko teɔ shi mra daa leebi ni eŋɔɔ minitii 30 ekɛkaneɔ Biblia lɛ. Mɛni eye ebua lɛ ni ekɛ afii babaoo efee enɛ lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Ekanyaa mi babaoo, ni mikpɛtɛɔ mi nikanemɔ gbɛjianɔtoo lɛ he ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba!” Be fɛɛ be ni wɔbaahala yɛ gbi lɛ mli lɛ, nɔ ni he hiaa ji ni wɔkpɛtɛ wɔgbɛjianɔtoo lɛ he. René Mica, ni kɛ nɔ ni fe afii 40 ehi gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ Europa kɛ Afrika Kooyigbɛ lɛ wie akɛ: “Kɛjɛ afi 1950 kɛbaa nɛɛ, mikɛfee oti ni ma mihiɛ akɛ makane Biblia muu lɛ fɛɛ daa afi, nɔ ko ni amrɔ nɛɛ mifee shii 49 lɛ. Minuɔ he akɛ enɛ he miihia waa koni mahiɛ mikɛ mi-Bɔlɔ lɛ teŋ wekukpaa lɛ mli. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he ni mijwɛŋɔ lɛ yeɔ ebuaa mi ni minuɔ Yehowa jalɛsaneyeli kɛ esui krokomɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ ni ebafee hewalɛwoo jɛɛhe babaoo kɛha mi.” *

‘Niyenii yɛ Be ní Sa Mli’

11, 12. (a) Mɛɛ mumɔŋ ‘niyenii’ “tsulɔ anɔkwafo” lɛ kɛhaa? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ akɛ ‘niyenii’ lɛ haa yɛ be ní sa mli?

11 Taakɛ bɔ ni nii ni ayeɔ daa lɛ haa mɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, nakai nɔŋŋ daa nikasemɔ kɛ Biblia kanemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ hi kɛha mumɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa. Yɛ Luka Sanekpakpa lɛ mli lɛ, wɔkaneɔ Yesu wiemɔi nɛɛ: “Shi namɔ mɔ ji tsulɔ nukpa anɔkwafo kɛ nilelɔ, ní nuntsɔ lɛ aaawo lɛ onukpa yɛ ewebii anɔ, koni eha amɛ amɛniyenii yɛ be ní sa mli lɛ?” (Luka 12:42) Akɛ nɔ ni fe afii 120 eha mumɔŋ ‘niyenii yɛ be ní sa mli’ yɛ Buu-Mɔɔ kɛ agbɛnɛ hu Biblia kasemɔ woji kɛ woji krokomɛi amli.

12 Kadimɔ wiemɔ nɛɛ, “yɛ be ní sa mli.” ‘Wɔ-Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele’ Yehowa etsɔ e-Bi lɛ kɛ tsulɔ kuu lɛ nɔ ekudɔ ewebii yɛ saji ni kɔɔ tsɔɔmɔ kɛ jeŋba he lɛ amli yɛ be ni sa mli. Etamɔ nɔ ni wɔ fɛɛ wɔnu gbee ko ni miikɛɛ wɔ akɛ: “Gbɛ lɛ nɛ! nyɛnyiɛa nɔ! ninejurɔgbɛ nyɛtsɔ́ jio, abɛkugbɛ nyɛtsɔ́ jio.” (Yesaia 30:20, 21) Kɛfata he lɛ, kɛji aŋkroaŋkroi kane Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ woji lɛ fɛɛ jogbaŋŋ lɛ, bei pii lɛ, amɛnuɔ he akɛ susumɔi ni atsɔɔ mli yɛ jɛmɛ lɛ kɔɔ amɛhe yɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ. Hɛɛ, ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ baaba yɛ be ni sa mli kɛha wɔ, ni ebaaha wɔte shi wɔshi kaai loo wɔbaafee yiŋkpɛi kpakpai.

Ná Niyeli Sui Kpakpai

13. Mɛni ji mumɔŋ niyeli sui gbohii komɛi?

13 Bɔni afee ni wɔná nakai ‘niyenii’ ni akɛhaa yɛ be ní sa mli lɛ he sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, ehe miihia ni wɔná niyeli sui kpakpai. Ehe miihia ni wɔná Biblia kanemɔ kɛ ekasemɔ he gbɛjianɔtoo kpakpa ni wɔkpɛtɛ he. Ani oyɛ mumɔŋ niyeli sui kpakpai kɛ bei ni okɛfeɔ teemɔŋ nikasemɔ ni yaa shɔŋŋ? Aloo ani okaneɔ woji ni aje gbɛ ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ kɛha wɔ lɛ hiɛaŋhiɛaŋ, ni oyeɔ nii oyayaayai kɛ wɔɔwie, loo ofolɔɔ niyenii lɛ ekomɛi amli? Mumɔŋ niyenii ni ayeee lɛ jogbaŋŋ lɛ eha mɛi komɛi egbɔjɔ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli—ni amɛgbee shi po.—1 Timoteo 1:19; 4:15, 16.

14. Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ he akɛ wɔɔsusu saji ni etamɔ nɔ ni wɔle jogbaŋŋ lɛ he lɛ?

14 Ekolɛ, mɛi komɛi baanu he akɛ amɛle shishijee tsɔɔmɔi lɛ momo, ni ákɛ, jeee nikasemɔ lɛ eko fɛɛ eko wieɔ nɔ ko hee kwraa he. No hewɔ lɛ, nii ni aaakase kɛ nikasemɔ ni aaaya yɛ be kɛ bei amli lɛ ahe ehiaaa. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ ehe miihia ni wɔkai wɔhe yɛ nibii ni wɔkase momo lɛ he. (Lala 119:95, 99; 2 Petro 3:1; Yuda 5) Taakɛ bɔ ni nihoolɔ ko ni he esa kɛ nihoomɔ nibii kome too lɛ nɔŋŋ hoɔ nii yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ lɛ, nakai nɔŋŋ tsulɔ kuu lɛ hu kɛ mumɔŋ niyenii ni ŋɔɔ haa wɔ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Yɛ nikasemɔi ni wieɔ saneyitsei ni afɔɔ he wiemɔ lɛ mli po lɛ, otii kpakpai komɛi yɛ mli ni wɔsumɔŋ ni eŋmɛɛ wɔ. Anɔkwale lɛ ji akɛ, nɔ ni wɔnáa kɛjɛɔ wolo ni wɔkaneɔ lɛ mli lɛ damɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ ni wɔfiteɔ ni wɔkɛkaseɔ lɛ nɔ.

Mumɔŋ Sɛɛnamɔ ni Jɛɔ Nikanemɔ kɛ Nikasemɔ Mli

15. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔbatsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he sɔɔlɔi kpakpai?

15 Sɛɛnamɔi ni wɔnáa kɛjɛɔ Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ mli lɛ fa babaoo. Ayeɔ abuaa wɔ koni wɔshɛ Kristofoi agbɛnaa nii titri ni kã wɔnɔ lɛ ateŋ ekome he, ni ji akɛ, koni wɔ ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ wɔnyɛ wɔtsɔmɔ “nitsulɔ ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.” (2 Timoteo 2:15) Babaoo ni wɔkaneɔ Biblia lɛ ni wɔkaseɔ lɛ, babaoo ni wɔjwɛŋmɔi baayi obɔbɔ kɛ Nyɔŋmɔ susumɔi ji no. Kɛkɛ lɛ, taakɛ Paulo ji lɛ, wɔbaanyɛ ‘wɔkɛ mɛi asusu saji ahe yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ní wɔgbála’ Yehowa anɔkwa yiŋtoi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ‘mli wɔtsɔɔ amɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 17:2, 3) Wɔnitsɔɔmɔ mli hesaai baaya hiɛ, ni wɔsanegbaai, wiemɔi, kɛ ŋaawoo baatswa mɔ ema shi jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ.—Abɛi 1:5.

16. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔnáa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ he sɛɛ yɛ ákɛ aŋkroaŋkroi?

16 Kɛfata he lɛ, be ni wɔtiuɔ kɛpɛiɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ baaye abua wɔ ni wɔha wɔshihilɛ kɛ Yehowa gbɛ̀i lɛ akpã gbee babaoo. (Lala 25:4; 119:9, 10; Abɛi 6:20-23) Ebaakanya wɔmumɔŋ sui lɛ, tamɔ heshibaa, anɔkwayeli, kɛ miishɛɛ. (5 Mose 17:19, 20; Kpojiemɔ 1:3) Kɛji wɔkɛ nilee ni wɔnáa kɛjɛɔ Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ mli lɛ tsu nii lɛ, wɔnine shɛɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ nɔ yɛ wɔshihilɛ mli, ni nɔ ni jɛɔ mli baa ji akɛ, mumɔ lɛ yibii lɛ faa babaoo yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ mli.—Galatabii 5:22, 23.

17. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ be falɛ ni wɔkɛfeɔ teemɔŋ Biblia kanemɔ kɛ ekasemɔ, kɛ bɔ ni eji be kpakpa lɛ saa wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he?

17 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, be ni wɔheɔ kɛjɛɔ nitsumɔi krokomɛi amli ni wɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase lɛ kɛ sɛɛnamɔi babaoo ni kɔɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ he lɛ baaha wɔ. Paulo sɔle koni enanemɛi Kristofoi lɛ ‘ayimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii alee yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni amɛnyiɛ bɔ ni sa Yehowa hiɛ, ní asa ehiɛ kwraa.’ (Kolosebii 1:9, 10) Nakai nɔŋŋ kɛji ‘wɔɔnyiɛ bɔ ni sa Yehowa hiɛ’ lɛ, no lɛ esa akɛ ‘wɔyimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ esuɔmɔnaa nii alee yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli.’ Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa jɔɔmɔ kɛ enɔkpɛlɛmɔ ni wɔnine aaashɛ nɔ lɛ damɔ be falɛ ni wɔkɛfeɔ teemɔŋ Biblia kanemɔ kɛ ekasemɔ, kɛ bɔ ni eji be kpakpa lɛ nɔ.

18. Kɛji wɔnyiɛ Yesu wiemɔi ní aŋma yɛ Yohane 17:3 lɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi baanyɛ afee wɔnɔ?

18 “Shi enɛ ji naanɔ wala lɛ, ákɛ amɛle bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ.” (Yohane 17:3) No ji ŋmalɛi ni Yehowa Odasefoi kɛtsuɔ nii waa ni amɛkɛyeɔ amɛbuaa mɛi krokomɛi koni amɛna bɔ ni ehe hiaa ní amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ateŋ ekome. Eka shi faŋŋ akɛ ehe miihia ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ afee nakai lɛ diɛŋtsɛ. Wɔ naanɔ shihilɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ damɔ da ni wɔɔda yɛ Yehowa kɛ e-Bi, Yesu Kristo he nilee mli lɛ nɔ. Ni bo lɛ, susumɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ he okwɛ. Yehowa he nii ni wɔɔkase babaoo lɛ baŋ naagbee kɔkɔɔkɔ—ni wɔɔhi shi kɛya naanɔi anaanɔ kɛkase ehe nii!—Jajelɔ 3:11; Romabii 11:33.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 9 Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

^ kk. 10 Kwɛmɔ sane ni ji “Be ni Amɛkaneɔ kɛ Bɔ ni Amɛnaa He Sɛɛ Amɛhaa,” ni akala yɛ May 1, 1995 Buu-Mɔɔ, baafa 20-21 lɛ mli.

Sanebimɔi Kɛha Emlitĩi

• Mɛni gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkɛ wɔbe tsuɔ nii lɛ jieɔ lɛ kpo?

• Mɛɛ nitsumɔi amli abaanyɛ ahe be kɛjɛ kɛha Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔmumɔŋ niyeli sui lɛ?

• Mɛɛ sɛɛnamɔi baa kɛjɛɔ Ŋmalɛi lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20, 21]

Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ daa lɛ baaha ‘wɔja anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ’

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Pɛpɛɛpɛ ni wɔɔŋmɛ yɛ nitsumɔi krokomɛi ni yɔɔ wɔshihilɛ ni dekã bɛ mli lɛ kɛ mumɔŋ nibii asɛɛtiumɔi amli lɛ kɛ sɛɛnamɔi babaoo baaba