Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nikasemɔ—Eŋɔɔ ni Nyɔmɔwoo yɛ Mli

Nikasemɔ—Eŋɔɔ ni Nyɔmɔwoo yɛ Mli

Nikasemɔ—Eŋɔɔ ni Nyɔmɔwoo yɛ Mli

“Kɛji otao esɛɛgbɛ [lɛ] ... oooná Nyɔŋmɔ he nilee.”—ABƐI 2:4, 5.

1. Nii ni wɔkaneɔ kɛjieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ baanyɛ afee nɔ ni haa wɔ miishɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

MƐI babaoo kaneɔ nii kɛjieɔ amɛhiɛtserɛ. Kɛji nɔ ni akaneɔ lɛ ji nɔ̃ kpakpa lɛ, no lɛ, nikanemɔ baanyɛ afee jɛɛhe ni haa mɔ hejɔɔmɔ kpakpa. Yɛ Biblia kanemɔ he gbɛjianɔtoo ni Kristofoi komɛi nyiɛɔ sɛɛ daa lɛ sɛɛ lɛ, amɛnáa miishɛɛ babaoo yɛ Lala, Abɛi, Sanekpakpai lɛ, loo Biblia lɛ fãi krokomɛi ni amɛkaneɔ be fɛɛ be lɛ mli. Wiemɔi lɛ aŋɔɔmɔ kɛ ehe susumɔ kɛkɛ po haa amɛnáa miishɛɛ babaoo. Mɛi krokomɛi hu kɛ amɛhejɔɔmɔ be kaneɔ Yearbook of Jehovah’s Witnesses, Awake! woji tɛtrɛbii lɛ, shihilɛ mli saji ni aŋmalaa yɛ wolo nɛɛ mli, loo yinɔsane, shikpɔŋ he saji, kɛ adebɔɔ mli nibii ahe saji ní akalaa lɛ.

2, 3. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ akɛ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ ato niyenii kpakpa he? (b) Mɛni nikasemɔ biɔ?

2 Yɛ be mli ni nikanemɔ ni akɛjieɔ hiɛtserɛ lɛ baanyɛ afee hejɔɔmɔ ko lɛ, nikasemɔ biɔ jwɛŋmɔŋ mɔdɛŋbɔɔ. Ŋleshinyo jeŋ nilelɔ Francis Bacon ŋma akɛ: “Woji komɛi yɛ ni esa akɛ asa naa akwɛ, ekomɛi lɛ esa akɛ ami, ni fioo komɛi hu esa akɛ ata ni gbɔmɔtso lɛ agbɛlɛ.” Eka shi faŋŋ akɛ Biblia lɛ fata naagbee kuu lɛ he. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Wɔyɛ wiemɔi pii ni wɔɔwie yɛ no [Kristo, ní Maŋtsɛ kɛ Osɔfo Melkizedek fee ehe mfoniri lɛ] hewɔ, ni eshishitsɔɔmɔ hu wa, ejaakɛ nyɛtoii esa. . . . Mɛi ni edara lɛ anɔ̃ ji niyenii kpakpa, mɛi ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.” (Hebribii 5:11, 14) Ehe miihia ni wɔta niyenii ni wa dani wɔmi ni gbɔmɔtso lɛ agbɛlɛ. Ehe miihia ni wɔsusu mumɔŋ saji ni mli kwɔlɔ lɛ ahe dani ebote wɔmli ni ehi wɔmli.

3 Wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ “nikasemɔ” shishi akɛ “nifeemɔ loo gbɛ ní atsɔɔ nɔ akɛ jwɛŋmɔ lɛ tsuɔ nii bɔni afee ni aná nilee loo sane shishinumɔ, tamɔ kɛtsɔ nikanemɔ, loo nii amlitaomɔ nɔ kɛ ekrokomɛi ni fata he.” Enɛ tsɔɔ akɛ ebiɔ babaoo fe ni wɔɔkane nɔ ko oyayaayai ni ekolɛ, ni wɔmiifolɔ wiemɔi ashishi yɛ be mli ni wɔkaneɔ lɛ. Nikasemɔ ji nitsumɔ, jwɛŋmɔ ni akɛmaa nɔ ko nɔ, jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ni akɛtsuɔ nii. Shi kɛlɛ, yɛ be mli ni nikasemɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ lɛ, enɛ etsɔɔɔ akɛ wɔnyɛŋ wɔná miishɛɛ.

Bɔ ni Ooofee Oha Nikasemɔ Aŋɔɔ

4. Taakɛ lalatsɛ lɛ tsɔɔ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ afee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli?

4 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ baanyɛ aha mɔ aná miishɛɛ kɛ ekãa. Lalatsɛ lɛ jaje akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi, ehãa susuma tsui nyɔɔ emli; Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyáa; Yehowa kitã lɛ yɛ krɔŋŋ, ni ehaa mɔ hiŋmɛii anɔ tseɔ.” (Lala 19:8, 9) Yehowa mlai kɛ ekaimɔi lɛ woɔ wɔsusuma hewalɛ, ehaa wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ yaa hiɛ, ehaa wɔnáa mligbɛ miishɛɛ, ni ehaa wɔhiŋmɛii anɔ tseɔ kɛnaa Yehowa yiŋtoi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ jogbaŋŋ. Kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ!

5. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ nikasemɔ baanyɛ aha wɔná miishɛɛ babaoo?

5 Kɛji wɔnyɛ wɔna akɛ wɔnitsumɔ miiwo yibii kpakpai lɛ, ehaa wɔnáa efeemɔ he miishɛɛ. No hewɔ lɛ, bɔni afee ni wɔha nikasemɔ afee nɔ ni ŋɔɔ lɛ, esa akɛ wɔhe afee oya ni wɔkɛ nilee hee ni wɔná lɛ atsu nii. Yakobo ŋma akɛ: “Mɔ ni maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he, ni ejeee mɔ ni nuɔ ni ehiɛ kpaa nɔ, shi moŋ eji nɔyelɔ ni tsuɔ he nii lɛ, nakai mɔ lɛ aaajɔɔ lɛ yɛ enɔyeli lɛ mli.” (Yakobo 1:25) Kɛji wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ tsu nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, ebaaha wɔtsui anyɔ wɔmli babaoo. Kɛji wɔfee niiamlitaomɔ kɛ yiŋtoo akɛ wɔkɛbaaha sane ko ni abi wɔ yɛ wɔshiɛmɔ loo nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ hetoo lɛ, no hu baaha wɔná miishɛɛ babaoo.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ He Miishɛɛ Namɔ

6. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɔ ni ŋma Lala 119 tsɔɔ akɛ emii shɛɔ Yehowa wiemɔ lɛ he?

6 Mɔ ni fo Lala 119 lɛ, ni ekolɛ eji Hezekia beni eji maŋtsɛ bi fioo lɛ, tsɔɔ bɔ ni eyɔɔ Yehowa wiemɔ lɛ he miishɛɛ. Ekɛ lalafoo wiemɔi kɛɛ akɛ: “Ogbɛnaai lɛ ahe mimii shɛɔ, mihiɛ kpaŋ owiemɔ lɛ nɔ. Odasei lɛ ji nii ni mimii shɛɔ he . . . Okitai lɛ ahe mimii shɛɔ, ejaakɛ nomɛi misumɔɔ. Ha omusuŋtsɔlɛ lɛ aba minɔ, ni miyi aná wala; ejaakɛ omla lɛ he mimii shɛɔ. Yehowa, mishwe oyiwalaheremɔ lɛ, ni omla lɛ he mimii shɛɔ.”—Lala 119:16, 24, 47, 77, 174.

7, 8. (a) Taakɛ wolo ko tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ‘he miishɛɛ kpojiemɔ’ tsɔɔ mɛni? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa Wiemɔ lɛ kpo? (d) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Ezra saa ehe dani eje Yehowa Mla lɛ kanemɔ shishi?

7 Beni etsɔɔ wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mimii shɛɔ” yɛ Lala 119 lɛ mli lɛ, wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko ni wieɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ ahe lɛ kɛɛ akɛ: “Bɔ ni akɛtsu nii yɛ kuku 16 lɛ kɛ [feemɔ wiemɔi] ni damɔ shi kɛha nyamɔ . . . nii anɔ jwɛŋmɔ . . . lɛ je amɛhe. Bɔ ni akɛtsu nii kɛtsara nɔ ji: nyamɔ, nii anɔ jwɛŋmɔ, miishɛɛ . . . Nɛkɛ shishinumɔi nɛɛ ekomefeemɔ baanyɛ atsɔɔ akɛ gbɛ̀i ni atsɔɔ nɔ anáa Yahweh wiemɔ lɛ he miishɛɛ ji susumɔ ni asusuɔ he yɛ gbɛ kpakpa nɔ. . . . Henumɔ kpojiemɔ fata shishitsɔɔmɔ lɛ he.” *

8 Hɛɛ, esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa Wiemɔ lɛ ajɛ wɔtsui, ni ji henumɔ jɛɛhe lɛ mli. Esa akɛ wɔná ŋmalɛi lɛ hei komɛi ni wɔkane bianɛ lɛ he miishɛɛ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi wɔsusu he. Esa akɛ wɔjwɛŋ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ ahe, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nɔ, ni wɔjwɛŋ nɔ. Enɛ biɔ sane nɔjwɛŋmɔ kɛ sɔlemɔ. Taakɛ Ezra ji lɛ, ehe miihia ni wɔsaa wɔtsuii kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ. Aŋma yɛ ehe akɛ: “Ezra kɛ etsui efɔ nɔ akɛ eeetao Yehowa mla lɛ sɛɛgbɛ ni eye nɔ, ni etsɔɔ mɛi akpɔi lɛ kɛ mlai lɛ yɛ Israel.” (Ezra 7:10) Kadimɔ yiŋtoi etɛ hewɔ ni Ezra saa etsui lɛ: koni ekɛkase nii, koni ekɛ nɔ ni ekase lɛ atsu nii, koni ekɛtsɔɔ nii. Esa akɛ wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

Nikasemɔ ákɛ Jamɔ Nifeemɔ

9, 10. (a) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ lalatsɛ lɛ jwɛŋ Yehowa Wiemɔ lɛ nɔ yɛ? (b) Mɛni Hebri feemɔ wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ajwɛŋ [nɔ ko] he” lɛ tsɔɔ? (d) Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔsusu Biblia lɛ kasemɔ he akɛ “jamɔ nifeemɔ” lɛ?

9 Lalatsɛ lɛ wie akɛ esusuɔ Yehowa mlai, kitai, kɛ ekaimɔi lɛ ahe. Elá akɛ: “Okpɔi lɛ ahe mijwɛŋɔ, ni mihiɛ kã ogbɛ̀i lɛ ahe. Mahole miniji anɔ maha okitai lɛ ni misumɔɔ lɛ, ni majwɛŋ ogbɛnai lɛ ahe. Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ. Miyɛ yitsoŋ hu fe mitsɔɔlɔi lɛ fɛɛ, ejaakɛ odasei lɛ ahe mijwɛŋɔ.” (Lala 119:15, 48, 97, 99) Mɛni Yehowa Wiemɔ lɛ ‘he ní aaajwɛŋ’ lɛ tsɔɔ?

10 Hebri feemɔ wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ajwɛŋ [nɔ ko] he” lɛ hu shishinumɔ ji “ajwɛŋ nɔ, asusu he,” “asusu sane ko he yɛ jwɛŋmɔ mli.” “Akɛtsuɔ nii akɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔi . . . kɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ he susumɔ.” (Theological Wordbook of the Old Testament) Egbɛi su ni ji “nii ahesusumɔ” lɛ kɔɔ “lalatsɛ lɛ sane nɔjwɛŋmɔ,” Nyɔŋmɔ mla lɛ ni “ekaseɔ kɛjɛɔ esuɔmɔ mli,” ní ebuɔ lɛ akɛ “jamɔ nifeemɔ” lɛ he. Kɛji wɔsusu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ he akɛ wɔjamɔ lɛ fã lɛ, ehaa wɔbuɔ lɛ hiɛdɔɔ sane. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔjɛ henilee mli wɔkase ni wɔsɔle yɛ he. Nikasemɔ ji wɔjamɔ lɛ fã, ni wɔkaseɔ nii koni eha wɔjamɔ lɛ aya hiɛ.

Shi ni Wɔɔtsa Kɛtao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Mli

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ejieɔ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ kpo etsɔɔ ewebii?

11 Lalatsɛ lɛ kɛ gbeyeishemɔ ni bulɛ yɔɔ mli jaje akɛ: “Yehowa, kwɛ bɔ ni onitsumɔi lɛ dara hã! Ni ojwɛŋmɔi lɛ amli kwɔlɔ naakpa.” (Lala 92:6) Ni bɔfo Paulo wie “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ,” ni ji Yehowa susumɔi ni mli kwɔlɔ ni ‘etsɔɔ emumɔ lɛ’ nitsumɔ yɛ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ lɛ nɔ ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ ewebii lɛ ahe. (1 Korintobii 2:10; Mateo 24:45) Tsulɔ kuu lɛ kɛ mɔdɛŋbɔɔ haa mɔ fɛɛ mɔ mumɔŋ niyenii kpakpa—“fufɔ” kɛha mɛi heei lɛ, shi “niyenii kpakpa” kɛha “mɛi ni edara lɛ.”—Hebribii 5:11-14.

12. Okɛ “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” ni tsulɔ kuu lɛ etsɔɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

12 Bɔni afee ni wɔnu nakai “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ” lɛ shishi lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ sɔlemɔ akase e-Wiemɔ lɛ ni wɔsusu he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, aŋmala saji ni yɔɔ miishɛɛ ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa baanyɛ aye jalɛ sane ni ejie mɔbɔnalɛ kpo yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli. Mɔbɔnalɛ kpo ni ejieɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ ekɛmiiba jalɛsaneyeli shi; shi moŋ, ŋwɛi mɔbɔnalɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli kɛ agbɛnɛ esuɔmɔ lɛ kpojiemɔ. Kɛji eekojo eshafeelɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa kwɛɔ kɛji eeenyɛ edamɔ e-Bi lɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ ejie mɔbɔnalɛ kpo. Kɛji eshafeelɔ lɛ tsakeee etsui loo etse atua lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ jalɛsaneyeli tsuɔ nii ni mɔbɔnalɛ he ehiaaa. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ekɛ anɔkwayeli hiɛɔ eshishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ amli. * (Romabii 3:21-26) ‘Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nilee mli kwɔ ha nɛ!’—Romabii 11:33.

13. Te esa akɛ wɔhiɛ asɔ mumɔŋ anɔkwalei ni “fa babaoo” ni ajie lɛ kpo lɛ wɔha tɛŋŋ?

13 Taakɛ lalatsɛ lɛ ji lɛ, wɔnáa miishɛɛ akɛ Yehowa kɛɔ wɔ eyitsoŋ saji lɛ ateŋ babaoo. David ŋma akɛ: “Mawu, oyiŋtoi lɛ ajara wa yɛ mihiɛ akɛ nɔ ko! amɛyi fa akɛ nɔ ko! Kɛ mikɛɛ: makane amɛ lɛ, amɛyi fa fe shia.” (Lala 139:17, 18) Eyɛ mli akɛ nilee ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ji Yehowa susumɔi ni bɛ naagbee ni ebaajie lɛ kpo yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ fã bibioo ko pɛ moŋ, shi wɔhiɛ sɔɔ mumɔŋ anɔkwalei ni jara wa, ni “fa babaoo” ni ajie lɛ kpo momo lɛ, ni wɔbaatsa shi wɔtao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nibii ni mli kwɔlɔ lɛ amli.—Lala 119:160, NW shishigbɛ niŋmaa.

Mɔdɛŋbɔɔ kɛ Dɛŋdadei Kpakpai Ahe Miihia

14. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Abɛi 2:1-6 maa nɔ mi akɛ ehe miihia ni wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ akase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

14 Biblia kasemɔ ni mli kwɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ. Kɛji okane Abɛi 2:1-6 lɛ jogbaŋŋ lɛ, ehaa anɔkwa sane nɛɛ jeɔ kpo faŋŋ. Kadimɔ feemɔ wiemɔi ni Maŋtsɛ Salomo kɛtsu nii ni ekɛma mɔdɛŋ ni ehe hiaa ni abɔ koni akɛná ŋwɛi nilee, ŋaalee, kɛ sɛɛyoomɔ lɛ nɔ mi lɛ. Eŋma akɛ: “Mibi, kɛ omɔ miwiemɔi lɛ amli, ni okɛ mikitai lɛ to omasɛi, koni oba otoi shi oha nilee, ni okɛ otsui ha sanesɛɛkɔmɔ; hɛɛ, kɛ́ obolɔ otsɛ sɛɛyoomɔ, ní owó ogbee nɔ oha sane shishinumɔ, kɛji otao esɛɛgbɛ tamɔ jwiɛtɛi, ní otao tamɔ jwetrii ni aŋɔtee lɛ: No dani ooonu Yehowa gbeyeishemɔ shishi, ni oooná Nyɔŋmɔ he nilee. Ejaakɛ Yehowa haa aleɔ nii, edaaŋ nilee kɛ sanesɛɛkɔmɔ jɛɔ.” Hɛɛ, nikasemɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli lɛ biɔ ní apɛi nii amli, atsa shi, tamɔ nɔ ni aatao jwetri ní aŋɔtee.

15. Mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnɔ maa nɔ mi akɛ ehe miihia ni wɔná nikasemɔ gbɛ̀i kpakpai?

15 Nikasemɔ ni woɔ mɔ hewalɛ yɛ mumɔŋ lɛ hu biɔ nikasemɔ gbɛ̀i kpakpai. Salomo ŋma akɛ: “Kɛji mɔ dade naa gbo ni ejɔɔɔ naa lɛ, belɛ ja ekɛ hewalɛ pii to he.” (Jajelɔ 10:10) Kɛji nitsulɔ ko kɛ dade ni ajɔɔko naa miitsu nii loo ekɛtsuuu nii jogbaŋŋ lɛ, ebaafite ehewalɛ ni enitsumɔ lɛ efeŋ ekpakpa. Nakai nɔŋŋ hu sɛɛnamɔi ni wɔnáa kɛjɛɔ be ni wɔfiteɔ wɔkɛkaseɔ nii lɛ mli lɛ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ srɔto babaoo, ni ebaadamɔ gbɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔkaseɔ nii lɛ nɔ. Obaanyɛ ona ŋaawoi ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ni baaha gbɛ ni otsɔɔ nɔ okaseɔ nii lɛ aya hiɛ yɛ Theocratic Ministry School Guidebook lɛ Nikasemɔ 7 lɛ mli. *

16. Mɛɛ ŋaawoi ni anyɛɔ atsuɔ he nii akɛha ni eye ebua wɔ ni wɔkɛ wɔhe awo nikasemɔ ni yaa shɔŋŋ mli?

16 Kɛji ŋaalɔ ko baaje enitsumɔ shishi lɛ, ebuaa dɛŋdadei ni he baahia lɛ lɛ naa. Nakai nɔŋŋ kɛji wɔɔje nikasemɔ shishi lɛ, esa akɛ wɔbua nibii ni he baahia wɔ kɛha nikasemɔ lɛ fɛɛ naa kɛjɛ wɔwojiatoohe lɛ. Yɛ be mli ni wɔkaiɔ akɛ nikasemɔ ji nitsumɔ ni biɔ jwɛŋmɔŋ mɔdɛŋbɔɔ lɛ, esa akɛ wɔta shi jogbaŋŋ hu. Kɛji wɔmiisumɔ ni wɔjwɛŋmɔ mli aka shi lɛ, no lɛ, sɛi nɔ ni wɔɔta yɛ okpɔlɔ sɛɛ lɛ baanyɛ aye abua babaoo fe ni wɔɔkã shi yɛ saa nɔ loo wɔɔta akpasa ni hejɔlɛ yɔɔ mli lɛ mli. Yɛ be mli ni ojwɛŋ nii anɔ fioo sɛɛ lɛ, obaana akɛ sɛɛnamɔ yɛ he akɛ oookpã omli fioo loo oooje kpo ni oyahere kɔɔyɔɔ.

17, 18. Okɛ bɔ ni okɛ nikasemɔ dɛŋdadei kpakpai ni yɔɔ lɛ baatsu nii aha lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

17 Wɔyɛ nikasemɔ dɛŋdadei babaoo hu ni eko bɛ ní kɛ amɛ yeɔ egbɔ. Enɛɛmɛi ateŋ nɔ ni fe fɛɛ ji New World Translation Biblia lɛ, ni amrɔ nɛɛ emuu lɛ loo efã ko yɛ wiemɔi 37 mli. Afee New World Translation ni agbalaa jwɛŋmɔ kɛmaa nɔ lɛ kɛ saji ataomɔhe kɛ “Table of the Books of the Bible” (Biblia Mli Woji ni Ato Naa) ni kɛ mɔ ni ŋma lɛ gbɛi, he ni aŋma yɛ, kɛ be ni ehe ni akɛŋma lɛ haa. Biblia mli wiemɔi ni ato naa, hefatamɔ, kɛ shikpɔji ahe mfonirii hu yɛ mli. Yɛ wiemɔi komɛi amli lɛ, akala Biblia nɛɛ agboi, nɔ ni wɔtsɛɔ lɛ akɛ Reference Bible lɛ. Nibii ni wɔwie he yɛ ŋwɛigbɛ lɛ fɛɛ kɛ babaoo lolo fataa he, ni nɔ ni fata he ji shishigbɛ niŋmaai babaoo, ni no hu ato naa. Ani okɛ nɔ ni yɔɔ owiemɔ lɛ mli lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ bɔni afee ni eye ebua bo ni onyɛ otao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli kɛya shɔŋŋ?

18 Nikasemɔ dɛŋdade kroko ni jara wa waa ji Biblia ɛnsaiklopedia wolo kpoi enyɔ ni ji Insight on the Scriptures. Kɛji oyɛ wolo nɛɛ eko yɛ wiemɔ ni obaanyɛ onu shishi mli lɛ, no lɛ kɛji ookase nii lɛ, esa akɛ okɛtsu nii be fɛɛ be. Ebaaha ona Biblia mli saji ayitsei babaoo. Dɛŋdade kroko ni yeɔ ebuaa nakai nɔŋŋ ji “All Scripture Is Inspired of God and Beneficial.” Kɛji ooje shishi ni okane Biblia mli wolo hee ko lɛ, ehi akɛ oootao nikasemɔ ni ekɛyɔɔ tsakpaa ni yɔɔ “All Scripture” wolo lɛ mli lɛ mli, ni eha ole shikpɔŋ lɛ he saji kɛ yinɔsane, kɛ Biblia wolo lɛ mli saji ni afo lɛ kuku kɛ bɔ ni amɛhe yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha wɔ lɛ he nii. Nɔ ni nyɛsɛɛ nɛɛ akɛfata nikasemɔ dɛŋdadei babaoo ni yɔɔ lɛ he ji Watchtower Library (Buu-Mɔɔ Wojiatoohe) ni akɛwo kɔmpiuta nɔ ni amrɔ nɛɛ eyɔɔ wiemɔi nɛɛhu mli lɛ.

19. (a) Mɛni hewɔ Yehowa kɛ Biblia kasemɔ dɛŋdadei kpakpai eha wɔ lɛ? (b) Mɛni he hiaa kɛha Biblia kanemɔ kɛ nikasemɔ kpakpa?

19 Yehowa etsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ ekɛ dɛŋdadei nɛɛ fɛɛ eha bɔni afee ni etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ‘atao ni amɛná Nyɔŋmɔ he nilee.’ (Abɛi 2:4, 5) Nikasemɔ sui kpakpai haa wɔnáa Yehowa he nilee jogbaŋŋ ni wɔnáa wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli ŋɔɔmɔ. (Lala 63:1-8) Hɛɛ, nikasemɔ tsɔɔ nitsumɔ, shi eji nitsumɔ ni miishɛɛ kɛ nyɔmɔwoo yɔɔ mli. Shi kɛlɛ, eheɔ be, ni benɛ ekolɛ oosusu akɛ, ‘Nɛgbɛ manyɛ maná be kɛjɛ ní mikɛtsu mi-Biblia kanemɔ kɛ teemɔŋ nikasemɔ lɛ he nii?’ Abaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni tsara nɔ nɛɛ naagbee nɔ̃ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 7 New International Dictionary of Old Testament Theology & Exegesis, Kpo. 4, baafai 205-207.

^ kk. 12 Kwɛmɔ Buu-Mɔɔ August 1, 1998, baafa 13, kuku 7. Obaanyɛ osusu nakai Buu-Mɔɔ lɛ mli nikasemɔi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ Biblia ɛnsaiklopedia ni ji Insight on the Scriptures, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ mli saji tamɔ “Justice, [Jalɛsaneyeli] “Mercy, [Mɔbɔnalɛ]” kɛ “Righteousness [Jalɛ]” lɛ he ni okɛfee Biblia mli nikasemɔ.

^ kk. 15 Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. Kɛji gbɛtsɔɔmɔ wolo nɛɛ bɛ owiemɔ mli lɛ, obaanyɛ ona gbɛ kpakpa ni atsɔɔ nɔ akaseɔ nii yɛ Buu-Mɔɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ mli: August 15, 1993, baafai 13-17; The Watchtower May 15, 1986, baafai 19-20.

Sanebimɔi Kɛha Emlitĩi

• Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha wɔteemɔŋ nikasemɔ afee nɔ ni ŋɔɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli?

• Taakɛ lalatsɛ lɛ ji lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie Yehowa Wiemɔ lɛ he ‘miishɛɛ’ kpo ni ‘wɔjwɛŋ nɔ’?

• Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Abɛi 2:1-6 tsɔɔ akɛ ehe miihia ni wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ akase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

• Mɛɛ nikasemɔ dɛŋdade kpakpai Yehowa kɛha?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Susumɔ ni wɔɔsusu nibii ahe ni wɔsɔle lɛ baaye ebua wɔ ni wɔná suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 17]

Ani okɛ nikasemɔ dɛŋdadei ni yɔɔ lɛ miitsu nii jogbaŋŋ koni okɛtao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli kɛya shɔŋŋ?