Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Obaanyɛ Ofee Otsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ

Bɔ ni Obaanyɛ Ofee Otsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ

Bɔ ni Obaanyɛ Ofee Otsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ

Yakobo 4:8 kɛɔ akɛ: “Nyɛtsia nyɛbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ni eeetsi ebɛŋkɛ nyɛ.” Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ miisumɔ ni etsɔɔ bɔ ni esumɔɔ ni adesai aná amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa hewɔ lɛ, ekɛ e-Bi lɛ ha yɛ wɔ hewɔ.

BENI bɔfo Yohane hereɔ nakai suɔmɔ nifeemɔ lɛ nɔ lɛ, eŋma akɛ: “Wɔsumɔɔ [Nyɔŋmɔ], ejaakɛ lɛ tsutsu esumɔ wɔ.” (1 Yohane 4:19) Shi kɛji wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ aŋkroaŋkro diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔfee nibii komɛi. Amɛtamɔ gbɛ̀i ejwɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ nanemɛi adesai, taakɛ atsɔɔ mli yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ. Nyɛhaa wɔsusua enɛɛmɛi ahe agbɛnɛ.

Yɔsemɔ Nyɔŋmɔ Sui ni Yɔɔ Naakpɛɛ Lɛ

Nyɔŋmɔ yɛ sui babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ, ni amɛteŋ nɔ ni sa kadimɔ fe fɛɛ ji esuɔmɔ, nilee, jalɛsaneyeli, kɛ hewalɛ. Anaa enilee kɛ hewalɛ lɛ babaoo yɛ ŋwɛi niiaŋ shɔŋŋ kɛ jeŋ ni ebɔle wɔhe lɛ mli, kɛjɛ shibɔlemɔ ŋulamii akui wuji anɔ kɛtee atɔm bibii anɔ. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔ lɛ.”—Lala 19:2; Romabii 1:20.

Adebɔɔ hu jieɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɛ ni atsɔ afee wɔ lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔná shihilɛ mli ŋɔɔmɔ. Eha wɔ nyɛmɔ ni wɔkɛna sui, wɔkɛsa nii anaa ni wɔkɛfu nii, wɔkɛná lala mli ŋɔɔmɔ, wɔkɛŋmɔ, wɔkɛná nii ni yɔɔ fɛo mli ŋɔɔmɔ, agbɛnɛ hu eha wɔ nyɛmɔi kɛ sui krokomɛi babaoo ni he ehiaaa tsɔ kɛha shihilɛ. Hɛɛ, Nyɔŋmɔ mli jɔ, emli hi, ni eyɛ suɔmɔ lɛɛlɛŋ—sui ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ehaa efeɔ ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ.’—1 Timoteo 1:11; Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.

Yehowa nyaa yɛ anɔkwale ni eji akɛ ejeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ he nii ni etsuɔ kɛ sɛɛfimɔ ni edebɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ kɛhaa lɛ damɔ suɔmɔ nɔ titri. (1 Yohane 4:8) Eji anɔkwale akɛ, Yehowa ji Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ, shi ekɛ adesai, titri lɛ, etsuji anɔkwafoi lɛ yeɔ taakɛ tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ kɛ ebii yeɔ lɛ. (Mateo 5:45) Etsĩii nɔ ko ni hi kɛha amɛ lɛ naa. (Romabii 8:38, 39) Taakɛ wɔtsĩ tã lɛ, ekɛ e-Bi koome lɛ wala ha yɛ wɔ hewɔ. Hɛɛ, Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ ji yiŋtoo hewɔ ni wɔyɔɔ shihilɛ mli ni wɔyɔɔ gbɛkpamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ lɛ.—Yohane 3:16.

Yesu ha wɔna Nyɔŋmɔ sui lɛ ahe shishinumɔ ni mli kwɔ ejaakɛ ekase e-Tsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (Yohane 14:9-11) Efeee pɛsɛmkunya kwraa, emli hi, ni esusuɔ mɔ he. Be ko lɛ, akɛ nuu ko ni emu toi ni enyɛɛɛ ewie ba Yesu hiɛ. Obaanyɛ ona akɛ nuu lɛ baanyɛ afee basaa fioo yɛ asafo lɛ hewɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, Yesu ŋɔ nuu nɛɛ kɛtee he ko banee ni eyatsa lɛ yɛ jɛmɛ. (Marko 7:32-35) Ani onáa mɛi ni nuɔ ohenumɔi ahe ni amɛkɛ woo haa hegbɛ ni oyɔɔ lɛ ahe miishɛɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ ebaagbala bo ebɛŋkɛ Yehowa kɛ Yesu he yɛ be mli ni okaseɔ amɛhe nii babaoo lɛ.

Susumɔ Nyɔŋmɔ Sui lɛ Ahe

Mɔ ko baanyɛ aná sui ni yɔɔ naakpɛɛ, shi ehe miihia ni wɔsusu nakai mɔ lɛ he dani wɔbaanyɛ wɔtsi wɔbɛŋkɛ nakai mɔ lɛ. Nakai nɔŋŋ ekɔɔ Yehowa hu he. Esui ni eyɔɔ lɛ he susumɔ ji nifeemɔ ni ji enyɔ ni he hiaa ní baagbala wɔ kɛbɛŋkɛ lɛ. Maŋtsɛ David, ni ji nuu ni sumɔɔ Yehowa yɛ anɔkwale mli ni “[Yehowa] yɔɔ ehe tsui” lɛ kɛɛ akɛ: “Mikaiɔ blema gbii lɛ, mijwɛŋɔ onitsumɔi lɛ fiaa he, misusuɔ oninenaa nitsumɔi lɛ ahe.”—Bɔfoi lɛ Asaji 13:22; Lala 143:5.

Kɛji ona adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ loo okane Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ, ani ojwɛŋɔ nɔ ni onaa ni okaneɔ lɛ he taakɛ David fee lɛ? Feemɔ bi nuu ko ni nine eshɛ wolo nɔ kɛjɛ etsɛ ni esumɔɔ lɛ babaoo lɛ dɛŋ lɛ he mfoniri okwɛ. Te ebaabu nakai wolo lɛ tɛŋŋ? Ekwɛŋ nɔ ni yɔɔ mli lɛ oyayaayai kɛkɛ ni eshɛ efɔ̃ adeka mli. Shi moŋ, ebaakane jogbaŋŋ, ni ebaahala emli otii kɛ agugui lɛ fɛɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jara awa kɛha wɔ, taakɛ bɔ ni eji kɛha lalatsɛ lɛ, ni lá akɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.”—Lala 119:97.

Hiɛmɔ Sanegbaa Kpakpa Mli

Sanegbaa kpakpa ji nɔ ni haa wekukpaa ni mli wa waa hiɔ shi daa. Ekɔɔ wiemɔ toiboo he—ni jeee kɛ jwɛŋmɔ lɛ kɛkɛ shi kɛ tsui lɛ hu. Wɔkɛ Bɔlɔ lɛ wieɔ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ, ni ji jamɔ sanegbaa nifeemɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ gbaa tɛ̃ɛ. Yehowa náa mɛi ni sumɔɔ lɛ ni amɛsɔmɔɔ lɛ, kɛ mɛi ni kpɛlɛɔ Yesu Kristo nɔ akɛ E-najiaŋdamɔlɔ nukpa lɛ asɔlemɔi ahe miishɛɛ.—Lala 65:3; Yohane 14:6, 14.

Yɛ blema lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ adesai wieɔ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, ni nɔ ni fata he ji yɛ ninaai amli, yɛ lamɔi amli, kɛ kɛtsɔ ŋwɛibɔfoi anɔ. Shi kɛlɛ, bei nɛɛ amli lɛ, efeɔ nakai kɛtsɔ e-Wiemɔ ni aŋma, ni ji Biblia lɛ nɔ. (2 Timoteo 3:16) Wiemɔi ni aŋma lɛ he yɛ sɛɛnamɔi babaoo. Abaanyɛ akwɛ mli be fɛɛ be. Taakɛ wolo ko ji lɛ, abaanyɛ akane kɛ miishɛɛ shii abɔ. Ni ejeee nɔ ni anyɛɔ afutuɔ loo atsakeɔ lɛ taakɛ bɔ ni bei pii lɛ eji yɛ naabu ni akɛ wieɔ lɛ mli lɛ. No hewɔ lɛ, buu Biblia lɛ akɛ woji babaoo ni abua naa ni jɛ oŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ŋɔɔ, koni otsɔ woji nɛɛ anɔ oha ewie etsɔɔ bo daa gbi.—Mateo 4:4.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ Yehowa susumɔ yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. Etsɔɔ eyiŋtoo kɛha adesai kɛ shikpɔŋ lɛ. Ni ejieɔ bɔ ni ekɛ gbɔmɛi srɔtoi kɛ maji yeɔ haa lɛ kpo, kɛjɛ anɔkwa jalɔi anɔ kɛtee ehenyɛlɔi anɔ. Akɛni Yehowa eha aŋma bɔ ni ekɛ adesai yeɔ haa yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ hewɔ lɛ, eha wɔle bɔ ni esui yɔɔ jogbaŋŋ lɛ fitsofitso. Ejieɔ esuɔmɔ, miishɛɛ, awerɛho, nijiaŋwujee, mlifu, mɔbɔnalɛ, mɔ he susumɔ kpo—hɛɛ, esusumɔi kɛ henumɔi amli kwɔlɛ, kɛ yiŋtoo ni yɔɔ enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ—fɛɛ yɛ gbɛ ni adesai baanyɛ anu shishi oya nɔ.—Lala 78:3-7.

Yɛ be mli ni okane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fã ko sɛɛ lɛ, te ooofee tɛŋŋ oná nɔ ni okane lɛ he sɛɛ? Ni titri lɛ, te ooofee tɛŋŋ otsi obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ nɔ ni okane kɛ nɔ ni okase yɛ Nyɔŋmɔ he akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ he, ni oha nakai otii lɛ ashɛ otsui he. Kɛkɛ lɛ, kɛɛmɔ Yehowa osusumɔi kɛ omligbɛ henumɔi ni kɔɔ nibii ni okane lɛ he kɛ bɔ ni obaabɔ mɔdɛŋ ni oná he sɛɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli. No ji sanegbaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ oyɛ nibii krokomɛi yɛ ojwɛŋmɔ mli hu lɛ, obaanyɛ okɛ enɛɛmɛi afata osɔlemɔ lɛ he.

Okɛ Nyɔŋmɔ Afee Ekome Kɛfee Nii

Biblia lɛ wieɔ yɛ blema anɔkwafoi komɛi ahe akɛ amɛkɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ nyiɛ loo amɛnyiɛ ehiɛ. (1 Mose 6:9; 1 Maŋtsɛmɛi 8:25) Mɛni enɛ tsɔɔ? Nɔ ni etsɔɔ titri ji akɛ, amɛhi shi gbi fɛɛ gbi tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ yɛ amɛmasɛi. Eji anɔkwale akɛ, eshafeelɔi ji amɛ. Ni kɛlɛ, amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ, ni amɛhi shi yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. Yehowa tsiɔ ebɛŋkɛɔ nakai gbɔmɛi lɛ ni esusuɔ amɛhe taakɛ atsɔɔ mli yɛ Lala 32:8 lɛ, akɛ: “Magbele ojwɛŋmɔ mli ni matsɔɔo gbɛ ni onyiɛ nɔ; mawoɔ ŋaa, mihiŋmɛi kã ohe.”

Bo hu obaanyɛ oná Yehowa akɛ naanyo diɛŋtsɛ—mɔ ni kɛ bo nyiɛɔ, esusuɔ ohe, ni ekɛ ŋaawoo ni tamɔ tsɛ nɔ haa bo. Gbalɔ Yesaia wie Yehowa he akɛ “mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao, mɔ ni tsɔɔo gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ.” (Yesaia 48:17) Yɛ be mli ni wɔnáa sɛɛnamɔi nɛɛ, wɔnuɔ he akɛ Yehowa yɛ “[wɔ]ninejurɔ nɔ,” taakɛ David nu he lɛ.—Lala 16:8.

Nyɔŋmɔ Gbɛi—Egbalaa Jwɛŋmɔ Kɛbaa Esui lɛ Anɔ

Jamɔi babaoo kɛ Biblia shishitsɔɔlɔi babaoo kɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ diɛŋtsɛ tsuuu nii, ni amɛhaaa ale. (Lala 83:19) Ni kɛlɛ, yɛ klɛŋklɛŋ Hebri niŋmaa lɛ mli lɛ, nakai gbɛi—Yehowa—lɛ jeɔ kpo aaafee shii 7,000! (Ni ákɛ nɔ ni kɛ ehe kpãaa gbee lɛ, beni Biblia shishitsɔɔlɔi babaoo jieɔ ŋwɛi gbɛi lɛ, amɛshi apasa nyɔŋmɔi ni atsĩ amɛtã yɛ shishijee niŋmaai lɛ amli, tamɔ Baal, Bel, Merodak, kɛ Satan po gbɛi!)

Mɛi komɛi nuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ni ashi lɛ ji nɔ ko bibioo. Shi susumɔ enɛ he: Ani ewa akɛ aaaná akɛ mɔ ni aleee egbɛi lɛ teŋ wekukpaa mli ŋɔɔmɔ aloo ewaaa? Nakai sabalai tamɔ Nyɔŋmɔ kɛ Nuntsɔ (ni akɛtsuɔ nii hu ahaa apasa nyɔŋmɔi lɛ) baanyɛ agbala jwɛŋmɔ kɛba Yehowa hewalɛ, nɔyeli, loo egbɛhe nɔ, shi lɛ diɛŋtsɛ egbɛi lɛ pɛ jieɔ lɛ shi faŋŋ. (2 Mose 3:15; 1 Korintobii 8:5, 6) Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbɛi gbalaa esui kɛ esubaŋi. Nyɔŋmɔ jamɔ he nilelɔ Walter Lowrie wie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Mɔ ni leee Nyɔŋmɔ kɛ egbɛi lɛ, leee lɛ diɛŋtsɛ akɛ mɔ ni yɔɔ.”

Susumɔ Maria, ni ji anɔkwa Katoliknyo ni yɔɔ Australia lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Beni Yehowa Odasefoi kɛ lɛ kpe klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Maria ha Odasefoi lɛ tsɔɔ lɛ Nyɔŋmɔ gbɛi yɛ Biblia lɛ mli. Te efee enii yɛ he eha tɛŋŋ? “Beni mina Nyɔŋmɔ gbɛi klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mifó. Ekanya mi waa akɛ miná mile akɛ manyɛ male Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbɛi ni mikɛtsu nii.” Maria tee nɔ ekase Biblia lɛ, ni klɛŋklɛŋ kwraa yɛ eshihilɛ mli lɛ, enyɛ ele Yehowa akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni enyɛ etswa ekɛ lɛ teŋ wekukpaa ni hiɔ shi daa ema shi.

Hɛɛ, wɔbaanyɛ ‘wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ,’ eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔna lɛ kɛ wɔhiŋmɛii diɛŋtsɛ. Wɔbaanyɛ ‘wɔna’ esui ni nɔ bɛ lɛ yɛ wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli, ni no baaha wɔda yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli. Nakai suɔmɔ lɛ “ji emuuyeli kpãa lɛ.”—Kolosebii 3:14.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Yehowa Hereɔ Suɔmɔ ni Oyɔɔ Kɛha Lɛ lɛ Nɔ

WEKUKPAA ji gbɔmɛi enyɔ ateŋ nifeemɔ. Yɛ be mli ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ hu ehereɔ nɔ kɛtsɔ tsimɔ ni etsiɔ ebɛŋkɛɔ wɔ lɛ nɔ. Susumɔ henumɔi ni ená eha Simeon kɛ Hana ni egbɔlɔ, ni atsĩ amɛ fɛɛ amɛtã yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe okwɛ. Sanekpakpa ŋmalɔ Luka kɛɔ wɔ akɛ “jalɔ ji” Simeon “ni esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei” ni eekwɛ Mesia lɛ gbɛ. Yehowa yɔse nɛkɛ sui kpakpai nɛɛ yɛ Simeon he ni ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ nɛkɛ nuumo ni asumɔɔ nɛɛ kɛtsɔ jiemɔ ni ejie etsɔɔ lɛ akɛ “egboŋ ja ena Nuntsɔ lɛ Kristo lɛ dã” lɛ nɔ. Yehowa ye eshiwoo lɛ nɔ ni ekudɔ Simeon kɛtee abifao Yesu, ní E-fɔlɔi kɛ lɛ eba Yerusalem sɔlemɔwe lɛ mli lɛ ŋɔɔ. Akɛni Simeon mii shɛ ehe waa ni ená hiɛsɔɔ babaoo hewɔ lɛ, efua abifao lɛ ni esɔle akɛ: “Agbɛnɛ ha otsulɔ aya, Owura, yɛ owiemɔ lɛ naa, yɛ hejɔlɛ mli; ejaakɛ mihiŋmɛii ena owalaheremɔ lɛ.”—Luka 2:25-35.

“Yɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ mli nɔŋŋ” lɛ, Yehowa jie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Hana ni eye afii 84 lɛ kpo kɛtsɔ kudɔmɔ ni ekudɔ lɛ kɛtee Yesu ŋɔɔ lɛ nɔ. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ be fɛɛ be lɛ, nɛkɛ okulafo ni asumɔɔ waa nɛɛ baa sɔlemɔwe lɛ, ni ‘ekɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ bahaa’ Yehowa. Akɛni lɛ hu eyi obɔ kɛ shidaa sɔŋŋ hewɔ lɛ, taakɛ Simeon fee lɛ, eda Yehowa shi yɛ emlihilɛ ni ekaaa lɛ hewɔ, ni no sɛɛ lɛ, ewie gbekɛ lɛ he “etsɔɔ mɛi fɛɛ ni kwɛɔ Yerusalem kpɔmɔ lɛ gbɛ lɛ.”—Luka 2:36-38.

Hɛɛ, Yehowa yɔse bɔ ni Simeon kɛ Hana sɔmɔɔ lɛ waa ni amɛsheɔ lɛ gbeyei lɛ, kɛ bɔ ni amɛsusuɔ eyiŋtoo he nitsumɔ he lɛ. Ani nakai Biblia mli saji ni aŋmala ashwie shi lɛ tsirɛɛɛ bo kɛbɛŋkɛɛɛ Yehowa?

Taakɛ Yesu Tsɛ ji lɛ, lɛ hu eyoo nɔ ni mli gbɛ gbɔmɔ lɛ ji diɛŋtsɛ. Beni etsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ, ena “yoo okulafo ohiafo ko” ní kɛ “leptoi enyɔ” bawo tooyeli adeka lɛ mli. Kɛha mɛi krokomɛi ni naa lɛ lɛ, enikeenii lɛ baanyɛ afee nɔ ko bibioo kwraa, shi jeee nakai eji kɛha Yesu. Ejie yoo nɛɛ yi ejaakɛ ekɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ fɛɛ ha. (Luka 21:1-4) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ Yesu náa wɔhe miishɛɛ kɛji wɔkɛ wɔnii ni fe fɛɛ lɛ ha, kɛji wɔnikeenii lɛ da loo eyɛ bibioo po.

Yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ náa mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ ahe miishɛɛ lɛ, kɛji adesai tsi amɛhe kɛjɛ ehe ni amɛyanyiɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ, edɔɔ lɛ. Mose Klɛŋklɛŋ Wolo 6:6 lɛ kɛɔ wɔ akɛ “edɔ” Yehowa “yɛ etsui mli” yɛ adesai anɔ fɔŋ feemɔ ní tee nɔ dani Noa Nu Afua gbi lɛ ba lɛ he. Sɛɛ mli lɛ, Lala 78:41 lɛ kɛɔ akɛ, Israelbii toigbolɔi lɛ tee nɔ “amɛka Mawu nɔtonɔto, ni amɛwo Israel Mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli la.” Hɛɛ, Nyɔŋmɔ jeee “Klɛŋklɛŋ Feelɔ” ko ni etse ehe banee ni bɛ henumɔi. Eji mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, mɔ ko ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ ehenumɔi amli ní efeee shɔ̃ɔ tamɔ mɔ ko ni yeee emuu, taakɛ wɔji lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Yehowa adebɔɔ nibii ni wɔɔsusu he lɛ ji gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ